A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

1. Pattintásra alkalmas kı–nyersanyagok (9. ábra): 165
– a/ G típusú Júra kova — Jurassic flint G type: 166
Korábban nem használták, elterjedése feltehetıen csak a Tölcséres szájú edények, a Baden, és
a Zsinegdíszes edények kultúrájához köthetı, egy viszonylag szők idıperiódusban. Kraków–Częstochowa
felföldön lokalizálták felbukkanását mőhelyekként: Krztynia régió, Pradła
3, Huta Szklana 1B, Stregowa régió, Barańskie hegység, 3200–3100 BC között. Ugyanebben
az idıszakban a korábban elterjedt volhíniai és Swieciechów-i kova visszaszorult. Ennek
okát azzal magyarázzák, hogy a bányákat mőködtetı Zsinegdíszes kultúra a kis-lengyelországi
régióban, és a Gömbamfórás kultúra a Sandomierz–Opatów-i felföldön nem tudott
kommunikálni ezzel a területtel politikai változások miatt, ezért más nyersanyagot — a Gtípusú
kovát — kezdtek eszközgyártáshoz használni, amely saját elterjedési területükrıl
szár-mazott.
– b/ Obszidián: 167
Mandalo (Ny-Macedónia, tell–település) késı neolit–kora bronzkori településrétegeiben gyakori
obszidián–eszközöket neutronaktivációval vizsgálva kimutatták, hogy többségük kárpáti
obszidián. 168
Morvaországban a Náměšt’ na Hané–Džbán-i hosszú földhalom (long–barrow) alatti temetkezésekben
találtak kárpáti obszidiánt, a halom kora: TRB–Baden IIA, Drahanovice fázis, Boleráz
IA–B. 169
J. Maran szerint az obszidián–kereskedelem az egyik alapja lehetett a badeni kultúra
távolsági kereskedelmének és balkáni kapcsolatainak. Elterjedése a Balkánon azonos az ún.
Bratislava–típusú tálakkal — amely talán egyfajta göngyöleg vagy csomagolóanyag lehetett.
Sajnos, a nagymértékő obszidián–felhasználásnak a badeni kultúra törzsterületén egyelıre
nincs látható régészeti nyoma: Balatonıszödön, Balatonlellén egy sem volt. 170 Az elızı
korszakban a Tiszántúlon a bodrogkeresztúri kultúra lelıhelyein, fıleg a sírokban látszik
az obszidián–produktivitás (sok az obszidián mikropenge magkı). 171 A badeni kultúrában
ennek egyelıre nincs jele — bár alig van feldolgozott leletanyag, és azok közt egy sem
Tiszántúli vagy alföldi.
– c/ Keleti kova: 172
A Prut–Dnyeszter környéki, jó minıségő kova egyedi eszközök (nagymérető pengék) formájában
jelentkezik: prezstizs–ajándékokként kerültek a badeni kultúrához?
– d/ A hazai Baden–ipar és nyersanyag–felhasználás:
Potenciálisan mővelt bányák Magyarország területén a badeni kultúra idıszakában: 173
– Obszidián: Tokaj–Eperjes–hegység, felszíni gumók győjtése?
– Budai szarukı: Budapest térségében (pl. Bp. Medve u. és Káposztásmegyer). 174
– Radiolarit: Tata–Kálváriadomb: fejtés rézkori nyomai: felsı–dogger mészkıben radiolarit.
175
– Bakonyi radiolaritok: Úrkút–Epplény típusok a Balaton menti telepek anyagában; Bakonycsernye–Tőzkövesárok;
176 Szentgál–Tőzköveshegy; 177 Hárskút–Édesvízmajor. 178
165 Elterjedési térkép az ARCHPOLONA 33:1995, KILIKOGLOU et al. 1996, MARAN 1998, PELISIAK 2008 felhasználásával
készült.
166 PELISIAK 2008.
167 MARAN 1998, 513–514..
168 KILIKOGLOU et al. 1996.
169 BALDIA et al. 2008a, 265.
170 ZANDLER – HORVÁTH 2011, in print.
171 BALOGH 2004, 30.
172 VIDEIKO 2004, 365.
173 ARCHPOLONA 33, 1995: Hungary, és a feldolgozott leletanyagok felhasználásával.
174 ENDRİDI 1984, 1991.
175 BÁCSKAY 1984, 13.
42