2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet
2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet
2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
270/2011<br />
STocK, Wolfgang g.: Informational cities : analysis<br />
and construction of cities in the knowledge society.<br />
– bibliogr. In: Journal of the American Society for<br />
Information Science and Technology. – 62. (2011) 5.,<br />
p. [963]-986.<br />
Információs városok a tudástársadalomban<br />
Információs társadalom; Informatika; Információtechno<br />
lógia<br />
Az információs városok a tudástársadalom<br />
prototípusai. Ha információs világvárosok, a<br />
hatalom új központjai. Manuel Castells szerint<br />
(1989) ezekben a városokban az áramlatok tere<br />
– a pénz, hatalom és információ áramlatai – hajlamosak<br />
elnyomni a helyek tereit. Az IKT infrastruktúrái,<br />
a kognitív infrastruktúrák (a tudás-<br />
városok és a kreatív városok alapjaként) és a város<br />
szintű tudásmenedzsment nagyon fontosak.<br />
A digitális könyvtárak hozzáférést biztosítanak<br />
a globális explicit tudáshoz. Az információs város<br />
kreatív klaszterekből és implicit információk<br />
megosztását stimuláló személyes kapcsolatok<br />
tereiből áll. Az ilyen városokban a munkahelyek<br />
polarizációja zajlik a jól képzett munkaerő<br />
javára. Az információs városok társadalmi/közösségi<br />
struktúrája pénzügyi szolgáltatásokból,<br />
tudásintenzív high-tech ipari vállalkozásokból,<br />
információgazdasági társaságokból és egyéb<br />
kreatív, tudásintenzív szolgáltató vállalkozásokból<br />
áll. A gyenge helyzetű tényezők a kulturális,<br />
a szabadidős és a fogyasztást szolgáló<br />
intézmények. A politikai akarat az információs<br />
város és az e-kormányzati tevékenység megteremtésére<br />
alapvető fontosságú az ilyen városok<br />
kialakításában. Az elvi cikk indikátorokat is<br />
közöl, melyekkel jellemezhető, mennyire „informatív”<br />
egy-egy város. Befejezésül a szerzők<br />
a hálózati gazdaságtan eredményeire alapozva<br />
megpróbálják megmagyarázni, miért képesek<br />
némelyek az információs várossá válásra, míg<br />
mások (viszonylagos jelentéktelenségben maradva)<br />
nem. A cikk összekapcsolja az informá-<br />
836<br />
ciótudomány, az urbanisztika és a várostervezés<br />
eredményeit.<br />
271/2011<br />
Kutatás<br />
(Autoref.)<br />
lópEz-bErnA, Sonia – pApí-gálvEz, natalia –<br />
mArTín-llAguno, Marta: Productividad científica<br />
en España sobre las profesiones de comunicación<br />
entre 1971 y 2009. – bibliogr. In: revista española<br />
de documentación científica. – 3<strong>4.</strong> (2011) 2., p. 212-<br />
231.<br />
res. angol nyelven<br />
A kommunikációs szakmákkal kapcsolatos tudományos<br />
eredmények Spanyolországban 1971-2009<br />
között<br />
Képzés -rokon területen; Kommunikáció; Tudományos<br />
kutatás<br />
Spanyolországban a kommunikációs képzés a<br />
szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák<br />
megszerzésén alapul. Az európai konvergencia<br />
fényében szükségessé vált a reklám és a PR,<br />
az újságírás és az audiovizuális kommunikáció<br />
területeihez kapcsolódó szakmák jellemzőinek<br />
átfogó elemzése. Ennek részeként összegyűjtötték<br />
és megvizsgálták a kommunikációhoz<br />
kötődő szakmákkal kapcsolatos, 1971 és 2009<br />
között megjelent cikkeket, könyveket és doktori<br />
értekezéseket a spanyol ISOC, ISBN, TESEO<br />
adatbázisok alapján.<br />
Az elemzéshez bibliometriai módszereket használtak,<br />
az értékeléshez pedig a kutatói tevékenység<br />
értékelésének spanyol nemzeti bizottsága<br />
(CNEAI) és a minőség-értékelési és<br />
akkreditációs ügynökség (ANECA) által alkalmazott<br />
kritériumokat vették igénybe. Az eredmények<br />
azt mutatták, hogy a Bolognai Nyilatkozat<br />
aláírását követően fordult nagyobb figyelem<br />
a kommunikáció-közeli szakmák felé. A legtöb-<br />
<strong>Könyvtári</strong> Figyelõ 2011/4
Change language