Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
egy olyan integrált irányítást tartanék hatékonynak, amely egyszerre képes<br />
kezelni az atmoszféra, a talaj, a víz, a biodiverzitás természeti rendszereit,<br />
de egyben az épített környezet védelmét és fejlesztését is. A tisztánlátás<br />
végett érdemes lenne a kormányzati rendszerek ilyen jellegű összehasonlítását<br />
is elvégezni. Ma már elég jól látható, hogy a következő száz év lesz a<br />
legkritikusabb időszak az emberiség történetében. Ha a kihívásokra nem<br />
tudunk megfelelően reagálni, akkor végleg lecsúszhatunk a fenntartható<br />
fejlődés pályájáról, és a rendszereink az összeomlás felé fognak tartani.<br />
– Létezik olyan regionális jelentőségű, jó gyakorlatnak tekinthető fejlesztési<br />
irány, amit kiemelne? Nekem a régen előkészített aszálystratégia jut eszembe,<br />
amelyben még a Tisza „visszakanyargósítását” tervezték.<br />
– Közelebb kell hozni vizeinket a természetes állapotukhoz, tehát természetalapú<br />
vízgazdálkodásra kellene átállnunk. Hollandiában született az a<br />
program, amely a Helyet a folyónak! nevet viselte, mert valamiképp reagálniuk<br />
kellett a túlzott beépítettségre. A koncepció egy integrált területi<br />
tervet mutatott be, melynek fő céljai az árvízvédelem, a területrendezés<br />
és az általános környezeti állapot javítása volt. 2<strong>01</strong>5-re egy negyven projektből<br />
álló alapcsomag befejezését tervezték, összesen 2,2 milliárd eurós<br />
költségvetéssel. A tervben szerepelt a töltések elhelyezésének átgondolása,<br />
árvízcsökkentő rendszerek kialakítása, valamint egy „zöld folyó” kiépítése,<br />
amely árvízi elkerülő útként szolgálhat. Ez alacsonyabb árvízszintet eredményez.<br />
2<strong>01</strong>5-re a rajnai ágak biztonságosan megbirkóztak már a másodpercenkénti<br />
16 ezer köbméter vízkivezetési kapacitással is, és az ennek érdekében<br />
végrehajtott intézkedések a vízgyűjtő környezetének minőségét is<br />
javítják. Az is fontos szempont volt, hogy olyan jelentősen növekedett szűk<br />
területen a népesség, ami szükségessé tette a városi vízszerkezet tervezésének<br />
megújítását. Közben azonban volt egy olyan korlátozó feltételük, hogy<br />
a mezőgazdasági területeket nem csökkenthetik. Magyarországon hasonló<br />
volt a helyzet százötven-kétszáz évvel ezelőtt, amikor az Alföld harmadát<br />
rendszeresen elöntötte a víz. Vásárhelyinek az volt a célja, hogy úgy telepítsék<br />
be a térséget, hogy közben a mezőgazdasági termelésnek is helyet adjanak.<br />
Számomra ma teljesen kézenfekvő, hogy a Tisza bizonyos szakaszait<br />
revitalizálni kell. Az árvízvédelmi gátakat kijjebb kell helyezni vagy olyan<br />
további szükségtározókat kell létesíteni, amelyek képesek az árvízcsúcsok<br />
csökkentésére. Mára megváltozott az az ötvenes évekre jellemző paradigma,<br />
hogy „minél gyorsabban szabadulj meg a víztől”, s azzá módosult, hogy<br />
minél jobban hasznosítsd a hirtelen megjelenő áradást. Ebből következően<br />
a mérnöki műtárgyak funkciója is megváltozott. A vasbeton helyett ezeknek<br />
a műtárgyaknak használniuk kell az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.<br />
96 ELLENSÚLY <strong>2022</strong>1–2 ZÖLDFELÜLET
Change language