28.01.2013 Views

Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV

Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV

Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2008. október 3.<br />

„Krisztus keresztje<br />

és a bitófa oly rokon…”<br />

„Aradi vértanúk” néven õrzi<br />

népünk emlékezete az<br />

1848–49-es szabadságharc<br />

azon 13 hõs katonai vezetõjének<br />

nevét, akik 1849. október<br />

6-án Aradon (Kossuth Lajos<br />

megfogalmazása szerint: „a<br />

magyar Golgotán”) áldozták<br />

életüket hazájukért és eszméikért.<br />

E szomorú õszön a magyar<br />

sereg a Világos (ma Románia,<br />

Arad megye) melletti szõlõsi<br />

mezõn tette le a fegyvert,<br />

szimbolikus célzattal kizárólag<br />

az orosz cár csapatai elõtt.<br />

Ez nagy sértés volt az osztrák<br />

katonai vezetõk, személyesen<br />

pedig Ausztria császára, a magyar<br />

királyi trónra is igényt<br />

formáló Ferenc József számára,<br />

akiknek bosszúja nem is<br />

maradt el. Mikor az oroszok –<br />

ígéretük ellenére – kiadták<br />

foglyaikat az osztrák megszálló<br />

hatóságoknak, azok 12 magyar<br />

fõtisztet (12 tábornokot,<br />

s a szintén tábornoki feladatokat<br />

ellátó Lázár Vilmos ezredest)<br />

kötél általi halálra ítéltek.<br />

(Négy fõtiszt ítéletét késõbb,<br />

úgymond „kegyelembõl”<br />

golyó általi halálra változtatták.)<br />

Az „aradi tizenhármak”<br />

kivégzését szándékosan<br />

október 6-ára, az elõzõ évi bécsi<br />

forradalom kitörésének,<br />

valamint Latour császári hadügyminiszter<br />

Pesten történt<br />

meggyilkolásának elsõ évfordulójára<br />

idõzítették.<br />

A mondott napon az aradi<br />

vár sáncárkában, reggel fél<br />

hatkor halt (golyó általi) mártírhalált<br />

Lázár Vilmos (1815–<br />

1849) honvéd ezredes, gróf<br />

Dessewffy Arisztid (1802–<br />

1849) honvéd tábornok, Kiss<br />

Ernõ (1799–1849) honvéd altábornagy<br />

és Schweidel József<br />

(1796–1849) honvéd tábornok.<br />

Kötél általi mártírhalállal<br />

halt reggel hat óra<br />

után, sorrendben, lovag Poeltenberg<br />

Ernõ (1813–1849)<br />

honvéd tábornok, Török Ignác<br />

(1795–1849) honvéd tábornok,<br />

Lächner György<br />

(1795–1849) honvéd tábornok,<br />

Knézich Károly (1808–<br />

1849) honvéd tábornok,<br />

Nagysándor József (1804–<br />

1849) honvéd tábornok, gróf<br />

Leiningen-Westerburg Károly<br />

(1819–1849) honvéd tábornok,<br />

Aulich Lajos (1793–<br />

1849) honvéd tábornok,<br />

Damjanich János (1804–<br />

1849) honvéd tábornok, valamint<br />

gróf Vécsey Károly<br />

(1807–1849) honvéd tábornok.<br />

Irány Soroksár!<br />

A KERÜLET KERÜLET KÖZÉLETI KÖZÉLETI LAPJA LAPJA<br />

Október 6-a az Aradi Vértanúk<br />

Emléknapja, s mint<br />

ilyen, Nemzeti Gyásznap ma<br />

Magyarországon, illetve a<br />

magyar lakta területeken. A<br />

mártírok emlékét számos szobor,<br />

relief, illetve utcanév õrzi,<br />

mint ahogy megõrizték a<br />

krónikák több aradi mártír<br />

utolsó szavait is. Õk haláluk<br />

elõtt a következõket tartották<br />

érdemesnek elmondani:<br />

Török Ignác: „Nemsokára<br />

Isten legmagasabb ítélõszéke<br />

elé állok. Életem parányi súly<br />

csupán, de tudom, hogy mindig<br />

csak Õt szolgáltam…”<br />

Vécsey Károly: „Isten adta<br />

a szívet, lelket nekem, amely<br />

népem és hazám szolgálatáért<br />

lángolt…”<br />

Lázár Vilmos: „Ki tehet arról,<br />

hogy ilyen a magyar sorsa?<br />

Krisztus keresztje tövében<br />

érett apostollá az apostolok<br />

lelke, és bitófák tövében kell<br />

forradalmárrá érni a magyar<br />

lelkeknek…”<br />

Dessewffy Arisztid: „Tegnap<br />

hõsök kellettek, ma mártírok…<br />

Így parancsolja ezt<br />

hazám szolgálata.”<br />

Nagysándor József: „De<br />

rettenetes volna most az elmúlásra<br />

gondolni, ha semmit<br />

sem tettem volna az életemben.<br />

Alázatosan borulok Istenem<br />

elé, hogy hõssé, jó katonává,<br />

igaz emberré tett…”<br />

Knézich Károly: „Milyen<br />

különös, hogy Haynau bíró is<br />

keresztény és én is az vagyok.<br />

Csak az ördög keverhette így<br />

össze a kártyákat…”<br />

Schweidel József: „A mai<br />

világ a sátán világa, ahol a<br />

becsületért bitó, az árulásért<br />

hatalom jár. Csak egy igazi<br />

forradalom, a világ új forradalmi<br />

embersége söpörheti el<br />

ezt az átkozott, meghasonlott<br />

világot…”<br />

Kiss Ernõ: „Istenem, az<br />

újkor ifjúsága egész ember<br />

lesz-e? Árpádok dicsõ szentjei<br />

virrasszatok a magyar ifjúság<br />

felett, hogy Krisztusé legyen a<br />

szívük és a hazáé az életük…”<br />

Lächner György: „Krisztus<br />

keresztje és a bitófa oly rokon.<br />

És az isteni áldozat mellett<br />

oly törpe az én áldozatom…”<br />

Poeltenberg Ernõ: „Minket<br />

az ellenség dühödt bosszúja<br />

juttatott ide…”<br />

Aulich Lajos honvéd-tábornok:<br />

„Szolgáltam, szolgáltam,<br />

mindig csak szolgáltam. És halálommal<br />

is szolgálni fogok.<br />

Forrón szeretett magyar népem<br />

és hazám tudom, megértik ezt a<br />

szolgálatot…” Donnert<br />

A FSZEK <strong>Sétáló</strong> utcai<br />

Könyvtára szervezésében,<br />

október 4-én a Soroksári Botanikus Kertet látogatják<br />

meg a könyvtár barátai, a <strong>Csepeli</strong> Kertbarát Körrel közösen.<br />

Találkozás a bejárat elõtt ¾ 10-kor. Helyi vezetõvel járják<br />

körbe a kertet, utána közös programon lehet részt venni.<br />

Gyûlölködõ feliratot találtak és távolítottak el a Csepel<br />

újság szerkesztõségi bejáratánál. A Csepel újság munkatársai<br />

a pénteki (szeptember 26-ai) munkakezdésnél gyûlölködõ<br />

feliratot találtak a szerkesztõség bejáratánál. Az ajtó<br />

melletti részre ismeretlen személy írta fel a szöveget. Az<br />

esetet jelezték a rendõrségnek. A <strong>Csepeli</strong> Rendõrkapitányság<br />

munkatársai a helyszínen rögzítették a feliratot, valamint<br />

a nyomokat, és megkezdték az eset körülményeinek<br />

vizsgálatát. A gyûlölködõ feliratot eltávolították.<br />

Huszonöt év a minõség szolgálatában<br />

Ez év július elsején éppen negyedszázada<br />

volt annak, hogy<br />

az AGMI Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ<br />

Zrt., illetve jogelõdje,<br />

az Anyagvizsgáló és Gépipari<br />

Minõségellenõrzõ Intézet<br />

a Csepel Vas- és Fémmûvek<br />

Tröszt (CSM) területén önálló<br />

vállalati formát öltve megalakult.<br />

Az évforduló alkalmából<br />

szeptember 24-én a cég bensõséges<br />

születésnapi találkozóra<br />

hívta hajdani munkatársait és<br />

üzleti partnereit a Corvin dunai<br />

sétahajóra.<br />

Az ünneplés Klausz Gábor<br />

elnök-vezérigazgató vetítettképes<br />

visszaemlékezésével kezdõdött,<br />

melynek során áttekintette<br />

a cég múltját, kezdve a<br />

Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvek<br />

Rt. idejébõl való, 1892es<br />

csepeli gyökerektõl, méltatva<br />

a tényt, hogy a hajdani<br />

CSM-trösztvállalatok közül<br />

egyedül a minõségellenõrzõ intézet<br />

maradt talpon. A csapatot<br />

zömében azok a mérnökök, vegyészek<br />

és technikusok alkotják<br />

ma is, akik a csepeli ipari<br />

bázison szereztek értékes tapasztalatokat.<br />

El kellett dönteniük<br />

1983-ban, amikor a CSM<br />

mint ipari háttér kiesett alóluk,<br />

hogy hagyják magukat elsorvadni,<br />

vagy szemléletváltással<br />

túlélik a változást. Az utóbbit<br />

választották, és AGMI néven<br />

nyereségközponttá, az Ipari<br />

Minisztérium önálló, független<br />

vizsgáló és ellenõrzõ állami in-<br />

HA<strong>TV</strong>AN ÉVVEL<br />

EZELÕTT…<br />

…írta a Fogaskerék, a csepeli dolgozók<br />

lapja, 1948. október 2-én.<br />

68 000 forinttal felemelték a<br />

község 5 hónapos költségvetését.<br />

A községi képviselõ-testület legutóbbi<br />

rendkívüli közgyûlésén tárgyalta<br />

a község öthónapos költségvetésének<br />

felemelését. A 3 844 400<br />

forintos beterjesztett beruházási<br />

költségvetést a vármegye elõljárósága<br />

felemelte 68 000 forinttal.<br />

Megkezdõdtek a beiratkozások<br />

a munkásfõiskolákra. A<br />

W.M. Oktatási Titkárság és a <strong>Csepeli</strong><br />

Szabadmûvelõdési Tanács által<br />

rendezendõ tanfolyamokra és a<br />

Munkásfõiskolára a beiratkozások<br />

megkezdõdtek. Beiratási díj nincs.<br />

Tandíj tanfolyamonként 10 forint.<br />

A fõiskolának hallgatója lehet mindenki,<br />

iskolai elõképzettségre való<br />

tekintet nélkül.<br />

Hírek. Az 1948–49 tanév megkezdése<br />

óta 300 gyereket világítottak<br />

át. A további átvilágítás azért<br />

szünetel, mert csak egy orvos áll<br />

rendelkezésre a csepeli tüdõgondozóban.<br />

Intézkedés történt még egy<br />

orvos beállítására. Az óvodás gyerekek<br />

szûrését október közepén, az<br />

iskolás gyermekekét pedig az óvódások<br />

után kezdik.<br />

Dolgozók hangja. Petróleum.<br />

Mi dolgozók még sokan vagyunk,<br />

akiknek lakásában nincs villanyvilágítás.<br />

Két esetben adtam be kérvényt,<br />

mert hallottam, hogy kellõ<br />

indoklás esetén a világítás mellett<br />

melegítésre még külön 4 liter petróleumot<br />

kaphatunk. Egy ideig<br />

kérvényemre kaptam is havi 4 litert,<br />

azonban ezt legújabban nem<br />

kapom meg. (…) Megkérdeztem az<br />

utcabizalmit, aki kihozza az<br />

élemiszer- és petróleumjegyeket.<br />

Azt a választ adta, hogy csak a<br />

beszkártosok és a vasutasok kapnak.<br />

Kérdem én, hogy bennünket,<br />

üzemi dolgozókat milyen indoklással<br />

mellõznek a havi 4 liter petróleum<br />

kiutalásánál? Czirják Gyula,<br />

Hegesztõ II. B. T.<br />

Klausz Gábor igazgató az önkormányzat<br />

ajándékával…<br />

tézményévé alakították a szervezetet.<br />

A fennmaradás egyik<br />

záloga a folyamatos megújulás<br />

volt, és az ma is. Stratégiai célként<br />

azt fogalmazták meg,<br />

hogy az ipar legkorrektebb,<br />

szakmailag igényes szolgáltató<br />

partnere kívánnak lenni. Ahogy<br />

a jelmondatuk szól: a minõség<br />

megéri.<br />

A Magyar Szabványügyi Hivatal<br />

1989-ben akkreditálta<br />

õket, 1992-ben pedig részvénytársasággá<br />

alakultak. Egy évvel<br />

késõbb került sor az MRP alapú<br />

magánosításra 94 százalékos<br />

dolgozói tulajdonnal, és ez<br />

nyilván ismét sokat lendített a<br />

cég eredményes mûködésén: ha<br />

az ember magának tevékenykedik,<br />

azt mindig nagyobb hatásfokkal<br />

végzi, mintha másnak<br />

tenné. A csepeli önkormányzat<br />

– még a CSM-földtulajdon jo-<br />

…és a születésnapi tortával<br />

Bárány Tibor felvételei<br />

gán – tulajdonostárs maradt a<br />

cég elköltözése után is, egyben<br />

megrendelõ is egyes szakvélemények<br />

készítése (például a<br />

játszótéri eszközök biztonságossága)<br />

kapcsán. A megnyitót<br />

követõ köszöntõk sorában<br />

Orosz Ferenc alpolgármester<br />

baráti szavakkal üdvözölte a<br />

szervezetet („ez a csapat a sírás<br />

helyett mindig inkább dolgozott”),<br />

és az önkormányzat nevében<br />

díszes ajándékserleggel<br />

lepte meg az ünnepelteket.<br />

A folytatás a komoly méltatások<br />

után könnyed szórakozást<br />

ígért a tanácsadó trénercég Easy<br />

Learning Kft. ügyvezetõ igazgatója,<br />

Drimál István jóvoltából: a<br />

meglepetésként írt dalt közösen<br />

énekelték agmisok és vendégeik.<br />

A fogadás ünnepi ebéddel<br />

zárult, mialatt a hajó vízre szállt.<br />

Varga Violetta<br />

A KIÉSZ irodája<br />

mindenki elõtt nyitva áll<br />

Lakossági fórum a munkanélküliek<br />

felzárkóztatására<br />

A Kisebbségi Információs és Érdekvédelmi Szervezet (KIÉSZ)<br />

szeptember 25-én, 17 órai kezdettel a Radnóti Mûvelõdési Házban<br />

lakossági fórumot tartott. A Dél-budapesti Régió és a<br />

TISZK a felzárkóztatási program keretein belül rendezett fórumon<br />

szó esett a hátrányos helyzetûek, köztük a romák kitörési<br />

lehetõségeirõl. Baranyi Ferenc, a KIÉSZ elnöke bejelentette: a<br />

Nap u. 14. szám alatti KIÉSZ-irodában munkanapokon 10 és<br />

16 óra között bárki kérhet segítséget, felvilágosítást elhelyezkedési,<br />

továbbképzési és továbbtanulási problémáival kapcsolatosan.<br />

A fórumon többek között megjelent Szirmai István, a Szociális<br />

és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõje; Adorjánné<br />

Kõrösi Regina, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi<br />

Központ XXI. kerületi kirendeltségének vezetõje; Takács<br />

Lászlóné, a CSÚCS ’91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft. vezetõje;<br />

Kutas Zsuzsa, a <strong>Csepeli</strong> Szociális Szolgálat intézményvezetõ-helyettese;<br />

Deme Gábor, a Csepel-sziget Általános és Szakképzõ<br />

Iskola igazgatója, valamint a fórum levezetõje, Szénási Ferenc,<br />

a KIÉSZ alelnöke és Baranyi Ferenc, a KIÉSZ elnöke, az<br />

Országos Roma Szakmai Tanács alelnöke.<br />

A fórumon a szakemberek õszintén és a realitások figyelembevételével<br />

számoltak be a komplex munkaerõ-piaci programokról,<br />

a foglalkoztatás melletti képzési lehetõségekrõl, a munkahelyteremtés<br />

nehézségeirõl, a felzárkóztatási programokról.<br />

A hátrányos helyzetûek, köztük a romák fejlõdési és kitörési<br />

lehetõsége a tanuláson alapszik – mondotta Deme Gábor, a Csepel-sziget<br />

Általános és Szakképzõ Iskola igazgatója, amikor részletesen<br />

beszámolt az iskola mûködésérõl. A szakemberek példaértékûnek<br />

nevezték az iskolában folyó nevelõmunkát, szakmunkásképzést.<br />

Sok szó esett a csepeli munkanélküliek álláslehetõségeirõl is.<br />

Elhangzott, hogy a <strong>Csepeli</strong> Munkaügyi Kirendeltségnél nemcsak<br />

a munkanélkülieket, de az álláskeresõket is regisztrálják, és<br />

együttmûködésre ösztönözik a hozzájuk fordulókat. A <strong>Csepeli</strong><br />

Szociális Szolgálat egyik fõ törekvése pedig, hogy alkalmassá,<br />

képessé tegyék az embereket a munka világába való visszatérésre,<br />

az átállásra. A roma származásúaknak még különféle elõítéletekkel<br />

is meg kell küzdeniük. Így nagyon fontosak a beilleszkedésüket,<br />

foglalkoztathatóságukat javító programok. Ma már a<br />

szakképzettségen kívül egy sor más kívánalomnak is meg kell felelniük<br />

azoknak, akik a munkaerõpiacon érvényesülni akarnak:<br />

legyenek megbízhatóak, pontosak, tudjanak rendesen felöltözni,<br />

alkalmazkodjanak a munkaadói elvárásokhoz.<br />

A hozzászólók a negatív példák mellett sikerélményekrõl is<br />

beszámoltak. Ugyanakkor a szakembereket is elgondolkoztatta<br />

annak a roma asszonynak a felszólalása, aki közölte: azért nem<br />

kaphat rokkantnyugdíjat, mert 23 munkában eltöltött napja hiányzik.<br />

Nincs meg a nyolc általánosa, és emiatt 23 napra sehová,<br />

még utcaseprõnek sem vették fel. Deák Attila<br />

Megjelenik hetente. Kiadja: A <strong>Csepp</strong> <strong>TV</strong> Kft. 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4–8. Tel/fax: 420-6950. Felelõs kiadó:<br />

Vida István ügyvezetõ igazgató. vidaistvan@csepptv.hu. Felelõs szerkesztõ: Bárány Tibor. barany@csepelujsag.t-online.hu.<br />

Szerkesztõség és hirdetésfelvétel: 1211 Budapest XXI., Kossuth Lajos utca 47. Telefon: 427-0405. Fax: 427-0404. Nyomdai<br />

elõkészítés: Sprint Kft. 1137 Budapest, Újpesti rakpart 7. Felelõs vezetõ: Machos Ferenc ügyvezetõ igazgató. Nyomás: Magyar<br />

Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu<br />

A Pákozdi csata<br />

és elõzményei<br />

A 2008-as esztendõben több<br />

kerek évfordulóról emlékezünk<br />

meg. Ilyen – többek közt – a 160<br />

évvel ezelõtti Pákozdi csata.<br />

Szeptember 29-e a formálódó<br />

honvédség elsõ jelentõs erõpróbája,<br />

az elsõ ütközet, mely a szabadságharcban<br />

gyõzelemmel zárult.<br />

A horvát támadás elõzménye,<br />

hogy az osztrák udvar visszatér<br />

Bécsbe augusztus 12-én, valamint<br />

a külpolitikai nehézségek<br />

rendezõdnek – augusztus elején<br />

Radetzky tábornok Észak-Itáliában<br />

legyõzi a szárd királyt –, így<br />

az áprilisban szentesített törvények<br />

java része kényelmetlenné<br />

vált Bécsnek. Az osztrák kormány<br />

augusztus 27-én emlékiratot<br />

intézett az uralkodóhoz,<br />

melyben az önálló magyar pénzés<br />

hadügyminisztérium ellen<br />

foglal állást, továbbá a magyar<br />

koronához tartozó Horvátországnak<br />

autonómiát javasol. A politikai<br />

feszültség tapintható, éppen<br />

ezért Batthyány és Deák augusztus<br />

végén Bécsbe utazik, hogy<br />

tárgyalásokkal igyekezzenek elejét<br />

venni egy esetleges fegyveres<br />

összetûzésnek. A kiélezett helyzet<br />

egy nem elhanyagolható forrása<br />

a nemzetiségi helyzet volt –<br />

szerb felkelés a délvidéken, horvát<br />

törekvések –, melyet a bécsi<br />

udvar igyekezett a maga oldalára<br />

fordítani. Augusztus 26-án a bécsi<br />

udvar elismerte a szerb és a<br />

horvát ügy jogosságát. Az események<br />

menetét ettõl kezdve a<br />

katonák irányították. Augusztus<br />

31-én Jellacic elfoglalja Fiumét,<br />

ezzel megkezdõdik a háború.<br />

Szeptember 11-én 35 ezer fõs seregével<br />

átlépi a Drávát, s megindul<br />

Nagykanizsa, Keszthely érintésével<br />

a Balaton északi partján<br />

Pest felé. A Batthyány-kormány<br />

a betörés hírére lemond, majd<br />

egy hónapig ideiglenesen folytatja<br />

mûködését. A király Lamberg<br />

grófot nevezi ki a magyarországi<br />

haderõ fõparancsnokává, melyet<br />

a képviselõház alkotmányellenesnek<br />

mondott ki, majd a Pestre<br />

érkezõ grófot a pesti nép felkoncolja.<br />

Idõközben Kossuth megkezdi<br />

híressé vált alföldi toborzó<br />

útját. Jellacic ellenállás nélkül<br />

nyomul Pest felé a határõrökbõl<br />

álló seregével. A magyar katonai<br />

vezetés – többszöri parancsnok<br />

cserék után – úgy dönt, hogy<br />

nem hátrálnak tovább, s Pákozdnál<br />

védõállásokat foglalnak el.<br />

Szeptember 29-e reggelén különös<br />

dologra kerül sor: Batthyány<br />

Lajos gróf „maradék reményét is<br />

veszve érzõ, különös büszkeségérõl<br />

jól ismert – miniszterelnök<br />

– idegkimerültségében és kétségbeesésében<br />

szeptember 29-én<br />

kora reggel Jellacic táborába siet,<br />

hogy hazájáért akár megalázkodva<br />

is utolsó kísérletet tegyen a<br />

bán meggyõzésére: tekintsen el<br />

Buda megtámadásától.” Kétségbeesett<br />

kísérlete nem vezet eredményre.<br />

A horvát bán 29-én megindította<br />

csapatait a pátkai és<br />

sukorói dombokon állomásozó<br />

magyar haderõ ellen. A horvát<br />

hadsereg létszáma: 51557, ezen<br />

belül 48234 harcképes katona. A<br />

magyar sereg 17500 fõbõl, 2100<br />

lóból, s 44 lövegbõl állt. A túlerõ<br />

szemmel látható, azonban Móga<br />

jól használja ki a terepviszonyokat,<br />

jó taktikai érzékkel állítja fel<br />

az egyes seregtesteket.<br />

A Pákozd és Sukoró közötti<br />

postaút két oldala vizenyõs, mocsaras<br />

terület, ezért ezeken a széleken<br />

nem volt várható lovassági<br />

és gyalogsági roham, így az útra<br />

állította fel tüzérségének felét. A<br />

zömmel újoncokból álló magyar<br />

sereg visszavonulásra kényszeríttette<br />

Jellacicot, aki Gyõr felé vette<br />

az irányt.<br />

A pákozdi csata nem tartozik a<br />

nagy véráldozatot követelõ csaták<br />

sorába. Sokkal nagyobb volt a<br />

politikai, mint a katonai jelentõsége.<br />

A forradalom elsõ katonai<br />

erõpróbáját sikerrel teljesítette a<br />

hadsereg, s mint ilyenrõl méltóképpen<br />

megemlékezni, kinyitni a<br />

történelemkönyvek ide vonatkozó<br />

lapjait: nem haszontalan idõtöltés.<br />

Pláner Lajos

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!