értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
figyelembe: (1.) zenei érzékelés és érzékenység, ezen belül: hangmagasság-érzék; hangerısség-érzék;<br />
idıérzék, a hangkiterjedés iránti érzék; ritmusérzék, hangszínérzék, konszonancia<br />
iránti érzék, a hang testessége iránti érzék. (2.) zenei tevékenység; (3.) zenei emlékezet és zenei<br />
képzelıerı; (4.) zenei értelem; (5.) zenei érzelem. A muzikalitás vizsgálatára szerkesztett<br />
tesztsorozata a hangmagasság-érzék, hangerısség-érzék, idıtartam-érzék, hangszínérzék,<br />
hangemlékezet és ritmusérzék vizsgálatára irányul, mely vizsgálati területeken az elsı csoportban<br />
szereplı zenei képességekre ismerhetünk. Ennek alapján arra következtethetünk,<br />
hogy ezeket tekinti a meghatározó zenei képességeknek.<br />
Seashore modelljétıl alapvetıen eltér Häcker és Ziehen által megalkotott rendszer<br />
(1922; idézi Erıs, 1993; Turmezeyné és Balogh, 2009). Az öt komponensbıl álló pszichológiai<br />
megközelítéső rendszer a zenei tevékenységhez szükséges valamennyi képesség összefoglalására<br />
törekszik, e képességeket tekinti a zenei tehetség alapjának. Az öt komponens a következı:<br />
1. Szenzoros képességek (a zenei hang hangmagasságának, hangerejének, hangszínének<br />
és idıtartamra vonatkozó érzékelési képessége).<br />
2. Retentív képesség (zenei hallási emlékképek, amelyek a zenei emlékezésben és az annak<br />
alapján kialakuló belsı hallásban nyilvánulnak meg).<br />
3. Szintetizáló képességek (összetett zenei észlelések, melyek alapján a zenei jelenségek<br />
kombinációit, zenei folyamatokat zenemőként értelmezzük).<br />
4. Ideatív és emocionális képesség (a zene által hordozott gondolati, érzelmi és esztétikai<br />
tartalom felfogását teszi lehetıvé).<br />
5. Reprodukálási, vagy kinesztetikus képességek (a zene hangszeren, illetve énekhangon<br />
történı elıadását lehetıvé tevı képességek).<br />
A 20. sz. elsı harmadában Magyarországon is folytak a zenei képesség és tehetség modellezésére<br />
irányuló kutatások. Varró Margit szerint a zeneileg tehetséges embert az átlagosnál<br />
sokkal magasabb színvonalú veleszületett zenei képességek jellemzik. Azonban az adottságok<br />
kibontakozásához egyéb fontos személyiségjegyeket is nélkülözhetetlennek tart: például<br />
a tehetséges embert „egy eleven, egész szellemi életén uralkodó érdeklıdés serkenti ugyancsak<br />
rendkívüli erıkifejtésekre” (1930. 2. o.). A „muzikális rátermettség” elıfeltételének elsısorban<br />
a kitőnı zenei hallást tartja; ez a hangmagasságok és hangkvalitásokra való érzékenységen<br />
túl magában foglalja a „ritmikai, melodikai és harmóniai érzéket”, amely a zenei formák<br />
gyors és biztos felfogásában nyilvánul meg. Továbbá fontosnak tartja még a belsı hallást<br />
és a zenei emlékezetet, valamint a motorikus képességeket. Varró szerint a zenei tehetség<br />
felismeréséhez valójában nem a képességmérı tesztek segítségével jutunk, hanem rendkívül<br />
fontos szerepe van ebben a tanárnak, aki a zenetanulás folyamatában figyelheti meg tanítványát.<br />
Révész Géza kezdetben tanítványának, a kimagaslóan tehetséges Nyíregyházi Ervinnek a<br />
zenei képességeit tesztelte. Tapasztalatait németül megjelent munkájában foglalta össze (Révész<br />
és Nyíregyházi; 1916 idézi Dombiné, 1992). Révész Géza a muzikalitást egységes, nem<br />
elemezhetı kategóriának tekinti. Szerinte az igény, az élmény és az esztétikai ítélıképesség<br />
közötti kapcsolat jellemzi a zenei tehetséget. A muzikalitás megfigyelhetı megnyilvánulásai a<br />
formaérzék, a stílusérzék, a zene jelentésének megértése, a zene hangulatának és az alkotói<br />
szándéknak átélése (Révész, 1946; idézi Turmezeyné és Balogh, 2009). Laczó (2008) szerint<br />
különösebb kommentár nélkül is belátható, hogy ezek fontos, de rendkívül komplex és alig<br />
elemezhetı összetevık. A Révész által a muzikalitás vizsgálatára kidolgozott feladatok azonban<br />
a zenei észlelést: a ritmusérzéket, az ún. regionális hallást, a több hangból álló hangzatok<br />
analízisét, a relatív hallásként értelmezett hangközhallást, a harmóniaérzéket és a reprodukciót:<br />
a dallam visszaéneklést, dallam kiegészítést, továbbá az improvizációt vizsgálják.<br />
Turmezeyné és Balogh (2009) felhívja a figyelmet, hogy kezdetben a zenei képességek<br />
szerkezetével, összefüggésrendszerével foglalkozó elméletekre az intelligencia-kutatás is ha-<br />
44