Magyarok a kultúráért

83
tett, hogy 1869-ben a bíráskodást a közigazgatástól szétválasztották. így
jött létre az 1872:XXXVL, majd az 1886:XXI. és XXII. t.-c, amelyek
ma is érvényesek.
MAGYARORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE
Az ország területe közigazgatásilag törvényhatóságokra van felosztva.
A törvényhatóságok kétfélék: 1. vármegyei és városi. A békekötés előtt
az integer Magyarország közigazgatásilag 63 vármegyére és 25 törvényhatósági
városra volt felosztva. Ezenkívül Magyarországhoz tartozott még
mint önálló törvényhatóság, illetve mint corpus separatum, Fiume kikötőváros
és környéke. A békekötés a 63 vármegyéből 38 vármegyét és 15
törvényhatósági várost idegen uralom alá juttatott, úgy hogy jelenleg
Budapest székesfővároson kívül csak 25 vármegyei és 10 városi törvényhatóságból
áll az ország.
A vármegyei törvényhatóságok rendezett tanácsú városokra és járásokra
oszlanak. A rendezett tanácsú város jogállása olyan, mint egy járásé.
A járás több kis és nagyközségből áll. úgy a vármegyei, mint a városi
törvényhatóság felett a közigazgatási és vagyoni felügyeletet a m. kir.
belügyminiszter gyakorolja, míg a rendezett tanácsú város közvetlenül
a vármegye hatóságának felügyelete alá tartozik. A megyei törvényhatóság
élén az alispán, a törvényhatósági város élén a polgármester áll.
A rendezett tanácsú város élén is polgármester áll, akinek azonban a
hatásköre kisebb, mint a városi törvényhatóság polgármesterének. A járás
élén a járási főszolgabíró áll, aki közvetlenül gyakorolja a felügyeletet
a járás területén levő kis- és nagyközségek felett.
Így tehát Magyarországon a városok kétfélék; 1. törvényhatósági
város, 2. rendezett tanácsú város.
A községből, ha bizonyos törvényes kellékeknek megfelel, lehet rendezett
tanácsú város s ez utóbbi viszont, visszatérhet a községi szervezetbe.
Törvényhatósági várossá egy rendezett tanácsú város csak törvényhozás
útján lehet, ugyanígy vehet fel valamely városi törvényhatóság alacsonyabb
szervezetet is.
A VÁROSOK HATÁSKÖRE
Budapest székesfőváros, valamint a vármegyei és városi törvényhatóságok
a törvény korlátai között gyakorolják az önkormányzatot és
az állami közigazgatás közvetítését. Ezeken kívül a törvényhatóságok
egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják,
azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és