Investitori grade tek na prol - BeÄejski mozaik
Investitori grade tek na prol - BeÄejski mozaik
Investitori grade tek na prol - BeÄejski mozaik
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
12<br />
TÁRSADALOM<br />
478. szám, 2009. október 30.<br />
A POKOL NEM A MÁSIK (VI.)<br />
Fel kell ajánlani a választási lehetőséget<br />
SOKAN szeretnék visszahozni<br />
az Új Symposion<br />
aranykorát (a folyóirat a múlt<br />
évszázad hatva<strong>na</strong>s, hetvenes<br />
és nyolcva<strong>na</strong>s éveiben<br />
azt tette, amit ma senki sem<br />
tesz: eltüntette a provincializmust<br />
a vajdasági irodalomból),<br />
a kilencvenes évek eleji<br />
újvidéki Napló idejét, az Újvidéki<br />
Rádió Szombati találkájá<strong>na</strong>k<br />
légkörét, az Újvidéki<br />
Színház akkori repertoárját,<br />
a késő éjszakába nyúló beszélgetéseket<br />
művészetről,<br />
filozófiáról, költészetről...<br />
Szeretnék visszavarázsolni<br />
akkori ismerőseiket, barátaikat,<br />
visszaforgatni valahogyan<br />
az idő kerekét, hogy ismét<br />
érezhessék, tudhassák:<br />
kultúráink átjárhatóak, hatással<br />
van<strong>na</strong>k egymásra – a<br />
vajdasági magyar a szerbre,<br />
a szerb a vajdasági magyarra,<br />
a vajdasági magyar a<br />
magyarországi magyarra és<br />
viszont.<br />
Mert akkor, valamikor régen,<br />
egész volt az egész.<br />
Sokan van<strong>na</strong>k még ma<br />
is, akik szeretnének beszélgetni,<br />
vitatkozni, veszekedni<br />
- könyvekről, újságcikkekről,<br />
színdarabokról, esszékről,<br />
politikáról, a kultúrák keveredéséről,<br />
Hamvas Béláról,<br />
Danilo Kišről, Sava Babićról.<br />
Mindemellett kell a néptánc,<br />
a népzene, kellenek a<br />
megemlékezések, a koszorúzások,<br />
a szoboravatások,<br />
kellenek a nemzeti kérdéseket<br />
taglaló tribünök, de nem<br />
csupán ebből áll a becsei<br />
magyar nemzeti közösség<br />
művelődési élete.<br />
Kellenek tömegrendezvények<br />
is - a város<strong>na</strong>pi ünnepség,<br />
a Tolerancia-<strong>na</strong>pi<br />
A felújított Hungária-szobor leleplezése – Törökbecse,<br />
október 10.<br />
rendezvény, a Szent István<strong>na</strong>pi,<br />
a március 15-i programok,<br />
de figyelmet kellene<br />
fordítani az ún. elit igényeire<br />
is.<br />
Mert fel kell ajánlani a<br />
választási lehetőséget - hiszen<br />
az az ember, aki nem<br />
csupán a hagyományápolásért<br />
él-hal, Becsén, de más<br />
vajdasági kisvárosban sem<br />
elégítheti ki kulturális igényeit.<br />
Nemcsak az ún. tömeg<br />
igényeit kell kielégíteni, az<br />
egyén szükségletei is fontosak.<br />
Ellenkező esetben nem<br />
lesznek értelmiségiek. Mert<br />
az ember oda megy, ahol<br />
Cikksorozat a kisebbségi<br />
kérdésekről<br />
A pokol nem a Másik című,<br />
kilenc hó<strong>na</strong>pig tartó<br />
projektum célja a Becsén<br />
és Törökbecsén élő magyar<br />
nemzeti kisebbség lényegi<br />
integrációjá<strong>na</strong>k elősegítése.<br />
A kétnyelvű (szerb és<br />
magyar) projektum keretében<br />
a Becsei Mozaik újságírói<br />
elemzések és tényfeltáró<br />
riportok segítségével<br />
igyekeznek majd bemutatni<br />
a kisebbségi problémákat<br />
és kérdéseket. A nyilvánosság<br />
tájékoztatásá<strong>na</strong>k elő<br />
kellene segítenie, hogy<br />
felülkerekedjünk az előítéleteinken,<br />
megszűnjön a gyűlöletbeszéd,<br />
és hogy előmozdítsuk<br />
a nemze<strong>tek</strong> közötti<br />
együttműködést, mert<br />
ezek fontos elemei a közösség<br />
demokratizálódási folyamatá<strong>na</strong>k.<br />
A cikkek a Becsei<br />
Mozaikban jelennek<br />
meg, valamint elérhetők az<br />
újság honlapján (www.<br />
becejski-<strong>mozaik</strong>.co.rs) is.<br />
A projektumot a<br />
Norwegian People’s Aid<br />
szervezet támogatja.<br />
B.M.<br />
FOTO: Lenkes Emma<br />
legalább időnként kielégítik<br />
igényeit. Vagy marad, s egy<br />
bizonyos idő után már nem<br />
áhítozik semmire.<br />
Jó lenne, ha erről (is)<br />
gondolkodná<strong>na</strong>k a kulturális<br />
élet szervezői.<br />
Tíz magyar anyanyelvű<br />
becseivel beszélgettünk arról,<br />
hogy mikor voltak legutóbb<br />
magyar nyelvű színielőadáson.<br />
Mindannyian azt<br />
mondták, hogy an<strong>na</strong>k már<br />
bizony van vagy 5-6 éve. A<br />
megkérdezet<strong>tek</strong> hasonlóképpen<br />
válaszoltak arra a<br />
kérdésre is, hogy mikor voltak<br />
utoljára olyan irodalmi<br />
esten, amely igazán érdekelte<br />
őket. Elmondták azt is,<br />
hogy kulturális igényeiket tévénézéssel<br />
elégítik ki, s olvas<strong>na</strong>k<br />
- keveset, mert nincs<br />
idejük. Átlagemberekről van<br />
szó, akik nem fektetnek be<br />
sok energiát an<strong>na</strong>k érdekében,<br />
hogy művelődjenek, főleg<br />
azért nem, mert, mint<br />
mondták, nincs ízlésüknek<br />
megfelelő kínálat.<br />
Lépjünk tovább: szükség<br />
van előadásokra, tribünökre<br />
a magyarság történelméről<br />
és jelenlegi helyzetéről, de<br />
magunkon kívül másokat is<br />
„látnunk“ kell.<br />
Ha elutasítjuk a Másik<br />
kultúrájával való párbeszédet,<br />
elutasítjuk saját kultúránk<br />
gazdagodásá<strong>na</strong>k lehetőségét<br />
is, ez pedig sosem<br />
vezetett előrehaladáshoz.<br />
Nem lehetünk elegendők saját<br />
magunk<strong>na</strong>k. Főleg Szerbiában,<br />
Vajdaságban, Becsén<br />
nem.<br />
A következő, félig-meddig<br />
becsei példák éppen erről<br />
tanúskod<strong>na</strong>k.<br />
Papp József (1926-ban<br />
született Becsén) orvos, költő<br />
és műfordító ismerte és<br />
ápolta saját, de környezete<br />
kultúráját is. Főbb művei:<br />
Rés (1963), Rendhagyó halászás<br />
(1974), Hűsség (kétnyelvű,<br />
1976), Véraláfutás<br />
(1984), Jegy (1987), Hunyócska<br />
(1989), Kert(v)észének<br />
(1996). Papp József verseskötetei<br />
szerb fordításban<br />
is megjelen<strong>tek</strong> (Sava Babić,<br />
Mladen Leskovac, Boško<br />
Ivkov, Aleksandar Tišma,<br />
Salgó Judit...). Papp maga is<br />
fordított, Vasko Popa, Stevan<br />
Raičković, Dušan Matić,<br />
Miodrag Pavlović stb. verseit<br />
ültette át magyar nyelvre.<br />
És itt van Orcsik Roland<br />
(1975-ben született Becsén)<br />
Faludy- és Sinkó-díjas költő,<br />
aki 1992 óta Magyarországon<br />
él. Költeményeket, eszszéket,<br />
tanulmányokat, kritikákat<br />
ír és délszláv nyelvekből<br />
fordít. A Szegeden élő szerző<br />
a város egyetemén délszláv<br />
irodalmat oktat.<br />
Íme egy történet arról is,<br />
hogy mások nélkül kevesebbek<br />
vagyunk. A most következő<br />
párbeszéd tizenhét-tizennyolc<br />
évvel ezelőtt<br />
hangzott el - még „élt“ Jugoszlávia<br />
- két becsei magyar<br />
anyanyelvű középiskolás<br />
lány között.<br />
Láttad Kusturica új<br />
filmjét?<br />
- Kicsodáét?<br />
Emir Kusturicáét.<br />
- Nem hallottam még ezt<br />
a nevet.<br />
Nem hallottál Kusturica<br />
filmjeiről?<br />
- Nem. Én magyar vagyok.<br />
Kétnyelvűség<br />
A kilencvenes évek sosemvolt<br />
háborúi is hozzájárultak<br />
ahhoz, hogy azok a fiatalok,<br />
akik a háborús évek<br />
alatt csepered<strong>tek</strong> fel, elzárkózza<strong>na</strong>k<br />
az ún. többségi<br />
kultúrától, és rosszul, azaz<br />
szinte sehogyan se beszéljék<br />
a szerb nyelvet. Ezek a<br />
ma már felnőtt emberek nem<br />
is kívánják megtanulni a<br />
szerb nyelvet, mert nem látják<br />
hasznát: nincsenek szerb<br />
nemzetiségű barátaik, szerelmeik,<br />
Magyarországon<br />
jártak/<strong>na</strong>k középiskolába és<br />
egyetemre, ott dolgoz<strong>na</strong>k.<br />
Másrészt, azok a gyerekek,<br />
akik most 12-15 évesek,<br />
már nem zárkóz<strong>na</strong>k el a<br />
környezet kultúrájától, sok<br />
esetben szívesen „keverednek“<br />
más nemzetiségűekkel.<br />
S ha őszinték akarunk<br />
lenni, mindennek hátulütője<br />
is van, amely főképpen a<br />
lustaság és az igénytelenség<br />
eredménye: romlik a<br />
nyelv (nem szörpöt, hanem<br />
szokkot iszunk, nem medencére<br />
járunk fürödni, hanem<br />
„megyünk a bazénra“ stb.).<br />
Pozitívumként „könyvelhető“<br />
el a becsei óvodában<br />
beindított ún. vegyes tagozat,<br />
ahol a szerb és a magyar<br />
anyanyelvű gyerekekkel<br />
közös csoportban<br />
foglalkoz<strong>na</strong>k, így nevelik a<br />
majdani kétnyelvű polgárokat.<br />
Addig is fontos lenne<br />
„megoldani“ a következő<br />
problémát: Becse multietnikus<br />
község, azonban<br />
<strong>na</strong>gyon kevés szerb nemzetiségű<br />
polgár beszéli környezete<br />
nyelvét, esetünkben a<br />
magyart.<br />
Szakértők?<br />
Megállapítottuk már,<br />
hogy Becsén nincs sem<br />
hosszú, sem rövid távú kultúrpolitika,<br />
de arról sem visel<br />
gondot senki, hogy a községi<br />
alapítású intézmények<br />
igazgatóbizottságaiban hozzáértő<br />
személyek üljenek.<br />
Elég csak egy pillantást vetni<br />
a Városi Színház, a múzeum<br />
és a könyvtár igazgatóbizottságai<strong>na</strong>k<br />
összetételére: a tagok<br />
<strong>na</strong>gy része a hatalmon<br />
lévő politikai pártok képviselője,<br />
néhányuk<strong>na</strong>k semmi<br />
közük a kultúrához.<br />
Közpénzek a<br />
civileknek<br />
Az önkormányzat idén<br />
döntött először úgy, hogy a<br />
községi költségvetésben a<br />
civil szerveze<strong>tek</strong>nek szánt<br />
eszközöket pályázat útján<br />
osztja szét – a művelődési<br />
szerveze<strong>tek</strong>nek 2,5 millió dinárt<br />
láttak elő. A jóváhagyott<br />
pénzeket 30 százalékkal<br />
fogják csökkenteni, mert<br />
csak 70 százalékban valósul<br />
meg a költségvetés. A kifizetések<br />
november elején kezdődnek.<br />
A magyar nyelven működő<br />
művelődési egyesüle<strong>tek</strong><br />
közül a következőket támogatja<br />
a község: a Than Fivérek<br />
Értelmiségi Kört (az IDEA<br />
2009 rendezvény), a<br />
péterrévei dr. Kiss Imre<br />
egyesületet (tánciskola, karácsonyi<br />
műsor és táncfesztivál,<br />
valamint a Szólj, síp,<br />
szólj! versenyen való részvétel,<br />
nők képzése), a dreai<br />
Kutaspuszta Művelődési<br />
Egyesületet (falu<strong>na</strong>p), a Petőfi<br />
Sándor Magyar Kultúrkört<br />
(Kőketánc, Szent István<strong>na</strong>pi<br />
rendezvény, ünnepi<br />
rendezvény a Szelence<br />
Táncegyüttes fennállásá<strong>na</strong>k<br />
15. évfordulója alkalmából,<br />
Ricsaj Népművészeti Fesztivál<br />
és a kultúrkör rendezvényei<br />
a 2009. év első felében),<br />
a péterrévei Tisza<br />
Művelődési Egyesületet (a<br />
Disznótor és Szabadegyetem,<br />
a Péterrévei Nyári Napok<br />
elnevezésű rendezvény),<br />
a Tiszamente Közművelődési<br />
és Népművészeti Egyesületet<br />
(Nemzetközi Gyermeknéptánc<br />
Fesztivál), az<br />
Orion Művelődési Egyesületet<br />
(Szerbia Kupa táncverseny<br />
és kézimunkázók találkozója)<br />
és a Historiae civil<br />
szervezetet.<br />
Könyvkiadás<br />
A becsei Historiae civil<br />
szervezet 2008-ban megjelentette<br />
dr. Páll Sándor<br />
Mađarski pogled <strong>na</strong> Balkan<br />
1780-1825 című kötetét.<br />
A becsei Népkönyvtárban<br />
2009 nyarán bemutatták<br />
Börcsök László becsei tanár<br />
Parton című első kötetét.<br />
A Törökbecse község területén<br />
működő Bánáti<br />
Kultúrközpont az utóbbi egy<br />
év alatt 16 kötetet adott ki,<br />
többek között Radovan<br />
Vlahović helyi költő Moj<br />
Gospode című verseskötetének<br />
magyar fordítását.<br />
Tér és kultúra<br />
A tér és a kultúra összekapcsolódásáról<br />
tanúskodik<br />
a Törökbecse község határában<br />
lévő aracsi pusztatemplom,<br />
az egyik legkorábbi<br />
építészeti emlék<br />
Vajdaságban, a magyar kultúra<br />
fontos jelképe.<br />
Szűgyi Ferenc írja Az<br />
aracsi pusztatemplom mint a<br />
magyar nemzeti identitás jelképe<br />
című tanulmányában,<br />
hogy a templomot valószínűleg<br />
az 1030-as években építették<br />
egy régebbi keresztény<br />
templom romjaira.<br />
„Msgr. Huzsvár László <strong>na</strong>gybecskereki<br />
székespüspök az<br />
aracsi pusztatemplomban<br />
tartott szentbeszédében<br />
(2000. július 30.) felhívta<br />
hallgatóságá<strong>na</strong>k a figyelmét,<br />
hogy Az imaórák liturgiájában<br />
(zsolozsmáskönyvben)<br />
minden év augusztus 20-án<br />
részletet olvas a papság VI.<br />
Pál pápa leveléből, amelyben<br />
a Szent István alapította<br />
monostorokról szóló felsorolásban<br />
az aracsi is szerepel.<br />
A pusztatemplom<strong>na</strong>k mint<br />
jelképnek fontos alkotóeleme<br />
ez a feltételezett Szent<br />
István-i alapítás“, írja Szűgyi<br />
Ferenc. Tanulmányában kitér<br />
az aracsi pusztatemplomról<br />
való gondviselésre, s többek<br />
között elmondja, hogy<br />
az 1971-1976 között végzett<br />
ásatásokat követően a templom<br />
feledésbe merül, majd<br />
1990-ben Varnyú Ilo<strong>na</strong> becsei<br />
magyartanárnő, a Vajdasági<br />
Magyar Demokrata<br />
Párt funkcionáriusa szervez<br />
újra rendezvényt a templomnál.<br />
Az első emlék<strong>na</strong>pi ünnepséget<br />
az Aracs Pusztatemplom<br />
Műemlékvédő Társaság<br />
szervezésében 1999.<br />
augusztus elsején tartották<br />
meg. Azóta egyre többen zarándokol<strong>na</strong>k<br />
erre a helyre.<br />
„Hogy egy tárgy - jelen<br />
esetben az aracsi pusztatemplom<br />
- szimbólummá váljék,<br />
egyrészt része, reprezentánsa<br />
kell hogy legyen<br />
an<strong>na</strong>k, amit szimbolizál. A<br />
magyarság ezeréves kereszténységét,<br />
a vajdasági<br />
magyarság jogos és dacos<br />
itt- és meglétét, közösségének<br />
romos állapotát. Másrészt<br />
össze kell kapcsolnia<br />
vele“, írja Szűgyi Ferenc.<br />
Szintén a tér és a kultúra<br />
összekapcsolódásáról tanúskodik<br />
két törökbecsei<br />
szoboravató is. Október 10-<br />
én ugyanis a törökbecsei Jókai<br />
Mór Magyar Művelődési<br />
Egyesület, Mezőtúr, valamint<br />
Törökbecse önkormányzata<br />
szervezésében a katolikus<br />
temetőben és a templom udvarán<br />
felszentelték és megkoszorúzták<br />
a felújított<br />
Hungária-szobrot, amelyet<br />
Törökbecse polgársága<br />
emeltetett a város védelmében<br />
1848. október 13-án elesett<br />
honvédek emlékére,<br />
valamint Leiningen-<br />
Westerburg Károly vértanú<br />
honvéd tábornok mellszobrát,<br />
amelyet Györfi Sándor<br />
Munkácsy-díjas szobrászművész,<br />
a Mezőtúri Művésztelep<br />
művészeti vezetője készített.<br />
Dr. Papp Árpád a Magyar<br />
Nemzeti Tanács nevében<br />
mondott ünnepi beszédében<br />
kiemelte, hogy ez a<br />
<strong>na</strong>p <strong>na</strong>gyon fontos a törökbecsei,<br />
s a vajdasági magyarság<br />
történetében is,<br />
mert: „Hosszú idő után<br />
ugya<strong>na</strong>zon a <strong>na</strong>pon kerül<br />
sor a magyar forradalom és<br />
szabadságharc két emlékművének<br />
felavatására. Olyan<br />
fontos állomásához érkezett<br />
ma közösségünk, amit szobrok<br />
leleplezése, felújítása,<br />
emlékhelyek kialakítása,<br />
könyvritkaságok újrakiadása,<br />
vetélkedők szervezése<br />
és egyáltalán a vajdasági<br />
magyar közösség saját történelme<br />
iránti fogékonyságá<strong>na</strong>k<br />
irányába tett nem hiábavaló<br />
fáradozás jellemzett.<br />
Tettük ezt azért, mert a<br />
múlt tárgyilagos ismerete<br />
nélkül a jövő felé teendő lépések<br />
vál<strong>na</strong>k bizonytalanná:<br />
ha az általunk és az elődeink<br />
által hagyott történelmi emlékekről,<br />
az arra emlékeztető<br />
emlékhelyekről önként lemondunk,<br />
egyszerre mondunk<br />
le történelmünkről, múltunkról<br />
és jövőnkről is“,<br />
mondta Papp.<br />
F.D.K.
Change language