Börzsönyi Helikon

Mindszenty József emléktáblája az Almássy-kastély falán
Mindszenty József és Felsõpetény
Esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, legitimista politikus. Szombathelyen végezte a teológiát,
1915. június 12-én szentelték pappá. A Tanácsköztársaság idején kiutasították Zala vármegyébõl. 1919. október 1-tõl
zalaegerszegi plébános, férfi- és nõi zárdát, iskolákat, egyesületeket, nyomdát alapított. Címzetes apát (1924), pápai
prelátus (1937). 1944. márciustól veszprémi püspök. Apor Vilmos, Shvoy Lajos püspökkel, Kelemen Krizosztom fõapáttal
közös emlékiratban Szálasihoz folyamodott, hogy ne tegye ki a Dunántúlt az utóvédharcok pusztításainak. A nyilasok ezért
1944. november végén Sopronkõhidán bebörtönözték, ahonnan 1945. március végén a csendõr fegyõrség megszökésekor
szabadult. XII. Pius pápa 1945-ben esztergomi érsekké nevezte ki. Az 1945-ös nemzetgyûlési választások ügyében a
püspöki karral együtt körlevelet adott ki, mely ellen a koalíció pártjai tiltakoztak. 1946-ban nevezték ki bíborossá. Ellenezte
a népi demokratikus reformokat, különösen az iskolák államosítását. Hûtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló
bûncselekmények vádjával 1948 decemberében letartóztatták; a népbíróság tanácsa koncepciós perben életfogytiglani
fegyházra ítélte, azonban egészségi állapotára való tekintettel egy idõ után a felsõpetényi püspöki nyaralóban tartották házi
õrizetben.