2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet

deklődés tárgya. Figyelembe kell venni, hogy a
felmérésben részt vevők 86%-a könyvtáros, akik
érthetően jobban vonzódnak a hagyományos formátumokhoz.
A legfontosabb tanulság az, hogy
nagyon sok tényező hat arra, hogy milyen formátumban
fog megjelenni a könyv a jövőben.
Egy válaszadó bölcsen ezt írta a kérdésről „nem
biztos, hogy felismernénk azt a formát, amit az
unokáink egykor könyvnek fognak hívni.”
339/2011
892
(Tóth Máté)
pérEz-borgES, Aylén: El holograma como fuente
documental y recurso particular de información. –
bibliogr. In: revista española de documentación
científica. – 34. (2011) 2., p. 253-265.
res. angol nyelven
A hologram mint dokumentum és különleges információforrás
Holográfia
A holográfia és a hologram elméleti megismertetését
(ahol persze szó sem esik Gábor Dénesről
– MJ) és a holográfia és az informatika kapcsolataira
való utalást követően a cikk rámutat,
hogy a hologram mint dokumentum is felfogható,
ám az áttekintett szakirodalom szerint eddig
semmiféle dokumentumtipológiában még nem
jelent meg.
A hologramnak vannak más információhordozókhoz,
információforrásokhoz hasonló és tőlük
eltérő tulajdonságai is. Mint forrás, leginkább a
fényképhez és a mikrofilmhez hasonló, mint információhordozó,
illetve tárolóeszköz a mágneses
merevlemezzel és a DVD-vel vethető össze.
Meglehetősen nagy kapacitású, gyors hozzáférésű
és (magas kereskedelmi értékétől függetlenül)
alacsony költségű eszközről van szó. Tekintettel
nagy felbontóképességére és pontosságára, a
megőrzés és az állományvédelem terén játszhat
sokkal fontosabb szerepet, mint a fénykép vagy
a mikrofilm. A könyvtárak és dokumentációs
központok mellett különösen fontos szerepet
tölthet be a muzeológia területén.
Lásd még 336, 344
(Mohor Jenő)
Információ- és kommunikációs
technológia
340/2011
bIErmAn, James – vAlEnTIno, maura l.: podcasting
initiatives in American research libraries. –
bibliogr. In: library hi tech. – 29. (2011) 2., p. 349-
358.
podcasting kezdeményezések az amerikai tudományos
könyvtárakban
Felmérés; Kommunikáció -használókkal; Könyvtárpropaganda;
Tudományos és szakkönyvtárak
A tanulmány célja, hogy feltárja, hány amerikai
tudományos könyvtár készít podcastot, milyen
témáról, és hogyan népszerűsítik ezeket. Ennek
érdekében a szerzők 2009 decemberében
minden amerikai tudományos könyvtár honlapját
megvizsgálták. A podcastok felderítésére
a honlapok általános vizsgálatát, oldalak keresését
és Google-keresést egyaránt alkalmaztak.
Facebook- és Twitter-oldalakat is megnéztek,
hogy megtudják, népszerűsítik-e a podcastokat
a közösségi médián keresztül. Az eredmények
azt mutatták, hogy az amerikai tudományos
könyvtárak kb. egyharmada készít podcastokat.
A témák igen változatosak, és a közösségi médiát
csak elvétve használják a podcast reklámozására.
A szerzők arra a következtetésre jutottak,
hogy a podcast technológia még nem érte el
csúcspontját, és a könyvtárak előtt még számos
lehetőség áll e technológia jobb kiaknázására.
(Autoref.)
Könyvtári Figyelõ 2011/4