N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...
N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...
N. Szentirmay Teréz: Pozsgás növények - Magyar Kaktusz és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A pozsgás <strong>növények</strong> párologtatásában <strong>és</strong> gázcseréjében<br />
döntő szerepe van a légző- vagy gázcserenyílásoknak, a sztómáknak,<br />
amelyek tulajdonképpen a bőrszövet sajátos alakulású<br />
sejtjei. Az aránylag kev<strong>és</strong> <strong>és</strong> kis méretíi légcserenyílások<br />
működ<strong>és</strong>ükben is eltérnek a többi, nem pozsgás állományú<br />
<strong>növények</strong>étől. A pozsgasok sztómáikat nappal zárva tartják<br />
(nappal tehát nem párologtatnak) <strong>és</strong> éjszakára nyitják fel, rövid<br />
időre. Az anyagforgalom is általában az éjszaka folyamán<br />
bonyolódik le. Term<strong>és</strong>zetesen az asszimiláció — mivel ehhez<br />
fény kell — a pozsgásoknál is nappal megy végbe. (Asszimiláció<br />
során a szervezetek környezetükből felvett anyagokkal<br />
saját testük anyagát építik fel.) A vázolt anyagcsere-folyamatok<br />
következménye a pozsgasok nagyon lassú fejlőd<strong>és</strong>e, végső<br />
soron e tulajdonságuk is közkedveltségüket segítette elő.<br />
A mai kis méretű lakásokban ugyanis könnyen elhelyezhetünk<br />
olyan pozsgás <strong>növények</strong>et, amelyek nem növik ki gyorsan<br />
helyüket.<br />
<strong>Pozsgás</strong>okat hozzávetőlegesen 52 növénycsaládban találhatunk.<br />
Az 52 család kb. 300 pozsgás nemzetséget (genust)<br />
fog össze, s az ismert fajok (speciesek) száma ma már több<br />
tízezerre tehető. A pozsgás <strong>növények</strong> nagy számára jellemző,<br />
hogy az egyik családba — pl. a kaktuszfélékébe (Cactaoeae) —<br />
mintegy 3000 faj tartozik. Az összes pozsgáshoz viszonyítva<br />
számuk viszonylag mégis kev<strong>és</strong>. Megjegyezzük azonban, hogy<br />
az aránylag kevesebb fajszámú kaktuszféléket mindenki ismeri.<br />
Ezért van az, hogy ha a hozzá nem értő ember meglát egy kaktuszra<br />
emlékeztető növényt, eg<strong>és</strong>zen biztos, hogy nem a nevén<br />
nevezi azt, hanem rámondja: kaktusz, s ebből nem is akar<br />
engedni. \<br />
Vajon honnan ez a hasonlóság?<br />
Földünk sivatagjainak nagy r<strong>és</strong>zén az éghajlat jóval melegebb,<br />
mint nálunk, de az évi csapadék mennyisége a nálunk lehuUottnak<br />
legfeljebb csak egyharmadára tehető. Vannak olyan<br />
területek is (pl. a délnyugat-afrikai partok, Namib- <strong>és</strong> Karroosivatag),<br />
ahol 3—4 év is eltelhet anélkül, hogy egyszer is esne<br />
eső. Szinte csoda, hogy ezeken a sivatagokon mégis van élet.<br />
Márpedig van, de az itt fellelhető <strong>növények</strong> nagyon mejgküzdenek<br />
életük fenntartásáért. Ez a szárazság elleni küzdelem, továbbá<br />
a már említett eltérő anyagcseremód számos kiilönleges<br />
formájú, színű <strong>és</strong> tulajdonságú növényt hozott létre^ amelyek<br />
nem kis gyönyörköd<strong>és</strong>ünkre, örömünkre szolgálnak. S bár<br />
a szárazság formálta <strong>növények</strong> igen formagazdagok, ezenkívül<br />
a Föld különböző, egymástól távol fekvő sivatagjaiban<br />
őshonosak, s többnyire egymástól rokonságilag is távol állók.<br />
8
Change language