letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

malira Fuchs, Modiolus volhyniciis Eichw.(häufig), Modiolaria margmata Eichw. nicht(häuf'gj, Limnoeardium sublalisulcalum usw.1020. SCHRETER ZOLTÁN: A karsztvízről.Uber das Karstwasser. Hidrol. Közl., 1940,p. 114-118. - Bakonyi adatokkal. MitAngaben auch über das Bakony-Gebirge.1021. SCHRETER ZOITÄN: A magvarországiszarmata rétegek rétegtani helyzete. (StratigraphischeStellung des Sarmats von Ungarn.)Koch Emlékkönyv, Bp. 1912, p. 127—137. — Megállapítja, hogy a hazai szarmatarétegek a felső-med'terrán réteg fölöttegyező rétegdőléssel konkordánsan következnek,vagy pedig regresszió mutatkozik, minta Bakonyban, his wird festgestellt, die SarmatschichtenUngarns übe lagein konkordantdas obere Mediterran, oder zeigt sich eineRegression, wie sie im Bakony beobachtetwerden kann.1022. SCHRETER ZOLTÁN: A mediterránemelet kövület lelőhelyei. (Fossilfundortedes Mediterrans.) Bal. Tud. Tan. Er., 1913. 1.köt., 1, r, 1. szakasz, p. 246—254. — A cikkaz egész Bakony területére vonatkozik. Dasganze Territorium des Bakony-Gebirgeswird besprochen.1023. SCHRETER ZOLTÁN: Szigliget községhidrogeológiai viszonyai. Die hydrogeologischenVerhältnisse der Gemeinde Szigliget.Földt. Int. Evi Jel, 1936-38, 3. köt.,p. 1433—1439. — A község vízellátásánakmegoldását fúrt kutak útján képzeli el aszerző. Nach der Vorstellung des Verfassersist die Wasserversorgung der Gemeindedurch Bohrbrunnen zu erledigen.1024. SCIfMETER ZOLTÁN:. A talajvíz ésszénbányászat. Grundwasser und Kohlenbergbau.Hidrol. Közi, 1939, 29. köt., p.21—46. — Vizsgálatok alapján bebizonyosodott,hogy egyes esetekben a szénbányászatnem vonja el a kutak vázét, tehát mindenilyen irányéi panaszt külön-külön kellmegvizsgálni. Ilyen eset a várpalotai ésbaglyasaljai is, és mivel ezek az esetek hidrogeológiaiszempontból figyelemre méltóak,ezeket ismerteti a szerző. Die Untersuchungenhaben bewiesen, dass der Kohlenbergbauin manchen Fällen das Wasser derBrunnen nicht wegzieht, also muss jedeReklamation gesondert beurteilt werden.Das ist der Fall auch in Várpalota und Baglyasalja,und insofern diese Fälle auch vonhydrogeologischen Gesichtspunkt beachtenswertsind, werden diese vom Verfasserbesprochen.1025. SCHUBERT RICHARD: Magyarországiharmadidőszaki Ilalotbolithusok. Die Eisehotolithender ungarischen Tertiärablagerungen.Föidt, Int. Evk., 1912, 20. köt., p.103—123. — A pou tusi emeletből említi Tihanybólaz alábbi fajokat: O. (Sciaena)Schuberti Lőr., 0. (Sciaena) Lóczy Lőr.stb. usw. Arten werden aus dem Pont vonTihany erwähnt.- SCHULD OK ODON, lásd 205. szám alatt,Cziráky Józseffel.1026. SCIIULIIOF VILMOS: Az akratothermákróláltalában és Hévíz gyógyfürdő balneológiaibeosztásáról. (Uber die Akratothermenim allgeme : nen und die balneologischcKlassifikation des Heilbades Hévíz.)Magyar Balneológiai Ert., 1908, é. év}., 9.sz., p. 1—6.1027. SCHWAB MÁRIA: A Bakony északiperemén mélyített fúrások. (Bobrungen amNordrand des Bakony-Gebirges.) Földt. Int.Evi Jel, 1955/56, p." 465-468. - Bakonycsernyei,fenyőfői fúrások eredményei. Ergebnisseder Bobrungen von Bakonycsernyeund Fenyőfő.1028. SCHWAB MARIA-HAJOS MÁRTA:A balatonmáriafürdői magaspart földtaniszelvénye és faunája. Profil géologique etfaune de la haute rive de Balatonmáriafürdő.Földt. Int. Evi Jel, 1954, p. 153-167, 1 t. — Az üledékek kőzetanyaga csökkent,sósvízi, kövüleles, ingressziós és meddőregressziós fáciesek szabályszerű vállakózásaitmutatják. A balatonmáriai faunábantömegesek az Anodonta sp., az Unióatavus Bartsch és a nagy Planorbis-félék.Das Gesteinsmaterial der Sedimente zeigtden regelmässigen Wechsel von fossilführendenBrackwasser- und Ingressionsfazies,sowie von tauben Regressionsfazies, In derFauna von Balatonmária kommen Anodontasp., Unio atavus Parlsch und grosse Vertretervon Planorbis vor.1029. SELMECZI BELA: Az 1938/39 évi, Pétfürdőnlefolyt bauxit-kohósítási kísérletekeredményei. (Ergebnisse der in Pétfürdő in1938/39 durchgeführten Experimente zurVerhüttung des Bauxits.) Bány. Koh L.,1948, 81, évf., p. 169-175. - Lelőhelyekkérdését és a bauxit összetételét is tárgyalja.Sowohl die Frage der Lagerstätten und dieZusammensetzung des Bauxits werden besprochen.1030. STDÖ MÁRIA: A Bakony EK-i és DK-irészének kavics előfordulásai. Les occurenresde gravier dos parties NE et SE duBakony. Földt. Int. Evi Jel, 1952, p. 113-146. — Háromféle kavics különböztethetőmeg: 1. csak paleozóos képződményekbőlkeletkezett kavics. 2. mezozóos képződmé-