Zöldségtermesztés I - kert.szie.hu

Zöldségtermesztés I 

Oktatási segédanyaga Kertészmérnök 

BSc szakos, levelező tagozatos 

hallgatók számára 

A zöldségnövények csoportosításának 

lehetőségei 

• Rendszertan szerint 

• Fogyasztott rész szerint 

• Élettartam szerint 

• Származás szerint 

• (Termeszthetőség helye szerint) 

• Jegyzet 22-26 o., 280-281 o. 

Forrás: FRUITVEB 

Fogalom, táplálkozási jelentőség 

A zöldségnövény fogalma 

A zöldségfélék 

lágyszárú 

(általában) intenzív művelést kívánó 

nagy biológiai értékű 

nyersen vagy egyszerűen feldolgozva 

emberi táplálékul szolgáló 

növények. 

Az egy főre jutó magyar zöldségfogyasztás 

kilogrammban 

2000 2001 2002 2003 2004 2005 

109,2 109,9 111,7 113,7 117,7 112,1 

•Új, hivatalos adatok nehezen elérhetők 

Forrás: KSH 

•Csökken a fogyasztás, különösen 2009 óta 

Zöldségnövények táplálkozási 

jelentősége 

vitaminforrások 

ásványi anyag források 

fehérjeforrások 

alacsony energia tartalom 

ballasztanyagképző szerep 

bioaktív anyagok → gyógyászati jelentőség 

íz- és zamatanyag források 

káros anyagokat is felhalmozhatnak 

1

A vitamin C-vitamin Ca Fe 

IU/100g mg/100g 

Csemege kukorica 480 12 35 1.1 

Fejes káposzta 150 50 49 0.5 

Fejes saláta 1065 8 35 1.8 

Görögdinnye 235 6 8 0.2 

Paprika (piros) 500 (11000) 144 (260) 8 0.8 

Paradicsom 900 25 12 0.5 

Sárgarépa 1100 9 32 0.6 

Sóska 8000 62 63 2.8 

Spenót 7045 50 107 2.7 

Uborka 250 11 19 0.9 

Vöröshagyma 330 32 62 0.5 

Zöldbab 550 19 50 0.9 

/Rubatzky and Yamaguchi, 1997/ 

Zöldségfélék csoportosítása 

nitrátfelhalmozásuk alapján 

• alacsony: paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, 

uborka, dinnyék, zöldborsó, zöldbab 

• közepes: káposzták, karfiol, brokkoli, sárgarépa, 

zeller, vöröshagyma, póréhagyma 

• magas: salátafélék, endívia, spenót, kínai kel, 

cékla, retek, karalábé 

/Schwemmer, 1990; kiegészítve/ 

Összefoglalás – Miben mi van? 

• Gombák – D-vitamin, kitin 

• Solanaceae – C-vitamin, (likopin, kapszaicin), 

alkaloidok 

• Cucurbitaceae – glikozidok, (likopin), víz 

• Fabaceae – fehérjék, energia 

• Brassicaceae – ásványi anyagok, fehérje, 

rost, glükozinolátok, izotiocianátok 

• Levélzöldségek – karotinoidok, (C-vitamin), 

ásványi anyagok, nitrát, oxálsav 

• Gyökérzöldségek – rost, (β-karotin), 

illóolajok, nitrát 

• Hagymafélék – kéntartalmú vegyületek 

ANV (Average Nutritive Value) 

ANV-érték 100 g élelmiszerre = 

Fehérje 

Ca Fe 

Cvit 

(g) 

(mg) (mg) 

(mg) 

———— + rost+ ——— + 

(g) 

——— + karotin(mg) + ———— 

5 100 2 40 

Oxálsavat extrém mértékben 

felhalmozó zöldségfélék 

spenót 5.4 - 15.7 % (sz.a.-ra) 

sóska 5.8 - 12.9 % 

rebarbara 3.4 - 9.6 % 

mángold 4.0 - 12.3 % 

új-zélandi spenót 6.7 - 11.7 % 

kerti laboda 1.9 - 10.2 % 

kövér porcsin 3.5 - 17.0 % 

zöldségparéj 6.0 - 12.8 % 

/Libert and Franceschi, 1987/ 

Tápanyagtartalmat befolyásoló 

tényezők 

• Fajta – genetikai háttér 

• Környezeti tényezők – talaj, víz, hő, fény 

• Termesztéstechnológia – öntözés, trágyázás 

• Fejlettségi, érettségi állapot - betakarítás 

időpontja 

• Tárolás 

• Főzés, feldolgozás módja 

2

Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete A világ legfontosabb zöldségnövényei 

Világ EU 

A világ zöldségtermesztése 

M ha M t t/ha 

Világ 52,7 966 18,3 

Afrika 6,9 67 9,7 

Amerika 3,85 79 20,5 

Ázsia 37,5 723 19,2 

Óceánia 0,15 3,5 22,3 

Európa 4,2 93 22,0 

EU 2,4 (4,6%) 65 (6,7%) 26,6 

FAOSTAT 2010 

Az EU legnagyobb zöldségtermelői 

1. Olaszo. 

2010 2009 

20,8% 20,6% 

2. Spanyolo. 19,5% 20,6% 

3. Lengyelo. 8,0% 8,8% 

4. Franciao. 7,7% 8,2% 

5. Hollandia 7,0% 6,6% 

6. Románia 6,0% 5,9% 

7. Görögország 5,2% 5,3% 

8. Németo. 5,1% 5,4% 

9. Portugália 4,3% 4,1% 

10. Nagy-Britannia 4,1% 3,6% 

11. Belgium 3,0% 2,7% 

12. Magyaro. 1,8% 2,5% 

FAOSTAT 

Friss zöldség külkereskedelem alakulása 

(ezer t) 

2005 2006 2007 2008 2009 2010 

export 149,5 145,1 147,4 159,7 150,4 143,1 

import 101,6 128,4 134,6 141,3 151,3 165,8 

egyenleg +47,9 +16,7 +12,8 +18,4 -0,9 -22,7 

Bruttó exportőrök vagyunk: görögdinnye, étkezési 

paprika, torma, spárga, gomba, egyéb káposztafélék 

FruitVeb, 2011 

paradicsom 15,1% 26,0% 

görögdinnye 9,2% 4,0% 

hagymafélék 8,0% 8,8% 

káposztafélék 7,8% 11,5% 

uborka 6,0% 4,2% 

tojásgyümölcs 4,3% 1,2% 

sárga- és vajrépa 3,5% 7,9% 

hüvelyesek 3,4% 3,1% 

paprika 2,8% 3,4% 

sárgadinnye 2,6% 3,3% 

saláta és cikória 2,4% 4,6% 

többi nevesített 10,1% 12,3% 

egyéb 24,8% 9,7% FAOSTAT 2010 

A magyar zöldségtermesztés jelenlegi 

helyzete 

• Kb. 80 ezer ha, ez a mg-i terület 1,3%-a, a szántó-terület 

1,6%-a 

• Termésmennyiség (millió t) 

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 

2,07 1,91 1,46 1,72 1,75 1,75 1,55 1,08 1,66 

• Feldolgozóipar 40-50%, hazai friss fogyasztás 40-50%, 

friss export 10%. Import aránya a hazai fogyasztásban 

20-25%. 

• 144 Mrd. Ft termelési érték - elsődleges mg-i termékkibocsátás 

8,4%-a; növénytermelési érték 16%-a (2009) 

• Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld 

• 70-100 ezer család (?) 

• Túl sok a kisüzem, heterogén a színvonal 

• EU – közös piac és közös termelési térség. Hol a mi 

helyünk? /Adatok: FruitVeb/ 

A magyar zöldségtermesztés erősségei 

Az ország kedvező adottságai – központi 

elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó 

talajadottságok, termálenergia 

Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai 

Hagyományok, gyakorlat, szakértelem 

Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a 

szükséges anyagokból és eszközökből 

Nagy kapacitású feldolgozóipar 

Viszonylag olcsó munkaerő 

3

A magyar zöldségtermesztés gyengeségei 

Következetesen végigvitt ágazati stratégia hiánya 

Szabályozási anomáliák (őstermelői rendszer stb.) 

Foglalkoztatási nehézségek 

Feketegazdaság magas aránya (ÁFA!) 

Termelők nem érdekeltek a szerveződésben 

Koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen, 

idényjellegű ellátás →← áruházláncok igénye 

Információáramlás nem megfelelő 

Tőkehiány + hitelezési anomáliák 

Kistermelők alacsony szintű képzettsége 

Független kutatás és szaktanácsadás hiánya 

Heterogén technológiai színvonal 

Öntözés gyenge infrastruktúrája 

Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje 

Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok 

Stratégia, szabályozás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult 

Átlagos üzemméret növelése. 

TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. 

Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult 

Hazai technológiai kutatás újjáélesztése. 

Öntözött területek arányának növelése. 

Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban 

Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban 

Post-harvest tevékenység korszerűsítése. - megvalósulóban 

Minőségbiztosítás általánossá tétele. - megvalósulóban 

Termékskála bővítése 

Feldolgozottság mértékének növelése; termelői tulajdonú 

feldolgozóüzemek létrehozása. 

Marketing tevékenység javítása. 

Hazai termékek fogyasztásának és az export növelése. 

Szabadföldi zöldségtermesztés 

Zöldségtermesztő felület (ha) alakulása 

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 

sz.f. 105.822 91.039 75.709 83.487 82.530 79.485 69.769 58.200 75.542 

hajt. 6.665 6.324 5.710 5.865 5.770 4.528 4.243 4.075 3.920 

össz 112.487 97.363 81.419 89.343 88.300 84.013 74.012 62.275 79.462 

/FruitVeb adatok/ 

/Fodor, 2011/ 

A zöldségtermesztés a zöldségfélék 

előállításával foglalkozó termelési 

tevékenység. 

Alágazatai: 

szabadföldi zöldségtermesztés 

zöldséghajtatás 

zöldségvetőmag-termesztés 

gombatermesztés 

Szabadföldi zöldségtermesztés 

kb. 70-80 ezer ha (2010-ben 58 e. – eső miatt) 

fontosabb növények: csemegekukorica, 

zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, fejes káposzta, 

vöröshagyma, 

1,2 – 1,3 millió tonna (2010-ben 700 e. t), ebből 

feldolgozóiparnak 0,7 millió t 

öntözés szerepe (jelenleg 30-40% - cél 80-90%) 

frisspiaci és feldolgozóipari célú termesztés 

élesen különvált 

frisspiacinál intenzív technológiai elemek egyre 

nagyobb szerepe 


4

Felület (ha) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 

csemegekukorica 31.000 33.000 31.000 22.000 18.000 31.200 → 

zöldborsó 16.500 17.500 17.000 18.600 12.800 15.785 → 

görögdinnye 5.700 7.200 7.000 6.500 5.900 4.800 ↓ 

zöldbab 2.500 3.000 3.300 3.500 3.500 3.500 ↑ 

káposztafélék 3.150 3.600 3.500 3.430 3.450 3.817 ↑ 

gyökérzöldségek 5.730 3.850 2.840 2.890 2.890 3.925 ↓ 

hagymafélék 4.108 2.750 2.690 2.590 2.200 3.280 ↓ 

spárga 2.180 1.900 1.920 1.850 1.900 1.150 ↓ 

étkezési paprika 3.000 2.300 1.530 1.400 1.200 1.150 ↓ ↓ 

torma 1.250 1.680 1.400 1.200 1.200 1.477 → 

paradicsom 1.840 1.860 1.300 1.350 1.260 1.148 ↓ 

sárgadinnye 1.100 1.040 850 750 700 510 ↓ ↓ 

fűszerpaprika 4.500 1.900 1.200 2.000 1.500 1.800 ↓ ↓ 

konzervuborka 550 650 550 610 700 600 → 

Zöldséghajtatás 


szűk 4.000 ha (technológiai felület), 3-400 ezer t (2010ben 

316 e. t) 

fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, 

Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság 

zömében fóliaborítású létesítmények 

Fűtés (korábbi adatok): 

Üvegházak (100%): 75% termálvíz, 22% földgáz 

Fóliasátrak (16%): 49% földgáz, 29% termálvíz 

fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, 

paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék 

termesztőlétesítmények és termesztéstechnológia 

folyamatosan korszerűsödik 

Zöldségvetőmag-termesztés és 

kereskedelem 

multinacionális cégek uralják a kereskedelmet 

mindent az ökológiailag és gazdaságilag 

optimális helyen termeltetnek meg 

csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták 

jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, 

csemegekukorica, spenót, vöröshagyma) 

csökken a helyi típusok és tájfajták szerepe 

8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 

94%-a zöldborsó 

/MgSzH adatok/ 

Faj 

Zöldséghajtatás 

Termőfelület (hektár) Termésmennyiség (ezer tonna) 

2008 2009 2010 2011 2008 2009 2010 2011 

paprika 1.800 1.780 1.750 1.520 144,0 145,0 128,3 151,3 

paradicsom 610 450 460 450 130,0 107,5 98,9 99,0 

uborka 150 140 130 120 20,0 21,2 17,7 22,1 

tojásgyümölcs 98 50 50 10,2 6,7 6,0 

salátafélék 500 500 500 500 34,0 35,0 31,5 34,7 

fejes káposzta 300 290 250 250 13,5 14,0 13,0 12,0 

kínai kel 330 373 310 330 13,0 10,8 8,1 11,7 

egyéb káp.f. 480 450 420 450 7,9 7,8 6,6 7,8 

sárgarépa 150 110 105 5,0 4,3 3,3 

petrezselyem 110 100 100 2,9 2,8 2,2 

egyéb 300 14,6 

Összesen 4528 4243 4075 3920 380,5 355,1 315,6 353,2 

Gombatermesztés 

/FruitVeb FruitVeb adatok/ 

• Mennyiség (e. tonna) 

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 

40,6 32,0 29,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 

• Csiperke 22,5; laska 2,3; egyéb 0,2 e. tonna 

• Exportra 25% 

• 70% frissnek, 30% konzervnek 

• 30-35 hektár (10 ha korszerű) 


• 18-20 nagyobb és 3-400 kisebb termesztő 

• Csiperke 28-34, laska 16-18 kg/100 kg komposzt 

5

Zöldségnövények környezeti igényei 

Kultúrnövények géncentrumai Vavilov 

szerint 

• „minősége” 

• intenzitása 

• időtartama 

• hatékonysága 

Fény 

/Rubatzky & Yamaguchi 1997/ 

Zöldségfélék fény- és hőigénye 

fotoszintetikusan aktív sugárzás 

(PAR) 

besugárzás mennyisége (W m-2 , 

Jegyzet 27-30. o. 

lux) 

nappalhosszúság 

napfényes órák száma 

klorofill koncentráció 

levélfelület nagysága (LAI) 

A fény szabályozásának lehetőségei 

pótmegvilágítás 

műanyag fóliás talajtakarás 

fényspektrumot megváltoztató takarófóliák 

alkalmazása 

árnyékolás 

halványítás,etiolálás 

Mérsékelt övi centrumok: 

Kína (A): retek, kínai kel, sarjadék hagyma 

Közép-Ázsia (C): borsó, hagyma, fokhagyma, 

spenót, sárgarépa, (sárgadinnye) 

Mediterrán (D): cékla, káposztafélék, saláta, cikória, 

zeller, pasztinák 

Hidegtűrő, kevésbé fény- és vízigényes növények 

Trópusi centrumok: 

India és Burma (Ba): tojásgyümölcs, uborka 

Etópia (F): görögdinnye, okra 

Dél-Mexikó, Közép-Amerika (G): bab, kukorica, 

paprika 

Equador, Peruz, Bolívia (Ha): (burgonya), 

papradicsom, paprika, kukorica, sütőtök 

Melegkedvelő, fény- és vízigényes növények 

Zöldségnövények fotoperiodizmusa 

Fotoperiodizmus: A növények egy részében a 

nappalhosszúság a döntő abban, hogy a virágképzés 

megindul-e vagy sem. 

• rövidnappalos - A virágzás akkor következik be, ha 

a nappalhossz rövidebb mint egy kritikus minimum 

érték. (pl. csicsóka, krizantém) 

• hosszúnappalos - A virágzás akkor következik be, 

ha a nappalhossz hosszabb mint egy kritikus 

maximum érték. (pl. spenót, saláta, hagyma 

fejképződése) 

• nappalközömbös - A virágzás bekövetkeztét nem 

befolyásolja a nappalhosszúság. (pl. paprika, 

paradicsom, kabakosok) 

Hőmérséklet 

A hőmérséklet meghatározza: 

• termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét 

hőmérsékleti extrémitások 

tenyészidő hossza 

effektív hőösszeg 

• az életfolyamatok sebességét 

Van’t Hoff törvénye (Q 10 = 2) 

napi hőmérsékletingadozás 

• egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét 

vernalizáció (jarovizáció) - devernalizáció 

terméskötődés 

6

A hőmérséklet optimum görbéje és a 

hőmérséklet kardinális pontjai (Szalai, 1985) 

Az életfolyamatok intenzitása 

Fagyhalál 

(Ultraminimum) 

Latens 

élet 

Minimum 

Aktív élet Latens 

élet 

Optimum 

Maximum 

Hőhalál 

(Ultramaximum) 

Hőmérséklet 

Optimum hőmérsékleti értékek 

életszakaszonként 

• Csírázás: T + 7 o C 

• Szikleveles kor: T - 7 o C 

• Palánta kor: T 

• Vegetációs időszak: T ± 7 o C 

• Fejlődési küszöbérték: T ± 10 - 14 o C 

Fényerősség és optimum hőmérséklet 

összefüggése paprika hajtatásban 

(Túri, 1993) 

Fényerősség Optimum T 

5 - 10 ezer lux 20 o C 

10 - 20 ezer lux 23 o C 

20 - 30 ezer lux 25 o C 

30 ezer lux felett 27 o C 

Zöldségfélék csoportosítása optimális 

hőmérsékleti igényük alapján 

(Markov-Haev, 1953) 

• 13 o C: káposztafélék, retek, torma 

• 16 o C: sárgarépa, petrezselyem, cikória, saláta, 

burgonya, borsó, rebarbara, sóska, spenót 

• 19 o C: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, 

vöröshagyma,spárga 

• 22 o C: paradicsom, tojásgyümölcs, sütőtök, bab, 

csemegekukorica 

• 25 o C: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka, 

spárgatök 

Hőmérséklet szabályozása 

• Termesztőberendezések 

(fűtés, energiaernyő stb.) 

• Átmeneti növénytakarás 

• Talajtakarás 

7

Termesztőberendezések Polietilén és üveg összehasonlítása 

Fogalmuk: Olyan üveggel vagy fóliával fedett 

létesítmények, amelyekben palánta-nevelést vagy hajtatást 

folytatunk. 

Céljuk: védelem külső környezeti tényezőktől belső 

környezeti tényezők szabályozása (fény, T, rh%, CO 2) 

ΔT: A belső és a külső hőmérséklet között elérhető 

különbség 

termesztőberendezés főbb paraméterei: szélesség, 

magasság, tető dőlésszöge, hosszúság, bordatáv, 

szellőzőfelület nagysága 

nagy légterű – kis légterű: hány légköbméter jut egységnyi 

alapfelületre 

blokkosítás kérdésköre: + jobb hőgazdálkodás, kevesebb 

takaróanyag és E, egyszerűbb munkavégzés; - 

bonyolultabb szerkezet, hónyomás problematikája 

─ Síkfóliás takarás – általában időleges 

takarási eljárás, a növények tartják a 

takaróanyagot, ami általában fátyolfólia 

─ Váznélküli fóliatakarás – ma már ritkán 

használják, két bakhát tartja a takaróanyagot 

─ Fóliaalagút – kislégterű (1 m széles, 0.5 m 

magas), fűtetlen, csak kisméretű növények 

teljes idejű hajtatására alkalmas, nagyobb 

méretű növényeknél időleges takarási 

eljárásként 

─ Fóliaágy – kislégterű (2-3 m széles, 70-80 cm 

magas), nehézkes munkavégzés, fűtetlen, 

ma már ritkán használják 

─ Palántanevelő ágyak – melegágy, 

langyoságy, hidegágy; trágyatalp 

vastagsága ↔ ΔT, üveggel fedett, ma már 

ritkán használják 

Üvegház – drága, blokkos elrendezés, teljes 

fűtés (ΔT = 30-35 °C), automatizált 

klímaszabályozás, egész éves hasznosítás, 

hosszú élettartam 

Üveg PE 

Fényáteresztés jobb teljesebb spektrumú 

Hőellenállás jobb 

Hőtágulás kisebb 

Élettartam hosszabb rövidebb 

Fizikai ellenállás törik kivágható 

Vastagság 3-4 mm 0,04-0,3 mm 

Ár drágább olcsóbb 

Rugalmasság nincs nagyfokú 

Adalékanyagok alig sokféle 

Fóliasátor – általában egyhajós elrendezés, 

viszonylag olcsó, rövidebb élettartam, klíma 

szabályozhatósága rossz, van kis- és nagylégterű 

változata is, zömében fűtetlenek 

Vízfüggönyös fóliasátor – két fóliapalástot 

alkalmaz, jellegzetessége a belső fólia külső 

felületén végigfolyó vízréteg, amivel fagymentesen 

lehet tartani a fóliát, még -20°C-ban is; ma már 

nem használják 

Vándorfólia – viszonylag olcsó, blokkosított 

berendezések, csak oldható kötéseket alkalmaz, 

az oldalfalak is nyithatók, zömében fűtetlenek 

Műanyag borítású növényház – blokkos 

elrendezés, nagy légtér, automatizált 

klímaszabályozás, kétrétegű fólia, zömében 

fűtöttek 

Tendenciák a termesztőberendezések 

területén 

• blokkosított megoldások egyre nagyobb szerepe 

• vápamagasság folyamatos növelése (paradicsom) 

• minél teljesebb körű automatizálás 

• környezeti tényezők minél jobb szabályozása (→ 

teljesen zárt „növény gyárak”) 

• fenntartható termesztés iránti igény → energiatakarékosság 

és környezetvédelem előtérbe 

kerülése 

8

Fényszabályozás 

• pótmegvilágítás 

• fényvisszaverő (reflektív) fóliák alkalmazása 

• takaróanyag befestése 

• árnyékolóernyő 

Zöldségnövények vízigénye 

és öntözése 

jegyzet 30-34., 80.-92. o 

Alapfogalmak 

Evaporáció (E) 

Transzspiráció (T) 

Evapotranszspiráció (ET) 

Potenciális evapotranszspiráció (PET) 

Transzspirációs együttható 

Vízfogyasztási együttható (WUE) 

Öntözési célok 

• nedvességtároló öntözés 

• talajművelést könnyítő előöntözés 

• talajátmosó öntözés 

• kelesztő öntözés 

• beiszapoló öntözés 

• vízpótló öntözés 

• trágyázó öntözés 

• frissítő öntözés 

• párásító öntözés 

• fagy elleni öntözés 

• betakarítást elősegítő 

Hőszabályozás 

• Fűtés 

Légtér 

- Fűtőcsövek 

- Hőlégbefúvás 

Vegetációs 

Talaj 

• Energiaernyő 

• Hűtés 

Szellőztetés 

Párásítás 

Hőszivattyús, hőcserélős megoldások 

Hűtőfal 

Öntözési technológia elemei 

• öntözési cél 

• öntözési mód 

• öntözővíz mennyisége (öntözési 

norma; idénynorma) 

• öntözés időpontja, öntözési forduló 

• esőszerű 

Öntözési módok 

• mikro – csepegtető, mikroszórófejes 

• felületi - barázdás, árasztó 

• altalaj 

9

Esőszerű öntözés értékelése 

+ minden öntözési célra alkalmas 

+ a kijuttatás intenzitása szabályozható 

+ könnyen automatizálható 

± hűtőhatás 

± mikroklíma páratartalmának növelése 

– párolgási veszteség 

– szélérzékeny 

– egyenetlen elosztás 

– talaj- és növényromboló hatása lehet 

(cseppméret) 

Öntözési módok hatékonysága 

Felületi öntözési módok 25-35 % 

Esőszerű öntözés 75-80 % 

Csepegtető öntözés 85-95 % 

Öntözés időpontjának 

meghatározása 

• talaj nedvességtartalma 

• növényi jellemzők 

• fenológiai fázis, kritikus időszakok 

• klimatikus tényezők (T, rh%, szél) 

• napszak 

Csepegtető öntözés értékelése 

+ víztakarékos 

+ energiatakarékos 

+ könnyen automatizálható 

+ precíz, egyenletes vízkijuttatás 

+ tápanyagok kijuttatásához ideális 

+ a sorközökbe nem juttat ki vizet 

+ nem nedvesíti a növényt 

± nem növeli a páratartalmat 

– drága (?) 

– jobb minőségű vizet igényel - eltömődés 

– kevés féle öntözési célra alkalmas 

Öntözővíz mennyisége függ: 

• növény vízfelhasználásának dinamikájától 

• természetes csapadék dinamikájától 

• talaj víztartó képességétől 

• átnedvesítendő talajréteg nagyságától 

• öntözési céltól 

10

Zöldségnövények talaj és 

tápanyagigénye 


• Talajszerkezet 

– jó vízmegtartó képességű 

– jó levegőzöttségű 

– nem cserepesedő 

– gyorsan felmelegedő 

• Talajréteg vastagsága 

– gyökerezési mélység kérdése 

• Kémhatás 

– optimális 5,8 - 7,5 között 

– savanyúbb talajok is OK – burgonyafélék 

– lúgosabb talajok is OK – káposztafélék, spárga, 

zeller, cékla 

A növények táplálkozása 

• Autotróf szervezetek 

• Talajból, vízből, levegőből veszik fel a 

tápanyagokat 

• Gyökerükön (ionos és kelát formában) ill. 

levelükön (gáz, ionos és kelát) keresztül 

• A növények tápanyagai: 

Makroelemek - C, H, O 

- N, P, K, 

- Ca, Mg, S (mezoelemek) 

Mikroelemek - Fe, Cu, Mn, Zn, B, Mo 

- Ni, Co, Na, Cl 

Nyomelemek - pl. Si, Se, Ti, V, I, Li, Cs, F 

Talajigény 

• Eléggé egyöntetűnek mondható 

• Genetikai talajtípus 

– csernozjom talajok 

– barna erdőtalaj 

– réti és öntéstalajok 

– homoktalajok 

• Szemcseösszetétel, kötöttség 

– középkötött, vályogtalajok 

– korai termesztés – homoktalajok 

– tárolási, feldolgozóipari cél – kötöttebb talajok 

– gyökérzöldségek kérdésköre 

• Mésztartalom 

– opt. 1-2%, 5% felett ionantagonizmus 

– 1% alatt meszezés 

• Szervesanyagtartalom 

– szoros összefüggés a szerkezettel és a 

tápanyagszolgáltató képességgel 

– optimum 3-5%, 1% alatt nem célszerű termeszteni 

– tárolási, feldolgozóipari cél esetén túl magas érték 

nem kedvező 

• Felvehető tápanyagtartalom 

– összefügg a humusztartalommal és a szerkezettel 

• Sótartalom 

– 0,05% alatt ideális, 0,3% felett alkalmatlan 

– humusztartalom ismeretében értékelendő 

Széndioxid 

A levegő CO 2 tartalma 0,03%, de 0,1-0,2%-ig 

növekszik a fotoszintetikus aktivitás 

• Zárt térben lehetőség van a CO 2 

utánpótlására (0,07 - 0,1%) 

11

Nitrogén 

• nitrát (NO 3 - ), ammónium (NH4 + ), [karbamid 

(NH 2-CO-NH 2), elemi nitrogén (N 2)] 

• reutilizálható 

• vegetatív növekedés, termésméret, 

termésátlag 

• kevés N elégtelen növekedés, kisebb 

termés 

• N/K (N/P) arány vegetatív/generatív 

egyensúly 

• sok N minőségromlás; rosszabb 

beltartalom, tárolhatóság; 

betegségérzékenység; sókártétel 

Kálium 

• ionos formában (K + ) 


• generatív fejlődés irányába hat 

• megfelelő minőség (beltartalom, 

színanyagok), tárolhatóság, betegség- és 

hidegtűrés kialakítása 

• hiánya minőségromlást okoz 

• túlzott ellátása kation felvételi zavarokat 

(esetleg sókártételt) okozhat 

Magnézium 

• ionos formában (Mg 2+ ) 

• reutilizlható 

• klorofill alkotóeleme fotoszintézis 

• energiaháztartás; enzim katalizáló szerep; 

pH szabályozás 

• hiánytünete eléggé gyakori, homok és 

savanyú talajokon különösen 

• K:Mg és Ca:Mg arány döntő a felvételében 

Foszfor 

• foszfátokként (HPO 4 2- , H2PO 4 - ) 


• generatív folyamatok (virágképződés, 

termés-kötődés, magképződés), 

gyökérképződés 

• hiánya termésképzési zavarokat, rossz 

gyökérnövekedést eredményez 

• nehezen felvehető tápelem hiánya 

általában relatív 

Kalcium 

• ionos formában (Ca 2+ ) 

• nem reutilizálható 

• sejtnövekedés, tenyészőcsúcs, sejtfal 

szilárdsága, pektintartalom, tárolhatóság 

• hiánya alapvető minőségromlást és 

tenyészőcsúcs elhalást okoz 

• a legnehezebben felvehető makroelem 

hiánya általában relatív 

• túlzott ellátás - kation felvételi zavarok 

(ionantagonizmus, pH) 

Kén 

• szulfát (SO 4 2- ), kéndioxid (SO2) 

• fehérjék, vitaminok alkotóeleme; redox 

rendszerek része 

• más elem nem nagyon befolyásolja a 

felvételét 

• N:S arány a talajban 

12

Mikroelemek 

• Kulcsszerep enzimatikus folyamatokban, 

általában nem reutilizálhatóak 

• Fe: hiánya általában relatív, 

ionantagonizmus kiemelt szerepe 

• B: nem reutilizálható → hiány a fiatal 

részeken, tenyészőcsúcs pusztulás 

• Mn: savanyú talajokon feleslegbe kerülhet 

• Zn 

• Cu: savanyú talajokon feleslegbe kerülhet 

• Mo: reutilizálható, savanyú talajokon 

hiánytünete gyakoribb 

A tápanyagutánpótlást 

befolyásoló talajtulajdonságok 

• Mechanikai 

összetétel 

kimosódás 

• Humusztartalom 

• Tápanyagtartalom 

• pH felvehetőség 

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának 

jellegzetességei 

• Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. 

– Nagyadagú szervestrágyázás. 

– Nagyadagú műtrágyázás. 

– Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. 

• Sóérzékeny növények. 

• Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás 

jelentős. 

• A nagy termelési érték lehetővé teszi drága 

műtrágyák és beruházásigényes módszerek 

alkalmazását is. (tápoldatozás, talaj nélküli 

termesztés, retardált műtrágyák) 

Sókártétel 

• Valamennyi zöldségfaj sóérzékeny, de 

vannak különbségek 

• Kifejezetten sóérzékenyek: saláta, fehér 

termésű paprika, uborka, palánták 

• Viszonylag sótűrőbbek: káposztafélék, 

paradicsom, görögdinnye, spárga 

Zöldségnövények 

tápanyagutánpótlása 

Jegyzet 73. – 80. o. 

Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a 

növények táplálását, illetve a 

talajtermékenység növelését szolgáló 

anyagok talajba, levélre vagy légtérbe 

történő kijuttatása. 

Tápanyagutánpótlási 

(trágyázási) rendszer elemei 

1. trágya megválasztása 

2. trágyamennyiség meghatározása 

3. kijuttatás módja 

4. trágyázás időpontja 

13

1. Trágyák csoportosítása 

• Eredet szerint 

• Szerves trágyák 

• Szervetlen trágyák 

• Természetes eredetű 

• Műtrágya 

• Halmazállapot szerint 

• Szilárd 

• Folyékony – hígtrágya, műtrágya szuszpenziók 

• Légnemű – CO 2 

A zöldségfélék csoportosítása 

szervestrágyaigényük szerint 

I. szervestrágya igényesek: burgonyafélék, 

kabakosok, káposztafélék, csemegekukorica, 

zeller 

II. szervestrágyát közvetlenül nem 

igényelnek: gyökérzöldségfélék, 

levélzöldségfélék, vöröshagyma 

III. hüvelyesek: zöldborsó, zöldbab 

IV. telepítés előtt nagyobb adagot kapnak: 

spárga, rebarbara 

3. Kijuttatás módja 

• Közvetlenül talajra: 

terítés, sor, fészek 

bedolgozás mélysége 

• Öntözővízzel talajra: 

csepegtető, mikro esőszerű 

tápoldatozás 

• Lombra 

• Légtérbe (CO 2) 

• Oldódás szerint 

• Maradék nélkül oldódó -

4. Trágyázás időpontja 

• Vegetációs időn kívül – alaptrágyázás 

– Cél: tartalék képzése 

– szerves trágya P, K, (N ? – pentozán hatás) 

• Vetés/ültetés előtt – indító (starter) 

trágyázás 

– Cél: kezdeti fejlődés segítése 

– N, P, K, Ca, Mg 

• Tenyészidőben - fejtrágyázás 

– Cél: folyamatos, növény igényeihez igazodó 

tápanyagellátás 

– zömében N és K, de bármelyik tápelem 

• Monokultúrát jobban tűrő zöldségfélék 

– csemegekukorica 

– káposztafélék (lúgos talajon) 

– oltott görögdinnye 

• Monokultúrára nagyon érzékeny 

zöldségfélék 

– zeller 

– zöldborsó, zöldbab 

Kertészeti termesztésben 

alkalmazott vetésforgók 

• Kertészeti vetésforgók 

– (elméleti három(négy)-szakaszos) 

– (bolgár rendszerű (?)) 

– öntözött zöldséges 

– (növényházi (?)) 

• Kombinált vetésforgók 

– kombinált zöldséges – öntözött, öntözetlen 

– zöldségvetőmag-termesztő 

– gyógynövényes 

– faiskolás 

Vetésforgó, vetésváltás a 

zöldségtermesztésben 

Termesztési módok a növényváltás 

módja alapján 

• Monokultúra 

• Monokultúrás jellegű termesztés 

• Növényváltás 

– vetésforgó 

– vetésváltás (rugalmas vetésforgó) 

Milyen tényezők akadályozzák a 

klasszikus vetésforgó alkalmazását a 

zöldségtermesztésben? 

• Gyorsan változó piaci viszonyok 

• Nagy az aránya a szervestrágyaigényes 

kultúráknak 

• Támrendszeres termesztés, hajtatás 

• Kicsi átlagos üzemméret 

• Specializáció 

elméleti három(négy)-szakaszos 

vetésforgó a szervestrágyaigény alapján 

I. szerves trágyát közvetlenül igénylő kultúrák 

II. tápanyagigényesek, de szerves trágyázást 

közvetlenül nem igénylők 

III. talajjavító növények 

IV. évelő kultúrák 

15

A vetésforgó alapelemei 

Összetétel 

Arány 

Sorrend 

Körforgás 

• Korai vetésű kultúrák: 

– sárgarépa, petrezselyem 

– zöldborsó 

– vöröshagyma 

• Kései lekerülésű kultúrák: 

– hosszú tenyészidejű sárgarépa, petrezselyem, 

gumós zeller, cékla, téli retek 

– hosszú tenyészidejű fejes káposzta, 

másodnövényként termesztett káposztafélék 

A sorrendet befolyásoló tényezők 

• Lekerülési időpont 

• Talajtermékenységre gyakorolt hatás 

• Növények tápanyagfeltáró képessége 

• Gyökeresedési mélység 

• Talaj vízgazdálkodására gyakorolt hatás 

• Gyomnövények fejlődésére gyakorolt hatás 

• Kórokozók, kártevők elleni védekezés 

• Tartós hatású gyomírtószerek használata 

Lekerülési időpont • Elő- és utónövényként beilleszthető 

• Növények tápanyagfeltáró képessége 

– talajzsaroló – pl. káposztafélék, torma 

– talajkímélő – pl. salátafélék, retek 

– talajerőt fenntartó – pl. zöldborsó, zöldbab 

• Gyökeresedési mélység 

– mélyen gyökeresedő – pl. brokkoli, görögdinnye 

– sekélyen gyökeresedő – pl. karalábé, uborka, 

salátafélék 

• Gyomnövények fejlődésére gyakorolt hatás 

– gyomírtó növények – kapások 

– gyomfojtók – pl. fejes káposzta (saláta) 

– gyomnevelők – pl. vöröshagyma, sárgarépa 

– gyomosítók – pl. torma, spárga 

szakasz 

zöldségkultúrák 

– korai burgonya 

– konzervuborka 

– csemegekukorica 

– rövid tenyészidejű káposzta, karalábé, karfiol, 

brokkoli, kínai kel 

– zöldborsó, zöldbab 

– rövid tenyészidejű sárgarépa, retek, cékla 

– salátafélék, spenót 

– zöldhagyma, áttelelő vöröshagyma, őszi 

fokhagyma 

Vetésforgó szerkesztés lépései 

• Vetésterv összeállítása 

• Vetésterv növényeinek csoportosítása 

• Szakaszok számának megállapítása 

• Növények beosztása szakaszokba 

• Vetésforgó változatok összeállítása 

• Változatok bírálata, legjobb változat elfogadása 

• Talajfedettség ábrázolása 

I 

II 

III 

IV 

paprika 

vöröshagyma 

fejes káposzta 

zöldbab fejes saláta 

jan. feb. márc. 

ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. 

• Megvalósítási terv készítése 

dec. 

16

Zöldségnövények szaporítása 

Szaporítás fogalma, felosztása 

Termesztett növények életfolyamatainak 

újrakezdésére irányuló tevékenység. 

• Mikroszaporítás – Makroszaporítás 

pl. spárga döntő többség 

• Ivartalan (vegetatív) - Ivaros (generatív) 

burgonya – szárgumó döntő többség 

torma – gyökérdugvány 

fokhagyma – sarjhagyma 

rebarbara – tőosztás 

gomba - micélium 

• Oltás előnyei: 

– rezisztens gyökérzet → monokultúra 

lehetősége 

– stressztűrőbb gyökérzet → biztonságosabb 

termesztés 

– intenzívebb növekedés → nagyobb 

termésátlag, nagyobb termésméret 

• Oltás hátrányai: 

– nagyobb költség 

– hosszabb palántanevelési idő 

– késeibb szedéskezdet? 

– rosszabb beltartalom? 

Vetőmag 

• Mag: ivaros úton létrejött növényi rész, mely 

önállóan képes új generáció létrehozására 

• Vetőmag: gazdasági növények termesztése 

céljából különös gonddal megtermelt, faj- és 

fajtatiszta, minősített és vetésre előkészített 

mag 

Oltás 

• szaporítási vagy fitotechnikai művelet? 

• termesztett fajtát más növény gyökérzetén 

neveljük fel 

• oltott zöldségfajok: 

– sz.f. – görögdinnye (1000 ha), sárgadinnye 

– hajtatás – paradicsom (100-150 ha), paprika 

(20-25 ha), kígyóuborka, tojásgyümölcs, 

sárgadinnye 

Oltott palánta előállításának menete 

• próbavetés, próbacsíráztatás, próbaoltás 

• alany és nemes elvetése 

• oltási előkészületek 

• oltás (egyező átmérők, kés, penge) 

• rögzítés (oltócsipesz, oltóhüvely) 

• inkubáció, oltásforradás (21-28 o C, 90% 

feletti rh) 

• (átültetés) 

• további nevelés (hurkapálcikázás) 

• vadalás 

• kiültetés 

Vetőmagok értékmeghatározó 

tulajdonságai 

• faj- és fajtaazonosság 

• tisztaság (Tisztasági %: ép, fajazonos magvak 

tömeg%-a) 

• idegen mag tartalom 

• csírázóképesség (Csírázási %: szabványban 

meghatározott körülmények között és idő alatt, 

szabvány szerint értékelt, teljes értékű csíranövények 

darab %-a. 

• csírázási erély 

• használati érték (Cs% * T%)/100 

• ezermagtömeg 

• osztályozottság 

• nedvességtartalom (min. 4-5, max. 12-14%) 

• egészségi állapot 

17

Magkezelési eljárások 

• koptatás 

• csávázás (por, nedvesített, nedves), 

inkrusztálás (film coating) 

• drazsírozás, pillírozás (rétegzett, 

hagyományos) 

• kalibrálás (méret szerinti osztályozás) 

• előcsíráztatás 

• hőkezelés 

• apró magvak keverése 

• felragasztás papírra, szalagra 

Helyrevetés 

+ Olcsó (?), egyszerű, jobb szárazságtűrés 

– Bizonytalan, nagyobb vetőmagigény, 

kiegyenlítetlen állomány, hosszabb 

tenyészidő 

Főbb paraméterei 

• Vetés ideje 

• Vetés mélysége 

• Vetés módja 

• Vetőmag mennyisége 

szimpla 

soros 

pl. 60 x 30 

60 

30 

ikersoros 

pl. (100 + 40) x 30 

művelőutas 

pl. ((4 x 25) x 50) x 5 

100 40 

50 25 25 25 25 50 

30 

5 

Ivaros úton szaporított zöldségnövények 

jellemző szaporítási módja 

• kizárólag helyrevetve - zöldborsó, zöldbab, 

spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, 

retek 

• zömében helyrevetve - vöröshagyma, 

póréhagyma, csemegekukorica, bimbóskel 

• helyrevetés és palántázás is gyakori - ipari 

paradicsom, fűszerpaprika, konzervuborka, 

spárgatök, brokkoli 

• zömében palántázva – étkezési paprika és 

paradicsom, dinnyefélék, salátafélék, 

káposztafélék 

• kizárólag palántázva - tojásgyümölcs, zeller, 

spárga 

Helyrevetés főbb paraméterei 

• időpontja 

– márc. elejétől – petrezselyem, sárgarépa 

– márc. közepétől – vöröshagyma, velőborsó, 

káposztafélék, levélzöldségfélék 

– áprilistól – paradicsom, paprika, kabakosok, 

zöldbab, csemegekukorica 

– június, július – másodvetések 

– augusztus – spenót, áttelelő hagyma 

• mélysége mag mérete, csírázás ideje, talaj 

szerkezete 

• módja – kézi v. gépi; magvak elhelyezése; 

különleges vetési módok 

Palántanevelés 

• lágyszárú növények magjait nem a végleges 

tenyészterületükre és helyükre vetjük 

+ biztonságosabb, kiegyenlítettebb állomány, 

korábbi szedés, kettős termesztés 

lehetősége 

– drágább, növényvédelmi vonzatok 

Főbb részelemei 

• Magvetés ideje, módja, helye, sűrűsége 

• Palántanevelés módja – szálas, tálcás, 

gyepkockás, tápkockás, ládás, cserepes 

• Ápolási munkák 

• Kiültetés 

18

Magvetés 

• Időpontja kiültetés időpontja, nevelési idő 

• Nevelési idő faj, környezeti tényezők 

(nevelési időszak), nevelési mód, 

kiültetéskor szükséges fejlettség 

• sz.f.: saláta-, káposzta- és dinnyefélék 4-5 

hét; burgonyafélék 5-6 hét; zeller 8-10 hét 

• hajtatás: saláta 4-6 hét; kabakosok 5-7 hét; 

káposztafélék 6-9 hét; burgonyafélék 8-12 

hét; zeller 10-12 hét 

• Módja – kézi, gépi 

Palántanevelési módok 

• Szálas 

• Földlabdás palántanevelések 

– tálcás 

– gyepkockás 

– tápkockás (tűzdelés nélküli v. tűzdelt) 

– ládás 

– cserepes (tűzdelés nélküli v. tűzdelt) 

• Tűzdelés 

+ Hely és fűtési költség megtakarítás, bojtosabb 

gyökérzet 

– Több kézimunka, hosszabb nevelési idő 

Ápolási munkák 

• (hő- és fényszabályozás) 

• Öntözés 

• Tápoldatozás 

• Edzés 

• Szétrakás 

• Növényvédelem 

• Helye – termesztőlétesítmény talajába, 

szaporító tálcába, palántavelő tálcába, 

tápkockába, cserépbe 

• Sűrűsége – ritka (100-700 db/m 2 ) 

- közepes (700-1500 db/m 2 ) 

- sűrű (1500 – 5000 db/m 2 ) 

Palántaföld receptek 

• 1/3 síkláptőzeg, 1/3 homok, 1/3 érett istállótrágya + 

2 kg/m 3 szuperfoszfát 

• 80-85% tőzeg, 15-20% homok + 1,5 kg/m 3 komplex 

retardált műtrágya + 3 kg/m 3 szuperfoszfát (+ 3 

kg/m 3 Futor) 

• 100% felláptőzeg + 1,5 kg/m 3 komplex retardált 

műtrágya + 3-4 kg/m 3 szuperfoszfát + 4 kg/m 3 

Futor 

• 50% síkláptőzeg + 50% felláptőzeg + 1,5 kg/m 3 

komplex retardált műtrágya + 3-4 kg/m 3 

szuperfoszfát + 4 kg/m 3 Futor 

• kókuszrost, perlit, faipari hulladékok még szóba 

jöhetnek közegként 

Kiültetés 

• Időpontja: 

– márc. végétől – káposztafélék, salátafélék 

– ápr. végétől – paradicsom 

– május elejétől – paprika, kabakosok 

– május vége – zeller 

– június, július - másodnövények 

• Módja - kézzel v. géppel 

• Mélysége 

• beöntözés kérdése 

19

Növényápolási munkák 

• Azon műveletek összessége, amelyeket a 

tenyészidő során végzünk, kivéve a 

betakarítást. 

• Ökotechnikai munkák – a növények 

környezetét módosító, a környezeti 

tényezőket befolyásoló műveletek 

• Fitotechnikai munkák – közvetlenül a 

növényekkel végzett műveletek 

• Célja: 

Növényápoló talajművelés 

– talaj lazítása 

– gyomok irtása 

– talaj tömörítése – 

kivételesen 

– (növények 

halványítása) 

• Ide tartozó talajművelési 

eljárások: 

– kapálás, kultivátorozás 

– boronálás 

– hengerezés 

– (töltögetés) 

Fitotechnikai munkák 

• Növényi részek rögzítése 

• Növényi részek eltávolítása 

• Halványítás, etiolálás 

• Termékenyülés elősegítése és az érés 

szabályozása 

• (egyelés, idegenelés) 

• (oltás) 

– növények egyedi kezelése → nagy kézimunkaigény 

→ drágítja a termesztést → 

csak akkor ha számottevően növeli a 

bevételt 

– hajtatásban, intenzív szf.-i termesztésben 

Ökotechnikai munkák 

• Fény – pótmegvilágítás, árnyékolás 

(hajtatásban) 

• Hő – fűtés, hűtés (hajt.); időleges 

növénytakarási eljárások, talajtakarás (sz.f.) 

• Levegő - szélvédelem 

• Víz – öntözés 

• Talaj – növényápoló talajművelés, 

talajtakarás 

• Tápanyag – fejtrágyázás 

• Biotikus tényezők - növényvédelem 

Műanyag fóliás talajtakarás alkalmazása 

• talajhőmérséklet növelése – szín hatása 

• tisztább termés 

• gyomelnyomó hatás – szín jelentősége 

• kisebb mértékű evaporáció 

• kisebb mértékű tápanyag-kimosódás 

• kisebb mértékű talajtömörödés 

Növényi részek rögzítése 

– termőfelület növelésének igénye → 

támrendszer alkalmazása → rögzítés 

Kötözés – zsineggel, (klipszekkel) – ált.-ban 

tenyészidő elején egyszer 

Hajtásvezetés – hetente egyszer 

• támrendszerek típusai 

– Egyedi - karó 

– Csoportos - kordonos 

- huzalos - egysoros 

- ikersoros 

20

Mely növényeknél alkalmazunk 

támrendszert? 

(szabadföld) 

– konzervuborka 

– étkezési paradicsom 

– étkezési paprika 

– sárgadinnye 

– kifejtő bab 

– cukorborsó 

hajtatás 

– kígyóuborka 

– étkezési paradicsom 

– étkezési paprika 

– tojásgyümölcs 

– sárgadinnye 

Halványítás és etiolálás 

• Céljuk egyes növényi részek vagy az egész 

növény fénytől való elzárásával 

– az íz, az élvezeti érték javítása, 

– a minőség javítása, 

– a fogyasztható rész méretének növelése. 

• Történhet 

– növényi részek összekötözésével, 

rátörésével 

– földtakarással 

– fóliatakarással 

Zöldségfélék betakarítása 


Miben áll a zöldségfélék betakarításának 

nehézsége? 

Viszonylag sérülékenyek 

Sokuk feldolgozás nélkül, frissen kerül 

felhasználásra 

Egyeseknél az érés folyamatos 

Fajonként, fajtánként, termelési célonként eltérő 

betakarítási érettség 

Nehezen gépesíthető művelet 

Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, 

meghatározó költségtényező. 

Növényi részek eltávolítása 

• Céljuk: 

– intenzívebb fejlődés elősegítése 

– termék minőségének javítása 

– betakarítás megkönnyítése 

– érés gyorsítása 

Metszés (kacsozás) 

Tetejezés 

Lelevelezés 

Termésritkítás 

Oldalgyökerezés és hajtásválogatás 

Fattyazás 

Termékenyülés elősegítése és az 

érés szabályozása 

Termékenyülés elősegítése 

– mechanikai – drótok ütögetése, trillerezés 

– kémiai – hormonhatású szerek 

– biológiai – poszméhek, háziméhek 

Érés szabályozása 

– (tetejezés) 

– (fürtmetszés) 

– vegyszeres érésszabályozás – etefon 

Betakarítás módja 

• Kézi 

szedés, gyűjtés, kihordás 

Segédeszközös: kézi gyűjtés és kihordás 

Segédgépes: gépi gyűjtés és/vagy kihordás 

Gépi segítésű 

• Gépi 

Vágó 

Ásó 

Nyűvő 

Fésülő 

egymenetes vagy többmenetes 

21

Betakarítás időpontja 

• Befolyásolja 

felhasználási cél 

piaci igény 

betakarítási mód 

szállítási távolág 

milyen érettségben 

• Betakarítás idejének megállapítása 

Szubjektív – szín, méret, keménység, (illat), 

növényi részek elszáradása 

Objektív – keménység, szárazanyagtartalom, 

Brix°, (hőösszeg) 

Áruvá készítés részfolyamatai 

„termeszteni bárki tud, eladni a művészet” 

• válogatás 

• tisztítás 

Zöldségfélék áruvá 

készítése és tárolása 

• osztályozás 

• csomagolás 


Hűtés 

• Hatásai: 

– Az áru hőmérsékletének csökkentése. 

– Légzés és etilén-termelés lelassítása. 

– Romlás ütemének csökkentése. 

– Vízvesztés ütemének csökkentése. 

– Kórokozók fejlődésének gátlása. 

• Módjai: 

– Légtérhűtés 

– Gyorshűtés (nagy teljesítményű ventillátorokkal) 

– Vízhűtés 

– Csomagolás jéggel 

– Vákuumhűtés 

Betakarítási érettség 

Gazdasági érettség 

Biológiai érettség 

Szedési gyakoriság 

Egyszeri 

Többszöri 

Folyamatos 

Friss termék áruvá készítésének folyamata 

Átvétel Előhűtés „Láda ürítés” 

Kézi 

válogatás 

Elektronikus 

válogatás és 

osztályozás 

Szárítás 

Kézi 

válogatás 

Speciális 

eljárások 

Csomagolás 

Cél: az áru eljuttatása a termesztés 

helyétől a vásárlóig jó állapotban, 

olyan jó minőségben, ahogyan az 

csak lehetséges. 

Előválogatás 

Tisztítás 

Rakat 

készítés 

Tárolás 

Csomagolási módok, 

csomagolóanyagok 

• Kötegelés, csomózás 

• Raschel háló 

• Műanyag zacskó – sima, félig áteresztő 

• Zsugorfóliázás 

• Tálca – karton, műanyag 

• Láda – karton, műanyag, fa 

• Konténer – karton, műanyag, fa, fém 

Fogyasztói göngyöleg 

Gyűjtő göngyöleg 

22

Tárolás céljai 

átmeneti termésfeleslegek elhelyezése 

értékesítési időszak meghosszabbítása 

kedvező értékesítési lehetőségek kivárása 

Tárolhatóságot meghatározó tényezők 

faj- és fajta 

környezeti tényezők 

termesztéstechnológia 

érettségi állapot 

egészségi állapot, mechanikai sérülések 

tárolási körülmények, tárolási mód 

T 

organic matter + O2 CO2 + H2O Pl. C 6 H 12 O 6 + 6O 2 = 6CO 2 + 6H 2 O 

E folyamat intenzitásának csökkentése 

lehetséges: 

– a hőmérséklet csökkentésével 

– az O 2 szint csökkentésével 

– a CO 2 szint növelésével 

– a páratartalom növelésével 

• Szabadtéri tárolás 

árkos v. barázdás 

prizmás 

gúlás, szalmabálás 

A légzés folyamata 

G = - 2845 kJ/ mol 

Tárolási módok 

• Tárolás egyszerű létesítményekben 

• Korszerű létesítményekben történő tárolás 

hűtőtárolás 

szabályozott légterű tárolás 

ULO tárolás 

• Termények elhelyezési módja a tárolókban 

Zöldségfajok tárolhatósága 

max. 1-2 hét - gomba, csemegekukorica, 

spárga, levélzöldségfélék, zöldborsó, 

zöldbab, paprika 

max. 3-4 hét - karfiol, paradicsom 

akár 6-9 hónap - fejes káposzta, sárgarépa, 

torma, vöröshagyma, fokhagyma 

Optimális tárolási körülmények 

Hőmérséklet: 

0-4 o C - levélzöldségek, gyökérzöldségek, spárga, 

csemegekukorica, káposztafélék, gomba 

(5)-8-12 o C - zöldbab, paprika, paradicsom, uborka, 

sárgadinnye, görögdinnye 

Páratartalom: 

90-95% - szinte minden 

70-75% - vöröshagyma, fokhagyma 

O 2 szint: 

2-3% 

CO 2 szint: 

2-3% 

23

A zöldségtermesztés szabályozása 

A szabályozás főbb területei 

• Fajtahasználat (40/2004 FVM) 

• Szaporítóanyag előállítás és forgalmazás 

(2003/52 törvény; 50/2004 FVM) 

• Tápanyagutánpótlás (49/2001 kormányrend.) 

• Termékek beltartalma 

– élelmiszer törvény 2003/LXXXII 

– növényvédőszer maradék határértékek 

– Nitráttartalom (1258/2011 EU rendelet) 

• Piacszabályozás 

A TÉSZ fogalma 

A termelői értékesítő szervezet és csoport (TÉSZ) 

olyan természetes vagy jogi személyiségű, a 

zöldség – gyümölcs termelők termékének közös 

értékesítésére és feldolgozására létrehozott 

szervezet, amely meghatározott agrárrendtartási 

feltételek betartása esetén Uniós támogatásban 

részesülhet. 

A TÉSZ nem önálló jogi forma. A szervezet 

Szövetkezet, Zrt. vagy Kft. formájában működhet. 

A TÉSZ működési programjának főbb 

költségelemei 

1. Termeléstervezés költségei 

2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, 

minőségbizt., nyomonkövet., post-harvest) 

3. Marketing, reklám 

4. Kutatás és kísérleti termelés 

5. Képzések – termelők, alkalmazottak, 

szaktanácsadók 

6. Válságmegelőzés és kezelés (termelés 5%-a 

100%-os finanszírozás mellett kivonható) 

7. Környezetvédelem (min. 10%) 

Az EU-s zöldség-gyümölcs 

piacszabályozás főbb részelemei 

• Terület alapú támogatás (SAPS, SPS) és nemzeti 

kiegészítés (top-up) 

1182/2007/EK a gyümölcs- és zöldségpiac közös 

szervezéséről (hatályos 2008-tól) 

1. Termelői szervezetek – TÉSZ: Termelői Értékesítő 

Szervezet - EU-s piacszabályozás alapja 

(1234/2007 EK és 1580/2007 EK, 19/2008 FVM 

rendelet); Intervenciós felvásárlási támogatás 

2. Termékek osztályozása – EU-s frisspiaci 

szabványok (2008.06.01.-től csak paradicsom, 

paprika, salátafélék); ENSZ-EGB szabványok 

3. Szakmaközi szervezetek és megállapodások 

4. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem, 

belépő árrendszer 

• Kvóta; exporttámogatás 

/Fodor, 2011/ 

Mit kell biztosítani a jól működő 

TÉSZ-eknek tagjaik és partnereik részére ? 

Tagoknak: 

- Korrekt információ szolgáltatás 

- Termelés koordinálása 

- Input anyagok beszerzése, hitelezés 

- Termesztéstechnológiák kidolgozása, korszerűsítése 

- Szaktanácsadás, tagok képzése, integrált növényvédelem 

elterjesztése 

- Áru post-harvest (tárolás, hűtés, csomagolás) 

- Áralku, árstabilizáció 

- Értékesítési biztonság 

- Nyomonkövethetőség, minőségbiztosítás kidolgozása 

Kereskedelmi partnereknek: 

- Nagy mennyiségű áru 

- Homogénebb minőségű árualap 

- Folyamatos, pontos szállítás 

24

Zöldség szabványok felépítése 

I. A termék meghatározása 

II. Minőségi előírások 

– minimumkövetelmények, minőségi osztályok 

III. Méret előírások 

– legkisebb méret, méretkategóriák 

IV. Megengedett eltérések 

– minőségi és mennyiségi eltérések 

V. Külső megjelenés előírásai 

– egyöntetűség, csomagolás 

VI. A jelölés előírásai 

– azonosító adatok, termék megnevezése, termék 

eredete, kereskedelmi jellemzők 

Pályázatok 

• fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó 

támogatás (pl. 113/2009 FVM) 

• ültetvények korszerűsítése, telepítése (pl. 162/2009 

FVM) 

• kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó 

támogatások (pl. 164/2009 FVM) 

• kertészeti gépek, technológiai berendezések 

beszerzéséhez nyújtandó támogatások (pl. 26/2008 

FVM) 

• öntözés korszerűsítése (pl. 114/2009 FVM) 

Pályázatok 

• EMVA – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési 

Alap – támogatások társfinanszírozása 

• ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 

– támogatandó célok kijelölése 

• (pl. szakképzés, fiatal mg-i termelők, 

szaktanácsadás, korszerűsítés, infrastruktúra 

fejlesztése, termelői csoportok működése) 

• 23/2007/FVM –támogatások igénybevételének 

általános szabályairól 

• MVH – Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal – 

támogatási kérelmek elbírálása 

25

Zöldségtermesztés I - kert.szie.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?