Magyarok a kultúráért

VÁRHIDY LAJOS: MAGYAR VIDÉKI
VÁROSOK
keresztes hadjáratok nyomán az érintkezés a népek
között intenzívebbé vált, a forgalom élénkebb lett,
ami fellendítette az ipart és kereskedelmet. Ez a fellendülés
pedig előmozdította a városok keletkezését,
úgyhogy valóságos városalkotási láz vette kezdetét.
A magyar városok kialakulása is erre a korszakra
esik. A magyar városok kialakulása honvédelmi,
földrajzi, közgazdasági és vallási okokra vezethető
vissza.
Az egykori római municípiumok és castrumok katonai és kereskedelmi
útvonalak mentén feküdtek. Ezen római városok helyén, vagy ezek
közelében új városok épültek, mint például Arabona (Győr), Scrabantia
(Sopron), Aquincum (Óbuda), Carta (Fehérvár), Capris (Esztergom).
Nagyobb folyók és a kereskedelmi utak mentén szívesen telepítették
újabb községeket is, amelyek úgyis, mint révek s úgyis mint a szárazföldi
kereskedelem átkelő helyei nevezetességre tettek szert.
A magyar városok jogfejlődésének a vizsgálatánál a városoknak
három csoportját kell megkülönböztetnünk.
Az első csoportba tartoznak azok, amelyek a honfoglaló ősök bejövetelekor
már fennállottak, bizonyos fokú kultúrával rendelkeztek és
lakosaik révén a keresztény egyház befolyása alatt állottak. Ilyeneket leginkább
a Dunántúl, az egykori Pannónia területén találunk, de találunk
néhányat az egykori Dácia területén is.