Börzsönyi Helikon

Eredetileg a Csák nemzetség birtoka volt. 1268–1274-ben a Csák nembeli Pósa fia Ugron királyi fõlovászmester egyik
tisztviselõjének, a Zsadány nembeli Dénesnek adta.
1460-ban a Gány családnak voltak itt részei. Gány Péter 1642-ben apósával, Bartakovich Tamással Hont megyei
Méra helységbeli jószágrészüket közösen zálogosították el. A két család közötti kapcsolat minden bizonnyal onnan származik,
hogy a Bartakovichoknak is voltak a közelben birtokai. Gáspár, ki 1667-ben Léva vár alkapitánya volt, birtokai voltak
Szomolyapusztán.
Felsõpetény viaszpecsétje
1477-ben a Petényi Török család volt itt birtokos; e család birtokrészeit a Kenderesiek vették zálogba. 1660-ban a
helység fele részét Balassa Imre bírta. A Balassa család õsrégi magyar család, melynek neve történelmünk majd minden
lapján olvasható. Eredetét Bõngér (Bunger) kun vezér Bors fiától származtatják. Leszármazását a család levéltári adatai
szerint kétségtelenül az 1224-ik évig szakadatlan láncolatban lehet fölvinni, mert alig van családunk, mely régibb és a
tatárjárás óta éppúgy helyben maradt levéltárral dicsekedhet, mint a Balassáké Kékkõben. Sõt, a tatárjárást megelõzõ
idõkbõl is mutathat föl okleveleket.
Felsõpetény lakossága a XVII. században kálvinista. Lelkésze Csere János volt, akit megidéztek az ellenreformáció
során a pozsonyi vésztörvényszék elé is. Ugyancsak kálvinista lelkészt említ a török utáni állapotokat számba vevõ Pongráczféle
Informatio is. A hódoltság alatt fennálló református egyház azonban a XVII. század végére megszûnt.
A Rákóczi szabadságharc során Menyõi Tolvay Ferenc 1704-ben a megye által állított paraszthad kapitánya volt.
Levelezésébõl ismerjük az egykori Kékkõi járásnak – ehhez tartozott a mai Rétság térsége – az õ seregébe beosztott -
katonáinak névsorát és az általuk viselt fegyverzetnek leírását. Felsõpetényrõl Mikula Jánost és Szabados Györgyöt találjuk
Rákóczi seregében. Mindkettõ fegyverzete puska és balta volt.