letölthető pdf - Bakonyi Természettudományi Múzeum

jok leírása : Beschreibung folgender Alten:BJiacophyllites bueovinicus Uhl. var. hungaricanov. var., Phylloceras Bonarellii Bett,var, anatolica Meist am Gug. — usw.700. KOVÄCS LAJOS: Nyirád környékénekföldtani viszonyai. Die geologischen Verhältnisseder Umgebung von Nyirád. Földt. Int.Evi Jel., 1945, p. 221-240.701. KOVÁCS LAJOS: Posidonomyás rétegekkifejlődése az északi-Bakony alsó-liász csoportjában.(Die Ausbildung der posidonomyenführendenSchichten in der Unler-Lias-Schichtengruppe des nordöstlichen Bakony-Gebirges.)Debrecen, 1949. 8 p. K'.ny.Acta Geologica et Paleontologicá-ból.702. KOVÁCS LAJOS: Über eine neue Posidonomya-Artaus den älteren Schichten desunteren Lias im Bakony-Gebirge. (Egy újPosidonomya-fajtáról, a Bakony-hegység alsóliászának idősebb rétegeiből.) Földt. Közl,,1943, 73. köt. p. 260-267. - Lókúti dombokrögeiben talált új posidonomya-nak leírása.Beschreibung der in den Schollen der LókúterHügel gefundenen Posidonomyen.703. KOVÁCS LAJOS: Die Wiederspiegelungklimatischer Wirkungen in den jurassischenAblagerungen. (Éghajlati hatások visszatükröződésea jurakori üledékekben ) NehézipariMűsz. Egyet. Idegennyelvű Közl,, I960,21. köt. p. 155—162. — Káváshegyi és lókútidombon végzett vizsgálatok eredménye.Ergebnisse der am Káváshegy und auf demLókúter Hügel durchgeführten Untersuchungen.704. KÖRÖSSY LÁSZLÓ: Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtaniszerkezete. Comparison between the geologicalstructure of the basin regions of Hungary.Földt. Közl,, 1963, 93. köt. p. 155-172. — Hazánk területén hét nagyszerkezetiegységet lehet megkülönböztetni. Ezek közöltszerepel a Közép-Dunántúli nagyszerkezetiegység. Auf dem Territorium Ungarnslassen sich sieben megatektoniseheEinheiten unterscheiden. Darunter figuriertauch die Einheit von Mittel-Transdanubien.705. KÖRÖSSY LASZLO: Nyugatmagyarországimedencék rétegtani és szerkezettanifelépítése. Slratigraphischer und tektonischerBau der westungarischen Becken. Földt.Közl, 1965, 95. köt. p. 22-36. - Foglalkozika balatonmelléki kristályos vonulattal is.Auch der Kristallinzug der Balaton-Gegendwird mit besprochen.700. KRETZÖ1 MIKLÖS: Befejező jelentés acsákvári barlang őslénytani feltárásáról.Rapport final des fouilles paléontologiquesdans la grotte de Csákvár. Földt. Int. Evi Jel..1952, p. 37—55. — A barlang különbözőkorú faunájának leírása, közöltük az. Asinushydruntinus bakonyi lelőhelyről is. Beschreibungder verschiedenalten Fauna der Höhle,und zwar auch von Asinus hydruntinus auseinem Bakonyer Fundort.707. KRETZÖI MIKLÖS: Die Hipparion-Faunavon Győrszentmárton in Nw. Ungarn.(Az ENy-Magyarországi GyőrszentmártonHipparion-faunája.) Annal Alas Hung. P.Mineral, et Paleont., 1965, 57. köt. p. 127— 143. — Adatok Pannonhalmáról is. Auchmit Angaben über Pannonhalma.708. KRETZÖI MIKLÖS: A legidősebb magyarősein lös lelet. Les plus ancien vestigefossile de mammifère en Hongrie. Földt.Közl, 1953. 83. köt. p. 273-277. - A dudarikőszénösszlet fedőjében települt lelet,mely jórészt csak borda-maradványokbóláll, a legrégibb magyar ősemlős lelet, ésvilágviszonylatban is a legrégibb szirénmaradvány.Ein Fund aus dem Hangendender Kohlenserie von Dudar. Er besiehtgrösstenteils aus Rippenresten. Der ältesteungarische Paläomammalien-Eund und derauch im Weltmassstab älteste Sirenen-Rest.709. KRETZÖI MIKLÖS: Matériáién zur phylogenetischenKlassifikation der Aeluroideen.(Anyag az Aeluroidák filogenetikai osztályozásához.)X-iéme Congres International deZoologie. Section 8. Paléozoologie et Zoogeographie.Bp., 1929, p. 1293-1355. - Pleisztocén-korbólDrepanodon Méhelyi Kretzói1929, Ürkútról. Drepanodon Méhelvi Kretzói1929 aus dem Pleistozän von ürkút.710. KRETZÖI MIKLÖS: Cj Eomyida a Bakonvból.New Eomvida the Bakonv mountains.Földt. Közl, 1952, 82. köt. p. 88-89.- KRETZÖI MIKLÖS. lásd 105. szám alatt,Bertalan Károlynál is.- KRETZÖI MIKLÓS, lásd 543. szám alatt,Jugovics Lajos—Csánk Elememével is.711. KRETZÖI MIKLÖS-NOSZKY JENŐ. ifj. :Saurius-log a bakonyi bauxitképződményből.(Saurien-Zahn aus der ßauxitformauondes Bakony-Gebirges.) Földt. Közl. 1951.81. köt, p. 333. — Olaszfalu halárában aBoszorkányhegyen talált csonttöredék. Knochenrest,der am Boszorkányhegy (Llexenberg)bei Olaszfalu gefunden wurde.712. Krisztobalit v hat- kellovejszkib radioljaritahgor Bakony. Moszkva, 1965, p. 521—536. Klny. Problemü geohimii-bol.