Automobil motorsport 1928 3. évfolyam 16. szám - EPA

1928 augusztus 27. AUTOMOBIL — MOTORSPORT 5
A francia Alpokon keresztül vezető hágók
Amiről csak igen kevesen tudnak — Mi fekszik Nizza és Genf között ?
Legutolsó alkalommal ígéretet tettünk olvasóinknak,
hogy ezután minden számunkban autóturisztikai problémákkal
is fogunk foglalkozni. Útvonalakat, egyes országokat,
avagy országrészeket fogunk isimertetni olvasóinkkal,
hogy ha azután alkalimuk nyílik egy-egy nagyobb
motoros, vagy autós utazásra, már kész anyag álljon rendelkezésünkre.
Az igazi automoibilista, vagy motorkerékpáros,
ha nyári, mondjuk szünidei útjára indul, szépet
akar látni. Nem az a célja, hogy a síkon egye a kilométereket,
hanem hogy idejét olyan vidékeken töltse el,
ahol a természeti szépségek ezrei kínálkoznak. Éppen ezért
az igazi autós, vagy motoros, aki emellett sportot is
űz a volán mellett, nem szereti a síkvidéket. A síkvidék,
bár annak is megvannak a maga szépségei, nagyjában
mégis csak unalmas. Éppen ezért elhatároztuk, hogy elsősorban
Európa legszebb hegyvidékeit tárjuk fel olvasóink
előtt. Ne haragudjanak kedVes olvasóink, határozottan
..feltárásról" kell beszélnem. A magyarok 80—90 százaléka
nem szereti a földrajz tudományát. Lépten nyomon
van alkalmunk tapasztalni a középiskolai oktatás teljes
hiányosságát. Most az életben látjuk, hogy bizony a latin
és görög hexaméterek, a sinus és cosinus alfák birodalma
mennyire nem az életre készíti elő a növendékeit. Érettségizett
urak és hölgyek nem ismerik saját hazájukat,
nem is szólva arról, hogy tájékozódni tudnának Európa
földrajzi fekvésében.
Kisebb és nagyobb túrákat fogunk szerkeszteni Budapest
kiinduló ponttal. Kisebbeket kezdő motorkerékpárosok
és automobilisták számára, nagyobbakat olyanoknak,
akik éveken keresztül túrázgatva, egész Európát meg akarják
ismerni. Feltárjuk az Alpok legszebb vidékeit, az
olasz és francia tengerpartot, az Appenineket, a Pyreneusokat,
a németországi hegyvidékeket, az Északi-tenger
partvidékét. Belgiumot. Hollandiát, Dániát, sőt még
északra, a fjordok vidékére is el fogunk látogatni.
Jelen esetben Európának egy olyan részét mutatjuk
be olvasóinknak, amelyet talán a legkevesebben ismernek.
Ismertetni fogjuk a francia Alpokat, a híres Haute
Savoy-t és a Dauphiné-t. Az Alpoknak ez a szakasza, mint
a mellékelt skiccek is mutatják, Svájc déli részétől,
Genftől, illetve a Genfi-tótól (Lac Léman) a Földközitengerig,
illetve az olasz és francia Riviéráig terjed.
Hossza Genftől Nizzáig kb. 250 km., szélessége 100—-
150 km.
Ezen a vidéken húzódik több mint 300 kilométeres
vonalban a Mont Blanc 4810 méteres csúcsától' egészen
Mentone-ig a Földközi tengerig, észak-déli irányban az
olasz-francia határ. A francia Alpök tehát stratégiailag
is nagyfontosságúak. Itt kelt át annakidején Napoleon is
az Alpokon és ennek köszönhető, hogy az Alpok eme déli
nyúlványai, melyek bizony még erősen bővelkednek a
3—4000 méteres, hófödte csúcsok tömegében, utakban
olyan gazdagok, mint a svájci és az osztrák Alpok. A
franciák stratégiai okokból keresztül-kasul hálózták bp
ezt az aránylag rövid hegyi szakaszt, úgy hogy míg a
svájci hágókat két ember az ujjain is megszámlálhatja,
addig a Haute Savoy és a Dauphiné hegyiútjai nemkevesebb,
mint 48 hágón vezetnek keresztül.
A hágók közüli hét haladja meg a 2000 métert. A Col
du Parpaillon 2642 m„ Col du Galiibier 2553 m.. Col
d'Izouard 2402 m„ Col de la Cayolle 2345 m„ Col d'Allos
2244 m., Col de Vars- 2109 m. és a Col des Ohamps 2064
m„ míg huszonötnek a magassága eléri az 1000 métert.
A francia Alpok hágóit mindazonáltal másképpen
kell értékelni, mint a magas svájci és osztrák hágókat,
melyek csaknem mindenike 2000 méteren fekszik. A francia
Alpok tulajdonképpen az Alpok nagy tömegének déli
nyúlványai, amelyek mennél közelebb esnek a Földközi
tengerhez, annál alacsonyabbak. Mennél délebbre esnek
tehát a hágók Nizzához, illetve a tengerhez, annál alacsonyabb
a tengerszínfeletti magasságuk. Ez azonban nagyon
csalóka. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a tengerhez
közel eső hegyekben a völgyek is jóval alacsonyabbak
mint északabbra, úgy, hogy a hágók relatív magassága
semmivel sem kevesebb, mint az északabbra fekvő
d'Izouard (2402 m.) Briangonbóll, ami már maga 1326 méteren
fekszik, csupán 1068 méter, a Col de Vars (2109 m.)
jóval 2000 méteren felüli hágóknál. így például a Col
Condamine-ből, melynek magassága 1304 méter, 805 méter
emelkedést mutat. Ezekkel szemben a délen fekvő abszolút
magasságban jóval alacsonyabb hágók, mint a
Digne-ből (593 m.) kiinduló Col du Labouret és Col de
Maure (1346 m.) emelkedése éppen úgy megvan a 853 méter.
Például a közvetlenül Nizzából (10 méter) kiinduló
Col de Vergons (1122 m.) emelkedése 1112 méter. A fentemlített
4 példán kívül a többi is fedi állításunkat. A magasabban
fekvő hágók legfeljebb kilátás szempontjából
nyújtanak többet, megközelíthetőségük sokszor jóval könnyebb,
mint sok alacsonyan fekvő hegyi átjáróé.
Az alantiakban mindenekelőtt vázolni fogjuk a mult
számunkban lefektetett Budapest—Milánó {Monza)—Turin—Nizza
útvonal folytatását. Részünkről Nizza—Genf
(Genéve) útvonalat ajánljuk a visszatérés alapjául. Genfből
azután Bern—Zürich—Buchs—Feldkirch—Arlberg—
Innsbruck—Lofer—Reichenhall—Salzburg—Linz—Wien
—Budapest útszakaszon haza.
A következőkben azutáni ismertetni fogunk több átkelési
módot a francia Alpok bevonásával. így a közvetlen
átjárót Turin—Lyon között, egy tervezetet Chamonix,
valamint a Grand St. Bemard érintésével stb. Olvasóinknak
csak azt ajánljuk, gyűjtsék össze szorgalmasan az általunk
vázolt részleteket is és annakidején a gyűjtött
anyagból állítsák össze túráikat, aszerint, hogy mennyi
idő, mennyi pénz áll rendelkezésükre és mely hágókat, illetve
városokat óhajtják előnyben részesíteni.
Elfelejti az üzemzavart, ha j
ISEW'IMVEUlJlC't vásárol! 1
T ö k é l e t e s meqbízhatósáq! vezérképviselet: j
* IX., Káday-utca 12 (Kálvin tér mellett)