15.08.2013 Views

A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ania, a Mazúriai tóvidék <strong>és</strong> a Lublin–felföld területén mutatkoznak. A két kultúra közti hasonló<br />

elemek kerámia–formák <strong>és</strong> díszít<strong>és</strong>ek, <strong>és</strong> az állat–temetkez<strong>és</strong>ek körében található. 129<br />

– Złota kultúra — <strong>Baden</strong> kultúra kapcsolatok: a Złota kultúra kevert, szinkretikus karakterét<br />

a Gömbamfórás, Zsinegdíszes, Tölcséres <strong>és</strong> <strong>Baden</strong> elemek együttesen alkotják. A <strong>Baden</strong> <strong>és</strong> a<br />

Złota <strong>kultúrák</strong> egymás szomszédjai: a Nida folyó völgyétıl Ny-ra koncentrálódnak a közös<br />

lelıhelyek, 3060/2690–2510 BC között. Ez az idıszak a TRB–<strong>Baden</strong> Bronocice IV/V-el párhuzamos,<br />

a kapcsolatok néhány stilisztikus edényformára <strong>és</strong> kova–eszközre, valamint néhány<br />

temetkez<strong>és</strong>i rítusra korlátozódnak. 130 A magyarországi badeni csoportok szignifikáns<br />

Penrose–egyez<strong>és</strong>t mutatnak a Złota kultúra antropológiai anyagával, amely alapján a két népesség<br />

genetikai kapcsolata megerısíthetı, ugyanezt hagyományos rég<strong>és</strong>zeti vizsgálatok is<br />

alátámasztják. 131<br />

– Zsinegdíszes edények kultúrája — <strong>Baden</strong> kultúra kapcsolatok: a Zsinegdíszes edények népének<br />

(CWC) nyugat-kis-lengyelországi csoportja, a Kraków–Sandomierz csoport került<br />

kapcsolatba a TRB–<strong>Baden</strong>nel 2700–2500 BC között: egy nagyon rövid idısávban a két kultúra<br />

egyidıs. Szinkretikus karakterő közös lelıhelyek: Bronocice, Szarbia, KsiąŜnice, a<br />

zsinegdíszes lelıhelyek Post-<strong>Baden</strong> környezetben kerülnek elı. 132 A lengyelországi<br />

Zsinegdíszes <strong>és</strong> Złota sorozatok szignifikáns Penrose–egyez<strong>és</strong>t mutatnak, amely a három<br />

rég<strong>és</strong>zeti kultúra azonos genetikai származását erısíti, amely a rég<strong>és</strong>zeti leletek között is<br />

nyomon követhetı. 133<br />

Svájc/Felsı-Ausztria: Retardáló <strong>Baden</strong>.<br />

– K<strong>és</strong>ıi <strong>Baden</strong> kultúra (Ossarn II horizont) lokális <strong>és</strong>zak-alpi <strong>kultúrák</strong>kal (Cham kultúrával),<br />

Felsı-Ausztria <strong>és</strong> Dél-Bajorország területén: Linz, Oberpöring, Ergolding, Oberschneiding,<br />

Riekofen, Moosham, Hienheim, Dobl, Nördlingen–Herkheim, 2800/2700 BC között. 134<br />

Cseh/Morvaország, Ausztria, Szlovákia területe: Post-badeni <strong>kultúrák</strong>.<br />

– Bošáca csoport: szomszédos a Jevíšovice kultúrával, közös lelıhelyük Podolie, kevert lelıhely<br />

Hajná Nova Ves. 135<br />

– Jevíšovice/Mödling–Zöbing kultúra: Morvaország <strong>és</strong> Alsó–Ausztria területén (Mödling–<br />

Zöbing), lelıhelyek: Jevíšovice B, Kočín, Brno–Starý Lískovec, Furth, Vysočany, Meidling,<br />

Spielberg. 136<br />

– Wachberg fácies: Melk–Wachberg, Rothenhof: Jevišovice, Cham <strong>és</strong> Trichterbecher hatásokat<br />

mutat. 137<br />

– Mödling–Zöbing csoport lelıhelyei: Gars–Thunau, Wien–Gemendeberg, Melk–Spielberg,<br />

Mödling–Hirschkogel, Zöbing–Kogelberg. 138<br />

Magyarország: Retardáló, korabronzkori <strong>Baden</strong>?<br />

– Tiszántúl–Északi-középhegység–Szepesség területe: 139 elvileg Ózd–Piliny csoport, <strong>Baden</strong><br />

IV, de: nincs radiokarbon adat a térségbıl, <strong>és</strong> nem modern, hanem régi ásatások, vagy nem<br />

ásatási, hanem terepejárási ill. szórvány (győjt<strong>és</strong>) anyag! Az elérhetı adatok alapján a Dunától<br />

keletre a <strong>Boleráz</strong>/<strong>Baden</strong> lelıhelyek 3100/3000 cal BC közt eltőnnek, <strong>és</strong> átadják a helyüket<br />

a Yamnaja/Gödörsíros kurgánoknak. A <strong>Boleráz</strong>/<strong>Baden</strong> kontinuitás nem terjed ki az<br />

elızı fázis teljes területére. A <strong>Baden</strong> továbbél<strong>és</strong> bármiféle formája kérd<strong>és</strong>es az Alföldön.<br />

129 SZMYT 2008.<br />

130 KOWALEWSKA–MARSZAŁEK 2008.<br />

131 K. ZOFFMANN 2006, 100; FURHOLT 2008b.<br />

132 WŁODARCZAK 2008.<br />

133 K. ZOFFMANN 2006, 100; FURHOLT 2008b.<br />

134 MATUSCHIK 2001, 690–691.<br />

135 ŠUTEKOVÁ 2008.<br />

136 ŠUTEKOVÁ 2008.<br />

137 RUTTKAY 1999, 178–186.<br />

138 RUTTKAY 1999, 186–194.<br />

139 PATAY 1999 után.<br />

26

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!