Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV

More documents

Recommendations

Info

2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2008. október 3. „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon…” „Aradi vértanúk” néven õrzi népünk emlékezete az 1848–49-es szabadságharc azon 13 hõs katonai vezetõjének nevét, akik 1849. október 6-án Aradon (Kossuth Lajos megfogalmazása szerint: „a magyar Golgotán”) áldozták életüket hazájukért és eszméikért. E szomorú õszön a magyar sereg a Világos (ma Románia, Arad megye) melletti szõlõsi mezõn tette le a fegyvert, szimbolikus célzattal kizárólag az orosz cár csapatai elõtt. Ez nagy sértés volt az osztrák katonai vezetõk, személyesen pedig Ausztria császára, a magyar királyi trónra is igényt formáló Ferenc József számára, akiknek bosszúja nem is maradt el. Mikor az oroszok – ígéretük ellenére – kiadták foglyaikat az osztrák megszálló hatóságoknak, azok 12 magyar fõtisztet (12 tábornokot, s a szintén tábornoki feladatokat ellátó Lázár Vilmos ezredest) kötél általi halálra ítéltek. (Négy fõtiszt ítéletét késõbb, úgymond „kegyelembõl” golyó általi halálra változtatták.) Az „aradi tizenhármak” kivégzését szándékosan október 6-ára, az elõzõ évi bécsi forradalom kitörésének, valamint Latour császári hadügyminiszter Pesten történt meggyilkolásának elsõ évfordulójára idõzítették. A mondott napon az aradi vár sáncárkában, reggel fél hatkor halt (golyó általi) mártírhalált Lázár Vilmos (1815– 1849) honvéd ezredes, gróf Dessewffy Arisztid (1802– 1849) honvéd tábornok, Kiss Ernõ (1799–1849) honvéd altábornagy és Schweidel József (1796–1849) honvéd tábornok. Kötél általi mártírhalállal halt reggel hat óra után, sorrendben, lovag Poeltenberg Ernõ (1813–1849) honvéd tábornok, Török Ignác (1795–1849) honvéd tábornok, Lächner György (1795–1849) honvéd tábornok, Knézich Károly (1808– 1849) honvéd tábornok, Nagysándor József (1804– 1849) honvéd tábornok, gróf Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) honvéd tábornok, Aulich Lajos (1793– 1849) honvéd tábornok, Damjanich János (1804– 1849) honvéd tábornok, valamint gróf Vécsey Károly (1807–1849) honvéd tábornok. Irány Soroksár! A KERÜLET KERÜLET KÖZÉLETI KÖZÉLETI LAPJA LAPJA Október 6-a az Aradi Vértanúk Emléknapja, s mint ilyen, Nemzeti Gyásznap ma Magyarországon, illetve a magyar lakta területeken. A mártírok emlékét számos szobor, relief, illetve utcanév õrzi, mint ahogy megõrizték a krónikák több aradi mártír utolsó szavait is. Õk haláluk elõtt a következõket tartották érdemesnek elmondani: Török Ignác: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélõszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Õt szolgáltam…” Vécsey Károly: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt…” Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek…” Dessewffy Arisztid: „Tegnap hõsök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” Nagysándor József: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hõssé, jó katonává, igaz emberré tett…” Knézich Károly: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat…” Schweidel József: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot…” Kiss Ernõ: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicsõ szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük…” Lächner György: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom…” Poeltenberg Ernõ: „Minket az ellenség dühödt bosszúja juttatott ide…” Aulich Lajos honvéd-tábornok: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám tudom, megértik ezt a szolgálatot…” Donnert A FSZEK Sétáló utcai Könyvtára szervezésében, október 4-én a Soroksári Botanikus Kertet látogatják meg a könyvtár barátai, a Csepeli Kertbarát Körrel közösen. Találkozás a bejárat elõtt ¾ 10-kor. Helyi vezetõvel járják körbe a kertet, utána közös programon lehet részt venni. Gyûlölködõ feliratot találtak és távolítottak el a Csepel újság szerkesztõségi bejáratánál. A Csepel újság munkatársai a pénteki (szeptember 26-ai) munkakezdésnél gyûlölködõ feliratot találtak a szerkesztõség bejáratánál. Az ajtó melletti részre ismeretlen személy írta fel a szöveget. Az esetet jelezték a rendõrségnek. A Csepeli Rendõrkapitányság munkatársai a helyszínen rögzítették a feliratot, valamint a nyomokat, és megkezdték az eset körülményeinek vizsgálatát. A gyûlölködõ feliratot eltávolították. Huszonöt év a minõség szolgálatában Ez év július elsején éppen negyedszázada volt annak, hogy az AGMI Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Zrt., illetve jogelõdje, az Anyagvizsgáló és Gépipari Minõségellenõrzõ Intézet a Csepel Vas- és Fémmûvek Tröszt (CSM) területén önálló vállalati formát öltve megalakult. Az évforduló alkalmából szeptember 24-én a cég bensõséges születésnapi találkozóra hívta hajdani munkatársait és üzleti partnereit a Corvin dunai sétahajóra. Az ünneplés Klausz Gábor elnök-vezérigazgató vetítettképes visszaemlékezésével kezdõdött, melynek során áttekintette a cég múltját, kezdve a Weiss Manfréd Acél- és Fémmûvek Rt. idejébõl való, 1892es csepeli gyökerektõl, méltatva a tényt, hogy a hajdani CSM-trösztvállalatok közül egyedül a minõségellenõrzõ intézet maradt talpon. A csapatot zömében azok a mérnökök, vegyészek és technikusok alkotják ma is, akik a csepeli ipari bázison szereztek értékes tapasztalatokat. El kellett dönteniük 1983-ban, amikor a CSM mint ipari háttér kiesett alóluk, hogy hagyják magukat elsorvadni, vagy szemléletváltással túlélik a változást. Az utóbbit választották, és AGMI néven nyereségközponttá, az Ipari Minisztérium önálló, független vizsgáló és ellenõrzõ állami in- HATVAN ÉVVEL EZELÕTT… …írta a Fogaskerék, a csepeli dolgozók lapja, 1948. október 2-én. 68 000 forinttal felemelték a község 5 hónapos költségvetését. A községi képviselõ-testület legutóbbi rendkívüli közgyûlésén tárgyalta a község öthónapos költségvetésének felemelését. A 3 844 400 forintos beterjesztett beruházási költségvetést a vármegye elõljárósága felemelte 68 000 forinttal. Megkezdõdtek a beiratkozások a munkásfõiskolákra. A W.M. Oktatási Titkárság és a Csepeli Szabadmûvelõdési Tanács által rendezendõ tanfolyamokra és a Munkásfõiskolára a beiratkozások megkezdõdtek. Beiratási díj nincs. Tandíj tanfolyamonként 10 forint. A fõiskolának hallgatója lehet mindenki, iskolai elõképzettségre való tekintet nélkül. Hírek. Az 1948–49 tanév megkezdése óta 300 gyereket világítottak át. A további átvilágítás azért szünetel, mert csak egy orvos áll rendelkezésre a csepeli tüdõgondozóban. Intézkedés történt még egy orvos beállítására. Az óvodás gyerekek szûrését október közepén, az iskolás gyermekekét pedig az óvódások után kezdik. Dolgozók hangja. Petróleum. Mi dolgozók még sokan vagyunk, akiknek lakásában nincs villanyvilágítás. Két esetben adtam be kérvényt, mert hallottam, hogy kellõ indoklás esetén a világítás mellett melegítésre még külön 4 liter petróleumot kaphatunk. Egy ideig kérvényemre kaptam is havi 4 litert, azonban ezt legújabban nem kapom meg. (…) Megkérdeztem az utcabizalmit, aki kihozza az élemiszer- és petróleumjegyeket. Azt a választ adta, hogy csak a beszkártosok és a vasutasok kapnak. Kérdem én, hogy bennünket, üzemi dolgozókat milyen indoklással mellõznek a havi 4 liter petróleum kiutalásánál? Czirják Gyula, Hegesztõ II. B. T. Klausz Gábor igazgató az önkormányzat ajándékával… tézményévé alakították a szervezetet. A fennmaradás egyik záloga a folyamatos megújulás volt, és az ma is. Stratégiai célként azt fogalmazták meg, hogy az ipar legkorrektebb, szakmailag igényes szolgáltató partnere kívánnak lenni. Ahogy a jelmondatuk szól: a minõség megéri. A Magyar Szabványügyi Hivatal 1989-ben akkreditálta õket, 1992-ben pedig részvénytársasággá alakultak. Egy évvel késõbb került sor az MRP alapú magánosításra 94 százalékos dolgozói tulajdonnal, és ez nyilván ismét sokat lendített a cég eredményes mûködésén: ha az ember magának tevékenykedik, azt mindig nagyobb hatásfokkal végzi, mintha másnak tenné. A csepeli önkormányzat – még a CSM-földtulajdon jo- …és a születésnapi tortával Bárány Tibor felvételei gán – tulajdonostárs maradt a cég elköltözése után is, egyben megrendelõ is egyes szakvélemények készítése (például a játszótéri eszközök biztonságossága) kapcsán. A megnyitót követõ köszöntõk sorában Orosz Ferenc alpolgármester baráti szavakkal üdvözölte a szervezetet („ez a csapat a sírás helyett mindig inkább dolgozott”), és az önkormányzat nevében díszes ajándékserleggel lepte meg az ünnepelteket. A folytatás a komoly méltatások után könnyed szórakozást ígért a tanácsadó trénercég Easy Learning Kft. ügyvezetõ igazgatója, Drimál István jóvoltából: a meglepetésként írt dalt közösen énekelték agmisok és vendégeik. A fogadás ünnepi ebéddel zárult, mialatt a hajó vízre szállt. Varga Violetta A KIÉSZ irodája mindenki elõtt nyitva áll Lakossági fórum a munkanélküliek felzárkóztatására A Kisebbségi Információs és Érdekvédelmi Szervezet (KIÉSZ) szeptember 25-én, 17 órai kezdettel a Radnóti Mûvelõdési Házban lakossági fórumot tartott. A Dél-budapesti Régió és a TISZK a felzárkóztatási program keretein belül rendezett fórumon szó esett a hátrányos helyzetûek, köztük a romák kitörési lehetõségeirõl. Baranyi Ferenc, a KIÉSZ elnöke bejelentette: a Nap u. 14. szám alatti KIÉSZ-irodában munkanapokon 10 és 16 óra között bárki kérhet segítséget, felvilágosítást elhelyezkedési, továbbképzési és továbbtanulási problémáival kapcsolatosan. A fórumon többek között megjelent Szirmai István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõje; Adorjánné Kõrösi Regina, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ XXI. kerületi kirendeltségének vezetõje; Takács Lászlóné, a CSÚCS ’91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft. vezetõje; Kutas Zsuzsa, a Csepeli Szociális Szolgálat intézményvezetõ-helyettese; Deme Gábor, a Csepel-sziget Általános és Szakképzõ Iskola igazgatója, valamint a fórum levezetõje, Szénási Ferenc, a KIÉSZ alelnöke és Baranyi Ferenc, a KIÉSZ elnöke, az Országos Roma Szakmai Tanács alelnöke. A fórumon a szakemberek õszintén és a realitások figyelembevételével számoltak be a komplex munkaerõ-piaci programokról, a foglalkoztatás melletti képzési lehetõségekrõl, a munkahelyteremtés nehézségeirõl, a felzárkóztatási programokról. A hátrányos helyzetûek, köztük a romák fejlõdési és kitörési lehetõsége a tanuláson alapszik – mondotta Deme Gábor, a Csepel-sziget Általános és Szakképzõ Iskola igazgatója, amikor részletesen beszámolt az iskola mûködésérõl. A szakemberek példaértékûnek nevezték az iskolában folyó nevelõmunkát, szakmunkásképzést. Sok szó esett a csepeli munkanélküliek álláslehetõségeirõl is. Elhangzott, hogy a Csepeli Munkaügyi Kirendeltségnél nemcsak a munkanélkülieket, de az álláskeresõket is regisztrálják, és együttmûködésre ösztönözik a hozzájuk fordulókat. A Csepeli Szociális Szolgálat egyik fõ törekvése pedig, hogy alkalmassá, képessé tegyék az embereket a munka világába való visszatérésre, az átállásra. A roma származásúaknak még különféle elõítéletekkel is meg kell küzdeniük. Így nagyon fontosak a beilleszkedésüket, foglalkoztathatóságukat javító programok. Ma már a szakképzettségen kívül egy sor más kívánalomnak is meg kell felelniük azoknak, akik a munkaerõpiacon érvényesülni akarnak: legyenek megbízhatóak, pontosak, tudjanak rendesen felöltözni, alkalmazkodjanak a munkaadói elvárásokhoz. A hozzászólók a negatív példák mellett sikerélményekrõl is beszámoltak. Ugyanakkor a szakembereket is elgondolkoztatta annak a roma asszonynak a felszólalása, aki közölte: azért nem kaphat rokkantnyugdíjat, mert 23 munkában eltöltött napja hiányzik. Nincs meg a nyolc általánosa, és emiatt 23 napra sehová, még utcaseprõnek sem vették fel. Deák Attila Megjelenik hetente. Kiadja: A Csepp TV Kft. 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4–8. Tel/fax: 420-6950. Felelõs kiadó: Vida István ügyvezetõ igazgató. vidaistvan@csepptv.hu. Felelõs szerkesztõ: Bárány Tibor. barany@csepelujsag.t-online.hu. Szerkesztõség és hirdetésfelvétel: 1211 Budapest XXI., Kossuth Lajos utca 47. Telefon: 427-0405. Fax: 427-0404. Nyomdai elõkészítés: Sprint Kft. 1137 Budapest, Újpesti rakpart 7. Felelõs vezetõ: Machos Ferenc ügyvezetõ igazgató. Nyomás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu A Pákozdi csata és elõzményei A 2008-as esztendõben több kerek évfordulóról emlékezünk meg. Ilyen – többek közt – a 160 évvel ezelõtti Pákozdi csata. Szeptember 29-e a formálódó honvédség elsõ jelentõs erõpróbája, az elsõ ütközet, mely a szabadságharcban gyõzelemmel zárult. A horvát támadás elõzménye, hogy az osztrák udvar visszatér Bécsbe augusztus 12-én, valamint a külpolitikai nehézségek rendezõdnek – augusztus elején Radetzky tábornok Észak-Itáliában legyõzi a szárd királyt –, így az áprilisban szentesített törvények java része kényelmetlenné vált Bécsnek. Az osztrák kormány augusztus 27-én emlékiratot intézett az uralkodóhoz, melyben az önálló magyar pénzés hadügyminisztérium ellen foglal állást, továbbá a magyar koronához tartozó Horvátországnak autonómiát javasol. A politikai feszültség tapintható, éppen ezért Batthyány és Deák augusztus végén Bécsbe utazik, hogy tárgyalásokkal igyekezzenek elejét venni egy esetleges fegyveres összetûzésnek. A kiélezett helyzet egy nem elhanyagolható forrása a nemzetiségi helyzet volt – szerb felkelés a délvidéken, horvát törekvések –, melyet a bécsi udvar igyekezett a maga oldalára fordítani. Augusztus 26-án a bécsi udvar elismerte a szerb és a horvát ügy jogosságát. Az események menetét ettõl kezdve a katonák irányították. Augusztus 31-én Jellacic elfoglalja Fiumét, ezzel megkezdõdik a háború. Szeptember 11-én 35 ezer fõs seregével átlépi a Drávát, s megindul Nagykanizsa, Keszthely érintésével a Balaton északi partján Pest felé. A Batthyány-kormány a betörés hírére lemond, majd egy hónapig ideiglenesen folytatja mûködését. A király Lamberg grófot nevezi ki a magyarországi haderõ fõparancsnokává, melyet a képviselõház alkotmányellenesnek mondott ki, majd a Pestre érkezõ grófot a pesti nép felkoncolja. Idõközben Kossuth megkezdi híressé vált alföldi toborzó útját. Jellacic ellenállás nélkül nyomul Pest felé a határõrökbõl álló seregével. A magyar katonai vezetés – többszöri parancsnok cserék után – úgy dönt, hogy nem hátrálnak tovább, s Pákozdnál védõállásokat foglalnak el. Szeptember 29-e reggelén különös dologra kerül sor: Batthyány Lajos gróf „maradék reményét is veszve érzõ, különös büszkeségérõl jól ismert – miniszterelnök – idegkimerültségében és kétségbeesésében szeptember 29-én kora reggel Jellacic táborába siet, hogy hazájáért akár megalázkodva is utolsó kísérletet tegyen a bán meggyõzésére: tekintsen el Buda megtámadásától.” Kétségbeesett kísérlete nem vezet eredményre. A horvát bán 29-én megindította csapatait a pátkai és sukorói dombokon állomásozó magyar haderõ ellen. A horvát hadsereg létszáma: 51557, ezen belül 48234 harcképes katona. A magyar sereg 17500 fõbõl, 2100 lóból, s 44 lövegbõl állt. A túlerõ szemmel látható, azonban Móga jól használja ki a terepviszonyokat, jó taktikai érzékkel állítja fel az egyes seregtesteket. A Pákozd és Sukoró közötti postaút két oldala vizenyõs, mocsaras terület, ezért ezeken a széleken nem volt várható lovassági és gyalogsági roham, így az útra állította fel tüzérségének felét. A zömmel újoncokból álló magyar sereg visszavonulásra kényszeríttette Jellacicot, aki Gyõr felé vette az irányt. A pákozdi csata nem tartozik a nagy véráldozatot követelõ csaták sorába. Sokkal nagyobb volt a politikai, mint a katonai jelentõsége. A forradalom elsõ katonai erõpróbáját sikerrel teljesítette a hadsereg, s mint ilyenrõl méltóképpen megemlékezni, kinyitni a történelemkönyvek ide vonatkozó lapjait: nem haszontalan idõtöltés. Pláner Lajos
CSEPEL, 2008. október 3. KÖZÉLET, GAZDASÁG 3 Pálinkapromenád harmadszor A Vigadó téren szeptember 26-án, pénteken a Pálinka Lovagrend felvonulásával délután nyílt meg harmadik alkalommal a pálinkapromenád, és tartott három napon keresztül, vasárnap estig. Aki ellátogatott a rendezvényre, tizenöt neves pálinkaház finomabbnál finomabb pálinkái közül válogathatott. Aki csak sétálgatott a Duna-korzón, és nem kívánt pálinkázni, az is múlathatta az idõt, a Gellért-hegy és a budai vár csodálatos látványa mellett mindhárom napon szinte szünet nélkül neves fellépõk mûsorán szórakozhatott délután öt órától. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács által rendezett eseménynek a helyszín kiválasztása megkönnyítette a névadást, hiszen a promenád jelentése: sétány, sétahely, séta, sétálás. A szövetség határozott célja, hogy az évente szeptember utolsó hétvégéjén hozzásegítse a pálinkát az õt megilletõ hírnévhez, megismertesse a pálinkafõzdéket a közönséggel. A pénteki megnyitót követõen fellépett Rony, az I Love NY Band, a ZaFire tûzzsonglõrök, a Four Fathers, szombaton Bíró Gergõ, Éliás Jr., Ács Bálint és Brunner Márta, Kontor Tamás és Szabó Eszter, vasárnap Lölõ, Ricky, Szekeres Adrienn. A mûsort mindhárom este a Balogh-Mátysási Latin Jazz Duó zárta. A jelenlévõk szemmel láthatóan jól érezték magukat, egy idõ után néhány vendégnek ahogy nõtt a vidámsága, kicsit lassabban forgott a nyelve. Detoxikálóknak nem kellett kitelepedni, az árak mérsékelték a túlzott szeszfogyasztást. Belépõ ugyan nem volt, de aki meg akarta kóstolni a remek italokat, annak 600 forintért adtak egy igazi pálinkáspoharat és egy dekoratív, nyakba akasztható vászontartót, amelybe a poharat lehetett elhelyezni, így a nedût nem kellett azonnal legurítani, megnyújtandó az élvezeteket. Mint megtudtuk az egyik játékból, a pálinkát 17-19 Celsius-fokon ajánlott fogyasztani, az ízek akkor élvezhetõk legjobban. A választék széles határok között mozgott, akárcsak az árak. Érdemes volt elmenni egy kis Duna-parti sétára, és megpihenni a faasztalok mellett, különösen, hogy megtudtuk: a pálinka egészséges. „Evés elõtt meghozza az étvágyat, utána pedig meggátolja az emésztési problémákat.” Mucsi Ferenc EGYESÜLETI FELHÍVÁS A Csepeliek a Zöld Kis- Dunapartért Egyesület olyan, a környezetükért aktívan tenni szándékozó, csepeli polgárok jelentkezését várja, akik véleményükkel formálni kívánják kerületünk fejlõdését. Csepeliek a Zöld Kis-Dunapartért Egyesület: www. kisdunapart.eu (Tel.: 06 (20) 574-7264) csepel.kisdunapart@citromail.hu Színes programokkal zajlott a háromnapos, az idén Csepeli Õszre keresztelt mulatság szeptember 26–28. között a sétáló utcában. Az önkormányzat rendezvénysorozatának szervezõi – közöttük Német Imre és Ringbauer János (õt mûsorvezetõként és diszkósként is láthattuk) – igazán remek munkát végeztek ezúttal is. A Csepeli Munkásotthon Koncert Fúvószenekarának játéka már péntek délután sok embert csalt a Karácsony Sándor utcába. Délután öt órakor a hivatalos megnyitón Tóth Mihály polgármester üdvözölte a jelenlévõket és hangsúlyozta, hogy e színvonalas programmal minden korosztály igényét szeretnék kielégíteni. A hagyományteremtõ szándékkal tavaly elindított ünnep idén átvette a korábbi 2-3 program szerepét. Külön kiemelte, mekkora megtiszteltetés, hogy az Elsõ Magyar Fehér Asztal Lovagrend – melyet Gribek Lajos képviselt – az esemény védnöke. A programokon kívül kézmûves kirakodóvásár, finom falatok és kitûnõ borok és pálinkák várták az érdeklõdõket. A megnyitó után a Csepel Táncegyüttes három korosztályának mûsorát nézhettük meg, akiket a Bivaly zenekar kísért. A Csepp Csepel Táncegyüttes többek között mezõföldi és galgamácsai, a Csepel Táncegyüttes szanyi, vistai és gyõrteleki táncokat mutatott be, míg a Csepeli Öreg Táncosok Együttese a Karádi emlékek címû koreográfiát táncolta el nagy sikerrel. A néptánc után fél héttõl a 4 for Dance szenzációs produkciója következett. A négy táncos mesterien ötvözte a néptánc elemeit a különbözõ stílusokkal, melyhez remek koreográfiát is készítettek, így érve el a tökéletes összhatást. Este nyolc órától a The Shades adott fergeteges koncertet. A régi rock ’n roll slágerekkel minden korosztályt megtáncoltattak. A Chuck Berry, The Beatles és Hungária dalok keltette nosztalgiát csak fokozta a kor stílusának megfelelõ öltözet. A sokak sajnálatára csak este tízig tartó Ringó Disco keverte táncos utcabál remek hangulattal zárta az elsõ napot. Ferentzi Tünde Csepeli Õsz – sok nevetéssel, tánccal és zenével The Shades Mezõhegyesi mazsorettek Kézmûvesek, reneszánsz forgatag, véradók Szombaton már a programkezdés elõtt negyedórával igen sokan „korzóztak” a sétálóutcában, nézegették a pavilonok kínálatát. Csepel egyik testvérvárosából, Nagyszalontáról érkezett egy kézmûves csapat, akik az egész pavilont feldíszítették kézmûves portékájukkal. Fekete Mária, a nagyszalontai Sinka István kézmûves kör vezetõje örömmel mutatta be a szebbnél szebb munkákat. Nagyszalontán újraélesztik az õsi népi mesterségeket. Fõleg tizenéves gyereket tanítanak meg kukoricacsuhéjból, szalmából, gyékénybõl és gyöngybõl fonni különbözõ szobadíszeket, használati tárgyakat, kopogtatókat, karácsonyfadíszeket. De elhozták a szalmából font szentkorona hû másolatát is. Fekete Mária úgy fogalmazott, hogy hálásak a csepelieknek, hogy lehetõséget kaptak az õsi népi mesterség bemutatására. Egy másik pavilonhoz vanília és karamell illat vonzotta a sétálókat, és már egy hosszabb sor is kígyózott. A Bálint család „Lehel Kürtös-háza” Székelyudvarhelyrõl települt a Karácsony Sándor utcába. Bálint Irma hosszan mesélte, hogy miben más az erdélyi kürtöskalács a nálunk megszokottól. Többek között a kalács vastag, puha és foszlós, a cukormáz pedig rop- pan rajta. „A valódi titok – mondta Bálint Irma –, hogy meg lehet tanulni, el lehet lopni a mesterséget, de aki nem születik bele, az nem tud igazi kürtöskalácsot készíteni. Lélekkel és szívvel kell csinálni!” 2001ben Kecskeméten elnyerték a „Legjobb kürtöskalács díjat”, ugyanezt a díjat pedig idén Hajdúböszörményben is megkapták. 2007 szeptemberében csináltak egy 5 méter 37 centis kalácsot, ami sehol nem volt ragasztva, egyben készült. Csináltak egy hatméteres sütõt, egy hatméteres farudat, amit daruval húztak fel. Ezzel a kürtöskaláccsal bekerültek a Guiness rekordok könyvébe. A nagyszínpadon Reneszánsz délelõtt címmel szórakoztatták a nagyérdemût. A Csepel újság korábbi számában részletesen beszámoltunk a Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány királyi mulatságokat, lovagi tornákat, piaci forgatagot is bemutató mûsoráról. Bizonyára sokan olvasták munkatársunk cikkét, mert szép számban voltak kíváncsiak a színvonalas mûsorra. Nemcsak látványosságok voltak a Karácsony Sándor utcában. A Magyar Vöröskereszt „Adj vért, és ments meg három életet!” szlogennel hirdette meg a Véradó napját. Mint ahogy Gallai Katalin területi véradásszervezõ elmondta: ez alkalommal kevesen jelentkeztek önkéntes véradásra. Viszont megérkezett egy csepeli jubiláló, Bodó Ferenc, aki ötvenedik alkalommal készült vért adni. Most így összegezett: „1986ban adtam elõször vért, majd a katonaságnál, aztán pedig a munkahelyeimen. Mostanában interneten nézem meg, hogy hol van véradás. Ezúttal a Csepel újságból értesültem róla. Nem akarok patetikus lenni, csak egyszerûen belsõ elhivatottságból adok vért”. Deák Attila (Tudósításunk második részét következõ számunkban közöljük.) A Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány adta a reneszánsz mûsort Mizik Zsuzsa felvételei PÁLYÁZATI FELHÍVÁS civil szervezetek részére a 2008. évi feladataik, programjaik támogatásához Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata – elismerve a civil szervezetek jelentõségét, valamint e szervezetek társadalmi célokat, megvalósítandó törekvéseit –, a 2008. évre költségvetési támogatást nyújt civil szervezetek részére, a pályázati felhívásban felsorolt közérdekû társadalmi célok valamelyike érdekében: 1.) közrend-közbiztonság elõsegítése 2.) szociális ügyek [egészségügy (betegellátás, házi gondozás), egészség-megõrzés, sérült emberek (vakok, mozgássérültek) támogatása, drog-prevenció, rehabilitáció, betegképviselet] 3.) gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása [gyermek- és ifjúságvédelem, illetve érdekképviselet ellátása, oktatási-, felvilágosító tevékenység (pl.: izgató és nyugtatószerek hatásáról), nevelési programok-, módszerek kidolgozása] 4.) természet- és környezetvédelmi tevékenység [természetvédelmi terület, valamint meglévõ értékes, ritka növényzet (virág, fa, cserjék, stb.) védelme, virágosítás, faültetés, az épített környezet jellegzetességeinek, értékeinek felkutatása, dokumentálása] 5.) ismeretterjesztõ, kulturális és mûvelõdési feladatok ellátása, tudományos tevékenység végzése [kiállítások (mûvészeti, történelmi, életmû kiállítások), szociológiai elõadások szervezése, tanulmányok készítése, speciális képzési, oktatási programok, tréningek kidolgozása, különbözõ kultúrák megismertetése pl. elõadás keretében, vagy ismertetõ füzet elkészítésével] 6.) lakossági érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység, 7.) területfejlesztést és városfejlesztést elõsegítõ tevékenység. Részletek, tudni valók, ûrlapok letölthetõk az önkormányzat www.csepel.hu honlapjáról. Lola A király… …és két alattvalója A Csepeli Õsz szponzorai: Dunapack Rt., Auchan Magyarország Kft., Fõtáv Zrt., VIANOVA 87 Zrt., TESCO- GLOBÁL Áruházak Zrt., MÉLYKÖZÉP Kft., Csepeli Áramtermelõ Kft., Loacker Kft., Siemens Transzformátor Kft., MAHARTZ Container Center Kft., Fémalk Rt., Ferroport Kft., Városkút Szolgáltató Kft., MW-Trió Kft., ROTIMA Kft., Hérosz Építõipari Zrt., Flansch-Tech Kft., Citibank Rt., Budapest Bank Rt., Fáy András Takarékszövetkezet, OTP Bank Nyrt.
Page 1: Csepeli emlékezés az aradi vérta
Page 5 and 6: CSEPEL, 2008. október 3. CIVIL SZF
Page 7 and 8: CSEPEL, 2008. október 3. SPORT, HE
Page 9 and 10: CSEPP CSEPEL A Csepel újság hirde
Page 11 and 12: 2008. október 3. Csepp III. VARGA
Page 13 and 14: 2008. október 3. Csepp V. Csepel C
Page 15 and 16: 2008. október 3. Csepp VII. Csepel

Csepeli Ősz a Sétáló utcában - Csepp TV

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?