Sz&P5/ A dráma mint társadalomkutatás

More documents

Recommendations

Info

58 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL társadalmi színházi folyamat kreatív szellemiségét, egyúttal kutatói értelmezéseket társít a résztvevők dramatikus kifejezéseinek. Az expreszszív és a felidézés technikáját használó, nem-diszkurzív reprezentációkon keresztül pedig szembesít az értelmezési folyamat nehézségével is.. A performanszot előadtuk, bemutattuk konferenciákon, a forgatókönyvét publikáltuk (Campbell és Conrad 2006). A forgatókönyvet eljuttattuk a végrehajtási intézet adminisztrációjára és az Albertai Államügyész Hivatalához (amelynek végső soron számadással tartoztunk a programról). Az, hogy az intézet egyik programigazgatója beszámolónkat botrányosnak találta, számunkra azt bizonyította, hogy munkánkkal lényegi témákat sikerült érintenünk. Vele és a feletteseivel több megbeszélést tartottunk a fiúk által felvetett témákról. Azzal, hogy a performansz szövegén keresztül nyilvánossá tettük mindazt, amit a fiúk megosztottak velünk, ügyük támogatóiként léphettünk fel. A programnak ebben az értelemben lehetett a közösség jövőjét pozitívan befolyásoló hatása. ▶ Etikai megfontolások A részvételi kutatás kiindulópontja egy etikai állásfoglalás, ezért a gyakorlatban felmerülő erkölcsi kérdések mindig elsődleges fontosságúak a kutatói gondolkodásban. A részvételi kutatás esetében tehát az etikai megfontolások túlmennek a tájékoztatási és a titoktartási kötelezettség általános szabályain. Minden egyes döntésünk tekintetében rá kell kérdeznünk arra, hogy az milyen módon illeszkedik a kialakított szerepekhez, a résztvevők és mások várakozásaihoz, szem előtt tartva, hogy a kutatás folyamata, majd az eredmények felhasználása során mindvégig elszámoltathatóaknak kell maradnunk a kutatóközösség számára. Az etikai megfontolások ezért kiterjednek a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel az emberek közötti érintkezések kérdéseire és a közösség bevonására. Mellor úgy fogalmaz, hogy „a részvételi kutatás – jellegéből adódóan – közelebb visz a kutatás résztvevőihez, <strong>mint</strong> a kutatás hagyományos modelljei” (1988:78). A részvételi kutatás megvalósítói személyesen érintettek az elnyomó struktúrák elleni küzdelemben, és személyesen felelősek azért, hogy milyen eredményeket vív ki a közösség a kutatás segítségével. Az érzékeny kérdéseket gondosan,
A részvételi kutatás minden fél érdekét szem előtt tartva kell megválaszolni. Ugyanakkor – bármennyire is törekeszünk erre – mindvégig egyenlőtlen és igazságtalan struktúrában dolgozunk. Mivel a résztvevők és a kutatók közötti hatalmi egyensúlytalanság mindvégig fennáll, a részvételi kutatás művelőjétől elvárható, hogy egyetemi pozíciójával járó tekintélyét a kutatás résztvevőinek javára kamatoztassa. Mindezeknek az elvárásoknak soha nem felelhetünk meg teljes mértékben, de éppen ezért „minden apró döntésünk esetében explicitté kell tennünk a munkánk hátteréül szolgáló etikai megfontolásainkat” (Brydon-Miller, Greenwood és Eikeland 2006: 129). Kutatásunk esetében például a körülmények sajátosságai (a résztvevők nagymértékű fluktuációja és a fiatalok szabadulás utáni nyomon követését megakadályozó törvényi szabályozás) nem tették lehetővé, hogy a résztvevők hozzászóljanak a kutatás általunk adott végső értelmezéséhez. Mindazonáltal kutatásunk igyekezett hitelesen közvetíteni a fiúk nézőpontját, és hasznossá válni mindazok számára, akiknek sorsa hasonlóan alakul. A kutatási prezentációnk „Recti’fuck’ation” című részletét megismerve a büntetés-végrehajtási intézet illetékesei felhördültek ugyan, a prezentáció mégis lehetővé tette a nyílt párbeszédet, amelynek keretében nyilvánosan vethettük fel a motozások ügyét, hangot adva annak az értelmezésnek, miszerint a motozás az intézményesített erőszak rendkívül megalázó formája. Kérdéses persze, lett-e mindennek közvetlen hatása a gyakorlatra. Az bizonyos, hogy néhányak számára a kérdést problémává, megoldandó üggyé tette. 59 ▶ A részvételi kutatás értékelése A részvételi kutatás által elért eredményeket annak alapján kell megítélnünk, hogy milyen mértékben sikerült kezelnie az adott projekt előtt álló egyedi kihívásokat, megválaszolnia a kezdetkor felmerülő kérdéseket. A projektektől nem várható el, hogy a részvételi kutatások összes eszményének megfeleljenek, s ilyen értelemben példamutatóvá váljanak (Park 1993). Nem azt kell értékelnünk, hogy a program milyen szorosan tartotta magát a részvételi kutatás alapelveihez. Mindig az adott, egyedi kontextusban kell mérlegelnünk, hogy milyen eredmények elérése tekinthető reálisnak a meghatározott időkereten belül.
Page 1 and 2:
A dráma mint társadalomkutatás
Page 3 and 4:
A DRÁMA MINT TÁRSADALOMKUTATÁS 5
Page 5:
Tartalomjegyzék Előszó - Változ
Page 8 and 9: 8 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. a meg
Page 10 and 11: 10 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Joe
Page 12 and 13: JOE NORRIS Dráma mint kutatás A t
Page 14 and 15: 14 JOE NORRIS az ideje, hogy továb
Page 16 and 17: 16 JOE NORRIS latban. Ez a nagyon e
Page 18 and 19: 18 JOE NORRIS tevékenységekbe is.
Page 20 and 21: 20 JOE NORRIS kezdtem, hogy elkapja
Page 22 and 23: 22 JOE NORRIS a másikat. Jó péld
Page 24 and 25: 24 JOE NORRIS használtuk adatok gy
Page 26 and 27: 26 JOE NORRIS hagyományos módszer
Page 28 and 29: 28 JOE NORRIS ▶ Első jelenet - K
Page 30 and 31: 30 JOE NORRIS lenet megvitatása to
Page 32 and 33: 32 JOE NORRIS lehetnek. A „mi len
Page 34 and 35: 34 JOE NORRIS laboráció témáit,
Page 36 and 37: 36 PATRICIA LEAVY Ugyanakkor más,
Page 38 and 39: 38 PATRICIA LEAVY McLeod (1988) nem
Page 40 and 41: 40 PATRICIA LEAVY „A gambiai nők
Page 42 and 43: 42 PATRICIA LEAVY ben az társaival
Page 44 and 45: 44 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL
Page 46 and 47: 46 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL m
Page 48 and 49: 48 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL a
Page 50 and 51: 50 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL m
Page 52 and 53: 52 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL p
Page 54 and 55: 54 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL a
Page 56 and 57: 56 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL f
Page 60 and 61: 60 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL T
Page 62 and 63: 62 DIANE CONRAD ÉS GAIL CAMPBELL A
Page 64 and 65: DIANE CONRAD A „veszélyeztetetts
Page 66 and 67: 66 DIANE CONRAD A fiatalokkal köz
Page 68 and 69: 68 DIANE CONRAD elsajátítása leh
Page 70 and 71: 70 DIANE CONRAD közel, és Boalnak
Page 72 and 73: 72 DIANE CONRAD performatív szöve
Page 74 and 75: 74 DIANE CONRAD teszi az egyén sz
Page 76 and 77: 76 DIANE CONRAD szabályszegésekr
Page 78 and 79: 78 DIANE CONRAD szereplők bőrébe
Page 80 and 81: 80 DIANE CONRAD tették lehetővé
Page 82 and 83: 82 HORVÁTH KATA Education) módsze
Page 84 and 85: 84 HORVÁTH KATA változásokat, é
Page 86 and 87: 86 HORVÁTH KATA ön- és csoportis
Page 88 and 89: 88 HORVÁTH KATA ANYA 1: Á, jó na
Page 90 and 91: 90 HORVÁTH KATA apa, továbbra sem
Page 92 and 93: 92 HORVÁTH KATA A dráma közege t
Page 94 and 95: 94 HORVÁTH KATA Az előadás a kol
Page 96 and 97: 96 HORVÁTH KATA ▶ Drámaprogram
Page 98 and 99: 98 HORVÁTH KATA Amikor a gyerekek
Page 100 and 101: 100 HORVÁTH KATA retek kiváltotta
Page 102 and 103: 102 HORVÁTH KATA a belépésben va
Page 104 and 105: 104 HORVÁTH KATA elköteleződést
Page 106 and 107: 106 HORVÁTH KATA A „hátrányos
Page 108 and 109:
108 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Bha
Page 110 and 111:
110 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Con
Page 112 and 113:
112 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Ell
Page 114 and 115:
114 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. gi
Page 116 and 117:
116 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. App
Page 118 and 119:
118 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. sea
Page 120 and 121:
120 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Mor
Page 122 and 123:
122 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Phi
Page 124 and 125:
124 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Sho
Page 126:
126 SZÍNHÁZ ÉS PEDAGÓGIA 5. Wil
Page 129 and 130:
A DVD-k megvásárolhatók a Marczi
show all

Sz&P5/ A dráma mint társadalomkutatás

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?