2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet

Munkafolyamatok és szolgáltatások
295/2011
858
Állomány, állományalakítás
KEllErSohn, Antje [et al.]: zwischen pay-per-view
und „big Deal” : lizenzierung elektronischer Fachinformation
in Deutschland. – bibliogr. jegyzetekben
In: zeitschrift für bibliothekswesen und bibliographie.
– 58. (2011) 3/4., p. 120-130.
res. angol nyelven
Cikkenként fizetni vagy csomagokat venni? Az elektronikus
szakirodalmi információk licenckérdései németországban
Együttműködés -belföldi; Elektronikus folyóirat;
Fol yóirat-előfizetés; Hozzáférhetőség; Támogatás
-pénzügyi -állami, hatósági; Tudományos és szakkönyvtárak
A kutatás és az oktatás minősége egyre inkább a
szakirodalmi információkhoz való gyors, átfogó
és közvetlen hozzáférés függvénye, az elektronikus
információk aránya pedig egyre nő. Míg
a műszaki, természet- és élettudományokban a
nyomtatott folyóiratok helyét éveken belül átveszik
az elektronikusak, nem így lesz a többi
tudománynál.
A digitális szakirodalmi ellátást ma különbözőképpen
szervezik meg: helyi intézmények
(könyvtárak) licenceivel, konzorciumi keretben
beszerzett, illetve a Német Kutatási Társaság
(DFG) által finanszírozott országos licencek
révén. Az információs piacon néhány nemzetközi
kiadó kezében összpontosul az információs
monopólium és az árképzés, míg a tudományos
intézetek és a felsőoktatás könyvtárainak
a költségvetése stagnál, vagy nem követi az áremelkedést.
Bár Németországban eddig sikerült
több tudományterületen is elfogadható szintű
elektronikus szakirodalmi információellátást
biztosítani, ezen még sokat lehet javítani. Egy
optimalizált információs infrastruktúra feladata
az, hogy az igényeknek megfelelő ellátást biztosítson,
és minden érdekelt intézmény részére
lehetővé tegye a tudományos információhoz
való hozzáférést, amennyire ezt a nemzetközi
verseny szükségessé teszi.
Németországban az elektronikus szakirodalmi
információk helyi szintű, konzorciumi és országos
licencek révén jutnak el a kutatókhoz
és az oktatókhoz. A közösségi licencek fontos
oszlopai a regionális konzorciumok, melyek
a kilencvenes évek végén a hálózati struktúrákkal
párhuzamosan jöttek létre azért, hogy
minél kedvezőbb áron nyújtsanak elérést az
elektronikus szakirodalmi információkhoz. A
15 regionális konzorciumból hat a régión vagy
az országhatáron túl is tevékenykedik; rajtuk
kívül a nagy kutatói hálózatok is rendelkeznek
konzorciumokkal (Frauenhoffer-Gesellschaft,
Heimholtz-Gesellschaft, Leibniz- Gesellschaft,
Max-Planck-Gesellschaft). A konzorciumok
szervezeti működése eltérő (létezik központosított
ügyvitel és elosztott funkciók is). A német,
az osztrák, a svájci és a luxemburgi konzorciumok
képviselői 2000-ben munkaközösséget hoztak
létre (GASCO), amely évente kétszer tanácskozik,
és az együttműködést koordinálja.
A regionális konzorciumokat kiegészítő és a
DFG által finanszírozott országos és régión átívelő
konzorciális licencek egyre dinamikusabbá
váltak. A DFG 2004-ben 150 terméket fizetett
elő 100 millió euró értékben, de az ügyek intézését
nem végzi, ez több intézmény között oszlik
meg. 2011-től a DFG már nem finanszírozza
teljes mértékben a licenceket, csak részben.
Szerephez jutnak a felsőoktatáson kívüli kutatóintézetek
is, és az országos licenceket országos
konzorciumok váltják fel. A rendszer részei
az egy-egy tudományágért felelős könyvtárak
(SSG-könyvtárak) és a kettős finanszírozású
országos szakkönyvtárak is.
Könyvtári Figyelõ 2011/4