A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

formálódhatott egy igen korai Boleráz–stílus, hasonlóan az alsó-ausztriai Schwechat és Grub
an der March lelıhelyekhez. Jelenleg nem világos azonban, hogy a kialakulási tömbök között
van-e kapcsolat, vagy egymástól függetlenül fejlıdtek, más alapokon (amely az ország északi
területein Gyöngyöshalászon és Gyır–Szabadrét–dombon talán a Ludanice kultúra), és más
impulzusoktól, hatásoktól megtermékenyítve.
Balkán
– Khotnica–OlteniŃa–Renie kultúra lelıhelyei. 68
– Cernavodă I kultúra lelıhelyei. 69
– Khotnica-Vodopada–OlteniŃa–Renie II csoport: a Cernavodă I kultúra késıi manifesztációja,
és egyben a Cernavodă III kultúra legkorábbi fázisa. A lelıhelyek a Dunától délre, D–
Munténiában, és K–Trákiában találhatók.
A Bratešti csoport a GumelniŃa kultúra maradványa, szerepe egyelıre nem világos.
A Cernavodă I, a Khotnica és a Cernavodă III kultúra lelıhelyeit vizsgálva az látszik,
hogy a Cernavodă I és a Khotnica lelıhelyek különbözı területeket foglaltak el. A késıbbi
Cernavodă III kultúra teljesen elfoglalja a korábbi Khotnica–területet, de átfedi a Cernavodă I
elterjedési területét is. A fejlıdı Cernavodă III kultúra részben egyidıs a legkésıbbi Cernavodă
I kultúrával. 3 db radiokarbon minta alapján a kultúra 3130–2880 BC között élt (53,9%
valószínőséggel). 70
A Cernavodă I kultúra felemelkedése a GumelniŃa kultúra radikális helyi átalakulása
volt egy erıs külsı Cucuteni–Tripolje impulzus hatására. A kultúra különleges körülményeknek
köszönhette létrejöttét, és elementáris erıvel igyekezett túlélni ezt a kritikus, meghatározó
miliıt. A Cernavodă II ezen a bázison alakult ki, erıs késı–Tripolje hatással, mint a
térség utolsó eneolitikus kultúrája.
A Khotnica–Cernavodă III szekvencia egy másik alternatív genetikai vonalat reprezentál,
ahol nem a Cernavodă I alapok voltak a meghatározóak. Kerámiastílusuk (soványítás,
forma, díszítés) is eltérı. A Khotnica kerámia inkább a Telish IV–SalcuŃa IV–Galatin–
Chukata települések anyagához áll közel. L. Nikolova szerint ez az Anatólia irányából induló
kora–bronzkori fejlıdés elsı jele. Legkorábbi példáit Ilipinar IV (3940–3530 BC, 68,2% valószínőséggel),
Kuruçay 6 (3630–3520 BC között), Kum Tepe IB (3500–2900 BC között) városias
tell–települései mutatják. 71
A Khotnica kultúra az egyik fı genetikus elızménye a Cernavodă III kultúrának. Ám
a kerámiakészítés jó néhány eleme nem található meg a Khotnica kultúrában, feltehetıen a
Boleráz kultúrától származnak (és e feltételezés szerint a Boleráz kialakulása korábbi a Cernavodă
III kultúránál, idıben a Khotnica kultúrával párhuzamos). Ezt a radiokarbon–adatok
is alátámasztják. 72 A Boleráz fázisokkal összehasonlítva a Khotnica kultúra edényformái, 73
edény-készítési technikája (kerámiazúzalékkal és meszes zúzalékkal soványít) és
díszítımotívumai sokkal több esetben mutatnak azonosságot vagy erıs hasonlóságot, mint a
Boleráz és Cernavodă III edénykészlet. 74 A Cernavodă III kultúra megjelenésével a Balkánon
már a korai bronzkor veszi kezdetét. 75
68 MANZURA 2003, Fig. 2 (1–9, 22, 25). Radiokarbon dátumok: 3980–3510 cal BC között (95,4% valószínőséggel,
NIKOLOVA 2008, Fig.1).
69 MANZURA 2003, Fig. 2. alapján (21, 23–24, 26–27, 29, 31–32, 35–36, 38–47, 51–58, 62–70).
70 STADLER et al. 2001, Table 9.
71 NIKOLOVA 2008, Fig. 9.
72 STADLER et al. 2001, 541: a Boleráz korábban fejlıdött ki.
73 Vö.: MANZURA 2003, Fig. 6: 1.1; 2.1; 3.1; 5.1–2; 13.1; 14.1; 16.1; 18.1–2; 20.1; 15.1; 22.1; 23.1; 19.1–2; 26.1; 25.1; 31.1–
2; 32.1; 33.1; 34.1–2; 36.1–2; 40.1; 42.1; 46.1; 531; 54.1–3; 55.1; Fig. 6a: 61.1–2; 65.1; 66–92.
74 Vö. HORVÁTH 2010d, GHERDÁN et al. 2010.
75 MANZURA 2003.
20