Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV
Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV
Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV
- TAGS
- csepeli
- csepp
- csepptv.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
CSEPEL, 2008. október 3. SPORT, HELYTÖRTÉNET, REJ<strong>TV</strong>ÉNY 7<br />
Labdarúgás<br />
Nehéz szezonkezdet, új pálya<br />
Rosszul kezdte az idei NB<br />
III-as szezont a Csepel FC. A<br />
csapat jelenleg hét forduló után<br />
3 ponttal áll a tabella utolsó helyén.<br />
A klub ügyvezetõje, tulajdonosa,<br />
Takács Krisztián viszont<br />
nem aggódik, töretlenül<br />
bízik fiatal játékosaiban. A foci<br />
mellett azonban egy forradalmi<br />
dolog történik a színfalak mögött.<br />
A sporttelepen három<br />
edzõpálya található. Kettõ valaha<br />
füves volt, egy salakos. A<br />
középsõ pályát 1977-ben telepítették<br />
be fûvel. Most új gyepszõnyeget<br />
kap!<br />
Takács Krisztián lapunknak<br />
örömmel mesélt a fûszõnyeg<br />
telepítésrõl:<br />
– Úgy indult el az egész,<br />
hogy elegem lett a tehetetlenségbõl.<br />
Mindig valamire hivatkozva,<br />
1977 óta elhanyagolják<br />
a futballpályákat. Itt van 150-<br />
200 gyerek és semmilyen lehetõségük<br />
nincs, hogy minõségi<br />
edzésmunkát végezhessenek.<br />
Egy adag szerencsére volt szükségünk,<br />
például az Erõmû pálya<br />
megszûnésére. Ennek köszönheti<br />
Csepel az új füves pályát.<br />
Meghallottam, megnéztem, szereztem<br />
hozzá gépet, embereket,<br />
51 éve halt meg, október<br />
3-án, 57 éves korában<br />
Szabó Lõrinc.<br />
Megfejtendõ és beküldendõ<br />
1947-ben kiadott<br />
verseskötetének<br />
címe és egy gyermekversének<br />
címe.<br />
Nyeremények: a helyes megfejtést beküldõk között<br />
6 darab 1000 forintos LIBRI könyvutalványt<br />
sorsolunk ki, melyek átvehetõk a Csepel újság<br />
szerkesztõségében: 1211 Bp., Kossuth L. u. 47.<br />
A 2008. szeptember 5-ei keresztrejtvény megfejtése:<br />
ROKONOK, A GALAMB PAPNÉ.<br />
A LIBRI 1000 forintos könyvvásárlási utalványát<br />
nyerte: Daróczi László 1213 Juharos u.,<br />
elhoztuk és elkezdtük rakni. Köszönöm<br />
mindenkinek, aki társadalmi<br />
munkában segít minket,<br />
hiszen ingyen dolgozik nekünk a<br />
fuvaros, a raklapok is ingyen<br />
voltak, szülõk, gyerekek rakják<br />
a füvet. Azért meg kell említenem,<br />
hogy a szponzoroknak<br />
azért elõ kellett teremteni 2 millió<br />
forintot. Egy ilyen pálya telepítése<br />
amúgy 6-8 millió forintba<br />
kerülne: azért ez mégiscsak<br />
6 ezer négyzetméter gyeptégla.<br />
Ezen kívül külön köszönöm<br />
Szenteczky János önzetlen<br />
segítségét, hiszen folyamatosan<br />
jön, segít tanácsokkal, ötletekkel<br />
lát el. Egyedül nem menne.<br />
Hét forduló, három pont.<br />
Ezzel a szerény mérleggel utolsó<br />
az NB III Duna csoportjában<br />
a Csepel FC. Innen már<br />
csak felfele vezethet az út, így<br />
érzik a szurkolók, de hogyan<br />
látja Takács Krisztián az év<br />
eleji bukdácsolást?<br />
– Enyhén szólva is beragadtunk<br />
a rajtnál. Fiatal a csapatunk,<br />
nem érzem veszélyesnek<br />
a helyzetet. Szerintem ez a<br />
csapat is elérheti a tavalyi<br />
eredményt. Egyszerûen a rajt<br />
nem úgy sikerült. Bízom a gye-<br />
rekekben és Hollik András<br />
edzõben is. Még nincs itt az<br />
ideje a váltásnak. Ha profi klub<br />
lennénk, és mindenki milliókért<br />
játszana, akkor lehetne fejeket<br />
vágni, de azért látni kell, hogy<br />
mi van a háttérben. Így nem lehet<br />
ezt megtenni, amatõrök vagyunk.<br />
A csapat másodedzõje, Futó<br />
Tamás önként állt fel a kispadról.<br />
Takács Krisztián elmondta,<br />
hogy nem egyezett a véleményük,<br />
ezért mondott le posztjáról<br />
Futó Tamás. Majd hozzátette,<br />
hogy sok mindenben igaza<br />
van a volt másodedzõnek, de<br />
megismételte, hogy ez egy<br />
amatõr csapat, nem lehet elvárni,<br />
hogy a játékosok a nap végén<br />
munka után is megszakadjanak<br />
az edzéseken.<br />
A lemondó Futó Tamás nem<br />
távozott Csepelrõl, hiszen továbbra<br />
is értékes munkát végez<br />
az U19-es csapat vezetõedzõjeként.<br />
A klub ügyvezetõje<br />
egyébként úgy érzi, hogy az<br />
õsz végére legalább 15 pont<br />
kell ahhoz, hogy tavasszal ne a<br />
kiesés ellen kelljen küzdeni.<br />
Már 3 megvan!<br />
Pintarics Balázs<br />
A vasúti fékezõ fia: költõ, mûfordító<br />
Csaba Zsófia 1214 Nyírfa u., Horváth László<br />
2310 Ifjúság útja., Németh Ferencné 1213 Hollandi<br />
út., Tóth András Kevin 1213 Retyezáti út.,<br />
Wennesz Ottó 1214 Reggel u.<br />
E számunk megfejtését október 15-ig kérjük<br />
eljuttatni a szerkesztõségbe, postán, személyesen<br />
vagy a következõ e-mail címre: fenyvesi@<br />
csepelujsag.t-online.hu<br />
TIZENÖT ÉVE TÖRTÉNT – 2.<br />
Tizenöt évvel ezelõtt, 1993. szeptember 25-én kortörténeti és országos érdeklõdést keltõ<br />
esemény részeseivé váltak Budapest XXI. kerületének, Csepelnek polgárai. Választásra<br />
jogosult részüknek, nagyjából 80 százalékuknak azt kellett eldöntenie, hogy településünk<br />
a jövõben továbbra is a fõváros egyik kerülete, vagy önálló megyei jogú város<br />
legyen-e?<br />
Az elsõ részben Csepel fejlõdéstörténetét az 1930-as évekig követhettük nyomon.<br />
A község döntését a megyei közgyûlés természetesen<br />
megsemmisítette és új határozathozatalra<br />
szólította fel. A községi testület ekkor<br />
az õsi módszerekhez folyamodott és egy<br />
72 tagú bizottságot választott a kérdés megtárgyalására<br />
és új javaslattételre, mely azután arra<br />
a következtetésre jutott, hogy maradjunk inkább<br />
község, ha már a fõvárosnak nem kellünk.<br />
Nem részletezem tovább. A huzavonát a<br />
megye azzal oldotta fel, hogy szolgabírói hivatalt<br />
létesített Csepelen és Szelényi Károly személyében<br />
szolgabírót nevezett ki. Ezzel Csepel<br />
megmaradt községnek, de adminisztrációja<br />
járási jogú (rendezett tanácsú) városként funkcionált.<br />
A háború után, 1949-ben aztán város lett<br />
Csepel. Augusztusban négytagú csepeli bizottság<br />
kereste fel Rákosit, aki négy nap alatt elintézte<br />
azt, amit a régi rendszer tíz év alatt nem<br />
tudott. Igaz, hogy csupán annyi változott, hogy<br />
a fõbírót ezentúl pár hónapig polgármesternek<br />
szólították, hiszen január 1-jétõl amúgy is a fõváros<br />
XXI. kerülete lett a község és ekkor már<br />
itt is az új tanácsrendszerre való áttérés elõkészületei<br />
folytak.<br />
A korabeli sajtó nem is szentelt nagy súlyt<br />
ennek a ténynek, inkább Nagy-Budapest létrehozását<br />
ünnepelte. Ezt az imperializmusra<br />
mért újabb csapásként értékelték, mivel a közvélekedés<br />
ekkor az volt, hogy a külvárosok,<br />
így Csepel is azért nem lettek elõbb a fõváros<br />
részei, mert a munkásmozgalom veszélyeztette<br />
volna a tõke uralmát Budapesten. Szerényen<br />
elfeledkeztek az elemzõk arról, hogy az utolsó,<br />
1939. évi választást a pestkörnyéki választókerületben,<br />
melyhez Csepel is tartozott, a nyilasok<br />
nagy fölénnyel nyerték, és az indulás jogát<br />
itt megszerzõ három párt közül a MSzDP<br />
(szocdemek) meglehetõsen leszakadva csak az<br />
utolsó helyet tudta megszerezni. De hát ekkortájt<br />
tények és érvek semmit sem számítottak.<br />
(A választókerületbõl 3 nyilas és 2 kormánypárti<br />
jelölt lett honatya.)<br />
Ilyen elõzmények is szerepet játszottak tehát<br />
a fõvároshoz való tartozás nagyarányú kinyilvánításához.<br />
Mindenesetre Csepel nem követte<br />
Sopront és nem kapta meg a hûséges jelzõ<br />
használati jogát, bár az egyetlen település<br />
maradt, amely népszavazáson nyilvánította ki<br />
a fõvároshoz tartozási igényét.<br />
Végül is jól döntött a nép tizenöt évvel ezelõtt?<br />
Ezt véleményem szerint ma sem lehet egyértelmûen<br />
eldönteni. Annyi biztos, hogy a belsõ<br />
kerületek színvonalától való lemaradás, amely<br />
mindig is jellemezte Csepelt, megmaradt, sõt.<br />
Ma fõváros XXI. kerülete egyike az ország<br />
azon kevés településének, néhány másik fõvárosi<br />
kerülettel együtt, ahol a csatornázottság és<br />
így a szilárd burkolatú utak aránya messze van<br />
a száz százaléktól. Minden nagyjából mérhetõ<br />
mutató (egy fõre jutó SZJA, ingatlan árak stb.)<br />
tekintetében a különbség nõ, sõt azon kerületek,<br />
melyek hozzánk hasonló szintrõl indultak<br />
(Újpest, Rákospalota stb.) elõnyt tudtak szerezni<br />
velünk szemben. Mégsem biztos, hogy<br />
önálló városként többre vittük volna.<br />
Az állam hidat akkor sem épített volna, az<br />
adóbevételek sem biztos, hogy érdemi többletet<br />
jelentettek volna, és nagy valószínûséggel a<br />
gazdasági és politikai elit is ugyanez lett volna.<br />
És ez amúgy is csak játék a gondolatokkal, a<br />
történelmet és így a csepeliek döntését megváltoztatni<br />
nem lehet. Horváth László<br />
A szerzõ a Csepelért Egyesület elnöke, a <strong>Csepeli</strong><br />
Helytörténeti és Városszépítõ Egyesület vezetõségi<br />
tagja, korábban (az MDF színeiben) önkormányzati<br />
képviselõ is volt.
Change language