értekezés lendvay
értekezés lendvay
értekezés lendvay
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
funkcióját ellátnia, és részletesen leírjuk a rendszer üzemeltetési és környezeti feltételeit.<br />
Szükséges lehet az is, hogy külön vizsgáljuk a rendszer funkcionális felépítését azért, hogy<br />
megállapítsuk, van-e valamilyen eltérés a megkövetelt funkciótól. A rendszerfunkciók<br />
ábrázolhatók funkcionális diagramokkal, jel-folyamat-(jelátvitel-) diagramokkal, állapot-<br />
átmeneti diagramokkal, eseménysorozatokkal, táblázatokkal stb. A rendszer hibamentes<br />
mőködésének vagy meghibásodásának kvalitatív elemzése is elvégezhetı a következı két<br />
módszer egyikének segítségével:<br />
- deduktív (felülrıl lefelé haladó) módszer, például ilyen a hibafa-elemzés (FTA),<br />
- induktív (alulról felfelé haladó) módszer, például ilyen a hibamód- és hatáselemzés (FMEA),<br />
A gyakorlatban azonban az iteratív eljárás a szokásosabb, ebben a deduktív és induktív<br />
elemzést, egymást kiegészítve, alkalmazzák.<br />
A deduktív eljárás lényege az, hogy a legmagasabb rendszerszintbıl indulunk ki, azaz<br />
magából a rendszerbıl vagy a részrendszerbıl, ezt követıen fokozatosan alacsonyabb<br />
rendszerszintekre térünk át azért, hogy meghatározzuk a nemkívánatos rendszermőködés<br />
körülményeit. Az elemzést sorban elvégezzük az egymást követı alacsonyabb<br />
rendszerszinteken annak érdekében, hogy meghatározzuk a hibát és az ezzel kapcsolatos<br />
hibamódot, amely azt a hibahatást válthatja ki, amelyet eredetileg magasabb szinten már<br />
meghatároztunk. Ezeknek a második szintő hibáknak az esetében az elemzést megismételjük<br />
úgy, hogy a funkcionális mőködési utakat és összefüggéseket megvizsgáljuk, a következı<br />
alacsonyabb szintre áttérve. Ezt a folyamatot folytatjuk addig, amíg a kívánt legalacsonyabb<br />
szintet elérjük. Így például egy elektronikai rendszer esetében ez azt jelenti, hogy a rendszer<br />
hibájából indulunk ki, ezt követıen a részrendszer hibáira vezetjük vissza a rendszerhibát, a<br />
részrendszer hibáit pedig a részegységek hibáira, majd azokat pedig az áramköri elemekre, és<br />
ezt folytatjuk addig, amíg az alkotóelem-szinthez elérünk.<br />
A deduktív módszer eseményorientált módszer, nagyon hasznos a rendszertervezés<br />
koncepcionális szakaszában, amikor a rendszer egyes részletei még nincsenek teljesen<br />
definiálva. Használják a többszörös meghibásodások értékelésére is, ide tartoznak a<br />
sorozatban kapcsolódó meghibásodások, a közös ok következtében fellépı hibák, vagy<br />
bármely olyan eset, amelyben a rendszer bonyolultsága elınyösebbé teszi azt, hogy kezdetben<br />
felsoroljuk a rendszer hibáit, illetve a rendszer sikeres mőködésének lehetséges eseteit.<br />
Minden esetben a nemkívánatos eseményt vagy a rendszer sikeres mőködését a vizsgált<br />
legmagasabb szinten adjuk meg, ezt nevezik fıeseménynek (legfelsı eseménynek). Az ehhez<br />
28