értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

figyelembe: (1.) zenei érzékelés és érzékenység, ezen belül: hangmagasság-érzék; hangerısség-érzék;
idıérzék, a hangkiterjedés iránti érzék; ritmusérzék, hangszínérzék, konszonancia
iránti érzék, a hang testessége iránti érzék. (2.) zenei tevékenység; (3.) zenei emlékezet és zenei
képzelıerı; (4.) zenei értelem; (5.) zenei érzelem. A muzikalitás vizsgálatára szerkesztett
tesztsorozata a hangmagasság-érzék, hangerısség-érzék, idıtartam-érzék, hangszínérzék,
hangemlékezet és ritmusérzék vizsgálatára irányul, mely vizsgálati területeken az elsı csoportban
szereplı zenei képességekre ismerhetünk. Ennek alapján arra következtethetünk,
hogy ezeket tekinti a meghatározó zenei képességeknek.
Seashore modelljétıl alapvetıen eltér Häcker és Ziehen által megalkotott rendszer
(1922; idézi Erıs, 1993; Turmezeyné és Balogh, 2009). Az öt komponensbıl álló pszichológiai
megközelítéső rendszer a zenei tevékenységhez szükséges valamennyi képesség összefoglalására
törekszik, e képességeket tekinti a zenei tehetség alapjának. Az öt komponens a következı:
1. Szenzoros képességek (a zenei hang hangmagasságának, hangerejének, hangszínének
és idıtartamra vonatkozó érzékelési képessége).
2. Retentív képesség (zenei hallási emlékképek, amelyek a zenei emlékezésben és az annak
alapján kialakuló belsı hallásban nyilvánulnak meg).
3. Szintetizáló képességek (összetett zenei észlelések, melyek alapján a zenei jelenségek
kombinációit, zenei folyamatokat zenemőként értelmezzük).
4. Ideatív és emocionális képesség (a zene által hordozott gondolati, érzelmi és esztétikai
tartalom felfogását teszi lehetıvé).
5. Reprodukálási, vagy kinesztetikus képességek (a zene hangszeren, illetve énekhangon
történı elıadását lehetıvé tevı képességek).
A 20. sz. elsı harmadában Magyarországon is folytak a zenei képesség és tehetség modellezésére
irányuló kutatások. Varró Margit szerint a zeneileg tehetséges embert az átlagosnál
sokkal magasabb színvonalú veleszületett zenei képességek jellemzik. Azonban az adottságok
kibontakozásához egyéb fontos személyiségjegyeket is nélkülözhetetlennek tart: például
a tehetséges embert „egy eleven, egész szellemi életén uralkodó érdeklıdés serkenti ugyancsak
rendkívüli erıkifejtésekre” (1930. 2. o.). A „muzikális rátermettség” elıfeltételének elsısorban
a kitőnı zenei hallást tartja; ez a hangmagasságok és hangkvalitásokra való érzékenységen
túl magában foglalja a „ritmikai, melodikai és harmóniai érzéket”, amely a zenei formák
gyors és biztos felfogásában nyilvánul meg. Továbbá fontosnak tartja még a belsı hallást
és a zenei emlékezetet, valamint a motorikus képességeket. Varró szerint a zenei tehetség
felismeréséhez valójában nem a képességmérı tesztek segítségével jutunk, hanem rendkívül
fontos szerepe van ebben a tanárnak, aki a zenetanulás folyamatában figyelheti meg tanítványát.
Révész Géza kezdetben tanítványának, a kimagaslóan tehetséges Nyíregyházi Ervinnek a
zenei képességeit tesztelte. Tapasztalatait németül megjelent munkájában foglalta össze (Révész
és Nyíregyházi; 1916 idézi Dombiné, 1992). Révész Géza a muzikalitást egységes, nem
elemezhetı kategóriának tekinti. Szerinte az igény, az élmény és az esztétikai ítélıképesség
közötti kapcsolat jellemzi a zenei tehetséget. A muzikalitás megfigyelhetı megnyilvánulásai a
formaérzék, a stílusérzék, a zene jelentésének megértése, a zene hangulatának és az alkotói
szándéknak átélése (Révész, 1946; idézi Turmezeyné és Balogh, 2009). Laczó (2008) szerint
különösebb kommentár nélkül is belátható, hogy ezek fontos, de rendkívül komplex és alig
elemezhetı összetevık. A Révész által a muzikalitás vizsgálatára kidolgozott feladatok azonban
a zenei észlelést: a ritmusérzéket, az ún. regionális hallást, a több hangból álló hangzatok
analízisét, a relatív hallásként értelmezett hangközhallást, a harmóniaérzéket és a reprodukciót:
a dallam visszaéneklést, dallam kiegészítést, továbbá az improvizációt vizsgálják.
Turmezeyné és Balogh (2009) felhívja a figyelmet, hogy kezdetben a zenei képességek
szerkezetével, összefüggésrendszerével foglalkozó elméletekre az intelligencia-kutatás is ha-
44