916. PAPP FERENC-MANDY TAMÁS: RézércnyomokBalatonfüreden. Traces of copperat Balatonfüred, Centi al Western Hungary:Földt. Közl, 11)55, 85. köt., p. 457-460. — Balatonfüredtől északnyugatra azalsó triász dolomit régi kőfejtőjében találjnialacbil-folijos kőzetpéldányok viz.sg t'la la.Untersuchungen der im alten Steinbruch vonuntei triadischen Dolomiten NW von Balatonfüredgefundenen, mit Malachit bef.ecktenHandstücke.917. PAPP FERENC—POJJAK TIBOR: Jelentésa Keszthely környéki szulfidos ércekösszetételeiről, különös tekintettel a pirilekés markazilok mennyiségeié. (Berieht überdie Zusammensetzungen der sulp IndischenErze der Umgebung von Keszthely unterbesonderer Berücksichtigung der Menge derPyrite und Markasite.) Jel 'Més a Jövedéki-Mélykutatás 1947—1948. évi munkálatairól.Bp., 1948, p. 104-105. - Cserszegtomaj,Rezi, Kocor-árok vidékéről származó mintákásványtani vizsgálata. MineralogischeUntersuchung der Proben aus der Umgebungvon Cserszegtomaj, Rezi, Kocor-árok.918. PAPP KARULY: A bakonyi ős-teknősbéka.(Fossile Schildkröte aus dem Bakony.)Term. tud. Közl., 1903, 35. köt., p. 159-161.— A veszprémi Jeruzsálem-hegyen lelt felsőtriász-korú teknős leírása. Beschreibung deram Jerusalem-Berg bei Veszprém gefundenenobertriadischen Schildkröte.919. PAPP KAROLY: <strong>Bakonyi</strong> triász-korállok.(Trias-Korallen aus dem Bakony.) Bal. Tud.Tan. Er.. Paleont függ 1. köt., 5. cikk, p.1822, táblák. 1912.920. PAPP KAROLY: A fornai eocén medencea Vértesben. (Das eozäne Becken von Fornaim Vértes.) Földt. Közl., 1897, 7. köt., p.417—448. — Összehasonlítás a Bakonnyalés néhány új faj leírása. Vergleich mit demBakony und Beschreibung einiger neuenArten.921. PAPP KAROLY: A Magvar Birodalomvasérc- és kőszénkészlete. (Die Eisenerz- undKohlenvorräte des ungarischen Beiches.)Bp., 1915, p. 964. — <strong>Bakonyi</strong> adatokkal isMit Angaben über das Bakony-Gebirge.922. PAPP KÁROLY: Magyarország kőszénkészlete.Die Steinkohlenvorräte Ungarns.Földt. Közl, 1912, 42. köt., p. 753-758.— Tartalmaz bakonyi adatokat is. Mit Angabenauch über das Bakony-Gebirge.923. PAPP KÁROLY: A trias-korú tabulatákról.(Uber triadische Tabulaten.) Földt. Közl,1902, 32, köt,, p. 194-199. - Monotrypapethői C. Papp 1902, Veszprém melletti Jeruzsálem-hegyenlelt faj leírása, Beschreibungder am Jerusalem-Berg bei Veszprémgefundenen Art Monotrypa pethői C. Papp.924. PAPP MIKLÓS: A barlangok romantikája.(Die Romantik der Höhlen.) Barlangvilág,1943, 13. köt., p. 1—23. — <strong>Bakonyi</strong> barlangokrólis. Auch über die Bakonyer Höhlen.925. PAPP SIMON: A Congeria spalhulataPartsch és a Limnoeardium Pensiii Fuchspaiinóniai-pontusi kövületek i'ij előfordulásahazánkban. (Neue Vorkommen der pannonisch-pontischenFossilien Congeria spalhulataPartsch und Limnoeardium PcnsliiFuchs in Ungarn.) Földt. Közl, 1915, 45.köt., p. 251—254. — Többek között tihanyiadatok is. Unter anderen werden auch TihanyerAngaben mitgeteilt.926. PAPP SZILÁRD—GAÁL LÁSZLÓNK: Ásványés gyógyvizeink rádium-emanatio tartalma.(Der Radiuinemanationsgehalt unsererMineral- und Heilwässer.) Hidrol. Közl,1956, p. 202—207. — Hévízről is. Auch überHévíz.- PAPP SZILÁRD, lásd .18. szám alatt is.- PAPPNE SÍK STEFÁNIA, lásd 712. számalatt.927. PARTSCH, PAUL: über die sagenannteversteinerten Ziegciiklauen aus dem Plattenseein Ungarn und ein neues urweltlichcsGeschlecht zweischaliger Conchylien. (Azúgynevezett megkövesedett kecskekörmökrőla magyar Balatonban, és a kettőshéjú Conchybákegy új őskori neméről.) Wien, 1835,p. 95—102, 2 t. Klny. az Annalen des WienerMuseums der Natur geschieh te-ből, —— Tihanyból a Congeria triangularis Nob ésCongeria balatonica leírása. Beschreibungvon Congeria triangularis Nob und Congeriabalatonica aus Tihany.928. PARTSCH, PAUL-RIES JÁNOS FERENC: Az úgynevezett „kelske körmökről"a Balaton partján. (Über die sogenannten„Ziegenklauen" am Balatonufer.) Tud. Gyűjtemény,1820, 11. köt., p. 37—47.929. PÁSZTIIORY VALÉR: Jelenlés a Pannonhalmigimnázium „Rómer FJóris" barlangkutatócsoportjának 1963. évi munkájáról.(Bericht über die Arbeit 1963 der Speläologengruppe„Rómer Flóris" des Gymnasiumsvon Pannonhalma.) Karszt és Barl.Kut. Tájékozt., 1964, 1. jüz. p. 14-15. -Említi a bakonybéli Szárazgerence barlangot,a kabhegyi Macskalik víznyelő barlan-
gokat is. Auch die ITölde Szárazgerence,sowie WessGisehlucht-1 löhle Macskalik amKab-Berg «erden erwähnt.930. PÄSZTHORY VALÉR: A pannonhalmigimnázium tanulóinak barlangkutató és barlangjárótevékenységéről. (Uber die speläologischeund Höhlenerkundungslätigkoit dorGymnasiasten von Pannonhalma.) Karszt- ésBarl. Kut. Tájékozt.. 1962, 6-7, p. 108. -A bakonyi barlangok feltárásáról. Über dieErschliessung der Bakonyer Höhlen.931. PÁTER JÄNOS: A balatonmenti vasútikutak vizsgálatának hidrokémiai tanulságai.(Hydrochemische Konklusionen der Untersuchungenvon Brunnen bei den Eisenbahnender Balatongegend.) Hidrol. Köd., 1952,p. 150—151. — Kesztheiy. Tapolca. Badacsony,Balatonfüred stb. kútjairól. über' dieBrunnen von Keszthely, Tapolca, Badacsony,Balatonfüred usw.932. PAUL. KARL: Rhätische Lias- und Jura-Bildungen im Bakonyer Gebirge. (Raetikumiliász- és jura képződmények a Bakonyhegységben.)Jb. der k. k. Geol. Reichsanstalt.1862. Bd. 12., H. 2. Sitzung am April,p. 226—230. — Részletes áttekintést ad errőlaz időszakról. Eine ausführliche Übersichtdieser Zeitspanne wird gegeben.933. PAYAI VA.LYA FERENC : A bauxit keletkezéséről.The origin of bauxite. Báni), ésKoh. L., 1948, 81. évf., p. 194-195. - ABakony is szerepel a cikkben. Auch dasBakony-Gebirge figuriert im Artikel.934. PÄVAI VÁJNA FERENC: A Dunántúlhegyszerkezete. (Die Tektonik Transdanubiens.)Beszámoló a Fohlt. Int. Vitaüléseiről,1943, 5. köt., p. 213-237. - <strong>Bakonyi</strong> adatokkalis. Mit Angaben auch über das Bakony-Gebirge.935. PÁVAI VÁJNA FERENC: A forró oldatok,gőzök, gázok szerepe a barlangképződésnél.(Die Bolle von heissen Lösungen,Dämpfen und Gasen bei der Höhlenbildung.)Hidrol. Közl, 1931. 10. köt., p. 115-122.— A tihanyi „Aranyház" sziklaüregeiről, aCsúcshegy gejzír-kúpjáról. Über die Steinnischendes „Goldhauses" von Tihany unddie Geysiritkuppe des „Csiics-Berges".936. PÄVAI VA.LYA FERENC: Magyarországhegységeinek szerkezeti vázlata. Skizze desBaues der Gebirge Ungarn. Földt. Közl.,1930. 60. köt., p. 7-33. - <strong>Bakonyi</strong> adatokis. Mit Angaben auch über das Bakony-Gebirge.937. PAVAI VAJ NA FERENC : Néhány újabbbarlang ismertetése. (Beschreibung von einigenneuen Höhlen.) Földt. Közl., 1911, 41.köt., p. 779—787. — A Veszprém megyei Kapolosközség közelében a Pokol-lyuk barlangról.Uber die Pokol-Lyuk 1 bilde bei derOrtschaft Kapolcs im Komitat Veszprém.938. PÄVAI VÁJNA FERENC: Termeljük kia magyar- föld kincseit! (Beuten wir dieSchätze des ungarischen Bodens aus!) Földt.Ert., 1937. U. F. 2, p. 1-8. - A Hévíz ésKeszthely környéki forrásokról is. Auch überdie Quellen der Umgebung von Keszthelyund Hévíz.939. PAVAI VÁJNA FERENC—MAROS IMRE: Sümeg és Ukk községek vízellátása.Die Wasserversorgung der Ortschaften Sümegund Ukk. Földt. Int. Evi Jel.. 1929-32,p. 479-488.940. PAZAR ISTVÁN: A természetes ásvánvosvizekről. (Uber die Mineralwässer derNatur.) Term. tud. Közl.. 1909. 41. köt., p.497—517. — Zirc környéke. Die Umgebungvon Zirc.941. PÉCSI MARTON: A Balaton tágabb környékénekgeomorfológiai tér-képe. (GeomorphologischeKarte der weiteren Umgebungdes Balatonsees.) Földr. Közl.. 1369. U. F.17. köt. 2. sz., p. 101-11.942. PÉCSI MÄRTON: Geomorphological regionsof Hungary, (Magyarország geomorfológiaiterületei.) Bp., 1970. p. 45. Studies inGeography in Hungary, 6. — A Bakonyt ésa Balaton-felvidéket is tárgyalja. Auch dasBakony-Gebirge und das Balatonhochlandwerden besprochen.943. PÉCSI MÁRTON: Hegylábi pediment felszíneka magyarországi Középhegységben.Flussflächen in den ungarischen Mittelgebirge.Földr. Közl.. 1903. 87. hol., p. 195—212. — A hegylábi felszínek kora. átformálódása,kialakulása. Alter. Umgestaltung undEntstehung von Fussflachen.944. PÉCSI MÄRTON: A magyar Középhegységekgeomorfológiai kutatásának újabb kérdései.New problems of the geomorphologicalresearch of the Hungarian centra] mountains.FöZdr. Ert., 1964, 13. évf.. p. 1-31 -<strong>Bakonyi</strong> adatok is. Mit Angaben auch überdas Bakony-Gebirge.945. PÉCSI MÄRTON: A magvarországipleisztocénkori lejtős üledékek és kialakulásuk.Die Pleistozönen Gehängeablagerungen inUngarn und ihre Entstehung, Földr /.Vf.,1962, 11. évf., p. 19-39. - A fejtegetések-
- Seite 3 und 4:
Á Bakonytermészettudományi kutat
- Seite 5:
A Bakonytermészettudományikutatá
- Seite 8 und 9:
De nemcsak az egyes rokontudományo
- Seite 10 und 11:
der betreffenden Arbeiten zu ergän
- Seite 12 und 13:
Jelmagyarázat :Zeichenerklärung:A
- Seite 14 und 15:
MTA Dunántúli Tud.Int. Értek.MTA
- Seite 16 und 17:
gam. Földt. Int. Ëvk., 1955, 44.
- Seite 18 und 19:
Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 1
- Seite 20 und 21:
Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er
- Seite 22 und 23:
kori képződményei. (Alttertiäre
- Seite 24 und 25:
Zeugeberge geologischer Zeilen. Dar
- Seite 26 und 27:
147. BÖCKH JÁNOS-LOCZY LAJOS, id.
- Seite 28 und 29:
chemische Untersuchung des Enzens i
- Seite 30 und 31:
déki ásvány- és gyógyforrások
- Seite 32 und 33:
231. DARNaY-DORNYAY BELA-SOUS LAJ
- Seite 34 und 35:
258. DUDICH ENDRE, ifj.: A Dunánt
- Seite 36 und 37: 283. ERDÉLYI JÄNOS-KOBLENCZ VERA
- Seite 38 und 39: im Bakony-Gebirge durchgeführten U
- Seite 40 und 41: — Gánt, Zirc, Ürkút, Szőc, Ba
- Seite 42 und 43: 359. GFCZY BARNABÁS: Aminonoidcs j
- Seite 44 und 45: 62. köt. p. 203-206. — Bakonyi t
- Seite 46 und 47: alogy of the manganese ore deposit
- Seite 48 und 49: 440. HANTKEN MIKSA : A délnyugati
- Seite 50 und 51: 465. HLASIWETZ, IIETNBICTI: Harz au
- Seite 52 und 53: 492. HÖRISZT GYÖRGY: A bauxitbán
- Seite 54 und 55: 520. JASKO SÁNDOR: Lepusztulás é
- Seite 56 und 57: über die Hingebung von Vörösber
- Seite 58 und 59: Méèrsaiïd-Gesamtf uiides vom Vá
- Seite 60 und 61: den Sóim U hängen jener des Szenl
- Seite 62 und 63: 621. KNAUER JÖZSEF—NAGY ISTVÁN:
- Seite 64 und 65: seilen Nationalmuseums, Die meisten
- Seite 66 und 67: 6(35. KOPEK GABOR—KECSKEMÉTI TIB
- Seite 68 und 69: 689. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi jüra
- Seite 70 und 71: 713. Kill VA XX E. 11 UTTER ERIKA:
- Seite 72 und 73: 737. LÁNC SÁNDOR: A Bakony geomor
- Seite 74 und 75: Turisták L., 1905, 17. évf. p. 13
- Seite 76 und 77: - MADARÁSZ EDE, lásd 455. szám a
- Seite 78 und 79: 813. MAURITZ BÉLA— IIABWOOD, II.
- Seite 80 und 81: ophyta-termések Magyarországról.
- Seite 82 und 83: töredék; Sikaliktya: római kori
- Seite 84 und 85: ischen Gesteinsehotter in den klast
- Seite 88 und 89: ői az következik, bogy a dombság
- Seite 90 und 91: 971. ROLLE, ER.: Eher einige neue o
- Seite 92 und 93: 995. SCHAFARZIK FERENC: Magvarorsz
- Seite 94 und 95: malira Fuchs, Modiolus volhyniciis
- Seite 96 und 97: 1041. SIMETTINGER, M.: Mitteilungen
- Seite 98 und 99: 1070. STRAUSZ LÁSZLÓ: Das Pannon
- Seite 100 und 101: Mountains Hungary. Földt. Közl.,
- Seite 102 und 103: 1121. SZALAY SÁNDOR: Hazai kőszen
- Seite 104 und 105: 1147. SZÖRÉNYI ERZSÉBET: Éehino
- Seite 106 und 107: eigentlichen Bakony. Földt, Int Ev
- Seite 108 und 109: —58. — A szénmodeiice geológi
- Seite 110 und 111: 1226. VADÁSZ ELEMÉR—FÜLÖP JÓ
- Seite 112 und 113: menyei. Die Eozänschichlen der Geg
- Seite 114 und 115: 1278. VENKATACHALA, Ii. S.-GÖCZÄN
- Seite 116 und 117: ződményeinek sztratigráf iájáh
- Seite 118 und 119: achlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.)
- Seite 120 und 121: 1351. ZEBFRA, KAREL: Beszámoló a
- Seite 122 und 123: Szakosírott tárgymutatóA számok
- Seite 124 und 125: Karszt.101, 102, 113, 250, 513, 740
- Seite 126 und 127: Vertebrate :104 127, 183, 222, 270,
- Seite 128 und 129: Balaton1, LO, 15, 17 IS. 23-26, 56.
- Seite 130 und 131: Csesznek 19. 97, 129, 30J. 466, 758
- Seite 132 und 133: 674, 709, 7J3, 716, 786, 803, 805,
- Seite 134 und 135: A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 136 und 137:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 138 und 139:
A kéziral nyomdába érkezett: 197