A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

párologtatásával keletkezı sós lepedék azonban finom por formájában maradt vissza az
edényben, amelyet nem kellett tovább porítani, kivéve, ha ezt iparszerően, a forrásterületen
állították elı (lelıhelyünk esetében errıl nem lehet szó). 251 Mivel a kiégetett kerámia keménysége
a 3-4 fokozatnak felel meg a Mosh–skálán, a spulnik kristályos kısó törésére való
használatát elvileg a keménységük nem zárta ki. 252
– b/ Triton:
Triton–változatok trópusi és melegviző tengerekben, az Adriai– és a Földközi tengerben is
élnek. Legészakibb elıfordulása a horvát Susak szigeténél található (Sümegi P. szíves szóbeli
közlése). Boleráz környezetben leletként Keszthely–Fenékpusztáról, Budapest–Békásmegyerrıl
és Bodman lelıhelyrıl kerültek elı (18. ábra). Agyagból készült imitációk Pilismarót–Basaharc,
Pécs–Bagota és Balatonıszöd–Temetıi lelıhelyrıl ismertek. Nem hiteles alaki átvételük
— a kulturális tehetetlenség jele? — is utalhat arra, hogy távoli, idegen tárgyakként kerültek
a kultúrához. 253 Használatuk eredetileg feltehetıen rituális volt: hangszer, presztizs–
tárgy és narkotikum céljára egyaránt alkalmasak lehettek.
5. Találmányok, ismeretek.
a/ Kerék/kocsizás:
Ezt a témát és vonatkozó kapcsolatrendszerét más tanulmányomban tárgyalom részletesen,
254 ezért itt csak egy térképi ábrázolás erejéig térek ki rá (19. ábra). Annyit említenék még,
hogy a szarvasmarha–temetkezések térbeli elterjedése a kutatók szerint a kerék és a kocsizás
elterjedésével azonos. 255
b/ Mezıgazdasági ismeretek, agrár–kolonizáció.
A mezıgazdasági ismeretek terén végbement változásokról beszélni nagy kihívás. Ennek
ellenére próbára érdemes, mert néhány változás valóban tendencia–szinten jelentkezik. A
neolitikum irtásos–égetéses technikán alapuló földmővelése valóban lehanyatlik, vagy
erısen háttérbe szorul a késı rézkor idıszakára, és átadja a helyét a külterjes nagy-állattartásnak.
256 Nyilvánvaló hát, hogy ezen a területen születtek újítások. A kocsizás egyik „mellékhozadéka”,
az iga és a fogatolás a földmővelés terén is éreztette a hatását: megjelentek az
elsı ekék, 257 és nagyobb területet, mélyebben lehetett segítségükkel átforgatni, mint a korábbi
irtásos–égetéses, ásóbotos földmőveléssel. Ennek ellenére úgy tőnik, sem a közép-, sem a kelet-európai
kultúráknak nem volt erıssége a föld mővelése. Ez, mint egy kultúrák és földrajzi
régiók felett álló tényezı, véleményünk szerint azonos, mostoha éghajlati körülményekre
adott, egységes kulturális válasz. Ennek ellenére a jó minıségő termıföld a korszakban több
kultúrát bírhat expanzióra. 258 Ugyancsak feltőnı a sertés arányának növekedése a klasszikus
badeni idıszakban, a bolerázihoz képest. Ennek okát a kutatók többféleképp magyarázzák: a
sertés nagyobb nedvességtőrı képességével, ill. a letelepedettség nagyobb mértékével, vagy
újabb idegen népességek érkezésével és beolvadásával. 259
szappanként és fafestékként, magát a hamut trágyaként is tudták használni (vö. irtásos–égetéses földmővelés). A
fa elégetésekor keletkezı hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz. Erısen lúgos kémhatású, pH-értéke 10-13
közé esik.
251 Vö. pl. a Harangedény kultúra Molino Sanchón II spanyol lelıhelyével: Guerra-Doce et al. 2011.
252 BONDÁR 2010, 324.
253 HORVÁTH 2008a, 195; HORVÁTH 2011b.
254 HORVÁTH 2010e.
255 PÉTREQUIN et al. 2006.
256 ZASTAWNY 2008, 180.
257 PÉTREQUIN et al. 1998; PÉTREQUIN et al. 2006.
258 Pl. VIDEIKO 2004, 365–366; PRZYBYŁ 2008, 189.
259 PÉTREQUIN et al. 1998, 190.
50