05.06.2013 Views

N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...

N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...

N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A növény rozettája zárt golyószerű. A levélkék, amelyek a<br />

rozettat alkotják, fordított hosszúkás lándzsa alakúak. Hamuszürke<br />

színű, sárgászöld virága 2,5 cm.<br />

S, dínaricum Beck. Hazája a Dinári Alpokban van, keskeny<br />

levélkéi hosszan kihegyezettek. Virágszirmai kb. 1 cm hosszúak,<br />

keskenyek, közepükön élénkpirosak.<br />

S. dolomiticum Facch. Dél-Alpokból származó, m<strong>és</strong>zsziklán<br />

élő növény. A tőlevélrózsa zárt gömbös, mivel a 2—4<br />

cm széles levelek ívesen egymásra borulok. A rózsaszín virágszirmok<br />

belső oldalán széles, barnásvörös csík látható.<br />

S. heterophyllum Hazsl. A Kárpátok belső andezit övében,<br />

sziklákon található. Külső tőlevelei szétterülök, csúcsuk felé<br />

aránylag erősen széle-sednek. Éklapockásak, csúcsukon majdnem<br />

lekerekítettek, <strong>és</strong> hirtelen szálkába kihegyezettek.<br />

S. hirtum L. Kelet-Alpokból származik, m<strong>és</strong>zsziklákon élő,<br />

5 cm átmérőjű faj. A tőlevelek középen vagy alsó harmadukban<br />

legszélesebbek, felfelé lassan keskenyedők, 5—10 mm<br />

szélesek, kopaszak, sárgás-szürk<strong>és</strong>zöld színitek. Június-júliusban<br />

virágzik.<br />

S. heuifelü Schott. Balkáni faj, sziklás helyeken élő, 5 cm<br />

átmérőjű növény. Tőlevelei, amelyek visszás-tojásdad-ék alakúak,<br />

felső r<strong>és</strong>zükben legszélesebbek,[hirtelen kemény csúcsba<br />

keskenyedők. A tőlevélrózsa külső levelei szétterülök <strong>és</strong> a<br />

belsőknél sokkal nagyobbak. A szártöve nem indás, sarjat<br />

nem hoz. Világossárga virága július-augusztusban nyílik.<br />

S. montanum L. Az Alpokban, Pireneusokon, Balkánon,<br />

Kaukázusban honos. A tőlevelek a levélrózsákban összehajlók,<br />

csúcsuk felé alig szélesednek, csúcsukon hirtelen hegyesek,<br />

csak 2—5 mm szélesek. A szár 10 cm-nél nem magasabb, tövén<br />

indás, vastagon gyapjas, bozontos a virágzattal együtt. A virágszirmok<br />

1,2—2 cm hosszúak, bíborszínűek, ritkán fehérek.<br />

Havasok, sziklás, füves helyein, gránitos talajon található.<br />

S. pumilum Marsch. Bieb. Kaukázusi faj, 2 cm átmérőjű<br />

rozettat fejleszt. Levélkéi rövid hegyben végződnek, hosszú<br />

szőrösek. Kékesvörös színű virágát 4 cm-es száron hozza.<br />

S. ruthenicum Koch. Kelet-Balkán, Galícia, közép- <strong>és</strong> déloroszországi<br />

faj. A tőlevélrózsa levelei lapockás-nyelv alakúak,<br />

amelyek közül a külsők jóval nagyobbak a belsőknél. Sárga<br />

színű virágait június-júliusban hozza.<br />

S. schlehaníi Schott. Nyugat-Balkánból származó, sziklán<br />

élő faj. A levelek hegyesek vagy gyengén kihegyezettek, a tőlevelek<br />

többé-kev<strong>és</strong>bé szétterülök, tövük felé kissé keskenyedők.<br />

A szárlevelek sűrűn mirigyes pelyhesek. Rózsaszínű<br />

virága július-augusztusban nyílik.<br />

37

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!