Ismertebb fajok még: S. aizoon L. Kelet-Ázsiából származik, 40—80 cm-re növő felálló, lapátszerű hosszúkás levelei 5—8 cm hosszúak. Narancssárga színű virága júliusban nyílik. S. alboroseum Bak. Kelet-ázsiai növény, 30—60 cm-es évelő, szára nem ágazik el, kékes színű levelei fordított-tojás alakúak, 5—7 cm hosszúak, 4 cm szélesek. Szeptemberben hozza zöldesfehér vagy rózsaszínű virágait. S. annuum L. Európából, KisázsiábóJ, Kaukázusból származó faj. Sziklás-törmelékes helyen élő egyéves növény. 25— 70 cm-es hajtásokat hoz, levelei szálas-hengeresek. S. fabaria Koch. Közép-európai hegységekben, így a Kárpátokban is honos. Felső levelei ék alakúak, keskenyedő vállúak, legalább a középsők <strong>és</strong> alsók nyelesek. Valamennyi hosszúkás vagy lándzsás, kékes színű feltűnően sűrű érrel ellátott. A levél élei egyenlőtlenül durván fogasak, a fogak előreállóak. A szirmok szétállók, nem ívesen hátrahajlók. A belső porzók a szirmok alsó harmadához nőttek. S. hybrídum L. Ázsiából származó, terjedő szárú évelő. Szárazságot, árnyékot tűrő, jó pázsitpótló, igénytelen növény. 30—50 cm-re nő meg, zömök faj. Virága fehér vagy barnás színű, májustól-szeptemberig nyílik. S. maximum (L.) Hoífm. (Bablevelű varjúháj). Nyugat-, Közép- <strong>és</strong> Dél-Európában <strong>és</strong> a Kaukázusban honos faj, 30— 90 cm-re növő félcserje. Árnyékos, köves helyeken, erdőkben gyakori. Felső levelei átellenesek, tojásdadok vagy hosszúkásak, gyengén <strong>és</strong> keskenyen szives vállból szárölelők. Középső levelei ülők, mind elálló rövid fogúak vagy hullámos élűek. Virága fehéres- vagy zöldessárga, augusztus-szeptemberben nyílik. S. maximum (L.) Hoífm. ssp. maximum (L.) Suter f. atropurpureum Praeg. Világosbarna levelű <strong>és</strong> szárú növény. S. middendorfianum Max. Ázsiában honos, sötétzöld színű, keskeny levelű faj, hajtásai nem elfekvők, aranysárga virága narancssárga színbe átmenő, július-augusztusban virágzik. S. populifolium Pallas. 20—40 cm-re növő félcserje, szibériai faj. Virága illatos, fehér vagy rózsaszínű, augusztusban nyílik. S. purnureum (L.) Schult. Hazája Európa középső r<strong>és</strong>ze, Kaukázus,' Szibéria. Erdős, sziklás helyen élő növény. Felső levelei keskeny, lekerekített vállal ülők, többnyire hosszúkásak, rövid-fogasak. Gyökérágai vastagon koloncosak. A szirmok ívesen kifelé hajlók, a belső porzók a szirmok alsó 1/6 r<strong>és</strong>zéhez nőttek. 32
S. reflexum L. Hazája Skandinávia, Kelet-Európa. Haragos zöld színű Ifevelei 10—15 mm hosszúak <strong>és</strong> 2 mm' szélesek. Sárga virágú faj. . . S. reflexum L. var. cristatum Praeg. Elszalagosodott szárai vannak, július-augusztusban hozza virágait. S. reflexum L. var. glaucum Dum. Kékes-szürk<strong>és</strong>, zöld levelű faj. S. roseum (L.) Scop. Hazája Észak-Európa hegyvidéke, Ázsia, Észak-Amerika. Levelei ék-visszás-tojásdadok vagy tojásdad alakúak, felső felükben fűr<strong>és</strong>zes fogasak. Bokros, sűrűn leveles szárú növény, 20—30 cm magasra nő, gyök- 3 <strong>Pozsgás</strong> <strong>növények</strong> 33
- Page 1 and 2: N. Szentirmay Teréz Pozsgás növ
- Page 3 and 4: Pozsgás növények N. SZENTIRMAY T
- Page 5: Előszó A növenykedvelők száma
- Page 8 and 9: A pozsgás növények párologtatá
- Page 11 and 12: tnégis az azonos szélsőséges k
- Page 13 and 14: találhatók. Itt vannak csaknem te
- Page 15 and 16: A pozsgasok nevelése, gondozása
- Page 17 and 18: zet kívánnak. A téli csökkent f
- Page 19 and 20: tartalmuk elég magas, így az itt
- Page 21 and 22: van. A növény sem túl savanyú,
- Page 23 and 24: Magvetéssel A pozsgás növények
- Page 25 and 26: A Sansevieria trifasciata var. laur
- Page 27 and 28: ügyek hagymákká fejlődnek, fió
- Page 29 and 30: Szabadban tartható, sziklakertekbe
- Page 31 and 32: velei átellenesek, az alsók kerek
- Page 33: S. lydium Boiss. Kisázsiában hono
- Page 37 and 38: álernyő virága halványpiros sz
- Page 39 and 40: A növény rozettája zárt golyós
- Page 41 and 42: A pozsgasok károsító! Ahogyan az
- Page 43 and 44: ÁHati kártevők Pajzstetvek (Cocc
- Page 45 and 46: Agavé nemzetség Az Agavék Mexik
- Page 47 and 48: Agavé americana L. Mexikóból sz
- Page 49 and 50: színű, 2 cm-es végtöviselí ál
- Page 51 and 52: Sansevieria irifasciala cv. ..Iiali
- Page 53 and 54: ötmetszetű. A mellékpárta (a p
- Page 56 and 57: s ha lefutása akadályoztatva van,
- Page 58 and 59: hozzák illatos virágernyöiket. E
- Page 60 and 61: Huernia nemzetség A Huernia nemzet
- Page 62 and 63: száradástól óva tartjuk. Dugvá
- Page 64 and 65: Tavaresia barklyi (Syn. Decabelone
- Page 66 and 67: Dyckia nemzetség A nem/etség s/á
- Page 68 and 69: Senecio nemzetség A Senecio nemzet
- Page 70 and 71: ordájának éle szürkés színű,
- Page 72 and 73: A. tabulaeformc (Haw.) Webb et Bert
- Page 74 and 75: Hibrid, mely a C. cooperi és C. fa
- Page 76 and 77: ismert növény. Nagyon elterjedt,
- Page 78 and 79: szélűek, kicsiny hegyűek. Rozcti
- Page 80 and 81: Kalanchoe fhombopilosa felső szél
- Page 82 and 83: P. oviferum J. A. Purp. Hazája Mex
- Page 84 and 85:
S. morganianum E. Walth. Mexikói k
- Page 86 and 87:
Sinocrassula densirosulata (Praeg.)
- Page 89 and 90:
fellelhető Viscum minimum Harvey
- Page 91 and 92:
eredményre. A/, említeti medúzak
- Page 93 and 94:
K. graiidicornis Ciocbcl. Tanganyik
- Page 95 and 96:
öl származó, gömb alakú növé
- Page 97 and 98:
Gyakorta elága/ódók, s így lát
- Page 99 and 100:
P. smallii Milbp. líra/iliából s
- Page 101 and 102:
Aloc bcllatula Aloe eru I". niacula
- Page 103 and 104:
velei 5—lOcm hosszúak és 10 -15
- Page 105 and 106:
A. pluridens Haw. Dél-afrikai faj.
- Page 107 and 108:
Gasteria ncm/etscg E nemzetség ugy
- Page 109 and 110:
végződök. Zöld levelein számta
- Page 111 and 112:
Gasteria verrucosa Gasterhaworthia
- Page 113 and 114:
Haworthia allilinea gyöngyözött
- Page 115 and 116:
Haworthia cynibiformis (Haw.) Duv.
- Page 117 and 118:
zöltscg nélküli faj a H. coarcta
- Page 119 and 120:
Mesembryanthemaceae Fenzl. — Kris
- Page 121 and 122:
és formában, hogy felületes rán
- Page 123 and 124:
A s/omja/ta(ott Argyroderma téli k
- Page 125 and 126:
s lehetőleg világos helyen tartsu
- Page 127 and 128:
Cheirídopsis hcrrei magoncok Cheir
- Page 129 and 130:
mallöldi laj, Icstc a/ 5 cm-l is e
- Page 131 and 132:
D. grandifloruni L. Bol. Hazája D
- Page 133 and 134:
konyak, szőrözöttek, vörösbarn
- Page 135 and 136:
öjű, aranysárga színű. Hasonl
- Page 137 and 138:
lelt korban 6 lOem átmérőjű cso
- Page 139 and 140:
lett biztosítva van a fény és le
- Page 141 and 142:
Virág/ó Gluttiphylluni semicylind
- Page 143 and 144:
Terjedelmes. 60 cm-re növő növé
- Page 145 and 146:
D-Afrika tcikcpc gyökertetvek cs p
- Page 147 and 148:
var. ventcri Lithops gracilidclinca
- Page 149 and 150:
Fehér virágú fajok L. bclla N. E
- Page 151 and 152:
szigetekkel ellátott. A növcnyen
- Page 153 and 154:
Rövid, háromszögletű leveleinek
- Page 155 and 156:
középső részén 2,5 cni majd a
- Page 157 and 158:
A levélszélek fehérek, s az egé
- Page 159 and 160:
Tíschleria peersii világosszürkc
- Page 161 and 162:
arna szemölcs látható. A levél
- Page 163 and 164:
E fajok világos, mérsékelten mel
- Page 165:
Myrmecodia echinata lyet. A gumósz
- Page 168 and 169:
C. juttae Dtr. et Gilg. Nagy-Namalf
- Page 170 and 171:
Tartalomjegyzék Előszó 5 Nem min
- Page 172 and 173:
Lithops nemzetség Ophthahnophyllum
- Page 174 and 175:
-2747—Szegedi Nyomda
- Page 176:
A rendkívül érdekes életmódot