N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...
N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...
N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Agavé nemzetség<br />
Az Agavék MexikóbcSI, Közép-Amerikából származnak. Európába<br />
a 16. században kerültek. A Földközi-tenger partvidékén<br />
termeszteni kezdték, majd eljutottak Afrika <strong>és</strong>zaki r<strong>és</strong>zébe<br />
is. Olaszország déli r<strong>és</strong>zén tömegesen találhatók már<br />
elvadulva. Az Agavé nemzetséget Linné (1707—1778) svéd<br />
term<strong>és</strong>zettudós irta le, ö azonban még csak négy fajt ismert.<br />
A nemzetség nevének jelent<strong>és</strong>e: nagyszerű, csodálatra méltó,<br />
fenséges. Újabban Jacobsen családi rangra emelte e nemzetséget.<br />
Eredeti termőhelyén kb. 300 faja él. A növény évelő,<br />
pozsgás levelei rozettat alkotnak. Ezek csúcsa minden esetben<br />
tövises, a leveleién található tövisek egyúttal a fajra jellemző<br />
bélyegek. Virágzata — fajoktól függően — 2—8 m<br />
magasságot is elérhet. Hazánk éghajlati körülményei között<br />
az idős, 8—30 éves egyedek virágzóképesek. A virág kifejlőd<strong>és</strong>e<br />
üvegházi körülmények közt 1—2 hónapig is eltart.<br />
Hazájukban az 5—10 éves <strong>növények</strong> már virágzóképesek,<br />
s csodálatos, hogy hatalmas virágzatukat szinte napok alatt<br />
hozzák ki. A növény term<strong>és</strong>ének (magvának) megéricl<strong>és</strong>e<br />
után elpusztul, tövén új sarjakat hoz. Az aztékok az Agavét<br />
„Maguey" vagy „Mctl"-nek nevezték. Az őslakók házukat ezzel<br />
a növénnyel kerítették be védelmül. Húsos leveleik nedvét<br />
összegyűjtötték, <strong>és</strong> erjeszt<strong>és</strong> után fogyasztották. Az ital azték<br />
neve „oktli" volt, amelyet különböző torokon, isteneik tiszteletére<br />
rendezett ünnepélyeken mértéktelenül fogyasztottak.<br />
Az Agavé jó ipari növénynek is bizonyult, mert minden r<strong>és</strong>zét<br />
valamire használni lehetett. A levelek rostjait szövetek k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ére,<br />
papírszerű szalagok szöv<strong>és</strong>ére használták, írásjeleiket<br />
ezekre a szalagokra rótták. A leveleket megszárították, tüsk<strong>és</strong><br />
végüket nyílvessző hegyeként használták. Virágszáraikból lándzsákat<br />
k<strong>és</strong>zítettek. Gyökérfőzetükkel az elterjedt nemi beteg-<br />
Agave lophanlha<br />
var. cocrulescens<br />
tiatal példánya<br />
43