Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a TI Magyarország elsőként rámutatott (2<strong>01</strong>2-ben), a 2<strong>01</strong>0 óta zajló politikai<br />
térfoglalás a közhatalom foglyul ejtésével (state capture) járt. Magyarországon<br />
az állam foglyul ejtésének sajátos módja valósult meg: politikusok<br />
és befolyásos gazdasági érdekcsoportok (oligarchák, haverok) informális és<br />
átláthatatlan hálózata vonta ellenőrzése alá a közhatalmat és csatornázta<br />
ki a közjavakat a rendszer haszonélvezői számára.<br />
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha ennyire rossz a korrupciós helyzet,<br />
az nem jelenti-e a korrupció ellen küzdő szervezetek és így a TI Magyarország<br />
tevékenységének kudarcát? Azt gondolom, hogy nem. És nemcsak<br />
azért nem, mert az már nem rajtunk múlik, hogy a politikai elitben a javaslataink<br />
süket fülekre találnak.<br />
A fent vázolt, finoman szólva sem optimális peremfeltételek dacára hoszszan<br />
lehet sorolni a valódi eredményeket, amelyeket korrupcióellenes civil<br />
szervezetként a TI Magyarország elért az elmúlt évtizedben. Minden rendelkezésre<br />
álló adat szerint a társadalmi elérésünk jelentősen nőtt, mind<br />
a hagyományos média még függetlennek megmaradt részében, mind pedig<br />
a közösségi platformokon. A Facebookon a követőink száma például nagyjából<br />
a tízszeresére emelkedett az elmúlt szűk évtizedben. Számos olyan,<br />
a rendszer leírására használt kifejezést, amely ma már szinte közhelyszámba<br />
megy – például az állam foglyul ejtése, haveri (állam)kapitalizmus vagy<br />
éppen a közbeszerzések szisztematikus túlárazása – a TI Magyarország<br />
vezetett be a közbeszédbe vagy alkalmazott először a magyar viszonyokra.<br />
Egyáltalán, abban, hogy a magyar társadalom jelentős része – az Eurobarometer<br />
és a TI adatai alapján nagyjából 70-80 százaléka – tisztában van<br />
azzal, hogy milyen súlyos a korrupciós helyzet az országban, jelentős szerepünk<br />
van. A szűkülő szabad médiatér ellenére a korrupciós esetek feltárása,<br />
elemzéseink, kutatásaink és folyamatos médiajelenlétünk egyre többek<br />
számára szolgál hiteles információval a magyarországi korrupcióról. (Arra,<br />
hogy ez a társadalmi tudás miért társul mégis apátiával, a későbbiekben<br />
még visszatérek.)<br />
Mindemellett az elmúlt években rengeteg nyílt levéllel, valamint még<br />
több közérdekűadat-igényléssel és perrel igyekeztünk nyomást gyakorolni<br />
a közhatalomra, hogy konkrét esetekben tartsa tiszteletben a jogállamiság<br />
normáit. Legutóbb, <strong>2022</strong>. május elején a TI Magyarország a K-Monitorral<br />
és a Political Capitallel együtt nyílt levélben fordult az április 3-án tartott<br />
országgyűlési választáson elindult pártokhoz. Ennek oka, hogy az Állami<br />
Számvevőszék (ÁSZ) kizárólag valamely jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére<br />
ellenőrzi azon pártok gazdálkodását, amelyek még a szavazatok egy<br />
százalékát sem szerezték meg (és ilyenformán kamupártoknak tekinthetők).<br />
*<br />
MARTIN JÓZSEF PÉTER ELLENSÚLY <strong>2022</strong>1–2 77
Change language