2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet

A portál szerkesztői arra törekedtek, hogy a
portálon a módszertani és tudásportál funkciók
mellett a képzés és az inspiráló információs környezet
elvárásai egyszerre teljesüljenek.
314/2011
(Prókai Margit)
young, philip – vIlEllE, luke: The prevalence
and practices of academic library journal clubs. –
bibliogr. In: The journal of academic librarianship.
– 37. (2011) 2., p. 130-136.
Folyóiratklubok (journal clubs) az amerikai felsőoktatási
könyvtárakban
Felmérés; Felsőoktatási könyvtár; Kommunikáció
-személyzeten belül; Könyvtárosi hivatás; Könyvtártudományi
tájékoztatás
A könyvtárosok szakmájuk fejleményeit továbbképzéseken,
konferenciákon, folyóiratok,
levelezőlisták, blogok olvasásával követik. Egy
felmérés szerint átlag napi 22 percet töltenek
könyvtári vonatkozású nyomtatott publikációk,
további tizet blogok olvasásával. Felmerül a kérdés,
hogy az ennek nyomán támadó gondolataikat
megosztják-e kollégáikkal. A folyóiratklubok
(máshol beszélgető- vagy olvasócsoportnak
nevezik) létrejötte az egyetemi könyvtárakban az
egyik kísérlet arra, hogy a könyvtárosok lépést
tartsanak a szakma fejleményeivel, megosszák
ismereteiket, és – ha lehet – a gyakorlatban is
alkalmazzák azokat.
A folyóiratklubok orvosi körökből indultak (az
első 1875-ben alakult a McGill Egyetemen), és
általánosak ma is. A négy könyvtári levelezőlistára
feltett kérdőívre érkezett 22 válasz (köztük
18 egyetemi könyvtár) szerint a felsőoktatási
könyvtárakban a folyóiratklub viszonylag új és
terjedőben lévő jelenség. A vizsgálat szerint a
jelenleg működő 14 klub több mint háromnegyede
2008-ban, vagy később keletkezett. A klubok
résztvevőinek száma átlag 8 (4 és 20 között változik).
Valamennyi nyitva áll a rokon szakmabéliek
előtt, de csak ötben vesznek rendszeresen
részt „kültagok”. A legtöbb klub a 10-20 és a
20-30 könyvtárossal működő intézményekben
indult, kevesebb a tíz alatti, illetve 30 feletti létszámú
könyvtárakban. Néhány válaszadó jelezte,
hogy a klub megbeszélései közvetlen hatással
voltak a könyvtári gyakorlatra, mint pl. hallgatók
alkalmazása esti referensz ügyeletben, vagy változtatások
a honlap szóhasználatában.
A klubok legfontosabb hozadéka mindazonáltal
a közösség érzésének erősítése, a nagyobb
csoportkohézió. A klubok céljaként legtöbben a
szakmai fejleményekkel való lépéstartást (8), a
szakirodalom megbeszélését (6), a könyvtár gyakorlatának
módosítását, új ötletek megismerését
(4) nevezték meg. A klub működésének fenntartása
leginkább az időhiány (6), az olvasmányok
kiválasztására és a beszélgetések vezetésére vállalkozó
önkéntesek megtalálása (4) miatt okoz
nehézséget, illetve az, ha minden feladat egy
személyre hárul (3 válaszadó szerint).
Különböző felsőoktatási könyvtárakban, változatos
formákban működnek folyóiratklubok.
Noha viszonylag kevés közvetlen hatásuk van
a könyvári gyakorlatra, erősítik a közösségi érzést,
és segítenek mások nézőpontjának megértésében.
Sok újonnan alakult klub működik,
viszonylag új jelenségről van szó. A klubok megszűnése
és az a tény, hogy kevés klub működése
tart három évnél tovább, arra mutat, hogy ezekre
az új csoportokra számos kihívás vár, különösen
a működés fenntartásában. Hogy a folyóiratklubok
a felsőoktatási könyvtárak maradandó jellemzői
lesznek-e, szervezésüktől és a résztvevőknek
a kihívásokra adott válaszaitól függ.
Lásd még 286
Lásd 282, 295, 312
Kutatás és termelés
információellátása
(Mohor Jenő)
Könyvtári Figyelõ 2011/4 873