A specialis es altalanos relati - ALBERT EINSTEIN
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Albert Einstein – A speciális és általános relativitás … fényemlékeim ... 2008
elmélkedésével szemben. Ha ugyanis a vasúti kocsiban sétáló utas az időegység alatt -
a vonaton mérve - w útdarabot tesz meg, akkor nem szükségszerű, hogy ez a vonaldarab
- a pályatestről mérve - egyezzék w-vel.
11. A Lorentz-transzformáció
Az utóbbi három fejezet megfontolásai azt mutatták, hogy a fényterjedés
törvénye és a relativitás közti látszólagos ellentmondás a 7. fejezetben oly
meggondolásból adódott, amely a klasszikus mechanikából két egyáltalán nem indokolt
feltevést vett át. E feltevések:
1. Két esemény időköze független a vonatkoztató test mozgásállapotától.
2. A merev test két pontjának térbeli távolsága független a vonatkoztató
test mozgásállapotától.
Ha elejtjük e feltevéseket, úgy a 7. fejezet dilemmája megszűnik, mert a
sebességek összetételének a 6. fejezetben levezetett tétele érvénytelenné válik.
Felmerül annak lehetősége, hogy a fényterjedés törvénye vákuumban
összeegyeztethető a relativitás elvével. Kérdezzük: hogyan kell a 6. fejezet
megfontolásait módosítanunk abból a célból, hogy e két alapvető fontosságú
tapasztalati tény között fennálló látszólagos ellentmondást kiküszöböljük? Ez a
kérdés egy még általánosabbhoz vezet. Mint tudjuk, a 6. fejezetben a vonathoz
és a vasúti töltéshez viszonyított helyekről és időkről volt szó. Hogyan kapjuk
meg egy eseménynek a vonathoz viszonyított helyét és idejét, ha ismerjük
ugyanannak az eseménynek a vasúti töltésre vonatkoztatott helyét és idejét?
Megfelelhetünk-e erre a kérdésre úgy, hogy a vákuumbeli fényterjedés törvénye
ne ellenkezzék a relativitás elvével? Más szóval: elképzelhető-e valamely
eseménynek a két vonatkoztató testhez viszonyított helye és ideje közt olyan
összefüggés, hogy bármely fénysugár terjedési sebessége mind a töltéshez, mind
a vonathoz viszonyítva egyformán c legyen? A kérdés igenlő és egészen
határozott felelethez vezet, egészen határozott törvényszerűséghez, amely arra
vonatkozik: hogyan alakulnak át egy esemény tér- és idő- adatai, amikor egyik
vonatkoztatási testről a másikra térünk át.
Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, még közbevetőleg megjegyezzük a
következőket. Mindeddig állandóan csak olyan eseményekről volt szó, amelyek
a vasúti töltés mentén játszódtak le; a töltés - matematikailag - egyenes
vonalként szerepelt. A 2. fejezetben megadott módon azonban a
vonatkoztatásnak ezt a rendszerét gondolatban egy rúdépítménnyel
oldalirányban és felfelé olyképpen folytathatjuk, hogy bárhol is menjen végbe
egy esemény, ehhez a rúdépítményhez viszonyítottan lokalizálható. Ehhez
hasonlóan a v sebességgel haladó vonatot is olyképpen megnyújtva képzeljük el,