értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

zálható. Erıs modellje a zenét közlı, informatív funkciója felıl közelíti meg. A zenei alapképesség
modelljét a zenei dimenziók teljes rendszere, és a zenei kommunikáció síkjai képezik.
A zenei alapképesség modellje (Erıs, 1993) a zenét közlı, informatív funkciója felıl megközelítve,
a kommunikáció négy alaptípusát a zenei alapképesség funkcióiként értelmezve zenei
hallást, zenei közlést, zenei olvasást és zenei írást különböztet meg. A zenei hangok dimenziói
pedig Moles (1966, v.ö. Erıs, 1993) definíciója szerint a hangok általános tulajdonságai –
idıtartam, magasság, erısség (intenzitás) – alapján öt dimenzióban határozhatók meg: ritmus,
dinamika, melódia, hangszín, harmónia. A zenei hangok dimenziói a három tulajdonság valamelyikébıl,
illetve ezek kombinációiból adódnak.
Az Erıs által definiált zenei alapképesség rendszere 14 zenei képességbıl áll (2.3. táblázat).
A vizsgálatban minden képesség egy-egy tesztként jelenik meg és a 14 zenei képességhez
tartozó elemek – összesen 61 – pedig az egyes tesztek feladataiban realizálódnak. A zenei
hallás e felfogás alapján a zenei hangok tulajdonságainak: a hangmagasságnak, hangerınek,
hangszínnek és a ritmusnak az észlelését foglalja magába, amely az érzékelésen túl, szorosan
kapcsolódik az emlékezethez és a képzelethez. A zenei közlés komplex zenei képzeteken alapuló
hallási, látási, és intellektuális képzetek kombinációit jelenti. Elemeit a hallási képzetek
mellett egyrészt a zenei elemek névrendszere (hangnevek, hangköz- és akkordnevek, ritmusnevek,
stb.), másrészt az írásbeli rögzítés jelrendszerének elemei alkotják. A zenei olvasás és
írás azonos képzetkapcsolatok ellentétes irányú mőködése során valósul meg. Zenei olvasáskor
a jel–hangzás kapcsolat, íráskor a hangzás–jel kapcsolat mőködik. Olvasáskor a kottába
írt zenei anyaghoz hallási képzeteket társítunk, a hallott zene leírásakor az elhangzó akusztikus
relációkat rögzítjük. A hallási képzetek és a jelrendszer nem közvetlenül kapcsolódik
egymáshoz, mindig van legalább egy közbülsı fogalmi eleme. A zenei alapképesség egy
absztrakt fogalom, legkisebb elemei, a készségek jellemezhetık konkrét tartalommal, a zenei
alapképesség tehát a készségeken keresztül vizsgálható (Erıs, 1993).
Erıs szerint minden zenei képességnek van egy tartalmi oldala, amelyet a zenei dimenzió
jelöl, és van egy kommunikatív, funkcionális összetevıje. Ez a funkcionális összetevı, a
hallás, közlés, olvasás, írás tevékenységeiben nyilvánul meg. Az így keletkezett zenei alapképesség
modellt a 3. táblázat reprezentálja.
3. táblázat. A zenei alapképesség modellje (Erıs, 1993)
A zenei hangok
dimenziói
Hallás Közlés Olvasás Írás
Melódia Dallamhallás Dallamközlés Dallamolvasás Dallamírás
Harmónia Hangzathallás Hangzatközlés Hangzatolvasás Hangzatírás
Ritmus Ritmushallás Ritmusközlés Ritmusolvasás Ritmusírás
Hangszín Hangszínhallás
Dinamika Dinamikahallás
Forrás: Erıs, 1993. 23. o.
Nagy József (2002) összefoglalása alapján a zenei alapképesség pillérei a zenei alapképességek,
a melódiaérzék, harmóniaérzék, ritmusérzék, hangszínérzék, dinamikaérzék és formaérzék,
amelyek mindegyike maga is többféle készségbıl áll aszerint, hogy melyik zenei
dimenzióhoz, vagy mővelethez kapcsolódik. Továbbá elkülönülnek még az interpretációt
megalapozó összetettebb struktúrák, mint az elıadói képesség és az improvizációs képesség.
Nagy József XXI. század és nevelés címő mővében azt is hangsúlyozza, hogy a jövıben várhatóan
lényegesen több figyelmet érdemel az ének-zene, a vizuális kultúra és az irodalom,
amelyek az esztétikai élményszükséglet kielégítésének lehetıségeit jelentik. Az iskola feladatai
közé tartozik a zenei befogadóképesség fejlesztése. Ennek köszönhetıen válhat az élet
50