Magyarok a kultúráért

288
dik az erősáramú elektrotechnika, nem Siemens, hanem Jedlik után nevezték
volna el.
Mindkét készüléket bemutatták működésben a Magyar Elektrotechnikai
Egylet által 1928-ban rendezett Jedlik-centennárium alkalmával,
– igazolván ilymódon, hogy az első elektromotort és az első dinamógépet
magyar ember találta fel.
Úgy mint Jedlik, ugyancsak a magyar tudósok osztályából való Petzval
József, az arckép-objektívlencse feltalálója. Petzval Szepesbélán született
1807-ben és elhunyt 1891-ben. Eredetileg mérnök volt, de nagy előszeretettel
foglalkozott a felsőbb matematikával és az optikával. Nagyon
fiatalon lett a budapesti egyetem tanára, míg 1836-ban a bécsi egyetemre
hívták meg a matematika tanárának. Itt kezdett foglalkozni a fényképező
lencsék optikájával. A francia Daguerre és Nièpce nagy találmánya,
a fotografálás, ekkor még abban a hibában leiedzett, hogy a felvételhez
a lencsék csekély fényereje miatt körülbelül félóra kellett, úgyhogy személyeket
nem lehetett fotografálni. Petzvalnak 1839-ben sikerült egy
olyan lencsét kombinálni és kiszámítani, amely az expozíció-időt percekre
csökkentette. Az első ilyen lencsét Voigtländer német optikus csiszolta
Petzval útmutatásai szerint. így vált lehetővé arcképek elkészítése fotografikus
úton, ami azután alapja lett a későbbi fotograf-iparnak.
Áttekintésünkben most már közeledünk a múlt század második feléhez,
amidőn Magyarország politikai önállóságának visszanyerése után a
magyar ipar is fejlődésnek indult. Az első gépgyárat egy kis öntődéből
fejlesztette Ganz Ábrahám. Ennek a gyárnak keretei között keletkezett
és nőtt nagyra a magyar találmányok nevezetes sora. Ezért mindenekelőtt
a Ganz-gyár mérnökeinek feltalálói tevékenységét fogjuk vázolni.
Időbelileg első helyen áll Mechwart András. 1834-ben született a bajorországi
Schweinfurtban, tehát német származású volt. Magyarnak
kell mégis tekintenünk, mert érzelmileg teljesen egybeforrt új hazájával,
de találmányai is a magyar föld termékeinek értéknövelését célozták.
Mechwart műegyetemi tanulmányait Augsburgban végezte el 1855-ben
és miután négy évig egy német gépgyárban dolgozott, 1859-ben Ganzhoz
lépett be, annak budai gyárába, amely akkor mintegy 40 munkással dolgozott.
Mechwartnak érdemeit a Ganz-gyár kifejlesztése körül itt nem
elemezhetjük, hanem csak feltalálói munkáját regisztráljuk.
Mechwart találmányait az jellemzi, hogy általánosan érzett szükségletnek
akarnak megfelelni és pedig az ő hozzá legközelebb eső magyar
haza szükségleteinek. Legnevezetesebb találmánya, az 1874-ből származó
hengerszék is, elsősorban a magyar acélos búza megőrlésére való volt.
Ez a hengerszék kéregöntésű, ferdén rovátkolt hengerekkel dolgozik és
munkája oly kitűnő volt már az első években, hogy igen hamar terjedt el
a magyar malmokban és nemsokára a külföld malmaiban is. Igen sok