Sz&P5/ A dráma mint társadalomkutatás

More documents

Recommendations

Info

100 HORVÁTH KATA retek kiváltotta ellenállással. Az egyik példát a program legelejéről, a toborzás időszakából hozzuk, a másikat a programot lezáró drámatáborban készült előadásból. 10 A bemutatkozás színrevitele - drámafoglalkozás egy VIII. kerületi általános iskolában A drámaprogram kezdetén a drámatanárok bevezető foglalkozásokat tartottak a kerület iskoláiban, elsősorban a toborzás 11 céljából. Ezt minden esetben előzetes igényfelmérés előzte meg az iskolákban, minek során a pedagógusok (az igazgató) ajánlottak egy-egy osztályt, és adtak előzetes jellemzést róluk. Ezt ún. osztálytermi megfigyelés követte, amelynek során az osztály egy tanítási napját követtük végig, és megnéztünk más osztályokat is. A drámatanárok tehát úgy mentek a foglalkozásra, hogy volt előzetes képük az osztály működéséről, illetve státuszáról az iskolán belül. Részlet a drámatanároknak írt ismertetőből: „A foglalkozáson való részvételre kiválasztott osztály az iskola legproblémásabbnak tartott osztálya (a 8.a.). Az indoklás, ami miatt őket javasolják, hogy minden kívülről érkező programot nekik szoktak megajánlani, mert nekik van rá a legnagyobb szükségük. Az iskola úgy vonja be a drámafoglalkozást saját működésébe, mint a leghátrányosabb helyzetű, legnehezebben kezelhető, »problémás« gyerekeknek szóló, fejlesztő programot. Ezt ráadásul a gyerekek felé is így kommunikálják. A 8.a.-t az iskola »kiplakátolja«, mint »a problémás osztályt«. 10 A két éves kesztyűgyári program első évében Bori Viktor, Fekete Ágnes, Kardos János, Sereglei András voltak a drámatanárok, a kutatást Horváth Kata végezte. A második évben: Egervári György és Feuer Yvett vezette a csoportot, és Nagy Zsuzsa vett részt kutatóként a programban. A heti rendszeres drámafoglalkozások után, mindkét évet egy a drámatáborral zárták a létrejött csoportok, illetve a táborban elkészített, és a Kesztyűgyárban bemutatott előadással. 11 Mivel a toborzás hagyományos módszerei (szórólapok, plakátok) nem működtek, illetve különböző okokból (erről lásd Horváth 2008) a kerület civil szervezetei, szociális munkásai és az iskolák sem tudtak segíteni abban, hogy a foglalkozásra a kamaszok eljöjjenek a Kesztyűgyárba, a Káva úgy döntött, hogy bevezető foglalkozásokat tart a kerület iskoláiban.
A „hátrányos helyzet” és a „cigányság” tapasztalatainak újrafogalmazása Az iskola igazgatója elmondja, hogy az egyes pedagógusok más és más módszerekkel nyúlnak az osztályhoz, viszont az már egyik-másik tanár személyiségétől függ, hogy mennyire fogadják el a gyerekek. Ugyanakkor – azt állítja – erőt kell mutatni. Az interjúban így fogalmaz: »Ebben a közegben, aki gyenge azt eltapossák. Ha egy pillanatra elgyengülsz, és megérzik a gyengeséget, beléd rúgnak, és előállhat olyan helyzet, amiből pedagógusként már nem kelsz föl«. A pedagógusok és a gyerekek között – az elmondás és a tapasztalatok alapján is – frontvonal húzódik. Mintha minden helyzet arról szólna, hogy a tanár meg tudja-e őrizni tekintélyét (méltóságát). Mintha a gyerekek folyamatosan ezt támadnák. Ezen próbálnának különböző stratégiákkal réseket ütni. Ez a stratégia lehet a totális passzivitás, a semmibe vétel, a gúny, a trágárság, a fenyegetés, a keménykedés: bármi, ami sérti azt a nagyon határozottan kijelölt vonalat, amit a pedagógus a maga védelmében meghúz. Ha tehát a »tanárok oldaláról« érkezik valaki, egyből a frontvonalnak ezen az oldalán találja magát, és ezzel a helyzettel kell kezdenie valamit.” 101 A drámatanárok e leírás alapján azt a döntést hozzák, hogy a megszokottól eltérően nem az általában szokásos szabályjátékokkal indítanak, hanem olyan improvizációs helyzetgyakorlatokat kínálnak, amelyekben helyzetek nem konfrontatív megoldása a kihívás. A foglalkozás úgy indul, hogy a minket a terembe kísérő osztályfőnök felszólítja a gyerekeket: próbálják nekünk a jobb arcukat mutatni, és egyúttal kijelöl valakit, aki őt megkeresi, ha netán úgy alakul a helyzet, hogy a segítségére lesz szükségünk. E felvezetés után a drámatanárok első kérése az osztályhoz, hogy toljuk szét a padokat a játékhoz, már egyből ellenállásba ütközik. Ezt a helyzetet kell valahogy átfordítaniuk, hogy dolgozni lehessen a gyerekekkel. Az osztálynak felkínált első játékforma, hogy egyesével érkezzenek meg újra a tanterembe. Vagyis vigyék színre hétköznapi belépésüket az osztályba, 12 mégpedig úgy – folytatódik az instrukció – hogy ebben 12 Az osztálytermi megfigyelések tapasztalata szerint a megérkezés, a belépés a hétköznapokban is fontos „performansz”. A tanórákra gyakran késve érkező gyerekek belépése minden esetben egy műsorszám, amely a vagányság színrevitelével szórakoztatja az osztálytársakat és lehetetleníti el a pedagógust. A matematika órára félórás késéssel belépő fiúk „Elnézést tanárnő! Dolgom volt!”- felkiáltással lépnek be az osztályba, és vágják méterekkel előre táskáikat.
Page 1 and 2:
A dráma mint társadalomkutatás
Page 3 and 4:
A DRÁMA MINT TÁRSADALOMKUTATÁS 5
Page 5:
Tartalomjegyzék Előszó - Változ
Page 8 and 9:
8 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. a meg
Page 10 and 11:
10 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Joe
Page 12 and 13:
JOE NORRIS Dráma mint kutatás A t
Page 14 and 15:
14 JOE NORRIS az ideje, hogy továb
Page 16 and 17:
16 JOE NORRIS latban. Ez a nagyon e
Page 18 and 19:
18 JOE NORRIS tevékenységekbe is.
Page 20 and 21:
20 JOE NORRIS kezdtem, hogy elkapja
Page 22 and 23:
22 JOE NORRIS a másikat. Jó péld
Page 24 and 25:
24 JOE NORRIS használtuk adatok gy
Page 26 and 27:
26 JOE NORRIS hagyományos módszer
Page 28 and 29:
28 JOE NORRIS ▶ Első jelenet - K
Page 30 and 31:
30 JOE NORRIS lenet megvitatása to
Page 32 and 33:
32 JOE NORRIS lehetnek. A „mi len
Page 34 and 35:
34 JOE NORRIS laboráció témáit,
Page 36 and 37:
36 PATRICIA LEAVY Ugyanakkor más,
Page 38 and 39:
38 PATRICIA LEAVY McLeod (1988) nem
Page 40 and 41:
40 PATRICIA LEAVY „A gambiai nők
Page 42 and 43:
42 PATRICIA LEAVY ben az társaival
Page 44 and 45:
44 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL
Page 46 and 47:
46 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL m
Page 48 and 49:
48 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL a
Page 50 and 51: 50 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL m
Page 52 and 53: 52 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL p
Page 54 and 55: 54 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL a
Page 56 and 57: 56 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL f
Page 58 and 59: 58 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL t
Page 60 and 61: 60 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL T
Page 62 and 63: 62 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL A
Page 64 and 65: DIANE CONRAD A „veszélyeztetetts
Page 66 and 67: 66 DIANE CONRAD A fiatalokkal köz
Page 68 and 69: 68 DIANE CONRAD elsajátítása leh
Page 70 and 71: 70 DIANE CONRAD közel, és Boalnak
Page 72 and 73: 72 DIANE CONRAD performatív szöve
Page 74 and 75: 74 DIANE CONRAD teszi az egyén sz
Page 76 and 77: 76 DIANE CONRAD szabályszegésekr
Page 78 and 79: 78 DIANE CONRAD szereplők bőrébe
Page 80 and 81: 80 DIANE CONRAD tették lehetővé
Page 82 and 83: 82 HORVÁTH KATA Education) módsze
Page 84 and 85: 84 HORVÁTH KATA változásokat, é
Page 86 and 87: 86 HORVÁTH KATA ön- és csoportis
Page 88 and 89: 88 HORVÁTH KATA ANYA 1: Á, jó na
Page 90 and 91: 90 HORVÁTH KATA apa, továbbra sem
Page 92 and 93: 92 HORVÁTH KATA A dráma közege t
Page 94 and 95: 94 HORVÁTH KATA Az előadás a kol
Page 96 and 97: 96 HORVÁTH KATA ▶ Drámaprogram
Page 98 and 99: 98 HORVÁTH KATA Amikor a gyerekek
Page 102 and 103: 102 HORVÁTH KATA a belépésben va
Page 104 and 105: 104 HORVÁTH KATA elköteleződést
Page 106 and 107: 106 HORVÁTH KATA A „hátrányos
Page 108 and 109: 108 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Bha
Page 110 and 111: 110 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Con
Page 112 and 113: 112 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Ell
Page 114 and 115: 114 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. gi
Page 116 and 117: 116 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. App
Page 118 and 119: 118 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. sea
Page 120 and 121: 120 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Mor
Page 122 and 123: 122 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Phi
Page 124 and 125: 124 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Sho
Page 126: 126 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Wil
Page 129 and 130: A DVD-k megvásárolhatók a Marczi
show all

Sz&P5/ A dráma mint társadalomkutatás

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?