értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BEVEZETÉS<br />
Az iskolai tanulás eredményességéhez segítséget nyújthat a zeneoktatás. Az utóbbi évtizedek<br />
hazai és fıként nemzetközi, a zenetanulás transzferhatásait vizsgáló kutatások alapján a zenetanulás<br />
hozzájárul bizonyos kognitív és motoros készségek fejlıdéséhez, a jobb tanulmányi<br />
eredmények eléréséhez, az intelligencia fejlıdéséhez. A zenével történı foglalkozás segítséget<br />
nyújt a szociális hátrány leküzdéséhez, valamint hozzájárul a szociális kompetencia fejlıdéséhez<br />
is. A kutatások a zenetanulás és az olvasás közötti összefüggésre is felhívják a figyelmet.<br />
Számos eredmény szól amellett, hogy a zenei képességek fejlesztése hozzájárulhat az olvasás<br />
elsajátításának sikerességéhez. Azok a magyarországi transzferhatás vizsgálatok, amelyeket<br />
Kokas (1972), Barkóczi és Pléh (1977) a Kodály ének-zenetanítási módszerrel kapcsolatosan<br />
a hetvenes években folytattak, nemzetközi viszonylatban is a legkorábbiak közé számítottak,<br />
és figyelemre méltó eredményeket hoztak. A nyolcvanas években Laczó Zoltán (1985) végzett<br />
hasonló vizsgálatokat. A késıbbiekben azonban már ilyen jellegő kutatások csak elvétve<br />
folytak.<br />
A zenei alapképesség korszerő szemlélető meghatározására és feltárására Szegeden a József<br />
Attila <strong>Tudományegyetem</strong>en került sor az 1990-es évek elején Nagy József vezetésével,<br />
Erıs Istvánné, Fodor Katalin és Pethı István (Erıs, 1993) munkájának köszönhetıen. A modellt<br />
és a vizsgálat eredményeit összegzi Erıs (1993). E munka elsısorban a 10, 14, 16 éves,<br />
illetve a fıiskolás korosztály vizsgálatára irányult. A vizsgálat néhány elemét utólag a három-,<br />
illetve a hatéves gyermekekre is kiterjesztették, de az ismertetett mérıeszköz és a közölt<br />
eredmények fıként az említett felsıbb korosztályokra vonatkoznak. Egy közelmúltban lezajlott<br />
második, a zenei képességre irányuló – longitudinális – vizsgálat (Turmezeyné és Balogh,<br />
2009; Turmezeyné, Máth és Balogh, 2005) kiindulópontja a második évfolyamos tanulók<br />
vizsgálata. Az óvodáskorú gyermekek, illetve az elsı évfolyamos tanulók zenei képességével<br />
kapcsolatosan igen kevés adattal rendelkezünk, és e korosztály mérésére alkalmas mérıeszköz<br />
sem áll rendelkezésre.<br />
Kutatásunk célja egyrészt a zenei képességek korai – négy és nyolcéves kor – közötti fejlettségének<br />
saját fejlesztéső mérıeszközzel, keresztmetszeti vizsgálat során történı feltérképezése.<br />
Második célunk pedig a zenei képességek, valamint a személyiség alaprendszeréhez<br />
tartozó néhány szociális és kognitív készség közötti összefüggések vizsgálata. Kutatásunk<br />
során azt vizsgáljuk, milyen szerepet játszik a zenei képességek fejlettsége az iskolára való<br />
felkészülésben és az iskolai tanulás elsı két évében. Hozzájárul-e a zenei képességek fejlettsége<br />
az iskolai tanuláshoz nélkülözhetetlen elemi alapkészségek fejlettségéhez óvodáskorban,<br />
illetve az általános iskola elsı és második évfolyamán. Kutatásunk harmadik céljaként pedig<br />
egy zenei fejlesztı kísérlet megvalósítását tőztük ki, amelynek során azt vizsgáljuk, hogy egyszerő<br />
eszközökkel milyen mértékben fejleszthetıek a zenei képességek óvodáskorban három,<br />
illetve kilenc hónap alatt. Továbbá arra is választ keresünk, hogy milyen hatást gyakorol a<br />
kísérlet során kialakított – az egész napot zenei tevékenységekkel átszıtt – környezet a zenei<br />
képességek fejlıdése mellett, az iskolára történı felkészülésre, az elemi alapkészségek fejlıdésére.<br />
Értekezésünk elsı fejezetében a tudás és képességek elméleti hátterét tekintjük át. Kitérünk<br />
a képesség fogalmi meghatározásának szemléletbeli változásaira, a képességek szerepére<br />
a tananyag megértésében és alkalmazni tudásában.<br />
A második fejezetben ismertetjük a transzferhatás fogalmát, típusait, valamint a transzfer<br />
alkalmazásának, az oktatásban betöltött jelentıségét. Végezetül a transzferhatások kutatásának<br />
a zene lehetıségeivel összefüggı elméleti megközelítéseket foglaljuk össze és olyan tanulmányokat<br />
is ismertetünk, amelyek a zenetanulás transzferhatásaival kapcsolatos kétségeket<br />
fogalmaznak meg.<br />
14