letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

oi Közl, 1950, 30. évf. p. 325-353. -Adatok Balatonfüred, Bodajk, Gyepükaján,Hévíz, Moha, Pétfürdő, Várpalota vizeinekismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der Wässervon Balatonfüred, Bodajk, Gyepükaján,Hévíz, Moha, Pétfürdő, Várpalota.609. KITTL ERNŐ : Adatok a triász halobiidáiés monotidái monográfiájához. (Beiträgezur Monographie über die Haloiidenund Monotiden der Trias.) Bal Tud. Tan.Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt.4. cikk, p. 1-203., 10 t. - A leírt fajokArácson, Csopakon, Veszprémben fordulnakelő. Die beschriebenen Ai ten kommen inArács, Csopak und Veszprém vor.610. KITTL ERNŐ: Bakonyi triász-gastropodák.(Trias-Gastropoden des Bakony-Gebirges.)Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r.Paleont. függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—54.611. KI. EB BÉLA—TU BÖK ENDRE—ZST LAKGYÖRGY: Vízföldtani megfigyelések Balatongyörökkörnyékén. (HydrogeologischeBeobachtungen in der Umgebung von Balatongyörök.)Hidrol. Tájékoztató, 1965, p.49—51. — Balatongyörök határában Szépkilátónés a Becehegy felé eső részen végzettvizsgálatok. Untersuchungen in derNähe von Szépkilátó („Schöne Panorama")und des Bece-ßerges in der Umgehung vonBalatongyörök.— KLEB BÉLA, lásd 599. szám alatt, Keszthelyváros hidrogeológiai viszonyai-nál.612. KLEMENCSICS ISTVÁN: Dudari kőzetmozgásmérések és azok gyakorlati alkalmazása.(Vermessungen von Gesteinbewegungenund deren praktische Anwendung.)Bány. Kut. Int. Közl., 1957, 2. évf. p. 6—15.613. KNAUER JÓZSEF: Bakonyi földtanimunkánk néhány eredményéről. (Eber einigeErgebnisse der geologischen Arbeiten imBakony-Gebirge.) Földt. Int. Evi Jel, 1967(előzetes), p. 61—64. — Magyarpolánv. Earkasgyepű,Bakonycsernye földtani térképezése.Geologische Kartierung von Magva r-polány, Farkasgyepü und Bakonycsernye.614. KNAUER JÓZSEF: Bakonyi földtanimunkánk néhány eredményéről. (Cher einigeErgebnisse der im Bakony-Gebirgedurchgeführten geologischen Arbeiten.) Földt.Int. Evi Jel, 1967, p. 29-33. - Az Eszaki-Bakony fiatal szárazföldi-édesvízi törmelékessorozat vizsgálatáról és kormegállapításáról.A területre vonatkozó térképezésről,über die Untersuchungen der jungen kontinentalenSüsswasserschichtenfolge des NO-Bakony-Gebirges und deren Altersbestimmung.Uber die Kartierungsarbeiten in diesemGebiete.615. KNAU EP» JÓZSEF: Beszámoló a bakonyicsoport munkájáról. (Bericht über die Arbeitender Bakonyer Gruppe.) Földt. Int.&vi Jel, 1965, p.' 177-179. - A tudományoseredmények monografikus formábanvaló rögzítése. Monographische Synthese derwissenschaftlichen Ergebnisse.616. KNAUER JÖZSEF: Beszámoló a bakonyicsoport 1966. évi munkájáról. (Berichtüber die in 1966 durchgeführten Arbeitender Bakonyer Karlierungsgruppe der UngarischenGeologischen Anstalt.) Földt. Int.Evi Jel., 1966 (előzetes), p. 55.617. KNAUER JÖZSEF: Beszámoló a bakonyicsoport 1966. évi munkájáról. (Bericht überdie in 1966 durchgeführten Arbeiten derBakonyer Kartiei ungsgruppe der UngarischenGeologischen Anstalt.) Földt. Int, Evi Jel,1966, p. 49-52. Bp. 1969. - Szentgál, Bakonyszentkirály,Csesznek, Várhegy környékimunkálatok. Arbeiten in der Umgebungvon Szentgál, Bakonyszentkirály, Csesznek,Várhegy.618. KNAUER JÖZSEF: Calpionellidea-rendszertanikérdések. Problèmes systématiquesdes Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel, 1961.p. 155—168. — A Dunántúli Középhegységszámos szelvényében rendkívül sok, eredetiértelemben vett ,oblonga" van, Sümegennégyzetcentiméterenként löbbszáz is. A faja Bakony-hegység nyugati és középső részéndomináns. In zahlreichen Profilen desTransdanubischen Mittelgebirges gibt esausserordentlich viele Vertreter von „oblonga"in originalem Sinne. In Sümeg könnensogar mehrere Hundert Exemplare pro cm 2angetroffen werden. Die Art ist im westlichenund mittleren Teil des Bakony-Gebirgesdominant.619. KNAUER JÓZSEF: Hézagos albai rétegsorBalinkán Une série incomplète de 1' albiena Balinka. Földt. Int. Evi Jel. 1964,p. 221—226. — Mór és Balinka közötti területvizsgálata. Untersuchungen des Gebieteszwischen Mór und Balinka.620. KNAUER JÓZSEF: A turrilileszes márgaföldtani korkérdése. Sur le problème de 1'age géoloo-ique des marnes á turrilles. Földi.Int. Evi Jel, 1966, p. 72-75. - Az Északi-Bakonyban a tunïliteszes márga az aptimunieriás agyag transzgressziójával kezdődőüledékképződési megaciklus zárótagja.Abschlussglied des im nördlichen Bakony-Gebirge mit der Transgression der Turrilitemnergelund der aptisehen Munierientonenbeginnenden Megazyklus der Sedimentation.