2011. 4. Referátumok - Könyvtári Intézet

hogy a tudományos kutatási eredmények a gazdasági
növekedés és fejlődés alapjává válnak,
a tudományos-műszaki és innovációs politika
határozza meg a további fejlődési irányokat a
kultúra, az oktatás, a jog területén.
Oroszországban 2002 tavaszán legfelső szinten
foglalkoztak a tudomány és a technológia 2010ig
szóló fejlesztési politikájával, amelyben már
előirányozták a nemzeti innovációs rendszer
(NIR) létrehozását. (A NIR az innovációs tevékenység
megvalósítására és támogatására irányuló
személyek és intézmények összessége; a
fogalom a nyugati publikációkban is megtalálható,
elsősorban B. Lundvall nevéhez köthető.)
Oroszországban az innovációs fejlődés lényegesen
eltér a közép-európaitól, mivel a tudományos
kutatásokra és az innovációkra sokkal kevesebb
pénz jut, a tevékenységnek elenyésző hatása van
az ipari termelés dinamikájára.
Az innovációs folyamatok irányításával külön
tudományág, az innovatika foglalkozik. Gyakorlati
szempontból az innováció komplex,
rendszerszintű tevékenység, gyakran nehéz különválasztani
az irányítási, termelési, tudományos
és alkotó tevékenység egyéb fajtáitól. Az
oroszországi gyakorlatban innovációnak a végeredményt
tekintik, míg máshol a tevékenységet,
a változás folyamatát.
Oroszországban mind a társadalom, mind az államhatalom
elismeri a könyvtárak küldetését a
kultúra, a tudomány, a társadalmi kommunikáció
fejlesztésében. Az innovációs tevékenység iránti
érdeklődésnek a könyvtárakban tapasztalható
növekedését olyan közvetlen okokkal magyarázzák,
hogy csökkent az állami finanszírozás
mértéke, ennek következtében új pénzügyi forrásokat
kellett keresni; megszűnt a könyvtárak
egyeduralma az információ szolgáltatásában,
versenytársak, alternatív információforrások és
szolgáltatások jelentek meg. A közvetett okok
között a legfontosabbak a politikai, jogi, szociális,
kulturális, gazdasági, tudományos és műszaki
szférában végbement objektív változások,
valamint annak felismerése, hogy a további fejlődés
csak innovációs lehet.
840
A könyvtárak innovációs fejlesztésében a jelenlegi
szakaszt a „címzett minőségi szolgáltatások
konkrét felhasználói kategóriáknak”
megfogalmazás jellemzi. Ez a cél azonban
csak akkor érhető el, ha a társadalomban már
megvan az információs gondolkodásmód. A
könyvtárak innovációs fejlesztését is érinti az
innovációk strukturáltsága; megkülönböztetnek
mikroszintet (belső innovációt), makroszintet
(külső innovációt, a könyvtár és közeli külső
környezete), és megaszintet (a könyvtár tevékenységében
végbemenő változások hatással
vannak a társadalom fejlődésére).
A könyvtári szférában az innovációs tevékenység
irányítása a szervezet stabilitásának fenntartását
jelenti folyamatosan változó külső és labilis
belső közegben. A vezetés célja vagy eredménye
lehet a könyvtári-információs források és elérhetőségük
normatív feltételeinek biztosítása,
megtartásuk és fejlesztésük; a szolgáltatások
minőségének világszintre emelése; a könyvtár
hatékony felhasználása a gazdaság fejlesztésében,
a helyi, regionális, országos szociális és
kulturális feladatok megoldásában. A könyvtári
innováció folyamat és tevékenység eredménye
is egyben, a könyvtári innovációk interaktívak,
mindig van visszacsatolás.
Oroszországban a könyvtári-információs szférában
lényeges változások mennek végbe, amelyek
új megközelítést és megvalósítást igényelnek.
A könyvtári tevékenységben még nem kész
az innovációk bevezetésének módszertana és a
könyvtári innovatika.
(Viszocsekné Péteri Éva)
Könyvtári Figyelõ 2011/4