A specialis es altalanos relati - ALBERT EINSTEIN
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Albert Einstein – A speciális és általános relativitás … fényemlékeim ... 2008
BEVEZETÉS
A jelen remek könyvecskében Einstein azt a merész szándékát
valósította meg, hogy a relativitás elméletét a maga egészében érthetővé tegye
azok számára is, akik nem rendelkeznek a megfelelő matematikai
segélyeszközökkel. Csak aki tett már hasonló kísérletet, tudja teljes mértékben
méltányolni ennek a népszerűsítő módszernek az összes nehézségeit. A
képlethasználat, mint áttekinthető matematikai gyorsírás, erősen megkönnyíti a
közlést. De rögtön felkérek minden olvasót, aki a mennyiségtan területén nem
járatos, vessen el minden kisebbségi érzést. Ha a szóbeli közlésnek olyan
mestere beszél hozzá, mint amilyen e könyv szerzője, talán még a szakember is
inkább örülni fog a képletek hiányának, vagy ritkaságának. Mert az eleven szó
sokkal inkább késztet gondolati elmélyülésre, a vitatkozó hajlam
érvényesítésére, mint a színtelen betű.
Rendkívüli értéke a könyvnek, hogy a szerző oly formában és logikai
egymásutánban ismerteti elméletét, amint az szellemi műhelyében az idők
folyamán kialakult. Különös lélektani élvezetet jelent a könyv nyomán
bepillantást nyerni egy elismert világnagyság munkamódszereibe, látni a logika
és intuíció vetélkedő előretörését, látni a múlt tévedéseinek hínárjából
kiemelkedő hibákat, és belső örömmel tapasztalni, mint válnak semmivé a
helyes megismerés napfényében. Einstein elfogulatlanabbul és előítéletektől
mentesebben tudott kérdéseket intézni a természethez, mint bárki ő előtte. Nem
feszélyezte sem előítélet, sem hagyomány. E tulajdonságai képesítették arra,
hogy a századok óta Newton által megalapított klasszikus fizikát, különösen a
mechanikát, fundamentumaiban megrázkódtassa. Új felfogása a térről és időről,
a látszólag legelemibb fizikai fogalmakról, további kihatásában a speciális és
általános relativitáselmélethez vezetett, ahhoz a ragyogó alkotáshoz, amelyben a
megismerés mélysége a tökéletes matematikai harmóniával párosul.
Kérdéseinek új módja megkövetelte, hogy az elméletből kiküszöböltessék
minden olyan kijelentés, amely nem igazolható megfigyelhető tények
segítségével.
A könyv a fokozatos haladás követelményének megfelelően először a
speciális relativitás elméletével foglalkozik. A legfontosabb kezdeti lépés az
inerciális, vagy ahogy Einstein nevezi, a Galilei-féle koordinátarendszer
bevezetése. A koordináták értelmezése megkívánja, hogy Einstein előzőleg
tisztázza az elvont mértani tételek valóság-értékét. Ez az oka annak, hogy
mértani meggondolásokkal kezdődik a tárgyalás. Rögtön utána a szerző bevezeti
a relativitás elvét, amely nem tévesztendő össze a relativitás elméletével, s amely
az utóbbinak csak egyik axiómáját, alkotja. Megköveteli, hogy a természettörvényeket
kifejező egyenletek az összes inerciarendszerekben azonos alakúak
legyenek. Tehát pl. az elektrodinamika egyenletei is, amelyek kimondják, hogy a
fény minden irányban egyenlő sebességgel terjed. Úgy látszik, mintha itt
bizonyos tautológia forogna fenn, hiszen Einstein a fénysebesség állandóságát
külön elvként is kimondja. A magyarázat abban áll, hogy Einstein az iránytól
független fénysebességet nem elméleti következményként, hanem kísérleti
tapasztalatként kívánja bevezetni. Súlya ily módon tetemesen megnövekszik.
Igen érdekes a 7. fejezet, amelyben a szerző mintegy önmagával
vitatkozik, vajon a relativitás elve nem zárja-e ki a fénysebesség állandóságának
fennállását. A Lorentz-transzformáció csattanósan kimutatja, hogy nem.