258. DUDICH ENDRE, ifj.: A Dunántúli Középhegységeoeénje. Kirándulásvezető. Eocénrétegtani kollokvium. Bp., 1969, szept.6—8. (Das Eozän des Transdanubischen Mittelgebirges.Exkursionsführer. Colloquiumüber die Stratigraphie des Eozän. Bp. am6-8. Sept. 1969.) Bp., 1969, p. 80. - A DunántúliKözéphegy ség nagyszerkezeti helyzete,földtani képződményei, az eocén gazdaságföldtanijelentősége a Balaton-felvidékés a Bakony-hegység területén is. Die tnegatektonisehePosition des Transdan uhischenMittelgeb rges, dessen geologische Formationenund die wirtschaftsgeologische Bedeutungder Eozänablagerungen auch im Räumedes Balatonhochlandes und des Bakony-Gebirges.259. DUDICH ENDRE, ifj.: A Nyirád-daivastóikénes bauxit geokémiai vizsgálata. (GeochemischeUntersuchung des schwefelführendenBauxits son Nvi ád-Darvas'ó.) Földt.Közl, 1965, 95. köt. p. 298-305. - Kénesbauxit közvetlenül a fedő alatt a bauxitösszletbelsejében és közvetlenül a feküdolomitfelelt mutatkozik. A kéntartalom avasoxidációs fokkal fordított viszonyban van.Der schwefelführende Bauxit kommt unmittelbarunter dem Hangenden, innerhalb 'lesbauxitführenden Komplexes und unmittelbarüber dem liegenden Dolomit vor. DerSchwefelgehalt steht in umgekehrtem Verhältniszum Eisenoxydationsgrad.- DUDICH ENDRE, ifj., lásd 190. sz. alatt,Csermák Lászlónénál is.- DUDICH ENDRE, ifj.. lásd 671. és 672.sz. alatt is, Kopek Gábornál.260. DUDICH ENDRE., ifj. - HORISZTGYÖRGY: Devecser környéki és Kisalföldperemiföldtani vizsgálatok. Geologie undEntwicklungsgeschichte der Umgehung vonDevecser. Földt. Közl, 1964, 94. hol. p. 10—26. — Tárgyalják a terület föhifeilődéséta felsőkrétától napjaink g. Die geologischeEntwicklung des Gebietes wird bis zum heutigenTag besprochen.261. DUDICH ENDRE, ifj.—HALÄSZ A.: üsleletnyomok(Vestigia invertebrala) a balatonvidékifelsőperm északi területéről. (Vestigiainvertobrata aus dem nördlichen Gebietdes Oberpe ins des Bakonv-Gebirges.)Földt. Közl, 1967, 97. köt. 4. füz. p. 447.262. DUDTCH ENDRE, ifj. - KOMLÖSSYGYÖRGY: Ősföldrajzi szerkezeti szempontoka magyar bauxit korkérdéséhez. Considéationspaléographiques et tectoniques surles problèmes de 1' âge des bauxites en Hongrie.Földi. Közl, 1969, 99. köt. p. 155-165.— A bakonyi bauxit-előfordulásokról is.Auch über die Bauxitvorkommen des Bakony-Gebirges.263. DUDICH ENDRE, ifj.-SIKLÖS1NE TE-NEI MARGIT: Dolomitos kőzetek a bakonyieocénben. Dolomitilc rocks in tbc Eoceneof the Bakoiiv mountains. Földt. Köd..1964, 94. köt. p. '250-253. - Haltmba-Pityerdomb,iszkaszentgyörgvi fúrás eocénrétegsorából készült elemzések alapján egészen42 0 /o-ig terjedő dolomittartalmat mutattakki. Auf Grund der Analysen der Eozänproben der Bohrungen von Ilalimba-Pityerdombund Iszkaszentgyörgy wurde einDolomitgehalt bis 42% nachgewiesen.'264. DUDICH ENDRE, ifj.-SIKLÖSTNE JENÉI MARGIT: A fenyőfői, iszkaszentgyörgy]'és halimba—szőci bauxit nyomelem geokémiaileírása és összehasonlítása. (GeochemischeResehreibung und Vergleich vonSpurenelementen in den Bauxiten von Fenyőfő,Iszkaszentgvörgv und Halimba—Szőc.) Földt. Közl,' 1967, 97. köt.P144-157.265. DYLIK, JAN: Magyarország periglaciálisproblémái. (Die por'glnzialen ProblemeUngarns.) Földr. Ért., 1963, 12. évf. p. 453—464. — A Bakony felől húzódó hordalékkúpbantelepedett lerakodásokról is szó van.Auch über die Ablagerungen im Schuttkegel,der sich vom Bakony-Gebirge her zieht.266. EBFiNYI GYULA : Keszthely. MagyarázatokMagyarország geológiai és talajismeretitérképeihez. (Keszthely. Erläuterungenzu den geologischen und bodenkundlichenKarten Ungarns.) Bp.. 1912. p. 1—54. —Talajtani, laboratóriumi vizsgálatok is. Auchüber bodenkundlichen- und Laboruntersuchungen.267. ËBÊNYT GYULA: Sümeg. MagyarázatokMagyarország geológiai és talajismereti térképeihez.(Erläuterungen zu den geologischenund bodenkundlichen Karten Ungarns.)Bp., 1942, p. 1-45., 1 :25 000. - Talajtani,laboratóriumi vizsgálatok is. Auch überbodenkundlichen- und Laboruntersuchungen.268. ECKERT, JOSEF FRIEDRICH: Hévízund Balaton. (Hévíz és Balaton.) Bp., 1864,p. 46. — A balatoni fürdőkről és ezek vízénekgyógyhatásáról. Uber die BalatonerKurorte und die Heilwirkung deren Wassers.269. EDELSTEIN MIKSA: Az ajkai szén szénkőzettanivizsgálata. Mikroskopische Untersuchungder Ajkaer Braunkohle aus der
oberen Kreide. Földt. Közl, 1937, 67. köt.p. 109—131. — A vizsgálni részletes ismertetése.Ausführliche Beschreibung der Untersuchungen.270. ÉII1K GYULA: A szápári anthraootherium.(Das Anthracotherium von Szápár.)Matt. Közl., 1927, 24. köt. p. 77-81.- EMBER KAROLY, lásd 1253. szám alatt.271. EMRESZ KÁROLY: A tapolcai-medence.(Das Tapolcaer Becken.) Szeged, 1937, p.64. — A medence morfológiája, vízrajza, aföldkéreg kia'akulása, felépítése. Morphologie,Hydrographie des Beckens, Entstehungund Bau der Erdkruste.272. EMSZT KÄLMÄN: A Balaton fenékiszapjánakés altalajának ehemiai alkata.(Die chemische Zusammensetzung des Bodenschlammesund des Untergrundes desBalatonsees.) Bal. Tud. Tan. Ered.. 1905.1. köt. 1. r. Geol. és petrográjiai függ. 7.cikk. p. 1—16.273. EMSZT KÁLMÁN: A kékkúli „Theodora"forrás kémiai elemzésének eredményei.Die Theodoraquelle von Kékkút. Ilidről.Közl, 1924/26, 4/6. köt. p. 11-13.- EMSZT KÁLMÁN, lásd 743. és 744. számalatt, László Gábornál is.- ENDRÉDl LÁSZLÓ, lásd 586. szám alatt,Kedves Aliklósnál.274. ENDRÉDY ENDRE—SCHMIDT ELIGIUS ROBERT: Nagyigmánd, Kisbér és Bakonybánk.(Nagyigmánd, Kisbér und Bakonybánk.)Bp, 1938. p. 5—125., térképek,táblák. Magyarázatok Magyarország geológiaiés talajismereti térképeihez. — Geológiai,talajtani viszonyok, artézi kutakról is.Geologische und Bodenkundliche Verhältnisse.Auch über artesische Brunnen.275. ENTZ BELA: A Balaton keletkezése, életeés várható jövője. (Entstehung, Leben undvoraussichtliche Zukunft des Balatonsees.)Term. Tud. Közi, 1959, 90. évf. p. 6-9.276. ENTZ GÉZA. ifj.: A magyar orvosok éstermészetvizsgálók 36. vándorgyűlésén Veszprémbentartott természettudományi előadásokismertetése. (Bericht über die naturwissenschaftlichenVorträge an der 36, WanderversammlungUngarischer Aerzte undNaturforscher.) Term, Tud. Közl., 1912, 44.köt. p. 792—795. — Ismerteti a kongreszszusonLóczy Lajos által a Balaton geomorfológiájárólés geológiájáról tartolt előadástis. Auch der am Kongress von Lajos Lóczyüber die Geomorphologie und Geologie desBalatonsees gehaltene Vortrag wird mitbesprochen.277. ERDÉLYI FAZEKAS JÁNOS: A Balatonfelvidék geológiai és hegyszerkezeti viszonyaia veszprémi fennsíkon és Vilonyakörnyékén. Die geologischen und tektonischenVerhältnisse des Balatonhochlandesam Veszprémer Plateau und in der Umgebungvon Vilonya. Földt. Int. Evk., 1943,36. köt, p. 1—30.278. ERDÉLYI FAZEKAS JÁNOS: Hegységszerkezetimegfigyelések a Balaton-felvidéken.(Tektonische Beobachtungen im Balatonhochland.)Földt. Közl, 1940, 70. köt.p. 204—205. — A balaton-felvidéki töréseketáttolódásoknak kell tekinteni. Die balalonboebländerBruchstörungen seien alsÜberschiebungen zu betrachten.279. ERDÉLYI JÁNOS: Balatoni bazalthegyek.(Die Balatoner Basaltberge.) Bp, 1954,p. 46. — A balatonvidéki bazaltok túlnyomórésze nátron sorba tartozó kőzet. Ásványoselegyrészei plagioklászok melleit fellépőalkáli földpátok. Néha a zeolilok olytömegesen lépnek fel, hogy kőzetalkotókéntszelepeinek, pl. Tátika. Die balatonhochländerBasalte gehören grös ten teils zu derNationreihe der Basalte. Neben Plagioklasensind unter deren mineralogischen Komponentenauch die Alkalifeldspäte vertreten.Manchmal treten die Zeolithe in gesteinbildenderMenge auf, z.B.: Tátika.280. ERDÉLYI JÁNOS: A balatoni bazalthegyekásványai. (Die Mineralien der BalatonerBasaltberge.) Földt. Ert., 1941, p. 60—82. — A legnagyobb méretű fejtés Sághegyen,Ilalápon és Badacsony ban folyik.Grössere Steinfördernng erfolgt in den Steinbrüchendes Ság-Berges, am Haláp und amBadacsony.281. ERDÉLYI JÁNOS—NAGYNË MELLESMARGIT-TOLNA Y VERA: A hidroamezités lizardit új elfordulása a Haláphegy bazaltjánakzárványában. A new occurence ofhydroamesite and lizardite from inclusionof the basalt of Ilaláp mount Balaton HighlandHungary. Földt. Int. Evi Jel, 1962, p.157-172.282. ERDÉLYI JÄNOS—KOBLENCZ VERA—NEM ESN É VARGA SAROLTA : Tlidroamezit,új ásvány a Haláphegy (Veszprém megye)bazaltjának üregeiből. Hydroamesiteein neues Mineral aus den Hohlräumen desBasaltes von dem Haláp-Berge am PlattcnseegebietKomitat Veszprém. Földt Int. EviJel, 1957-1958, p. 345-356.
- Seite 3 und 4: Á Bakonytermészettudományi kutat
- Seite 5: A Bakonytermészettudományikutatá
- Seite 8 und 9: De nemcsak az egyes rokontudományo
- Seite 10 und 11: der betreffenden Arbeiten zu ergän
- Seite 12 und 13: Jelmagyarázat :Zeichenerklärung:A
- Seite 14 und 15: MTA Dunántúli Tud.Int. Értek.MTA
- Seite 16 und 17: gam. Földt. Int. Ëvk., 1955, 44.
- Seite 18 und 19: Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 1
- Seite 20 und 21: Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er
- Seite 22 und 23: kori képződményei. (Alttertiäre
- Seite 24 und 25: Zeugeberge geologischer Zeilen. Dar
- Seite 26 und 27: 147. BÖCKH JÁNOS-LOCZY LAJOS, id.
- Seite 28 und 29: chemische Untersuchung des Enzens i
- Seite 30 und 31: déki ásvány- és gyógyforrások
- Seite 32 und 33: 231. DARNaY-DORNYAY BELA-SOUS LAJ
- Seite 36 und 37: 283. ERDÉLYI JÄNOS-KOBLENCZ VERA
- Seite 38 und 39: im Bakony-Gebirge durchgeführten U
- Seite 40 und 41: — Gánt, Zirc, Ürkút, Szőc, Ba
- Seite 42 und 43: 359. GFCZY BARNABÁS: Aminonoidcs j
- Seite 44 und 45: 62. köt. p. 203-206. — Bakonyi t
- Seite 46 und 47: alogy of the manganese ore deposit
- Seite 48 und 49: 440. HANTKEN MIKSA : A délnyugati
- Seite 50 und 51: 465. HLASIWETZ, IIETNBICTI: Harz au
- Seite 52 und 53: 492. HÖRISZT GYÖRGY: A bauxitbán
- Seite 54 und 55: 520. JASKO SÁNDOR: Lepusztulás é
- Seite 56 und 57: über die Hingebung von Vörösber
- Seite 58 und 59: Méèrsaiïd-Gesamtf uiides vom Vá
- Seite 60 und 61: den Sóim U hängen jener des Szenl
- Seite 62 und 63: 621. KNAUER JÖZSEF—NAGY ISTVÁN:
- Seite 64 und 65: seilen Nationalmuseums, Die meisten
- Seite 66 und 67: 6(35. KOPEK GABOR—KECSKEMÉTI TIB
- Seite 68 und 69: 689. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi jüra
- Seite 70 und 71: 713. Kill VA XX E. 11 UTTER ERIKA:
- Seite 72 und 73: 737. LÁNC SÁNDOR: A Bakony geomor
- Seite 74 und 75: Turisták L., 1905, 17. évf. p. 13
- Seite 76 und 77: - MADARÁSZ EDE, lásd 455. szám a
- Seite 78 und 79: 813. MAURITZ BÉLA— IIABWOOD, II.
- Seite 80 und 81: ophyta-termések Magyarországról.
- Seite 82 und 83: töredék; Sikaliktya: római kori
- Seite 84 und 85:
ischen Gesteinsehotter in den klast
- Seite 86 und 87:
916. PAPP FERENC-MANDY TAMÁS: Réz
- Seite 88 und 89:
ői az következik, bogy a dombság
- Seite 90 und 91:
971. ROLLE, ER.: Eher einige neue o
- Seite 92 und 93:
995. SCHAFARZIK FERENC: Magvarorsz
- Seite 94 und 95:
malira Fuchs, Modiolus volhyniciis
- Seite 96 und 97:
1041. SIMETTINGER, M.: Mitteilungen
- Seite 98 und 99:
1070. STRAUSZ LÁSZLÓ: Das Pannon
- Seite 100 und 101:
Mountains Hungary. Földt. Közl.,
- Seite 102 und 103:
1121. SZALAY SÁNDOR: Hazai kőszen
- Seite 104 und 105:
1147. SZÖRÉNYI ERZSÉBET: Éehino
- Seite 106 und 107:
eigentlichen Bakony. Földt, Int Ev
- Seite 108 und 109:
—58. — A szénmodeiice geológi
- Seite 110 und 111:
1226. VADÁSZ ELEMÉR—FÜLÖP JÓ
- Seite 112 und 113:
menyei. Die Eozänschichlen der Geg
- Seite 114 und 115:
1278. VENKATACHALA, Ii. S.-GÖCZÄN
- Seite 116 und 117:
ződményeinek sztratigráf iájáh
- Seite 118 und 119:
achlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.)
- Seite 120 und 121:
1351. ZEBFRA, KAREL: Beszámoló a
- Seite 122 und 123:
Szakosírott tárgymutatóA számok
- Seite 124 und 125:
Karszt.101, 102, 113, 250, 513, 740
- Seite 126 und 127:
Vertebrate :104 127, 183, 222, 270,
- Seite 128 und 129:
Balaton1, LO, 15, 17 IS. 23-26, 56.
- Seite 130 und 131:
Csesznek 19. 97, 129, 30J. 466, 758
- Seite 132 und 133:
674, 709, 7J3, 716, 786, 803, 805,
- Seite 134 und 135:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 136 und 137:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 138 und 139:
A kéziral nyomdába érkezett: 197