Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV

2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2008. október 3.
„Krisztus keresztje
és a bitófa oly rokon…”
„Aradi vértanúk” néven õrzi
népünk emlékezete az
1848–49-es szabadságharc
azon 13 hõs katonai vezetõjének
nevét, akik 1849. október
6-án Aradon (Kossuth Lajos
megfogalmazása szerint: „a
magyar Golgotán”) áldozták
életüket hazájukért és eszméikért.
E szomorú õszön a magyar
sereg a Világos (ma Románia,
Arad megye) melletti szõlõsi
mezõn tette le a fegyvert,
szimbolikus célzattal kizárólag
az orosz cár csapatai elõtt.
Ez nagy sértés volt az osztrák
katonai vezetõk, személyesen
pedig Ausztria császára, a magyar
királyi trónra is igényt
formáló Ferenc József számára,
akiknek bosszúja nem is
maradt el. Mikor az oroszok –
ígéretük ellenére – kiadták
foglyaikat az osztrák megszálló
hatóságoknak, azok 12 magyar
fõtisztet (12 tábornokot,
s a szintén tábornoki feladatokat
ellátó Lázár Vilmos ezredest)
kötél általi halálra ítéltek.
(Négy fõtiszt ítéletét késõbb,
úgymond „kegyelembõl”
golyó általi halálra változtatták.)
Az „aradi tizenhármak”
kivégzését szándékosan
október 6-ára, az elõzõ évi bécsi
forradalom kitörésének,
valamint Latour császári hadügyminiszter
Pesten történt
meggyilkolásának elsõ évfordulójára
idõzítették.
A mondott napon az aradi
vár sáncárkában, reggel fél
hatkor halt (golyó általi) mártírhalált
Lázár Vilmos (1815–
1849) honvéd ezredes, gróf
Dessewffy Arisztid (1802–
1849) honvéd tábornok, Kiss
Ernõ (1799–1849) honvéd altábornagy
és Schweidel József
(1796–1849) honvéd tábornok.
Kötél általi mártírhalállal
halt reggel hat óra
után, sorrendben, lovag Poeltenberg
Ernõ (1813–1849)
honvéd tábornok, Török Ignác
(1795–1849) honvéd tábornok,
Lächner György
(1795–1849) honvéd tábornok,
Knézich Károly (1808–
1849) honvéd tábornok,
Nagysándor József (1804–
1849) honvéd tábornok, gróf
Leiningen-Westerburg Károly
(1819–1849) honvéd tábornok,
Aulich Lajos (1793–
1849) honvéd tábornok,
Damjanich János (1804–
1849) honvéd tábornok, valamint
gróf Vécsey Károly
(1807–1849) honvéd tábornok.
Irány Soroksár!
A KERÜLET KERÜLET KÖZÉLETI KÖZÉLETI LAPJA LAPJA
Október 6-a az Aradi Vértanúk
Emléknapja, s mint
ilyen, Nemzeti Gyásznap ma
Magyarországon, illetve a
magyar lakta területeken. A
mártírok emlékét számos szobor,
relief, illetve utcanév õrzi,
mint ahogy megõrizték a
krónikák több aradi mártír
utolsó szavait is. Õk haláluk
elõtt a következõket tartották
érdemesnek elmondani:
Török Ignác: „Nemsokára
Isten legmagasabb ítélõszéke
elé állok. Életem parányi súly
csupán, de tudom, hogy mindig
csak Õt szolgáltam…”
Vécsey Károly: „Isten adta
a szívet, lelket nekem, amely
népem és hazám szolgálatáért
lángolt…”
Lázár Vilmos: „Ki tehet arról,
hogy ilyen a magyar sorsa?
Krisztus keresztje tövében
érett apostollá az apostolok
lelke, és bitófák tövében kell
forradalmárrá érni a magyar
lelkeknek…”
Dessewffy Arisztid: „Tegnap
hõsök kellettek, ma mártírok…
Így parancsolja ezt
hazám szolgálata.”
Nagysándor József: „De
rettenetes volna most az elmúlásra
gondolni, ha semmit
sem tettem volna az életemben.
Alázatosan borulok Istenem
elé, hogy hõssé, jó katonává,
igaz emberré tett…”
Knézich Károly: „Milyen
különös, hogy Haynau bíró is
keresztény és én is az vagyok.
Csak az ördög keverhette így
össze a kártyákat…”
Schweidel József: „A mai
világ a sátán világa, ahol a
becsületért bitó, az árulásért
hatalom jár. Csak egy igazi
forradalom, a világ új forradalmi
embersége söpörheti el
ezt az átkozott, meghasonlott
világot…”
Kiss Ernõ: „Istenem, az
újkor ifjúsága egész ember
lesz-e? Árpádok dicsõ szentjei
virrasszatok a magyar ifjúság
felett, hogy Krisztusé legyen a
szívük és a hazáé az életük…”
Lächner György: „Krisztus
keresztje és a bitófa oly rokon.
És az isteni áldozat mellett
oly törpe az én áldozatom…”
Poeltenberg Ernõ: „Minket
az ellenség dühödt bosszúja
juttatott ide…”
Aulich Lajos honvéd-tábornok:
„Szolgáltam, szolgáltam,
mindig csak szolgáltam. És halálommal
is szolgálni fogok.
Forrón szeretett magyar népem
és hazám tudom, megértik ezt a
szolgálatot…” Donnert
A FSZEK Sétáló utcai
Könyvtára szervezésében,
október 4-én a Soroksári Botanikus Kertet látogatják
meg a könyvtár barátai, a Csepeli Kertbarát Körrel közösen.
Találkozás a bejárat elõtt ¾ 10-kor. Helyi vezetõvel járják
körbe a kertet, utána közös programon lehet részt venni.
Gyûlölködõ feliratot találtak és távolítottak el a Csepel
újság szerkesztõségi bejáratánál. A Csepel újság munkatársai
a pénteki (szeptember 26-ai) munkakezdésnél gyûlölködõ
feliratot találtak a szerkesztõség bejáratánál. Az ajtó
melletti részre ismeretlen személy írta fel a szöveget. Az
esetet jelezték a rendõrségnek. A Csepeli Rendõrkapitányság
munkatársai a helyszínen rögzítették a feliratot, valamint
a nyomokat, és megkezdték az eset körülményeinek
vizsgálatát. A gyûlölködõ feliratot eltávolították.
Huszonöt év a minõség szolgálatában
Ez év július elsején éppen negyedszázada
volt annak, hogy
az AGMI Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ
Zrt., illetve jogelõdje,
az Anyagvizsgáló és Gépipari
Minõségellenõrzõ Intézet
a Csepel Vas- és Fémmûvek
Tröszt (CSM) területén önálló
vállalati formát öltve megalakult.
Az évforduló alkalmából
szeptember 24-én a cég bensõséges
születésnapi találkozóra
hívta hajdani munkatársait és
üzleti partnereit a Corvin dunai
sétahajóra.
Az ünneplés Klausz Gábor
elnök-vezérigazgató vetítettképes
visszaemlékezésével kezdõdött,
melynek során áttekintette
a cég múltját, kezdve a
Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvek
Rt. idejébõl való, 1892es
csepeli gyökerektõl, méltatva
a tényt, hogy a hajdani
CSM-trösztvállalatok közül
egyedül a minõségellenõrzõ intézet
maradt talpon. A csapatot
zömében azok a mérnökök, vegyészek
és technikusok alkotják
ma is, akik a csepeli ipari
bázison szereztek értékes tapasztalatokat.
El kellett dönteniük
1983-ban, amikor a CSM
mint ipari háttér kiesett alóluk,
hogy hagyják magukat elsorvadni,
vagy szemléletváltással
túlélik a változást. Az utóbbit
választották, és AGMI néven
nyereségközponttá, az Ipari
Minisztérium önálló, független
vizsgáló és ellenõrzõ állami in-
HATVAN ÉVVEL
EZELÕTT…
…írta a Fogaskerék, a csepeli dolgozók
lapja, 1948. október 2-én.
68 000 forinttal felemelték a
község 5 hónapos költségvetését.
A községi képviselõ-testület legutóbbi
rendkívüli közgyûlésén tárgyalta
a község öthónapos költségvetésének
felemelését. A 3 844 400
forintos beterjesztett beruházási
költségvetést a vármegye elõljárósága
felemelte 68 000 forinttal.
Megkezdõdtek a beiratkozások
a munkásfõiskolákra. A
W.M. Oktatási Titkárság és a Csepeli
Szabadmûvelõdési Tanács által
rendezendõ tanfolyamokra és a
Munkásfõiskolára a beiratkozások
megkezdõdtek. Beiratási díj nincs.
Tandíj tanfolyamonként 10 forint.
A fõiskolának hallgatója lehet mindenki,
iskolai elõképzettségre való
tekintet nélkül.
Hírek. Az 1948–49 tanév megkezdése
óta 300 gyereket világítottak
át. A további átvilágítás azért
szünetel, mert csak egy orvos áll
rendelkezésre a csepeli tüdõgondozóban.
Intézkedés történt még egy
orvos beállítására. Az óvodás gyerekek
szûrését október közepén, az
iskolás gyermekekét pedig az óvódások
után kezdik.
Dolgozók hangja. Petróleum.
Mi dolgozók még sokan vagyunk,
akiknek lakásában nincs villanyvilágítás.
Két esetben adtam be kérvényt,
mert hallottam, hogy kellõ
indoklás esetén a világítás mellett
melegítésre még külön 4 liter petróleumot
kaphatunk. Egy ideig
kérvényemre kaptam is havi 4 litert,
azonban ezt legújabban nem
kapom meg. (…) Megkérdeztem az
utcabizalmit, aki kihozza az
élemiszer- és petróleumjegyeket.
Azt a választ adta, hogy csak a
beszkártosok és a vasutasok kapnak.
Kérdem én, hogy bennünket,
üzemi dolgozókat milyen indoklással
mellõznek a havi 4 liter petróleum
kiutalásánál? Czirják Gyula,
Hegesztõ II. B. T.
Klausz Gábor igazgató az önkormányzat
ajándékával…
tézményévé alakították a szervezetet.
A fennmaradás egyik
záloga a folyamatos megújulás
volt, és az ma is. Stratégiai célként
azt fogalmazták meg,
hogy az ipar legkorrektebb,
szakmailag igényes szolgáltató
partnere kívánnak lenni. Ahogy
a jelmondatuk szól: a minõség
megéri.
A Magyar Szabványügyi Hivatal
1989-ben akkreditálta
õket, 1992-ben pedig részvénytársasággá
alakultak. Egy évvel
késõbb került sor az MRP alapú
magánosításra 94 százalékos
dolgozói tulajdonnal, és ez
nyilván ismét sokat lendített a
cég eredményes mûködésén: ha
az ember magának tevékenykedik,
azt mindig nagyobb hatásfokkal
végzi, mintha másnak
tenné. A csepeli önkormányzat
– még a CSM-földtulajdon jo-
…és a születésnapi tortával
Bárány Tibor felvételei
gán – tulajdonostárs maradt a
cég elköltözése után is, egyben
megrendelõ is egyes szakvélemények
készítése (például a
játszótéri eszközök biztonságossága)
kapcsán. A megnyitót
követõ köszöntõk sorában
Orosz Ferenc alpolgármester
baráti szavakkal üdvözölte a
szervezetet („ez a csapat a sírás
helyett mindig inkább dolgozott”),
és az önkormányzat nevében
díszes ajándékserleggel
lepte meg az ünnepelteket.
A folytatás a komoly méltatások
után könnyed szórakozást
ígért a tanácsadó trénercég Easy
Learning Kft. ügyvezetõ igazgatója,
Drimál István jóvoltából: a
meglepetésként írt dalt közösen
énekelték agmisok és vendégeik.
A fogadás ünnepi ebéddel
zárult, mialatt a hajó vízre szállt.
Varga Violetta
A KIÉSZ irodája
mindenki elõtt nyitva áll
Lakossági fórum a munkanélküliek
felzárkóztatására
A Kisebbségi Információs és Érdekvédelmi Szervezet (KIÉSZ)
szeptember 25-én, 17 órai kezdettel a Radnóti Mûvelõdési Házban
lakossági fórumot tartott. A Dél-budapesti Régió és a
TISZK a felzárkóztatási program keretein belül rendezett fórumon
szó esett a hátrányos helyzetûek, köztük a romák kitörési
lehetõségeirõl. Baranyi Ferenc, a KIÉSZ elnöke bejelentette: a
Nap u. 14. szám alatti KIÉSZ-irodában munkanapokon 10 és
16 óra között bárki kérhet segítséget, felvilágosítást elhelyezkedési,
továbbképzési és továbbtanulási problémáival kapcsolatosan.
A fórumon többek között megjelent Szirmai István, a Szociális
és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõje; Adorjánné
Kõrösi Regina, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi
Központ XXI. kerületi kirendeltségének vezetõje; Takács
Lászlóné, a CSÚCS ’91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft. vezetõje;
Kutas Zsuzsa, a Csepeli Szociális Szolgálat intézményvezetõ-helyettese;
Deme Gábor, a Csepel-sziget Általános és Szakképzõ
Iskola igazgatója, valamint a fórum levezetõje, Szénási Ferenc,
a KIÉSZ alelnöke és Baranyi Ferenc, a KIÉSZ elnöke, az
Országos Roma Szakmai Tanács alelnöke.
A fórumon a szakemberek õszintén és a realitások figyelembevételével
számoltak be a komplex munkaerõ-piaci programokról,
a foglalkoztatás melletti képzési lehetõségekrõl, a munkahelyteremtés
nehézségeirõl, a felzárkóztatási programokról.
A hátrányos helyzetûek, köztük a romák fejlõdési és kitörési
lehetõsége a tanuláson alapszik – mondotta Deme Gábor, a Csepel-sziget
Általános és Szakképzõ Iskola igazgatója, amikor részletesen
beszámolt az iskola mûködésérõl. A szakemberek példaértékûnek
nevezték az iskolában folyó nevelõmunkát, szakmunkásképzést.
Sok szó esett a csepeli munkanélküliek álláslehetõségeirõl is.
Elhangzott, hogy a Csepeli Munkaügyi Kirendeltségnél nemcsak
a munkanélkülieket, de az álláskeresõket is regisztrálják, és
együttmûködésre ösztönözik a hozzájuk fordulókat. A Csepeli
Szociális Szolgálat egyik fõ törekvése pedig, hogy alkalmassá,
képessé tegyék az embereket a munka világába való visszatérésre,
az átállásra. A roma származásúaknak még különféle elõítéletekkel
is meg kell küzdeniük. Így nagyon fontosak a beilleszkedésüket,
foglalkoztathatóságukat javító programok. Ma már a
szakképzettségen kívül egy sor más kívánalomnak is meg kell felelniük
azoknak, akik a munkaerõpiacon érvényesülni akarnak:
legyenek megbízhatóak, pontosak, tudjanak rendesen felöltözni,
alkalmazkodjanak a munkaadói elvárásokhoz.
A hozzászólók a negatív példák mellett sikerélményekrõl is
beszámoltak. Ugyanakkor a szakembereket is elgondolkoztatta
annak a roma asszonynak a felszólalása, aki közölte: azért nem
kaphat rokkantnyugdíjat, mert 23 munkában eltöltött napja hiányzik.
Nincs meg a nyolc általánosa, és emiatt 23 napra sehová,
még utcaseprõnek sem vették fel. Deák Attila
Megjelenik hetente. Kiadja: A Csepp TV Kft. 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4–8. Tel/fax: 420-6950. Felelõs kiadó:
Vida István ügyvezetõ igazgató. vidaistvan@csepptv.hu. Felelõs szerkesztõ: Bárány Tibor. barany@csepelujsag.t-online.hu.
Szerkesztõség és hirdetésfelvétel: 1211 Budapest XXI., Kossuth Lajos utca 47. Telefon: 427-0405. Fax: 427-0404. Nyomdai
elõkészítés: Sprint Kft. 1137 Budapest, Újpesti rakpart 7. Felelõs vezetõ: Machos Ferenc ügyvezetõ igazgató. Nyomás: Magyar
Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu
A Pákozdi csata
és elõzményei
A 2008-as esztendõben több
kerek évfordulóról emlékezünk
meg. Ilyen – többek közt – a 160
évvel ezelõtti Pákozdi csata.
Szeptember 29-e a formálódó
honvédség elsõ jelentõs erõpróbája,
az elsõ ütközet, mely a szabadságharcban
gyõzelemmel zárult.
A horvát támadás elõzménye,
hogy az osztrák udvar visszatér
Bécsbe augusztus 12-én, valamint
a külpolitikai nehézségek
rendezõdnek – augusztus elején
Radetzky tábornok Észak-Itáliában
legyõzi a szárd királyt –, így
az áprilisban szentesített törvények
java része kényelmetlenné
vált Bécsnek. Az osztrák kormány
augusztus 27-én emlékiratot
intézett az uralkodóhoz,
melyben az önálló magyar pénzés
hadügyminisztérium ellen
foglal állást, továbbá a magyar
koronához tartozó Horvátországnak
autonómiát javasol. A politikai
feszültség tapintható, éppen
ezért Batthyány és Deák augusztus
végén Bécsbe utazik, hogy
tárgyalásokkal igyekezzenek elejét
venni egy esetleges fegyveres
összetûzésnek. A kiélezett helyzet
egy nem elhanyagolható forrása
a nemzetiségi helyzet volt –
szerb felkelés a délvidéken, horvát
törekvések –, melyet a bécsi
udvar igyekezett a maga oldalára
fordítani. Augusztus 26-án a bécsi
udvar elismerte a szerb és a
horvát ügy jogosságát. Az események
menetét ettõl kezdve a
katonák irányították. Augusztus
31-én Jellacic elfoglalja Fiumét,
ezzel megkezdõdik a háború.
Szeptember 11-én 35 ezer fõs seregével
átlépi a Drávát, s megindul
Nagykanizsa, Keszthely érintésével
a Balaton északi partján
Pest felé. A Batthyány-kormány
a betörés hírére lemond, majd
egy hónapig ideiglenesen folytatja
mûködését. A király Lamberg
grófot nevezi ki a magyarországi
haderõ fõparancsnokává, melyet
a képviselõház alkotmányellenesnek
mondott ki, majd a Pestre
érkezõ grófot a pesti nép felkoncolja.
Idõközben Kossuth megkezdi
híressé vált alföldi toborzó
útját. Jellacic ellenállás nélkül
nyomul Pest felé a határõrökbõl
álló seregével. A magyar katonai
vezetés – többszöri parancsnok
cserék után – úgy dönt, hogy
nem hátrálnak tovább, s Pákozdnál
védõállásokat foglalnak el.
Szeptember 29-e reggelén különös
dologra kerül sor: Batthyány
Lajos gróf „maradék reményét is
veszve érzõ, különös büszkeségérõl
jól ismert – miniszterelnök
– idegkimerültségében és kétségbeesésében
szeptember 29-én
kora reggel Jellacic táborába siet,
hogy hazájáért akár megalázkodva
is utolsó kísérletet tegyen a
bán meggyõzésére: tekintsen el
Buda megtámadásától.” Kétségbeesett
kísérlete nem vezet eredményre.
A horvát bán 29-én megindította
csapatait a pátkai és
sukorói dombokon állomásozó
magyar haderõ ellen. A horvát
hadsereg létszáma: 51557, ezen
belül 48234 harcképes katona. A
magyar sereg 17500 fõbõl, 2100
lóból, s 44 lövegbõl állt. A túlerõ
szemmel látható, azonban Móga
jól használja ki a terepviszonyokat,
jó taktikai érzékkel állítja fel
az egyes seregtesteket.
A Pákozd és Sukoró közötti
postaút két oldala vizenyõs, mocsaras
terület, ezért ezeken a széleken
nem volt várható lovassági
és gyalogsági roham, így az útra
állította fel tüzérségének felét. A
zömmel újoncokból álló magyar
sereg visszavonulásra kényszeríttette
Jellacicot, aki Gyõr felé vette
az irányt.
A pákozdi csata nem tartozik a
nagy véráldozatot követelõ csaták
sorába. Sokkal nagyobb volt a
politikai, mint a katonai jelentõsége.
A forradalom elsõ katonai
erõpróbáját sikerrel teljesítette a
hadsereg, s mint ilyenrõl méltóképpen
megemlékezni, kinyitni a
történelemkönyvek ide vonatkozó
lapjait: nem haszontalan idõtöltés.
Pláner Lajos