seilen Nationalmuseums, Die meisten Vertreterder litlionisehen Koralienfauna vonUngarn finden sich im Bakony-Gebirge.644. KOLOS \ A Ii Y GÁBOR : Dunántúli eocénkorallok. (Die eozänen Koraién Transdanubiens.)Földt. Köz'., 1949, 79. köt. p. 1.42—242. — Â korallok általános felépítése, rendszerezése,új fajok leírása, bakonyi adatokkal.Allgemeiner Aufhau und Systematisierungder Korallen, Beschreibung der neuenArten, mit Angaben über das Bakony-Gebirge.645. KOLOSVÁRY GABOR: Eozän-Korallenaus Tiefbohrungen bei Bal'nka, Mór undOlaszfalu. (Eocén-korallok Bal inka, Mór ésOlaszfalu melletti mélvfúi ásókból.) ActaUniv. Szeged. Acta Biol. 1966, p. 135-142.— Egyes ritka fajok leírása. Beschreibungvon einigen seltenen Arten.646. KO LOS VÁR Y GÁBOR: lie! véli emeletbeliúj Balanidák Várpalotáról. New Balanidsfrom the middle-miocen of Várpalotain Hungary. Földt. Közi, 1943, 78. köt.p. 102—112. — Valamennyi talált példányfeltűnően apró növésű. Alle gefundenenExemplare sind von auffallend kleinemWachstum.647. KOLOSVÁRY GÁBOR: Magyarországkréta időszaki ko ralijai. Les coialliaires ducrétacé de la Hongrie. Földt. Int. Evk., 1954,42. köt, p. 67—123. — Sümeg, Pénzeskú;-,LIárságy, Csékúton talált fajok leírása. Beschreibungder in Pénzeskút, LIárságy, Csékútund Sümeg gefundenen Ai ten.648. KOLOSVÁRY GÁBOR: Mitteilungenüber die Aufarbeitung eines neueren Anteilesdes ungarischen Madroporaricn-Materialsder Geologischen Anstalt. (Közlemények aFöldtani Intézet magyar Madroporaria-anyagaújabb részének feldolgozásáról.) Szeged,1957, p. 309—314. Klny. az Acta Biologienbői.— Epismilia rozlozsnyki Kolos vary1957, krétakörből. Ajkáról: Sümegről ugyancsakkrétakorú Rhabdophyl'ia amine Kolosvary1957 leírása. Beschreibung von Epismiliarozlozsnyiki Kolosvary 1957 von derKreidezeit aus Ajka, sowie der ebenfallskrelazischen Rhabdophyllia annae Kolosvary1957.649. KOLOSVÁRY GABOR: Néhány érdekesés új magyarországi fossilis Madreporaria.Quelques m ad ré porai res fossiles intéressants,nouveaux en Hongrie. Földt. Int. Evi Jel.,1957/58, p. 497-503. - Többek között asümegi kőfejtőből előkerült új faj leírása,melynek neve Cladocora simonyi Reuss.Beschreibung unter anderen der im Steinbruchvon Sümeg gefundenen neuen Art:Cladocora simonyi Reuss.650. KOLOSVÁRY GÁBOR : Uber TriaskorallenfaunaUngarns. (Magyarország triász-korall-faunájárói.) Ac: a Univ. Szeged, ActaBiologica 1966, Tom, 12. p. 125-137. -Csengőhegy, Alsóperepuszta, Dudar vidékérőla Thecosnilia difilippi Stoppani leírása.Beschreibung von Thecosnilia difilippi Stoppaniaus der Umgebung von Csengőhegy,Alsóperepuszta und Dudar.- KOLOSVÁRY GÁBOR, lásd 78. szám alatt,Benkőné Czabalay Lenkénél is.- KOLOSVÁRY GÁBOR, lásd 587. szám alatt,Kedves Miklósnál is.651. KOMÁROM Y JENŐ: A Bakony titka.(Das Geheimnis des Bakony-Gebirges.) Turista,1960. 6. évf. 11-12. sz. p. 23. - A bakonyibarlangokról. Liber die BakonyerHöhlen.652. KOMLÖSSY GYÖRGY: A bauxit piritesedéskérdése. On the problem of the pyritizationof bauxite. Földt. Közi., 1960, 96.köt. p. 220—226. — Nyirád, Halimba, Szőc,Iszkaszentgyörgy bauxitjának ásványos öszszetétele,keletkezése és a piritesedés folyamata.Die Aufschlüsse von Nyirád, Halimba,Szőc und lszkaszentgyörgy. Die mineralogischeZusammensetzung, Entstehung des Bauxitsvon diesen Lagerstätten und der Vorgangder Pyritisierung.653. KOMLÖSSY GYÖRGY: Contributions ala connaissance de la genèse des bauxiteshongroises. Acta Geol, Acad. Sc Hang.,1967, Tom, 11. p. 478-489. - Foglalkozika bauxit keletkezésének, összetételének különbözőelméleti kérdésével, így Tucan, Kispatic,\ T adász, Bárdossy elméletével, a bauxitgeokémiai vizsgálatával Nagytárkány,Halimba, Iszkaszentgyörgy vidékén. Verschiedenetheoretische Fragen der Entstehungund Zusammensetzung der Bauxite, und zwardie Theorien von Tucan, Kispatic, Vadász undBárdossy, werden besprochen, sowie die Ergebnisseder geochemischen Untersuchungender Bauxite in der Umgebung von Nagytárkány,Halimba und lszkaszentgyörgy erörtert.- KOMLÖSSY GYÖRGY, lásd 262. számalatt, ifj. Dudich Endrével is,654. KON DA JÖZSEF: A Bakony-hegységijura időszaki képződmények üledékföldtanivizsgálata. Litholog'sehc und Fazies-Untersuchungder Jura-Ablagerungen des Bakony
Gebirges. Földt. Int. Evk., 1070, 50. köt. 2.(záró) füzet, p. 150—200. — A szerző általfelvégzett üledékföldtan! vizsgálatuk körvonalaztáka mangánérces rétegcsoport keletkezésébenmeghatározó szerepű szerkeze l-föhílaui, ősföldrajzi viszonyokat. Die vomVerfasser durchgeführten lilhologischeri Unlersuchungenhaben die für die Entstehungder manganerzführenden Serie verantwortliehenlek tonischen, strukturellen und paläogeographischenVerhältnisse ümrissem655. KONDA JÖZSEF: A Bakony-hegység júráidőszaki képződményeinek üledékföldtanavizsgálata. Examen sédimentologique desformations jurassiques de la montagne Bakony.Földt: Int. Evi Jel., 1001, p., 217-220. — A Káváshegy és a lókúti «lundi szelvényeinekrészletes vizsgálata. Détailluntersuchungender Profile des Kávás-Bcrgcs unddes Lókúter Hügels.- KONDA JÖZSEF:, lásd 712. szám alatt is.656. KŐNEK ERIGYES: Magvarországi szenekvegyi összetétele és caloriáérléke; (ChemischeZusammensetzung und Heizwert derungarischen Kohlentypen.) Math, és Term,tud. Ért., 1902, 20. köt. p. 588-598. -Adatok Zircről és Jásdróí is. Angaben auchüber Zirc und Jásd.657. KOPEK GABOR: Alsó-eocén üledékekZirc—Dudar—Eplény környékén. Sédimentde I' eocéné inférieur dans les environs deZirc—Dudar—Eplény. Földt. Int: Evi Jel.,1959. p. 9—19. — A tanulmány eltéréseketmutat ki a Szőts-féle rétegsorhoz képest ésigen gazdag faunalistát közöl. Der Aufsatzweist Unterschiede im Vergleich mit Szőls'-scher Schichtenfolge nach und teilt einereiche Faunenliste mit;658. KOPEK GABOR: A Bakony-hegység felsőkrélakőszéntelepes összlelének ősföldrajziés hegységszerkezeti vázlala. A palaeogeographicaland tecionical study of the upperCretaceous coal-bearing series of the Bakonymountains, Central Transdanubia, Hiingarv.Földt. Közl, 1901, 9Í. köt. p. 413-420.659. KOPEK GABOR: A Bakony-Vértes vidékikőszénkutatás irányelvei és legújabberedményei, Richtlinien und neueste Ergebnissevon Erkundung auf Kohle im RäumeBakony—Vértes. Földi. Int. Evi Jel, 1900,p. 105—111 — A munka három kutatásiszakaszra oszlott. 1. Sztratimétrikus szakasz.2. A szinteken belüli fáciesek rögzítése. 3.Ősföldrajzi fázis. Die Arbeit teilte sich indrei Phasen: 1. Stratimetrische Phase. 2.Festste 1 lung der Fazies innerhalb der einzelnenProfile; 3. Paläogeographische Phase.660. KOPEK GABOR: Az Eszaki-Bakony és\ r értes nyugati előterében folyó kőszénkutatás1967. évi eredményei. (Ergebnisbericbtüber die Kohlëiiuiitersuchungen im westlichenVorraum des Vértes-Gebirges und imnördlichen Bakony-Gebirge.) Fühlt• hit. EviJel. (előzetes), p. 53—59. — A jelentés Bakonycsernyekörnyéki kutatásról szól. Esbandelt sich um die im Räume von Bakonycsernyedurchgeführten Sucharbeiten.661. KOPEK GABOR: Az Eszaki-Bakony ésá Vért es nyúgaii előterében folyó kőszénkutatás1967. évi eredményei. Les résultatsdé là prospection de lignite dans la régionhord de la montagne du Bakony et dans l'avants-pays de 1' ouest de la montagne Vértesobtenu en 1967. Fö'dt, hú. Evi jel.,1907, p. 55—59. — Lemélyítelt fúrások alapjánadlak meg az eredményeket. Die Ergebnissewurden anhand der niedergebrachtenBohrungen mitgeteilt:662. KOPKK GABOR: KifejlSdesi. különbségekokai à délnyugati és északkcleti-Bakony eocénképződményeiben. Causes des différencesdé faciès dans les formations eocénesdes montagnes Bàkony Sw et Ne. Földt. Int.Evi Jel, 1901, p. 295-305. - BakonybélPénzesgyőr, Fenyőfő környékének földtaniüjraf elvételé. Geologische Beambulierungdér Umgebung von Bakonybél; Pénzesgyőrund Fenyőfő:663. KOPEK GABOR: összefüggések a távlalikőszénkutatás és a Dunántúli Középhegységeocénjának faciológiai és fejlődéstörténetikérdései között. Relations entre laprospection de lignite perspective et lesquestions de V évolution géologique et dela faeiologie de 1' éocéne de la MontagneCentrale de Transdanubie. Földt. hit. EviJel, 1907, p. 45—54. — Tárgyalja a Bakonyterületén folyó kőszénkutatást és az enneksorán felmerült kérdéseket is. Auch dieSucharbeiten und Untersuchungen von Kohleim Baume des Bakony-Gebirges, sowie imLaufe dieser Arbeilen aufgetauchten Fragenwerden besprochen;664. KOPEK GÁBOR: Zusammenhänge zwischender perspektivischen Braunkohlenerkundungund der faziolpgischen und entwicklungsgeschichtlichenProblem des Eozänsim Trans da nubi seh en Mittelgebirge,(összefüggések a perspektivikus barnaszénkutatásés a Dunántúli Középhegység eocénjénekfaciológiai és fejlődéstörténeti problémájaközött.) Annal. Mus. Hung., 1967,Tom. 59. p. 81-92.- KOPEK GÁBOR, lásd 836. és 837. számalatt, Mészáros Miklóssal is ;
- Seite 3 und 4:
Á Bakonytermészettudományi kutat
- Seite 5:
A Bakonytermészettudományikutatá
- Seite 8 und 9:
De nemcsak az egyes rokontudományo
- Seite 10 und 11:
der betreffenden Arbeiten zu ergän
- Seite 12 und 13:
Jelmagyarázat :Zeichenerklärung:A
- Seite 14 und 15: MTA Dunántúli Tud.Int. Értek.MTA
- Seite 16 und 17: gam. Földt. Int. Ëvk., 1955, 44.
- Seite 18 und 19: Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 1
- Seite 20 und 21: Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er
- Seite 22 und 23: kori képződményei. (Alttertiäre
- Seite 24 und 25: Zeugeberge geologischer Zeilen. Dar
- Seite 26 und 27: 147. BÖCKH JÁNOS-LOCZY LAJOS, id.
- Seite 28 und 29: chemische Untersuchung des Enzens i
- Seite 30 und 31: déki ásvány- és gyógyforrások
- Seite 32 und 33: 231. DARNaY-DORNYAY BELA-SOUS LAJ
- Seite 34 und 35: 258. DUDICH ENDRE, ifj.: A Dunánt
- Seite 36 und 37: 283. ERDÉLYI JÄNOS-KOBLENCZ VERA
- Seite 38 und 39: im Bakony-Gebirge durchgeführten U
- Seite 40 und 41: — Gánt, Zirc, Ürkút, Szőc, Ba
- Seite 42 und 43: 359. GFCZY BARNABÁS: Aminonoidcs j
- Seite 44 und 45: 62. köt. p. 203-206. — Bakonyi t
- Seite 46 und 47: alogy of the manganese ore deposit
- Seite 48 und 49: 440. HANTKEN MIKSA : A délnyugati
- Seite 50 und 51: 465. HLASIWETZ, IIETNBICTI: Harz au
- Seite 52 und 53: 492. HÖRISZT GYÖRGY: A bauxitbán
- Seite 54 und 55: 520. JASKO SÁNDOR: Lepusztulás é
- Seite 56 und 57: über die Hingebung von Vörösber
- Seite 58 und 59: Méèrsaiïd-Gesamtf uiides vom Vá
- Seite 60 und 61: den Sóim U hängen jener des Szenl
- Seite 62 und 63: 621. KNAUER JÖZSEF—NAGY ISTVÁN:
- Seite 66 und 67: 6(35. KOPEK GABOR—KECSKEMÉTI TIB
- Seite 68 und 69: 689. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi jüra
- Seite 70 und 71: 713. Kill VA XX E. 11 UTTER ERIKA:
- Seite 72 und 73: 737. LÁNC SÁNDOR: A Bakony geomor
- Seite 74 und 75: Turisták L., 1905, 17. évf. p. 13
- Seite 76 und 77: - MADARÁSZ EDE, lásd 455. szám a
- Seite 78 und 79: 813. MAURITZ BÉLA— IIABWOOD, II.
- Seite 80 und 81: ophyta-termések Magyarországról.
- Seite 82 und 83: töredék; Sikaliktya: római kori
- Seite 84 und 85: ischen Gesteinsehotter in den klast
- Seite 86 und 87: 916. PAPP FERENC-MANDY TAMÁS: Réz
- Seite 88 und 89: ői az következik, bogy a dombság
- Seite 90 und 91: 971. ROLLE, ER.: Eher einige neue o
- Seite 92 und 93: 995. SCHAFARZIK FERENC: Magvarorsz
- Seite 94 und 95: malira Fuchs, Modiolus volhyniciis
- Seite 96 und 97: 1041. SIMETTINGER, M.: Mitteilungen
- Seite 98 und 99: 1070. STRAUSZ LÁSZLÓ: Das Pannon
- Seite 100 und 101: Mountains Hungary. Földt. Közl.,
- Seite 102 und 103: 1121. SZALAY SÁNDOR: Hazai kőszen
- Seite 104 und 105: 1147. SZÖRÉNYI ERZSÉBET: Éehino
- Seite 106 und 107: eigentlichen Bakony. Földt, Int Ev
- Seite 108 und 109: —58. — A szénmodeiice geológi
- Seite 110 und 111: 1226. VADÁSZ ELEMÉR—FÜLÖP JÓ
- Seite 112 und 113: menyei. Die Eozänschichlen der Geg
- Seite 114 und 115:
1278. VENKATACHALA, Ii. S.-GÖCZÄN
- Seite 116 und 117:
ződményeinek sztratigráf iájáh
- Seite 118 und 119:
achlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.)
- Seite 120 und 121:
1351. ZEBFRA, KAREL: Beszámoló a
- Seite 122 und 123:
Szakosírott tárgymutatóA számok
- Seite 124 und 125:
Karszt.101, 102, 113, 250, 513, 740
- Seite 126 und 127:
Vertebrate :104 127, 183, 222, 270,
- Seite 128 und 129:
Balaton1, LO, 15, 17 IS. 23-26, 56.
- Seite 130 und 131:
Csesznek 19. 97, 129, 30J. 466, 758
- Seite 132 und 133:
674, 709, 7J3, 716, 786, 803, 805,
- Seite 134 und 135:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 136 und 137:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 138 und 139:
A kéziral nyomdába érkezett: 197