A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...
A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...
A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– b/ Szarvasmarha–temetkez<strong>és</strong>ek (16. ábra): 239<br />
A szarvasmarha temetkez<strong>és</strong>ek Európa területén 3500–2500 BC közötti intervallumban az alábbi<br />
<strong>kultúrák</strong> területén fordultak elı: Altmärkische Tiefstichkeramik, TRB Salzmünde csoport,<br />
Tölcséres szájú edények népe, <strong>Baden</strong> kultúra, Złota kultúra, Gömbamfórás kultúra, Zsinegdíszes<br />
edények népének Schönfeld csoportja. Bár idıben <strong>és</strong> térben nagy területet hidal át,<br />
a <strong>Boleráz</strong>/<strong>Baden</strong> kezdetétıl (3600 BC) annak végéig érdekelt, <strong>és</strong> teljesen (a Złota,<br />
Zsinegdíszes, Gömbamfórás <strong>kultúrák</strong>ra gyakorolt badeni hatásnál fogva) kitölti ezt az idıeretet.<br />
Úgy tőnik, a marha–áldozatok települ<strong>és</strong>i objektumokként kerülnek elı, csak a <strong>Baden</strong><br />
kultúrában fordul elı települ<strong>és</strong>tıl elkülönült szabályos temetıkben, szabályos sírokban, emberi<br />
temetkez<strong>és</strong>ek mellett (emberpár + szarvasmarha–pár közös temetkez<strong>és</strong>e: Alsónémedi <strong>és</strong><br />
Budakalász).<br />
A legdélibb lelıhely Rudine (Bosznia–Hercegovina, sz. 44, h. 18 fok), a leg<strong>és</strong>zakibb<br />
Norre Ousild (Dánia, sz. 56, h. 9 fok), legnyugatibb Remlingen (Németország, sz. 52, h. 10<br />
fok), <strong>és</strong> a legkeletibb Husynne Kolonial (Lengyelország, sz. 51, h. 23 fok).<br />
A különbözı <strong>kultúrák</strong> ellenére a rítus meglepıen sok közös elemet mutat, amelyek: a<br />
tőz használata, melléklet–adás, az állatok eltérı/különbözı kora <strong>és</strong> pozicionálása. Hasonló<br />
az állatok leöl<strong>és</strong>ének módja (lapocka területén kettıs–hegyő csontár, mint gyilkos fegyver<br />
feltőn<strong>és</strong>e).<br />
A k<strong>és</strong>ıi temetkez<strong>és</strong>ekben, különösen a Gömbamfórás kultúra lelıhelyein gyakoribb a<br />
melléklet–adás (v<strong>és</strong>ett dísző borostyán–korongok), ez utóbbi kísérı–lelet miatt kapcsolják<br />
ıket össze egyfajta nap–kultusszal. A szarvasmarha–temetkez<strong>és</strong>ek feltőn<strong>és</strong>e összefügg<strong>és</strong>ben<br />
van a korszakban fellendülı extenzív marhatartással (Lengyelország területén több elkerített,<br />
marhatartásra szolgáló lelıhely, átmeneti szállás), <strong>és</strong> a kerék, kocsizás ismeretének elterjed<strong>és</strong>ével.<br />
Véleményünk szerint a marha–temetkez<strong>és</strong>ek megjelen<strong>és</strong>e az <strong>és</strong>zaki félteke mérsékelt<br />
égövi r<strong>és</strong>zén több kultúra azonos reakciója: egy vagy több egymást követı közösen <strong>és</strong>zlelt<br />
égi jelenségre adott emocionális (rituális) válasz. A rég<strong>és</strong>zeti leletekbıl következtetve a tartós<br />
klíma–változást okozó égi jelenség talán valamilyen nap–jelenséggel lehetett kapcsolatban<br />
(ennek kiváltó oka azonban nem ismert: lehetett pl. európai vulkánkitör<strong>és</strong> is). 240 A közép–<br />
nyugat–európai tó-szintek változását <strong>és</strong> a tóparti települ<strong>és</strong>ek virágzását kimutathatóan <strong>és</strong><br />
alapvetıen befolyásolta az ultraibolya–sugárzás <strong>és</strong> a felhıvel borítottság mértéke, amelyek<br />
naptevékenység következtében léptek fel. 241<br />
Amennyiben Maran, Sherratt, Matuschik, <strong>és</strong> más kutatók alapján elfogadjuk, hogy a<br />
marha–áldozat a kocsizás elterjed<strong>és</strong>ével mutat összefügg<strong>és</strong>t, 242 rá kell mutatnunk arra is,<br />
hogy a legkorábbi idıszakban a kocsi elé fogott állatok a kerék feltőn<strong>és</strong>ének bármelyik földrajzi<br />
pontján a szarvasmarhák voltak. A szarvasmarha–temetkez<strong>és</strong>ek pedig, települ<strong>és</strong>eken <strong>és</strong><br />
temetıkben is, emberi sírokban, illetve azok szomszédságában is elıfordulnak, ily módon az<br />
emberi <strong>és</strong> a marha–áldozatok egy szertartás–sor különbözı rítus–elemei lehettek (17. ábra).<br />
243<br />
c/ Temetkez<strong>és</strong>i szokások.<br />
– A <strong>Baden</strong>–komplexum teljes területén <strong>és</strong> vonzáskörzetében jellegzetes, egyedszámban nézve<br />
is jelentıs populációt képviselnek az áldozati jelleget mutató települ<strong>és</strong>eken belüli, általá-<br />
239 Az elterjed<strong>és</strong>i térkép: POLLEX 1999; HORVÁTH 2006; JEUNESSE 2006; SZMYT 2008 felhasználásával k<strong>és</strong>zült.<br />
240 MAGNY 2004. Sümegi Pál a dél-balatoni régióban végzett környezetrég<strong>és</strong>zeti kutatásai során több fúrómintában<br />
talált tefra–réteget, keltez<strong>és</strong>e még vitatott. Elıadása elhangzott: Keszthely–Fenékpuszta antik korszaka, MTA-RI,<br />
2010.<br />
241 MAGNY 2004, 77.<br />
242 PÉTREQUIN et al. 2006.<br />
243 HORVÁTH 2011.<br />
48
Change language