04.03.2013 Views

Automobil motorsport 1928 3. évfolyam 16. szám - EPA

Automobil motorsport 1928 3. évfolyam 16. szám - EPA

Automobil motorsport 1928 3. évfolyam 16. szám - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>1928</strong> augusztus 27. AUTOMOBIL — MOTORSPORT<br />

vésbé nagyobb baj nem történt, egy hűtőbenyomódás,<br />

sárhányósérülés stb. mindig akad. Néha azonban<br />

a kerekek blokirozása oly nagy, hogy az automobil<br />

oldalirányban elfarol és nekivágódik egy lámpaoszlopnak<br />

vagy egy másik, mellette haladó járműnek.<br />

Ilyenkor már nagyobb a kár. És ki a felelős ezért!<br />

Senki. Mindezeket a kisebb-nagyobb baleseteket 90<br />

százalékkal lehetne a fentemlített igen célszerű intézkedéssel<br />

csökkenteni. Reméljük, az illetékesek gondolkodni<br />

fognak az immár másodszor megpendített<br />

javaslatunkon, mely külföldön annyira bevált.<br />

*<br />

Bitument, vagy kövezetet a falvakban. Emberbaráti kötelességből<br />

emeljük fel ezúttal szavunkat. Járjuk az országutakat<br />

és falvakat és szinte fájó szívvel látjuk, hogy a községek<br />

lakossága milyen rettenetes helyzetben van a növekedő<br />

automobilforgalom következtében. Egyes községek lakosai<br />

szinte állandó pornyelésre vannak kárhoztatva a poros, gondozatlan<br />

országutak miatt. Hogy azután ezek az emberek<br />

ellenségei az automobilistának, azt nem csodáljuk. Napokon,<br />

sőt hónapokon át egész nap nyelni a port, az nem kicsiség.<br />

Itt sokkal fontosabb teendőkre volna szükség, mint csendőröket<br />

kiállítani, akik stopperrel a kezükben, mérjék a sebességet.<br />

Azt kellene tenni, amit a Budapest-szolnoki vonalon<br />

láttunk, ahol az újabbi időben igen sok község kövezte ki a<br />

rajta keresztülfutó országutat. Itt azután megszűnik a lehetőség<br />

a porképződésre. Még sokkal ajánlatosabb volna a<br />

bitumentes réteg, ami azután teliesen pormentes. Úgyszintén<br />

mint nagyon bevált burkolási rendszert, a keramitot<br />

ajánlhatjuk. A községeknek feltétlenül segíteni kellene a<br />

mai helyzetükön, mert hovatovább az automobilizmus feilődése<br />

mind nagyobb arányokat ölt és azt még sem lehet kívánni,<br />

hogy a lakosok állandóaan nyeljék a port. viszont azt sem,<br />

hogy az automobilisták átcammogjanak a falvakon. Kövezetet<br />

és be a csirkével, meg a libával. A gyereknek, a csirkének az<br />

udvaron, a malacnak és a disznónak az ólban, a libának a<br />

legelőn a helye. Ha a falvak lakosai ezt betartják, úgy nem<br />

lesz baj.<br />

*<br />

Le a bukkanókkal. A magyar útépítés egyik legnagyobb<br />

hibája, hogy megakadályozza a sima, zökkenésmentes haladását<br />

az automobiloknak. És ebben a tekintetben hiába minden<br />

kérő szó, itt nem használ semmi. A helyzet nem javul,<br />

de rosszabbodik. Vegyünk csak egy példát. A Széna-térről a<br />

Várba vivő Ostrom-utcában van egy jelentéktelen kövezett<br />

átjáró. Az átjáró körülbelül 4—5 centiméterrel mélyebben<br />

fekszik, mint az úttest. Mi történik tehát. A meglehetősen<br />

meredek útvonal, mely egy kis gázt kíván, minden esetben<br />

az átjárónál hatalmasat dob a kocsin. Aki ezt a bukkanót nem<br />

ismeri, annál természetesen a következmények kellemetlenebbek<br />

is lehetnek. Mi történt a közelmúltban. Az úttestet javították.<br />

Hogyan, a szokásos módon. Követ szórtak, rá homokot<br />

és lehengerelték. Mi lett a következmény. Az átjáró<br />

mélyebbre került és a bukkanó most kétszer akkora, mint<br />

volt. Uraim, nevetem az esetet. Ott bizton nem járt mérnök,<br />

mert nem hinném, hogy a székesfőváros mérnökei ennyire<br />

felületesek lennének munkájukban. Mellesleg megjegyezve, a<br />

kövezett átjárónak már semmi jelentősége sincs, mert az<br />

egész úttest bitumentes masszával lévén bevonva, a sárképződés<br />

lehetősége már nem forog fenn. így van ez kérem mindenütt.<br />

Legyen az vasútkereszteződés, legyen az gyalogos átjáró,<br />

legyen az híd. Mindezeket el sem lehet képzelni Magvarországon<br />

úgy, hogy talajkülönbséget ne képezzen. Hogy<br />

mindez miért van így, azt nem tudjuk. Mi azt hisszük azért,<br />

mert senkisem törődik vele, senkisem olvas újságot. Az, akitől<br />

függ, az nem jár utána. Ez a baja ennek a szegény<br />

országnak.<br />

*<br />

Graubünden kanton és az automobilizmus. Mint olvasóink<br />

biztosan tudják, Svájc egyik legszebb kantonjában, Graubündenben,<br />

ahová az Engadin, St. Moritz, Pontresina, Davos<br />

és más, szebbnél-szebb helyek tartoznak, csak a legutolsó<br />

években lett szabad az automobilközlekedés. Graubünden<br />

kanton lakossága automobilellenes volt és csak hosszas népszavazások<br />

után verekedték végre ki, hogy automobilok és<br />

KÉNYELMESEN UTAZIK!<br />

KÍMÉLI AUTÓJÁT<br />

HA<br />

BOSCH LÖKHÁRÍTÓ<br />

VAL SZERELI FEL<br />

BOSCH RÓBERT<br />

ARA<br />

PÁRONKINT,<br />

NA6YSÁ6 SZERINT 45-70 PEN6Ö<br />

BUDAPEST, VIII, VAS-U. 16<br />

K. F. T. TELEFON: J 455-46,47,48<br />

27

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!