A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

5/ Klasszikus Baden IIB–III–IV (3100–2900 BC): (7. ábra). 112
Németország/Svájc/Felsı-Ausztria
– Mamming (Alsó-Bajorország): késıi Münschöfen kultúra 66. objektumában Ossarn típusú
csésze és helyi technológiával készült kanál. 113
– Késıi Baden lokális észak-alpi kultúrákkal, Felsı-Ausztria és Dél-Bajorország területén
Cham kultúrával: Linz, Oberpöring, Ergolding, Oberschneiding, Riekofen, Moosham, Hienheim,
Dobl, Nördlingen–Herkheim. 114
Ausztria
– Ossarn I horizont (25 minta alapján 3350–3010 cal BC között, 64,4% valószínőséggel). 115
– Ossarn II/Lichtenwörth horizont (5 minta alapján 3160–2870 cal BC között, 49,6% valószínőséggel).
116
– Melk–Spielberg: TRB–Baden kevert leletanyag. 117
Jóval kevesebb a klasszikus Baden lelıhely, mint a Boleráz idıszakban (bár nagyon sok a finom–kronológiailag
besorolhatatlan lelıhely is).
Lengyelország
Lelıhelyek: 118
– Ojców (Jura): a Boleráz IC-tıl kezdve a Baden III/Bošáca horizontig folyamatos barlangi
lelıhelyek vannak: ezek kova–nyersanyagokra épülı kıeszköz–készítı mőhelyek.
Két csoport létezik, amelyek „tiszta” Baden–enklávét alkotnak (összesen 163 lelıhely):
– Zesławice–Pleszów csoport és Mogiła csoport (Baden IIB-tıl): Kraków Pleszów, Kraków
Zesławice, Kraków Mogiła, Kraków WyciąŜe, Igołomia, Grodkowice, Gdów, Ojców, Iwanovice,
Smroków, Niedźwiedź. 119 A lelıhelyek sőrőek, típusuk változatos: barlangi, nyersanyag–feldolgozó/mőhely,
idıszakos tábor jellegő település marha–tartásra elkerített területtel,
állandó nyíltszíni települések, és sporadikus, önálló temetkezés is megtalálható.
A Wieliczka–Bochnia régióban (a Mogiła csoport területén) sós viző patakok találhatók (vö.:
só–feldolgozás), a Jura régióban kınyersanyag–feldolgozásra utaló nyomok (vö.: Jurassic Gtípusú
kova, Kraków–Częstochowa felföld). A két elkülönülı csoport egy idıben létezik,
szorosan egymás mellett, ennek ellenére a lengyel kutatók úgy vélik, valószínőleg más–más
eredettel rendelkeznek. Radiokarbon dátumok alapján a csoportok élete 3050–2900 BC közé
tehetı.
– Baden–TRB kevert lelıhelyek: Bronocice IV (= Baden IC/II) – V (= Baden III), Szarbia
Zwierzyniecka, KsiąŜnice Wlk (összesen 35 lelıhely), 3060–2590 BC között. Bronocice IV idıben
retardáló Badennek számít, hasonlóan néhány késıi magyar lelıhelyhez.
A „tiszta” Baden és a TRB–Baden kevert csoport közti határvonal a Szreniawa folyó: Smroków
lelıhelyen mindkettı típus megtalálható. Az idıben késıig húzódó TRB–Baden csoport
lesz az alapja a Złota, Gömbamfórás és Zsinegdíszes edények kultúrájával kialakuló interkulturális
Baden–kapcsolatoknak.
Szlovákia
A legkorábbi klasszikus badeni lelıhelyek a kelet-szlovák alföldön találhatók:
– a Bodrog, Latorca, Ondava és Laborc folyók mentén a Vihorlát hegység lábáig települések
hálózata terül el, úgyszintén a Kassai medencében, és a Hernád völgyében. Ez a folyó játszik
fontos közvetítı szerepet a kultúra terjedésében a Spiš/Szepesség és Šariš/Sáros régiók felé.
112 ROMAN 1976; ROMAN – NÉMETI 1978; KREINER 1993; MAYER 1999, IDEM. 2008; MATUSCHIK 2001; HORVÁTHOVÁ
2008, 115. felhasználásával.
113 KREINER 1993, 22.
114 MATUSCHIK 2001, 690–691.
115 STADLER et al. 2001, Fig. 6.
116 STADLER et al. 2001, Fig. 7.
117 MAYER 2008.
118 ZASTAWNY 2008 után.
119 ZASTAWNY 2008, Fig. 2.
24