értekezés lendvay

A megbízhatóság értelmezése:
„A megbízhatóság elméleti igényő vizsgálata a 40-es évek elején jelentkezik elıször a
repüléstechnikában. A repülıgépek elektronikai alkatrészei nem biztosítottak kellı vezetési és
forgalmi biztonságot. Kényszerően felmerült a hiba-okok módszeres vizsgálatának és
elhárításának igénye. A megbízhatóság elméletnek tehát minıségbiztosítási gyökerei vannak.”
[50]. A megbízhatósági vizsgálatok fejlıdésének jelentıs lendületet adott az atomerımővek
terjedésével egy idıben jelentkezı fokozott biztonság iránti igény, és az 1970-es évektıl
megjelenik a vizsgálatok nagyipari alkalmazásának követelménye is, melyet a
megbízhatóság-elmélet tudományos módszerei segítenek megvalósítani.[51, 52].
A megbízhatóság-elmélet az a tudományág, amely eszközökben, berendezésekben,
rendszerekben fellépı meghibásodásokkal foglalkozik, kidolgozza a berendezések
megfelelıségének számítási módszereit ismert minıségi mutatók alapján. Az utóbbi években
ez a terület is az életciklus-megközelítést alkalmazza [53], azaz a vizsgálatok kiterjednek egy
termék esetében annak tervezési, gyártási, tárolási, szállítási és felhasználási idıszakára,
speciális esetben a felhasználás utáni idıciklust is elemzik. A vizsgálatok fıbb területei ezen
ciklusokban bekövetkezı meghibásodások keletkezési okainak meghatározása, a
meghibásodások elırejelzésének módjai, a megbízhatóság növelésének lehetıségei, továbbá a
megbízhatóság ellenırzésének módszerei.
A XX. század elsı felében megbízhatóságon a hibamentes mőködés valószínőségét értették.
Az 1960-as évek közepén tekintélyes szovjet kutatók a megbízhatóságot a minıség idıbeli
alakulásaként értelmezték. Az 1970-es években, pl. az MSZ KGST 292-76 szabvány a
megbízhatóságot a hibamentesség, a javíthatóság, a tartósság és a tárolhatóság együtteseként
határozta meg.
A jelenleg érvényben lévı MSZ IEC 50(191):1992 szabvány [54] definíciója 2 szerint „a
megbízhatóság győjtıfogalom, amelyet a használhatóság és az azt befolyásoló tényezık, azaz
a hibamentesség, a karbantarthatóság és a karbantartás-ellátás leírására használnak” (1.2.
ábra)
2 Az ISO 9000-es szabvány is ezt a fogalmat használja.
12