A Boleráz, Baden és Kostolac kultúrák kronológiai és térbeli ...

dik, de okozhatta a Boleráz/Baden eddigi egységben való kezelése, holott a szétválasztás
mostmár nemcsak idırendi, de kulturális alapon is mást jelent Boleráz, és mást Baden tekintetben.
Egy másik kiugró sajátosság a kultúra kialakuló (fejlıdı) és eltőnı (retardáló/stagnáló)
szakaszaiban fellépı kerámia–díszítési sajátosság: a tőzdelés, és a barázdákban alkalmazott
fehér inkrusztáció használata. A Boleráz és Baden stabil idıszakaiban ez a díszítésmód
szinte teljesen visszaszorul, eltőnik, majd egyszerre csak, mint egyfajta retro–divat, újra felbukkan,
szinte „elborítja” az edények felszínét, a publikációk szerint már–már zavaró azonossággal
a Jevíšovice, Bošáca, Kostolac, Vučedol kultúrákban. Talán a stabilizáció nélküli
idıszakokban erısebben megnyilvánuló identitás–keresés vagy önkifejezési forma fejezıdhet
így ki a kerámiamővességen keresztül, amit tarthatunk egyfajta kulturális „válság–kezelésnek”
is. Ugyanakkor bizonyos kultúrák esetében (Kostolac, Vučedol) felmerül, hogy kronológiai
helyzetük nem egészen post-badeni, így a retro-ként értelmezett divat valójában egy
középsı rézkor végi folyamatos tradíció jele lehet a késı rézkor és a korabronzkor folyamán.
Speciális, feltehetıen vallási szertartásokhoz és új mezıgazdasági ismeretekhez, ital/étel–fogyasztási
szokásokhoz kapcsolódó edénytípusok:
– a/ Bratislava típusú tál (10. ábra): 194
J. Maran szerint a tál göngyöleg vagy csomagolóanyag lehetett, amely obszidián, gyapjú,
vagy egyéb import termék szállítására szolgálhatott, és a kocsizás/kerék ismeretével azonos
elterjedést mutat. Egybeesik a Balkánon a kárpáti obszidián megjelenésével is. Véleményem
szerint a tálak spiráldíszes mintája a Cucuteni–Tripolje kultúra festett táljaihoz hasonló. 195
– b/ Pseudo–kernos (11. ábra): 196
–Bolerázi fázis: Mödling–Jennyberg (Au); 197 Olomouc–Václavské návrší (Morvaország). 198
– Baden, Zesławice–Pleszów csoport: Dłubnia–Zesławice (Kis-Lengyelország). 199
– Baden, Ózd–pilinyi csoport: Stránska/Oldalfala–Mogyorós (Sl). 200
– Tripolje kultúra: Staryje Badraži, késı Tripolje település (Moldva); 201 Šipinci/Schipenitz/
Schypyntsi (Ukrajna, Cucuteni BI/Tripolje C1, 3900–3600 BC). 202
Jelenleg a késı rézkor idıszakából bolerázi/badeni területrıl ismerjük a legtöbb pseudo–
kernost, és a kultúra szinte minden fázisából került elı edény (még a Post-Badeninek tartott
idıszakból is: Vučedol, vučedoli kultúra). 203 Ezért célszerőbb a kialakulását és a hozzá
kapcsolódó (vallási?) szokást és mezıgazdasági ismeretet a Boleráz/badeni kultúráknak
tulajdonítani, mint a Tripolje kultúrának.
– c/ Vajköpülı edény/halbárka alakú edény/Churn/Fischbuttenförmiges Gefäss (12. ábra):
204
Két csoportot különböztetünk meg:
– c.1./ Eredeti, vajköpülı feladatra szánt darabok: belül tüskével ellátott, nagymérető, durva
kidolgozású edények:
– Szigliget: eredetileg késı bronzkorra datálták, 205 Nagyrécse 2 db töredék; 206 Sudoměřice
(Morvaország). 207
194 Az elterjedési térkép GOVEDARICA 1997, MARAN 1998, BONDÁR 2000, EADEM. 2007, 76. felhasználásával készült.
195 Vö.: DUMITROAIA – MONAH 1996, Fig. 4.1; 7.2, 4, 6.
196 Az elterjedési térkép DURMAN 1988, NEVIZÁNSKY 2000, ŠMÍD 2008 felhasználásával készült.
197 RUTTKAY 2001; NEVIZÁNSKY 2000, Abb. 1.4.
198 ŠMÍD 2008, 280.
199 Több darab: NEVIZÁNSKY 2000, 29, Abb. 1.6.
200 NEVIZÁNSKY 2000, 27, Abb. 1. 1–2.
201 NEVIZÁNSKY 2000, Abb. 1.5.
202 RUTTKAY 2001, 522.
203 DURMAN 1988, kat. 74, 43.
204 Az elterjedési térkép HORVÁTH 1974, BONDÁR 2000, EADEM. 2008, ŠMÍD 2008, BANNER 19565, BAR ADON 1980,
LAND DER BIBEL 1998 felhasználásával készült.
44