Nyugat-magyarországi Egyetem ... - NymE GEO portál
Nyugat-magyarországi Egyetem ... - NymE GEO portál
Nyugat-magyarországi Egyetem ... - NymE GEO portál
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
<strong>GEO</strong>INFORMATIKAI KAR<br />
Székesfehérvár<br />
2013<br />
A Geoinformatikai Kar Kari Tanácsa 2013. február 25-i ülésen az 5/2013.(II.25.) sz.<br />
határozatával egyhangúlag elfogadta a kari önértékelés akkreditációs dokumentumát.<br />
1
Tartalomjegyzék<br />
1 A kar általános helyzetképe ............................................................................................................. 4<br />
1.1 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................ 4<br />
1.1.1 A Kar rövid történeti áttekintése ..................................................................................... 4<br />
1.1.2 Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................... 5<br />
1.1.3 Infrastruktúra ................................................................................................................... 6<br />
1.1.4 Tárgyi és pénzügyi feltételek ........................................................................................... 6<br />
1.1.5 Személyi feltételek .......................................................................................................... 7<br />
1.2 Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében ......................................... 8<br />
1.2.1 A stratégiaalkotás szervezeti keretei, a célok egymásra épültsége és<br />
kiegyensúlyozottsága ....................................................................................................................... 8<br />
1.2.2 Minőségbiztosításra fordított erőforrások, a konkrét folyamatok fejlesztésének<br />
rendszere, eszközei és szabályozási módszerei ............................................................................... 9<br />
1.2.3 A szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá<br />
tételében. 9<br />
1.2.4 A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái 10<br />
1.2.5 Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai ..................................... 11<br />
1.2.6 A HÖK részvétele az intézmény vezetésében ............................................................... 11<br />
1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai ......................................... 11<br />
1.3.1 Alapképzések ................................................................................................................. 11<br />
1.3.2 Mesterképzés ................................................................................................................. 12<br />
1.3.3 Képzés nemzetközi kooperációval ................................................................................ 12<br />
1.3.4 A Geoinformatikai Doktori Program ............................................................................. 12<br />
1.3.5 Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához ................................... 13<br />
1.3.6 A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának<br />
növelésére, a karok közötti átoktatások rendszere, közös képzések kezelése ............................... 13<br />
1.4 C-SWOT analízis .................................................................................................................. 13<br />
1.4.1 Külső feltételek (C - constrains) .................................................................................... 13<br />
1.4.2 Erősségek (S - strengths) ............................................................................................... 14<br />
1.4.3 Gyengeségek (W - weaknesses) .................................................................................... 15<br />
1.4.4 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (O - opportunities) ................................................ 16<br />
2
1.4.5 Veszélyeztető tényezők (T - threats) ............................................................................. 17<br />
2 A kar kulcsfontosságú eredményei ................................................................................................ 18<br />
2.1 Oktatás ................................................................................................................................... 18<br />
2.1.1 A karon folyó képzések kimeneti eredményei .............................................................. 18<br />
2.1.2 Hallgatói létszámadatok ................................................................................................ 22<br />
2.1.3 A végzett hallgatók képzési szintenként ........................................................................ 24<br />
2.1.4 Az oktatás és a tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében ............... 28<br />
2.1.5 Kollégiumok jellemzői .................................................................................................. 29<br />
2.1.6 Elitképzés, tehetséggondozás ........................................................................................ 33<br />
2.1.7 Végzettek elhelyezkedése .............................................................................................. 35<br />
2.2 Kutatás-fejlesztés ................................................................................................................... 37<br />
2.2.1 Publikációs és pályázati eredményesség ....................................................................... 37<br />
2.2.2 Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai ................................................................... 38<br />
2.3 A gazdálkodás eredményessége ............................................................................................ 42<br />
3 A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata, elért eredményei .................................................... 46<br />
3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására ....................................................................... 46<br />
3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése .................................. 48<br />
3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .................................................................... 53<br />
3.4 Az oktatók minőségének biztosítása ..................................................................................... 56<br />
3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ...................................................... 63<br />
3.6 Belső információs rendszer ................................................................................................... 68<br />
3.7 Nyilvánosság ......................................................................................................................... 71<br />
Függelék ................................................................................................................................................ 75<br />
I. Melléklet (2. FEJEZET) ................................................................................................................ 79<br />
II. Melléklet (2. FEJEZET) ................................................................................................................ 87<br />
3
1 A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE<br />
1.1 Vezetői összefoglaló<br />
1.1.1 A Kar rövid történeti áttekintése<br />
A Geoinformatikai Kar (továbbiakban: <strong>GEO</strong>) előd intézményében a Felsőfokú Földmérési<br />
Technikumban a kormány 12/1962. (V.5.) sz. rendelete alapján 1962 őszén indult meg az<br />
oktatás. Megalakultak az első szakmai tanszékek (a Geodézia valamint a Fotogrammetria és<br />
Topográfia tanszék).<br />
1972-ben a soproni Erdészeti és Faipari <strong>Egyetem</strong>en (SEFE) a Minisztertanács 1032/1972.<br />
(VII.31.) számú határozatával Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (FFFK) alakult. A<br />
képzés Székesfehérváron maradt.<br />
1990-ben a földrendező képzés további erősítése érdekében megalakult a Felmérési és<br />
földrendezői tanszék.<br />
1994-ben a kar az országban elsőként alapított Térinformatika tanszéket.<br />
Az ingatlan-nyilvántartási képzést az ELTE Jogi Továbbképző Intézményével közösen<br />
akkreditáltatva, s a 2000-ben megszerzett szakindítási engedély alapján 2001-ben, először<br />
levelező tagozaton, majd a követő évben nappali tagozaton elindult az ingatlan-nyilvántartási<br />
szervező képzés. Létrejött a képzést támogató Általános Jogi Tanszék. 2007/2008-as tanévben<br />
végeztek az utolsó ingatlan-nyilvántartási szervező hallgatók.<br />
További mérföldkövet jelentett a kar történetében a felsőoktatást átalakító Bolognafolyamatba<br />
való belépés. Korábbi szakok összevonásával 2004-ben megalakult a Földmérő és<br />
földrendező mérnök alap szak (BSc). A szakon az oktatás a 2005-2006-os tanévben indult. A<br />
2006-ban életbelépett új felsőoktatási törvény további hatással volt a kar munkájára. Az<br />
oktatási feladatok és a tanszékek munkájának a koordinálásra intézetek alakultak, így a<br />
Geomatikai valamint a Területfejlesztési Intézet fogja össze, azóta a hozzájuk tartozó<br />
tanszékek teljes tevékenységét. A változások és a fejlődés irányának tükrözésére a kar<br />
Geoinformatikai Karként végzi a tevékenységét.<br />
2006/07 tanévtől az Igazgatásszervező (BA) szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon<br />
megkezdődött a képzés 3 évre ideiglenes MAB engedéllyel.<br />
2009/10 tanévben megtörtént a Birtokrendező mesterképzési szak MSc indítása levelező<br />
tagozaton (MAB, 2008/7/XII/11 sz. határozat, 2008.10.10.).<br />
2011/12 tanévtől Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirány végleges<br />
akkreditációja megtörtént (MAB 2010/8/XIV/15 sz. határozat, 2010.10.06.). Ezzel a képzést<br />
összhangba hoztuk ez előző intézményi akkreditációban megfogalmazott ajánlásokkal.<br />
2012/13 tanévtől az Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon a KIM<br />
megvonta az államilag finanszírozott (állami ösztöndíjas) hallgatói létszámkeretet.<br />
2013/14 tanévre az Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon a KIM az<br />
önköltséges képzés keretszámát is korlátozta 5-5 főre a nappali és a levelező tagozaton.<br />
A Bologna-rendszer legfelső szintjén a doktori (PhD) képzés áll. A Kitaibel Pál<br />
Környezettudományi Doktori Iskola keretében Geoinformatikai PhD Program működik, mely<br />
nagyban hozzájárul a Geoinformatikai Kar tudományos fejlődéséhez. A program a<br />
térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés területen<br />
jelentkező számos kutatási feladathoz kapcsolódik, hozzájárul az erdészeti, vadgazdálkodási<br />
és környezettudományi vizsgálatok, elemzések komplexitásához. Az előző akkreditáció óta a<br />
minősítéssel nem rendelkező oktatónk közül többen sikeresen megszerezték PhD fokozatukat,<br />
ezzel erősítve a kar tudományos munkáját, akkreditációs követelményeknek való megfelelést.<br />
4
1.1.2 Küldetésnyilatkozat<br />
A Geoinformatikai Kar (<strong>GEO</strong>) küldetése meghatározó szerepet betölteni a földügyi<br />
szakigazgatás, a földmérés, a birtokrendezés, a fotogrammetria, a távérzékelés, a<br />
térinformatika és az ingatlan-nyilvántartás technológia-orientált illetve menedzsmentszemléletű<br />
felsőfokú oktatásában.<br />
Részletes célok:<br />
1. a geomatikai és földügyi oktatás élvonalát képviselni,<br />
2. tudatosan megújulva, mindenkor kielégíteni hallgatóink szakmai igényeit,<br />
3. nemzetközileg elismert geomatikai, földügyi oktatási- illetve tudásközponttá<br />
válni,<br />
4. aktívan tevékenykedni egy globális geomatikai, földügyi oktatási hálózat<br />
kiépítésén,<br />
5. magasan képzett és elkötelezett munkatársakkal rendelkezni,<br />
6. hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünket bővíteni,<br />
7. partnereinkkel hosszú távú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kialakítani,<br />
8. közreműködni a szakmában és határterületein folyó tudományos kutatásokban<br />
a fejlesztési programokban,<br />
9. segíteni a geomatika és a földügyi, birtokrendezési tapasztalatok más<br />
szakterületekbe való beépülését,<br />
10. megfelelni a szakma, a földügy, a régió, a Kar és az <strong>Egyetem</strong> elvárásainak.<br />
A minőségpolitikai dokumentumokból egyértelműen kiolvasható az a szándék, hogy a Kar –<br />
hagyományaira alapozva – a szakma egyik kiválósági intézménye, műhelye, tudásközpontja<br />
legyen. A <strong>GEO</strong> meg kívánja őrizni a szakmai oktatásban betöltött szerepét és – a belföldi és<br />
külföldi kapcsolatok bővítésével – egyre erőteljesebben kíván beágyazódni az új gazdaságitársadalmi<br />
környezetbe.<br />
A Kar – a deklarált küldetésen és célokon túlmenően – olyan értékekkel és hagyománnyal is<br />
rendelkezik, amelyek a geodézia és a földügyi szakigazgatás minőségkultúrájában<br />
gyökereznek, de egyben annak részét képezik. Az intézmény oktatói tudatában vannak annak,<br />
hogy országosan egyedi, sajátos szakmai képzést folytatnak, elhivatott részesei a szakmai<br />
közéletnek és egy megbecsültséget kivívott intézmény munkatársai. Ezért az elődök munkája<br />
által kivívott szakmai rang olyan felelősséget jelent, ami a mai munkatársak elkötelezettségét<br />
erősíti, befolyásolja. A lefektetett minőségi célok mellett ez a múltból ránk maradt személyes<br />
küldetés-feladat is értéke a Karnak. Ezzel is hozzájárulva az előző akkreditációnál<br />
megfogalmazott célok teljesítéséhez.<br />
A Kar fontosnak tartja a környezeti politika és fenntarthatóság egyetem által megfogalmazott<br />
céljait. Tantervünkben különböző tantárgyak keretében a hallgatóinkkal is megismertetjük<br />
ezeket az elveket, célokat a környezetvédelem, fenntartható vidékfejlesztés, EU agrárpolitika<br />
témakörökön belül.<br />
E célok elérését az 1.2. alfejezetben részletezett eszközökkel igyekeztünk elérni.<br />
5
1.1.3 Infrastruktúra<br />
A feladatok megoldásához a 2006-2007 években jelentős beruházások indultak. Európai<br />
Uniós támogatással tovább bővült az 1965-ben átadott központi épület, PPP beruházással és<br />
az oktatási minisztérium támogatásával átépült a volt szovjet katonai épületet (B épület),<br />
melyben az oktatás céljait szolgáló előadó termek, gyakorló termek mellett egy 60 főt<br />
befogadó panzió is található.<br />
A B épület korszerű, esztétikus termeit a levelező és az igazgatásszervező képzések keretében<br />
használtuk. 2012 januárjában azonban takarékossági okokból a tantermeinket lezártuk, csak a<br />
szállásoltatás folyik a legfelső emeleten. Az épület hasznosításával az UF Kft-t bíztuk meg.<br />
2012-ben KEOP program keretében elkészült a főépület és a kollégium energetikai<br />
korszerűsítése, melytől jelentős megtakarítást várunk a közüzemi díjakban.<br />
1.1.4 Tárgyi és pénzügyi feltételek<br />
Az oktatás és a kutatás tárgyi feltételei a korábbi pályázati tevékenységeknek és a 2011-ig<br />
létező szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően biztosítottak. Korszerű eszközparkkal<br />
(mérőműszerekkel, számítógépekkel, szoftverekkel) rendelkezünk. Ez a felgyorsult erkölcsi<br />
és fizikai avulást figyelembe véve több évre biztosítja a színvonalas szakmai munkát.<br />
Az eszközök üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése azonban egyre nagyobb nehézséget okoz<br />
a csökkenő források miatt, a költségvetésben pedig erre a célra már évek óta nincs fedezet.<br />
A kutatás pénzügyi fedezetét a sikeres pályázatok biztosíthatják, melyeken folyamatosan<br />
dolgozunk.<br />
Az oktatás pénzügyi fedezetének biztosítása egyre nehezebb, mert<br />
a költségvetés nem teszi lehetővé a szükséges oktatói létszám alkalmazását;<br />
a költségvetés nem fedezi a meglévő igen alacsony oktatói létszám béreit sem;<br />
az általunk megállapított önköltség mértékét a minisztérium alacsonyabb szinten<br />
engedélyezte;<br />
az igazgatásszervező szakunkon a KIM nem engedélyez államilag ösztöndíjas<br />
helyeket;<br />
az igazgatásszervező szakon a KIM az önköltséges helyek számát is drasztikusan<br />
korlátozza, hosszabb távon ellehetetlenítve a szak fenntartását.<br />
Az államilag finanszírozott hallgató létszám 14%-kal csökkent, addig a személyi költségek<br />
44%-al csökkentek úgy, hogy 2009-ben megindult az új Birtokrendező mérnök MSc szak<br />
oktatása. A költségvetés drasztikus, 47%-os csökkenése viszont évi 100 millió forintot<br />
meghaladó hiányokat okozott. A személyi költségek nem csak az oktatók, hanem a kar<br />
valamennyi dolgozójának, óraadójának a költségeit jelentik mFt-ban. A kar költségvetési<br />
egyensúlya 2012-ben – az <strong>NymE</strong> „válság” költségvetésének hatására – az évi 220 millió<br />
forintnál állt helyre, de ez is csak úgy, hogy fejlesztésre, beruházásra dologi kiadásokra a<br />
költségvetésben nem áll rendelkezésre forrás. Hosszabb távon ennek negatív hatása<br />
jelentkezni fog az oktatás – kutatás tárgyi feltételeinek biztosításánál.<br />
6
Az elmúlt időszakban az államilag finanszírozott hallgatói létszám enyhe csökkenést mutat,<br />
amely összehasonlítva más karok, szakok létszámadataival jónak tekinthető. Ha az összes<br />
hallgatói létszámot tekintjük, akkor – eltekintve a 2002 – 2008 közötti ingatlan-nyilvántartó<br />
szak átmeneti létszám csúcsától – folyamatos, lassú emelkedést láthatunk. Ennek ellenére<br />
éltük meg a költségvetési támogatás ~47%-os és az oktatói létszám ~30%-os csökkenését,<br />
ahogy azt a lenti ábra is mutatja.<br />
<strong>GEO</strong> költségvetési egyensúly<br />
1.1.5 Személyi feltételek<br />
A Karon három szakon, két képzési formában folyik az oktatás:<br />
földmérő és földrendező mérnöki szak, BSc, 7 szemeszter, nappali és levelező tagozat,<br />
geoinformatikai, földrendező és ingatlan-kataszteri szakirányon<br />
igazgatásszervező szak, BA, 6 szemeszter, nappali és levelező tagozat, ingatlannyilvántartói<br />
szakirányon<br />
birtokrendező mérnök szak, MSc, 4 szemeszter, levelező tagozat<br />
A Karon emellett még a szakirányú szakmérnöki képzés (hivatalosan szakirányú<br />
továbbképzés) 4 szemeszterrel, levelező tagozaton Építési geodézia szakmérnök és<br />
Ingatlanjogi szervező szakokon folyik, valamint 3 féléves képzéssel Geoinformatikai<br />
szakmérnök képzést szervezünk.<br />
Az oktatói terhelés számításánál az óraszámokat először a ténylegesen megtartandó oktatási<br />
órák számával számoltuk, majd figyelembe vettük az SZMSZ szerint a diplomaterv<br />
konzultációkhoz és vizsgákhoz rendelt óraszámokat és végül az SZMSZ szerinti<br />
szorzószámokat (előadás 2-szeres, gyakorlat 1,5-szörös szorzó). A terepi mérőgyakorlatoknál<br />
nem alkalmaztuk ezt a szorzószámot. Az öt képzési forma lebonyolításához minimálisan<br />
szükséges oktató létszámot a következő, 1.1 táblázatban foglaltuk össze.<br />
7
Szükséges oktató létszám<br />
Mintatanterv szerinti előadás, gyakorlati<br />
órák és a mérőgyakorlatok megtartása<br />
Mintatanterv szerinti előadás, gyakorlati<br />
órák, mérőgyakorlatok megtartása a<br />
diplomaterv konzultációval és a<br />
vizsgákkal<br />
A ténylegesen<br />
megtartandó<br />
óraszámmal számolva<br />
Az SZMSZ szerinti<br />
szorzószámokkal számolva az<br />
órákat (kivéve mérőgyakorlat)<br />
35 52<br />
56 73<br />
1.1.táblázat A <strong>GEO</strong> képzéseihez szükséges oktató létszám.<br />
Ezzel szemben - fokozatos létszámcsökkenés mellett - 2012-ben, teljes munkaidőre<br />
átszámolva, összesen 39 fő vett részt az oktatásban, beleértve a részmunkaidős oktatókat, az<br />
intézeti mérnököket és a külső óraadókat is.<br />
A kar pénzügyi helyzete miatt jelenleg csak 19 teljes munkaidős oktatója van a karnak. 2008-<br />
ban ez szám még 32 volt. A részmunkaidős oktatók közül is négy csak a 2012. év elején<br />
bejelentett zárolások hatására lett átminősítve teljes munkaidőről részmunkaidőre (köztük egy<br />
egyetemi tanár, három minősített, az oktatási terhelésük változatlanul hagyása mellett). Az<br />
oktatási munka és az oktatók leterhelése ezzel olyan mértékű, hogy esetleges helyettesítésre<br />
már gyakorlatilag nincs lehetőség, az utánpótlás nevelése pedig szóba sem kerülhet.<br />
1.2 Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében<br />
1.2.1 A stratégiaalkotás szervezeti keretei, a célok egymásra épültsége és<br />
kiegyensúlyozottsága<br />
Az intézmény irányítása során a <strong>GEO</strong> vezetése törekszik mind a belső, mind a külső<br />
környezettel az együttműködésre, partnerségi kapcsolatok kialakítására, amelyet a hatékony<br />
működés mellett az új lehetőségek megteremtésében, a változásra való felkészülés jegyében<br />
az eredményesség jellemez. A stratégiaalkotás folyamatát ennek szellemében alakítjuk,<br />
valamint a küldetésnyilatkozatban foglaltak határozzák meg. Az intézménynek szüksége van<br />
mind a belső, mind a külső környezet folyamatos visszajelzéseire, monitorozására,<br />
figyelemmel kísérésére, hogy a változásokat minél előbb észlelni tudja, valamint az arra<br />
vonatkozó megoldási javaslatokat kidolgozhassa.<br />
A stratégiánkat a szakma jelenlegi és közeljövőbeni igényeinek feltárása és az azokra való<br />
pontos és gyors reagálás jellemzi. A stratégiai módszer tehát egy proaktív, a változásokat<br />
elemző, azok elébe menő megoldás. A program elemeinek felülvizsgálatában, majd részletes<br />
kimunkálásában a Kar valamennyi munkatársának és hallgatójának aktív részvételére és<br />
széleskörű támogatására számít a vezetés.<br />
Az oktatási igények és követelmények illetve a fejlesztési lehetőségek közötti ellentét<br />
feloldásának kulcsa a kommunikáció, a kooperáció és koordináció következetes alkalmazása.<br />
Karunk jó kapcsolatai a földügyi szektorral, a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztályával,<br />
a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek a<br />
szakmai háttér biztosítása tekintetben.<br />
8
A Rektori Program része a <strong>GEO</strong> stratégiai alapvetésének. A dékáni programok elemzik az<br />
előző ciklus tapasztalatait, és az elért eredményekre alapozva meghatározzák a következő<br />
ciklus stratégiai irányait. A hallgatók véleményét a kis hallgatói létszám által biztosítható<br />
személyes beszélgetések, a hallgató bizottságok jól közvetítik, de kérdőíves módszert is<br />
rendszeresen alkalmazunk a hallgatók elégedettségének és elvárásainak megállapítására. A<br />
munkatársak véleményét a tanszéki kari össz-dolgozói értekezletek, a tanszékvezetői<br />
értekezletek, a Kari Bizottságok közvetítik a vezetés felé. A stratégiai döntéseket a Kari<br />
Bizottságok, illetve a Vezetői Értekezlet készíti elő. A heti rendszerességgel tartott Kari<br />
Vezetői Értekezlet folyamatosan végzi az információk gyűjtését és a szükséges vezetési,<br />
irányítási feladatokat.<br />
1.2.2 Minőségbiztosításra fordított erőforrások, a konkrét folyamatok fejlesztésének<br />
rendszere, eszközei és szabályozási módszerei<br />
Karunkon ötfős Minőségbiztosítási Bizottság működik. Az elmúlt időszakban a bizottság<br />
elnöke oktatóként a Minőségbiztosítás c. tantárgy előadója is volt egyben. A bizottság egyik<br />
tagja egy európai uniós távoktatási projekt keretében a távoktatás minőség-értékeléséről<br />
szerzett oklevelet. A bizottság másik tagjának a földrendezéssel, birtokrendezéssel<br />
kapcsolatos tervezés a szakterülete, a harmadik fő erőforráskutatás területén szerzett<br />
szakmérnöki végzettséget. A bizottság kibővítése a legutolsó beszámolási időszak óta<br />
megtörtént a hallgatói önkormányzat képviselőjének bevonásával. A bizottságon kívül<br />
mindannyian törekszünk mind az oktatók, mind a dolgozók munkaminőségünk színvonalának<br />
fenntartására, bár a finanszírozási nehézségek miatt egyre nehezebb megfelelni a támasztott<br />
elvárásoknak.<br />
Minden tevékenységet a küldetésnyilatkozatnak és a minőségfejlesztési programban<br />
meghatározottak szerint végzünk. Tanévenként vizsgáljuk az alábbi területeket:<br />
1. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások.<br />
2. Az elindított programokat figyelemmel kísérjük és rendszeresen értékeljük azok<br />
végrehajtási állapotát.<br />
3. A hallgatói vélemények, visszajelzések rendkívül fontos szerepet játszanak az<br />
intézmény életében.<br />
4. Az oktatók minősítettségét.<br />
5. A tanulástámogatás, a hallgatói szolgáltatások minőségét.<br />
6. A belső információs rendszert.<br />
7. A nyilvánosság biztosítását.<br />
8. A kutatási tevékenységet.<br />
A minőségbiztosítási bizottság minden tanévben elkészíti a minőségfejlesztési program<br />
végrehajtásáról szóló kari beszámolót. Ebben a legfontosabb folyamatokat, tendenciákat,<br />
problémákat összefoglaljuk, elemezzük, majd akciótervet készítünk a megoldásra figyelembe<br />
véve az előző önértékelésben megfogalmazott feladatokat és célokat.<br />
1.2.3 A szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá<br />
tételében.<br />
A szervezet és a menedzsment hatékonyságának fokmérője a minőségszemlélet általánossá<br />
tételében a hallgatói vélemények az oktatók (oktatás hallgatói véleményezése) és dolgozók<br />
9
(hallgatói szolgáltatások véleményezése) munkájáról. Az elemzésekből egyértelműen látszik,<br />
hogy a korábbi évekhez viszonyítva javulás vagy romlás tapasztalható e tekintetben. A<br />
minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló éves jelentésekben megfogalmazottakat a<br />
szervezet menedzsmentje a már említett belső fórumokon megismerteti a kollegákkal, az<br />
oktatók esetében pedig az egyéni fejlesztési tervek megbeszélése is lehetőséget teremt erre. A<br />
szűk vezetői kör (dékánhelyettesek, intézetigazgatók, hivatalvezető) közvetlenül is<br />
foglalkozik a minőség kérdéseivel és az előbb említetteken túl az intézeti tanszékek szakmai<br />
koordinátorain („tanszékvezetők”) keresztül közvetetten is „eléri” az oktatókat.<br />
A <strong>NymE</strong> Geoinformatikai Kar Ügyrendje alapján az „igazgatási, ügyviteli, szervezési,<br />
tanulmányi, informatikai és nyomdai feladatait látja el a Dékáni Hivatal, amely funkcionális<br />
és szolgáltató egység. Segíti a Kar vezetőinek, testületeinek, szervezeti egységeinek,<br />
bizottságainak munkáját.<br />
A Dékáni Hivatal munkáját a dékánnak közvetlenül alárendelt dékáni hivatalvezető irányítja.<br />
A dékán munkáját segíti a dékánhelyettesek köre. Az általános, tudományos és külügyi<br />
területekért, valamint az oktatási ügyekért külön-külön dékánhelyettes felel.<br />
A Kar élén a dékán áll, aki a rektor felhatalmazása alapján átruházott feladat- és hatáskörben<br />
járhat el önállóan.<br />
A vezetői szint tehát az alábbi magas vezetői, valamint vezetői pozíciókból épül fel:<br />
intézetigazgatók (2 fő), dékáni hivatalvezető (1 fő), dékánhelyettesek (2 fő), dékán (1 fő).<br />
A Kar legfőbb döntéshozatali és végrehajtást ellenőrző testülete a Kari Tanács. A döntési,<br />
véleményezési fórumok a jogszabályoknak és szabályozásoknak megfelelően kialakítottak és<br />
működnek.<br />
A legkisebb nem önálló szervezeti egység az intézeti tanszék, amelyre a felsővezetés<br />
támaszkodhat, mivel az egység kisebb mérete lehetővé teszik számukra a „tényleges”<br />
koordinációt. A következő szervezeti szinten az intézetek találhatók, amely már önállósággal<br />
bír, és jogokkal, kötelezettségekkel felruházott intézetigazgatók szervezik az egységben folyó<br />
munkát.<br />
1.2.4 A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái<br />
A Kar vezetői jó kapcsolatot ápolnak az intézmény kollektívájával. Ez a kisebb foglalkoztatott<br />
létszámnak is köszönhető, amely őszintébb, családiasabb, ezáltal könnyebb, hatékonyabb<br />
munkakapcsolatokat tesz lehetővé. Ehhez hozzájárul, hogy az információ-áramlás „alulról<br />
felfelé” és „felülről lefelé” megoldott, több forma és csatorna létezik. Jellemző a kari vezetés<br />
szemléletére, hogy humánorientált ebből következően partnerségen alapszik. Mindenki<br />
elmondhatja problémáját, az ügyek nem sikkadnak el megoldás nélkül.<br />
A Kar jó kapcsolatai a MTA Földtudományok osztályával, a MTA Csillagászati és<br />
Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetével, az MFTTT szakmai<br />
szervezettel, az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési<br />
Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek mind a szakmai háttér biztosítása,<br />
mind a gyakorlati képzés tekintetben. Hasonlóan erősödött az oktatási kapcsolat geodéziai,<br />
térinformatikai intézményekkel és vállalkozásokkal. A <strong>GEO</strong> belföldi oktatási és szakmai<br />
kapcsolatai élők, ez az oktatók megbízatásaiból, bizottsági tagságaiból, a viselt választott<br />
tisztségeikből is kitűnik.<br />
Az egyetemen belüli kapcsolatrendszert is hasonlóképpen lehet jellemezni, az egyetemi<br />
vezetéssel és a többi Karral hasonlóan jó kapcsolatot ápol a vezetés. Konkrétabb<br />
együttműködés az intézmény képzési profiljához illeszkedő tudományágakkal (Erdőmérnöki<br />
10
Kar, Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar) foglalkozó Karok esetében valósul meg<br />
közös képzések, átoktatás, kutatás, konferencia részvételek formájában.<br />
Karunk a helyi önkormányzatok egy részével (Székesfehérvár város, Fejér megye), földügyi<br />
szektorral és azok háttérintézményeivel hagyományosan jó kapcsolatot ápol a<br />
küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szerepéhez méltóan. A VM Földügyi és<br />
Térinformatikai Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a hazai és külföldi<br />
felsőoktatási partnereinkkel (BME; ELTE; DATE; UeL, London; MMU és MU, Manchester;<br />
BOKU, Bécs; Salzburgi <strong>Egyetem</strong>; ITC, Hollandia; Leuveni Katolikus <strong>Egyetem</strong>, Belgium;<br />
Norvég Agrártudományi <strong>Egyetem</strong> stb.) hasonlóan jó az együttműködés a közös pályázatok,<br />
kutatásoknak, projekteknek köszönhetően.<br />
1.2.5 Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai<br />
A regionális és országos kapcsolatainak, együttműködéseinek eredményeképpen megvalósul<br />
az a szerep, amelyet a küldetésnyilatkozatában meghatározott magának, azaz a földügyi<br />
szakma kiválósági helye, műhelye és tudásközpontja legyen. Ennek bizonyítéka a<br />
http://www.geo.info.hu/portal2007/index.php?option=com_content&task=view&id=204&Ite<br />
mid=251 weblapon található nemzetközi projektek listája. Folyamatosan jelentkezik az igény<br />
az együttműködésre a szakmai intézmények, a minisztérium részéről. Ezek általában szakmai<br />
anyagok véleményezésében, vagy javaslattétel, továbbképzések formájában realizálódnak.<br />
1.2.6 A HÖK részvétele az intézmény vezetésében<br />
A kari hallgatói önkormányzat elnöke részt vesz és képviseli a hallgatók érdekeit az egyetem<br />
legfőbb döntéshozatali testületében, a Szenátusban. A Kar döntéshozó testülete a Kari Tanács,<br />
amelyben jelenleg 30%-os a hallgatói képviselet aránya, a hallgatói önkormányzat elnökén<br />
kívül jelen van még a Kollégiumi Bizottság titkára, a Valéta Bizottság elnök, valamint az I-II.<br />
évfolyam választott képviselői. A HÖK képviselői az NFtv-ben foglaltaknak megfelelő<br />
létszámban a KT állandó bizottságainak munkájában is részt vesznek. Ezeken a fórumokon<br />
kívül a dékán minden félév kezdéskor felveszi a kapcsolatot a hallgatói szervezetek<br />
vezetőivel, hogy áttekintsék a hallgatók helyzetét, az őket érdeklő aktuális kérdéseket.<br />
Természetesen bármilyen problémával, felvetéssel, javaslattal megkereshetik a kari vezetést,<br />
az „ajtó” mindig nyitva áll”.<br />
1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai<br />
1.3.1 Alapképzések<br />
Alapképzésben az agrár képzési területen Földmérő és földrendező mérnök alapszakon (BSc)<br />
folyik az oktatás, a hallgatók három szakirányon fejezhetik be tanulmányaikat. Mérnökök<br />
képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet számára, akik<br />
– túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken – képesek a földméréssel<br />
szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére<br />
A közigazgatási katonai és rendészeti képzési területen Igazgatásszervező alapszakon (BA)<br />
folyik a képzés, amely korábban a jogi képzési területre volt besorolva. A képzés célja olyan<br />
11
igazgatásszervezők képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati<br />
technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás<br />
módszereinek, a jogrendszer intézményei működésének, gazdálkodásának, valamint az<br />
igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más<br />
társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására,<br />
közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási<br />
szervek működésének szervezésére. A képzések részletes kifejtését a 2.1. alfejezet<br />
tartalmazza.<br />
1.3.2 Mesterképzés<br />
Az agrár képzési területen egy mesterképzés folyik Karunkon (Birtokrendező mérnök MSc).<br />
A képzés célja olyan birtokrendező mérnökök képzése, akik képesek – a birtokrendezés<br />
tulajdonjogi és földhasználati (térképi, és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálásán,<br />
nyilvántartásán, dokumentálásán alapulva és a fenntartható földhasználati stratégiák<br />
ismeretében – a gazdaságosan művelhető birtokok, családi gazdaságok, ésszerűen használható<br />
és az érdekelt felek bevonásával kialakítható birtokszerkezet megvalósítására, a<br />
mezőgazdasági termelőtevékenység és a munkavégzés feltételeinek, az agrárgazdálkodás és<br />
az életminőség optimumának figyelembevételével.<br />
Karunkon az oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket tartunk<br />
Geoinformatika, építési geodézia és ingatlanjogi szervező szakon.<br />
1.3.3 Képzés nemzetközi kooperációval<br />
A geoinformatikai szakirányú továbbképzés az UNIGIS nemzetközi képzés tematikája alapján<br />
történik. Továbbá EMGISc (European Masters of GI Sciences) oklevelet szerezhet az, aki két<br />
modult angolul tanul, egy modult külföldön (nyári egyetem), valamint angol nyelven készíti<br />
el és védi meg záródolgozatát. MSc (Master of Science) fokozat szerezhető az angol, osztrák<br />
és holland társegyetemeken, kiegészítő távoktatásos képzéssel, melynek időtartama 1 év. Ezt<br />
követően egy angol nyelvű diplomatervet kell még készíteni. A képzés 3 féléves, alapvetően<br />
távoktatásra épülő, a 4. félévben szakdolgozat készítés.<br />
1.3.4 A Geoinformatikai Doktori Program<br />
A <strong>GEO</strong> kutatási területe szorosan kapcsolódik az Erdőmérnöki Kar (EMK) tudományos<br />
témáihoz, bár önálló tudományágat képvisel. Az EMK és a <strong>GEO</strong>, valamint az MTA<br />
Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (GGKI) együttműködésének hagyományai több<br />
évtizedre nyúlnak vissza. A Kar oktatói közül többen folytatták és folytatják tanulmányaikat<br />
az EMK Doktori Iskoláiban. Az új program (térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria,<br />
geodézia, földmérés és földrendezés) a környezettudományok, az erdészeti és<br />
vadgazdálkodási területen jelentkező számos speciális kutatási feladathoz kapcsolódhat,<br />
hozzájárulhat a vizsgálatok, elemzések komplexitásához. A Kitaibel Pál Környezettudományi<br />
Doktori Iskola negyedik programja a Geoinformatikai program (K4).<br />
12
1.3.5 Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához<br />
Az oktatás és a kutatás tárgyi feltételei a korábbi pályázati tevékenységeknek és a 2011-ig<br />
létező szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően biztosítottak. Korszerű eszközparkkal<br />
(mérőműszerekkel, számítógépekkel, szoftverekkel) rendelkezünk. Ez a felgyorsult erkölcsi<br />
és fizikai avulást figyelembe véve 3-5 évre biztosíthatja a színvonalas szakmai munkát. Az<br />
eszközök üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése azonban egyre nagyobb nehézséget okoz a<br />
csökkenő források miatt, a költségvetésben pedig erre a célra már évek óta nincs fedezet. Az<br />
oktatói kar a magas oktatási terhelés mellett is igyekszik bekapcsolódni a tudományos<br />
munkába, melyhez a sikeres pályázatok biztosítanak lehetőséget. 2012-ben hat fiatal<br />
kollégánk vett részt doktori képzésben, vagy érte el a doktorjelölti státuszt.<br />
1.3.6 A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra<br />
hatékonyságának növelésére, a karok közötti átoktatások rendszere, közös képzések<br />
kezelése<br />
Ahogyan a jelen helyzetképből már kiderült, bizonyos oktatási feladatokban az alapképzés és<br />
a mesterképzés területén együttműködünk az anyaegyetem más karaival. Az alapképzésben<br />
elsősorban a teremkapacitásunkat tudjuk felajánlani az ott lévő oktatási eszközök használata<br />
mellett. Mivel a saját oktatásunk szinte teljesen leköti a fizikai kapacitásunkat, ezért itt<br />
elsősorban a hétvégék kihasználásáról van szó.<br />
Az átoktatásra elsősorban a mesterképzés során kerül sor. Főleg az Erdőmérnöki Kar oktatói<br />
működnek közre az oktatásban, ezzel jelentősen növelve a képzés színvonalát. A Kar<br />
fejlődése során Phd fokozatot szerzett oktatóink fokozatosan bekapcsolódnak a<br />
mesterképzésünkbe, terveink szerint később más Karok munkáját is segíteni tudják a<br />
szakterületükön szerzett elmélyült tudásuk alapján.<br />
1.4 C-SWOT analízis<br />
1.4.1 Külső feltételek (C - constrains)<br />
A hagyományosan földmérés és térképészet szavakkal jelölt szakterület, amit ma<br />
általánosabban geoinformatikának nevezünk, valós társadalmi igények kiszolgálására jött<br />
létre. A gazdasági és társadalmi folyamatok alapvetően meghatározták, hogy milyen célok<br />
kaptak prioritást, melyek voltak a földügy legfontosabb feladatai egy adott időszakban.<br />
Példaként említhető az 1980-as években az egységes ingatlannyilvántartás bevezetése,<br />
amelynek alapja egy új nagyméretarányú térképrendszer (EOTR) létrehozása volt s ez sok<br />
állami megrendelésű munkát generált. Erre az időszakra esett a közműnyilvántartás elindítása,<br />
ami a kataszteri térképnél részletesebb térképi alapokat kívánt meg s így új felmérési<br />
munkákat is jelentett. Amikor hazánkban még jelentős földalatti bányaművelés folyt, jelentős<br />
igény volt bányamérők iránt; mára ez alapvetően megváltozott. A kárpótlási törvény és a<br />
részaránykiadás a 90-es években jelentett többletfeladatokat. Az EU csatlakozás és a<br />
területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer új típusú, parcella-alapú nyilvántartás<br />
13
evezetését igényelte. A digitális térkép iránti igény a külterületi és a belterületi földmérési<br />
alaptérképek digitalizálási programját generálta. Az ingatlan-, közmű és más térinformatikai<br />
nyilvántartások iránti igény a városokban (kiemelt településeken) a nemzeti kataszteri<br />
program elindítását ösztönözte.<br />
Az említett programok központi költségvetésből valósultak meg, de ez a forrás fokozatosan<br />
elapadni látszik. Ugyanakkor az Európai Uniós, a zöldmezős beruházások, útépítések,<br />
felújítások, vízügyi, kereskedelmi és más beruházások jelentős mennyiségű munkával látták<br />
el az utóbbi években a földmérő szakmát is. Új igényként nevesíthető az országos és céges<br />
térinformatikai rendszerek iránti kereslet.<br />
A fenti felsorolás nem teljes körű, csupán azt kívánta példázni, hogy a mindenkori gazdasági<br />
helyzet és társadalmi igény alapvetően befolyásolja a földügyi szakma, így a földmérő- és<br />
földrendező mérnökképzés helyzetét is. Hasonlóan ítélhető meg a gazdasági válság hatása a<br />
szakmára. Az általános konjunktúra és a nagyszámú hiteligény idején jelentős bevétel<br />
származott a tulajdoni lap iránti keresletből, míg mára ez a kereslet lényegesen csökkent. A<br />
demográfiai helyzet változásával is számolni kell az egész felsőoktatásban; ismert, hogy a<br />
következő években lényegesen csökken a 18 éves korosztály létszáma.<br />
Általános tapasztalat, hogy a középiskolai diákok a természettudományos és műszaki<br />
területek iránt viszonylag érdektelenek, a felvett hallgatók természettudományos<br />
felkészültsége igen alacsony. Ezzel a korláttal együtt kell élnünk.<br />
A külső feltételeket, trendeket ezért folyamatosan figyelnünk kell és képzésünkkel is<br />
rugalmasan kell alkalmazkodnunk a változásokhoz.<br />
1.4.2 Erősségek (S - strengths)<br />
Összefoglalás:<br />
Karunk külső megítélése a szakmában jó, ezt számos rendezvény, külső<br />
projektekben és szakértői feladatokban való részvétel, konferencia, publikáció<br />
igazolja vissza. Szakértői, oktatási, továbbképzési tevékenységünket számon tartja<br />
a szakma és számítanak ránk.<br />
Számos EU-s projektnek köszönhetően ismertté vált a kar neve külföldön is.<br />
Földügyi, térinformatikai tudásbázis létesült.<br />
Az infrastrukturális háttér sokat javult az utóbbi időszakban.<br />
A gyakorlatorientált oktatási tevékenységnek kialakult, a modernizációval lépést<br />
tartó rendje és színvonala van, amely színvonalat idáig (a romló körülmények<br />
dacára) tartani tudtuk.<br />
A jelentkezők száma – az általános tendenciákkal ellentétben – nem csökkent.<br />
Jól kimunkált és gyakorlatias a képzés, szigorú a követelményrendszer.<br />
A kis létszámból adódóan személyesek és jók oktatói-hallgatói kapcsolatok.<br />
Az oktatók szakmai szerepvállalása, a szakma fejlesztésében betöltött szerepe<br />
jelentős, ami pozitívan hat vissza az oktatásra.<br />
A selmeci diákhagyományok kedvező hatnak közhangulatra.<br />
A végzettek felkészítésével a munkáltatók elégedettek.<br />
Az új igényekre gyors, rugalmas a reakció-képességünk.<br />
Geoinformatikai doktori program indult több fiatal oktatónk részvételével<br />
Képzésünk egyik erőssége a fél évszázados múlton alapuló, a szakmai modernizációt<br />
rugalmasan követő, kiscsoportos, gyakorlatorientált oktatás. A fehérvári <strong>GEO</strong><br />
beágyazódott a szakmai köztudatba, neve van. A nálunk végzett szakemberek fontos szakmai<br />
14
irányító- és operatív posztokat töltenek be. Többször előfordult, hogy a nálunk végzettek<br />
gyermekeit is tanítottuk. Az általunk szervezett konferenciákra, továbbképzésekre,<br />
találkozókra szívesen jönnek a szakemberek. Kapcsolatunk a szakmával (a főhatósággal, a<br />
cégekkel, földhivatalokkal, partnerintézményekkel, vállalkozókkal, műszerforgalmazókkal)<br />
élő, kooperatív, így a változásoknak, fejlesztési törekvéseknek is részesei vagyunk.<br />
Az utóbbi években a kar épületállománya megújult, az oktatás tárgyi feltételei jók. Sikeres<br />
pályázatoknak köszönhetően a romló pénzügyi helyzet ellenére is sikerült szinten tartani, több<br />
területen magasabb szintre emelni az oktatás fontos infrastruktúráját jelentő műszerparkot és<br />
szoftverállományt.<br />
Az oktatás személyi feltételeit több területen sikerült javítani az utóbbi években, annak<br />
ellenére, hogy az oktatói létszám stagnálást mutat. Az egész agrár-műszaki felsőoktatásban<br />
egy nemzedékváltásnak vagyunk tanúi; kétségtelen, hogy az oktatói állomány fiatalítása nem<br />
szerves módon, folyamatos átalakulással megy végbe, hanem töréssel. E tekintetben az egy<br />
évtizeddel ezelőtti állapothoz képest előrelépésről beszélhetünk, mert nagyobb arányú a<br />
tudományos minősítéssel rendelkezők száma és többen vesznek részt doktori képzésben, amit<br />
az anyaegyetemünkön indított geoinformatikai doktori program is támogat (korábban ilyen<br />
nem volt).<br />
Az oktatástechnológia fejlett, a hallgatókat korszerű tananyaggal tudjuk ellátni, az előadások<br />
és gyakorlatok egymásra épülése, kidolgozottsága jó, az idők során jól bevált módszerekkel<br />
támogatott. A tanulás számítógépes és szoftveres háttere megfelelő, az elektronikus<br />
tananyagok hozzáférhetők, az egyéni gyakorlás lehetősége biztosított, a feladatleadásnál és<br />
számonkérésnél terjednek az elektronikus módszerek.<br />
Képzésünk további erősségét jelenti – a más szempontból hátrányos – kis hallgatói létszám,<br />
szakunk „kis szak” jellege. Ez lehetőséget ad arra, hogy személyesen ismerjünk minden<br />
hallgatót, hogy jó tanár-diák viszony alakuljon ki, amit a hallgatók is pozitívumként jeleznek<br />
vissza.<br />
Bár nálunk is jelentős a lemorzsolódás, a személyes törődés révén a felvételi pontszámokhoz<br />
képest mégis viszonylag sok hallgatót sikerül eljuttatni a diplomáig. A hallgatók közötti<br />
kapcsolatokat a kreditrendszer kevésbé lazítja fel, mint másutt. Az összetartozást erősítik az<br />
anyaegyetemünkön is fontos szerepet betöltő több évszázados „selmeci hagyományok”,<br />
amelyekben az oktatók egy része közvetlenül is részt vesz.<br />
1.4.3 Gyengeségek (W - weaknesses)<br />
Röviden a gyengeségek:<br />
A kis hallgatói létszámból fakadó fajlagosan magas költségek.<br />
Az oktatói kar elöregedése, esetenként fásultság. Fiatal oktatók letelepítésének és<br />
versenyképes jövedelemviszonyai megteremtésének nehézsége.<br />
A műszerek, szoftverek karbantartásának, frissítésének, felújításának magas<br />
költségei<br />
Az épület-állomány fenntartására fordítható eszközök korlátossága.<br />
Korszerű műszerek és eszközök magas beszerzési költsége.<br />
Először az előbb erősségként említett „kis szak” jelleget kell most gyengeségként<br />
feltüntetnünk, ugyanis pénzügyi, finanszírozási és gazdaságossági szempontból ez hátrányt<br />
jelent, különösen akkor, hogy képzésünk nem a központban van, hanem földrajzilag is<br />
elkülönülve, egy másik városban. Kétségtelen, hogy a működtetés költségei így magasabbak,<br />
mintha egy nagyobb létszámú szakot, központi helyen kellene fenntartani, de Székesfehérvár<br />
15
jó földrajzi elhelyezkedése - regionális és beiskolázási szempontokat is figyelembe véve -<br />
indokolttá teszi, hogy a képzés itt legyen.<br />
Nemcsak az épületek fenntartása, hanem az eszközök karbantartása, a műszerek, szoftverek<br />
felújítása is gondot okoz.<br />
Az oktatói utánpótlás, helyettesítés sokkal nehezebb, mint egy nagy intézmény esetében,<br />
hiszen nálunk a tantárgyak, kutatási témák jobban személyhez kötöttek.<br />
Mindezek ellenére indokoltnak látjuk az önálló földmérő képzést Székesfehérváron. A<br />
közhiteles ingatlan-nyilvántartás és ehhez kapcsolódó földmérés nemzetstratégiai kérdés,<br />
melyhez – minden nehézség ellenére - önálló képzésre van szükség. Ha megszűnne az önálló<br />
földmérő képzés, annak hatásaként rövidesen jelentkezne a <strong>Nyugat</strong>-Európában, és az Egyesült<br />
Államokban most jelentkező szakemberhiány. Méretéhez képest a Karnak számos nemzetközi<br />
projektje van, ez is indokolja önálló létét.<br />
1.4.4 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (O - opportunities)<br />
Röviden a lehetőségekről:<br />
Oktatási-kutatási együttműködés és a <strong>NymE</strong> karai között, a virtuális mobilitás<br />
erősítése.<br />
Szolgáltatások érdekeltségi alapon.<br />
A komplex, térinformatikai szemléletű elemzések iránti kereslet kielégítése.<br />
A földügyi adatszolgáltatás iránti uniós kötelezettségek teljesítése, ilyen típusú<br />
igények kielégítése, a fejlesztésben, ellenőrzésben való részvétel.<br />
A létrehozott tudásközpont lehetőségeinek kiaknázása hazai és külföldi távoktatási<br />
központok bevonásával.<br />
Az előrelépést feltétlenül segítené, ha a földügyi, térinformatikai szakterületen új szakmai<br />
projektek, programok indulnának be, amelyekben számítanak részvételünkre. Úgy látjuk,<br />
hogy a – megítélésünk szerint elkerülhetetlen – földreform, a birtokszerkezet átalakítása nagy<br />
lehetőségeket fog nyújtani a földmérő mérnök és birtokrendező okleveles mérnök végzettségű<br />
hallgatóink számára.<br />
Ettől függetlenül is további kooperációra, együttműködésre van lehetőség intézmények között<br />
közös pályázatokban, projektekben. Ilyenek például a szoftvercégek (velük korábban is voltak<br />
szerződéseink ösztöndíjasok foglalkoztatására); a szakközépiskolák (FOSZ és OKJ képzés); a<br />
kutatóintézetek (FÖMI, MTA CSF Geodéziai és Geofizikai Intézet, akikkel szintén voltak<br />
eredményes múltbeli együttműködéseink), a magáncégek. Ennek feltétele természetesen,<br />
hogy legyenek olyan feladatok, pályázatok, projektek, amelyek igénylik és feltételezik ezt az<br />
együttműködést.<br />
Jobban ki lehetne használni a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> „zöld”, multidiszciplináris és<br />
hálózatos jellegét, a 10 kar sokszínűségét, a kölcsönös előnyökön alapuló karközi<br />
együttműködést. (E tekintetben is van jó példa: közös TÁMOP kutatási projektek, közös<br />
geográfus MSc képzés). Az oktatás területén például kuriózum lehetne, hogy egyes képzések<br />
más-más városban vannak.<br />
Vannak még tartalékok az intézetek, tanszékek és személyek közötti együttműködés terén is, a<br />
kölcsönös bizalom és a közös érdek felismerése alapján ezek a kapcsolatok is erősíthetők.<br />
16
1.4.5 Veszélyeztető tényezők (T - threats)<br />
Röviden a veszélyekről.<br />
Az alacsony hallgatói létszám miatt a kar (szak) alulfinanszírozottsága.<br />
Az épület- és eszközállomány fenntartásának magasabb költsége.<br />
Az oktatók magas leterhelése és anyagi megbecsültségének hiánya.<br />
A versenytársak erős aktivitása és nagyobb lehetőségei az oktatási piacon.<br />
A szakterületi változások (geomatikai irányultság) követésének lassúsága.<br />
Első veszélyként magának a szakmának a helyzetét – felértékelődését, vagy leértékelődését? –<br />
említenénk, amit alapvetően a társadalmi igény, a kormányzati szándék, a munkaerőpiaci<br />
helyzet határoz meg. Ha van elegendő munka, a szakma anyagi elismertsége jó, akkor<br />
bízhatunk abban, hogy szakjainkra is lesznek jelentkezők, ellenkező esetben csökkenő<br />
jelentkezéssel számolhatunk. Fontos az is, hogy az eddigi színvonalat tartani tudjuk (minden<br />
tevékenységünk eddigi szintjét megőrizzük), hogy a nálunk végzettek véleménye és a<br />
munkáltatók véleménye továbbra is kedvező maradjon.<br />
Látható az is, hogy a geoinformatikai szakterület „megszerzéséért”, az ilyen típusú<br />
szakemberek kibocsátásáért a jövőben nagyobb lesz a verseny. A földrajz szakokon és a<br />
térképész szakon a tanszékek és a szakirányok (szakok?) nevében mindenütt megjelent a<br />
geoinformatika elnevezés, ami az ennek megfelelő tartalmat és következményeket is jelenti.<br />
Kis szakunk finanszírozásának kérdése nemcsak az esetleg csökkenő létszám miatt, hanem a<br />
jelenlegi létszám szintjén is kritikusnak mondható. Ugyanakkor biztató, hogy a nemzetközi<br />
felmérések a geoinformatikára a következő öt évben 50 %-os növekedést prognosztizálnak.<br />
Ez tovább erősíti azt a gondolatot, hogy Magyarországon szükség van önálló földmérő<br />
képzésre.<br />
A finanszírozási elvek, a jogszabályok változása, annak esetleges kedvezőtlen hatása szintén<br />
veszélyforrásként kezelendő.<br />
17
2 A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI<br />
2.1 Oktatás<br />
2.1.1 A karon folyó képzések kimeneti eredményei<br />
A Karon folyó képzéseket képzési területenként mutatjuk be.<br />
Alapképzések<br />
Az agrár képzési területen Földmérő és földrendező mérnök alapszakon (BSc) folyik az<br />
oktatás, a hallgatók három szakirányon fejezhetik be tanulmányaikat.<br />
Képzés szerkezete:<br />
o a képzési idő 7 félév. Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra + 600 óra gyakorlat,<br />
levelező tagozaton 600 óra + gyakorlat,<br />
o megszerzendő kreditek száma: 210,<br />
o végzettségi szint: alap,<br />
o szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földmérő és földrendező mérnök<br />
geoinformatikai, vagy földrendező, vagy ingatlan-kataszteri szakirányon,<br />
o szakirányok: geoinformatikai szakirány, földrendező szakirány, ingatlan-kataszteri<br />
szakirány,<br />
o a képzés formái: nappali és levelező tagozat.<br />
A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult:<br />
Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek<br />
2008 419 158 169<br />
2009 515 188 166<br />
2010 594 227 179<br />
2011 521 185 167<br />
2012 359 116 117<br />
Jogi képzési területen (2012-től Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület) a képzés<br />
korábban a Jogi képzési területre volt besorolva. A Felsőoktatási Törvény változása és az azt<br />
követő jogszabályi változások során került át a képzés a Közigazgatási rendészeti és katonai<br />
képzési területhez. Karunkon ez a képzés jelenleg változatlan mintatantervvel folyik<br />
Igazgatásszervező alapszak (BA) szakon.<br />
A képzés szerkezete:<br />
o képzési idő: 6 félév nappali és levelező tagozaton,<br />
o legkisebb óraszáma teljes időre: 1800 óra, levelező tagozaton 600 óra,<br />
o megszerzendő kreditek száma: 180,<br />
o végzettségi szint: alapfokozat,<br />
18
o szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: igazgatásszervező ingatlan-nyilvántartói<br />
szakirányon,<br />
o szakirányok: ingatlan-nyilvántartói szakirány,<br />
o a képzés formái: nappali és levelező tagozat.<br />
o<br />
A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult:<br />
Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek<br />
2008 340 91 81<br />
2009 - - -<br />
2010 145 58 45<br />
2011 319 127 96<br />
2012 124 49 37<br />
Mesterképzés<br />
Karunkon az agrár képzési területen folyik mesterképzés. A végzettek felkészültek válnak<br />
tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.<br />
A képzés szerkezete:<br />
o képzési idő: 4 félév,<br />
o megszerzendő kreditek száma: 120,<br />
o végzettségi szint: mesterfokozat,<br />
o Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: okleveles birtokrendező mérnök,<br />
o A képzés formái: nappali és levelező tagozat.<br />
A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult:<br />
Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek<br />
2008 - - -<br />
2009 24 20 17<br />
2010 30 21 14<br />
2011 34 16 12<br />
2012 21 9 5<br />
Szakirányú továbbképzések<br />
Karunkon az oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket tartunk.<br />
Geoinformatika szakirányú továbbképzés a szakon folyó képzés az UNIGIS nemzetközi<br />
képzés tematikája alapján történik. A képzésben résztvevők köre: műszaki és agrár főiskolai<br />
vagy egyetemi végzettségű mérnökök, természettudományos szakon végzett kutatók és<br />
tanárok. EMGISc (European Masters of GI Sciences) oklevelet szerezhet az, aki két modult<br />
angolul tanul, egy modult külföldön (nyári egyetem), valamint angol nyelven készíti el és védi<br />
meg záródolgozatát.<br />
MSc (Master of Science) fokozat szerezhető az angol, osztrák és holland társegyetemeken,<br />
kiegészítő távoktatásos képzéssel, melynek időtartama 1 év. Ezt követően egy angol nyelvű<br />
diplomatervet kell még készíteni. A képzés 3 féléves, levelező rendszerű, a 4. félévben<br />
szakdolgozat készítés.<br />
19
Az építési geodézia szakmérnöki képzéshez kapcsolódik, hogy a 34/2002. (IV. 27.) sz. FVM<br />
miniszteri rendelet szabályozta a Minisztérium illetékességi körébe tartozó tervező és vezető<br />
tervezői, illetve szakértői jogosultságok elbírálásának szabályait. Létrejött a GD2 építési<br />
geodéziai tervező, és a GD1 építési geodéziai vezető tervező jogosultság. Ennek utódja, a<br />
2006-ba létrejött GD-T (teljes jogkörű tervező) jogosultság megszerzésének feltételeként a<br />
rendelet a főiskolai végzettségű mérnökök esetében – más egyéb feltételek mellett – korábban<br />
előírta a 2 éves tervezői továbbképzést. Ez oktatási nyelven a szakmérnöki képzést jelenti. A<br />
képzés 3 féléves, alapvetően távoktatásra épülő, a 4. félévben szakdolgozat készítés. A teljes<br />
jogkörű tervezők tevékenységét a Magyar Mérnöki Kamara felügyeli a szakmai jogosultságok<br />
kiadásával, azok nyilvántartásával, és az időszakos meghosszabbításukhoz szükséges<br />
továbbképzések ellenőrzésével.<br />
Az ingatlanjogi szervező szak a felsőfokú képzést nyújtó szakok, így különösen az ingatlannyilvántartási<br />
szervező, igazgatásszervező, földmérő, földrendező mérnökképzés részben az<br />
ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozásra, részben pedig a mérnöki tudományra helyezte a<br />
hangsúlyt. Az alapítandó képzésnél a fókuszba inkább az ingatlannal összefüggő<br />
közgazdasági, forgalmazási, értékelési, hitelbiztosítéki ismeretek kerülnek, ráépülve az<br />
alapképzés keretében oktatott tantárgyakra. A képzés az ingatlan érték-meghatározó szerepe<br />
folytán, illetve azon keresztül kíván speciális végzettséget nyújtani az ingatlanokkal<br />
foglalkozó szakemberek számára, amely tudásanyag jól hasznosítható mind a<br />
közigazgatásban, mind pedig a gazdasági életben. A szakirányú továbbképzés azoknak ad új<br />
és hasznosítható ismeretanyagot, akik elsősorban erdőmérnöki, földmérő mérnöki,<br />
földrendező mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, gazdálkodási és menedzsment,<br />
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, igazgatásszervező, ingatlan-nyilvántartási<br />
szervező, közszolgálati szakokon szereztek felsőfokú végzettséget és a következő területeken<br />
dolgoznak. A képzés 4 féléves, alapvetően távoktatásra épülő.<br />
Képzéseink az alábbi táblázat szerint alakultak a vizsgált időszakban:<br />
fsz alap mester tanári oszt. szt<br />
2008 0 2 0 0 0 1<br />
2009 0 2 1 0 0 1<br />
2010 0 2 1 0 0 1<br />
2011 0 2 1 0 0 1<br />
2012 0 2 1 0 0 1<br />
szt szakirányú továbbképzési szak<br />
A táblázatból kiolvasható, hogy a képzésünk gerincét az alapképzés adja. 2010–ig hiányzott a<br />
képzési vertikumból a mesterképzés. Ennek akkreditálása után mérnökeinknek (és más<br />
területen oklevelet szerzett mérnököknek) lehetőségük van tudásukat mester szintre<br />
fejleszteni. Elsősorban a Karon végzett hallgatók, illetve agrár képzésben diplomát szerzett<br />
mérnökök jelentkeznek a képzésre. Más képzési területről érkezőket sem zárunk ki, de<br />
számukra egyénileg megállapított különbözeti tárgyak elvégzését írjuk elő.<br />
20
A szakirányú továbbképzések közül jelenleg a Geoinformatikai szakirányú továbbképzés<br />
aktív, ennek ellenére a mások két fentebb említett képzést is rendszeresen meghirdetjük. Az<br />
Építési geodézia szakirányú továbbképzés jelentősége a Mérnöki Kamara megalakulása után<br />
csökkent. A korábban végzett mérnökök szakmai tudásának felfrissítése jelenleg a Mérnöki<br />
Kamara keretei között történik. Hasonló a helyzet az Ingatlanjogi szervező szakirányú<br />
továbbképzéssel is. A legstabilabb a Geoinformatikai szakirányú továbbképzésünk. Erre a<br />
képzésre az a jellemző, hogy az utóbbi években a legkülönbözőbb határszakmákból<br />
jelentkeznek mérnökök. Az eddig leírtakat az alábbi grafikon szemlélteti:<br />
21
2.1.2 Hallgatói létszámadatok<br />
A hallgatói létszám alakulását a vizsgált időszakban a következő táblázat mutatja (a<br />
létszámokat a mindenkori októberi statisztikai adatok alapján tüntettük fel):<br />
A hallgatói létszám alakulása (októberi statisztika)<br />
2008 2009 2010 2011 2012<br />
alapképzés nappali államilag támogatott 358 294 264 278 203<br />
költségtérítéses 73 58 46 37 125<br />
levelező államilag támogatott 78 68 130 129 33<br />
költségtérítéses 164 100 50 47 121<br />
államilag támogatott<br />
össz.<br />
436 362 394 407 236<br />
költségtérítéses összesen 237 158 96 84 246<br />
mindösszesen 673 520 490 491 482<br />
mesterképzés nappali államilag támogatott<br />
költségtérítéses<br />
levelező államilag támogatott 5 5 7<br />
felsőfokú<br />
szakképzés<br />
szakirányú<br />
továbbképzés<br />
nappali<br />
levelező<br />
költségtérítéses 12 20 19 10<br />
államilag támogatott<br />
össz.<br />
5 5 7<br />
költségtérítéses összesen 12 25 19 10<br />
mindösszesen 12 25 24 17<br />
államilag támogatott<br />
költségtérítéses<br />
államilag támogatott<br />
költségtérítéses<br />
államilag támogatott<br />
össz.<br />
költségtérítéses összesen<br />
mindösszesen<br />
75 34 16 13 11<br />
Az alapképzést tekintve a Kar összlétszáma eleinte csökkenést, majd stabilizálódást mutat. A<br />
csökkenés fő oka az volt, hogy az Igazgatásszervező (BA) szakon az ideiglenes akkreditáció<br />
lejárt, és a végleges akkreditációig egy évben nem volt felvétel ezen a szakon. Azóta a képzés<br />
újra beindult, a létszám újra megjelenik. Határozott tendencia mutatkozik az államilag<br />
finanszírozott hallgatói létszám csökkenésében, összhangban a kormányzati törekvésekkel.<br />
Örvendetes módon a mérnökképzésben a nappali tagozaton szinte teljesen fel tudtuk tölteni a<br />
kapacitás engedte létszámot államilag finanszírozott hallgatókkal. (2012 nyarán az Oktatási<br />
Hivatal utasítására az anyaegyetemnek és így a Karnak mintegy 30%-al csökkentenie kellett a<br />
kapacitását). A levelező tagozaton jelentősen csökkent az államilag finanszírozott hallgatói<br />
létszám. Ez magával hozta az általános létszámcsökkenést, mert tapasztalataink szerint a<br />
22
jelentkezők anyagi ereje az utóbbi években jelentősen csökkent, és ezen a diákhitel sem<br />
javított túl sokat.<br />
Mesterképzésünket eddig csak levelező tagozaton tudtuk elindítani, ez arra utal, hogy<br />
korábban oklevelet szerzettek akarják képzettségüket magasabb szintre emelni. Az államilag<br />
finanszírozott helyeket minden évben pályázat útján osztja szét az OH, ez 5-7 helyet jelent<br />
évente a Birtokrendező képzésben. A Birtokrendező képzés létszáma stabilnak mondható.<br />
A szakirányú továbbképzés létszáma az előző fejezetben leírt okok miatt folyamatosan<br />
csökkent, majd stabilizálódott. Ennek egyik oka az, hogy a nem agrárképzésből (illetve azzal<br />
rokon műszaki képzési területekről) jelentkező diplomásoknak a szakirányú továbbképzés<br />
nem ad végzettséget csak képzettséget, ami korlátozhatja a betölthető munkakörök számát.<br />
Az eddig leírtakat szemlélteti összefoglalóan az alábbi táblázat illetve grafikon:<br />
A felvett hallgatók<br />
képzési szintenként<br />
(az októberi statisztika<br />
alapján)<br />
fsz alap mester tanári oszt. szt.<br />
2008 238 0 7<br />
2009 145 12 9<br />
2010 183 15 7<br />
2011 220 12 6<br />
2012 129 5 5<br />
23
2.1.3 A végzett hallgatók képzési szintenként<br />
A hallgatói létszámok szakonkénti összehasonlítását mutatja a követekező ábra:<br />
<strong>GEO</strong> hallgatói létszámok<br />
Az ábrából kitűnik, hogy az ingatlan-nyilvántartási szervező szak létszáma meredeken<br />
felfutott 200-2005 közötti időszakban. Ennek fő oka a földügyi igazgatásban elvárt<br />
szakemberállomány felsőfokú okleveles képzése indokolta, 2008-tól a hallgatói létszám<br />
közepes szinten stabilizálódott.<br />
Ezen túl a vizsgált időszakban a végzettek számát a következő táblázat mutatja:<br />
fsz alap mester tanári oszt. szt.<br />
2008 30* 22<br />
2009 102 27<br />
2010 173 25<br />
2011 109 9 8<br />
2012 42 9 3<br />
*főiskolai képzésben<br />
Magyarázatra szorul a 2010-11-es év alapképzési statisztikája. Ahogyan említettük, az<br />
Igazgatásszervező (egyébként nagy létszámú) képzésben volt egy szakadás. Ezért sokan<br />
végeztek a 2010-es és 2011-es évben, utána megkezdődött az évfolyamok feltöltődése<br />
felmenő rendszerben. 2013-ban megint meg fog emelkedni a végzettek száma, mert az<br />
Igazgatásszervező nappali tagozat első teljes évjárata eljutott a záróvizsgáig.<br />
Általánosságban elmondható, hogy a felvettek és végzettek létszáma jelentős eltérést mutat.<br />
Ez az eltérés oda vezet, hogy idővel a Kar kapacitása megtelik, és a felvehetők létszámát nem<br />
a tanulmányi eredmény, hanem ez a tényező fogja korlátozni. A felvettek mintegy 15-20% -a<br />
annak ellenére lemorzsolódik, hogy a legnehezebbnek bizonyuló tárgyakból ingyenes<br />
felzárkóztató oktatást tartunk.<br />
24
Az alábbi táblázat és grafikon a lemorzsolódás arányait mutatja meg tagozatonként a BSc/BA<br />
képzésben.<br />
Év<br />
Nappali tagozat<br />
(%)<br />
Levelező tagozat<br />
(%)<br />
2009 22,8 21,7<br />
2010 15,1 11,6<br />
2011 13,9 18,5<br />
2012 6,0 14,2<br />
A táblázatot elemezve általánosságban elmondható, hogy a nappali tagozaton folyamatosan<br />
csökkent eddig a lemorzsolódás, a levelező tagozaton ingadozó, de a tendenciája egyenletes.<br />
A mesterképzés és a szakirányú továbbképzés lemorzsolódását nem elemeztük, mert vagy<br />
nincs lemorzsolódás, vagy van olyan év, amikor 1 fő távozik a képzésről. Ugyanez a helyzet a<br />
szakirányú továbbképzés esetében is. Ennek okát abban látjuk, hogy a mesterképzésre és a<br />
szakirányú továbbképzésre csak egy diplomával már rendelkező, dolgozó, magasan motivált<br />
hallgatók jelentkeznek.<br />
A lemorzsolódás fő okaként a gyenge középiskolai eredményeket lehet megjelölni.<br />
25
A következő táblázat a felvételi ponthatárokat mutatja:<br />
Földmérő/Földrendező<br />
Földmérő/Földrendező<br />
Igazgatásszervező<br />
Igazgatásszervező<br />
nappali tagozat<br />
levelező tagozat<br />
nappali tagozat<br />
levelező tagozat<br />
Áll.<br />
fin.<br />
Költségt. Áll. fin. Költségt. Áll.<br />
fin.<br />
Költségt.<br />
Áll.<br />
fin.<br />
Költségt.<br />
2008 234 198 176 176 331 161 - 171<br />
2009 272 174 296 199 - - - -<br />
2010 288 216 359 200 - - - 206<br />
2011 282 201 354 206 - 208 - 200<br />
2012 240 240 296 240 - 254 - 240<br />
A 400 illetve az 500 maximálisan megszerezhető pontszám tükrében megállapítható, hogy a<br />
lemorzsolódóknak főleg az egyetemen hirtelen megnövekvő tanulmányi követelmények miatt<br />
nem sikerül folytatni pályafutásukat. A távozó hallgatóknak csak töredéke említi a téves<br />
pályaválasztást távozási okként.<br />
A kisebb ütemű kibocsátás oka az, hogy a mintatantervhez képest sok hallgatónk<br />
„megcsúszik”, tehát kihasználja a tanulmányok elvégzéséhez biztosított további féléveket. A<br />
mesterképzésben a kibocsátás nagyjából megegyezik a felvettek létszámával, a szakirányú<br />
továbbképzésben pedig teljesen a felvettek létszámához igazodik, azzal a megszorítással,<br />
hogy ezen a képzésen talán kisebb a motiváció az oklevél konkrét megszerzésére. Sok<br />
hallgatónál kiderül, hogy sokkal fontosabb számára, hogy a továbbképzés során szakmai<br />
tudását szervezett keretek között bővíteni tudja. Az eddig leírtakat szemlélteti a következő<br />
ábra:<br />
26
A végzettek arányának növelésére úgy törekedtünk, hogy felmértük azokat a tantárgyakat,<br />
ahol vizsgakurzusok nyitásával segíthettük a mintatantervhez való felzárkózást. Ezeket a<br />
tárgyakat rendszeresen meghirdettük még rendkívül alacsony létszám mellett is. A másik<br />
tényező, ami segítette a kibocsátást egy negatív ösztönzés, nevezetesen az állami támogatott<br />
státuszból a költségtérítéses státuszba való átsorolás.<br />
A leírtak ellenére nem növekedett drámaian a kibocsátási létszám, mert eddig aránylag sok<br />
finanszírozott félév állt a hallgatók rendelkezésére a tanulmányaik elvégzéséhez.<br />
A 2012-től érvényesülő csökkentés a finanszírozott félévek számában máris érezteti hatását.<br />
Bár ezek a hallgatók még nem értek el a végzéshez, máris megmutatkozik az erősebb törekvés<br />
a mintatanterv ütemének tartására. A legnagyobb ösztönző erő az állami finanszírozás<br />
elvesztésétől való félelem. A másik lehetséges intézkedés a mintatanterv változtatások<br />
visszafogása főleg a tantárgyak félévek közötti mozgatása tekintetében. A passzív féléven<br />
lévő hallgatóink (10-15%) ugyanis a visszatéréskor a közben megváltozott mintatanterv miatt<br />
szerencsétlen esetben akár két félévet is veszíthetnek önhibájukon kívül a tantárgyi<br />
előkövetelmények megléte miatt.<br />
A passzív félévek, halasztások egyik fő oka az, hogy a hallgató rájön, hogy nem tud elegendő<br />
kreditet felvenni azért, mert nem végezte el az előfeltétel tárgyakat. Ekkor passzív félévet kér<br />
és a következő ciklusban újra megpróbálja elvégezni az ominózus félévet. Ennek próbáljuk<br />
elejét venni a már említett felzárkóztató tantárgyak megtartásával. A passzív félév kérésének<br />
másik oka – jellemzően a költségtérítéses/önköltséges hallgatóknál - az, hogy a<br />
jövedelmükben drasztikus változás áll be, és nem tudják a soron következő félévet kifizetni.<br />
Nagyon sok kérés érkezik a költségtérítés méltányosságból való elengedése tárgyában, de a<br />
Kar jelenlegi anyagi helyzetében ez nem támogatható. Megállapítható, hogy a Kar a<br />
fizetésképtelenséget belső intézkedéssel nem tudja megoldani.<br />
27
2.1.4 Az oktatás és a tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében<br />
Oklevél minősítések<br />
A vizsgált időszakban az oklevelek minősítését a következő táblázat mutatja:<br />
2008 és 2012 között kiadott<br />
diplomák minősítése (%)<br />
kitünteséses 1,6<br />
kiváló 4,6<br />
jó 58,7<br />
közepes 34,5<br />
elégséges 0,6<br />
A táblázathoz hozzá kell fűzni, hogy a záróvizsga eredmények jóval kedvezőbb képet<br />
mutatnak. Mivel a diploma minősítésébe az indexátlag beszámít, így a záróvizsga a teljes<br />
tanulmányi idő alatt elért eredményeket is tükrözi. A fenti megoszlást szemlélteti a következő<br />
grafikon:<br />
28
<strong>NymE</strong>-<strong>GEO</strong> Kollégium, 8000, Székesfehérvár,<br />
Hosszúsétatér út 8.<br />
férőh<br />
elyszá<br />
ma<br />
(ágya<br />
s)<br />
2.1.5 Kollégiumok jellemzői<br />
Egy Kar oktatási képéhez szorosan hozzátartozik a kollégiumok helyzete. A továbbiakban a kollégiumaink paramétereiről adunk néhány<br />
összefoglaló táblázatot:<br />
Kollégiumi típusa: saját fenntartású<br />
Címe: 8000, Székesfehérvár, Hosszúsétatér út 8.<br />
kollégium neve, címe<br />
férőhely<br />
(fő)<br />
lakószobák<br />
(db)<br />
komfortfokozat szolgáltatások térítési díj FT/hó<br />
190<br />
27 4<br />
saját zuhanyzóval és WC-el (14<br />
db), saját zuhanyzóval (9 db)<br />
vagy folyosói közös<br />
zuhanyzóval ellátott szobák (4<br />
db) zuhanyzóval vagy folyosói<br />
közös zuhanyzóval ellátott<br />
szobák állnak rendelkezésre a<br />
mozgássérült hallgatóknak a<br />
földszinten<br />
internet, hűtő<br />
ÁF= 9000 Ft (4<br />
db), 10 000 Ft<br />
(14 db), 11 000 Ft<br />
(9 db)<br />
24 3<br />
Felújított saját zuhanyzóval<br />
ellátott szobák<br />
internet, hűtő<br />
ÁF= 13 000 Ft<br />
5 2<br />
folyosói közös zuhanyzóval<br />
ellátott szobák<br />
internet, hűtő<br />
ÁF= 9 000 Ft<br />
29
Geoinformatikai Kar „B” épület, Budai úti Campus, 8000,<br />
Székesfehérvár, Budai út 43.<br />
férőh<br />
elyszá<br />
ma<br />
(ágya<br />
s)<br />
Kollégiumi típusa: saját fenntartású diákszálló<br />
Címe: 8000, Székesfehérvár, Budai út 43.<br />
kollégium neve, címe<br />
férőhely<br />
(fő)<br />
lakószobák<br />
(db)<br />
4 5<br />
6 4<br />
komfortfokozat szolgáltatások térítési díj FT/hó<br />
saját zuhanyzóval és WC-el<br />
ellátott szobák zuhanyzóval<br />
vagy folyosói közös<br />
zuhanyzóval ellátott szobák<br />
állnak rendelkezésre a<br />
mozgássérült hallgatóknak a<br />
földszinten<br />
saját zuhanyzóval és WC-el<br />
ellátott szobák<br />
internet, hűtő,<br />
légkondicionált,<br />
egyedileg<br />
fűthető<br />
internet, hűtő,<br />
légkondicionált,<br />
egyedileg<br />
fűthető<br />
3000 Ftfő/éj<br />
3000 Ftfő/éj<br />
58<br />
2 1<br />
saját zuhanyzóval és WC-el<br />
ellátott szobák<br />
internet, hűtő,<br />
légkondicionált,<br />
egyedileg<br />
fűthető<br />
3000 Ftfő/éj<br />
1 2<br />
2 3<br />
saját zuhanyzóval és WC-el<br />
ellátott szobák<br />
saját zuhanyzóval és WC-el<br />
ellátott szobák<br />
internet, hűtő,<br />
légkondicionált,<br />
egyedileg<br />
fűthető<br />
internet, hűtő,<br />
légkondicionált,<br />
egyedileg<br />
fűthető<br />
3000 Ftfő/éj<br />
3000 Ftfő/éj<br />
30
A kollégiumi elhelyezés lehetőségei és<br />
arányai<br />
kérelmező elhelyezve elutasítva<br />
2008 205 190 15<br />
2009 190 190 0<br />
2010 187 187 0<br />
2011 210 190 20<br />
2012 208 190 18<br />
A kollégiumi férőhelyek típus és támogatási<br />
forma szerinti megoszlása<br />
tám. ktg. üres hely<br />
2008 184 6 0<br />
2009 183 7 0<br />
2010 185 2 3<br />
2011 180 10 0<br />
2012 180 10 0<br />
31
A <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> Geoinformatikai Karán hallgatók elhelyezése a<br />
Hosszúsétatér 8. szám alatt található 190 férőhelyes kollégiumban, és az 58 férőhelyes Budai<br />
út 43. szám alatt található diákszállóban lehetséges. Jellemzően a kollégium szolgáltatásait<br />
elsősorban a nappali tagozaton tanuló hallgatók, a diákszálló szolgáltatásait pedig a levelező<br />
tagozaton illetve posztgraduális képzésben tanuló hallgatók veszik igénybe. A Budai úti<br />
épület átadására 2007-ben került sor, és ugyanebben az évben teljesen felújításra került a<br />
Hosszúsétatéri épület A-épületszárnya. A Budai úti épületben a tetőtérben korszerűen<br />
berendezett, egy-, két-, három-, négy- és ötágyas apartmanok döntően kétágyas lakószobákból<br />
állnak, minden szobához zuhanyzós fürdőszoba tartozik. A szobák mindegyike egyedileg<br />
fűthető, légkondicionált, ingyenes internet csatlakozással rendelkezik. A Hosszúsétatéri úti<br />
kollégiumban két, három illetve négy ágyas szobák állnak a hallgatók rendelkezésére. A<br />
2012-es évben megkezdődött fűtéskorszerűsítés keretében cserére kerültek a nyílászárók, a<br />
fűtési-rendszer és szigetelést kapott a tető illetve az épületek falai. A kollégiumban<br />
folyamatosan törekszünk az infrastruktúra fejlesztésére, amely az épületet kezelő UF Kft., a<br />
Kar és a Kollégiumi Bizottság hatékony együttműködése révén biztosított. A kollégium<br />
szolgáltatásai közül kiemelendő a központi széf, a lakószobánkénti internet, a szobánkénti<br />
hűtőszekrény, a külön mosókonyha és a korszerű konditerem. A kollégiumban a hallgatók<br />
ésszerű szabad idő eltöltését segítik a rendszeresen vásárolt sportbérletek (falmászás, uszoda,<br />
squash) és kulturális bérletek (színház és mozi). A hallgatói szervezetek (HÖK, Valéta<br />
Bizottság, Kollégiumi Bizottság) között kialakult jó viszony következtében a kollégium<br />
színes programoknak ad otthont a sportrendezvényektől kezdve (pl. Saláta László Labdarugó<br />
Bajnokság) a közösségi rendezvényekig (pl. <strong>GEO</strong> Kollégiumi Napok) és a <strong>GEO</strong> oktatói,<br />
dolgozói és hallgatói részére szervezett családi rendezvényekig (pl. halloween-i tökfaragó<br />
verseny, adventi koszorú készítés, húsvéti tojásfestés stb.). A kollégium ad otthont a<br />
tehetséges hallgatókat tömörítő Mikovinyi Sámuel Szakkollégium rendezvényeinek és a<br />
Jantsky Béla Barlang térképészeti és Barlangvédelmi Szakkör irodai foglalkozásainak. A<br />
kollégiumba jelentkező nappalis hallgatók átlagosan 10%-át (2008 és 2012 közötti kollégiumi<br />
felvételi időszak adataiból számolva) nem tudjuk elhelyezni férőhely hiányában az első<br />
oktatási félévben, azonban az óhatatlanul bekövetkező lemorzsolódás következtében a<br />
kezdetben kollégiumi elhelyezést nem nyerő hallgatók legkésőbb a második félévtől<br />
kollégiumi elhelyezést tudnak nyerni. A levelező képzésben vagy posztgraduális képzésben<br />
tanuló hallgatók elhelyezése teljes létszámban megoldott a Budai úti épületben. Mozgássérült<br />
hallgatóink/vendégeink számára liftet és speciálisan részükre kialakított szobát (2 fő) tudunk<br />
32
iztosítani a Budai úti épületben; a Hosszúsétatéri úti épületben két speciálisan kialakított<br />
szoba (2+2 fő) áll a mozgássérült hallgatók rendelkezésére a földszinten.<br />
2.1.6 Elitképzés, tehetséggondozás<br />
TDK munka<br />
A házi TDK konferenciákat évente megrendezzük és mindig vannak OTDK-n is szereplő<br />
hallgatóink. Sikerült erősítenünk a TDK tevékenységet, melyet a lenti táblázat és grafikon is<br />
jól mutat:<br />
Tudományos Diákköri aktivitás<br />
Kari TDK<br />
résztvevő<br />
Országos<br />
TDK-ra jutott<br />
Helyezettek száma<br />
OTDK+<br />
nemzetközi<br />
TDK OTDK OTDK hely<br />
2008 7 4 0<br />
2009 3 1 3<br />
2010 10 6 0<br />
2011 8 3 2<br />
2012 9 4 0<br />
2013 tavaszán 7 hallgatónk szerepel majd az OTDK-n három szekcióban.<br />
A kutatási és szerződéses munkákba rendszeresen vonunk be hallgatókat, az ilyen munkákból<br />
gyakran születik szakdolgozat vagy TDK dolgozat. Esetenként foglalkoztatunk hallgatókat<br />
demonstrátorként, de erre anyagi kerettel nem rendelkezünk.<br />
33
Szakkollégium és Talentum program<br />
Karunk aktívan kapcsolódott be az egyetem Talentum programjába, melyet a TÁMOP 4.2.2.B<br />
projekt kapcsán. Ezzel párhuzamosan 2010 nyarán alakult meg a Mikoviny Szakkollégium,<br />
ami új lehetőséget, kibontakozási terepet jelent a szakma iránt mélyebben érdeklődő<br />
hallgatóknak. A Talentum program nagy lökést adott a szakkollégium programszervezésében.<br />
Itt az előadókészség, vitakészség fejlesztése a cél, de szakmai témák önálló feldolgozásával,<br />
ami egyébként az eredményes tagságnak is feltétele.<br />
A szakkollégiumi tagság nemcsak passzív részvételt jelent a rendezvényeken, hanem<br />
aktivitást és kötelezettséget is. Az aktivitásnak két „látható eredményben” is meg kell<br />
mutatkoznia: egyéni beszámolóban (amelyet dolgozatként kell legkésőbb a tanév végére<br />
elkészíteni és nyilvánosan előadni) valamint projektmunkában (kiscsoportban végzett és<br />
szintén nyilvánosan előadott, megvédett formában).<br />
Intézményi cél és érdek a TDK-munka erősítése a szakkollégiumi tevékenység által is. A<br />
hallgatók szempontjából eredmény a többlet-ismeret, a kutatási- szakmai- előadói készségek<br />
fejlesztése és az indexben történt bejegyzés illetve oklevél a sikeres teljesítésről. Akik a<br />
beszámolót nem készítik el, nem kapnak oklevelet, tagságuk automatikusan megszűnik.<br />
A megalakuláskor a szakmai ismeretek, a szakmaiság megerősítése volt a cél és a tehetséges<br />
hallgatóknak további alkotótér biztosítása. Más szakkollégiumokhoz hasonlóan, mis is azt<br />
reméljük, hogy a munkában való részvétel gazdagítja a tagok egyéniségét, fejleszti az önálló<br />
gondolkodást, a kezdeményezőkészséget és a felelősségvállalás szellemét.<br />
Doktori program<br />
Karunkon a Kiteibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola negyedik programjaként<br />
Geoinformatikai PhD Programot vezetünk, mely nagyban hozzájárul a Geoinformatikai Kar<br />
tudományos fejlődéséhez. Az új program a térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria,<br />
geodézia, földmérés és földrendezés területen jelentkező számos kutatási feladathoz<br />
kapcsolódik, hozzájárul az erdészeti, vadgazdálkodási és környezettudományi vizsgálatok,<br />
elemzések komplexitásához. 2008-2012 időszakban a Geoinformatikai Doktori Programban<br />
10 PhD hallgató vett részt. Közülük ez idáig négyen védték meg sikeresen PhD<br />
disszertációjukat.<br />
34
Hallgatói mobilitások<br />
A CEEPUS és ERASMUS programokban lehetőség van féléves külföldi tanulmányokra, amit<br />
több, jó nyelvtudással rendelkező hallgatónk kihasznált. A külföldi ösztöndíjasok számának<br />
növeléséhez a nyelvtudás hiánya szab korlátot. A következő táblázat a hallgatói-oktatói<br />
mobilitást mutatja:<br />
Hallgatói mobilitás Oktatói mobilitás Személyzeti mobilitás<br />
Év Kar Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő)<br />
2008 <strong>GEO</strong> 5 6 7 5 0 0<br />
2009 <strong>GEO</strong> 3 3 5 3 0 0<br />
2010 <strong>GEO</strong> 3 6 8 0 2 1<br />
2011 <strong>GEO</strong> 4 2 6 0 0 0<br />
2012 <strong>GEO</strong> 5 5 1 2 2 0<br />
Összesen 20 22 27 10 4 1<br />
2.1.7 Végzettek elhelyezkedése<br />
Kapcsolat a végzett hallgatókkal<br />
Az öregdiákokkal való szervezett kapcsolat létére azt mondhatjuk, hogy a <strong>GEO</strong> családis<br />
légköréből és a diákhagyományokból adódóan alapértelmezett. Erre vallanak a rendszeres<br />
évfolyam-találkozók, melyeken igen nagy számban vesznek részt volt hallgatóink. Ide kell<br />
sorolni az immár 15 éves GISopen konferenciákat is. Ezt a rendezvényt éppen a végzett<br />
hallgatók, gyakorló mérnökök szervezett fórumaként hozta létre a <strong>GEO</strong>. Általában 100-150 fő<br />
vesz ezeken részt, mintegy háromnegyedük volt hallgatónk. Már 2003-ban létrehoztunk egy<br />
önálló honlap oldalt az öregdiákok szervezett összefogásáért. Erre viszonylag sokan<br />
regisztráltak is. Az akkor technikai feltételek mellett, illetve a fejlesztés „fapados”<br />
körülményei miatt nem sok szolgáltatás kötődött ehhez az oldalhoz. Az <strong>Egyetem</strong> a TÁMOP<br />
4.1.1. pályázat keretében kezdett hozzá az ALUMNI <strong>portál</strong> kialakításához. Mi is<br />
kapcsolódtunk ehhez a fejlesztéshez. Elkészítettük az összes, a <strong>GEO</strong>-ban végzett hallgató<br />
adatait tartalmazó adatállományt /Név, végzés éve, oklevél szám, végzett szak, ha ismert,<br />
akkor e-mail cím/. Ezt eljuttattuk a fejlesztőkhöz, a <strong>portál</strong> a Kar és az egyetem honlapjáról<br />
elérhető.<br />
Kapcsolat a munkaerőpiaccal<br />
A Kar képzésének mindig fontos része volt a nyári szakmai gyakorlatok szervezése. Ez<br />
kezdetben nem okozott különösebb problémát, mivel a 3 nagy szalmai vállalat, és a több mint<br />
35
100 földhivatalt felölelő szervezet gyakran akár egy egész évfolyamot is el tudott volna<br />
helyezni. A kisvállalkozások létrejötte után komoly kihívásnak számított az évenkénti<br />
mintegy 60 fő gyakorlati helyének megteremtése. A <strong>GEO</strong> egy korábbi ROP-3.3.1. pályázat<br />
keretében támogatást nyert a <strong>GEO</strong>DÉTA Karrieriroda létrehozására. A pályázat során eleve<br />
együttműködő partnerként csatlakozott több vállalkozás és földhivatal is. A pályázat egyik<br />
pontja alapján az első évben még ösztöndíjat is tudtunk adni a gyakorlatos hallgatóknak.<br />
Ekkor már igen jó kapcsolatrendszert sikerült kialakítanunk a szakmai vállalkozásokkal.<br />
Kiemelendő, hogy már nemcsak földmérési cégekről beszéltünk ekkor, hanem ingatlanokkal<br />
foglalkozó hivatalok és vállalkozások is bekerültek ebbe a körbe a szervező szakos hallgatók<br />
miatt. A gyakorlatos hallgatók a munkavégzés kapcsán értékelik a munkaadóikat, és azok is<br />
értékelést adnak a hallgatók felkészültségéről, ezen keresztül minősítve a <strong>GEO</strong> képzési<br />
rendszerét. A pályázat egyik eredményeként létrehoztuk és működtetjük a <strong>GEO</strong> Állásbörze<br />
folyamatát. Erre eljönnek a szakmai vállalkozások és hivatalok képviselői. A rendezvény<br />
zárásakor több alkalommal leültek a megjelent vezetők a <strong>GEO</strong> munkatársaival egy olyan<br />
beszélgetésre, amelyen elmondták elvárásaikat az oktatással és a hallgatókkal kapcsolatban.<br />
36
2.2 Kutatás-fejlesztés<br />
2.2.1 Publikációs és pályázati eredményesség<br />
A KAR publikációs tevékenységét mutatja a következő táblázat:<br />
Publikációs eredmények<br />
Kar neve: Geoinformatikai Kar 2008 2009 2010 2011 2012<br />
Folyóiratcikk 12 29 28 28 18<br />
Könyvfejezet 8 10 68 62 19<br />
Könyv 6 8 7 9 3<br />
Szabadalom 0 0 0 0 0<br />
Konferenciaközlemény/absztrakt 22 21 22 26 36<br />
Egyéb 24 47 52 51 31<br />
Publikációk száma összesen 72 115 177 176 107<br />
- Független idézetek 15 12 13 19 21<br />
- Függő idézetek 0 0 0 0 0<br />
Idézetek száma összesen 15 12 13 19 21<br />
IF 0 1.5829 0 0.83 1.334<br />
A táblázatból kitűnik, hogy a konferenciákon való részvételünk aktív. Az egyéb kategóriában<br />
lévő irodalom nagy részét a kari jegyzetek és szakmai tanulmányok teszik ki. Az impakt<br />
faktorral bíró publikációk száma ugyanakkor alacsony. Ennek fő oka, hogy a földmérés,<br />
geodézia, távérzékelés, térinformatika területén kevés számú magyar nyelvű annotált<br />
periodika áll rendelkezésre. Az idegen nyelvű szaklapok száma is eléggé korlátozott más<br />
tudományterülettel összehasonlítva. Egy oktatóra jutó publikációk száma évente átlagban 2.5<br />
és 6.3 között mozog. Az öt évre vonatkozó átlag 4.6 publikáció/fő.<br />
A pályázatok terén karunk méretéhez képest jó eredményekkel büszkélkedhet. Emellett az<br />
elmúlt időszakban sikeresen együttműködtünk az egyetem több karával számos TÁMOP<br />
projektben. Ezt mutatja a következő táblázat:<br />
Programazonosító Téma megnevezése Futamidő<br />
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-<br />
2010-0006<br />
TÁMOP 4.2.3.-08/2009-0001<br />
TÁMOP 4. 2. 2. B – 10/1 – 2010 -<br />
0018<br />
Szellemi, szervezeti és K+F<br />
infrastruktúra fejlesztés a <strong>Nyugat</strong><strong>magyarországi</strong><br />
<strong>Egyetem</strong>en<br />
Tudományos eredmények<br />
elismerése és disszeminációja<br />
TALENTUM – Hallgatói<br />
tehetséggondozás komplex<br />
feltételrendszerének fejlesztése a<br />
<strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong>en<br />
2009.05.01-2012.12.31.<br />
2010.01.01–2011.08.31.<br />
2011.06.01-2013.05.31.<br />
37
A nyertes pályázatok részleteit az I. számú mellékelt tartalmazza. A pályázati aktivitásunkat<br />
és az elnyert pályázatok összefoglaló adatit mutatják a következő táblázatok:<br />
K+F+I pályázati eredményesség<br />
Kar:<br />
<strong>GEO</strong><br />
Beadott K+F+I<br />
pályázatok száma<br />
(db)<br />
Nyertes K+F+I<br />
pályázatok száma<br />
(db)<br />
Elnyert K+F+I<br />
pályázatiösszeg (eFt)<br />
Év Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi<br />
2008 4 8 4 5 35 370 72 887<br />
2009 9 5 5 0 40 480 0<br />
2010 3 2 2 2 51 854 26 274<br />
2011 1 4 0 0 0 0<br />
2012 1 8 0 2 0 42 891<br />
Összesen 18 27 11 9 127 704 142 052<br />
K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest<br />
Év<br />
Kar<br />
K+F+I tevékenységből<br />
származó bevétel (eFt)<br />
Teljes működési bevétel<br />
(eFt)<br />
K+F+I tevékenységből<br />
származó bevétel aránya<br />
a teljes működési<br />
bevételhez képest (%)<br />
2008 <strong>GEO</strong> 96 389 118 012 82<br />
2009 <strong>GEO</strong> 59 414 113 737 52<br />
2010 <strong>GEO</strong> 65 237 91 430 71<br />
2011 <strong>GEO</strong> 26 289 95 913 27<br />
2012 <strong>GEO</strong> 43 742 89 655 49<br />
Összesen 291 071 508 747 57<br />
2.2.2 Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai<br />
A karon nagy jelentőséggel bír a külkapcsolati rendszer. Számos egyetemmel,<br />
kutatóközponttal tartunk fent gyümölcsöző kapcsolatot a világ minden tájáról. Az<br />
együttmülödő szervezetek számát folyamatosan bővítjük, igyekszünk minél több nemzetközi<br />
projektet indítani. Ugyanakkor a hazai kapcsolatink palettáját erősítani szükséges. Dícséretes,<br />
hogy a földtudományok, valamint a füldügyi szakigazgatás területén kollégáink összesen<br />
négy országos tudományos kitüntetést kaptak. A követekező táblázatok a külföldi és hazai<br />
intézményekkel való kapcsolatokat összesítik:<br />
38
Külföldi intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012)<br />
Kar<br />
Külföldi partnerintézmény megnevezése, székhelye<br />
(város) Ország Kapcsolat jellege<br />
Együttműködés<br />
időtartama<br />
<strong>GEO</strong> Universität für Bodenkultur (Bécs) Ausztria Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Salzburg (Salzburg) Ausztria CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Salzburg, Salzburg Ausztria oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Műszaki <strong>Egyetem</strong> (Bécs) Ausztria hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Műszaki <strong>Egyetem</strong> (Graz) Ausztria hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Katholieke Universiteit, Leuven Belgium oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Bulgarian Academy of Sciences (Szófia) Bulgária CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Mendel University (Brno) Csehország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Palacký University (Olomouc) Csehország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
Université de Versailles Saint-Quentin-en-Yvelines<br />
<strong>GEO</strong> (Versailles) Franciaország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2011-2012<br />
<strong>GEO</strong> AIX-Marseille University (Marseille) Franciaország Kutatási együttműködés 2012-től folyamatos<br />
Intern. Institute for Aerospace Survey and Earth<br />
<strong>GEO</strong> Sciences (Enschede) Hollandia Közös pályázat, oktatásfejlesztés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Zagreb (Zágráb) Horvátország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
School of Computer Science and Informatics, University<br />
<strong>GEO</strong> College Dublin, National University of Ireland (Dublin) Írország Kutatási együttműködés 2010-2012<br />
<strong>GEO</strong> Kazakh National University (Almaty) Kazahsztán oktatási/kutatási együttműködés 2008-2009<br />
<strong>GEO</strong> Fujian Általános <strong>Egyetem</strong> (Fuzhou) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Fuzhou University (Fuzhou) Kína kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong><br />
Insititute of Remote Sensing Applications, Chinese<br />
Academy of Sciences (IRA, CAS) (Peking) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012<br />
39
<strong>GEO</strong> Spatial Information Research Centre (SIRC) (Fuzhou) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012<br />
Kyrgyz State University of Construction, Transport and<br />
<strong>GEO</strong> Architecture, Bishkek Kirgizisztán oktatási/kutatási együttműködés 2010-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Prishtina (Prishtina) Koszovó CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2011<br />
<strong>GEO</strong> Jagiellonian University (Krakkó) Lengyelország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Riga Technical University (Riga) Lettország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2010-2012<br />
<strong>GEO</strong> Liverpool John Moores University (Liverpool) Nagy-Britannia kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Universität Karlsruhe (Karlsruhe) Németország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
GISIG Geographical Information Systems International<br />
<strong>GEO</strong> Group (Genova) Olaszország oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> State University of Land Use Planning (Moszkva) Oroszország oktatási/kutatási együttműködés 2012-től folyamatos<br />
<strong>GEO</strong> State University of geodesy and Cartography (Moszkva) Oroszország Kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> “Babes Bolyai” University (Kolozsvár) Románia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Alba Iulia (Gyulafehérvár) Románia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Alba Iulia (Gyulafehérvár) Románia Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> University of Oradea (Nagyvárad) Románia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> West University of Timisoara (Temesvár) Románia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Universidad Politécnica de Valencia (Valencia) Spanyolország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Belgrade University (Belgrád) Szerbia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Szlovák Műszaki <strong>Egyetem</strong> (Pozsony) Szlovákia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Tajik Agrarian University (Dushanbe) Tadszikisztán oktatási/kutatási együttműködés 2010-2012<br />
<strong>GEO</strong><br />
Tashkent Institute of Irrigation and Melioration<br />
(Tashkent) Üzbegisztán oktatási/kutatási együttműködés 2012-től folyamatos<br />
40
Hazai intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012)<br />
Kar Hazai partnerintézmény megnevezése, székhelye (város) Kapcsolat jellege Együttműködés időtartama<br />
<strong>GEO</strong> <strong>GEO</strong>DÉZIA Zrt. (Budapest) kutatási együttműködés 2010-2011<br />
<strong>GEO</strong> Alcoa-Köfém (Székesfehérvár) Geodéziai mérések 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> KDT VIZIG (Siófok) Geodéziai mérések 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> KDT VIZIG (Székesfehérvár) Geodéziai mérések 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Gestamp Hung.Kft. (Mór) Geodéziai mérések 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Földmérési és Távérzékelési Intézet (Budapest) oktatási-kutatás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Geodézia és Geofizikai Kutató Intézet (Sopron) oktatási-kutatás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong><br />
Budapesti Műszaki és gyazdaságtudományi <strong>Egyetem</strong><br />
(Budapest) oktatási-kutatás 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Debreceni <strong>Egyetem</strong> (Debrecen) kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong> Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) kutatási együttműködés 2008-2012<br />
<strong>GEO</strong><br />
Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi<br />
Igazgatóság<br />
gyakorlathoz szakmai ismertetés,<br />
kutatás, együttműködés 2008-2012<br />
Intézményi partnerkapcsolatok<br />
Év Kar Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma Vállalati partnerkapcsolatok száma Non-profit partnerkapcsolatok száma<br />
2008 <strong>GEO</strong> 27 5 5<br />
2009 <strong>GEO</strong> 29 5 5<br />
2010 <strong>GEO</strong> 33 6 5<br />
2011 <strong>GEO</strong> 34 6 5<br />
2012 <strong>GEO</strong> 37 6 5<br />
41
2.3 A gazdálkodás eredményessége<br />
A Geoinformatikai Kar gazdálkodását az elmúlt öt évben két tényező határozta meg, egyrészt<br />
a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése, másrészt az utóbbi időszakban az<br />
innovációs bevételek és a szakképzési hozzájárulás támogatásának elmaradása. 2012. évben a<br />
költségvetés felosztásának elveiben bekövetkezett változás pozitív elmozdulást jelentett a Kar<br />
életében.<br />
A 2.1. ábrán látható a bevételek (költségvetési támogatás és saját bevételek együttesen) éves<br />
alakulása.<br />
2.1 ábra Bevételek alakulása 2008 és 2012 között (adatok eFt-ban)<br />
A fenti adatokat részletesebben elemzi az 2.I. táblázat, amely külön mutatja a költségvetési<br />
támogatás és a saját bevételek alakulását az elmúlt öt évre vonatkozóan. Míg a költségvetési<br />
támogatás folyamatos csökkenése figyelhető meg, 2008-hoz viszonyítva, addig a saját<br />
bevételek csökkenő tendenciája 2012-ben, köszönhetően a projekteknek emelkedést mutat. A<br />
támogatás és a saját bevételek részaránya a 44 – 56 %-ról 49 – 51%-ra változott,<br />
köszönhetően a támogatási összeg növekedésének.<br />
42
Bevételek megbontása<br />
2.I. táblázat<br />
adatok e Ft-ban és %-ban<br />
Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év<br />
Tárgy időszaki támogatási összeg 179 469 190 708 147 315 138 599 223 885<br />
Előző évhez viszonyított aránya(%) - 106% 77% 94% 162%<br />
Bevételen belüli részaránya (%) 44% 50% 49% 47% 49%<br />
Tárgy időszaki saját bevétel 224 656 189 377 151 213 153 576 231 495<br />
Előző évhez viszonyított aránya(%) - 84% 80% 102% 151%<br />
Bevételen belüli részaránya (%) 56% 50% 51% 53% 51%<br />
Bevétel összesen 404 125 380 085 298 528 292 175 455 380<br />
Előző évhez viszonyított aránya(%) - 94% 79% 98% 156%<br />
A következő táblázat megbontva mutatja a saját bevételek alakulását. 2012. évben a<br />
Szakképzési támogatásból már nem fogadhatott a Kar bevételeket, amelyek az öregedő<br />
eszközpark mindenkori utánpótlásául szolgált. Legnagyobb hullámzás a K+F bevételek<br />
tekintetében figyelhető meg. A Kar adottságaiból adódóan sajnos nagy lehetőségek nem<br />
mutatkoznak a kutatási, innovációs jellegű vállalások teljesítésére. A költségtérítéses<br />
képzésből származó bevétel a 2008-as évhez képest csökkenő tendenciát mutat, azonban a<br />
csökkenés 2012. évben már megállt.<br />
Az egyéb bevételekben szerepel az olyan az energia felhasználáshoz kapcsolódó<br />
infrastrukturális beruházás, amely a későbbiekben hozza meg az eredményét.<br />
43
Bevételek részletezése<br />
2.II. táblázat<br />
adatok e Ft-ban<br />
Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év<br />
Költségvetési támogatás 179 469 190 708 147 315 138 599 223 885<br />
Szakképzési hozzájárulás 5 849 4 109 4 372 5 609 0<br />
K+F bevételek 5 946 1 399 945 849 14 263<br />
Költségtérítéses bevétel 71 764 62 959 48 894 49 871 46 156<br />
Egyéb bevétel 141 097 120 910 97 002 97 247 171 077<br />
Bevétel összesen 404 125 380 085 298 528 292 175 455 380<br />
A 2.2. ábra a kiadásokat tartalmazza a tárgyidőszakra vonatkozóan. A bevételekhez hasonlóan<br />
itt is jelentős csökkenés figyelhető meg 2008-hoz képest, és nem emelkedtek olyan<br />
mértékben, mint amilyen mértékű volt a bevétel növekedés. Ezzel javított a Kar az <strong>Egyetem</strong><br />
likviditási helyzetén.<br />
2.2. ábra Kiadások alakulása 2008 és 2012 között (adatok eFt,-ban)<br />
A III. táblázat a kiadások részletézését mutatja. A személyi jellegű kifizetések folyamatosan<br />
csökkentek (2008-hoz képest 32 %-kal), egyrészt az elbocsátások következtében, másrészt a<br />
nyugdíjas dolgozók álláshelyének be nem töltése miatt, és harmadrészt a részmunkaidős<br />
foglalkoztatás miatt.<br />
Dologi kiadások a korábbi evek stagnálása után, a takarékos gazdálkodás következtében 2012.<br />
évben jelentős csökkenést ért el.<br />
44
Beruházásra, felújításra több éven keresztül nem volt forrás. 2012. évben nyílt lehetőség a<br />
már korábban említett energetikai beruházás megvalósítására, amelytől további dologi kiadás<br />
csökkenést várunk.<br />
Kiadások jogcímenként<br />
2.III. táblázat<br />
adatok e Ft-ban<br />
Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év<br />
Személyi juttatás 230 544 198 127 207 314 184 170 157 395<br />
Járulék 69 888 58 671 53 604 48 341 41 838<br />
Dologi kiadás 121 093 102 675 104 858 113 540 88 369<br />
Felújítás 0 191 0 0 0<br />
Beruházás 33 942 55 006 6 791 3 405 106 631<br />
Egyéb kiadás 43 268 39 189 38 026 53 050 38 532<br />
Kiadás összesen 498 735 453 859 410 593 402 506 432 765<br />
A Kar gazdálkodását összefoglalva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben jellemzően belső<br />
adóssággal, de megőriztük a likviditásunkat. Ez alól a 2012. év kivételt jelentett, amely abban<br />
a tekintetben volt előnyös, hogy nem a hallgatók után számított normatíva volt a rendező elv,<br />
hanem az alapfeladat ellátásához szükséges erőforrás személyi juttatásának a biztosítása.<br />
Ennek következtében megállt az a korábbi folyamat, hogy a Kar belső adósságot termelt más<br />
Karok kárára. A versenyszerűen megszerezhető jövedelmek jellemzően nem köthetők<br />
szorosan a Kar sajátosságaihoz. Ezért a támogatáson felül további bevételeket jelentős<br />
nagyságrendben a Kar nem tud mozgósítani. Amennyiben a támogatás továbbra is fedezetet<br />
nyújt a kiadásokra, további ésszerű és takarékos gazdálkodással eredményesen tudja folytatni<br />
a tevékenységét a Geoinformatikai Kar.<br />
45
3 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA, ELÉRT EREDMÉNYEI<br />
3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására<br />
Megközelítés:<br />
A kérdőíven sokszor olvasható a "vezetők biztosítják" szöveg a kérdések részeként. Az ilyen<br />
kérdésekre adott alacsonyabb pontszámok mögött nem az egyetemi, kari vagy tanszéki vezetés<br />
kritikája, hanem a felsőoktatás jelenlegi siralmas költségvetési támogatása áll, amely mellett az<br />
egyetemek vezető beosztású munkatársai a legjobb tudásuk és szándékuk ellenére sem tudnak a kívánt<br />
szinten biztosítani megfelelő munkaerő-megtartó képességet.<br />
Alkalmazás:<br />
Az elégedettségmérésnél a MÜL-3 minőségbiztosítási kérdőíveket használtuk, azon belül a vezetés<br />
értékelésére és a stratégiai döntések átláthatóságára helyeztük a hangsúlyt összhangban a MAB<br />
útmutató elvárásaival. A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott<br />
értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A megkérdezettek 90%-ka töltötte ki a<br />
kérdőíveket, így az eredmény valós átlagokat tükröz.<br />
Értékelés:<br />
A kapott átlagok két kérdés kivételével 3,50 fölötti értéket mutatnak. A vezetők igyekeznek családias<br />
légkört, párbeszédre épülő, kompromisszumos megoldásokat találni a problémákra. A munkatársak<br />
részéről ez jó fogadtatásra talál (MÜL3., 5. kérdés átlaga 4.28). A technikai eszközök, berendezések<br />
karbantartása és fejlesztése a korábbi évek eredményes pályázati aktivitásának köszönhető. A kari<br />
vezetők nagy hangsúlyt fektetnek a pályázatokhoz köthető projektek elősegítésére, ezzel egyúttal a kar<br />
oktatóit is inspirálják, valamint elősegítik a megfelelő tudományos és közösségi szellemet. A kar<br />
igyekszik kiválóságával biztosítani stratégiai céljait, hangsúlyozva egyedi szerepét a felsőoktatás<br />
palettáján. Eben az intézményben folyik egyedül BSc szinten földmérő képzés Magyarországon, mely<br />
tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az intézmény a földügy terén kiválóságra törekszik,<br />
ennek megfelelően másik kiemelt stratégiai területe a széleskörű belföldi és külföldi<br />
kapcsolatrendszerére épül. Ennek erőssége megmutatkozik a stratégiai kérdésekre adott válaszok<br />
átlagértékében is (pl. MÜL3., 13. kérdés átlaga 4.17).<br />
46
MÜL-3. VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE A kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit?<br />
1. A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli irányvonalat fogalmaznak meg az oktatók számára.<br />
2. A vezetők figyelembe veszik mások ötleteit, és segítik azok megvalósulását.<br />
3. A vezetők ösztönzik a munkatársakat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a<br />
teljesítményt javító fejlesztéseket.<br />
4. A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék.<br />
5. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos<br />
kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek.<br />
6. A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit.<br />
7. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában.<br />
MÜL3. STRTAÉGIA A kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza?<br />
8. A vezetők kialakítják és működtetik az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges<br />
változást létrehozhatja.<br />
9. A vezetők biztosítják a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell.<br />
10. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit.<br />
11. A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a rövid<br />
és hosszú távú célkitűzések között.<br />
12. A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és<br />
kiadványokban ismertté váljanak.<br />
13. A kar széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik (társadalmi, belföldi és külföldi szakmai kapcsolat<br />
stb.)<br />
47
Továbbfejlesztés:<br />
P (tervezés)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
VEZETÉS<br />
a teljesítmény<br />
ösztönzési rendszer<br />
fejlesztése.<br />
STRATÉGIA<br />
alapvetően jók az<br />
átlagok, de kiemelt<br />
terület lehet fejlesztés<br />
szempontjából a<br />
informáltság növelése<br />
egyensúly javítása a<br />
célok, feladatok és<br />
erőforrások között<br />
D (végrehajtás)<br />
megvalósítás és<br />
eredmények<br />
C (ellenőrzés)<br />
önértékeléssel bizonyítás<br />
A (beavatkozás)<br />
fejlődés fenntarthatósága<br />
Fejlesztendő terület: A változások folyamatos követése és kezelése<br />
további területekre való MÜL3, az 1. és 3. kérdés<br />
kiterjesztés,<br />
mért átlagértéke 3,50<br />
Fejlesztendő terület: A stratégia munkatársi elfogadottsága<br />
belső információs MÜL3, a 10. kérdés mért<br />
rendszer, hatékony átlagértéke3,89<br />
működtetetése<br />
az erőforrások<br />
elosztásánál<br />
teljesítményértékelési,<br />
motivációs rendszer<br />
következetes<br />
alkalmazása<br />
MÜL3, a 11. kérdés mért<br />
átlaga értéke 3,89<br />
teljesítményrendszer<br />
átdolgozása, alkalmazása,<br />
ugyanakkor a külső okokkal<br />
magyarázható finanszírozási<br />
problémák miatt a vezetők<br />
kezében nincs sok eszköz a<br />
motiválásra<br />
munkatársak rendszeres<br />
tájékoztatása, kooperációs<br />
képesség fejlesztése<br />
teljesítményértékelés és<br />
motivációs rendszer<br />
alkalmazásának<br />
kiterjesztése és<br />
hatékony működtetése.<br />
ennek előfeltétel a<br />
megfelelő állami<br />
finanszírozás.<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken a fenti táblázatban tettünk javaslatot, bár ezek<br />
a problémák nem csak minőségbiztosítási intézkedésekkel orvosolhatók csak. Fontos kiemelni<br />
a megfelelő finanszírozási körülmények biztosítását.<br />
3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése<br />
Megközelítés<br />
A Kar képzési programjainak indítását a mindenkor érvényes Intézményfejlesztési Tervvel<br />
összhangban kezdeményezi és az <strong>Egyetem</strong>i valamint a Kari minőségbiztosítási eljárások<br />
szerint végzi. A képzési programok indításának kereteit a mindenkori kapacitás szabja meg,<br />
ezt igyekszünk maximálisan kitölteni. A vizsgált időszakban a meglévő alapképzéseinken túl<br />
a Birtokrendező MSc mesterszak indítása történt meg, összhangban a jelenlegi és várhatópiaci<br />
igényekkel. A Karon folyó kutatások eredményeinek beépítése az oktatásba folyamatosan<br />
történik. Ennek szervezeti kerete az Intézet illetve a Tanszék. A kutatások elméleti<br />
eredményei az írott jegyzetekben, a gyakorlati eredmények a tantárgyi gyakorlatok anyagában<br />
jelennek meg.<br />
48
Az akkreditált képzési programokat a hallgatók és oktatók folyamatosan véleményezik menet<br />
közben és a kimenetelkor is. A mintatantervek időnként felülvizsgálatra kerülnek. A<br />
felülvizsgálat során minden oktató véleményt nyilváníthat a tantervvel kapcsolatban az összoktatói<br />
értekezleteken. A véleményeket Intézeti szinten összesítjük, majd a Dékán által felkért<br />
Kari ad-hoc bizottság elkészíti a változtatási javaslatokat. A mintatanterv(ek) változásait a<br />
Kari Tanácsnak kell jóváhagynia. Ezután a változások bekerülnek az egységes felsőoktatási<br />
tanulmányi rendszerbe (Neptun), az Intézményi tájékoztatóba, de más úton is tájékoztatjuk az<br />
érintetteket.<br />
A hallgatók a képzési folyamat végén a képzési programokat az EvaSys rendszerben<br />
értékelik.<br />
Az elégedettségmérésnél a MÜL-6 minőségbiztosítási kérdőíveket használtuk, azon belül a<br />
hallgatói véleményezések válaszai közül a hat legfontosabbnak ítélt kérdést emeltük ki.<br />
Emellett a MÜL-7 űrlapokat a záróvizsga-bizottságok tagjaival töltettük ki.<br />
Alkalmazás<br />
A MÜL-6 és MÜL-7 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott<br />
értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A mintatanterv szerinti utolsó éves<br />
hallgatóknak kérdőívet osztottunk ki a szorgalmi időszak első napján. 17 olyan kérdés volt,<br />
amelyekre 1-5 fokozatú skálán, 1 kérdésre kétfokozatú, 3 kérdésre háromfokozatú válaszadási<br />
lehetőség volt. A 17 kérdés közül a lenti első diagramon a hat legfontosabbnak ítélt kérdés<br />
eredményeit emeltük ki. Összesen 28 kérdőívet dolgoztunk fel.<br />
MÜL-6. Képzés hallgatói véleményezése<br />
1. Mennyire elégedett a szak<br />
mintatantervével?<br />
2. Mennyire épülnek egymásra a<br />
tantárgyak a szakon?<br />
3. Mennyire egyenletes a heti óraterhelés?<br />
4. Mennyire elégedett az órák<br />
színvonalával?<br />
5. Mennyire elégíti ki szakmai<br />
érdeklődését, irányultságát a választható<br />
tárgyak köre?<br />
6. Ön szerint mennyire megfelelő a<br />
kötelező és válaszható kurzusok aránya?<br />
Az oktatás minőségének egyik legfontosabb indikátora a záróvizsgák eredményessége. A<br />
szakdolgozati témákat a témaválasztás előtt legalább egy hónappal hirdetőn és elektronikusan<br />
is közétesszük. A konzulenssel egyeztetett szakdolgozat jelentkezési lapokat a Tanulmányi<br />
Osztály gyűjti. A szakdolgozati témákat tanszéki szinten félévente felülvizsgáljuk. A<br />
49
szakdolgozatok döntő része átlagos mérnöki feladat, kisebb hányaduk azonban korábbi TDKhoz,<br />
vagy futó kutatási munkához kapcsolódik. A szakdolgozatokat belső és külső bírálók<br />
értékelik, a végső jegyre az érintett tanszékek tesznek javaslatot. Karunkon a<br />
szakdolgozatvédés és a záróvizsga időben szétválasztva történik. A védés körülményeiről,<br />
időkeretéről, tennivalóiról a Jelöltek honlapunkon találnak felkészítő tájékoztatást. A<br />
szakdolgozatvédésen a Bizottság előtt minden végzős diabemutatón ismerteti a munkáját,<br />
majd válaszol a bíráló(k) által feltett kérdésekre. A kérdéseket a Jelölt a védés előtt megkapja.<br />
A védésen kapott érdemjegy végleges, azt a Záróvizsga Bizottság már nem módosíthatja. A<br />
záróvizsga tételeket évente felülvizsgáltatjuk, és a szükséges módosításokat átvezetjük, majd<br />
időben a hallgatók tudomására hozzuk. A módosítások egyik fontos tényezője a záróvizsga<br />
bizottság ez irányú javaslata, melyet a záróvizsga jegyzőkönyv tartalmaz. A záróvizsgákon<br />
biztosítjuk a független megítélést. A Bizottságok elnökei a szakma elismert professzorai,<br />
lehetőleg más egyetemekről. Mindig van a Bizottságnak egy vagy két külső tagja, akik a<br />
szakmát felügyelő főhatóságnál, más szakmai szervezetnél, vállalatnál dolgoznak. A<br />
Bizottság létszámát úgy alakítjuk, hogy a komplex államvizsga minden szakterületéhez<br />
legyen abban jártas vezető oktató. A Bizottság és a végzős hallgatók kérdőívet töltenek ki,<br />
amiben pontozzák a záróvizsga szakmai és szervezési körülményeit, a hallgatók pedig a<br />
tanulmányaik összességével kapcsolatban nyilatkoznak a megfelelő minőségértékelési<br />
lapokon.<br />
50
MÜL-7. Záróvizsga bizottságok véleménye<br />
1. A diplomamunkák/szakdolgozatok választott témái a szakma<br />
aktuális kérdéseivel foglalkoztak.<br />
2. A diplomamunkák/szakdolgozatok kidolgozottsága igényes.<br />
3. A téma kidolgozása során a formai előírásokat betartották.<br />
4. A prezentációk tartalmi összeállítása jól tükrözték a<br />
választott témákat.<br />
5. A hallgatók előadókészsége, érvelése megfelelő.<br />
6. Az opponensek véleménye konstruktív volt.<br />
7. Az elbírálás rendszere tisztázott és átlátható.<br />
8. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségüket.<br />
9. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségük gyakorlati<br />
alkalmazását.<br />
10. A hallgatók a megszerzett ismereteket önállóan tudják<br />
alkalmazni.<br />
11. A záróvizsga integrált ismereteket mér fel.<br />
51
Továbbfejlesztés:<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. További<br />
részletezés nélkül kiemeljük, hogy a hálózatos egyetem előnyeit jobban ki kell használnunk.<br />
P (tervezés)<br />
D (végrehajtás)<br />
C (ellenőrzés)<br />
A (beavatkozás)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
megvalósítás és eredmények<br />
önértékeléssel bizonyítás<br />
fejlődés fenntarthatósága<br />
Képzési programok<br />
Fejlesztendő terület: Folyamatos tananyagfejlesztés<br />
piacképes megszerzett<br />
tudás biztosítása<br />
tantárgyi programok,<br />
tantervek karbantartása,<br />
korszerűsítése, tantárgy<br />
kínálat összehangolása<br />
az OHV tantárgyra<br />
vonatkozó felmérései, a<br />
MÜL6 kiértékelése a<br />
záróvizsgázó hallgatók<br />
véleménye,<br />
észrevételezése alapján<br />
a Kari szakbizottságok<br />
rendszeresen követik a<br />
tantárgyak tematikáit, a<br />
tanterveket módosítják<br />
külső szakértők<br />
állandó jelenléte,<br />
azonos képzési<br />
területek<br />
összehasonlítása<br />
ZV bizottságokban külső<br />
tagok állandó jelenléte,<br />
a végzett hallgatókat<br />
foglalkoztató cégek,<br />
szakmai szervezetek<br />
interjúvolása<br />
MÜL-7 záróvizsga<br />
bizottságok véleménye<br />
alapján, beleértve a<br />
szöveges értékelést is.<br />
társ karokkal,<br />
intézményekkel való<br />
összehasonlítás, azonos<br />
képzési területekről készült<br />
elemző jelentések<br />
kommunikálása<br />
(párhuzamos akkreditáció)<br />
oktatói kötelezettség<br />
dokumentálásának<br />
ösztönzése<br />
oktatók félévente értékelik<br />
a kurzust, a szakfelelős<br />
évente a képzést<br />
MÜL20-kurzusértékelő<br />
lap, MÜL21képzést<br />
értékelő lap kitöltése<br />
a képzési szabályzatban<br />
foglaltak szerint a<br />
rendszeres féléves, éves<br />
értékelés, ennek Kari<br />
Tanácson történő<br />
megvitatása<br />
képzési portfólió<br />
folyamatos fejlesztése<br />
a változások tükrében<br />
külső, belső potenciálok<br />
folyamatos értékelése<br />
az ágazati szintű és a karok<br />
közötti illeszkedések,<br />
együttműködések erősítése,<br />
piacképes képzési<br />
programok meghirdetése<br />
az IFT-ben<br />
meghatározott<br />
mutatószámok elemzése<br />
alapján<br />
A változások és a<br />
versenytársak folyamatos<br />
figyelése,<br />
képzési portfólió hatékony<br />
megvalósítása,<br />
racionalitás, erőforrások<br />
célszerű elosztása.<br />
A hálózat nyújtotta<br />
előnyök kihasználása<br />
52
3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere<br />
Megközelítés<br />
A hallgatók tanulmányi előrehaladásának, teljesítményének, a képzési követelmények<br />
elérésének értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott<br />
kritériumok, szabályok és eljárások szerint történik.<br />
A teljesítmény értékelés megvalósítása az <strong>Egyetem</strong> Minőségfejlesztési Programja valamint a<br />
Minőségbiztosítási Szabályzata alapján történik. A képzési folyamat szabályozására az<br />
<strong>Egyetem</strong> a hatályos Felsőoktatási Törvény alapján Hallgatói Követelményrendszert (HKR)<br />
alkot. Ennek mindenkor aktuális változatát a Kar honlapján közzétesszük. A Karon<br />
beiratkozáskor CD-n a belépő hallgatók kézhez kapják az Intézményi Tájékoztatót. A<br />
tájékoztatóban ismertetjük a Kar logikai és fizikai felépítését, a Karon működő bizottságokat,<br />
a tanulmányi rendeket, a már említett hallgatói követelményrendszert, bemutatjuk a<br />
képzéseket, azok mintatanterveit, majd a tantárgyak részletes leírása következik.<br />
Az <strong>Egyetem</strong>, és így Geoinformatikai Kar is szoftverrel támogatott egységes tanulmányi<br />
rendszert, (NEPTUN) működtet.<br />
A félévek megkezdése előtt a tantárgyfelelős oktatók a hallgatók tudomására hozzák a<br />
tantárgyi követelményeket. Ez történhet a Tanszéki hirdetőre kifüggesztett hirdetményen<br />
és/vagy a Kari intraneten. A tantárgyi követelmények szabályozzák a hallgatóktól elvárt<br />
teljesítményt (az aláírás feltételei, beszámolók, beadandó feladatok, értékelési szempontok,<br />
pontozási rendszerek. stb.) . A tantárgyak leírása és azok aktualizálása a Neptun rendszerben<br />
is megjelenik.<br />
A hallgatói teljesítmények értékelését a szakvezetők is rendszeresen elvégzik és a Kari Tanács<br />
elé terjesztik a minőség javítási kezdeményezésekkel együtt. A Kari Tanács anyagán keresztül<br />
a hallgatók képviseletei is értesülnek a problémákról. Az értékelések során születő<br />
javaslatokat, intézkedéseket visszacsatoljuk a Kar szervezeti egységei és az oktatók felé.<br />
Alkalmazás<br />
A MÜL-2, MÜL-8, MÜL-5 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a<br />
bemutatott értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />
A hallgatói teljesítményeket több szinten értékeljük. A legfontosabb a félévközi tanulmányi<br />
munka számonkérése és értékelése. Ez a tantárgyi követelménynek fontos fejezete. A<br />
tantárgyi követelmények több úton jutnak el a hallgatókhoz (tanszéki hirdető tábla, Intranet,<br />
Neptun, órai ismertetés). A tantárgyi követelmények szerkezete, felépítése az egész Karon<br />
azonos. Minden hallgatónak tudomására hozzuk, hogy milyen következményekkel jár a<br />
tantárgyi követelmények teljesítésének hiánya. Ugyanakkor nem csak büntetünk, hanem a<br />
valóban nehéz helyzetbe került hallgatókra oktatóin külön energiákat is fordítanak. Amint az<br />
első kérdőívből kitűnik, két területtel van probléma. A hallgatók kifogásolják a Neptunban<br />
szereplő tantárgyi információk mennyiségét. Jelenleg is folyik a tantárgyleírások feltöltése a<br />
Neptunban, így ez a terület várhatóan javulni fog. A másik érzékeny terület a nyomtatott<br />
jegyzetek rendelkezésre állása. Itt elsősorban szemléletváltásra van szükség a hallgatók<br />
részéről. A tendencia az, hogy – környezetvédelmi és gazdaságossági okokból – a nyomtatott<br />
anyagok előállítása csökkenni fog. További ok, hogy a szakma fejlődésének felgyorsulása<br />
53
miatt a változások csak lassan követhetők nyomtatott jegyzetek előállításával. Kifogásolt<br />
terület még a szakmai fejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége. Ennek kemény<br />
korlátot szab a hallgatók szakmai felkészültsége. Ezen segíteni csak a képzésre megállapított<br />
képzési idő kiterjesztésével lehetne.<br />
MÜL-2. OHV kérdőív, 4.5. kérdés kari átlaga<br />
átlag<br />
1. Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés,<br />
követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta.<br />
4,49<br />
2. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga,<br />
munkaértékelés).<br />
4,43<br />
MÜL-5. Tanulástámogatás - ügyintézés 5. kérdés:<br />
5. A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhető.<br />
3,30<br />
MÜL-5. Tanulástámogató háttér<br />
1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása.<br />
3,47<br />
2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása. 4,13<br />
3. A választható kurzusok mennyisége. 3,64<br />
4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás. 3,70<br />
5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége 3,19<br />
MÜL-8. Partneri elégedettség Kérdőív a <strong>NymE</strong>-n végzett<br />
hallgatókat foglalkoztató munkáltatók részére<br />
1. A cég/intézmény elégedett az elméleti szakmai felkészültséggel.<br />
2. A cég/intézmény elégedett a gyakorlati felkészültséggel.<br />
3. Tisztában vannak a szakma legújabb elméleti és gyakorlati<br />
eredményeivel.<br />
4. Szakmai tudásuk komplex és integrált.<br />
5. Ismereteiket innovatív módon tudják alkalmazni.<br />
6. Önképzéssel, képzéssel képesek tudásukat továbbfejleszteni,<br />
bővíteni.<br />
7. Idegen-nyelvismeretük és annak alkalmazása megfelelő.<br />
8. Informatikai felkészültségük naprakész.<br />
9. Jó a kommunikációs képességük.<br />
10. Viselkedéskultúrájuk megfelelő. 54<br />
11. A munkához való hozzáállásuk példamutató.<br />
12. Képesek az önálló munkavégzésre.<br />
13. Alkalmasak a csapat munkára.
Értékelés:<br />
A kapott átlagok négy kérdés kivételével mindenhol meghaladták a 3,50 értéket.<br />
A MÜL8., II. rész, 7. kérdésének átlagértéke 2,86, amely az országban mindenhol gondot<br />
okozó idegen nyelvi ismeret hiányra hívja fel figyelmünket. A hallgatóinknak lehetősége van,<br />
hogy előadások keretén belül az intézmény falai között fejlessze nyelvtudását, mégis<br />
valamiért ez a legutolsó szempont tanulmányaik során. Minden fórumot megragadva<br />
tudatosítjuk bennük a nyelvtudás fontosságát, külföldi szakmai gyakorlatok finanszírozásának<br />
lehetőségét teremtjük meg ERASMUS ösztöndíjak segítségével, mégis ez az a terület, ahol<br />
minden tett hiábavaló a hallgatók motiváltsága nélkül. A legerősebb késztetés a nyelvi<br />
készségeik fejlesztésére, hogy az oklevél megszerzésének feltételeként elő van írva<br />
követelményként, sem bizonyul sok esetben elegendőnek. A MÜL8., II. rész 9. kérdés<br />
átlagértéke 3,43, amely a kommunikációs készségek esetében, mint fejlesztendő területre<br />
mutat rá. A hallgatók kifejezőkészségét a bevett gyakorlatnak minősülő prezentációk<br />
tartásával, illetve a gyakorlati (szemináriumi) órák számának további növelésével kívánjuk<br />
fejleszteni<br />
55
Továbbfejlesztés:<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken az alábbi táblázatban tettünk javaslatot.<br />
P (tervezés)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
Hallgatók értékelése<br />
a hallgatók<br />
teljesítményének<br />
segítése<br />
a hallgatók<br />
haladásának segítése<br />
a felvett hallgatók<br />
motiválása,<br />
tehetséggondozás<br />
D (végrehajtás)<br />
megvalósítás és eredmények<br />
C (ellenőrzés)<br />
önértékeléssel bizonyítás<br />
A (beavatkozás)<br />
fejlődés fenntarthatósága<br />
Fejlesztendő terület: A hallgató egyetemi pályafutásának céltudatos irányítása<br />
az elvárt hallgatói munka A MÜL5 5. kérdés tantárgyi programok, követelmények<br />
és a tantárgy kreditarányos megítélése 3,3.<br />
naprakészsége<br />
összhangja<br />
és elérhetősége<br />
hallgatói támogató<br />
programok alkalmazása<br />
hallgatói támogató<br />
programok alkalmazása<br />
beiratkozott hallgatók<br />
felkészítése a képzés teljes<br />
vertikumának felvételére<br />
(alap, mester, doktori,<br />
szakirányú szakképzés)<br />
A MÜL5 5. kérdés<br />
megítélése 3,47, MÜL 8.<br />
7. kérdés megítélése<br />
2,86<br />
A MÜL 5 5. kérdés<br />
megítélése 3,19, MÜL 8<br />
9. kérdés megítélése<br />
3.43<br />
a nyelvtanulás<br />
hatékonyságának növelése,<br />
jegyzetek frissítése,<br />
felzárkóztató tantárgyak<br />
meghirdetése<br />
TDK tevékenység,<br />
szakkollégiumi aktivitás<br />
fokozása<br />
3.4 Az oktatók minőségének biztosítása<br />
Megközelítés:<br />
Az oktatók minőségének biztosítása a Karon az egyetemi keretszabályok és eljárások<br />
szerint működik:<br />
az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza az oktatókkal szemben támasztott<br />
követelményeket és az előmenetel rendjét;<br />
megvalósul az oktatói munka hallgatói véleményezése, amelyet a Kar az oktatók<br />
minőségének értékelésekor figyelembe vesz;<br />
pályázati és kari forrásból a lehetőségekhez mérten biztosítja a lehetőséget oktatók<br />
tudományos továbbképzésére, konferenciákon való részvételre, publikációk<br />
megjelentetésére;<br />
oktatók önértékelése, képzési terv, egyéni beszélgetések, értékelések<br />
56
az oktatók (természetesen a többi közalkalmazottra is ez vonatkozik) munkájának<br />
minősítésére háromévente kerül sor a jogszabályban foglalt kötelezettségnek<br />
megfelelően, a hivatalos értékelés megállapításai ellen a munkaügyi bírósághoz<br />
fordulhat, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét nem fogadja el<br />
a közalkalmazott;<br />
az egyéni fejlesztési tervek rögzítik a különböző területeken elérendő célt, a célok<br />
kitűzése, megfogalmazása az intézeti tanszék szakmai koordinátorával közösen<br />
történik;<br />
az oktatók egyéni munkajelentések formájában rendszeresen végeznek önértékelést;<br />
az egyéni beszélgetések a kari vezetéssel, lehetőséget teremtenek a személyesebb<br />
problémák megfogalmazására, amely az egyéni fejlődési pályákat gátolhatja.<br />
Alkalmazás:<br />
Az oktatók oktatási és tudományos tevékenységét éves jelentésekben a kari tanácson<br />
megtárgyaljuk. Az oktatók képzési terveit egyéni beszélgetéseken elemezzük.<br />
Az itt bemutatott adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-3 elégedettségmérés<br />
eredményeit használtuk fel.<br />
A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />
legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />
Értékelés:<br />
A teljes adatlapról 7 kérdésre adott válaszokat emeltük ki. A kapott átlagok mindenhol<br />
meghaladták a 3,50 értéket. Ugyanakkor az életpálya-kiválósági modell működtetéséhez<br />
elengedhetetlen a külső finanszírozás javítása. A létszám mennyiségben és minőségben csak<br />
így javítható.<br />
57
1. A vezetés rendszeresen elemzi az emberi erőforrás<br />
szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen<br />
működhessen.<br />
2. A vezetés pontosan meghatározza a munkatársak feladatait,<br />
hatáskörét és felelősségi körét.<br />
3. A teljesítmény értékelés alapján a vezető változtatásokat<br />
kezdeményez a kar működésében és erőforrásaiban.<br />
4. A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít a karon.<br />
5. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő<br />
szervezeti kultúra kialakítását.<br />
6. A kétirányú kommunikáció jól működik.<br />
7. A vezetés fejleszti, erősíti a kar munkaerő-megtartó<br />
képességét.<br />
A következő ábrák mutatják a Kar oktatóira vonatkozó statisztikákat.<br />
<strong>GEO</strong> oktatói létszám teljes munkaidőre átszámítva<br />
A kar az oktatási tevékenységének ellátását az optimális 45-50 fő helyett 39 főállásra<br />
átszámított oktatóval látja el, melyből 2012 októberében csak 19 volt főállású oktató. Ezt a<br />
létszámot lehetne növelni, ha az óraadó tanárok helyett főállású státuszokat lehetne létesíteni.<br />
Ahhoz, hogy a kar nemcsak eredményesen, hanem egyáltalán működhessen, a meglévő oktató<br />
állomány képességeit, ismereteit, adottságait és energiáit maximálisan ki kell használni. E<br />
mellett 2008-tól jutalmat senki semmilyen címen nem kaphatott, 2012-ben már a feltételek<br />
teljesítése esetén sem történhetett előléptetés anyagi okok miatt.<br />
58
Oktatók, kutatók munkakörönként<br />
Látható, hogy az oktatói gárda derékhadát a főiskolai és egyetemi docensek és a főiskolai<br />
adjunktusok teszik ki. Egészségtelenül alacsony a fiatal tanársegédek aránya. Az egyetlen<br />
kutatói állás 2013 februárjában meg is szűnik, hiszen minden arra alkalmas embert az<br />
oktatásban kell alkalmaznunk, hogy a tantervekben előírt feladatokat el tudjuk látni.<br />
Minősített oktatók, kutatók teljes munkaidőben foglalkoztatott aránya<br />
Az utóbbi évek mindegyikében végeztek oktatóink a <strong>NymE</strong> doktori iskoláiban, a fokozat<br />
megszerzése a közeljövőben várható, ezzel a statisztika tovább fog javulni. Az össz-oktatói<br />
létszámhoz viszonyítva a minősítettek aránya 2012-re elérte az 50 százalékot. Ez részben az<br />
időközben megszerzett doktori címeknek, részben a nem minősített oktatók nyugdíjazásának<br />
köszönhető. A minősítettek abszolút száma nem nőtt, mert a nyugdíjazások minősített<br />
oktatókat is érintettek.<br />
59
A minősített oktatók aránya<br />
Az ábra külön mutatja a mindhárom szakon oktató minősített kollégák (kék szín, az oszlop<br />
alsó része) számát, és világos sárgával a csak az igazgatás szervező szakon oktató minősített<br />
oktatók ( jogászok) számát.<br />
Minősített oktatók, kutatók tudományos fokozat szerint<br />
Az elmúlt időszak eredményes munkájának köszönhetően, a doktori iskolát végzettek közül<br />
2013 elején már két kolléganő védte meg sikeresen doktori disszertációját, márciusban egy<br />
további munkahelyi védés lesz és az év folyamán további is várható. A már minősítettek<br />
közül több oktató is készül a habilitációra, de jelenleg az eljárás anyagi feltételeit nem tudják<br />
vállalni.<br />
Oktatók, kutatók és egyéb munkatársak aránya<br />
60
A nem oktató státuszban lévő munkatársak viszonylag magas arányának a magyarázata<br />
kettős. Egyrészt több diplomás kolléga intézeti mérnöki, mestertanári, tanácsadói státusban<br />
vesz részt az oktatásban, másrészt a kar infrastruktúráját üzemeltetni kell (porta, takarítás,<br />
tanulmányi osztály, könyvtár, stb.).<br />
Oktatói korfa<br />
Oktatók átlag életkora<br />
Az oktatói korfa is tükrözi az elmúlt évek nyugdíjazási gyakorlatát, arányaiban csökkent az 55<br />
év felettiek száma. Ennek ellenére a 49,5 éves átlagéletkor még így is magasnak tekinthető,<br />
szükség lenne fiatalításra.<br />
61
Továbbfejlesztés:<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. A<br />
pályázati erőforrásokra a jövőben igyekszünk jobban támaszkodni.<br />
P (tervezés)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
Emberi erőforrás<br />
a munkatársak<br />
ösztönzése,<br />
elkötelezettség<br />
növelése,<br />
kétirányú<br />
kommunikáció<br />
hatékonyságának<br />
növelése<br />
D (végrehajtás)<br />
C (ellenőrzés)<br />
A (beavatkozás)<br />
Megvalósítás és eredmények önértékeléssel bizonyítás fejlődés fenntarthatósága<br />
Fejlesztendő terület: Hatékony kapcsolat kialakítása a munkatársakkal<br />
a teljesítmény elvárások<br />
pontosítása, az oktatói<br />
pontrendszer alkalmazása,<br />
a doktori képzésben<br />
résztvevők támogatása<br />
rendszeres, gyors vezetői<br />
kommunikáció, intézeti<br />
értekezletek<br />
MÜL-3 III,1: a kilépő<br />
oktatók pótlása<br />
lehetetlen, elismerésre,<br />
ösztönzésre semmi<br />
lehetőség nincs;<br />
MÜL-3 III,3: a<br />
változtatás egyirányú,<br />
minden esetben<br />
teljesítmény növelést vár<br />
el;<br />
MÜL-3 III,7: a<br />
vezetésnek semmilyen<br />
eszköze nincs a<br />
munkaerő megtartására;<br />
MÜL-3 III,6: A vezetői<br />
értekezleteken,<br />
összoktatói<br />
értekezleteken kívül is<br />
bárki közvetlenül<br />
fordulhat a vezetőkhöz.<br />
életpálya-kiválósági<br />
modell működtetése, az<br />
oktatói pontrendszer<br />
következetes alkalmazása a<br />
hatékonyság növelése<br />
érdekében<br />
VIR rendszer alkalmazása,<br />
indokoltság szerinti<br />
összmunkatársi értekezlet<br />
összehívása<br />
62
3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások<br />
Megközelítés:<br />
A tanulástámogatás területén a Kar oktatói és infrastrukturális eszközökkel, államilag előírt és<br />
azon kívüli szolgáltatásokkal támogatja a hallgatók előre haladását. Az oktatói támogatás<br />
területén a fokozatosság elve érvényesül. A hallgató problémáival a tantárgyfelelőshöz<br />
fordulhat (aki nem feltétlenül azonos a tantárgy oktatójával). A következő lehetőség a<br />
szakvezető, aki rálát a szak oktatásában közreműködő tanszékek, intézetek munkájára.<br />
Nagyon gyakran szorulnak a hallgatók a teljes képzéssel kapcsolatban támogatásra,<br />
tanácsadásra. Ebben Karunkon az oktatási dékánhelyettes és a Tanulmányi Csoport<br />
munkatársai segítenek. Karunkon az oktatáshoz szükséges infrastruktúra lényegében<br />
rendelkezésre áll. Teljes körű a WIFI lefedettség, a kollégiumokat is beleértve. A<br />
számítógépes laborok és szoftverek rendelkezésre állnak, jó szervezés mellett kiszolgálják az<br />
igényeket. Oktatási időn kívül hallgatóink lényegében korlátozás nélkül, de anyagi felelősség<br />
vállalásával férnek hozzá a számítógépes laborokhoz. A hátrányos helyzetű hallgatók<br />
tanulását speciális eszközökkel segítjük a tanulmányok ideje alatt. A szakmai oktatáshoz<br />
szükséges mérőeszközök, műszerek megvannak, de általában fenyeget a nagy értékű<br />
eszközök erkölcsi elavulása. A Karnak saját sportlétesítménye nincs. A hallgatókat a város<br />
létesítményeibe szóló bérletek megvásárlásával támogatjuk. A nyitvatartási időben<br />
hallgatóink a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat vehetik igénybe, de lehetőségük van a<br />
társkarok vagy más felsőoktatási intézmények könyveinek kölcsönzésére is. A Kari könyvtár<br />
önálló honlappal rendelkezik: http://www.geo.info.hu/konyvtar/ , ahol rendszeresen<br />
megjelennek híreink, rendezvényeink, valamint a könyvtári állomány gyarapítására vonatkozó<br />
információk. Emellett a Kar rendelkezik saját jegyzetbolttal, ahol hallgatóink<br />
kedvezményesen vásárolhatják meg jegyzeteiket, melyek kiegészítik az elektronikus<br />
jegyzetállományt. A tanulástámogatást nagyban segíti a Kari fejlesztésben létrejött eGeo<br />
(www.egeo.hu) és vGeo (www.vgeo.hu) oktatási portájaink. Az eGeo a BSc és MSc szakok<br />
oktatási támogatására, a vGeo pedig a szakmai továbbképzések, nyári egyetem és egyéb<br />
tanfolyamok támogatására jött létre és működik sikeresen hosszú évek óta.<br />
Az adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-5 tanulástámogatási kérdésekre adott<br />
kérdőív eredményeit használtuk fel.<br />
Alkalmazás:<br />
A MÜL-5 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />
legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />
63
MÜL-5. Tanulástámogató háttér<br />
1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása.<br />
2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása.<br />
3. A választható kurzusok mennyisége.<br />
4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás.<br />
5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége<br />
6. A számítógépekhez való hozzáférés lehetősége.<br />
7. A laborokhoz/műhelyekhez/műtermekhez/sportcsarnok (műszerekhez/ műtermi<br />
felszereléshez/ sporteszközökhöz) való hozzáférés.<br />
8.A laborok/műhelyek/műtermek/sportcsarnok (műszer-park/műtermi eszköz/sporteszköz)<br />
megfelelősége.<br />
9.A tantermek berendezése, felszereltsége.<br />
3,47<br />
4,13<br />
3,64<br />
3,70<br />
3,19<br />
4,10<br />
3,69<br />
3,68<br />
3,90<br />
64
MÜL-5. I. Tanulástámogatás – ügyintézés<br />
1.A tanulmányi/dékáni hivatal nyitva tartása.<br />
2. A tanulmányi/dékáni hivatal munkatársainak<br />
segítőkészsége.<br />
3. A tanulmányi ügyek intézése.<br />
4. A Neptun elérhetősége tárgyfelvétel és<br />
vizsgaidőszakban.<br />
5.A Neptunban a tárgyakról minden információ elérhető.<br />
6.Neptunban a kurzusokra időben lehet jelentkezni.<br />
1. Az internethez való hozzáférés az egyetemen/karon.<br />
2. A kari honlap tartalma.<br />
3. Az egyetemi honlap szerkezete, átláthatósága.<br />
4. A könyvtár nyitva tartása.<br />
5. A könyvtár munkatársainak segítőkészsége.<br />
6. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság<br />
színvonala.<br />
7. Az egyetem területén kínált étkezési lehetőség.<br />
8. Az internethez való hozzáférés a kollégiumban.<br />
9. A kollégium berendezése, felszereltsége.<br />
10. A kollégium munkatársainak segítőkészsége.<br />
11. Sportolási, egészségfejlesztő lehetőségek az<br />
egyetemen/karon.<br />
12. Öntevékeny kulturális lehetőségek egyetemen/<br />
karon.<br />
13. Tudományos-ismeretterjesztő lehetőségek az<br />
egyetemen/karon.<br />
14. A hallgatók tájékoztatásának színvonala.<br />
15. Külföldi tanulási lehetőségek.<br />
16. A szociális-jóléti támogatások rendszerének<br />
igazságossága.<br />
65
Értékelés<br />
Az évfolyamoknak szóló előadások megtartására egy 116 fő, egy 66 fő, egy 48 és két 60 fő<br />
befogadására alkalmas előadóteremmel rendelkezünk a főépületben. A főépület udvarán két,<br />
egyenként 40 fős terem áll a nyelvoktatás rendelkezésére. 2007. szeptemberére elkészült egy<br />
volt laktanya épületének felújításával (Budai u.) a „B” épület, ahol a Földügyi és<br />
Térinformatikai Tudásközpont, valamint az Általános jogi Tanszék kapott új helyet. A „B”<br />
épületben egy 128 és egy 60 férőhelyes előadóterem és több 40 fős gyakorlóterem kerül<br />
kialakításra, valamint egy 20 gépes számítógépterem is. Az évfolyamokat a gyakorlatok,<br />
szemináriumok idejére 15-20 fős csoportokra osztjuk a hatékonyabb munkavégzés érdekében.<br />
A kiscsoportos oktatásra, konzultációra a gyakorlókban, számítógépes laborokban kerül sor.<br />
A műszerek kezelésének elsajátítása speciális berendezéseket, eszközöket kíván. A geodéziai<br />
mérőteremben a mérőkészség és a műszervizsgálatok gyakorlására valamint adatfeldolgozásra<br />
van lehetőség. A fotogrammetriai műszerteremben (I. emelet) a különböző kiértékelő<br />
műszereken végezhető munkafolyamatok sajátíthatók el. A valós terepi körülmények között<br />
végzett méréseket az intézeti terepgyakorlatokon gyakoroltatjuk. Ezeknek a gyakorlatoknak<br />
egy részét a városhoz közeli Velencei-hegységben, illetve az ottani falvakban (Pákozd,<br />
Sukoró) tartjuk. Sukorón egy mérőbázist alakítottunk ki, ahol hallgatóinkat faházban<br />
szállásoljuk el. A terepgyakorlatokhoz és évközi gyakorlatokhoz szükséges műszerek a<br />
műszerraktárban (alagsor) találhatók. A műszerparkot igyekszünk minél korszerűbb<br />
eszközökkel folyamatosan bővíteni.<br />
A képzés során meghatározó jelentősége van az informatikai ismeretek elsajátításának. A cél<br />
elérését mintegy 150 számítógép biztosítja.<br />
A MÜL-5 teljes adatlapról csak a tanulástámogatásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokat<br />
emeltük ki. A kapott átlagok két kivétellel mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A dékáni<br />
hivatal nyitva tartása jelenleg munkanapokon 7:45-től 11 óráig tart, úgy tűnt ez megfelelő. A<br />
problémák a részidejű képzéseknél vannak, mert a levelező hallgatók minden ügyüket a<br />
konzultációs napokon szeretnének intézni. A megoldás a differenciált nyitva tartás lehet,<br />
vagyis külön nyitva tartást vezetünk be a nappali és a levelező képzés számára. A tanulmányi<br />
ügyintézés során valóban léphetnek fel konfliktusok az ügyintézők és a hallgatók között. A<br />
problémák egy részét nem a Kar okozza, mint például a megrendelt diákigazolványok késése,<br />
vagy az, hogy a hallgató nincs bejelentve a társadalombiztosítási rendszerbe. Tény, hogy az<br />
ügyintézői létszám egy évvel ezelőtt 30%-al csökkent. Ez az ügyintézők túlterheléséhez vezet,<br />
ami főleg a csúcsidőkben rontja az ügyintézés légkörét. A következő kifogás a tantárgyakról<br />
a Neptunban elérhető információkra vonatkozott. A mintatantervek változása során egyes<br />
tantárgyi leírások valóban csak a korábbi mintatanterveknél jelennek meg. Folyamatosan<br />
felhívjuk az oktatók figyelmét a problémára a NEPTUN rendszerben a tantárgyak leírását<br />
tovább bővítjük.<br />
A MÜL5 II. adatlappal kapcsolatban a következő értékelés adható. Az étkezési lehetőségek a<br />
Karon valóban rosszak, mindössze egy külső vállalkozó által működtetett büfé van gyér<br />
kínálattal. A büfé csak munkanapokon van nyitva, vizsgaidőszakban még ritkábban, hétvégén<br />
– annak ellenére a részidős képzések egy része akkor van – egyáltalán nem. A kollégium<br />
berendezése alapvetően megfelelő, a legnagyobb probléma az elhasználódott fekhelyekkel<br />
van. Ennek pótlása tavaly megindult, azonban fizetésképtelenség miatt elakadt. A sportolási<br />
lehetőségek is csökkentek ez idők folyamán, terembérlés vagy pályabérlés már nincs. Az<br />
összes sportolási lehetőség a Kollégiumra korlátozódik, ahol kézilabda pálya és kondicionáló<br />
terem áll a hallgatók rendelkezésére. Ezek fejlesztése jelenleg csak a Kollégiumi Bizottsághoz<br />
befizetett hozzájáruláson keresztül történik. Korlátozott számban uszoda bérlet áll a hallgatók<br />
66
endelkezésére. Az eddig leírtakból következik, hogy a nem kollégiumban lakó hallgatók<br />
kisebb eséllyel férnek hozzá a sportolási lehetőségekhez. Az öntevékeny kulturális<br />
tevékenység Karunkon lényegében a Kollégiumban szervezett tematikus estekben merül ki. A<br />
tudományos ismeretterjesztés fóruma a Karon a Talentum program által támogatott<br />
szakkollégium. A hallgatók tájékoztatására külön rovat szolgál a Kar honlapján a Hírek<br />
Hallgatóknak rovatban, a Tanulmányi Osztály hirdetőjén és az intraneten valamint a Neptun<br />
rendszerben. Külföldi tanulási lehetőségek jelenleg a CEEPUS és az ERASMUS program<br />
keretében vannak. Ezek ismertsége a hallgatók körében megfelelő, a programok<br />
koordinálására Karunkon egy vezető oktató van kijelölve. Neuralgikus pont a szociális<br />
támogatások odaítélésének igazságossága, hiszen a hallgatók közelről ismerik társaik valódi<br />
szociális helyzetét. A Kari JTB viszont csak a benyújtott dokumentumokra,<br />
jövedelemigazolásokra támaszkodhat a szociális támogatás odaítélésekor, azok valódiságát<br />
nem vizsgálhatja.<br />
Továbbfejlesztés<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot.<br />
P (tervezés)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
Hallgatók<br />
értékelése<br />
oktatásszervezéssel<br />
kapcsolatos<br />
kommunikáció<br />
javítása<br />
D (végrehajtás)<br />
megvalósítás és eredmények<br />
a hallgatók kiszolgálását<br />
szolgáló infrastruktúra<br />
fejlesztése az érintettek<br />
bevonásával<br />
C (ellenőrzés)<br />
önértékeléssel bizonyítás<br />
Fejlesztendő terület: A tanulástámogató háttér fejlesztése<br />
a MÜL5 I kérdőív 1<br />
(3,25), 3 (3,14), 5 (3,30)<br />
kérdések megítélése és a<br />
MÜL 5 II. kérdőív 1<br />
(3,4) és 5 (3,19)<br />
kérdésének megítélése<br />
A (beavatkozás)<br />
fejlődés fenntarthatósága<br />
a kibővített szolgáltatások<br />
rendszeres elemzése<br />
egységenként és<br />
tevékenységenként<br />
pályázatok benyújtása<br />
infrastrukturális<br />
fejlesztésekre<br />
a meglévő lehetőségek<br />
jobb kihasználása<br />
szervezési intézkedésekkel<br />
együttműködés a városban<br />
lévő más felsőoktatási<br />
intézményekkel az<br />
infrastruktúra kölcsönös<br />
használatára<br />
67
3.6 Belső információs rendszer<br />
Megközelítés:<br />
A <strong>NymE</strong> Geoinformatikai Kar fontosnak tartja, hogy mind a hallgatók, mind a<br />
közalkalmazottak információval történő ellátása teljes legyen. Elsődleges szempont, hogy<br />
mindenki hozzáférjen, ahhoz az adatmennyiséghez, amelyet a hallgatók esetében a tanulás, a<br />
közalkalmazottak esetében a munkakör ellátása megkövetel.<br />
A hallgatói információtovábbítás<br />
A hallgatói információtovábbítás nagyrészt a hallgatói szervezeteken keresztül történik. Ezek<br />
közül a Hallgatói Önkormányzat a legszélesebb „befogadóképességű”, mivel az összes<br />
hallgatót képviselnie kell. Feladata továbbá kiterjed, arra is, hogy képviselje a hallgatók<br />
érdekeit a különböző szervezetekben, testületekben, tanácsokban (a Szenátus és a Kari Tanács<br />
ülésein, a Juttatási és Térítési Bizottságban, az <strong>Egyetem</strong>i HÖK által szervezett gyűléseken).<br />
Az információtovábbítás másodlagos forrása a Kollégiumi Bizottság, amely elsősorban a<br />
kollégiumi élet szervezésének a letéteményese. A Kollégiumban tartózkodó hallgatóink rajtuk<br />
keresztül is megkapják a szükséges információkat.<br />
A Neptun szerepe megkérdőjelezhetetlen az informálás tekintetében, azonban az elégséges<br />
szolgáltatást nyújtó rendszer fejlesztésért még tenni kell. Cél a legtöbb szolgáltatást (pld.:<br />
kérelmek ügyintézése, beiratkozás, elektronikus leckekönyv) elérhetővé tenni a rendszeren<br />
keresztül.<br />
A <strong>GEO</strong> weblapja is nélkülözhetetlen eleme az információáramlásnak. A menüpontok szintjén<br />
a Hallgatóknak fül tartalmazza az összes szükséges tudnivalót, amely a tanulmányaik<br />
folytatásához kell.<br />
Az oktatói információtovábbítás<br />
Az egyik legfontosabb fórum a Kari oktatói – dolgozói értekezlet, amelynek a tagja a kar<br />
oktatási-kutatási és más szervezeti egységeinél foglalkoztatott minden közalkalmazott. Évente<br />
két alkalommal, illetve szükség esetén a dékán hívja össze.<br />
A belső levelező hálózaton keresztül az oktatók, a dolgozók egy-egy körlevél (dékáni<br />
körlevelek, tájékoztatók) formájában minden lényeges, érintőleges információhoz<br />
hozzájutnak. Az intranet hálózat is a belső kommunikáció része, amely a weblapunkon<br />
keresztül érhető el.<br />
A Neptun és a weblap természetesen az oktatók esetében is része az információáramlásnak.<br />
Alkalmazás:<br />
Az adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-3 elégedettségmérés eredményeit<br />
használtuk fel.<br />
A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />
legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />
68
Értékelés:<br />
A teljes adatlapról 11 kérdésre adott válaszokat emeltük ki. A kapott átlagok két kivétellel<br />
mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A Kar létszámának köszönhetően a vezetés jó<br />
kapcsolatot ápol a munkatársakkal, ennek elengedhetetlen feltétele a belső információs<br />
rendszer (különböző fórumok, a szervezeti egységek közötti szoros kapcsolat, személyes<br />
kapcsolatok) megfelelő működése, amely a kétirányú kommunikáción alapszik. Az<br />
információ oda-visszaáramlása lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy a munkaköri<br />
feladatok ellátásához elengedhetetlen tudnivalók, „alapadatok” rendelkezésre állhassanak. A<br />
MÜL3, III. rész 1-2. kérdések + IV. rész 1. kérdése + V. fejezet 1-4. kérdések átlagértéke a<br />
3,92 ennek az információáramlásnak a minőségére mutat rá, amely összességében egy jó<br />
eredményt mutat. A folyamatok értékelésekor a változások megvalósításához szükséges<br />
erőforrások biztosítása a MÜL3, V. rész 5. kérdése 3.11 átlagértéke jelzi a felsőoktatás<br />
finanszírozási gondjait. Nyilván ezt a kérdést megoldani állami beavatkozás nélkül nem<br />
lehetséges. Az intézmények a pályázati aktivitásukat fokozhatják, hogy a fejlődés biztosított<br />
legyen az intézmény életében, hogy további bevételi forrásokat szerezzenek. Azonban az<br />
állami beavatkozás kérdése megkerülhetetlen, olyan jogszabályi környezetet kell teremteni,<br />
amely megengedi a felsőoktatási autonómiában rejlő lehetőségek (pld. költségtérítéses<br />
hallgatói helyek szabad feltöltése a maximális hallgatói kapacitás, valamint az<br />
érdeklődés/kereslet függvényében) kiaknázását.<br />
A MÜL3, VI. rész 7. kérdésének 3,44 átlagértéke, amely az egyéni motiváció és a kari<br />
elvárások összhangját vizsgálja, prezentálja, hogy a gazdasági nehézségek közepette az<br />
alkalmazottakkal szembeni elvárások nem csökkentek, inkább nőttek, mivel az intézmény<br />
érdeke is a színvonalas működés biztosítása.<br />
Az egyéni motiváltság szinten tartását, vagy fokozását az érződő gazdasági körülmények<br />
hatására nehéz fenntartani vagy elérni, de nem lehetetlen. A folyamatos oda-vissza irányú<br />
kommunikáció teszi lehetővé, hogy a végzett munka „jutalmazások” formájában elismerésre<br />
kerüljön. Továbbra is törekedni kell, hogy a munkatársakkal a személyes kapcsolat<br />
megmaradjon, mert ezen a csatornán lehet a legközvetlenebb formában kifejezni az<br />
elismeréseket.<br />
MÜL 3. III. EMBERIERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE<br />
Átlag<br />
1. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását. 4.00<br />
2. A kétirányú kommunikáció jól működik. 3.94<br />
IV. ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 21. kérdés<br />
1. Az információs rendszer kiépítettsége megfelelő 4.11<br />
69
1. Az oktatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok biztosítottak. 3.94<br />
2. A kutatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok (oktatás, hasznosítás)<br />
3.83<br />
biztosítottak.<br />
3. A kar az értékelések eredményeit mindig hatékonyan felhasználja. 3.83<br />
4. Az intézet/tanszék teljesítményét a karon értékelik (összehasonlítják a többi intézet/tanszék<br />
teljesítményével).<br />
5. A kar biztosítja az erőforrásokat a változások megvalósításához. 3.11<br />
VI. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG Milyen az Ön munkahelyi légköre, kultúrája?<br />
6. A munkahelyi légkör inspiráló. 3.72<br />
7. Az egyéni motiváció összhangban van a kar teljesítmény elvárásával. 3.44<br />
8. A feladatok összehangolása a karon megfelelően történik. 3.72<br />
3.72<br />
Továbbfejlesztés:<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. A<br />
pályázati erőforrásokra a jövőben igyekszünk jobban támaszkodni. Fontos a folyamatos<br />
párbeszéd a munkatársakkal, a visszacsatolás. Az erkölcsi elismerés az egyéni motiváltság<br />
fenntartásához járul hozzá. Új pályázatok készítése, új projektek indítása további lehetőséget<br />
teremt a munkatársak szakmai fejlődéséhez.<br />
P (tervezés)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
MUNKATÁRSI<br />
ELÉGEDETTSÉG<br />
erőforrások, egyéni<br />
motiváció fejlesztése.<br />
D (végrehajtás)<br />
megvalósítás és<br />
eredmények<br />
C (ellenőrzés)<br />
önértékeléssel bizonyítás<br />
Fejlesztendő terület: egyéni motiváció erősítése<br />
további területekre való<br />
kiterjesztés,<br />
MÜL3, az 5. kérdés mért<br />
átlagértéke 3,11, a 7.<br />
kérdés mért átlagértéke<br />
3,44<br />
A (beavatkozás)<br />
fejlődés fenntarthatósága<br />
az egyéni motivációk<br />
erősítése, új munkahelyek<br />
létesítése fiatal kutatók<br />
számára nyertes<br />
pályázatokkal<br />
70
3.7 Nyilvánosság<br />
Megközelítés:<br />
A nyilvánosság biztosításának kulcsfontosságú eszközei:<br />
a <strong>GEO</strong> weblapja,<br />
a médiában való szereplés.<br />
A <strong>GEO</strong> weblapja<br />
Alapvető célja a Geoinformatikai Kar honlapjának az információáramlás elősegítése.<br />
Egyrészről fontos külső kommunikációs feladatokat valósít meg, hiszen a hallgatók, az<br />
érdeklődők számára elérhetővé teszi a <strong>GEO</strong>-t egy friss információval körülövezett virtuális<br />
térben. Másrészről belső kommunikációs csatornaként működik, amelyen keresztül (a<br />
dolgozóknak menüpont, Intranet hálózat) az alkalmazottakhoz eljuttatható az információ. A<br />
honlap az alapvető információk nyújtása mellett, lehetővé teszi az egyirányú interaktivitást,<br />
azaz nyomtatványok, adatigénylő lapok, kérelmek, iratkozási lapok stb. letölthetőségével a<br />
hallgatóknak lerövidítheti az ügyintézés időtartamát. Ezzel lépést téve az „e-ügyintézés”<br />
irányába.<br />
A weboldal látogatottsági adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a honlap alapvető célján<br />
túllépve a felsőoktatási intézmény marketing tevékenységének, arculatformálásának<br />
eszközévé vált.<br />
A kezdőlapon az alapvető célt szem előtt tartva a központi helyet foglalja el a hírek („friss<br />
hírek”, „hírek”, „érdekességek” menüpontok). Az említett rovat folyamatosan megújul, mivel<br />
az oldal betöltése után a látogató ezekkel az információkkal szembesül először. Fontos, hogy<br />
a szakmai hírek elsőbbsége mellett megjelenhessen minden olyan információ, amely a<br />
nagyvilág érdeklődésére igényt tarthat, erre hoztuk létre az „érdekességek” menüpontot.<br />
A lap tetején található a topmenü, amely közvetlen elérést biztosít a legfontosabb oldalakhoz.<br />
Helyet kapott a hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt fontos neptun, nyme.hu, munkatársak,<br />
e<strong>GEO</strong>, v<strong>GEO</strong> fül, valamint az angol oldal.<br />
A főmenüben a karunk, felvételizőknek, hallgatóknak, dolgozóknak, szállás- és teremfoglalás<br />
gyűjtőcímek szerepelnek. Ezek a főmenüpontok külön-külön szólítják meg az elérni kívánt<br />
csoportot.<br />
Összességében elmondható, hogy az intézmény széles körű ismeretségének, nyilvánosságának<br />
egyik legfontosabb eszköze.<br />
71
A médiában való szereplés<br />
A <strong>GEO</strong> különböző kari események kapcsán készített interjúkkal és összefoglalókkal a helyi<br />
nyomtatott regionális újságban, a Fejér Megyei Hírlapban jelenik meg, amelyet nagy számban<br />
olvasnak a régióban. A publikációk általában pozitív hangvételűek. A cikkek elektronikus<br />
változata a weblapunkon a Karunk/Minőségügy/Rólunk írták menüpont alatt érhető el.<br />
Rendszeresen megjelent intézményünk kisebb híradásokkal a Fehárvár Tv-ben is.<br />
Érdekelt felek elégedettségéről<br />
A partneri elégedettség mérését a végzett hallgatókat foglalkoztató cégek körében végezzük el<br />
minden évben. A legutóbbi felmérés eredményeit mutatja a következő táblázat:<br />
Alkalmazás:<br />
Az adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-8 elégedettségmérés eredményeit<br />
használtuk fel.<br />
A MÜL-8 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />
legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />
Értékelés:<br />
A kapott átlagok két kivétellel mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A végzett hallgatóinkat<br />
foglalkoztató munkáltatók körében a <strong>NymE</strong> és Karunk elismertsége 4, 3 átlagértéket mutat,<br />
amely nagyon kedvező visszajelzést ad és kedvező képet mutat. Ez a kar képzési profiljának<br />
köszönhető, amelyet mindig a gyakorlatorinetáltság jellemzett és a földügyi „szolgálatnak”<br />
megfelelően nagyon szoros kapcsolatot meglétét fejezi ki a munkaerőpiaccal.<br />
Az egyetem a fejlesztési tervéhez bekéri a cég igényeit a MÜL8, 2. kérdése 2,9 átlagértékkel<br />
jelzés értékű. Intézményünk infrastruktúrális (műszerezettség, épület) fejlesztési igényeinek<br />
megállapításakor alapvetően nem, a hallgatók tudásával szemben támasztott szakmai<br />
igényeket illetően pedig figyelembe vesszük a cégek igényeit. A képzések gyakorlatorinetált<br />
jellegéből fakadóan elsőfokú prioritást élvez a szakmai cégek igényeinek kiszolgálása, a<br />
képzéseink tantervébe beágyazására való törekvésünket a munkaerőpiaci kereslet is<br />
visszaigazolja. A proaktív stratégiaalkotás és a vezetési szemléletünk sem tud teljes<br />
mértékben eleget tenni a gazdasági élet gyorsan változó igényeinek, hiszen a felsőoktatásban<br />
tervezett változások bevezetése hosszabb távú tervekben valósul meg, itt pedig gyakran egyik<br />
napról a másikra, nagyon rövid idejű reakcióra lenne szükség. Ez mutatkozik meg a MÜL8.,<br />
3. kérdés 3,3 átlagértékében.<br />
Minden kari rendezvényt (ünnepséget, szakmai napot, szakkollégiumi napot, konferenciát)<br />
megragadtunk eddig is, hogy a partnerek bevonása az intézmény életébe megtörténhessen.<br />
72
Tervezzük, hogy félévente kerekasztal beszélgetésekre hívjuk a szakmai partnerek képviselőit<br />
igényeik felmérése szempontjából. Az intézmény Tanácsadó Testületének évenkénti többszöri<br />
összehívása is ezt a célt fogja szolgálni.<br />
MÜL-8. Partneri elégedettség a végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók<br />
Az <strong>NymE</strong>-ről kialakított vélemény<br />
1. Az <strong>NymE</strong>-ről kialakult általános kép kedvező. 4,3<br />
2. Az egyetem a fejlesztési tervéhez bekéri a cég/intézmény igényeit. 2,9<br />
3.Az egyetem a cég/intézmény változó igényeinek meg tud felelni. 3,3<br />
A következő grafikon mutatja a „Milyen forrásból szerzett információt a <strong>Nyugat</strong><strong>magyarországi</strong><br />
<strong>Egyetem</strong>ről/karról és mennyire motiválta?” kérdésre adott válaszok<br />
megoszlását:<br />
73
Továbbfejlesztés:<br />
A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. A<br />
kapcsolattartásunk szorosabbra fűzése a cégekkel az igények folyamatos cseréjének<br />
garanciája lehet.<br />
P (tervezés)<br />
fejlesztés célja, terve<br />
Folyamatok<br />
nyilvánosság<br />
biztosítása<br />
D (végrehajtás)<br />
megvalósítás és eredmények<br />
Fejlesztendő terület:<br />
a munkáltatók igényeinek<br />
felmérése<br />
C (ellenőrzés)<br />
önértékeléssel bizonyítás<br />
MÜL8, 2. kérdés 2,9<br />
átlagértéke, a 3.<br />
kérdés átlagértéke 3,3.<br />
A (beavatkozás)<br />
fejlődés fenntarthatósága<br />
kapcsolattartás a cégekkel,<br />
igényfelmérések,<br />
74
FÜGGELÉK<br />
1. sz. táblázat<br />
INTÉZMÉNY<br />
ÉV KÉPZÉS TÍPUSA HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA<br />
/ KAR<br />
BETŰKÓDJA<br />
TELJES IDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
RÉSZIDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
TELJES IDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
RÉSZIDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
első<br />
évfolyam<br />
összes 1<br />
évfolyam<br />
első<br />
évfolyam<br />
összes 1<br />
évfolyam<br />
záróvizsgát<br />
tett 2<br />
oklevelet<br />
szerzett<br />
záróvizsgát<br />
tett 2<br />
oklevelet<br />
szerzett<br />
felsőoktatási<br />
szakképzés<br />
alapképzés 123 358 115 242 CSAK FŐISK. CSAK FŐISK CSAK FŐISK CSAK FŐISK<br />
2008.<br />
OKT.<br />
15.<br />
mesterképzés<br />
osztatlan<br />
mesterképzés<br />
szakirányú tk. 75 22 22<br />
doktori képzés<br />
felsőoktatási<br />
szakképzés<br />
alapképzés 105 352 40 168 53 21 49* 27<br />
2009.<br />
OKT.<br />
15.<br />
mesterképzés 12 12<br />
osztatlan<br />
mesterképzés<br />
szakirányú tk. 22 27 27<br />
doktori képzés<br />
1 passzív féléves hallgatók nélkül<br />
2<br />
záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók<br />
75
INTÉZMÉNY<br />
ÉV KÉPZÉS TÍPUSA HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA<br />
/ KAR<br />
BETŰKÓD<br />
TELJES IDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
RÉSZIDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
TELJES IDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
RÉSZIDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
első<br />
évfolyam<br />
összes 1<br />
évfolyam<br />
első<br />
évfolyam<br />
összes 1<br />
évfolyam<br />
záróvizsgát<br />
tett 2<br />
oklevelet<br />
szerzett<br />
záróvizsgát<br />
tett 2<br />
oklevelet<br />
szerzett<br />
felsőoktatási<br />
szakképzés<br />
alapképzés 101 310 82 178 117 56 36 17<br />
2010.<br />
OKT.<br />
15.<br />
mesterképzés 13 25<br />
osztatlan<br />
mesterképzés<br />
szakirányú tk. 16 25 25<br />
doktori képzés<br />
felsőoktatási<br />
szakképzés<br />
alapképzés 126 315 94 176 72 37 42 28<br />
2011.<br />
OKT.<br />
15.<br />
mesterképzés 12 24 9 5<br />
osztatlan<br />
mesterképzés<br />
szakirányú tk. 13 8 8<br />
doktori képzés<br />
1 passzív féléves hallgatók nélkül<br />
2<br />
záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók<br />
76
INTÉZMÉNY<br />
ÉV KÉPZÉS TÍPUSA HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA<br />
/ KAR<br />
BETŰKÓDJA<br />
TELJES IDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN<br />
TELJES IDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
RÉSZIDEJŰ<br />
KÉPZÉSBEN<br />
első<br />
évfolyam<br />
összes 1<br />
évfolyam<br />
első<br />
évfolyam<br />
összes 1<br />
évfolyam<br />
záróvizsgát<br />
tett 2<br />
oklevelet<br />
szerzett<br />
záróvizsgát<br />
tett 2<br />
oklevelet<br />
szerzett<br />
felsőoktatási<br />
szakképzés<br />
alapképzés 94 328 35 154 29 13 9 2<br />
2012.<br />
OKT.<br />
15.<br />
mesterképzés 5 17 9 6<br />
osztatlan<br />
mesterképzés<br />
szakirányú tk. 11 3 3<br />
INTÉZMÉNY<br />
/ KAR<br />
ÖSSZESEN<br />
2008–<br />
2012<br />
doktori képzés<br />
felsőoktatási<br />
szakképzés<br />
alapképzés 549 1663 366 918 271 127 136 74<br />
mesterképzés 42 78 18 11<br />
osztatlan<br />
mesterképzés<br />
szakirányú tk. 137 85 85<br />
doktori képzés<br />
1 passzív féléves hallgatók nélkül<br />
2<br />
záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók<br />
77
2. sz. táblázat<br />
NYME <strong>GEO</strong><br />
AKTUÁLIS ÖSSZESÍTETT OKTATÓI / KUTATÓI LÉTSZÁMOK<br />
SZEMPONT<br />
Munkakör<br />
FOI -hez<br />
tartozás<br />
egyetemi<br />
tanár<br />
egyetemi<br />
docens<br />
főiskolai<br />
tanár<br />
főiskolai<br />
docens<br />
adjunktus<br />
tanársegéd<br />
nyelvtanár<br />
testnevelő<br />
tanár<br />
egyéb<br />
tanár<br />
kutató<br />
összesen<br />
AT<br />
AE<br />
V<br />
1 7 0 2 7 3 2 0 2 0 24<br />
1 3 0 1 2 0 0 0 1 0 8<br />
2 0 1 0 2 0 0 0 3 0 8<br />
összesen 4 10 1 3 11 3 2 0 6 0 40<br />
minősítettség<br />
egyetemi<br />
tanár<br />
egyetemi<br />
docens<br />
főiskolai<br />
tanár<br />
főiskolai<br />
tanár<br />
adjunktus<br />
tanársegéd<br />
nyelvtanár<br />
testnevelő<br />
tanár<br />
egyéb<br />
tanár<br />
kutató<br />
összesen<br />
MTA rendes t.<br />
MTA lev. t.<br />
MTA doktora<br />
CSc<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />
PhD 0 8 0 0 3 0 0 0 0 0 11<br />
DLA 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 4<br />
összesen<br />
2 10 0 0 3 0 0 0 0 0<br />
15<br />
78
I. MELLÉKLET (2. FEJEZET)<br />
Nyertes K+F+I pályázatok felsorolása (2008-2012) – Geoinformatikai Kar<br />
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
Fotogrammetriai labor<br />
kialakítása<br />
<strong>GEO</strong><br />
KT-FOII-<br />
1/2008<br />
Nemzeti<br />
Szakképzési és<br />
Felnőttképzési<br />
Intézet<br />
9 000<br />
2008.12.05.-<br />
2009.05.30.<br />
Microline Bt.(Székesfehérvár)<br />
nincs<br />
Térbeli folyamatok<br />
modellezése a<br />
birtokrendezésben<br />
<strong>GEO</strong><br />
KD_INFRA-06-<br />
KDB<strong>GEO</strong>I6<br />
Kutatásfejlesztési<br />
Pályázati és<br />
Kutatáshasznosítási<br />
Iroda<br />
19 800<br />
2007.01.20.-<br />
2008.06.15.<br />
Navicom Plusz Bt.<br />
(Biatorbágy), Geoset Kft.<br />
(Pécs)<br />
nincs<br />
Vadgazdálkodás és<br />
biodiverzitás monitoring<br />
távérzékeléssel és nyílt<br />
térinformatikai szabványok<br />
(OGC) alkalmazásával<br />
<strong>GEO</strong> CHN 32/2005<br />
Kutatásfejlesztési<br />
Pályázati és<br />
Kutatáshasznosítási<br />
Iroda<br />
4 580<br />
2007.01.01.-<br />
2008.12.31.<br />
nincs<br />
Spatial Information<br />
Research Center, Fuzhou<br />
University, Kína<br />
79
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
A földhasználati<br />
menedzsment<br />
hatékonyságának<br />
összehasonlító elemzése<br />
Kínában és<br />
Magyarországban<br />
<strong>GEO</strong> CHN 31/2005<br />
Kutatásfejlesztési<br />
Pályázati és<br />
Kutatáshasznosítási<br />
Iroda<br />
1 990<br />
2007.01.01.-<br />
2008.12.31.<br />
nincs<br />
Fujian Normal<br />
University, Kína, Fuzhou<br />
Legjobb<br />
téradatinfrastruktúra<br />
tapasztalatok hálózata a<br />
természetvédelemben<br />
<strong>GEO</strong><br />
EU<br />
eContentplus<br />
Programme<br />
NatureSDI plus 12 712 2008-2011 nincs<br />
28 külföldi partner,<br />
országok: IT, AT, ES, GR,<br />
BE, DE, LT, UK, CZ, PL,<br />
BG, CY, SE, NL, RO, FR,<br />
SK<br />
Vízgazdálkodás védett<br />
területeken<br />
<strong>GEO</strong><br />
Interreg III B<br />
CADSES<br />
42 415 2006-2008<br />
Reiter és Reiter Bt.<br />
(Székesfehérvár), Microline<br />
Bt. (Székesfehérvár), Fejér<br />
Megyei Agrárkamara,<br />
Székesfehérvár<br />
Regione Friuli Venezia<br />
Giulia, Olaszország,<br />
Udine; Aitoliki<br />
Development Enterprise<br />
S.A., Görögo.,<br />
Nafpaktos;<br />
Meditteranean SOS<br />
Network, Görögo.,<br />
Athén; Centre for<br />
Community Organizing<br />
Central Moravia, Cseho.,<br />
Přerov<br />
80
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
3D a térinformatikában<br />
<strong>GEO</strong> KD_INFRA_07-<br />
<strong>GEO</strong>INFRA<br />
Kutatásfejlesztési<br />
Pályázati és<br />
Kutatáshasznosítási<br />
Iroda<br />
25 000<br />
2009.01.15.-<br />
2010.01.31.<br />
Leica Geosystems (Budapest)<br />
nincs<br />
Természeti erőforrások a<br />
városi mezőgazdaságban<br />
<strong>GEO</strong><br />
CN-44/2007<br />
Nemzeti Kutatási<br />
és Technológiai<br />
Hivatal<br />
3 640<br />
2009.01.01.-<br />
2010.12.31.<br />
nincs<br />
CAS IRSA, Kína, peking<br />
Térinformatikai termékek<br />
kinyerése és értékelése<br />
városi ökológiai<br />
környezetben<br />
<strong>GEO</strong><br />
CN-43/2007<br />
Nemzeti Kutatási<br />
és Technológiai<br />
Hivatal<br />
2 700<br />
2009.01.01.-<br />
2010.12.31.<br />
nincs<br />
Mezőgazdasági<br />
egyetem, Kína, Peking<br />
Wuyisan tájökológiai<br />
monitoring<br />
<strong>GEO</strong><br />
CN-41/2007<br />
Nemzeti Kutatási<br />
és Technológiai<br />
Hivatal<br />
3 700<br />
2009.01.01.-<br />
2010.12.31.<br />
nincs<br />
Fuzhou University, Kína,<br />
Fuzhou<br />
Környezeti elemzések a<br />
földhasználatban<br />
<strong>GEO</strong><br />
CN-42/2007<br />
Nemzeti Kutatási<br />
és Technológiai<br />
Hivatal<br />
5 440<br />
2009.01.01.-<br />
2010.12.31.<br />
nincs<br />
Fujian Normal<br />
University,Kína, Fuzhou<br />
81
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
Geoinformatikai<br />
technológia a fenntartható<br />
fejlődésért Kazahsztánban<br />
<strong>GEO</strong><br />
Tempus-<br />
Erasmus-<br />
Mundus<br />
Tempus<br />
Közalapítvány<br />
7 539 2007-2009 nincs<br />
Kungliga Tekniska<br />
Högskolan, Stockholm<br />
(SE); Kazakh Leading<br />
Academy of Architecture<br />
and Civil Engineering<br />
(KazGASA), Almaty (KZ)<br />
<strong>Egyetem</strong>i geoinformatikai<br />
program kidolgozása/<br />
Tadzsikisztán<br />
<strong>GEO</strong><br />
Tempus JEP<br />
Tempus<br />
Közalapítvány<br />
4 750 2007-2009 nincs<br />
Kungliga Tekniska<br />
Högskolan, Stockholm<br />
(SE);<br />
Tadjik Agricultural<br />
University, Dushanbe<br />
(TJ)<br />
Földi lézerszkenner<br />
alkalmazása környezeti<br />
folyamatoknál és<br />
változásoknál<br />
<strong>GEO</strong><br />
10/0242-<br />
E/4005<br />
Tempus<br />
Közalapítvány<br />
7 148<br />
2010.09.01.-<br />
2011.08.31.<br />
Manager Shop Kft.<br />
(Székesfehérvár)<br />
“1 DECEMBRIE 1918”<br />
UNIVERSITY OF ALBA IULIA,<br />
Románia, Gyulafehérvár;<br />
TEI Kavala (Kavala Institute<br />
of Technology), Görögo.,<br />
Kavala; Slovak Univesity of<br />
Technology, Szlovákia,<br />
Pozsony; “POLITEHNICA”<br />
University of Timisoara,<br />
Románia, temesvár<br />
82
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
Re.vica Reviewing European<br />
Virtual Campuses<br />
<strong>GEO</strong><br />
Erasmus<br />
Tempus<br />
Közalapítvány<br />
5 471 2007-2009 nincs<br />
Katholieke Universiteit<br />
Leuven - AVNet (BE);<br />
EuroPACE ivzw (BE);<br />
Audiovisual Technologies,<br />
Informatics and<br />
Telecommunications bvba<br />
(ATiT) (BE);<br />
FernUniversität in Hagen<br />
(DE);<br />
Teknillinen korkeakoulu,<br />
Koulutuskeskus Dipoli<br />
(Helsinki University of<br />
Technology, Lifelong<br />
Learning Institute Diploi)<br />
(FI);<br />
Université Louis Pasteur<br />
(FR);<br />
(International Telematic<br />
University UNINETTUNO)<br />
(IT);<br />
Matic Media Ltd (UK)<br />
83
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
Integrált térinformatikai<br />
technológiák és azok<br />
alkalmazása a környezeti<br />
menedzsmentben<br />
<strong>GEO</strong><br />
PIRSES-GA-<br />
209-247608<br />
EC Research<br />
Executive Agency<br />
(REA)<br />
26 274<br />
2010.01.20-<br />
2014.01.20<br />
nincs<br />
Universiteit Twente, Faculty<br />
ITC. Hollandia, Enschede;<br />
School of Computer Science<br />
and Informatics, University<br />
College Dublin, National<br />
University of Ireland, Írország,<br />
Dublin; National Institute of<br />
Geophysics, Geodesy and<br />
Geogrpahy, Bulgarian<br />
Academy of Sciences,<br />
Bulgária, Szófia; Spatial<br />
Information Research Center<br />
of Fujian, Fuzhou University,<br />
Kína, Fuzhou; College of<br />
Geography, Normal University<br />
of Fujian, Kína, Fuzhou;<br />
Institute of Remote Sensing<br />
Applications, Chinese<br />
Academy of Science, Kína,<br />
Peking; China University of<br />
Geosciences, Beijing, Kína,<br />
Peking<br />
Tananyagfejlesztéssel a<br />
<strong>GEO</strong>-ért<br />
<strong>GEO</strong><br />
TÁMOP 4.1.2-<br />
08/1/A-2009-<br />
0027<br />
Nemzeti Fejlesztési<br />
Ügynökség<br />
44 706<br />
2010.01.01.-<br />
2011.04.30<br />
Microline Bt.(Székesfehérvár)<br />
nincs<br />
84
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
Geoinformatics: Managing<br />
Energy, Resources, Environment<br />
– GEM<br />
<strong>GEO</strong><br />
510978-TEMPUS-<br />
2010-1-AT-<br />
TEMPUS-JPCR<br />
Tempus Közalapítvány 12.393<br />
2010. október-<br />
2013. október<br />
nincs<br />
University of Salzburg - Centre for<br />
Geoinformatics;<br />
Vrije Universiteit Amsterdam -<br />
Spatial Information Lab;<br />
European Geography Association<br />
for Students and Young<br />
Geographers;<br />
Kyrgyz State University of<br />
Construction, Transport and<br />
Architecture, Department of<br />
Geodesy and Geoinformatics;<br />
Osh Technological University<br />
Faculty of Energy ;<br />
Kazakh National University,<br />
Department for Geomorphology<br />
and Cartography;<br />
Tajik Agrarian University,<br />
Department of Geodesy and<br />
Geoinformatics;<br />
Tajik State Pedagogical University<br />
Faculty of Geography;<br />
University of Central Asia;<br />
European Geography Association<br />
for Students and Young<br />
Geographers; Ministry of<br />
Education and Science of the<br />
Kyrgyz Republic<br />
Geoinformatics: enabling<br />
sustainable development in<br />
Uzbekistan<br />
<strong>GEO</strong><br />
530808-Tempus-<br />
1-2012-1-HU-<br />
TEMPUS-JPCR<br />
Tempus Közalapítvány 34 788<br />
2012. október<br />
– 2015.<br />
október<br />
Extrem Digital Kft. (Budapest),<br />
Szinva Net Informatikai Kft.<br />
(Miskolc)<br />
7 üzbég intézmény; University<br />
of Salzburg;<br />
Royal Institute of Technology,<br />
Stockholm;<br />
University of Greenwich<br />
85
Nyertes K+F+I pályázat<br />
címe<br />
Kar<br />
Pályázati<br />
azonosító<br />
Támogató<br />
szervezet<br />
Elnyert<br />
összeg<br />
(eFt)<br />
Futamidő<br />
(tól-ig)<br />
Együttműködő hazai partner<br />
megnevezése, székhelye<br />
(város)<br />
Együttműködő külföldi<br />
partner megnevezése,<br />
székhelye (város,<br />
ország)<br />
Elaboration of Qualification<br />
Framework for Land<br />
Management Studies at Russian<br />
Universities<br />
<strong>GEO</strong> TEMPUS JEP Tempus Közalapítvány 8 103<br />
2012. október<br />
– 2015.<br />
október<br />
nincs<br />
State University of Land Use<br />
Planning (Moscow);<br />
Krasnoyarsk State Agrarian<br />
University;<br />
Omsk State Agrarian University<br />
named after P.A. Stolypin;<br />
The Northern (Arctic) Federal<br />
University named after M.V.<br />
Lomonosov;<br />
The Urals State Agricultural<br />
Academy;<br />
Buryat State Academy of<br />
Agriculture;<br />
The Saratov Agrarian University<br />
Named After N.I. Vavilov;<br />
Kuban State Agrarian University;<br />
Moscow State University of<br />
Geodesy and Cartography<br />
(MIIGAiK);<br />
Educational-Methodological<br />
Association in the Field of Land<br />
Management and Cadastre;<br />
Ministry of Education and Science<br />
of Russian Federation;<br />
Ministry of Agriculture of RF;<br />
Royal Institute of Technology KTH<br />
(Sweden);<br />
BOKU (Austria);<br />
Jagiellonian University UJ<br />
(Poland);<br />
University of Koblenz-Landau<br />
UKOLD (Germany);<br />
Federal Office for Metrology and<br />
Surveying BEV (Austria);<br />
Association for European Life<br />
Science Universities ICA<br />
269 756<br />
86
II.<br />
MELLÉKLET (2. FEJEZET)<br />
„A 2007 évi integráció hatása és eredményességének kiértékelése<br />
Indikátorok és definícióik<br />
AK BPK EMK FMK KTK MÉK BTK MNSK TTK<br />
átoktatás I. (oktatói kapacitás jobb kihasználása): más karok tárgyainak száma, melyek oktatásában a<br />
Kar oktatója bármilyen arányban részt vett az elmúlt 5 évben.<br />
átoktatás II. (hiányzó kapacitás helyettesítése): más karok oktatói közreműködésével oktatott<br />
tantárgyak száma az elmúlt 5 évben összesen<br />
közös tananyagok kidolgozása: (a kidolgozásba más karon dolgozó szerző is bevonásra került) az<br />
elmúlt 5 évben, összesen<br />
más karok dolgozóival közös publikációk száma az elmúlt öt év alapján éves átlagban<br />
tananyagok átvétele (más kar által készített jegyzet, oktatási segédlet alkalmazása a 2011/12<br />
tanévben)<br />
szakdolgozat/diplomamunka/TDK témavezetésébe, bírálatába, védési bizottságába bevont más<br />
karhoz tartozó oktatók száma a 2011/12 tanévben<br />
más kar infrastruktúrájának igénybevétele a 2011/12 tanévben (gyakorlati bázis, műszerpark,<br />
tanterem, jármű stb., alkalom/ tanév)<br />
szakindítási/akkreditációs dokumentációban más kar infrastruktúrájának, oktatójának,<br />
teljesítményének szerepeltetése. Szakok száma, az elmúlt 5 évben összesen<br />
a Kar saját kutatási projektjeinek száma, melyekbe más karról vont be résztvevőt: az elmúlt 5<br />
év alapján éves átlagban (az egyetemi nagyprojektek nélkül!)<br />
záróvizsga bizottságba más karról bevont oktatók száma a 2011/12 tanévben<br />
A kar doktori iskolájának munkájában más kar részvétele: meghirdetett doktori tantárgy, védés<br />
bizottságában részvétel, bírálat, stb. a 2011/12 tanévben (fő).<br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
<strong>GEO</strong><br />
4 4 2<br />
1.2<br />
1<br />
26<br />
Megjegyzés az „Átoktatás I.” sorhoz: TTK-val közösen Geográfus MSc szak Geoinformatika szakirányon<br />
Megjegyzés az „Átoktatás II.” sorhoz: a Birtokrendező MSc képzés keretében<br />
87