6(35. KOPEK GABOR—KECSKEMÉTI TIBOR'.A bakonyi eocén kőszén telepek keletkezésikörülményeiről. Uber die Entstehungsbedingungender eozänen Kohlenlagerstätten imBakony-Gebirge. Földt. Közl., 1964, 94. köt.p. 340—348. — Az egész bakonyi eocénegyik legfontosabb földtörténeti eseménye afelsőlutéciai transzgresszió. Eines der wichtigstenerdgeschichtlichen Ereignisse desganzen Bakonyer Eozäns ist die oberlutetischeTransgression.666. KOPEK G.\BOB-KEKSKEM ETI TIBOR:A bakonyi eocén szintezése nagy foraminiferákalapján. Gliederung des Bakonyer Eozänsauf Grund von Grossforaminiferen.Földt. Közl, I960, 90. köt. p. 412-443. -Az üledékben 7 szintet határoztak meg. Afeltárás anyagának faunUztikni és paleoökológiaivizsgálata. Im Sediment hal man 7Horizonte bestimmt. Eaunislisehe und paläoökologischeUntersuchungen des Aufschlusses.667. KOPEK GÁBOB—KECSKEAIETI TIBOR:La classification des assises eocenes de lamontagne de Bakony d'après les grandsForaminiféres. Annal Mus. Hung., 1961, 53.köt, P. Mineral, ej Paleont. p. 51—65. —Adatok Bakonybél, Csékút, Magyarpolánystb. vidékéről. Angaben über die Umgebungvon Bakonybél, Csékút, Magyarpolány usw.668. KOPEK GAB OR—KECSKEMÉTI TIBOR:Az eocén kőszénkutatás várható eredményeia Bakony-hegység területén. (Die polémiáiénErgebnisse der Sucharbeiten auf Kohleim Eozän im Räume des Bakony-Gebirges.)Bány. L., 1961. 97. évf. p. 828-830, - Abakonyi eocén részletes szintézise és enneksegítségével a földtani fejlődés rekonstruálása.Ausführliche Synthese des BakonyerEozän und mit deren Hilfe die Bekonstruklionder geologischen Entwicklung.660. KOPEK G Á ROR—KECSK KM ÉTI TIBOR:Felsőlutéciai transzgresszió az északkelcti-Bakonyban. Transgression au Lutétien supérieurdans le secteur N de la montagneBakony. Földi. Közl. 1965. 95. hot p. 320-327. Annal. Mus. Hung.. 1965. p. 95-105.— Dudar, Balinka, lszkaszentgyörgy medencéimélyített fúrásainak foraminiferafaunájaés részletes 'vizsgálata. Die Foraminiferenfaunader Becken von Dudar, Balinkaund iszkaszentgyörgy und deren ausführlicheUntersuchungen.670. KOPEK GÁBOR-KECSKEMÉTI TTROR-DUDICH ENDRE, ifj.: A Dunántúli Középhegységeocénjének rétegtani. kérdései.Slratigraphische Probleme des Eozäns imTransdanubischen Mittelgebirge. Földt. Int.Ed Je/., 1961. p. 249-263. - Az alsó-, középső-és felsőeocén szintjeinek tárgyalása.Besprechung des unteren, mittleren midoberen I lorizonles des Eozän.671. KOPEK GÁ BOR—KECSKÉM ETI TIBOR-DUDICH ENDRE, ifj.: SlratigraphischeProbleme des Eozäns im TransdanubischenMittelgebirge Ungarns. (A magyar Dunántúli-középhegységeocénjének rétegtani problémái.)Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1965,Toni. 9. p. 411—126. — <strong>Bakonyi</strong> adatok is.Mit Angaben auch über das Bakony-Gebirge.672. KORCSMÁROS ISTVÁN: A keszthelyibaloiiigerinc balatoni szinlői. (Die BalatonerErosionsterrassen des Hügel-Rückens vonKeszthely.) Földr. Közl, 1938, 66. köt. p.255—252. — A Keszthelyi-öböl balatoni szinlőia Balaton vízének szakaszos ugrásszerűváltozásairól tanúskodnak. Az öblöt erősenfenyegeti a mocsár, az iszap, ezért sürgősbeavatkozásra van szükség. Die BalatonerAbrasionsterrassen in der Keszthelyei' Buchtzeugen von den sprunghaften Veränderungendes Balatonwassers. Die Bucht wird vonVersumpfung, Verbindung stark bedroht,daher sind dringende Schutzmassnahmennotwendig.673. KORIM KÁLMÁN: Adatok a Keszthelyihegységnyugati előterének földtani felépítéséhez.Beiträge zum geologischen Aufbaudes westlichen Vorraumes der KeszthelyerGebirge. Földt. Közl, 1948, 78. köt. p. 126-130.674. KORIM KÁLMÁN: Magyarországi glaukonitosüledékek. (Die glaukonitführendenSedimente Uno-arns.) Bány. Koh L., 1949.82. köt. p. 325-329. - Gyakorlati szempontbóla felső eocén glaukonitos szint érdemelfigyelmet. Adatok Bakonynána, Bakonybél,Ürkút, Halimba környékéről. Vompraktischen Gesichtspunkt ist der obereozänegiaukonitführende 1 lorizont beachtenswert.Angaben über die Umgebung von Bakonynána,Bakonybél, Ürkút und Halimba.675. KORMOS TIVADAR: A balalonmellékidiluviális Neritinakról, über die diluvialenNeritinen der Umgebung des Balatonsees.Földt. Közl, 1906, 36. köt. p. 295-296. -A harmadkorból származó Neritina prevostianaleírása. Lelőhelyek többek közölt: Balatonederics,Tapolca. Beschreibung von Neritinaprevostiana aus den Tertiärablagerungen.Fundorte unter anderen: Balatonederics,Tapolca.676. KORMOS TIVADAR: Bauxitképződésbarlangüregekben. Bauxit ablagerungen inHöhlen. Földt. Közl, 1943, 73. köt. p. 296
—299. — Iszkaszentgyörgy, Halimba stb.bauxitja kivétel nélkül karbonátos kőzetekrégi elkarsztosodott felületén, illetve vízvájtaüregeiben mutatkozik. Die Bauxitevon Iszkaszentgyörgy, Halimba usw. tretenohne Ausnahme an der verkarsteten Oberflächevon Karbonatgesleinen bzw. in derenErosionshohlräumen auf.677. KORMOS TIVADAR: Bauxit, laterit, vörösagyag.(Bauxit, Latent, roter Ton.) Bány.Koh. L., 1928, 61. évf. p. 32-36. - A bakonyibauxit bányákról is. Auch über dieBauxitgruben des Bakony-Gebirges.678. KORMOS TIVADAR: A Dunámul keletirészének pleisztocén korú puhatestű faunája.(Die Molluskenfauna des östlichen Teilesvon Transdanubien.) Bal. Tud. Tan. Er.,1911, 1, köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. p.1—30. — A Balaton vidéki előfordulások.Die Vorkommen der Balaton-Gegend.679. KORMOS TIVADAR: A fejérmegyeiSárrét geológiai múltja és jelene. (Die geologischeVergangenheit und Gegenwart desSárréls im Komitat Fehér.) Bal. Tud. TanEr., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt.8. cikk, p. 1—66., 2 t. — A balatoni pontusirétegek összefüggése a Sárréttel. Über dieVerbindung der pontischen Ablagerungendes Balatonsees mit dem Sárrét.680. KORMOS TIVADAR: A mencshelyi édesvízimészkő faunájáról. (LTber die Fauna desSüsswasserkalkes von Mencshcly.) Bal. Tud.Tan. Er., 1911, 1 köt. 1. r. Paleont. függ.4. köt. 9. cikk, p. 12.681. KORMOS TIVADAR: Néhány szó a Halimbavidéki bauxitokról. (Einige Worteüber die Bauxite der Umgebung von Halimba.)Bány Koh. L., 1932, 65. évf. p.460-461.682. KORMOS TIVADAR: A polgárdi pliocéncsontlclet. Die pliozäne Knocheníund beiPolgárdi. Földt. Közl., 1911, 41. köt. p. 48-64. — Somlyóhegy lábánál lévő mészkőbányábanhipparion, rhinoceros, sus-fogakal ésgazella-állkapcsokat talállak. Az itt talált fajokrendszertani sorrendben való leírása.Im Kalksteinbruch am Eusse des Somlyó-Berges wurden Zähne von Hipparion, Rhinocerosund Sus, sowie Kiefer von Gazellengefunden. Die hier gefundenen Arten werdenin systematischer Reihenfolge beschrieben.683. KORMOS TIVADAR: Üj adatok a balatonmellékialsó-pleisztocén rétegek geológiájához.(Beitrag zur Geologie der unterplcistozänenSchichten der Balaton-Gegend.)Bal Tud Tan, Er., 1911, 1, köt. 1 r. Paleont.függ. 4. köt. 6. cikk, p. 1-50., 2 t.684. KORN H UBER, G. A.: Geognoslische Beschaffenheitdes Bakonyer Gebirges. (A Bakony-hegységgcognoszlikai állapota.) Verh.Naturk. Pressb. 1859, Jg. 4, p. 51-54. -Bakonybél, Zirc, Sümeg stb. környékérőlkőzetek, kövületek leírása. Beschreibung vonGesteinen und Fossilien in der Umgebungvon Bakonybél, Zirc, Sümeg usw.685. KOVÁCS LAJOS: Adatok az Eszaki-Bakonyjúraképződményeinek ismeretéhez.(Beiträge zur Kenntnis der Jura-ablagerungendes nördlichen Bakony-Gebirges.) Debrecen,1931, p. 60. Diss.686. KOVÁCS LAJOS: Ammonites-fauna abakonyi Káváshegy középső-liászkorú üledékeiből.Eine Ammonitenfauna aus denMiUelliasschichten des Kávás-Berges imBakony-Gebirge. Földt. Közl., 1934, 64. köt.p. 243—265. — Különböző fajok leírása.Beschreibung verschiedener Arten.687. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi juratengerKáváshegy—lókúti részének bionómiai vonatkozásaia fácies változások tükrében. (BionomischeVerhältnisse des Káváshegy—LókúterTeiles des Bakonyer Jurameeres imSpiegel der Fazies Wechsel.) 1. rész: A legalsó(Hethangi) liász képződmények bionómiaiés üledék földtani vonatkozásai. 1.Teil: Bionomische und lilhologische Verhältnisseder basalen (LIetlangien) Schiehlendes Lias. MTA Műsz. 0. Közl, 1963, 32.köt. p. 75—91. — Az idevágó kérdéseketnem regionális értelemben tárgyalja, hanemvalamely megadott juraszelvény elemzésével,a képződmények őslénytani és kőzettanifacieséből levonható következtetésekkel.Die betreffenden Fragen werden nicht inregionalem Sinne besprochen, sondern anhandder Analyse gewisser angegebener Juraprofile,mit den Schlussfolgerungen, dieaus den paläontologischen Angaben und derLilhofazies der Formationen gezogen werdenkönnen.688. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi jura lengerKávásbegy—lókúti részének bionómiai vonatkozásaia fácies változások tükrében.(Bionomische Verhältnisse des Káváshegy—Lókúter Teiles des Bakonyer Jurameercsim Spiegel der Fazieswechsel.) 2. rész: Afiatalabb (szinemuri-lolharingiai) alsó liászképződmények bionómiai és üledék-földtanivonatkozásai. 2. Teil: Die bionomischen undlithologischen Verhältnisse der jüngerenUntórlias-Ablagerungen (Sinemurien-Hettangien).MTA Műsz. O. Közl, 1965, 35. köt.p. 173—186. — A szóbanforgó terület földtaniismertetése. Geologische Beschreibungdes betreffenden Gebietes.
- Seite 3 und 4:
Á Bakonytermészettudományi kutat
- Seite 5:
A Bakonytermészettudományikutatá
- Seite 8 und 9:
De nemcsak az egyes rokontudományo
- Seite 10 und 11:
der betreffenden Arbeiten zu ergän
- Seite 12 und 13:
Jelmagyarázat :Zeichenerklärung:A
- Seite 14 und 15:
MTA Dunántúli Tud.Int. Értek.MTA
- Seite 16 und 17: gam. Földt. Int. Ëvk., 1955, 44.
- Seite 18 und 19: Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 1
- Seite 20 und 21: Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er
- Seite 22 und 23: kori képződményei. (Alttertiäre
- Seite 24 und 25: Zeugeberge geologischer Zeilen. Dar
- Seite 26 und 27: 147. BÖCKH JÁNOS-LOCZY LAJOS, id.
- Seite 28 und 29: chemische Untersuchung des Enzens i
- Seite 30 und 31: déki ásvány- és gyógyforrások
- Seite 32 und 33: 231. DARNaY-DORNYAY BELA-SOUS LAJ
- Seite 34 und 35: 258. DUDICH ENDRE, ifj.: A Dunánt
- Seite 36 und 37: 283. ERDÉLYI JÄNOS-KOBLENCZ VERA
- Seite 38 und 39: im Bakony-Gebirge durchgeführten U
- Seite 40 und 41: — Gánt, Zirc, Ürkút, Szőc, Ba
- Seite 42 und 43: 359. GFCZY BARNABÁS: Aminonoidcs j
- Seite 44 und 45: 62. köt. p. 203-206. — Bakonyi t
- Seite 46 und 47: alogy of the manganese ore deposit
- Seite 48 und 49: 440. HANTKEN MIKSA : A délnyugati
- Seite 50 und 51: 465. HLASIWETZ, IIETNBICTI: Harz au
- Seite 52 und 53: 492. HÖRISZT GYÖRGY: A bauxitbán
- Seite 54 und 55: 520. JASKO SÁNDOR: Lepusztulás é
- Seite 56 und 57: über die Hingebung von Vörösber
- Seite 58 und 59: Méèrsaiïd-Gesamtf uiides vom Vá
- Seite 60 und 61: den Sóim U hängen jener des Szenl
- Seite 62 und 63: 621. KNAUER JÖZSEF—NAGY ISTVÁN:
- Seite 64 und 65: seilen Nationalmuseums, Die meisten
- Seite 68 und 69: 689. KOVÁCS LAJOS: A bakonyi jüra
- Seite 70 und 71: 713. Kill VA XX E. 11 UTTER ERIKA:
- Seite 72 und 73: 737. LÁNC SÁNDOR: A Bakony geomor
- Seite 74 und 75: Turisták L., 1905, 17. évf. p. 13
- Seite 76 und 77: - MADARÁSZ EDE, lásd 455. szám a
- Seite 78 und 79: 813. MAURITZ BÉLA— IIABWOOD, II.
- Seite 80 und 81: ophyta-termések Magyarországról.
- Seite 82 und 83: töredék; Sikaliktya: római kori
- Seite 84 und 85: ischen Gesteinsehotter in den klast
- Seite 86 und 87: 916. PAPP FERENC-MANDY TAMÁS: Réz
- Seite 88 und 89: ői az következik, bogy a dombság
- Seite 90 und 91: 971. ROLLE, ER.: Eher einige neue o
- Seite 92 und 93: 995. SCHAFARZIK FERENC: Magvarorsz
- Seite 94 und 95: malira Fuchs, Modiolus volhyniciis
- Seite 96 und 97: 1041. SIMETTINGER, M.: Mitteilungen
- Seite 98 und 99: 1070. STRAUSZ LÁSZLÓ: Das Pannon
- Seite 100 und 101: Mountains Hungary. Földt. Közl.,
- Seite 102 und 103: 1121. SZALAY SÁNDOR: Hazai kőszen
- Seite 104 und 105: 1147. SZÖRÉNYI ERZSÉBET: Éehino
- Seite 106 und 107: eigentlichen Bakony. Földt, Int Ev
- Seite 108 und 109: —58. — A szénmodeiice geológi
- Seite 110 und 111: 1226. VADÁSZ ELEMÉR—FÜLÖP JÓ
- Seite 112 und 113: menyei. Die Eozänschichlen der Geg
- Seite 114 und 115: 1278. VENKATACHALA, Ii. S.-GÖCZÄN
- Seite 116 und 117:
ződményeinek sztratigráf iájáh
- Seite 118 und 119:
achlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.)
- Seite 120 und 121:
1351. ZEBFRA, KAREL: Beszámoló a
- Seite 122 und 123:
Szakosírott tárgymutatóA számok
- Seite 124 und 125:
Karszt.101, 102, 113, 250, 513, 740
- Seite 126 und 127:
Vertebrate :104 127, 183, 222, 270,
- Seite 128 und 129:
Balaton1, LO, 15, 17 IS. 23-26, 56.
- Seite 130 und 131:
Csesznek 19. 97, 129, 30J. 466, 758
- Seite 132 und 133:
674, 709, 7J3, 716, 786, 803, 805,
- Seite 134 und 135:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 136 und 137:
A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTAT
- Seite 138 und 139:
A kéziral nyomdába érkezett: 197