HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

More documents

Recommendations

Info

70 APOR PÉTER HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA térre, így az agy nyomásfokozódása kompenzálja az agyi erek –a szisztémás keringéshez képest egyébként kevésbé növekvõ – nyomását. A testmozgás önmaga egy-két óra hosszat fokozza a cardiovascularis esemény bekövetkeztét, de a nap – és az élet – többi órájában sokkal nagyobb védelmet nyújt ezek ellen. A megelõzést a fokozatosság, az egyes edzésen a bemelegítés és a levezetés, a szakszerû edzésfelépítés, az idõnkénti vérnyomáskontroll, a mozgásprogramhoz igazodó gyógyszerelés, a hõleadás biztosítása, a dehidráció megelõzése jelenti. Az edzés intenzitása mérsékelt-közepes, az aerob kapacitás 40–60%-a közötti legyen , ami a húszfokú Borg skálán a 12–13-as szubjektív nehézség-érzés értéknek felel meg. Cardiovascularis védelem szempontjából a 40% körüli intenzitás jelenti a küszöböt: az ennél is enyhébb mozgás is jól eshet, de alig védi az ereinket, alig javítja cukoranyagcserénket, alig befolyásolja a lipideket. Leggyakrabban a 30–60 perces folyamatos testmozgást szorgalmazzák, mint amilyen a gyaloglás, de például az úszáshoz szokás, a kocogás megszokásának elsõ hónapjaiban a rövid pihenõkkel megszakított intervallum jellegû mozgás pszichológiailag is kedvezõbb. A napi többszöri tíz perces tevé- IRODALOM kenység is éppen olyan hatásos, mint az egyszeri, tartós. Specialitások adódnak a gyógyszerelés tekintetében: a nem szelektív béta-blokkolók nem valók az aktív személyeknek, a diureticumok is zavarhatják õket, illetve a teljesítményt. Hypotensiós epizódusok elõfordulhatnak, a megfelelõ levezetés ezeket enyhíti. Ha angina vagy egyéb tünet behatárolja a terhelhetõséget, ettõl 10 pulzusütéssel enyhébb testmozgást szabad végezni. Hajlamos a hypertoniás és túlsúlyos beteg a hõpangásra (ruházat, szellõzés). Az edzés alapvetõen aerob legyen („A” evidencia), kiegészítõ rezisztencia gyakorlatokkal („B” evidencia). Az edzéshatás mechanizmusai közül az egyetlen biztos a sympathicus tónus csökkenése, a perifériás érellenállás csökkenése az ellenálláserek tágulásával. A renin–angiotenzin-rendszer nem vesz részt az edzésalkalmazkodásban. Az erek tágulékonysága, reagáló készsége az edzéssel javul, egyes biomarkerek, mint pl. az endotelin-1 jelzi az edzéshatást, a nitrogén-oxid fokozott termelõdését, illetve hatékonyságát. Az endotheldiszfunkció visszafordítható az edzéssel. Kedvezõ strukturális érváltozások is bekövetkezhetnek. Az edzés vérnyomást csökkentõ hatása genetikus tényezõktõl 17%-ban függ, jónéhány gén került gyanúba. Tény azonban, hogy az egyének nem egyformán válaszolnak ugyanazon edzésbehatásra, és akadnak olyanok, akiknek a vérnyomása nem csökken az edzésre, ámbár a szóba jövõ egyéb körülményeket, a hypertonia esetleg eltérõ patomechanizmusát még nem vizsgálták. Összefoglalóan az állásfoglalás evidenciái a következõk: „A” szinten evidens, hogy a dinamikus testmozgás csökkenti a vérnyomást normális és magas vérnyomású személyeken. A magas vérnyomású személyeknek aerob testmozgást kell végezniük. „B” szinten evidens az, hogy a hypertoniások vérnyomása nagyobb mértékben csökken az edzésre, hogy az ambuláns és a fix terhelés során csökken a vérnyomás, melyet az edzésfajta, -tartam, -intenzitás stb. nem látszik befolyásolni.. A hatás csaknem egész nap eltart. A rezisztenciaedzés is hatékony vérnyomás csökkentõ mozgásfajta. Idõseken és a gyermek-serdülõkorban is csökkenti az edzés a vérnyomást, nõkön és férfiakon egyaránt, etnikai különbözõség nélkül. A többi érintett terület „C” vagy „D” súlyú bizonyítékokkal bír. 1. A hypertoniabetegség kezelésének szakmai irányelvei. A Magyar Hypertonia Társaság Állásfoglalása. Hatodik, módosított és kiegészített kiadás 2003. Szerk Kiss István Háziorv. Tk. Szemle 2003; 9:288-324. 2. American College of Sports Medicine Position Stand. Exercise and physical activity for older adults. Med Sci Sports Exerc 1998; 30:992-1008. 3. American College of Sports Medicine:: Physical activity, physical fitness, and hypertension. Position Stand Med Sci Sports Exerc 1993; 25:No 10, i-x. 4. American College of Sports Medicine: Exercise and hypertension. Position paper. Med Sci Sports Exerc. 2004; 34:533-553. 5. Apor P. A fittség/fizikai aktivitás mértéke a cardiovascularis kockázatot befolyásoló tényezõ. Orv Hetil 2004; 6. Apor P. Rehabilitációs edzésprogramok belbetegségekben. Orv. Hetil 1999; 140:579-85. 7. Apor P. A hypertoniások gyógyítása fizikai aktivitással. Hypertonia és Nephrologia 1997; 1:172-176. 8. Bacon SL, Sherwood A, Hindenliter A, Blumenthal JA. Effects of exercise, diet and weight loss on high blood pressure. Sports Med 2004; 34:307-316. 9. Craddick SR, Elmer PJ, Obarzanek E, Vollmer WM, Svetkey LP, Swain MC: The DASH diet and blood pressure. Curr Atheroscler Rep 2003, 5, 484-491. 10. European Society of Hypertension. Guidelines for the management of arterial hypertension. J Hypertens 2003; 21:1011-1053. 11. Fagard RH. Exercise characteristics and the blood pressure response to dynamic physical training. Med Sci Sports Exerc 2001; 33:(Suppl.) S484-94. 12. Fagard RD. Physical activity in the prevention and treatment of hyperrtension in the obese. Med Sci Sport Exerc 1999; 31:(Suppl.) S624-630. 13. Guidelines: Hypertension prevention and management. JNC 7. Journal Watch Cardiology 2003; 06:13.
2004; 8 (2):67–71. HYPERTONIA ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS 71 14. Halbert JA, Silagyi CA, Finucane P, Withers RT, Hamdorf PA, Andrews GR. The effectiveness of exercise training in lowering blood pressure: a meta-analysis of randomized controlled trials of 4 weeks or longer. J Hum Hypertens 1997; 11:641-649. 15. Jákó P. A testedzés szerepe néhány belbetegség megelõzésében. Orv Hetil 1997; 136:2379-2384. 16. Kelley GA, Kelley KS, Tran ZV. Aerobic exercise and resting blood pressure: a meta-analytic review of randomized, controlled trials. Prev Cardiol 2001; 4:73-80. 17. Kotke TE, Stroebel RJ, Hoffman RS. JNC 7–It'smore than high blood pressure. JAMA 2003; 289:2573-2575. 18. Kraemer WJ, Nindl BC, Ratames NA, Gotshalk NA, Volek JS, Fleck SJ, Newton RU, Hakkinen K. Changes in muscle hypertrophy in women with periodized resistance training. Med Sci Sports Exerc 2004; 36:697-708. 19. Kraemer WJ, Rataames NA. Fundamentals of resistance training: Progression and exercise Prescription. Med Sci Sports Exerc 2004; 36:674-688. 20. MacKnight JM. Exercise considerations in hypertension, obesity and dyslipidemia. Clin Sports Med 2003; 22:101-122. 21. Meyer K, Foster C. Muslekaufbau im Zentrum des kardiovaskularen Trainings. Dtsch Ztschr Sportmed 2004; 55:70-74. 22. Pavlik G, Bánhegyi A, Olexo Zs, Sidó Z, Frenkl R. A rendszeres edzés szerepe a hypertonia prevenciójában és kezelésében Hypertonia és Nephrologia 2002; 6:77-85. 23. Pavlik G. A rendszeres testedzés szerepe a hipertónia megelõzésében és kezelésében. Komplementer Medicina 1999; 3, No 9. 24. Pollock ML, Franklin BA, Balady GJ, et al. AHA Science Advisory. Resistance exercise in individuals with and without cardiovascular disease: benefits, rationale, safety, and prescription. Circulation 2000; 101:828-833. 25. Psaty BM, Lumley T, Furberg CD, Schnellenbaum G, Pahor M, Alderman MH, Weiss NS. Health outcomes associated with various antihypertensive therapies used asfirst-line agents: a network metaanalysis. JAMA 2003; 289:2534-2544. 26. The seventh report of the National Committee on Prevention, detection, evaluation, and treatment of high blood pressure. The JNC 7 report. JAMA 2003; 289:2560-2572. 27. Thyfault JP, Richmond SR, Carper MJ, Potteiger JA, Hulver MW. Postprandialmetabolism in resistance versus sedentary males. Med Sci Sports Exerc 2004; 36:709-16. 28. Volek JS. Influence of nutrition on responses to resistance training. Med Sci Sports Exerc 2004; 36:689-96. 29. Wallace JP. Execise in hypertension. Sports Med 2003; 33:(8):585-98. 30. Whelton PK, He J, Appel LJ, Cutler JA, Havas S, Kotchen TA, Rocella EJ, Stout R, Vallbona C, Winston MC, Karimbakas J. Primary prevention of hypertension: clinical and public health advisory from The National High Blood Pressure Education Program. JAMA 2002, 288, 1882-8. JAMA-HU 2003, 5, No 2, 123-130. 31. Whelton SP, Chin A, Xin X, He J. Effect of aerobic exercise on blood pressure: a meta-analysis of randomized, controlled trials. Ann Int Med 2002; 136:493-503. 32. World Health Organization-International Society of Hypertension 2003 statement on the management of hypertension. J Hypertens 2003; 21:1983-1992. 33. Zimmerman E, Wylie-Rosett J. Nutrition therapy for hypertension. Curr Diab Rep 2003; 3404-3411.
Page 1 and 2: Alapító elnök: FARSANG CSABA Sze
Page 3 and 4: Noha a hazai irodalomban is olvasha
Page 5: 2004; 8 (2):67-71. HYPERTONIA ÉS A
Page 9 and 10: 2004; 8 (2):72-78. A LISINOPRIL ÉS
Page 15 and 16: ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatunk célk
Page 17 and 18: 2004; 8 (2):79-86. DEBRECEN 15-18
Page 23 and 24: ÖSSZEFOGLALÁS Háttér: Az „Irb
Page 25 and 26: 2004; 8 (2):87-95. AZ IRBESARTAN K
Page 33 and 34: 2004; 8 (2):96-100. RILMENIDIN HAT
Page 35 and 36: 2004; 8 (2):96-100. RILMENIDIN HAT
Page 37 and 38: ÖSSZEFOGLALÁS A krónikus veseel
Page 39 and 40: 2004; 8 (2):101-107. OXIDATÍV STRE
Page 45 and 46: 2004; 8 (2):108-111. A VESEELÉGTEL
Page 47 and 48: 2004; 8 (1):30-33. A VESEELÉGTELEN
Page 49 and 50: 2004; 8 (2):112-116. KONGRESSZUSI H
Page 51 and 52: 2004; 8 (2):112-116. KONGRESSZUSI H
Page 53 and 54: MEGHÍVÓ A Magyar Nephrologiai Tá
Page 55 and 56: 121 HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA A Ma
Page 57:
A FOLYÓIRAT CÉLKITÛZÉSE A „Hy
show all

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?