Magyarok a kultúráért

343
A Filharmóniai Társaság mellett a zenekarok közül a Budapesti
alapított, jelenlegi elnöke és karnagya dr. Dohnányi Ernő zeneszerző,
a Zeneművészeti Főiskola igazgató-tanára, évenként 10 rendes és legalább
annyi rendkívüli hangversenyt rendez. Műsoraik összeállításánál a klaszszikus
és a modern szimfóniái művek előadására fektetik a fősúlyt. Ε
hangversenyeken az európai előadóművészek legjobbjai és vendégkarnagyok
is szerepelnek.
À Filharmóniai Társaság, melyet mint már említem, Erkel Ferenc
Kar– és Zenekar-Egyesületet, melynek élén Lichtenberg Emil karnagy
áll, kell megemlíteni. Az egyesület különösen Bach és Händel nagy klasz·
szikus oratóriumainak előadásait tűzte ki célul, de hasonló irányú modern
művek előadása elől sem zárkózik el.
Az említett egyesületen kívül a Palastrina-Kórus, melynek körülbelül
160 szakénekes tagja van, foglalkozik a capella-karok és mint elnevezése
is hangsúlyozza, régi klasszikus karművek nyilvános előadásával.
Államilag engedélyezett magánzeneiskola van Budapesten vagy 80.
Ezek közül a régi és nagyérdemű Nemzeti Zenedét (elnök-igazgató Szabados
Béla zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára) és a kitűnő Fodorféle
Zeneintézetet kell kiemelni. Mindkét intézetet több mint 600 növendék
látogatja.
Budapest főváros szintén nagyban hozzájárul zenekultúránk terjesztéséhez,
mert tanügyi osztálya száznál több zenei kurzust tart fenn a főváros
kerületeiben. A növendékek tandíja igen csekély s így a szegény
népréteg gyermekei majdnem ingyen részesülnek alapos zenei oktatásban.
Végül vessünk egy pillantást Magyarország dalos ügyére. Alig van
város, sőt nagyobb község, melyben dalegyesület ne működnék. Évrőlévre
tartatnak felváltva a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban
dalos ünnepélyek is, melyeken sokszor több ezer dalos énekli nagy közönség
előtt az összelőadásra kitűzött karokat.
Azon elválaszthatatlan kapcsoknál fogva, melyek az európai nemzeteket
összekötik, kihatása és befolyása van zeneművészetünknek nemcsak
a szomszédos államokra, hanem a többi európai nemzetre is. Magyarország
elárasztja a világot kitűnő előadó művészekkel. Folklórjának eredetisége
és ebből folyólag műzenéjének az európai zenétől elütő szépségei
hatást gyakorolnak a többi európai nép zenéjére, de sőt a zeneszerzőkre
is. A múlt század Bécsben működő nagy zeneszerzői szintén e hatás
alatt álltak s ez műveikben számtalanszor kifejezésre is jutott. Maga
Beethoven „Szent István” című daljátékában magyar témákat és ritmust
használva, magyar irályú művet teremtett. Haydn, Mozart és Schubert
müveiben sokszor felcsillámlik egy-egy magyar, vagy magyaros gondolat.
De különösen Brahms szerette a magyar zenét s a híres klarinett-