09.11.2013 Views

Nyugat-magyarországi Egyetem ... - NymE GEO portál

Nyugat-magyarországi Egyetem ... - NymE GEO portál

Nyugat-magyarországi Egyetem ... - NymE GEO portál

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong><br />

<strong>GEO</strong>INFORMATIKAI KAR<br />

Székesfehérvár<br />

2013<br />

A Geoinformatikai Kar Kari Tanácsa 2013. február 25-i ülésen az 5/2013.(II.25.) sz.<br />

határozatával egyhangúlag elfogadta a kari önértékelés akkreditációs dokumentumát.<br />

1


Tartalomjegyzék<br />

1 A kar általános helyzetképe ............................................................................................................. 4<br />

1.1 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................ 4<br />

1.1.1 A Kar rövid történeti áttekintése ..................................................................................... 4<br />

1.1.2 Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................... 5<br />

1.1.3 Infrastruktúra ................................................................................................................... 6<br />

1.1.4 Tárgyi és pénzügyi feltételek ........................................................................................... 6<br />

1.1.5 Személyi feltételek .......................................................................................................... 7<br />

1.2 Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében ......................................... 8<br />

1.2.1 A stratégiaalkotás szervezeti keretei, a célok egymásra épültsége és<br />

kiegyensúlyozottsága ....................................................................................................................... 8<br />

1.2.2 Minőségbiztosításra fordított erőforrások, a konkrét folyamatok fejlesztésének<br />

rendszere, eszközei és szabályozási módszerei ............................................................................... 9<br />

1.2.3 A szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá<br />

tételében. 9<br />

1.2.4 A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái 10<br />

1.2.5 Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai ..................................... 11<br />

1.2.6 A HÖK részvétele az intézmény vezetésében ............................................................... 11<br />

1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai ......................................... 11<br />

1.3.1 Alapképzések ................................................................................................................. 11<br />

1.3.2 Mesterképzés ................................................................................................................. 12<br />

1.3.3 Képzés nemzetközi kooperációval ................................................................................ 12<br />

1.3.4 A Geoinformatikai Doktori Program ............................................................................. 12<br />

1.3.5 Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához ................................... 13<br />

1.3.6 A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának<br />

növelésére, a karok közötti átoktatások rendszere, közös képzések kezelése ............................... 13<br />

1.4 C-SWOT analízis .................................................................................................................. 13<br />

1.4.1 Külső feltételek (C - constrains) .................................................................................... 13<br />

1.4.2 Erősségek (S - strengths) ............................................................................................... 14<br />

1.4.3 Gyengeségek (W - weaknesses) .................................................................................... 15<br />

1.4.4 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (O - opportunities) ................................................ 16<br />

2


1.4.5 Veszélyeztető tényezők (T - threats) ............................................................................. 17<br />

2 A kar kulcsfontosságú eredményei ................................................................................................ 18<br />

2.1 Oktatás ................................................................................................................................... 18<br />

2.1.1 A karon folyó képzések kimeneti eredményei .............................................................. 18<br />

2.1.2 Hallgatói létszámadatok ................................................................................................ 22<br />

2.1.3 A végzett hallgatók képzési szintenként ........................................................................ 24<br />

2.1.4 Az oktatás és a tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében ............... 28<br />

2.1.5 Kollégiumok jellemzői .................................................................................................. 29<br />

2.1.6 Elitképzés, tehetséggondozás ........................................................................................ 33<br />

2.1.7 Végzettek elhelyezkedése .............................................................................................. 35<br />

2.2 Kutatás-fejlesztés ................................................................................................................... 37<br />

2.2.1 Publikációs és pályázati eredményesség ....................................................................... 37<br />

2.2.2 Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai ................................................................... 38<br />

2.3 A gazdálkodás eredményessége ............................................................................................ 42<br />

3 A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata, elért eredményei .................................................... 46<br />

3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására ....................................................................... 46<br />

3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése .................................. 48<br />

3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .................................................................... 53<br />

3.4 Az oktatók minőségének biztosítása ..................................................................................... 56<br />

3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ...................................................... 63<br />

3.6 Belső információs rendszer ................................................................................................... 68<br />

3.7 Nyilvánosság ......................................................................................................................... 71<br />

Függelék ................................................................................................................................................ 75<br />

I. Melléklet (2. FEJEZET) ................................................................................................................ 79<br />

II. Melléklet (2. FEJEZET) ................................................................................................................ 87<br />

3


1 A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE<br />

1.1 Vezetői összefoglaló<br />

1.1.1 A Kar rövid történeti áttekintése<br />

A Geoinformatikai Kar (továbbiakban: <strong>GEO</strong>) előd intézményében a Felsőfokú Földmérési<br />

Technikumban a kormány 12/1962. (V.5.) sz. rendelete alapján 1962 őszén indult meg az<br />

oktatás. Megalakultak az első szakmai tanszékek (a Geodézia valamint a Fotogrammetria és<br />

Topográfia tanszék).<br />

1972-ben a soproni Erdészeti és Faipari <strong>Egyetem</strong>en (SEFE) a Minisztertanács 1032/1972.<br />

(VII.31.) számú határozatával Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (FFFK) alakult. A<br />

képzés Székesfehérváron maradt.<br />

1990-ben a földrendező képzés további erősítése érdekében megalakult a Felmérési és<br />

földrendezői tanszék.<br />

1994-ben a kar az országban elsőként alapított Térinformatika tanszéket.<br />

Az ingatlan-nyilvántartási képzést az ELTE Jogi Továbbképző Intézményével közösen<br />

akkreditáltatva, s a 2000-ben megszerzett szakindítási engedély alapján 2001-ben, először<br />

levelező tagozaton, majd a követő évben nappali tagozaton elindult az ingatlan-nyilvántartási<br />

szervező képzés. Létrejött a képzést támogató Általános Jogi Tanszék. 2007/2008-as tanévben<br />

végeztek az utolsó ingatlan-nyilvántartási szervező hallgatók.<br />

További mérföldkövet jelentett a kar történetében a felsőoktatást átalakító Bolognafolyamatba<br />

való belépés. Korábbi szakok összevonásával 2004-ben megalakult a Földmérő és<br />

földrendező mérnök alap szak (BSc). A szakon az oktatás a 2005-2006-os tanévben indult. A<br />

2006-ban életbelépett új felsőoktatási törvény további hatással volt a kar munkájára. Az<br />

oktatási feladatok és a tanszékek munkájának a koordinálásra intézetek alakultak, így a<br />

Geomatikai valamint a Területfejlesztési Intézet fogja össze, azóta a hozzájuk tartozó<br />

tanszékek teljes tevékenységét. A változások és a fejlődés irányának tükrözésére a kar<br />

Geoinformatikai Karként végzi a tevékenységét.<br />

2006/07 tanévtől az Igazgatásszervező (BA) szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon<br />

megkezdődött a képzés 3 évre ideiglenes MAB engedéllyel.<br />

2009/10 tanévben megtörtént a Birtokrendező mesterképzési szak MSc indítása levelező<br />

tagozaton (MAB, 2008/7/XII/11 sz. határozat, 2008.10.10.).<br />

2011/12 tanévtől Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirány végleges<br />

akkreditációja megtörtént (MAB 2010/8/XIV/15 sz. határozat, 2010.10.06.). Ezzel a képzést<br />

összhangba hoztuk ez előző intézményi akkreditációban megfogalmazott ajánlásokkal.<br />

2012/13 tanévtől az Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon a KIM<br />

megvonta az államilag finanszírozott (állami ösztöndíjas) hallgatói létszámkeretet.<br />

2013/14 tanévre az Igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirányon a KIM az<br />

önköltséges képzés keretszámát is korlátozta 5-5 főre a nappali és a levelező tagozaton.<br />

A Bologna-rendszer legfelső szintjén a doktori (PhD) képzés áll. A Kitaibel Pál<br />

Környezettudományi Doktori Iskola keretében Geoinformatikai PhD Program működik, mely<br />

nagyban hozzájárul a Geoinformatikai Kar tudományos fejlődéséhez. A program a<br />

térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria, geodézia, földmérés és földrendezés területen<br />

jelentkező számos kutatási feladathoz kapcsolódik, hozzájárul az erdészeti, vadgazdálkodási<br />

és környezettudományi vizsgálatok, elemzések komplexitásához. Az előző akkreditáció óta a<br />

minősítéssel nem rendelkező oktatónk közül többen sikeresen megszerezték PhD fokozatukat,<br />

ezzel erősítve a kar tudományos munkáját, akkreditációs követelményeknek való megfelelést.<br />

4


1.1.2 Küldetésnyilatkozat<br />

A Geoinformatikai Kar (<strong>GEO</strong>) küldetése meghatározó szerepet betölteni a földügyi<br />

szakigazgatás, a földmérés, a birtokrendezés, a fotogrammetria, a távérzékelés, a<br />

térinformatika és az ingatlan-nyilvántartás technológia-orientált illetve menedzsmentszemléletű<br />

felsőfokú oktatásában.<br />

Részletes célok:<br />

1. a geomatikai és földügyi oktatás élvonalát képviselni,<br />

2. tudatosan megújulva, mindenkor kielégíteni hallgatóink szakmai igényeit,<br />

3. nemzetközileg elismert geomatikai, földügyi oktatási- illetve tudásközponttá<br />

válni,<br />

4. aktívan tevékenykedni egy globális geomatikai, földügyi oktatási hálózat<br />

kiépítésén,<br />

5. magasan képzett és elkötelezett munkatársakkal rendelkezni,<br />

6. hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünket bővíteni,<br />

7. partnereinkkel hosszú távú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat kialakítani,<br />

8. közreműködni a szakmában és határterületein folyó tudományos kutatásokban<br />

a fejlesztési programokban,<br />

9. segíteni a geomatika és a földügyi, birtokrendezési tapasztalatok más<br />

szakterületekbe való beépülését,<br />

10. megfelelni a szakma, a földügy, a régió, a Kar és az <strong>Egyetem</strong> elvárásainak.<br />

A minőségpolitikai dokumentumokból egyértelműen kiolvasható az a szándék, hogy a Kar –<br />

hagyományaira alapozva – a szakma egyik kiválósági intézménye, műhelye, tudásközpontja<br />

legyen. A <strong>GEO</strong> meg kívánja őrizni a szakmai oktatásban betöltött szerepét és – a belföldi és<br />

külföldi kapcsolatok bővítésével – egyre erőteljesebben kíván beágyazódni az új gazdaságitársadalmi<br />

környezetbe.<br />

A Kar – a deklarált küldetésen és célokon túlmenően – olyan értékekkel és hagyománnyal is<br />

rendelkezik, amelyek a geodézia és a földügyi szakigazgatás minőségkultúrájában<br />

gyökereznek, de egyben annak részét képezik. Az intézmény oktatói tudatában vannak annak,<br />

hogy országosan egyedi, sajátos szakmai képzést folytatnak, elhivatott részesei a szakmai<br />

közéletnek és egy megbecsültséget kivívott intézmény munkatársai. Ezért az elődök munkája<br />

által kivívott szakmai rang olyan felelősséget jelent, ami a mai munkatársak elkötelezettségét<br />

erősíti, befolyásolja. A lefektetett minőségi célok mellett ez a múltból ránk maradt személyes<br />

küldetés-feladat is értéke a Karnak. Ezzel is hozzájárulva az előző akkreditációnál<br />

megfogalmazott célok teljesítéséhez.<br />

A Kar fontosnak tartja a környezeti politika és fenntarthatóság egyetem által megfogalmazott<br />

céljait. Tantervünkben különböző tantárgyak keretében a hallgatóinkkal is megismertetjük<br />

ezeket az elveket, célokat a környezetvédelem, fenntartható vidékfejlesztés, EU agrárpolitika<br />

témakörökön belül.<br />

E célok elérését az 1.2. alfejezetben részletezett eszközökkel igyekeztünk elérni.<br />

5


1.1.3 Infrastruktúra<br />

A feladatok megoldásához a 2006-2007 években jelentős beruházások indultak. Európai<br />

Uniós támogatással tovább bővült az 1965-ben átadott központi épület, PPP beruházással és<br />

az oktatási minisztérium támogatásával átépült a volt szovjet katonai épületet (B épület),<br />

melyben az oktatás céljait szolgáló előadó termek, gyakorló termek mellett egy 60 főt<br />

befogadó panzió is található.<br />

A B épület korszerű, esztétikus termeit a levelező és az igazgatásszervező képzések keretében<br />

használtuk. 2012 januárjában azonban takarékossági okokból a tantermeinket lezártuk, csak a<br />

szállásoltatás folyik a legfelső emeleten. Az épület hasznosításával az UF Kft-t bíztuk meg.<br />

2012-ben KEOP program keretében elkészült a főépület és a kollégium energetikai<br />

korszerűsítése, melytől jelentős megtakarítást várunk a közüzemi díjakban.<br />

1.1.4 Tárgyi és pénzügyi feltételek<br />

Az oktatás és a kutatás tárgyi feltételei a korábbi pályázati tevékenységeknek és a 2011-ig<br />

létező szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően biztosítottak. Korszerű eszközparkkal<br />

(mérőműszerekkel, számítógépekkel, szoftverekkel) rendelkezünk. Ez a felgyorsult erkölcsi<br />

és fizikai avulást figyelembe véve több évre biztosítja a színvonalas szakmai munkát.<br />

Az eszközök üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése azonban egyre nagyobb nehézséget okoz<br />

a csökkenő források miatt, a költségvetésben pedig erre a célra már évek óta nincs fedezet.<br />

A kutatás pénzügyi fedezetét a sikeres pályázatok biztosíthatják, melyeken folyamatosan<br />

dolgozunk.<br />

Az oktatás pénzügyi fedezetének biztosítása egyre nehezebb, mert<br />

a költségvetés nem teszi lehetővé a szükséges oktatói létszám alkalmazását;<br />

a költségvetés nem fedezi a meglévő igen alacsony oktatói létszám béreit sem;<br />

az általunk megállapított önköltség mértékét a minisztérium alacsonyabb szinten<br />

engedélyezte;<br />

az igazgatásszervező szakunkon a KIM nem engedélyez államilag ösztöndíjas<br />

helyeket;<br />

az igazgatásszervező szakon a KIM az önköltséges helyek számát is drasztikusan<br />

korlátozza, hosszabb távon ellehetetlenítve a szak fenntartását.<br />

Az államilag finanszírozott hallgató létszám 14%-kal csökkent, addig a személyi költségek<br />

44%-al csökkentek úgy, hogy 2009-ben megindult az új Birtokrendező mérnök MSc szak<br />

oktatása. A költségvetés drasztikus, 47%-os csökkenése viszont évi 100 millió forintot<br />

meghaladó hiányokat okozott. A személyi költségek nem csak az oktatók, hanem a kar<br />

valamennyi dolgozójának, óraadójának a költségeit jelentik mFt-ban. A kar költségvetési<br />

egyensúlya 2012-ben – az <strong>NymE</strong> „válság” költségvetésének hatására – az évi 220 millió<br />

forintnál állt helyre, de ez is csak úgy, hogy fejlesztésre, beruházásra dologi kiadásokra a<br />

költségvetésben nem áll rendelkezésre forrás. Hosszabb távon ennek negatív hatása<br />

jelentkezni fog az oktatás – kutatás tárgyi feltételeinek biztosításánál.<br />

6


Az elmúlt időszakban az államilag finanszírozott hallgatói létszám enyhe csökkenést mutat,<br />

amely összehasonlítva más karok, szakok létszámadataival jónak tekinthető. Ha az összes<br />

hallgatói létszámot tekintjük, akkor – eltekintve a 2002 – 2008 közötti ingatlan-nyilvántartó<br />

szak átmeneti létszám csúcsától – folyamatos, lassú emelkedést láthatunk. Ennek ellenére<br />

éltük meg a költségvetési támogatás ~47%-os és az oktatói létszám ~30%-os csökkenését,<br />

ahogy azt a lenti ábra is mutatja.<br />

<strong>GEO</strong> költségvetési egyensúly<br />

1.1.5 Személyi feltételek<br />

A Karon három szakon, két képzési formában folyik az oktatás:<br />

földmérő és földrendező mérnöki szak, BSc, 7 szemeszter, nappali és levelező tagozat,<br />

geoinformatikai, földrendező és ingatlan-kataszteri szakirányon<br />

igazgatásszervező szak, BA, 6 szemeszter, nappali és levelező tagozat, ingatlannyilvántartói<br />

szakirányon<br />

birtokrendező mérnök szak, MSc, 4 szemeszter, levelező tagozat<br />

A Karon emellett még a szakirányú szakmérnöki képzés (hivatalosan szakirányú<br />

továbbképzés) 4 szemeszterrel, levelező tagozaton Építési geodézia szakmérnök és<br />

Ingatlanjogi szervező szakokon folyik, valamint 3 féléves képzéssel Geoinformatikai<br />

szakmérnök képzést szervezünk.<br />

Az oktatói terhelés számításánál az óraszámokat először a ténylegesen megtartandó oktatási<br />

órák számával számoltuk, majd figyelembe vettük az SZMSZ szerint a diplomaterv<br />

konzultációkhoz és vizsgákhoz rendelt óraszámokat és végül az SZMSZ szerinti<br />

szorzószámokat (előadás 2-szeres, gyakorlat 1,5-szörös szorzó). A terepi mérőgyakorlatoknál<br />

nem alkalmaztuk ezt a szorzószámot. Az öt képzési forma lebonyolításához minimálisan<br />

szükséges oktató létszámot a következő, 1.1 táblázatban foglaltuk össze.<br />

7


Szükséges oktató létszám<br />

Mintatanterv szerinti előadás, gyakorlati<br />

órák és a mérőgyakorlatok megtartása<br />

Mintatanterv szerinti előadás, gyakorlati<br />

órák, mérőgyakorlatok megtartása a<br />

diplomaterv konzultációval és a<br />

vizsgákkal<br />

A ténylegesen<br />

megtartandó<br />

óraszámmal számolva<br />

Az SZMSZ szerinti<br />

szorzószámokkal számolva az<br />

órákat (kivéve mérőgyakorlat)<br />

35 52<br />

56 73<br />

1.1.táblázat A <strong>GEO</strong> képzéseihez szükséges oktató létszám.<br />

Ezzel szemben - fokozatos létszámcsökkenés mellett - 2012-ben, teljes munkaidőre<br />

átszámolva, összesen 39 fő vett részt az oktatásban, beleértve a részmunkaidős oktatókat, az<br />

intézeti mérnököket és a külső óraadókat is.<br />

A kar pénzügyi helyzete miatt jelenleg csak 19 teljes munkaidős oktatója van a karnak. 2008-<br />

ban ez szám még 32 volt. A részmunkaidős oktatók közül is négy csak a 2012. év elején<br />

bejelentett zárolások hatására lett átminősítve teljes munkaidőről részmunkaidőre (köztük egy<br />

egyetemi tanár, három minősített, az oktatási terhelésük változatlanul hagyása mellett). Az<br />

oktatási munka és az oktatók leterhelése ezzel olyan mértékű, hogy esetleges helyettesítésre<br />

már gyakorlatilag nincs lehetőség, az utánpótlás nevelése pedig szóba sem kerülhet.<br />

1.2 Kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében<br />

1.2.1 A stratégiaalkotás szervezeti keretei, a célok egymásra épültsége és<br />

kiegyensúlyozottsága<br />

Az intézmény irányítása során a <strong>GEO</strong> vezetése törekszik mind a belső, mind a külső<br />

környezettel az együttműködésre, partnerségi kapcsolatok kialakítására, amelyet a hatékony<br />

működés mellett az új lehetőségek megteremtésében, a változásra való felkészülés jegyében<br />

az eredményesség jellemez. A stratégiaalkotás folyamatát ennek szellemében alakítjuk,<br />

valamint a küldetésnyilatkozatban foglaltak határozzák meg. Az intézménynek szüksége van<br />

mind a belső, mind a külső környezet folyamatos visszajelzéseire, monitorozására,<br />

figyelemmel kísérésére, hogy a változásokat minél előbb észlelni tudja, valamint az arra<br />

vonatkozó megoldási javaslatokat kidolgozhassa.<br />

A stratégiánkat a szakma jelenlegi és közeljövőbeni igényeinek feltárása és az azokra való<br />

pontos és gyors reagálás jellemzi. A stratégiai módszer tehát egy proaktív, a változásokat<br />

elemző, azok elébe menő megoldás. A program elemeinek felülvizsgálatában, majd részletes<br />

kimunkálásában a Kar valamennyi munkatársának és hallgatójának aktív részvételére és<br />

széleskörű támogatására számít a vezetés.<br />

Az oktatási igények és követelmények illetve a fejlesztési lehetőségek közötti ellentét<br />

feloldásának kulcsa a kommunikáció, a kooperáció és koordináció következetes alkalmazása.<br />

Karunk jó kapcsolatai a földügyi szektorral, a VM Földügyi és Térinformatikai Főosztályával,<br />

a Földmérési és Távérzékelési Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek a<br />

szakmai háttér biztosítása tekintetben.<br />

8


A Rektori Program része a <strong>GEO</strong> stratégiai alapvetésének. A dékáni programok elemzik az<br />

előző ciklus tapasztalatait, és az elért eredményekre alapozva meghatározzák a következő<br />

ciklus stratégiai irányait. A hallgatók véleményét a kis hallgatói létszám által biztosítható<br />

személyes beszélgetések, a hallgató bizottságok jól közvetítik, de kérdőíves módszert is<br />

rendszeresen alkalmazunk a hallgatók elégedettségének és elvárásainak megállapítására. A<br />

munkatársak véleményét a tanszéki kari össz-dolgozói értekezletek, a tanszékvezetői<br />

értekezletek, a Kari Bizottságok közvetítik a vezetés felé. A stratégiai döntéseket a Kari<br />

Bizottságok, illetve a Vezetői Értekezlet készíti elő. A heti rendszerességgel tartott Kari<br />

Vezetői Értekezlet folyamatosan végzi az információk gyűjtését és a szükséges vezetési,<br />

irányítási feladatokat.<br />

1.2.2 Minőségbiztosításra fordított erőforrások, a konkrét folyamatok fejlesztésének<br />

rendszere, eszközei és szabályozási módszerei<br />

Karunkon ötfős Minőségbiztosítási Bizottság működik. Az elmúlt időszakban a bizottság<br />

elnöke oktatóként a Minőségbiztosítás c. tantárgy előadója is volt egyben. A bizottság egyik<br />

tagja egy európai uniós távoktatási projekt keretében a távoktatás minőség-értékeléséről<br />

szerzett oklevelet. A bizottság másik tagjának a földrendezéssel, birtokrendezéssel<br />

kapcsolatos tervezés a szakterülete, a harmadik fő erőforráskutatás területén szerzett<br />

szakmérnöki végzettséget. A bizottság kibővítése a legutolsó beszámolási időszak óta<br />

megtörtént a hallgatói önkormányzat képviselőjének bevonásával. A bizottságon kívül<br />

mindannyian törekszünk mind az oktatók, mind a dolgozók munkaminőségünk színvonalának<br />

fenntartására, bár a finanszírozási nehézségek miatt egyre nehezebb megfelelni a támasztott<br />

elvárásoknak.<br />

Minden tevékenységet a küldetésnyilatkozatnak és a minőségfejlesztési programban<br />

meghatározottak szerint végzünk. Tanévenként vizsgáljuk az alábbi területeket:<br />

1. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások.<br />

2. Az elindított programokat figyelemmel kísérjük és rendszeresen értékeljük azok<br />

végrehajtási állapotát.<br />

3. A hallgatói vélemények, visszajelzések rendkívül fontos szerepet játszanak az<br />

intézmény életében.<br />

4. Az oktatók minősítettségét.<br />

5. A tanulástámogatás, a hallgatói szolgáltatások minőségét.<br />

6. A belső információs rendszert.<br />

7. A nyilvánosság biztosítását.<br />

8. A kutatási tevékenységet.<br />

A minőségbiztosítási bizottság minden tanévben elkészíti a minőségfejlesztési program<br />

végrehajtásáról szóló kari beszámolót. Ebben a legfontosabb folyamatokat, tendenciákat,<br />

problémákat összefoglaljuk, elemezzük, majd akciótervet készítünk a megoldásra figyelembe<br />

véve az előző önértékelésben megfogalmazott feladatokat és célokat.<br />

1.2.3 A szervezet és menedzsment hatékonysága, szerepe a minőségszemlélet általánossá<br />

tételében.<br />

A szervezet és a menedzsment hatékonyságának fokmérője a minőségszemlélet általánossá<br />

tételében a hallgatói vélemények az oktatók (oktatás hallgatói véleményezése) és dolgozók<br />

9


(hallgatói szolgáltatások véleményezése) munkájáról. Az elemzésekből egyértelműen látszik,<br />

hogy a korábbi évekhez viszonyítva javulás vagy romlás tapasztalható e tekintetben. A<br />

minőségfejlesztési program végrehajtásáról szóló éves jelentésekben megfogalmazottakat a<br />

szervezet menedzsmentje a már említett belső fórumokon megismerteti a kollegákkal, az<br />

oktatók esetében pedig az egyéni fejlesztési tervek megbeszélése is lehetőséget teremt erre. A<br />

szűk vezetői kör (dékánhelyettesek, intézetigazgatók, hivatalvezető) közvetlenül is<br />

foglalkozik a minőség kérdéseivel és az előbb említetteken túl az intézeti tanszékek szakmai<br />

koordinátorain („tanszékvezetők”) keresztül közvetetten is „eléri” az oktatókat.<br />

A <strong>NymE</strong> Geoinformatikai Kar Ügyrendje alapján az „igazgatási, ügyviteli, szervezési,<br />

tanulmányi, informatikai és nyomdai feladatait látja el a Dékáni Hivatal, amely funkcionális<br />

és szolgáltató egység. Segíti a Kar vezetőinek, testületeinek, szervezeti egységeinek,<br />

bizottságainak munkáját.<br />

A Dékáni Hivatal munkáját a dékánnak közvetlenül alárendelt dékáni hivatalvezető irányítja.<br />

A dékán munkáját segíti a dékánhelyettesek köre. Az általános, tudományos és külügyi<br />

területekért, valamint az oktatási ügyekért külön-külön dékánhelyettes felel.<br />

A Kar élén a dékán áll, aki a rektor felhatalmazása alapján átruházott feladat- és hatáskörben<br />

járhat el önállóan.<br />

A vezetői szint tehát az alábbi magas vezetői, valamint vezetői pozíciókból épül fel:<br />

intézetigazgatók (2 fő), dékáni hivatalvezető (1 fő), dékánhelyettesek (2 fő), dékán (1 fő).<br />

A Kar legfőbb döntéshozatali és végrehajtást ellenőrző testülete a Kari Tanács. A döntési,<br />

véleményezési fórumok a jogszabályoknak és szabályozásoknak megfelelően kialakítottak és<br />

működnek.<br />

A legkisebb nem önálló szervezeti egység az intézeti tanszék, amelyre a felsővezetés<br />

támaszkodhat, mivel az egység kisebb mérete lehetővé teszik számukra a „tényleges”<br />

koordinációt. A következő szervezeti szinten az intézetek találhatók, amely már önállósággal<br />

bír, és jogokkal, kötelezettségekkel felruházott intézetigazgatók szervezik az egységben folyó<br />

munkát.<br />

1.2.4 A vezetés belső és külső kapcsolatainak kiterjedtsége, célszerűsége, tartalma, formái<br />

A Kar vezetői jó kapcsolatot ápolnak az intézmény kollektívájával. Ez a kisebb foglalkoztatott<br />

létszámnak is köszönhető, amely őszintébb, családiasabb, ezáltal könnyebb, hatékonyabb<br />

munkakapcsolatokat tesz lehetővé. Ehhez hozzájárul, hogy az információ-áramlás „alulról<br />

felfelé” és „felülről lefelé” megoldott, több forma és csatorna létezik. Jellemző a kari vezetés<br />

szemléletére, hogy humánorientált ebből következően partnerségen alapszik. Mindenki<br />

elmondhatja problémáját, az ügyek nem sikkadnak el megoldás nélkül.<br />

A Kar jó kapcsolatai a MTA Földtudományok osztályával, a MTA Csillagászati és<br />

Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetével, az MFTTT szakmai<br />

szervezettel, az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési<br />

Intézettel az elmúlt években komoly támogatást jelentettek mind a szakmai háttér biztosítása,<br />

mind a gyakorlati képzés tekintetben. Hasonlóan erősödött az oktatási kapcsolat geodéziai,<br />

térinformatikai intézményekkel és vállalkozásokkal. A <strong>GEO</strong> belföldi oktatási és szakmai<br />

kapcsolatai élők, ez az oktatók megbízatásaiból, bizottsági tagságaiból, a viselt választott<br />

tisztségeikből is kitűnik.<br />

Az egyetemen belüli kapcsolatrendszert is hasonlóképpen lehet jellemezni, az egyetemi<br />

vezetéssel és a többi Karral hasonlóan jó kapcsolatot ápol a vezetés. Konkrétabb<br />

együttműködés az intézmény képzési profiljához illeszkedő tudományágakkal (Erdőmérnöki<br />

10


Kar, Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar) foglalkozó Karok esetében valósul meg<br />

közös képzések, átoktatás, kutatás, konferencia részvételek formájában.<br />

Karunk a helyi önkormányzatok egy részével (Székesfehérvár város, Fejér megye), földügyi<br />

szektorral és azok háttérintézményeivel hagyományosan jó kapcsolatot ápol a<br />

küldetésnyilatkozatában megfogalmazott szerepéhez méltóan. A VM Földügyi és<br />

Térinformatikai Főosztályával, a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a hazai és külföldi<br />

felsőoktatási partnereinkkel (BME; ELTE; DATE; UeL, London; MMU és MU, Manchester;<br />

BOKU, Bécs; Salzburgi <strong>Egyetem</strong>; ITC, Hollandia; Leuveni Katolikus <strong>Egyetem</strong>, Belgium;<br />

Norvég Agrártudományi <strong>Egyetem</strong> stb.) hasonlóan jó az együttműködés a közös pályázatok,<br />

kutatásoknak, projekteknek köszönhetően.<br />

1.2.5 Regionális, országos, nemzetközi kapcsolatok és azok hatásai<br />

A regionális és országos kapcsolatainak, együttműködéseinek eredményeképpen megvalósul<br />

az a szerep, amelyet a küldetésnyilatkozatában meghatározott magának, azaz a földügyi<br />

szakma kiválósági helye, műhelye és tudásközpontja legyen. Ennek bizonyítéka a<br />

http://www.geo.info.hu/portal2007/index.php?option=com_content&task=view&id=204&Ite<br />

mid=251 weblapon található nemzetközi projektek listája. Folyamatosan jelentkezik az igény<br />

az együttműködésre a szakmai intézmények, a minisztérium részéről. Ezek általában szakmai<br />

anyagok véleményezésében, vagy javaslattétel, továbbképzések formájában realizálódnak.<br />

1.2.6 A HÖK részvétele az intézmény vezetésében<br />

A kari hallgatói önkormányzat elnöke részt vesz és képviseli a hallgatók érdekeit az egyetem<br />

legfőbb döntéshozatali testületében, a Szenátusban. A Kar döntéshozó testülete a Kari Tanács,<br />

amelyben jelenleg 30%-os a hallgatói képviselet aránya, a hallgatói önkormányzat elnökén<br />

kívül jelen van még a Kollégiumi Bizottság titkára, a Valéta Bizottság elnök, valamint az I-II.<br />

évfolyam választott képviselői. A HÖK képviselői az NFtv-ben foglaltaknak megfelelő<br />

létszámban a KT állandó bizottságainak munkájában is részt vesznek. Ezeken a fórumokon<br />

kívül a dékán minden félév kezdéskor felveszi a kapcsolatot a hallgatói szervezetek<br />

vezetőivel, hogy áttekintsék a hallgatók helyzetét, az őket érdeklő aktuális kérdéseket.<br />

Természetesen bármilyen problémával, felvetéssel, javaslattal megkereshetik a kari vezetést,<br />

az „ajtó” mindig nyitva áll”.<br />

1.3 Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai<br />

1.3.1 Alapképzések<br />

Alapképzésben az agrár képzési területen Földmérő és földrendező mérnök alapszakon (BSc)<br />

folyik az oktatás, a hallgatók három szakirányon fejezhetik be tanulmányaikat. Mérnökök<br />

képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet számára, akik<br />

– túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken – képesek a földméréssel<br />

szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére<br />

A közigazgatási katonai és rendészeti képzési területen Igazgatásszervező alapszakon (BA)<br />

folyik a képzés, amely korábban a jogi képzési területre volt besorolva. A képzés célja olyan<br />

11


igazgatásszervezők képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati<br />

technikájának, továbbá az államtudományok, a jog alapjainak és a jogalkotás, jogalkalmazás<br />

módszereinek, a jogrendszer intézményei működésének, gazdálkodásának, valamint az<br />

igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más<br />

társadalomtudományok alapjainak ismeretében alkalmasak igazgatási feladatok megoldására,<br />

közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási<br />

szervek működésének szervezésére. A képzések részletes kifejtését a 2.1. alfejezet<br />

tartalmazza.<br />

1.3.2 Mesterképzés<br />

Az agrár képzési területen egy mesterképzés folyik Karunkon (Birtokrendező mérnök MSc).<br />

A képzés célja olyan birtokrendező mérnökök képzése, akik képesek – a birtokrendezés<br />

tulajdonjogi és földhasználati (térképi, és szöveges adatbázisban tárolt) adatok regisztrálásán,<br />

nyilvántartásán, dokumentálásán alapulva és a fenntartható földhasználati stratégiák<br />

ismeretében – a gazdaságosan művelhető birtokok, családi gazdaságok, ésszerűen használható<br />

és az érdekelt felek bevonásával kialakítható birtokszerkezet megvalósítására, a<br />

mezőgazdasági termelőtevékenység és a munkavégzés feltételeinek, az agrárgazdálkodás és<br />

az életminőség optimumának figyelembevételével.<br />

Karunkon az oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket tartunk<br />

Geoinformatika, építési geodézia és ingatlanjogi szervező szakon.<br />

1.3.3 Képzés nemzetközi kooperációval<br />

A geoinformatikai szakirányú továbbképzés az UNIGIS nemzetközi képzés tematikája alapján<br />

történik. Továbbá EMGISc (European Masters of GI Sciences) oklevelet szerezhet az, aki két<br />

modult angolul tanul, egy modult külföldön (nyári egyetem), valamint angol nyelven készíti<br />

el és védi meg záródolgozatát. MSc (Master of Science) fokozat szerezhető az angol, osztrák<br />

és holland társegyetemeken, kiegészítő távoktatásos képzéssel, melynek időtartama 1 év. Ezt<br />

követően egy angol nyelvű diplomatervet kell még készíteni. A képzés 3 féléves, alapvetően<br />

távoktatásra épülő, a 4. félévben szakdolgozat készítés.<br />

1.3.4 A Geoinformatikai Doktori Program<br />

A <strong>GEO</strong> kutatási területe szorosan kapcsolódik az Erdőmérnöki Kar (EMK) tudományos<br />

témáihoz, bár önálló tudományágat képvisel. Az EMK és a <strong>GEO</strong>, valamint az MTA<br />

Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (GGKI) együttműködésének hagyományai több<br />

évtizedre nyúlnak vissza. A Kar oktatói közül többen folytatták és folytatják tanulmányaikat<br />

az EMK Doktori Iskoláiban. Az új program (térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria,<br />

geodézia, földmérés és földrendezés) a környezettudományok, az erdészeti és<br />

vadgazdálkodási területen jelentkező számos speciális kutatási feladathoz kapcsolódhat,<br />

hozzájárulhat a vizsgálatok, elemzések komplexitásához. A Kitaibel Pál Környezettudományi<br />

Doktori Iskola negyedik programja a Geoinformatikai program (K4).<br />

12


1.3.5 Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához<br />

Az oktatás és a kutatás tárgyi feltételei a korábbi pályázati tevékenységeknek és a 2011-ig<br />

létező szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően biztosítottak. Korszerű eszközparkkal<br />

(mérőműszerekkel, számítógépekkel, szoftverekkel) rendelkezünk. Ez a felgyorsult erkölcsi<br />

és fizikai avulást figyelembe véve 3-5 évre biztosíthatja a színvonalas szakmai munkát. Az<br />

eszközök üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése azonban egyre nagyobb nehézséget okoz a<br />

csökkenő források miatt, a költségvetésben pedig erre a célra már évek óta nincs fedezet. Az<br />

oktatói kar a magas oktatási terhelés mellett is igyekszik bekapcsolódni a tudományos<br />

munkába, melyhez a sikeres pályázatok biztosítanak lehetőséget. 2012-ben hat fiatal<br />

kollégánk vett részt doktori képzésben, vagy érte el a doktorjelölti státuszt.<br />

1.3.6 A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra<br />

hatékonyságának növelésére, a karok közötti átoktatások rendszere, közös képzések<br />

kezelése<br />

Ahogyan a jelen helyzetképből már kiderült, bizonyos oktatási feladatokban az alapképzés és<br />

a mesterképzés területén együttműködünk az anyaegyetem más karaival. Az alapképzésben<br />

elsősorban a teremkapacitásunkat tudjuk felajánlani az ott lévő oktatási eszközök használata<br />

mellett. Mivel a saját oktatásunk szinte teljesen leköti a fizikai kapacitásunkat, ezért itt<br />

elsősorban a hétvégék kihasználásáról van szó.<br />

Az átoktatásra elsősorban a mesterképzés során kerül sor. Főleg az Erdőmérnöki Kar oktatói<br />

működnek közre az oktatásban, ezzel jelentősen növelve a képzés színvonalát. A Kar<br />

fejlődése során Phd fokozatot szerzett oktatóink fokozatosan bekapcsolódnak a<br />

mesterképzésünkbe, terveink szerint később más Karok munkáját is segíteni tudják a<br />

szakterületükön szerzett elmélyült tudásuk alapján.<br />

1.4 C-SWOT analízis<br />

1.4.1 Külső feltételek (C - constrains)<br />

A hagyományosan földmérés és térképészet szavakkal jelölt szakterület, amit ma<br />

általánosabban geoinformatikának nevezünk, valós társadalmi igények kiszolgálására jött<br />

létre. A gazdasági és társadalmi folyamatok alapvetően meghatározták, hogy milyen célok<br />

kaptak prioritást, melyek voltak a földügy legfontosabb feladatai egy adott időszakban.<br />

Példaként említhető az 1980-as években az egységes ingatlannyilvántartás bevezetése,<br />

amelynek alapja egy új nagyméretarányú térképrendszer (EOTR) létrehozása volt s ez sok<br />

állami megrendelésű munkát generált. Erre az időszakra esett a közműnyilvántartás elindítása,<br />

ami a kataszteri térképnél részletesebb térképi alapokat kívánt meg s így új felmérési<br />

munkákat is jelentett. Amikor hazánkban még jelentős földalatti bányaművelés folyt, jelentős<br />

igény volt bányamérők iránt; mára ez alapvetően megváltozott. A kárpótlási törvény és a<br />

részaránykiadás a 90-es években jelentett többletfeladatokat. Az EU csatlakozás és a<br />

területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer új típusú, parcella-alapú nyilvántartás<br />

13


evezetését igényelte. A digitális térkép iránti igény a külterületi és a belterületi földmérési<br />

alaptérképek digitalizálási programját generálta. Az ingatlan-, közmű és más térinformatikai<br />

nyilvántartások iránti igény a városokban (kiemelt településeken) a nemzeti kataszteri<br />

program elindítását ösztönözte.<br />

Az említett programok központi költségvetésből valósultak meg, de ez a forrás fokozatosan<br />

elapadni látszik. Ugyanakkor az Európai Uniós, a zöldmezős beruházások, útépítések,<br />

felújítások, vízügyi, kereskedelmi és más beruházások jelentős mennyiségű munkával látták<br />

el az utóbbi években a földmérő szakmát is. Új igényként nevesíthető az országos és céges<br />

térinformatikai rendszerek iránti kereslet.<br />

A fenti felsorolás nem teljes körű, csupán azt kívánta példázni, hogy a mindenkori gazdasági<br />

helyzet és társadalmi igény alapvetően befolyásolja a földügyi szakma, így a földmérő- és<br />

földrendező mérnökképzés helyzetét is. Hasonlóan ítélhető meg a gazdasági válság hatása a<br />

szakmára. Az általános konjunktúra és a nagyszámú hiteligény idején jelentős bevétel<br />

származott a tulajdoni lap iránti keresletből, míg mára ez a kereslet lényegesen csökkent. A<br />

demográfiai helyzet változásával is számolni kell az egész felsőoktatásban; ismert, hogy a<br />

következő években lényegesen csökken a 18 éves korosztály létszáma.<br />

Általános tapasztalat, hogy a középiskolai diákok a természettudományos és műszaki<br />

területek iránt viszonylag érdektelenek, a felvett hallgatók természettudományos<br />

felkészültsége igen alacsony. Ezzel a korláttal együtt kell élnünk.<br />

A külső feltételeket, trendeket ezért folyamatosan figyelnünk kell és képzésünkkel is<br />

rugalmasan kell alkalmazkodnunk a változásokhoz.<br />

1.4.2 Erősségek (S - strengths)<br />

Összefoglalás:<br />

Karunk külső megítélése a szakmában jó, ezt számos rendezvény, külső<br />

projektekben és szakértői feladatokban való részvétel, konferencia, publikáció<br />

igazolja vissza. Szakértői, oktatási, továbbképzési tevékenységünket számon tartja<br />

a szakma és számítanak ránk.<br />

Számos EU-s projektnek köszönhetően ismertté vált a kar neve külföldön is.<br />

Földügyi, térinformatikai tudásbázis létesült.<br />

Az infrastrukturális háttér sokat javult az utóbbi időszakban.<br />

A gyakorlatorientált oktatási tevékenységnek kialakult, a modernizációval lépést<br />

tartó rendje és színvonala van, amely színvonalat idáig (a romló körülmények<br />

dacára) tartani tudtuk.<br />

A jelentkezők száma – az általános tendenciákkal ellentétben – nem csökkent.<br />

Jól kimunkált és gyakorlatias a képzés, szigorú a követelményrendszer.<br />

A kis létszámból adódóan személyesek és jók oktatói-hallgatói kapcsolatok.<br />

Az oktatók szakmai szerepvállalása, a szakma fejlesztésében betöltött szerepe<br />

jelentős, ami pozitívan hat vissza az oktatásra.<br />

A selmeci diákhagyományok kedvező hatnak közhangulatra.<br />

A végzettek felkészítésével a munkáltatók elégedettek.<br />

Az új igényekre gyors, rugalmas a reakció-képességünk.<br />

Geoinformatikai doktori program indult több fiatal oktatónk részvételével<br />

Képzésünk egyik erőssége a fél évszázados múlton alapuló, a szakmai modernizációt<br />

rugalmasan követő, kiscsoportos, gyakorlatorientált oktatás. A fehérvári <strong>GEO</strong><br />

beágyazódott a szakmai köztudatba, neve van. A nálunk végzett szakemberek fontos szakmai<br />

14


irányító- és operatív posztokat töltenek be. Többször előfordult, hogy a nálunk végzettek<br />

gyermekeit is tanítottuk. Az általunk szervezett konferenciákra, továbbképzésekre,<br />

találkozókra szívesen jönnek a szakemberek. Kapcsolatunk a szakmával (a főhatósággal, a<br />

cégekkel, földhivatalokkal, partnerintézményekkel, vállalkozókkal, műszerforgalmazókkal)<br />

élő, kooperatív, így a változásoknak, fejlesztési törekvéseknek is részesei vagyunk.<br />

Az utóbbi években a kar épületállománya megújult, az oktatás tárgyi feltételei jók. Sikeres<br />

pályázatoknak köszönhetően a romló pénzügyi helyzet ellenére is sikerült szinten tartani, több<br />

területen magasabb szintre emelni az oktatás fontos infrastruktúráját jelentő műszerparkot és<br />

szoftverállományt.<br />

Az oktatás személyi feltételeit több területen sikerült javítani az utóbbi években, annak<br />

ellenére, hogy az oktatói létszám stagnálást mutat. Az egész agrár-műszaki felsőoktatásban<br />

egy nemzedékváltásnak vagyunk tanúi; kétségtelen, hogy az oktatói állomány fiatalítása nem<br />

szerves módon, folyamatos átalakulással megy végbe, hanem töréssel. E tekintetben az egy<br />

évtizeddel ezelőtti állapothoz képest előrelépésről beszélhetünk, mert nagyobb arányú a<br />

tudományos minősítéssel rendelkezők száma és többen vesznek részt doktori képzésben, amit<br />

az anyaegyetemünkön indított geoinformatikai doktori program is támogat (korábban ilyen<br />

nem volt).<br />

Az oktatástechnológia fejlett, a hallgatókat korszerű tananyaggal tudjuk ellátni, az előadások<br />

és gyakorlatok egymásra épülése, kidolgozottsága jó, az idők során jól bevált módszerekkel<br />

támogatott. A tanulás számítógépes és szoftveres háttere megfelelő, az elektronikus<br />

tananyagok hozzáférhetők, az egyéni gyakorlás lehetősége biztosított, a feladatleadásnál és<br />

számonkérésnél terjednek az elektronikus módszerek.<br />

Képzésünk további erősségét jelenti – a más szempontból hátrányos – kis hallgatói létszám,<br />

szakunk „kis szak” jellege. Ez lehetőséget ad arra, hogy személyesen ismerjünk minden<br />

hallgatót, hogy jó tanár-diák viszony alakuljon ki, amit a hallgatók is pozitívumként jeleznek<br />

vissza.<br />

Bár nálunk is jelentős a lemorzsolódás, a személyes törődés révén a felvételi pontszámokhoz<br />

képest mégis viszonylag sok hallgatót sikerül eljuttatni a diplomáig. A hallgatók közötti<br />

kapcsolatokat a kreditrendszer kevésbé lazítja fel, mint másutt. Az összetartozást erősítik az<br />

anyaegyetemünkön is fontos szerepet betöltő több évszázados „selmeci hagyományok”,<br />

amelyekben az oktatók egy része közvetlenül is részt vesz.<br />

1.4.3 Gyengeségek (W - weaknesses)<br />

Röviden a gyengeségek:<br />

A kis hallgatói létszámból fakadó fajlagosan magas költségek.<br />

Az oktatói kar elöregedése, esetenként fásultság. Fiatal oktatók letelepítésének és<br />

versenyképes jövedelemviszonyai megteremtésének nehézsége.<br />

A műszerek, szoftverek karbantartásának, frissítésének, felújításának magas<br />

költségei<br />

Az épület-állomány fenntartására fordítható eszközök korlátossága.<br />

Korszerű műszerek és eszközök magas beszerzési költsége.<br />

Először az előbb erősségként említett „kis szak” jelleget kell most gyengeségként<br />

feltüntetnünk, ugyanis pénzügyi, finanszírozási és gazdaságossági szempontból ez hátrányt<br />

jelent, különösen akkor, hogy képzésünk nem a központban van, hanem földrajzilag is<br />

elkülönülve, egy másik városban. Kétségtelen, hogy a működtetés költségei így magasabbak,<br />

mintha egy nagyobb létszámú szakot, központi helyen kellene fenntartani, de Székesfehérvár<br />

15


jó földrajzi elhelyezkedése - regionális és beiskolázási szempontokat is figyelembe véve -<br />

indokolttá teszi, hogy a képzés itt legyen.<br />

Nemcsak az épületek fenntartása, hanem az eszközök karbantartása, a műszerek, szoftverek<br />

felújítása is gondot okoz.<br />

Az oktatói utánpótlás, helyettesítés sokkal nehezebb, mint egy nagy intézmény esetében,<br />

hiszen nálunk a tantárgyak, kutatási témák jobban személyhez kötöttek.<br />

Mindezek ellenére indokoltnak látjuk az önálló földmérő képzést Székesfehérváron. A<br />

közhiteles ingatlan-nyilvántartás és ehhez kapcsolódó földmérés nemzetstratégiai kérdés,<br />

melyhez – minden nehézség ellenére - önálló képzésre van szükség. Ha megszűnne az önálló<br />

földmérő képzés, annak hatásaként rövidesen jelentkezne a <strong>Nyugat</strong>-Európában, és az Egyesült<br />

Államokban most jelentkező szakemberhiány. Méretéhez képest a Karnak számos nemzetközi<br />

projektje van, ez is indokolja önálló létét.<br />

1.4.4 Fejlesztési, előrelépési lehetőségek (O - opportunities)<br />

Röviden a lehetőségekről:<br />

Oktatási-kutatási együttműködés és a <strong>NymE</strong> karai között, a virtuális mobilitás<br />

erősítése.<br />

Szolgáltatások érdekeltségi alapon.<br />

A komplex, térinformatikai szemléletű elemzések iránti kereslet kielégítése.<br />

A földügyi adatszolgáltatás iránti uniós kötelezettségek teljesítése, ilyen típusú<br />

igények kielégítése, a fejlesztésben, ellenőrzésben való részvétel.<br />

A létrehozott tudásközpont lehetőségeinek kiaknázása hazai és külföldi távoktatási<br />

központok bevonásával.<br />

Az előrelépést feltétlenül segítené, ha a földügyi, térinformatikai szakterületen új szakmai<br />

projektek, programok indulnának be, amelyekben számítanak részvételünkre. Úgy látjuk,<br />

hogy a – megítélésünk szerint elkerülhetetlen – földreform, a birtokszerkezet átalakítása nagy<br />

lehetőségeket fog nyújtani a földmérő mérnök és birtokrendező okleveles mérnök végzettségű<br />

hallgatóink számára.<br />

Ettől függetlenül is további kooperációra, együttműködésre van lehetőség intézmények között<br />

közös pályázatokban, projektekben. Ilyenek például a szoftvercégek (velük korábban is voltak<br />

szerződéseink ösztöndíjasok foglalkoztatására); a szakközépiskolák (FOSZ és OKJ képzés); a<br />

kutatóintézetek (FÖMI, MTA CSF Geodéziai és Geofizikai Intézet, akikkel szintén voltak<br />

eredményes múltbeli együttműködéseink), a magáncégek. Ennek feltétele természetesen,<br />

hogy legyenek olyan feladatok, pályázatok, projektek, amelyek igénylik és feltételezik ezt az<br />

együttműködést.<br />

Jobban ki lehetne használni a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> „zöld”, multidiszciplináris és<br />

hálózatos jellegét, a 10 kar sokszínűségét, a kölcsönös előnyökön alapuló karközi<br />

együttműködést. (E tekintetben is van jó példa: közös TÁMOP kutatási projektek, közös<br />

geográfus MSc képzés). Az oktatás területén például kuriózum lehetne, hogy egyes képzések<br />

más-más városban vannak.<br />

Vannak még tartalékok az intézetek, tanszékek és személyek közötti együttműködés terén is, a<br />

kölcsönös bizalom és a közös érdek felismerése alapján ezek a kapcsolatok is erősíthetők.<br />

16


1.4.5 Veszélyeztető tényezők (T - threats)<br />

Röviden a veszélyekről.<br />

Az alacsony hallgatói létszám miatt a kar (szak) alulfinanszírozottsága.<br />

Az épület- és eszközállomány fenntartásának magasabb költsége.<br />

Az oktatók magas leterhelése és anyagi megbecsültségének hiánya.<br />

A versenytársak erős aktivitása és nagyobb lehetőségei az oktatási piacon.<br />

A szakterületi változások (geomatikai irányultság) követésének lassúsága.<br />

Első veszélyként magának a szakmának a helyzetét – felértékelődését, vagy leértékelődését? –<br />

említenénk, amit alapvetően a társadalmi igény, a kormányzati szándék, a munkaerőpiaci<br />

helyzet határoz meg. Ha van elegendő munka, a szakma anyagi elismertsége jó, akkor<br />

bízhatunk abban, hogy szakjainkra is lesznek jelentkezők, ellenkező esetben csökkenő<br />

jelentkezéssel számolhatunk. Fontos az is, hogy az eddigi színvonalat tartani tudjuk (minden<br />

tevékenységünk eddigi szintjét megőrizzük), hogy a nálunk végzettek véleménye és a<br />

munkáltatók véleménye továbbra is kedvező maradjon.<br />

Látható az is, hogy a geoinformatikai szakterület „megszerzéséért”, az ilyen típusú<br />

szakemberek kibocsátásáért a jövőben nagyobb lesz a verseny. A földrajz szakokon és a<br />

térképész szakon a tanszékek és a szakirányok (szakok?) nevében mindenütt megjelent a<br />

geoinformatika elnevezés, ami az ennek megfelelő tartalmat és következményeket is jelenti.<br />

Kis szakunk finanszírozásának kérdése nemcsak az esetleg csökkenő létszám miatt, hanem a<br />

jelenlegi létszám szintjén is kritikusnak mondható. Ugyanakkor biztató, hogy a nemzetközi<br />

felmérések a geoinformatikára a következő öt évben 50 %-os növekedést prognosztizálnak.<br />

Ez tovább erősíti azt a gondolatot, hogy Magyarországon szükség van önálló földmérő<br />

képzésre.<br />

A finanszírozási elvek, a jogszabályok változása, annak esetleges kedvezőtlen hatása szintén<br />

veszélyforrásként kezelendő.<br />

17


2 A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI<br />

2.1 Oktatás<br />

2.1.1 A karon folyó képzések kimeneti eredményei<br />

A Karon folyó képzéseket képzési területenként mutatjuk be.<br />

Alapképzések<br />

Az agrár képzési területen Földmérő és földrendező mérnök alapszakon (BSc) folyik az<br />

oktatás, a hallgatók három szakirányon fejezhetik be tanulmányaikat.<br />

Képzés szerkezete:<br />

o a képzési idő 7 félév. Legkisebb óraszáma teljes időre: 2700 óra + 600 óra gyakorlat,<br />

levelező tagozaton 600 óra + gyakorlat,<br />

o megszerzendő kreditek száma: 210,<br />

o végzettségi szint: alap,<br />

o szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: földmérő és földrendező mérnök<br />

geoinformatikai, vagy földrendező, vagy ingatlan-kataszteri szakirányon,<br />

o szakirányok: geoinformatikai szakirány, földrendező szakirány, ingatlan-kataszteri<br />

szakirány,<br />

o a képzés formái: nappali és levelező tagozat.<br />

A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult:<br />

Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek<br />

2008 419 158 169<br />

2009 515 188 166<br />

2010 594 227 179<br />

2011 521 185 167<br />

2012 359 116 117<br />

Jogi képzési területen (2012-től Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület) a képzés<br />

korábban a Jogi képzési területre volt besorolva. A Felsőoktatási Törvény változása és az azt<br />

követő jogszabályi változások során került át a képzés a Közigazgatási rendészeti és katonai<br />

képzési területhez. Karunkon ez a képzés jelenleg változatlan mintatantervvel folyik<br />

Igazgatásszervező alapszak (BA) szakon.<br />

A képzés szerkezete:<br />

o képzési idő: 6 félév nappali és levelező tagozaton,<br />

o legkisebb óraszáma teljes időre: 1800 óra, levelező tagozaton 600 óra,<br />

o megszerzendő kreditek száma: 180,<br />

o végzettségi szint: alapfokozat,<br />

18


o szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: igazgatásszervező ingatlan-nyilvántartói<br />

szakirányon,<br />

o szakirányok: ingatlan-nyilvántartói szakirány,<br />

o a képzés formái: nappali és levelező tagozat.<br />

o<br />

A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult:<br />

Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek<br />

2008 340 91 81<br />

2009 - - -<br />

2010 145 58 45<br />

2011 319 127 96<br />

2012 124 49 37<br />

Mesterképzés<br />

Karunkon az agrár képzési területen folyik mesterképzés. A végzettek felkészültek válnak<br />

tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.<br />

A képzés szerkezete:<br />

o képzési idő: 4 félév,<br />

o megszerzendő kreditek száma: 120,<br />

o végzettségi szint: mesterfokozat,<br />

o Szakképzettség, ill. a diploma megnevezése: okleveles birtokrendező mérnök,<br />

o A képzés formái: nappali és levelező tagozat.<br />

A szakra jelentkezők és felvettek aránya az alábbi táblázat szerint alakult:<br />

Jelentkezők Ebből első helyen Felvettek<br />

2008 - - -<br />

2009 24 20 17<br />

2010 30 21 14<br />

2011 34 16 12<br />

2012 21 9 5<br />

Szakirányú továbbképzések<br />

Karunkon az oklevéllel rendelkezők számára szakirányú továbbképzéseket tartunk.<br />

Geoinformatika szakirányú továbbképzés a szakon folyó képzés az UNIGIS nemzetközi<br />

képzés tematikája alapján történik. A képzésben résztvevők köre: műszaki és agrár főiskolai<br />

vagy egyetemi végzettségű mérnökök, természettudományos szakon végzett kutatók és<br />

tanárok. EMGISc (European Masters of GI Sciences) oklevelet szerezhet az, aki két modult<br />

angolul tanul, egy modult külföldön (nyári egyetem), valamint angol nyelven készíti el és védi<br />

meg záródolgozatát.<br />

MSc (Master of Science) fokozat szerezhető az angol, osztrák és holland társegyetemeken,<br />

kiegészítő távoktatásos képzéssel, melynek időtartama 1 év. Ezt követően egy angol nyelvű<br />

diplomatervet kell még készíteni. A képzés 3 féléves, levelező rendszerű, a 4. félévben<br />

szakdolgozat készítés.<br />

19


Az építési geodézia szakmérnöki képzéshez kapcsolódik, hogy a 34/2002. (IV. 27.) sz. FVM<br />

miniszteri rendelet szabályozta a Minisztérium illetékességi körébe tartozó tervező és vezető<br />

tervezői, illetve szakértői jogosultságok elbírálásának szabályait. Létrejött a GD2 építési<br />

geodéziai tervező, és a GD1 építési geodéziai vezető tervező jogosultság. Ennek utódja, a<br />

2006-ba létrejött GD-T (teljes jogkörű tervező) jogosultság megszerzésének feltételeként a<br />

rendelet a főiskolai végzettségű mérnökök esetében – más egyéb feltételek mellett – korábban<br />

előírta a 2 éves tervezői továbbképzést. Ez oktatási nyelven a szakmérnöki képzést jelenti. A<br />

képzés 3 féléves, alapvetően távoktatásra épülő, a 4. félévben szakdolgozat készítés. A teljes<br />

jogkörű tervezők tevékenységét a Magyar Mérnöki Kamara felügyeli a szakmai jogosultságok<br />

kiadásával, azok nyilvántartásával, és az időszakos meghosszabbításukhoz szükséges<br />

továbbképzések ellenőrzésével.<br />

Az ingatlanjogi szervező szak a felsőfokú képzést nyújtó szakok, így különösen az ingatlannyilvántartási<br />

szervező, igazgatásszervező, földmérő, földrendező mérnökképzés részben az<br />

ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozásra, részben pedig a mérnöki tudományra helyezte a<br />

hangsúlyt. Az alapítandó képzésnél a fókuszba inkább az ingatlannal összefüggő<br />

közgazdasági, forgalmazási, értékelési, hitelbiztosítéki ismeretek kerülnek, ráépülve az<br />

alapképzés keretében oktatott tantárgyakra. A képzés az ingatlan érték-meghatározó szerepe<br />

folytán, illetve azon keresztül kíván speciális végzettséget nyújtani az ingatlanokkal<br />

foglalkozó szakemberek számára, amely tudásanyag jól hasznosítható mind a<br />

közigazgatásban, mind pedig a gazdasági életben. A szakirányú továbbképzés azoknak ad új<br />

és hasznosítható ismeretanyagot, akik elsősorban erdőmérnöki, földmérő mérnöki,<br />

földrendező mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, gazdálkodási és menedzsment,<br />

gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, igazgatásszervező, ingatlan-nyilvántartási<br />

szervező, közszolgálati szakokon szereztek felsőfokú végzettséget és a következő területeken<br />

dolgoznak. A képzés 4 féléves, alapvetően távoktatásra épülő.<br />

Képzéseink az alábbi táblázat szerint alakultak a vizsgált időszakban:<br />

fsz alap mester tanári oszt. szt<br />

2008 0 2 0 0 0 1<br />

2009 0 2 1 0 0 1<br />

2010 0 2 1 0 0 1<br />

2011 0 2 1 0 0 1<br />

2012 0 2 1 0 0 1<br />

szt szakirányú továbbképzési szak<br />

A táblázatból kiolvasható, hogy a képzésünk gerincét az alapképzés adja. 2010–ig hiányzott a<br />

képzési vertikumból a mesterképzés. Ennek akkreditálása után mérnökeinknek (és más<br />

területen oklevelet szerzett mérnököknek) lehetőségük van tudásukat mester szintre<br />

fejleszteni. Elsősorban a Karon végzett hallgatók, illetve agrár képzésben diplomát szerzett<br />

mérnökök jelentkeznek a képzésre. Más képzési területről érkezőket sem zárunk ki, de<br />

számukra egyénileg megállapított különbözeti tárgyak elvégzését írjuk elő.<br />

20


A szakirányú továbbképzések közül jelenleg a Geoinformatikai szakirányú továbbképzés<br />

aktív, ennek ellenére a mások két fentebb említett képzést is rendszeresen meghirdetjük. Az<br />

Építési geodézia szakirányú továbbképzés jelentősége a Mérnöki Kamara megalakulása után<br />

csökkent. A korábban végzett mérnökök szakmai tudásának felfrissítése jelenleg a Mérnöki<br />

Kamara keretei között történik. Hasonló a helyzet az Ingatlanjogi szervező szakirányú<br />

továbbképzéssel is. A legstabilabb a Geoinformatikai szakirányú továbbképzésünk. Erre a<br />

képzésre az a jellemző, hogy az utóbbi években a legkülönbözőbb határszakmákból<br />

jelentkeznek mérnökök. Az eddig leírtakat az alábbi grafikon szemlélteti:<br />

21


2.1.2 Hallgatói létszámadatok<br />

A hallgatói létszám alakulását a vizsgált időszakban a következő táblázat mutatja (a<br />

létszámokat a mindenkori októberi statisztikai adatok alapján tüntettük fel):<br />

A hallgatói létszám alakulása (októberi statisztika)<br />

2008 2009 2010 2011 2012<br />

alapképzés nappali államilag támogatott 358 294 264 278 203<br />

költségtérítéses 73 58 46 37 125<br />

levelező államilag támogatott 78 68 130 129 33<br />

költségtérítéses 164 100 50 47 121<br />

államilag támogatott<br />

össz.<br />

436 362 394 407 236<br />

költségtérítéses összesen 237 158 96 84 246<br />

mindösszesen 673 520 490 491 482<br />

mesterképzés nappali államilag támogatott<br />

költségtérítéses<br />

levelező államilag támogatott 5 5 7<br />

felsőfokú<br />

szakképzés<br />

szakirányú<br />

továbbképzés<br />

nappali<br />

levelező<br />

költségtérítéses 12 20 19 10<br />

államilag támogatott<br />

össz.<br />

5 5 7<br />

költségtérítéses összesen 12 25 19 10<br />

mindösszesen 12 25 24 17<br />

államilag támogatott<br />

költségtérítéses<br />

államilag támogatott<br />

költségtérítéses<br />

államilag támogatott<br />

össz.<br />

költségtérítéses összesen<br />

mindösszesen<br />

75 34 16 13 11<br />

Az alapképzést tekintve a Kar összlétszáma eleinte csökkenést, majd stabilizálódást mutat. A<br />

csökkenés fő oka az volt, hogy az Igazgatásszervező (BA) szakon az ideiglenes akkreditáció<br />

lejárt, és a végleges akkreditációig egy évben nem volt felvétel ezen a szakon. Azóta a képzés<br />

újra beindult, a létszám újra megjelenik. Határozott tendencia mutatkozik az államilag<br />

finanszírozott hallgatói létszám csökkenésében, összhangban a kormányzati törekvésekkel.<br />

Örvendetes módon a mérnökképzésben a nappali tagozaton szinte teljesen fel tudtuk tölteni a<br />

kapacitás engedte létszámot államilag finanszírozott hallgatókkal. (2012 nyarán az Oktatási<br />

Hivatal utasítására az anyaegyetemnek és így a Karnak mintegy 30%-al csökkentenie kellett a<br />

kapacitását). A levelező tagozaton jelentősen csökkent az államilag finanszírozott hallgatói<br />

létszám. Ez magával hozta az általános létszámcsökkenést, mert tapasztalataink szerint a<br />

22


jelentkezők anyagi ereje az utóbbi években jelentősen csökkent, és ezen a diákhitel sem<br />

javított túl sokat.<br />

Mesterképzésünket eddig csak levelező tagozaton tudtuk elindítani, ez arra utal, hogy<br />

korábban oklevelet szerzettek akarják képzettségüket magasabb szintre emelni. Az államilag<br />

finanszírozott helyeket minden évben pályázat útján osztja szét az OH, ez 5-7 helyet jelent<br />

évente a Birtokrendező képzésben. A Birtokrendező képzés létszáma stabilnak mondható.<br />

A szakirányú továbbképzés létszáma az előző fejezetben leírt okok miatt folyamatosan<br />

csökkent, majd stabilizálódott. Ennek egyik oka az, hogy a nem agrárképzésből (illetve azzal<br />

rokon műszaki képzési területekről) jelentkező diplomásoknak a szakirányú továbbképzés<br />

nem ad végzettséget csak képzettséget, ami korlátozhatja a betölthető munkakörök számát.<br />

Az eddig leírtakat szemlélteti összefoglalóan az alábbi táblázat illetve grafikon:<br />

A felvett hallgatók<br />

képzési szintenként<br />

(az októberi statisztika<br />

alapján)<br />

fsz alap mester tanári oszt. szt.<br />

2008 238 0 7<br />

2009 145 12 9<br />

2010 183 15 7<br />

2011 220 12 6<br />

2012 129 5 5<br />

23


2.1.3 A végzett hallgatók képzési szintenként<br />

A hallgatói létszámok szakonkénti összehasonlítását mutatja a követekező ábra:<br />

<strong>GEO</strong> hallgatói létszámok<br />

Az ábrából kitűnik, hogy az ingatlan-nyilvántartási szervező szak létszáma meredeken<br />

felfutott 200-2005 közötti időszakban. Ennek fő oka a földügyi igazgatásban elvárt<br />

szakemberállomány felsőfokú okleveles képzése indokolta, 2008-tól a hallgatói létszám<br />

közepes szinten stabilizálódott.<br />

Ezen túl a vizsgált időszakban a végzettek számát a következő táblázat mutatja:<br />

fsz alap mester tanári oszt. szt.<br />

2008 30* 22<br />

2009 102 27<br />

2010 173 25<br />

2011 109 9 8<br />

2012 42 9 3<br />

*főiskolai képzésben<br />

Magyarázatra szorul a 2010-11-es év alapképzési statisztikája. Ahogyan említettük, az<br />

Igazgatásszervező (egyébként nagy létszámú) képzésben volt egy szakadás. Ezért sokan<br />

végeztek a 2010-es és 2011-es évben, utána megkezdődött az évfolyamok feltöltődése<br />

felmenő rendszerben. 2013-ban megint meg fog emelkedni a végzettek száma, mert az<br />

Igazgatásszervező nappali tagozat első teljes évjárata eljutott a záróvizsgáig.<br />

Általánosságban elmondható, hogy a felvettek és végzettek létszáma jelentős eltérést mutat.<br />

Ez az eltérés oda vezet, hogy idővel a Kar kapacitása megtelik, és a felvehetők létszámát nem<br />

a tanulmányi eredmény, hanem ez a tényező fogja korlátozni. A felvettek mintegy 15-20% -a<br />

annak ellenére lemorzsolódik, hogy a legnehezebbnek bizonyuló tárgyakból ingyenes<br />

felzárkóztató oktatást tartunk.<br />

24


Az alábbi táblázat és grafikon a lemorzsolódás arányait mutatja meg tagozatonként a BSc/BA<br />

képzésben.<br />

Év<br />

Nappali tagozat<br />

(%)<br />

Levelező tagozat<br />

(%)<br />

2009 22,8 21,7<br />

2010 15,1 11,6<br />

2011 13,9 18,5<br />

2012 6,0 14,2<br />

A táblázatot elemezve általánosságban elmondható, hogy a nappali tagozaton folyamatosan<br />

csökkent eddig a lemorzsolódás, a levelező tagozaton ingadozó, de a tendenciája egyenletes.<br />

A mesterképzés és a szakirányú továbbképzés lemorzsolódását nem elemeztük, mert vagy<br />

nincs lemorzsolódás, vagy van olyan év, amikor 1 fő távozik a képzésről. Ugyanez a helyzet a<br />

szakirányú továbbképzés esetében is. Ennek okát abban látjuk, hogy a mesterképzésre és a<br />

szakirányú továbbképzésre csak egy diplomával már rendelkező, dolgozó, magasan motivált<br />

hallgatók jelentkeznek.<br />

A lemorzsolódás fő okaként a gyenge középiskolai eredményeket lehet megjelölni.<br />

25


A következő táblázat a felvételi ponthatárokat mutatja:<br />

Földmérő/Földrendező<br />

Földmérő/Földrendező<br />

Igazgatásszervező<br />

Igazgatásszervező<br />

nappali tagozat<br />

levelező tagozat<br />

nappali tagozat<br />

levelező tagozat<br />

Áll.<br />

fin.<br />

Költségt. Áll. fin. Költségt. Áll.<br />

fin.<br />

Költségt.<br />

Áll.<br />

fin.<br />

Költségt.<br />

2008 234 198 176 176 331 161 - 171<br />

2009 272 174 296 199 - - - -<br />

2010 288 216 359 200 - - - 206<br />

2011 282 201 354 206 - 208 - 200<br />

2012 240 240 296 240 - 254 - 240<br />

A 400 illetve az 500 maximálisan megszerezhető pontszám tükrében megállapítható, hogy a<br />

lemorzsolódóknak főleg az egyetemen hirtelen megnövekvő tanulmányi követelmények miatt<br />

nem sikerül folytatni pályafutásukat. A távozó hallgatóknak csak töredéke említi a téves<br />

pályaválasztást távozási okként.<br />

A kisebb ütemű kibocsátás oka az, hogy a mintatantervhez képest sok hallgatónk<br />

„megcsúszik”, tehát kihasználja a tanulmányok elvégzéséhez biztosított további féléveket. A<br />

mesterképzésben a kibocsátás nagyjából megegyezik a felvettek létszámával, a szakirányú<br />

továbbképzésben pedig teljesen a felvettek létszámához igazodik, azzal a megszorítással,<br />

hogy ezen a képzésen talán kisebb a motiváció az oklevél konkrét megszerzésére. Sok<br />

hallgatónál kiderül, hogy sokkal fontosabb számára, hogy a továbbképzés során szakmai<br />

tudását szervezett keretek között bővíteni tudja. Az eddig leírtakat szemlélteti a következő<br />

ábra:<br />

26


A végzettek arányának növelésére úgy törekedtünk, hogy felmértük azokat a tantárgyakat,<br />

ahol vizsgakurzusok nyitásával segíthettük a mintatantervhez való felzárkózást. Ezeket a<br />

tárgyakat rendszeresen meghirdettük még rendkívül alacsony létszám mellett is. A másik<br />

tényező, ami segítette a kibocsátást egy negatív ösztönzés, nevezetesen az állami támogatott<br />

státuszból a költségtérítéses státuszba való átsorolás.<br />

A leírtak ellenére nem növekedett drámaian a kibocsátási létszám, mert eddig aránylag sok<br />

finanszírozott félév állt a hallgatók rendelkezésére a tanulmányaik elvégzéséhez.<br />

A 2012-től érvényesülő csökkentés a finanszírozott félévek számában máris érezteti hatását.<br />

Bár ezek a hallgatók még nem értek el a végzéshez, máris megmutatkozik az erősebb törekvés<br />

a mintatanterv ütemének tartására. A legnagyobb ösztönző erő az állami finanszírozás<br />

elvesztésétől való félelem. A másik lehetséges intézkedés a mintatanterv változtatások<br />

visszafogása főleg a tantárgyak félévek közötti mozgatása tekintetében. A passzív féléven<br />

lévő hallgatóink (10-15%) ugyanis a visszatéréskor a közben megváltozott mintatanterv miatt<br />

szerencsétlen esetben akár két félévet is veszíthetnek önhibájukon kívül a tantárgyi<br />

előkövetelmények megléte miatt.<br />

A passzív félévek, halasztások egyik fő oka az, hogy a hallgató rájön, hogy nem tud elegendő<br />

kreditet felvenni azért, mert nem végezte el az előfeltétel tárgyakat. Ekkor passzív félévet kér<br />

és a következő ciklusban újra megpróbálja elvégezni az ominózus félévet. Ennek próbáljuk<br />

elejét venni a már említett felzárkóztató tantárgyak megtartásával. A passzív félév kérésének<br />

másik oka – jellemzően a költségtérítéses/önköltséges hallgatóknál - az, hogy a<br />

jövedelmükben drasztikus változás áll be, és nem tudják a soron következő félévet kifizetni.<br />

Nagyon sok kérés érkezik a költségtérítés méltányosságból való elengedése tárgyában, de a<br />

Kar jelenlegi anyagi helyzetében ez nem támogatható. Megállapítható, hogy a Kar a<br />

fizetésképtelenséget belső intézkedéssel nem tudja megoldani.<br />

27


2.1.4 Az oktatás és a tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében<br />

Oklevél minősítések<br />

A vizsgált időszakban az oklevelek minősítését a következő táblázat mutatja:<br />

2008 és 2012 között kiadott<br />

diplomák minősítése (%)<br />

kitünteséses 1,6<br />

kiváló 4,6<br />

jó 58,7<br />

közepes 34,5<br />

elégséges 0,6<br />

A táblázathoz hozzá kell fűzni, hogy a záróvizsga eredmények jóval kedvezőbb képet<br />

mutatnak. Mivel a diploma minősítésébe az indexátlag beszámít, így a záróvizsga a teljes<br />

tanulmányi idő alatt elért eredményeket is tükrözi. A fenti megoszlást szemlélteti a következő<br />

grafikon:<br />

28


<strong>NymE</strong>-<strong>GEO</strong> Kollégium, 8000, Székesfehérvár,<br />

Hosszúsétatér út 8.<br />

férőh<br />

elyszá<br />

ma<br />

(ágya<br />

s)<br />

2.1.5 Kollégiumok jellemzői<br />

Egy Kar oktatási képéhez szorosan hozzátartozik a kollégiumok helyzete. A továbbiakban a kollégiumaink paramétereiről adunk néhány<br />

összefoglaló táblázatot:<br />

Kollégiumi típusa: saját fenntartású<br />

Címe: 8000, Székesfehérvár, Hosszúsétatér út 8.<br />

kollégium neve, címe<br />

férőhely<br />

(fő)<br />

lakószobák<br />

(db)<br />

komfortfokozat szolgáltatások térítési díj FT/hó<br />

190<br />

27 4<br />

saját zuhanyzóval és WC-el (14<br />

db), saját zuhanyzóval (9 db)<br />

vagy folyosói közös<br />

zuhanyzóval ellátott szobák (4<br />

db) zuhanyzóval vagy folyosói<br />

közös zuhanyzóval ellátott<br />

szobák állnak rendelkezésre a<br />

mozgássérült hallgatóknak a<br />

földszinten<br />

internet, hűtő<br />

ÁF= 9000 Ft (4<br />

db), 10 000 Ft<br />

(14 db), 11 000 Ft<br />

(9 db)<br />

24 3<br />

Felújított saját zuhanyzóval<br />

ellátott szobák<br />

internet, hűtő<br />

ÁF= 13 000 Ft<br />

5 2<br />

folyosói közös zuhanyzóval<br />

ellátott szobák<br />

internet, hűtő<br />

ÁF= 9 000 Ft<br />

29


Geoinformatikai Kar „B” épület, Budai úti Campus, 8000,<br />

Székesfehérvár, Budai út 43.<br />

férőh<br />

elyszá<br />

ma<br />

(ágya<br />

s)<br />

Kollégiumi típusa: saját fenntartású diákszálló<br />

Címe: 8000, Székesfehérvár, Budai út 43.<br />

kollégium neve, címe<br />

férőhely<br />

(fő)<br />

lakószobák<br />

(db)<br />

4 5<br />

6 4<br />

komfortfokozat szolgáltatások térítési díj FT/hó<br />

saját zuhanyzóval és WC-el<br />

ellátott szobák zuhanyzóval<br />

vagy folyosói közös<br />

zuhanyzóval ellátott szobák<br />

állnak rendelkezésre a<br />

mozgássérült hallgatóknak a<br />

földszinten<br />

saját zuhanyzóval és WC-el<br />

ellátott szobák<br />

internet, hűtő,<br />

légkondicionált,<br />

egyedileg<br />

fűthető<br />

internet, hűtő,<br />

légkondicionált,<br />

egyedileg<br />

fűthető<br />

3000 Ftfő/éj<br />

3000 Ftfő/éj<br />

58<br />

2 1<br />

saját zuhanyzóval és WC-el<br />

ellátott szobák<br />

internet, hűtő,<br />

légkondicionált,<br />

egyedileg<br />

fűthető<br />

3000 Ftfő/éj<br />

1 2<br />

2 3<br />

saját zuhanyzóval és WC-el<br />

ellátott szobák<br />

saját zuhanyzóval és WC-el<br />

ellátott szobák<br />

internet, hűtő,<br />

légkondicionált,<br />

egyedileg<br />

fűthető<br />

internet, hűtő,<br />

légkondicionált,<br />

egyedileg<br />

fűthető<br />

3000 Ftfő/éj<br />

3000 Ftfő/éj<br />

30


A kollégiumi elhelyezés lehetőségei és<br />

arányai<br />

kérelmező elhelyezve elutasítva<br />

2008 205 190 15<br />

2009 190 190 0<br />

2010 187 187 0<br />

2011 210 190 20<br />

2012 208 190 18<br />

A kollégiumi férőhelyek típus és támogatási<br />

forma szerinti megoszlása<br />

tám. ktg. üres hely<br />

2008 184 6 0<br />

2009 183 7 0<br />

2010 185 2 3<br />

2011 180 10 0<br />

2012 180 10 0<br />

31


A <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> Geoinformatikai Karán hallgatók elhelyezése a<br />

Hosszúsétatér 8. szám alatt található 190 férőhelyes kollégiumban, és az 58 férőhelyes Budai<br />

út 43. szám alatt található diákszállóban lehetséges. Jellemzően a kollégium szolgáltatásait<br />

elsősorban a nappali tagozaton tanuló hallgatók, a diákszálló szolgáltatásait pedig a levelező<br />

tagozaton illetve posztgraduális képzésben tanuló hallgatók veszik igénybe. A Budai úti<br />

épület átadására 2007-ben került sor, és ugyanebben az évben teljesen felújításra került a<br />

Hosszúsétatéri épület A-épületszárnya. A Budai úti épületben a tetőtérben korszerűen<br />

berendezett, egy-, két-, három-, négy- és ötágyas apartmanok döntően kétágyas lakószobákból<br />

állnak, minden szobához zuhanyzós fürdőszoba tartozik. A szobák mindegyike egyedileg<br />

fűthető, légkondicionált, ingyenes internet csatlakozással rendelkezik. A Hosszúsétatéri úti<br />

kollégiumban két, három illetve négy ágyas szobák állnak a hallgatók rendelkezésére. A<br />

2012-es évben megkezdődött fűtéskorszerűsítés keretében cserére kerültek a nyílászárók, a<br />

fűtési-rendszer és szigetelést kapott a tető illetve az épületek falai. A kollégiumban<br />

folyamatosan törekszünk az infrastruktúra fejlesztésére, amely az épületet kezelő UF Kft., a<br />

Kar és a Kollégiumi Bizottság hatékony együttműködése révén biztosított. A kollégium<br />

szolgáltatásai közül kiemelendő a központi széf, a lakószobánkénti internet, a szobánkénti<br />

hűtőszekrény, a külön mosókonyha és a korszerű konditerem. A kollégiumban a hallgatók<br />

ésszerű szabad idő eltöltését segítik a rendszeresen vásárolt sportbérletek (falmászás, uszoda,<br />

squash) és kulturális bérletek (színház és mozi). A hallgatói szervezetek (HÖK, Valéta<br />

Bizottság, Kollégiumi Bizottság) között kialakult jó viszony következtében a kollégium<br />

színes programoknak ad otthont a sportrendezvényektől kezdve (pl. Saláta László Labdarugó<br />

Bajnokság) a közösségi rendezvényekig (pl. <strong>GEO</strong> Kollégiumi Napok) és a <strong>GEO</strong> oktatói,<br />

dolgozói és hallgatói részére szervezett családi rendezvényekig (pl. halloween-i tökfaragó<br />

verseny, adventi koszorú készítés, húsvéti tojásfestés stb.). A kollégium ad otthont a<br />

tehetséges hallgatókat tömörítő Mikovinyi Sámuel Szakkollégium rendezvényeinek és a<br />

Jantsky Béla Barlang térképészeti és Barlangvédelmi Szakkör irodai foglalkozásainak. A<br />

kollégiumba jelentkező nappalis hallgatók átlagosan 10%-át (2008 és 2012 közötti kollégiumi<br />

felvételi időszak adataiból számolva) nem tudjuk elhelyezni férőhely hiányában az első<br />

oktatási félévben, azonban az óhatatlanul bekövetkező lemorzsolódás következtében a<br />

kezdetben kollégiumi elhelyezést nem nyerő hallgatók legkésőbb a második félévtől<br />

kollégiumi elhelyezést tudnak nyerni. A levelező képzésben vagy posztgraduális képzésben<br />

tanuló hallgatók elhelyezése teljes létszámban megoldott a Budai úti épületben. Mozgássérült<br />

hallgatóink/vendégeink számára liftet és speciálisan részükre kialakított szobát (2 fő) tudunk<br />

32


iztosítani a Budai úti épületben; a Hosszúsétatéri úti épületben két speciálisan kialakított<br />

szoba (2+2 fő) áll a mozgássérült hallgatók rendelkezésére a földszinten.<br />

2.1.6 Elitképzés, tehetséggondozás<br />

TDK munka<br />

A házi TDK konferenciákat évente megrendezzük és mindig vannak OTDK-n is szereplő<br />

hallgatóink. Sikerült erősítenünk a TDK tevékenységet, melyet a lenti táblázat és grafikon is<br />

jól mutat:<br />

Tudományos Diákköri aktivitás<br />

Kari TDK<br />

résztvevő<br />

Országos<br />

TDK-ra jutott<br />

Helyezettek száma<br />

OTDK+<br />

nemzetközi<br />

TDK OTDK OTDK hely<br />

2008 7 4 0<br />

2009 3 1 3<br />

2010 10 6 0<br />

2011 8 3 2<br />

2012 9 4 0<br />

2013 tavaszán 7 hallgatónk szerepel majd az OTDK-n három szekcióban.<br />

A kutatási és szerződéses munkákba rendszeresen vonunk be hallgatókat, az ilyen munkákból<br />

gyakran születik szakdolgozat vagy TDK dolgozat. Esetenként foglalkoztatunk hallgatókat<br />

demonstrátorként, de erre anyagi kerettel nem rendelkezünk.<br />

33


Szakkollégium és Talentum program<br />

Karunk aktívan kapcsolódott be az egyetem Talentum programjába, melyet a TÁMOP 4.2.2.B<br />

projekt kapcsán. Ezzel párhuzamosan 2010 nyarán alakult meg a Mikoviny Szakkollégium,<br />

ami új lehetőséget, kibontakozási terepet jelent a szakma iránt mélyebben érdeklődő<br />

hallgatóknak. A Talentum program nagy lökést adott a szakkollégium programszervezésében.<br />

Itt az előadókészség, vitakészség fejlesztése a cél, de szakmai témák önálló feldolgozásával,<br />

ami egyébként az eredményes tagságnak is feltétele.<br />

A szakkollégiumi tagság nemcsak passzív részvételt jelent a rendezvényeken, hanem<br />

aktivitást és kötelezettséget is. Az aktivitásnak két „látható eredményben” is meg kell<br />

mutatkoznia: egyéni beszámolóban (amelyet dolgozatként kell legkésőbb a tanév végére<br />

elkészíteni és nyilvánosan előadni) valamint projektmunkában (kiscsoportban végzett és<br />

szintén nyilvánosan előadott, megvédett formában).<br />

Intézményi cél és érdek a TDK-munka erősítése a szakkollégiumi tevékenység által is. A<br />

hallgatók szempontjából eredmény a többlet-ismeret, a kutatási- szakmai- előadói készségek<br />

fejlesztése és az indexben történt bejegyzés illetve oklevél a sikeres teljesítésről. Akik a<br />

beszámolót nem készítik el, nem kapnak oklevelet, tagságuk automatikusan megszűnik.<br />

A megalakuláskor a szakmai ismeretek, a szakmaiság megerősítése volt a cél és a tehetséges<br />

hallgatóknak további alkotótér biztosítása. Más szakkollégiumokhoz hasonlóan, mis is azt<br />

reméljük, hogy a munkában való részvétel gazdagítja a tagok egyéniségét, fejleszti az önálló<br />

gondolkodást, a kezdeményezőkészséget és a felelősségvállalás szellemét.<br />

Doktori program<br />

Karunkon a Kiteibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola negyedik programjaként<br />

Geoinformatikai PhD Programot vezetünk, mely nagyban hozzájárul a Geoinformatikai Kar<br />

tudományos fejlődéséhez. Az új program a térinformatika, távérzékelés, fotogrammetria,<br />

geodézia, földmérés és földrendezés területen jelentkező számos kutatási feladathoz<br />

kapcsolódik, hozzájárul az erdészeti, vadgazdálkodási és környezettudományi vizsgálatok,<br />

elemzések komplexitásához. 2008-2012 időszakban a Geoinformatikai Doktori Programban<br />

10 PhD hallgató vett részt. Közülük ez idáig négyen védték meg sikeresen PhD<br />

disszertációjukat.<br />

34


Hallgatói mobilitások<br />

A CEEPUS és ERASMUS programokban lehetőség van féléves külföldi tanulmányokra, amit<br />

több, jó nyelvtudással rendelkező hallgatónk kihasznált. A külföldi ösztöndíjasok számának<br />

növeléséhez a nyelvtudás hiánya szab korlátot. A következő táblázat a hallgatói-oktatói<br />

mobilitást mutatja:<br />

Hallgatói mobilitás Oktatói mobilitás Személyzeti mobilitás<br />

Év Kar Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő)<br />

2008 <strong>GEO</strong> 5 6 7 5 0 0<br />

2009 <strong>GEO</strong> 3 3 5 3 0 0<br />

2010 <strong>GEO</strong> 3 6 8 0 2 1<br />

2011 <strong>GEO</strong> 4 2 6 0 0 0<br />

2012 <strong>GEO</strong> 5 5 1 2 2 0<br />

Összesen 20 22 27 10 4 1<br />

2.1.7 Végzettek elhelyezkedése<br />

Kapcsolat a végzett hallgatókkal<br />

Az öregdiákokkal való szervezett kapcsolat létére azt mondhatjuk, hogy a <strong>GEO</strong> családis<br />

légköréből és a diákhagyományokból adódóan alapértelmezett. Erre vallanak a rendszeres<br />

évfolyam-találkozók, melyeken igen nagy számban vesznek részt volt hallgatóink. Ide kell<br />

sorolni az immár 15 éves GISopen konferenciákat is. Ezt a rendezvényt éppen a végzett<br />

hallgatók, gyakorló mérnökök szervezett fórumaként hozta létre a <strong>GEO</strong>. Általában 100-150 fő<br />

vesz ezeken részt, mintegy háromnegyedük volt hallgatónk. Már 2003-ban létrehoztunk egy<br />

önálló honlap oldalt az öregdiákok szervezett összefogásáért. Erre viszonylag sokan<br />

regisztráltak is. Az akkor technikai feltételek mellett, illetve a fejlesztés „fapados”<br />

körülményei miatt nem sok szolgáltatás kötődött ehhez az oldalhoz. Az <strong>Egyetem</strong> a TÁMOP<br />

4.1.1. pályázat keretében kezdett hozzá az ALUMNI <strong>portál</strong> kialakításához. Mi is<br />

kapcsolódtunk ehhez a fejlesztéshez. Elkészítettük az összes, a <strong>GEO</strong>-ban végzett hallgató<br />

adatait tartalmazó adatállományt /Név, végzés éve, oklevél szám, végzett szak, ha ismert,<br />

akkor e-mail cím/. Ezt eljuttattuk a fejlesztőkhöz, a <strong>portál</strong> a Kar és az egyetem honlapjáról<br />

elérhető.<br />

Kapcsolat a munkaerőpiaccal<br />

A Kar képzésének mindig fontos része volt a nyári szakmai gyakorlatok szervezése. Ez<br />

kezdetben nem okozott különösebb problémát, mivel a 3 nagy szalmai vállalat, és a több mint<br />

35


100 földhivatalt felölelő szervezet gyakran akár egy egész évfolyamot is el tudott volna<br />

helyezni. A kisvállalkozások létrejötte után komoly kihívásnak számított az évenkénti<br />

mintegy 60 fő gyakorlati helyének megteremtése. A <strong>GEO</strong> egy korábbi ROP-3.3.1. pályázat<br />

keretében támogatást nyert a <strong>GEO</strong>DÉTA Karrieriroda létrehozására. A pályázat során eleve<br />

együttműködő partnerként csatlakozott több vállalkozás és földhivatal is. A pályázat egyik<br />

pontja alapján az első évben még ösztöndíjat is tudtunk adni a gyakorlatos hallgatóknak.<br />

Ekkor már igen jó kapcsolatrendszert sikerült kialakítanunk a szakmai vállalkozásokkal.<br />

Kiemelendő, hogy már nemcsak földmérési cégekről beszéltünk ekkor, hanem ingatlanokkal<br />

foglalkozó hivatalok és vállalkozások is bekerültek ebbe a körbe a szervező szakos hallgatók<br />

miatt. A gyakorlatos hallgatók a munkavégzés kapcsán értékelik a munkaadóikat, és azok is<br />

értékelést adnak a hallgatók felkészültségéről, ezen keresztül minősítve a <strong>GEO</strong> képzési<br />

rendszerét. A pályázat egyik eredményeként létrehoztuk és működtetjük a <strong>GEO</strong> Állásbörze<br />

folyamatát. Erre eljönnek a szakmai vállalkozások és hivatalok képviselői. A rendezvény<br />

zárásakor több alkalommal leültek a megjelent vezetők a <strong>GEO</strong> munkatársaival egy olyan<br />

beszélgetésre, amelyen elmondták elvárásaikat az oktatással és a hallgatókkal kapcsolatban.<br />

36


2.2 Kutatás-fejlesztés<br />

2.2.1 Publikációs és pályázati eredményesség<br />

A KAR publikációs tevékenységét mutatja a következő táblázat:<br />

Publikációs eredmények<br />

Kar neve: Geoinformatikai Kar 2008 2009 2010 2011 2012<br />

Folyóiratcikk 12 29 28 28 18<br />

Könyvfejezet 8 10 68 62 19<br />

Könyv 6 8 7 9 3<br />

Szabadalom 0 0 0 0 0<br />

Konferenciaközlemény/absztrakt 22 21 22 26 36<br />

Egyéb 24 47 52 51 31<br />

Publikációk száma összesen 72 115 177 176 107<br />

- Független idézetek 15 12 13 19 21<br />

- Függő idézetek 0 0 0 0 0<br />

Idézetek száma összesen 15 12 13 19 21<br />

IF 0 1.5829 0 0.83 1.334<br />

A táblázatból kitűnik, hogy a konferenciákon való részvételünk aktív. Az egyéb kategóriában<br />

lévő irodalom nagy részét a kari jegyzetek és szakmai tanulmányok teszik ki. Az impakt<br />

faktorral bíró publikációk száma ugyanakkor alacsony. Ennek fő oka, hogy a földmérés,<br />

geodézia, távérzékelés, térinformatika területén kevés számú magyar nyelvű annotált<br />

periodika áll rendelkezésre. Az idegen nyelvű szaklapok száma is eléggé korlátozott más<br />

tudományterülettel összehasonlítva. Egy oktatóra jutó publikációk száma évente átlagban 2.5<br />

és 6.3 között mozog. Az öt évre vonatkozó átlag 4.6 publikáció/fő.<br />

A pályázatok terén karunk méretéhez képest jó eredményekkel büszkélkedhet. Emellett az<br />

elmúlt időszakban sikeresen együttműködtünk az egyetem több karával számos TÁMOP<br />

projektben. Ezt mutatja a következő táblázat:<br />

Programazonosító Téma megnevezése Futamidő<br />

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-<br />

2010-0006<br />

TÁMOP 4.2.3.-08/2009-0001<br />

TÁMOP 4. 2. 2. B – 10/1 – 2010 -<br />

0018<br />

Szellemi, szervezeti és K+F<br />

infrastruktúra fejlesztés a <strong>Nyugat</strong><strong>magyarországi</strong><br />

<strong>Egyetem</strong>en<br />

Tudományos eredmények<br />

elismerése és disszeminációja<br />

TALENTUM – Hallgatói<br />

tehetséggondozás komplex<br />

feltételrendszerének fejlesztése a<br />

<strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong>en<br />

2009.05.01-2012.12.31.<br />

2010.01.01–2011.08.31.<br />

2011.06.01-2013.05.31.<br />

37


A nyertes pályázatok részleteit az I. számú mellékelt tartalmazza. A pályázati aktivitásunkat<br />

és az elnyert pályázatok összefoglaló adatit mutatják a következő táblázatok:<br />

K+F+I pályázati eredményesség<br />

Kar:<br />

<strong>GEO</strong><br />

Beadott K+F+I<br />

pályázatok száma<br />

(db)<br />

Nyertes K+F+I<br />

pályázatok száma<br />

(db)<br />

Elnyert K+F+I<br />

pályázatiösszeg (eFt)<br />

Év Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi Hazai Nemzetközi<br />

2008 4 8 4 5 35 370 72 887<br />

2009 9 5 5 0 40 480 0<br />

2010 3 2 2 2 51 854 26 274<br />

2011 1 4 0 0 0 0<br />

2012 1 8 0 2 0 42 891<br />

Összesen 18 27 11 9 127 704 142 052<br />

K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest<br />

Év<br />

Kar<br />

K+F+I tevékenységből<br />

származó bevétel (eFt)<br />

Teljes működési bevétel<br />

(eFt)<br />

K+F+I tevékenységből<br />

származó bevétel aránya<br />

a teljes működési<br />

bevételhez képest (%)<br />

2008 <strong>GEO</strong> 96 389 118 012 82<br />

2009 <strong>GEO</strong> 59 414 113 737 52<br />

2010 <strong>GEO</strong> 65 237 91 430 71<br />

2011 <strong>GEO</strong> 26 289 95 913 27<br />

2012 <strong>GEO</strong> 43 742 89 655 49<br />

Összesen 291 071 508 747 57<br />

2.2.2 Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai<br />

A karon nagy jelentőséggel bír a külkapcsolati rendszer. Számos egyetemmel,<br />

kutatóközponttal tartunk fent gyümölcsöző kapcsolatot a világ minden tájáról. Az<br />

együttmülödő szervezetek számát folyamatosan bővítjük, igyekszünk minél több nemzetközi<br />

projektet indítani. Ugyanakkor a hazai kapcsolatink palettáját erősítani szükséges. Dícséretes,<br />

hogy a földtudományok, valamint a füldügyi szakigazgatás területén kollégáink összesen<br />

négy országos tudományos kitüntetést kaptak. A követekező táblázatok a külföldi és hazai<br />

intézményekkel való kapcsolatokat összesítik:<br />

38


Külföldi intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012)<br />

Kar<br />

Külföldi partnerintézmény megnevezése, székhelye<br />

(város) Ország Kapcsolat jellege<br />

Együttműködés<br />

időtartama<br />

<strong>GEO</strong> Universität für Bodenkultur (Bécs) Ausztria Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Salzburg (Salzburg) Ausztria CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Salzburg, Salzburg Ausztria oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Műszaki <strong>Egyetem</strong> (Bécs) Ausztria hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Műszaki <strong>Egyetem</strong> (Graz) Ausztria hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Katholieke Universiteit, Leuven Belgium oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Bulgarian Academy of Sciences (Szófia) Bulgária CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Mendel University (Brno) Csehország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Palacký University (Olomouc) Csehország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

Université de Versailles Saint-Quentin-en-Yvelines<br />

<strong>GEO</strong> (Versailles) Franciaország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2011-2012<br />

<strong>GEO</strong> AIX-Marseille University (Marseille) Franciaország Kutatási együttműködés 2012-től folyamatos<br />

Intern. Institute for Aerospace Survey and Earth<br />

<strong>GEO</strong> Sciences (Enschede) Hollandia Közös pályázat, oktatásfejlesztés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Zagreb (Zágráb) Horvátország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

School of Computer Science and Informatics, University<br />

<strong>GEO</strong> College Dublin, National University of Ireland (Dublin) Írország Kutatási együttműködés 2010-2012<br />

<strong>GEO</strong> Kazakh National University (Almaty) Kazahsztán oktatási/kutatási együttműködés 2008-2009<br />

<strong>GEO</strong> Fujian Általános <strong>Egyetem</strong> (Fuzhou) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Fuzhou University (Fuzhou) Kína kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong><br />

Insititute of Remote Sensing Applications, Chinese<br />

Academy of Sciences (IRA, CAS) (Peking) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012<br />

39


<strong>GEO</strong> Spatial Information Research Centre (SIRC) (Fuzhou) Kína Kutatási együttműködés 2008-2012<br />

Kyrgyz State University of Construction, Transport and<br />

<strong>GEO</strong> Architecture, Bishkek Kirgizisztán oktatási/kutatási együttműködés 2010-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Prishtina (Prishtina) Koszovó CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2011<br />

<strong>GEO</strong> Jagiellonian University (Krakkó) Lengyelország CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Riga Technical University (Riga) Lettország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2010-2012<br />

<strong>GEO</strong> Liverpool John Moores University (Liverpool) Nagy-Britannia kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Universität Karlsruhe (Karlsruhe) Németország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

GISIG Geographical Information Systems International<br />

<strong>GEO</strong> Group (Genova) Olaszország oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> State University of Land Use Planning (Moszkva) Oroszország oktatási/kutatási együttműködés 2012-től folyamatos<br />

<strong>GEO</strong> State University of geodesy and Cartography (Moszkva) Oroszország Kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> “Babes Bolyai” University (Kolozsvár) Románia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2009-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Alba Iulia (Gyulafehérvár) Románia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Alba Iulia (Gyulafehérvár) Románia Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> University of Oradea (Nagyvárad) Románia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> West University of Timisoara (Temesvár) Románia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Universidad Politécnica de Valencia (Valencia) Spanyolország Erasmus oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Belgrade University (Belgrád) Szerbia CEEPUS oktatói, hallgatói mobilitás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Szlovák Műszaki <strong>Egyetem</strong> (Pozsony) Szlovákia oktatási/kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Tajik Agrarian University (Dushanbe) Tadszikisztán oktatási/kutatási együttműködés 2010-2012<br />

<strong>GEO</strong><br />

Tashkent Institute of Irrigation and Melioration<br />

(Tashkent) Üzbegisztán oktatási/kutatási együttműködés 2012-től folyamatos<br />

40


Hazai intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012)<br />

Kar Hazai partnerintézmény megnevezése, székhelye (város) Kapcsolat jellege Együttműködés időtartama<br />

<strong>GEO</strong> <strong>GEO</strong>DÉZIA Zrt. (Budapest) kutatási együttműködés 2010-2011<br />

<strong>GEO</strong> Alcoa-Köfém (Székesfehérvár) Geodéziai mérések 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> KDT VIZIG (Siófok) Geodéziai mérések 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> KDT VIZIG (Székesfehérvár) Geodéziai mérések 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Gestamp Hung.Kft. (Mór) Geodéziai mérések 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Földmérési és Távérzékelési Intézet (Budapest) oktatási-kutatás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Geodézia és Geofizikai Kutató Intézet (Sopron) oktatási-kutatás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong><br />

Budapesti Műszaki és gyazdaságtudományi <strong>Egyetem</strong><br />

(Budapest) oktatási-kutatás 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Debreceni <strong>Egyetem</strong> (Debrecen) kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong> Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) kutatási együttműködés 2008-2012<br />

<strong>GEO</strong><br />

Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi<br />

Igazgatóság<br />

gyakorlathoz szakmai ismertetés,<br />

kutatás, együttműködés 2008-2012<br />

Intézményi partnerkapcsolatok<br />

Év Kar Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma Vállalati partnerkapcsolatok száma Non-profit partnerkapcsolatok száma<br />

2008 <strong>GEO</strong> 27 5 5<br />

2009 <strong>GEO</strong> 29 5 5<br />

2010 <strong>GEO</strong> 33 6 5<br />

2011 <strong>GEO</strong> 34 6 5<br />

2012 <strong>GEO</strong> 37 6 5<br />

41


2.3 A gazdálkodás eredményessége<br />

A Geoinformatikai Kar gazdálkodását az elmúlt öt évben két tényező határozta meg, egyrészt<br />

a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése, másrészt az utóbbi időszakban az<br />

innovációs bevételek és a szakképzési hozzájárulás támogatásának elmaradása. 2012. évben a<br />

költségvetés felosztásának elveiben bekövetkezett változás pozitív elmozdulást jelentett a Kar<br />

életében.<br />

A 2.1. ábrán látható a bevételek (költségvetési támogatás és saját bevételek együttesen) éves<br />

alakulása.<br />

2.1 ábra Bevételek alakulása 2008 és 2012 között (adatok eFt-ban)<br />

A fenti adatokat részletesebben elemzi az 2.I. táblázat, amely külön mutatja a költségvetési<br />

támogatás és a saját bevételek alakulását az elmúlt öt évre vonatkozóan. Míg a költségvetési<br />

támogatás folyamatos csökkenése figyelhető meg, 2008-hoz viszonyítva, addig a saját<br />

bevételek csökkenő tendenciája 2012-ben, köszönhetően a projekteknek emelkedést mutat. A<br />

támogatás és a saját bevételek részaránya a 44 – 56 %-ról 49 – 51%-ra változott,<br />

köszönhetően a támogatási összeg növekedésének.<br />

42


Bevételek megbontása<br />

2.I. táblázat<br />

adatok e Ft-ban és %-ban<br />

Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év<br />

Tárgy időszaki támogatási összeg 179 469 190 708 147 315 138 599 223 885<br />

Előző évhez viszonyított aránya(%) - 106% 77% 94% 162%<br />

Bevételen belüli részaránya (%) 44% 50% 49% 47% 49%<br />

Tárgy időszaki saját bevétel 224 656 189 377 151 213 153 576 231 495<br />

Előző évhez viszonyított aránya(%) - 84% 80% 102% 151%<br />

Bevételen belüli részaránya (%) 56% 50% 51% 53% 51%<br />

Bevétel összesen 404 125 380 085 298 528 292 175 455 380<br />

Előző évhez viszonyított aránya(%) - 94% 79% 98% 156%<br />

A következő táblázat megbontva mutatja a saját bevételek alakulását. 2012. évben a<br />

Szakképzési támogatásból már nem fogadhatott a Kar bevételeket, amelyek az öregedő<br />

eszközpark mindenkori utánpótlásául szolgált. Legnagyobb hullámzás a K+F bevételek<br />

tekintetében figyelhető meg. A Kar adottságaiból adódóan sajnos nagy lehetőségek nem<br />

mutatkoznak a kutatási, innovációs jellegű vállalások teljesítésére. A költségtérítéses<br />

képzésből származó bevétel a 2008-as évhez képest csökkenő tendenciát mutat, azonban a<br />

csökkenés 2012. évben már megállt.<br />

Az egyéb bevételekben szerepel az olyan az energia felhasználáshoz kapcsolódó<br />

infrastrukturális beruházás, amely a későbbiekben hozza meg az eredményét.<br />

43


Bevételek részletezése<br />

2.II. táblázat<br />

adatok e Ft-ban<br />

Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év<br />

Költségvetési támogatás 179 469 190 708 147 315 138 599 223 885<br />

Szakképzési hozzájárulás 5 849 4 109 4 372 5 609 0<br />

K+F bevételek 5 946 1 399 945 849 14 263<br />

Költségtérítéses bevétel 71 764 62 959 48 894 49 871 46 156<br />

Egyéb bevétel 141 097 120 910 97 002 97 247 171 077<br />

Bevétel összesen 404 125 380 085 298 528 292 175 455 380<br />

A 2.2. ábra a kiadásokat tartalmazza a tárgyidőszakra vonatkozóan. A bevételekhez hasonlóan<br />

itt is jelentős csökkenés figyelhető meg 2008-hoz képest, és nem emelkedtek olyan<br />

mértékben, mint amilyen mértékű volt a bevétel növekedés. Ezzel javított a Kar az <strong>Egyetem</strong><br />

likviditási helyzetén.<br />

2.2. ábra Kiadások alakulása 2008 és 2012 között (adatok eFt,-ban)<br />

A III. táblázat a kiadások részletézését mutatja. A személyi jellegű kifizetések folyamatosan<br />

csökkentek (2008-hoz képest 32 %-kal), egyrészt az elbocsátások következtében, másrészt a<br />

nyugdíjas dolgozók álláshelyének be nem töltése miatt, és harmadrészt a részmunkaidős<br />

foglalkoztatás miatt.<br />

Dologi kiadások a korábbi evek stagnálása után, a takarékos gazdálkodás következtében 2012.<br />

évben jelentős csökkenést ért el.<br />

44


Beruházásra, felújításra több éven keresztül nem volt forrás. 2012. évben nyílt lehetőség a<br />

már korábban említett energetikai beruházás megvalósítására, amelytől további dologi kiadás<br />

csökkenést várunk.<br />

Kiadások jogcímenként<br />

2.III. táblázat<br />

adatok e Ft-ban<br />

Megnevezés 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év<br />

Személyi juttatás 230 544 198 127 207 314 184 170 157 395<br />

Járulék 69 888 58 671 53 604 48 341 41 838<br />

Dologi kiadás 121 093 102 675 104 858 113 540 88 369<br />

Felújítás 0 191 0 0 0<br />

Beruházás 33 942 55 006 6 791 3 405 106 631<br />

Egyéb kiadás 43 268 39 189 38 026 53 050 38 532<br />

Kiadás összesen 498 735 453 859 410 593 402 506 432 765<br />

A Kar gazdálkodását összefoglalva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben jellemzően belső<br />

adóssággal, de megőriztük a likviditásunkat. Ez alól a 2012. év kivételt jelentett, amely abban<br />

a tekintetben volt előnyös, hogy nem a hallgatók után számított normatíva volt a rendező elv,<br />

hanem az alapfeladat ellátásához szükséges erőforrás személyi juttatásának a biztosítása.<br />

Ennek következtében megállt az a korábbi folyamat, hogy a Kar belső adósságot termelt más<br />

Karok kárára. A versenyszerűen megszerezhető jövedelmek jellemzően nem köthetők<br />

szorosan a Kar sajátosságaihoz. Ezért a támogatáson felül további bevételeket jelentős<br />

nagyságrendben a Kar nem tud mozgósítani. Amennyiben a támogatás továbbra is fedezetet<br />

nyújt a kiadásokra, további ésszerű és takarékos gazdálkodással eredményesen tudja folytatni<br />

a tevékenységét a Geoinformatikai Kar.<br />

45


3 A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA, ELÉRT EREDMÉNYEI<br />

3.1 Stratégia és eljárások a minőség biztosítására<br />

Megközelítés:<br />

A kérdőíven sokszor olvasható a "vezetők biztosítják" szöveg a kérdések részeként. Az ilyen<br />

kérdésekre adott alacsonyabb pontszámok mögött nem az egyetemi, kari vagy tanszéki vezetés<br />

kritikája, hanem a felsőoktatás jelenlegi siralmas költségvetési támogatása áll, amely mellett az<br />

egyetemek vezető beosztású munkatársai a legjobb tudásuk és szándékuk ellenére sem tudnak a kívánt<br />

szinten biztosítani megfelelő munkaerő-megtartó képességet.<br />

Alkalmazás:<br />

Az elégedettségmérésnél a MÜL-3 minőségbiztosítási kérdőíveket használtuk, azon belül a vezetés<br />

értékelésére és a stratégiai döntések átláthatóságára helyeztük a hangsúlyt összhangban a MAB<br />

útmutató elvárásaival. A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott<br />

értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A megkérdezettek 90%-ka töltötte ki a<br />

kérdőíveket, így az eredmény valós átlagokat tükröz.<br />

Értékelés:<br />

A kapott átlagok két kérdés kivételével 3,50 fölötti értéket mutatnak. A vezetők igyekeznek családias<br />

légkört, párbeszédre épülő, kompromisszumos megoldásokat találni a problémákra. A munkatársak<br />

részéről ez jó fogadtatásra talál (MÜL3., 5. kérdés átlaga 4.28). A technikai eszközök, berendezések<br />

karbantartása és fejlesztése a korábbi évek eredményes pályázati aktivitásának köszönhető. A kari<br />

vezetők nagy hangsúlyt fektetnek a pályázatokhoz köthető projektek elősegítésére, ezzel egyúttal a kar<br />

oktatóit is inspirálják, valamint elősegítik a megfelelő tudományos és közösségi szellemet. A kar<br />

igyekszik kiválóságával biztosítani stratégiai céljait, hangsúlyozva egyedi szerepét a felsőoktatás<br />

palettáján. Eben az intézményben folyik egyedül BSc szinten földmérő képzés Magyarországon, mely<br />

tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az intézmény a földügy terén kiválóságra törekszik,<br />

ennek megfelelően másik kiemelt stratégiai területe a széleskörű belföldi és külföldi<br />

kapcsolatrendszerére épül. Ennek erőssége megmutatkozik a stratégiai kérdésekre adott válaszok<br />

átlagértékében is (pl. MÜL3., 13. kérdés átlaga 4.17).<br />

46


MÜL-3. VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE A kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit?<br />

1. A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli irányvonalat fogalmaznak meg az oktatók számára.<br />

2. A vezetők figyelembe veszik mások ötleteit, és segítik azok megvalósulását.<br />

3. A vezetők ösztönzik a munkatársakat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a<br />

teljesítményt javító fejlesztéseket.<br />

4. A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék.<br />

5. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos<br />

kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek.<br />

6. A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit.<br />

7. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában.<br />

MÜL3. STRTAÉGIA A kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza?<br />

8. A vezetők kialakítják és működtetik az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges<br />

változást létrehozhatja.<br />

9. A vezetők biztosítják a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell.<br />

10. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit.<br />

11. A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a rövid<br />

és hosszú távú célkitűzések között.<br />

12. A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és<br />

kiadványokban ismertté váljanak.<br />

13. A kar széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik (társadalmi, belföldi és külföldi szakmai kapcsolat<br />

stb.)<br />

47


Továbbfejlesztés:<br />

P (tervezés)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

VEZETÉS<br />

a teljesítmény<br />

ösztönzési rendszer<br />

fejlesztése.<br />

STRATÉGIA<br />

alapvetően jók az<br />

átlagok, de kiemelt<br />

terület lehet fejlesztés<br />

szempontjából a<br />

informáltság növelése<br />

egyensúly javítása a<br />

célok, feladatok és<br />

erőforrások között<br />

D (végrehajtás)<br />

megvalósítás és<br />

eredmények<br />

C (ellenőrzés)<br />

önértékeléssel bizonyítás<br />

A (beavatkozás)<br />

fejlődés fenntarthatósága<br />

Fejlesztendő terület: A változások folyamatos követése és kezelése<br />

további területekre való MÜL3, az 1. és 3. kérdés<br />

kiterjesztés,<br />

mért átlagértéke 3,50<br />

Fejlesztendő terület: A stratégia munkatársi elfogadottsága<br />

belső információs MÜL3, a 10. kérdés mért<br />

rendszer, hatékony átlagértéke3,89<br />

működtetetése<br />

az erőforrások<br />

elosztásánál<br />

teljesítményértékelési,<br />

motivációs rendszer<br />

következetes<br />

alkalmazása<br />

MÜL3, a 11. kérdés mért<br />

átlaga értéke 3,89<br />

teljesítményrendszer<br />

átdolgozása, alkalmazása,<br />

ugyanakkor a külső okokkal<br />

magyarázható finanszírozási<br />

problémák miatt a vezetők<br />

kezében nincs sok eszköz a<br />

motiválásra<br />

munkatársak rendszeres<br />

tájékoztatása, kooperációs<br />

képesség fejlesztése<br />

teljesítményértékelés és<br />

motivációs rendszer<br />

alkalmazásának<br />

kiterjesztése és<br />

hatékony működtetése.<br />

ennek előfeltétel a<br />

megfelelő állami<br />

finanszírozás.<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken a fenti táblázatban tettünk javaslatot, bár ezek<br />

a problémák nem csak minőségbiztosítási intézkedésekkel orvosolhatók csak. Fontos kiemelni<br />

a megfelelő finanszírozási körülmények biztosítását.<br />

3.2 Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése<br />

Megközelítés<br />

A Kar képzési programjainak indítását a mindenkor érvényes Intézményfejlesztési Tervvel<br />

összhangban kezdeményezi és az <strong>Egyetem</strong>i valamint a Kari minőségbiztosítási eljárások<br />

szerint végzi. A képzési programok indításának kereteit a mindenkori kapacitás szabja meg,<br />

ezt igyekszünk maximálisan kitölteni. A vizsgált időszakban a meglévő alapképzéseinken túl<br />

a Birtokrendező MSc mesterszak indítása történt meg, összhangban a jelenlegi és várhatópiaci<br />

igényekkel. A Karon folyó kutatások eredményeinek beépítése az oktatásba folyamatosan<br />

történik. Ennek szervezeti kerete az Intézet illetve a Tanszék. A kutatások elméleti<br />

eredményei az írott jegyzetekben, a gyakorlati eredmények a tantárgyi gyakorlatok anyagában<br />

jelennek meg.<br />

48


Az akkreditált képzési programokat a hallgatók és oktatók folyamatosan véleményezik menet<br />

közben és a kimenetelkor is. A mintatantervek időnként felülvizsgálatra kerülnek. A<br />

felülvizsgálat során minden oktató véleményt nyilváníthat a tantervvel kapcsolatban az összoktatói<br />

értekezleteken. A véleményeket Intézeti szinten összesítjük, majd a Dékán által felkért<br />

Kari ad-hoc bizottság elkészíti a változtatási javaslatokat. A mintatanterv(ek) változásait a<br />

Kari Tanácsnak kell jóváhagynia. Ezután a változások bekerülnek az egységes felsőoktatási<br />

tanulmányi rendszerbe (Neptun), az Intézményi tájékoztatóba, de más úton is tájékoztatjuk az<br />

érintetteket.<br />

A hallgatók a képzési folyamat végén a képzési programokat az EvaSys rendszerben<br />

értékelik.<br />

Az elégedettségmérésnél a MÜL-6 minőségbiztosítási kérdőíveket használtuk, azon belül a<br />

hallgatói véleményezések válaszai közül a hat legfontosabbnak ítélt kérdést emeltük ki.<br />

Emellett a MÜL-7 űrlapokat a záróvizsga-bizottságok tagjaival töltettük ki.<br />

Alkalmazás<br />

A MÜL-6 és MÜL-7 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott<br />

értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják. A mintatanterv szerinti utolsó éves<br />

hallgatóknak kérdőívet osztottunk ki a szorgalmi időszak első napján. 17 olyan kérdés volt,<br />

amelyekre 1-5 fokozatú skálán, 1 kérdésre kétfokozatú, 3 kérdésre háromfokozatú válaszadási<br />

lehetőség volt. A 17 kérdés közül a lenti első diagramon a hat legfontosabbnak ítélt kérdés<br />

eredményeit emeltük ki. Összesen 28 kérdőívet dolgoztunk fel.<br />

MÜL-6. Képzés hallgatói véleményezése<br />

1. Mennyire elégedett a szak<br />

mintatantervével?<br />

2. Mennyire épülnek egymásra a<br />

tantárgyak a szakon?<br />

3. Mennyire egyenletes a heti óraterhelés?<br />

4. Mennyire elégedett az órák<br />

színvonalával?<br />

5. Mennyire elégíti ki szakmai<br />

érdeklődését, irányultságát a választható<br />

tárgyak köre?<br />

6. Ön szerint mennyire megfelelő a<br />

kötelező és válaszható kurzusok aránya?<br />

Az oktatás minőségének egyik legfontosabb indikátora a záróvizsgák eredményessége. A<br />

szakdolgozati témákat a témaválasztás előtt legalább egy hónappal hirdetőn és elektronikusan<br />

is közétesszük. A konzulenssel egyeztetett szakdolgozat jelentkezési lapokat a Tanulmányi<br />

Osztály gyűjti. A szakdolgozati témákat tanszéki szinten félévente felülvizsgáljuk. A<br />

49


szakdolgozatok döntő része átlagos mérnöki feladat, kisebb hányaduk azonban korábbi TDKhoz,<br />

vagy futó kutatási munkához kapcsolódik. A szakdolgozatokat belső és külső bírálók<br />

értékelik, a végső jegyre az érintett tanszékek tesznek javaslatot. Karunkon a<br />

szakdolgozatvédés és a záróvizsga időben szétválasztva történik. A védés körülményeiről,<br />

időkeretéről, tennivalóiról a Jelöltek honlapunkon találnak felkészítő tájékoztatást. A<br />

szakdolgozatvédésen a Bizottság előtt minden végzős diabemutatón ismerteti a munkáját,<br />

majd válaszol a bíráló(k) által feltett kérdésekre. A kérdéseket a Jelölt a védés előtt megkapja.<br />

A védésen kapott érdemjegy végleges, azt a Záróvizsga Bizottság már nem módosíthatja. A<br />

záróvizsga tételeket évente felülvizsgáltatjuk, és a szükséges módosításokat átvezetjük, majd<br />

időben a hallgatók tudomására hozzuk. A módosítások egyik fontos tényezője a záróvizsga<br />

bizottság ez irányú javaslata, melyet a záróvizsga jegyzőkönyv tartalmaz. A záróvizsgákon<br />

biztosítjuk a független megítélést. A Bizottságok elnökei a szakma elismert professzorai,<br />

lehetőleg más egyetemekről. Mindig van a Bizottságnak egy vagy két külső tagja, akik a<br />

szakmát felügyelő főhatóságnál, más szakmai szervezetnél, vállalatnál dolgoznak. A<br />

Bizottság létszámát úgy alakítjuk, hogy a komplex államvizsga minden szakterületéhez<br />

legyen abban jártas vezető oktató. A Bizottság és a végzős hallgatók kérdőívet töltenek ki,<br />

amiben pontozzák a záróvizsga szakmai és szervezési körülményeit, a hallgatók pedig a<br />

tanulmányaik összességével kapcsolatban nyilatkoznak a megfelelő minőségértékelési<br />

lapokon.<br />

50


MÜL-7. Záróvizsga bizottságok véleménye<br />

1. A diplomamunkák/szakdolgozatok választott témái a szakma<br />

aktuális kérdéseivel foglalkoztak.<br />

2. A diplomamunkák/szakdolgozatok kidolgozottsága igényes.<br />

3. A téma kidolgozása során a formai előírásokat betartották.<br />

4. A prezentációk tartalmi összeállítása jól tükrözték a<br />

választott témákat.<br />

5. A hallgatók előadókészsége, érvelése megfelelő.<br />

6. Az opponensek véleménye konstruktív volt.<br />

7. Az elbírálás rendszere tisztázott és átlátható.<br />

8. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségüket.<br />

9. A hallgatók bizonyították elméleti felkészültségük gyakorlati<br />

alkalmazását.<br />

10. A hallgatók a megszerzett ismereteket önállóan tudják<br />

alkalmazni.<br />

11. A záróvizsga integrált ismereteket mér fel.<br />

51


Továbbfejlesztés:<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. További<br />

részletezés nélkül kiemeljük, hogy a hálózatos egyetem előnyeit jobban ki kell használnunk.<br />

P (tervezés)<br />

D (végrehajtás)<br />

C (ellenőrzés)<br />

A (beavatkozás)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

megvalósítás és eredmények<br />

önértékeléssel bizonyítás<br />

fejlődés fenntarthatósága<br />

Képzési programok<br />

Fejlesztendő terület: Folyamatos tananyagfejlesztés<br />

piacképes megszerzett<br />

tudás biztosítása<br />

tantárgyi programok,<br />

tantervek karbantartása,<br />

korszerűsítése, tantárgy<br />

kínálat összehangolása<br />

az OHV tantárgyra<br />

vonatkozó felmérései, a<br />

MÜL6 kiértékelése a<br />

záróvizsgázó hallgatók<br />

véleménye,<br />

észrevételezése alapján<br />

a Kari szakbizottságok<br />

rendszeresen követik a<br />

tantárgyak tematikáit, a<br />

tanterveket módosítják<br />

külső szakértők<br />

állandó jelenléte,<br />

azonos képzési<br />

területek<br />

összehasonlítása<br />

ZV bizottságokban külső<br />

tagok állandó jelenléte,<br />

a végzett hallgatókat<br />

foglalkoztató cégek,<br />

szakmai szervezetek<br />

interjúvolása<br />

MÜL-7 záróvizsga<br />

bizottságok véleménye<br />

alapján, beleértve a<br />

szöveges értékelést is.<br />

társ karokkal,<br />

intézményekkel való<br />

összehasonlítás, azonos<br />

képzési területekről készült<br />

elemző jelentések<br />

kommunikálása<br />

(párhuzamos akkreditáció)<br />

oktatói kötelezettség<br />

dokumentálásának<br />

ösztönzése<br />

oktatók félévente értékelik<br />

a kurzust, a szakfelelős<br />

évente a képzést<br />

MÜL20-kurzusértékelő<br />

lap, MÜL21képzést<br />

értékelő lap kitöltése<br />

a képzési szabályzatban<br />

foglaltak szerint a<br />

rendszeres féléves, éves<br />

értékelés, ennek Kari<br />

Tanácson történő<br />

megvitatása<br />

képzési portfólió<br />

folyamatos fejlesztése<br />

a változások tükrében<br />

külső, belső potenciálok<br />

folyamatos értékelése<br />

az ágazati szintű és a karok<br />

közötti illeszkedések,<br />

együttműködések erősítése,<br />

piacképes képzési<br />

programok meghirdetése<br />

az IFT-ben<br />

meghatározott<br />

mutatószámok elemzése<br />

alapján<br />

A változások és a<br />

versenytársak folyamatos<br />

figyelése,<br />

képzési portfólió hatékony<br />

megvalósítása,<br />

racionalitás, erőforrások<br />

célszerű elosztása.<br />

A hálózat nyújtotta<br />

előnyök kihasználása<br />

52


3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere<br />

Megközelítés<br />

A hallgatók tanulmányi előrehaladásának, teljesítményének, a képzési követelmények<br />

elérésének értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott<br />

kritériumok, szabályok és eljárások szerint történik.<br />

A teljesítmény értékelés megvalósítása az <strong>Egyetem</strong> Minőségfejlesztési Programja valamint a<br />

Minőségbiztosítási Szabályzata alapján történik. A képzési folyamat szabályozására az<br />

<strong>Egyetem</strong> a hatályos Felsőoktatási Törvény alapján Hallgatói Követelményrendszert (HKR)<br />

alkot. Ennek mindenkor aktuális változatát a Kar honlapján közzétesszük. A Karon<br />

beiratkozáskor CD-n a belépő hallgatók kézhez kapják az Intézményi Tájékoztatót. A<br />

tájékoztatóban ismertetjük a Kar logikai és fizikai felépítését, a Karon működő bizottságokat,<br />

a tanulmányi rendeket, a már említett hallgatói követelményrendszert, bemutatjuk a<br />

képzéseket, azok mintatanterveit, majd a tantárgyak részletes leírása következik.<br />

Az <strong>Egyetem</strong>, és így Geoinformatikai Kar is szoftverrel támogatott egységes tanulmányi<br />

rendszert, (NEPTUN) működtet.<br />

A félévek megkezdése előtt a tantárgyfelelős oktatók a hallgatók tudomására hozzák a<br />

tantárgyi követelményeket. Ez történhet a Tanszéki hirdetőre kifüggesztett hirdetményen<br />

és/vagy a Kari intraneten. A tantárgyi követelmények szabályozzák a hallgatóktól elvárt<br />

teljesítményt (az aláírás feltételei, beszámolók, beadandó feladatok, értékelési szempontok,<br />

pontozási rendszerek. stb.) . A tantárgyak leírása és azok aktualizálása a Neptun rendszerben<br />

is megjelenik.<br />

A hallgatói teljesítmények értékelését a szakvezetők is rendszeresen elvégzik és a Kari Tanács<br />

elé terjesztik a minőség javítási kezdeményezésekkel együtt. A Kari Tanács anyagán keresztül<br />

a hallgatók képviseletei is értesülnek a problémákról. Az értékelések során születő<br />

javaslatokat, intézkedéseket visszacsatoljuk a Kar szervezeti egységei és az oktatók felé.<br />

Alkalmazás<br />

A MÜL-2, MÜL-8, MÜL-5 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a<br />

bemutatott értékek a legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />

A hallgatói teljesítményeket több szinten értékeljük. A legfontosabb a félévközi tanulmányi<br />

munka számonkérése és értékelése. Ez a tantárgyi követelménynek fontos fejezete. A<br />

tantárgyi követelmények több úton jutnak el a hallgatókhoz (tanszéki hirdető tábla, Intranet,<br />

Neptun, órai ismertetés). A tantárgyi követelmények szerkezete, felépítése az egész Karon<br />

azonos. Minden hallgatónak tudomására hozzuk, hogy milyen következményekkel jár a<br />

tantárgyi követelmények teljesítésének hiánya. Ugyanakkor nem csak büntetünk, hanem a<br />

valóban nehéz helyzetbe került hallgatókra oktatóin külön energiákat is fordítanak. Amint az<br />

első kérdőívből kitűnik, két területtel van probléma. A hallgatók kifogásolják a Neptunban<br />

szereplő tantárgyi információk mennyiségét. Jelenleg is folyik a tantárgyleírások feltöltése a<br />

Neptunban, így ez a terület várhatóan javulni fog. A másik érzékeny terület a nyomtatott<br />

jegyzetek rendelkezésre állása. Itt elsősorban szemléletváltásra van szükség a hallgatók<br />

részéről. A tendencia az, hogy – környezetvédelmi és gazdaságossági okokból – a nyomtatott<br />

anyagok előállítása csökkenni fog. További ok, hogy a szakma fejlődésének felgyorsulása<br />

53


miatt a változások csak lassan követhetők nyomtatott jegyzetek előállításával. Kifogásolt<br />

terület még a szakmai fejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége. Ennek kemény<br />

korlátot szab a hallgatók szakmai felkészültsége. Ezen segíteni csak a képzésre megállapított<br />

képzési idő kiterjesztésével lehetne.<br />

MÜL-2. OHV kérdőív, 4.5. kérdés kari átlaga<br />

átlag<br />

1. Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés,<br />

követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta.<br />

4,49<br />

2. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga,<br />

munkaértékelés).<br />

4,43<br />

MÜL-5. Tanulástámogatás - ügyintézés 5. kérdés:<br />

5. A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhető.<br />

3,30<br />

MÜL-5. Tanulástámogató háttér<br />

1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása.<br />

3,47<br />

2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása. 4,13<br />

3. A választható kurzusok mennyisége. 3,64<br />

4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás. 3,70<br />

5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége 3,19<br />

MÜL-8. Partneri elégedettség Kérdőív a <strong>NymE</strong>-n végzett<br />

hallgatókat foglalkoztató munkáltatók részére<br />

1. A cég/intézmény elégedett az elméleti szakmai felkészültséggel.<br />

2. A cég/intézmény elégedett a gyakorlati felkészültséggel.<br />

3. Tisztában vannak a szakma legújabb elméleti és gyakorlati<br />

eredményeivel.<br />

4. Szakmai tudásuk komplex és integrált.<br />

5. Ismereteiket innovatív módon tudják alkalmazni.<br />

6. Önképzéssel, képzéssel képesek tudásukat továbbfejleszteni,<br />

bővíteni.<br />

7. Idegen-nyelvismeretük és annak alkalmazása megfelelő.<br />

8. Informatikai felkészültségük naprakész.<br />

9. Jó a kommunikációs képességük.<br />

10. Viselkedéskultúrájuk megfelelő. 54<br />

11. A munkához való hozzáállásuk példamutató.<br />

12. Képesek az önálló munkavégzésre.<br />

13. Alkalmasak a csapat munkára.


Értékelés:<br />

A kapott átlagok négy kérdés kivételével mindenhol meghaladták a 3,50 értéket.<br />

A MÜL8., II. rész, 7. kérdésének átlagértéke 2,86, amely az országban mindenhol gondot<br />

okozó idegen nyelvi ismeret hiányra hívja fel figyelmünket. A hallgatóinknak lehetősége van,<br />

hogy előadások keretén belül az intézmény falai között fejlessze nyelvtudását, mégis<br />

valamiért ez a legutolsó szempont tanulmányaik során. Minden fórumot megragadva<br />

tudatosítjuk bennük a nyelvtudás fontosságát, külföldi szakmai gyakorlatok finanszírozásának<br />

lehetőségét teremtjük meg ERASMUS ösztöndíjak segítségével, mégis ez az a terület, ahol<br />

minden tett hiábavaló a hallgatók motiváltsága nélkül. A legerősebb késztetés a nyelvi<br />

készségeik fejlesztésére, hogy az oklevél megszerzésének feltételeként elő van írva<br />

követelményként, sem bizonyul sok esetben elegendőnek. A MÜL8., II. rész 9. kérdés<br />

átlagértéke 3,43, amely a kommunikációs készségek esetében, mint fejlesztendő területre<br />

mutat rá. A hallgatók kifejezőkészségét a bevett gyakorlatnak minősülő prezentációk<br />

tartásával, illetve a gyakorlati (szemináriumi) órák számának további növelésével kívánjuk<br />

fejleszteni<br />

55


Továbbfejlesztés:<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken az alábbi táblázatban tettünk javaslatot.<br />

P (tervezés)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

Hallgatók értékelése<br />

a hallgatók<br />

teljesítményének<br />

segítése<br />

a hallgatók<br />

haladásának segítése<br />

a felvett hallgatók<br />

motiválása,<br />

tehetséggondozás<br />

D (végrehajtás)<br />

megvalósítás és eredmények<br />

C (ellenőrzés)<br />

önértékeléssel bizonyítás<br />

A (beavatkozás)<br />

fejlődés fenntarthatósága<br />

Fejlesztendő terület: A hallgató egyetemi pályafutásának céltudatos irányítása<br />

az elvárt hallgatói munka A MÜL5 5. kérdés tantárgyi programok, követelmények<br />

és a tantárgy kreditarányos megítélése 3,3.<br />

naprakészsége<br />

összhangja<br />

és elérhetősége<br />

hallgatói támogató<br />

programok alkalmazása<br />

hallgatói támogató<br />

programok alkalmazása<br />

beiratkozott hallgatók<br />

felkészítése a képzés teljes<br />

vertikumának felvételére<br />

(alap, mester, doktori,<br />

szakirányú szakképzés)<br />

A MÜL5 5. kérdés<br />

megítélése 3,47, MÜL 8.<br />

7. kérdés megítélése<br />

2,86<br />

A MÜL 5 5. kérdés<br />

megítélése 3,19, MÜL 8<br />

9. kérdés megítélése<br />

3.43<br />

a nyelvtanulás<br />

hatékonyságának növelése,<br />

jegyzetek frissítése,<br />

felzárkóztató tantárgyak<br />

meghirdetése<br />

TDK tevékenység,<br />

szakkollégiumi aktivitás<br />

fokozása<br />

3.4 Az oktatók minőségének biztosítása<br />

Megközelítés:<br />

Az oktatók minőségének biztosítása a Karon az egyetemi keretszabályok és eljárások<br />

szerint működik:<br />

az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza az oktatókkal szemben támasztott<br />

követelményeket és az előmenetel rendjét;<br />

megvalósul az oktatói munka hallgatói véleményezése, amelyet a Kar az oktatók<br />

minőségének értékelésekor figyelembe vesz;<br />

pályázati és kari forrásból a lehetőségekhez mérten biztosítja a lehetőséget oktatók<br />

tudományos továbbképzésére, konferenciákon való részvételre, publikációk<br />

megjelentetésére;<br />

oktatók önértékelése, képzési terv, egyéni beszélgetések, értékelések<br />

56


az oktatók (természetesen a többi közalkalmazottra is ez vonatkozik) munkájának<br />

minősítésére háromévente kerül sor a jogszabályban foglalt kötelezettségnek<br />

megfelelően, a hivatalos értékelés megállapításai ellen a munkaügyi bírósághoz<br />

fordulhat, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét nem fogadja el<br />

a közalkalmazott;<br />

az egyéni fejlesztési tervek rögzítik a különböző területeken elérendő célt, a célok<br />

kitűzése, megfogalmazása az intézeti tanszék szakmai koordinátorával közösen<br />

történik;<br />

az oktatók egyéni munkajelentések formájában rendszeresen végeznek önértékelést;<br />

az egyéni beszélgetések a kari vezetéssel, lehetőséget teremtenek a személyesebb<br />

problémák megfogalmazására, amely az egyéni fejlődési pályákat gátolhatja.<br />

Alkalmazás:<br />

Az oktatók oktatási és tudományos tevékenységét éves jelentésekben a kari tanácson<br />

megtárgyaljuk. Az oktatók képzési terveit egyéni beszélgetéseken elemezzük.<br />

Az itt bemutatott adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-3 elégedettségmérés<br />

eredményeit használtuk fel.<br />

A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />

legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />

Értékelés:<br />

A teljes adatlapról 7 kérdésre adott válaszokat emeltük ki. A kapott átlagok mindenhol<br />

meghaladták a 3,50 értéket. Ugyanakkor az életpálya-kiválósági modell működtetéséhez<br />

elengedhetetlen a külső finanszírozás javítása. A létszám mennyiségben és minőségben csak<br />

így javítható.<br />

57


1. A vezetés rendszeresen elemzi az emberi erőforrás<br />

szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen<br />

működhessen.<br />

2. A vezetés pontosan meghatározza a munkatársak feladatait,<br />

hatáskörét és felelősségi körét.<br />

3. A teljesítmény értékelés alapján a vezető változtatásokat<br />

kezdeményez a kar működésében és erőforrásaiban.<br />

4. A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít a karon.<br />

5. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő<br />

szervezeti kultúra kialakítását.<br />

6. A kétirányú kommunikáció jól működik.<br />

7. A vezetés fejleszti, erősíti a kar munkaerő-megtartó<br />

képességét.<br />

A következő ábrák mutatják a Kar oktatóira vonatkozó statisztikákat.<br />

<strong>GEO</strong> oktatói létszám teljes munkaidőre átszámítva<br />

A kar az oktatási tevékenységének ellátását az optimális 45-50 fő helyett 39 főállásra<br />

átszámított oktatóval látja el, melyből 2012 októberében csak 19 volt főállású oktató. Ezt a<br />

létszámot lehetne növelni, ha az óraadó tanárok helyett főállású státuszokat lehetne létesíteni.<br />

Ahhoz, hogy a kar nemcsak eredményesen, hanem egyáltalán működhessen, a meglévő oktató<br />

állomány képességeit, ismereteit, adottságait és energiáit maximálisan ki kell használni. E<br />

mellett 2008-tól jutalmat senki semmilyen címen nem kaphatott, 2012-ben már a feltételek<br />

teljesítése esetén sem történhetett előléptetés anyagi okok miatt.<br />

58


Oktatók, kutatók munkakörönként<br />

Látható, hogy az oktatói gárda derékhadát a főiskolai és egyetemi docensek és a főiskolai<br />

adjunktusok teszik ki. Egészségtelenül alacsony a fiatal tanársegédek aránya. Az egyetlen<br />

kutatói állás 2013 februárjában meg is szűnik, hiszen minden arra alkalmas embert az<br />

oktatásban kell alkalmaznunk, hogy a tantervekben előírt feladatokat el tudjuk látni.<br />

Minősített oktatók, kutatók teljes munkaidőben foglalkoztatott aránya<br />

Az utóbbi évek mindegyikében végeztek oktatóink a <strong>NymE</strong> doktori iskoláiban, a fokozat<br />

megszerzése a közeljövőben várható, ezzel a statisztika tovább fog javulni. Az össz-oktatói<br />

létszámhoz viszonyítva a minősítettek aránya 2012-re elérte az 50 százalékot. Ez részben az<br />

időközben megszerzett doktori címeknek, részben a nem minősített oktatók nyugdíjazásának<br />

köszönhető. A minősítettek abszolút száma nem nőtt, mert a nyugdíjazások minősített<br />

oktatókat is érintettek.<br />

59


A minősített oktatók aránya<br />

Az ábra külön mutatja a mindhárom szakon oktató minősített kollégák (kék szín, az oszlop<br />

alsó része) számát, és világos sárgával a csak az igazgatás szervező szakon oktató minősített<br />

oktatók ( jogászok) számát.<br />

Minősített oktatók, kutatók tudományos fokozat szerint<br />

Az elmúlt időszak eredményes munkájának köszönhetően, a doktori iskolát végzettek közül<br />

2013 elején már két kolléganő védte meg sikeresen doktori disszertációját, márciusban egy<br />

további munkahelyi védés lesz és az év folyamán további is várható. A már minősítettek<br />

közül több oktató is készül a habilitációra, de jelenleg az eljárás anyagi feltételeit nem tudják<br />

vállalni.<br />

Oktatók, kutatók és egyéb munkatársak aránya<br />

60


A nem oktató státuszban lévő munkatársak viszonylag magas arányának a magyarázata<br />

kettős. Egyrészt több diplomás kolléga intézeti mérnöki, mestertanári, tanácsadói státusban<br />

vesz részt az oktatásban, másrészt a kar infrastruktúráját üzemeltetni kell (porta, takarítás,<br />

tanulmányi osztály, könyvtár, stb.).<br />

Oktatói korfa<br />

Oktatók átlag életkora<br />

Az oktatói korfa is tükrözi az elmúlt évek nyugdíjazási gyakorlatát, arányaiban csökkent az 55<br />

év felettiek száma. Ennek ellenére a 49,5 éves átlagéletkor még így is magasnak tekinthető,<br />

szükség lenne fiatalításra.<br />

61


Továbbfejlesztés:<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. A<br />

pályázati erőforrásokra a jövőben igyekszünk jobban támaszkodni.<br />

P (tervezés)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

Emberi erőforrás<br />

a munkatársak<br />

ösztönzése,<br />

elkötelezettség<br />

növelése,<br />

kétirányú<br />

kommunikáció<br />

hatékonyságának<br />

növelése<br />

D (végrehajtás)<br />

C (ellenőrzés)<br />

A (beavatkozás)<br />

Megvalósítás és eredmények önértékeléssel bizonyítás fejlődés fenntarthatósága<br />

Fejlesztendő terület: Hatékony kapcsolat kialakítása a munkatársakkal<br />

a teljesítmény elvárások<br />

pontosítása, az oktatói<br />

pontrendszer alkalmazása,<br />

a doktori képzésben<br />

résztvevők támogatása<br />

rendszeres, gyors vezetői<br />

kommunikáció, intézeti<br />

értekezletek<br />

MÜL-3 III,1: a kilépő<br />

oktatók pótlása<br />

lehetetlen, elismerésre,<br />

ösztönzésre semmi<br />

lehetőség nincs;<br />

MÜL-3 III,3: a<br />

változtatás egyirányú,<br />

minden esetben<br />

teljesítmény növelést vár<br />

el;<br />

MÜL-3 III,7: a<br />

vezetésnek semmilyen<br />

eszköze nincs a<br />

munkaerő megtartására;<br />

MÜL-3 III,6: A vezetői<br />

értekezleteken,<br />

összoktatói<br />

értekezleteken kívül is<br />

bárki közvetlenül<br />

fordulhat a vezetőkhöz.<br />

életpálya-kiválósági<br />

modell működtetése, az<br />

oktatói pontrendszer<br />

következetes alkalmazása a<br />

hatékonyság növelése<br />

érdekében<br />

VIR rendszer alkalmazása,<br />

indokoltság szerinti<br />

összmunkatársi értekezlet<br />

összehívása<br />

62


3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások<br />

Megközelítés:<br />

A tanulástámogatás területén a Kar oktatói és infrastrukturális eszközökkel, államilag előírt és<br />

azon kívüli szolgáltatásokkal támogatja a hallgatók előre haladását. Az oktatói támogatás<br />

területén a fokozatosság elve érvényesül. A hallgató problémáival a tantárgyfelelőshöz<br />

fordulhat (aki nem feltétlenül azonos a tantárgy oktatójával). A következő lehetőség a<br />

szakvezető, aki rálát a szak oktatásában közreműködő tanszékek, intézetek munkájára.<br />

Nagyon gyakran szorulnak a hallgatók a teljes képzéssel kapcsolatban támogatásra,<br />

tanácsadásra. Ebben Karunkon az oktatási dékánhelyettes és a Tanulmányi Csoport<br />

munkatársai segítenek. Karunkon az oktatáshoz szükséges infrastruktúra lényegében<br />

rendelkezésre áll. Teljes körű a WIFI lefedettség, a kollégiumokat is beleértve. A<br />

számítógépes laborok és szoftverek rendelkezésre állnak, jó szervezés mellett kiszolgálják az<br />

igényeket. Oktatási időn kívül hallgatóink lényegében korlátozás nélkül, de anyagi felelősség<br />

vállalásával férnek hozzá a számítógépes laborokhoz. A hátrányos helyzetű hallgatók<br />

tanulását speciális eszközökkel segítjük a tanulmányok ideje alatt. A szakmai oktatáshoz<br />

szükséges mérőeszközök, műszerek megvannak, de általában fenyeget a nagy értékű<br />

eszközök erkölcsi elavulása. A Karnak saját sportlétesítménye nincs. A hallgatókat a város<br />

létesítményeibe szóló bérletek megvásárlásával támogatjuk. A nyitvatartási időben<br />

hallgatóink a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat vehetik igénybe, de lehetőségük van a<br />

társkarok vagy más felsőoktatási intézmények könyveinek kölcsönzésére is. A Kari könyvtár<br />

önálló honlappal rendelkezik: http://www.geo.info.hu/konyvtar/ , ahol rendszeresen<br />

megjelennek híreink, rendezvényeink, valamint a könyvtári állomány gyarapítására vonatkozó<br />

információk. Emellett a Kar rendelkezik saját jegyzetbolttal, ahol hallgatóink<br />

kedvezményesen vásárolhatják meg jegyzeteiket, melyek kiegészítik az elektronikus<br />

jegyzetállományt. A tanulástámogatást nagyban segíti a Kari fejlesztésben létrejött eGeo<br />

(www.egeo.hu) és vGeo (www.vgeo.hu) oktatási portájaink. Az eGeo a BSc és MSc szakok<br />

oktatási támogatására, a vGeo pedig a szakmai továbbképzések, nyári egyetem és egyéb<br />

tanfolyamok támogatására jött létre és működik sikeresen hosszú évek óta.<br />

Az adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-5 tanulástámogatási kérdésekre adott<br />

kérdőív eredményeit használtuk fel.<br />

Alkalmazás:<br />

A MÜL-5 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />

legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />

63


MÜL-5. Tanulástámogató háttér<br />

1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása.<br />

2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása.<br />

3. A választható kurzusok mennyisége.<br />

4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás.<br />

5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége<br />

6. A számítógépekhez való hozzáférés lehetősége.<br />

7. A laborokhoz/műhelyekhez/műtermekhez/sportcsarnok (műszerekhez/ műtermi<br />

felszereléshez/ sporteszközökhöz) való hozzáférés.<br />

8.A laborok/műhelyek/műtermek/sportcsarnok (műszer-park/műtermi eszköz/sporteszköz)<br />

megfelelősége.<br />

9.A tantermek berendezése, felszereltsége.<br />

3,47<br />

4,13<br />

3,64<br />

3,70<br />

3,19<br />

4,10<br />

3,69<br />

3,68<br />

3,90<br />

64


MÜL-5. I. Tanulástámogatás – ügyintézés<br />

1.A tanulmányi/dékáni hivatal nyitva tartása.<br />

2. A tanulmányi/dékáni hivatal munkatársainak<br />

segítőkészsége.<br />

3. A tanulmányi ügyek intézése.<br />

4. A Neptun elérhetősége tárgyfelvétel és<br />

vizsgaidőszakban.<br />

5.A Neptunban a tárgyakról minden információ elérhető.<br />

6.Neptunban a kurzusokra időben lehet jelentkezni.<br />

1. Az internethez való hozzáférés az egyetemen/karon.<br />

2. A kari honlap tartalma.<br />

3. Az egyetemi honlap szerkezete, átláthatósága.<br />

4. A könyvtár nyitva tartása.<br />

5. A könyvtár munkatársainak segítőkészsége.<br />

6. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság<br />

színvonala.<br />

7. Az egyetem területén kínált étkezési lehetőség.<br />

8. Az internethez való hozzáférés a kollégiumban.<br />

9. A kollégium berendezése, felszereltsége.<br />

10. A kollégium munkatársainak segítőkészsége.<br />

11. Sportolási, egészségfejlesztő lehetőségek az<br />

egyetemen/karon.<br />

12. Öntevékeny kulturális lehetőségek egyetemen/<br />

karon.<br />

13. Tudományos-ismeretterjesztő lehetőségek az<br />

egyetemen/karon.<br />

14. A hallgatók tájékoztatásának színvonala.<br />

15. Külföldi tanulási lehetőségek.<br />

16. A szociális-jóléti támogatások rendszerének<br />

igazságossága.<br />

65


Értékelés<br />

Az évfolyamoknak szóló előadások megtartására egy 116 fő, egy 66 fő, egy 48 és két 60 fő<br />

befogadására alkalmas előadóteremmel rendelkezünk a főépületben. A főépület udvarán két,<br />

egyenként 40 fős terem áll a nyelvoktatás rendelkezésére. 2007. szeptemberére elkészült egy<br />

volt laktanya épületének felújításával (Budai u.) a „B” épület, ahol a Földügyi és<br />

Térinformatikai Tudásközpont, valamint az Általános jogi Tanszék kapott új helyet. A „B”<br />

épületben egy 128 és egy 60 férőhelyes előadóterem és több 40 fős gyakorlóterem kerül<br />

kialakításra, valamint egy 20 gépes számítógépterem is. Az évfolyamokat a gyakorlatok,<br />

szemináriumok idejére 15-20 fős csoportokra osztjuk a hatékonyabb munkavégzés érdekében.<br />

A kiscsoportos oktatásra, konzultációra a gyakorlókban, számítógépes laborokban kerül sor.<br />

A műszerek kezelésének elsajátítása speciális berendezéseket, eszközöket kíván. A geodéziai<br />

mérőteremben a mérőkészség és a műszervizsgálatok gyakorlására valamint adatfeldolgozásra<br />

van lehetőség. A fotogrammetriai műszerteremben (I. emelet) a különböző kiértékelő<br />

műszereken végezhető munkafolyamatok sajátíthatók el. A valós terepi körülmények között<br />

végzett méréseket az intézeti terepgyakorlatokon gyakoroltatjuk. Ezeknek a gyakorlatoknak<br />

egy részét a városhoz közeli Velencei-hegységben, illetve az ottani falvakban (Pákozd,<br />

Sukoró) tartjuk. Sukorón egy mérőbázist alakítottunk ki, ahol hallgatóinkat faházban<br />

szállásoljuk el. A terepgyakorlatokhoz és évközi gyakorlatokhoz szükséges műszerek a<br />

műszerraktárban (alagsor) találhatók. A műszerparkot igyekszünk minél korszerűbb<br />

eszközökkel folyamatosan bővíteni.<br />

A képzés során meghatározó jelentősége van az informatikai ismeretek elsajátításának. A cél<br />

elérését mintegy 150 számítógép biztosítja.<br />

A MÜL-5 teljes adatlapról csak a tanulástámogatásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokat<br />

emeltük ki. A kapott átlagok két kivétellel mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A dékáni<br />

hivatal nyitva tartása jelenleg munkanapokon 7:45-től 11 óráig tart, úgy tűnt ez megfelelő. A<br />

problémák a részidejű képzéseknél vannak, mert a levelező hallgatók minden ügyüket a<br />

konzultációs napokon szeretnének intézni. A megoldás a differenciált nyitva tartás lehet,<br />

vagyis külön nyitva tartást vezetünk be a nappali és a levelező képzés számára. A tanulmányi<br />

ügyintézés során valóban léphetnek fel konfliktusok az ügyintézők és a hallgatók között. A<br />

problémák egy részét nem a Kar okozza, mint például a megrendelt diákigazolványok késése,<br />

vagy az, hogy a hallgató nincs bejelentve a társadalombiztosítási rendszerbe. Tény, hogy az<br />

ügyintézői létszám egy évvel ezelőtt 30%-al csökkent. Ez az ügyintézők túlterheléséhez vezet,<br />

ami főleg a csúcsidőkben rontja az ügyintézés légkörét. A következő kifogás a tantárgyakról<br />

a Neptunban elérhető információkra vonatkozott. A mintatantervek változása során egyes<br />

tantárgyi leírások valóban csak a korábbi mintatanterveknél jelennek meg. Folyamatosan<br />

felhívjuk az oktatók figyelmét a problémára a NEPTUN rendszerben a tantárgyak leírását<br />

tovább bővítjük.<br />

A MÜL5 II. adatlappal kapcsolatban a következő értékelés adható. Az étkezési lehetőségek a<br />

Karon valóban rosszak, mindössze egy külső vállalkozó által működtetett büfé van gyér<br />

kínálattal. A büfé csak munkanapokon van nyitva, vizsgaidőszakban még ritkábban, hétvégén<br />

– annak ellenére a részidős képzések egy része akkor van – egyáltalán nem. A kollégium<br />

berendezése alapvetően megfelelő, a legnagyobb probléma az elhasználódott fekhelyekkel<br />

van. Ennek pótlása tavaly megindult, azonban fizetésképtelenség miatt elakadt. A sportolási<br />

lehetőségek is csökkentek ez idők folyamán, terembérlés vagy pályabérlés már nincs. Az<br />

összes sportolási lehetőség a Kollégiumra korlátozódik, ahol kézilabda pálya és kondicionáló<br />

terem áll a hallgatók rendelkezésére. Ezek fejlesztése jelenleg csak a Kollégiumi Bizottsághoz<br />

befizetett hozzájáruláson keresztül történik. Korlátozott számban uszoda bérlet áll a hallgatók<br />

66


endelkezésére. Az eddig leírtakból következik, hogy a nem kollégiumban lakó hallgatók<br />

kisebb eséllyel férnek hozzá a sportolási lehetőségekhez. Az öntevékeny kulturális<br />

tevékenység Karunkon lényegében a Kollégiumban szervezett tematikus estekben merül ki. A<br />

tudományos ismeretterjesztés fóruma a Karon a Talentum program által támogatott<br />

szakkollégium. A hallgatók tájékoztatására külön rovat szolgál a Kar honlapján a Hírek<br />

Hallgatóknak rovatban, a Tanulmányi Osztály hirdetőjén és az intraneten valamint a Neptun<br />

rendszerben. Külföldi tanulási lehetőségek jelenleg a CEEPUS és az ERASMUS program<br />

keretében vannak. Ezek ismertsége a hallgatók körében megfelelő, a programok<br />

koordinálására Karunkon egy vezető oktató van kijelölve. Neuralgikus pont a szociális<br />

támogatások odaítélésének igazságossága, hiszen a hallgatók közelről ismerik társaik valódi<br />

szociális helyzetét. A Kari JTB viszont csak a benyújtott dokumentumokra,<br />

jövedelemigazolásokra támaszkodhat a szociális támogatás odaítélésekor, azok valódiságát<br />

nem vizsgálhatja.<br />

Továbbfejlesztés<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot.<br />

P (tervezés)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

Hallgatók<br />

értékelése<br />

oktatásszervezéssel<br />

kapcsolatos<br />

kommunikáció<br />

javítása<br />

D (végrehajtás)<br />

megvalósítás és eredmények<br />

a hallgatók kiszolgálását<br />

szolgáló infrastruktúra<br />

fejlesztése az érintettek<br />

bevonásával<br />

C (ellenőrzés)<br />

önértékeléssel bizonyítás<br />

Fejlesztendő terület: A tanulástámogató háttér fejlesztése<br />

a MÜL5 I kérdőív 1<br />

(3,25), 3 (3,14), 5 (3,30)<br />

kérdések megítélése és a<br />

MÜL 5 II. kérdőív 1<br />

(3,4) és 5 (3,19)<br />

kérdésének megítélése<br />

A (beavatkozás)<br />

fejlődés fenntarthatósága<br />

a kibővített szolgáltatások<br />

rendszeres elemzése<br />

egységenként és<br />

tevékenységenként<br />

pályázatok benyújtása<br />

infrastrukturális<br />

fejlesztésekre<br />

a meglévő lehetőségek<br />

jobb kihasználása<br />

szervezési intézkedésekkel<br />

együttműködés a városban<br />

lévő más felsőoktatási<br />

intézményekkel az<br />

infrastruktúra kölcsönös<br />

használatára<br />

67


3.6 Belső információs rendszer<br />

Megközelítés:<br />

A <strong>NymE</strong> Geoinformatikai Kar fontosnak tartja, hogy mind a hallgatók, mind a<br />

közalkalmazottak információval történő ellátása teljes legyen. Elsődleges szempont, hogy<br />

mindenki hozzáférjen, ahhoz az adatmennyiséghez, amelyet a hallgatók esetében a tanulás, a<br />

közalkalmazottak esetében a munkakör ellátása megkövetel.<br />

A hallgatói információtovábbítás<br />

A hallgatói információtovábbítás nagyrészt a hallgatói szervezeteken keresztül történik. Ezek<br />

közül a Hallgatói Önkormányzat a legszélesebb „befogadóképességű”, mivel az összes<br />

hallgatót képviselnie kell. Feladata továbbá kiterjed, arra is, hogy képviselje a hallgatók<br />

érdekeit a különböző szervezetekben, testületekben, tanácsokban (a Szenátus és a Kari Tanács<br />

ülésein, a Juttatási és Térítési Bizottságban, az <strong>Egyetem</strong>i HÖK által szervezett gyűléseken).<br />

Az információtovábbítás másodlagos forrása a Kollégiumi Bizottság, amely elsősorban a<br />

kollégiumi élet szervezésének a letéteményese. A Kollégiumban tartózkodó hallgatóink rajtuk<br />

keresztül is megkapják a szükséges információkat.<br />

A Neptun szerepe megkérdőjelezhetetlen az informálás tekintetében, azonban az elégséges<br />

szolgáltatást nyújtó rendszer fejlesztésért még tenni kell. Cél a legtöbb szolgáltatást (pld.:<br />

kérelmek ügyintézése, beiratkozás, elektronikus leckekönyv) elérhetővé tenni a rendszeren<br />

keresztül.<br />

A <strong>GEO</strong> weblapja is nélkülözhetetlen eleme az információáramlásnak. A menüpontok szintjén<br />

a Hallgatóknak fül tartalmazza az összes szükséges tudnivalót, amely a tanulmányaik<br />

folytatásához kell.<br />

Az oktatói információtovábbítás<br />

Az egyik legfontosabb fórum a Kari oktatói – dolgozói értekezlet, amelynek a tagja a kar<br />

oktatási-kutatási és más szervezeti egységeinél foglalkoztatott minden közalkalmazott. Évente<br />

két alkalommal, illetve szükség esetén a dékán hívja össze.<br />

A belső levelező hálózaton keresztül az oktatók, a dolgozók egy-egy körlevél (dékáni<br />

körlevelek, tájékoztatók) formájában minden lényeges, érintőleges információhoz<br />

hozzájutnak. Az intranet hálózat is a belső kommunikáció része, amely a weblapunkon<br />

keresztül érhető el.<br />

A Neptun és a weblap természetesen az oktatók esetében is része az információáramlásnak.<br />

Alkalmazás:<br />

Az adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-3 elégedettségmérés eredményeit<br />

használtuk fel.<br />

A MÜL-3 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />

legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />

68


Értékelés:<br />

A teljes adatlapról 11 kérdésre adott válaszokat emeltük ki. A kapott átlagok két kivétellel<br />

mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A Kar létszámának köszönhetően a vezetés jó<br />

kapcsolatot ápol a munkatársakkal, ennek elengedhetetlen feltétele a belső információs<br />

rendszer (különböző fórumok, a szervezeti egységek közötti szoros kapcsolat, személyes<br />

kapcsolatok) megfelelő működése, amely a kétirányú kommunikáción alapszik. Az<br />

információ oda-visszaáramlása lehetővé teszi a munkatársak számára, hogy a munkaköri<br />

feladatok ellátásához elengedhetetlen tudnivalók, „alapadatok” rendelkezésre állhassanak. A<br />

MÜL3, III. rész 1-2. kérdések + IV. rész 1. kérdése + V. fejezet 1-4. kérdések átlagértéke a<br />

3,92 ennek az információáramlásnak a minőségére mutat rá, amely összességében egy jó<br />

eredményt mutat. A folyamatok értékelésekor a változások megvalósításához szükséges<br />

erőforrások biztosítása a MÜL3, V. rész 5. kérdése 3.11 átlagértéke jelzi a felsőoktatás<br />

finanszírozási gondjait. Nyilván ezt a kérdést megoldani állami beavatkozás nélkül nem<br />

lehetséges. Az intézmények a pályázati aktivitásukat fokozhatják, hogy a fejlődés biztosított<br />

legyen az intézmény életében, hogy további bevételi forrásokat szerezzenek. Azonban az<br />

állami beavatkozás kérdése megkerülhetetlen, olyan jogszabályi környezetet kell teremteni,<br />

amely megengedi a felsőoktatási autonómiában rejlő lehetőségek (pld. költségtérítéses<br />

hallgatói helyek szabad feltöltése a maximális hallgatói kapacitás, valamint az<br />

érdeklődés/kereslet függvényében) kiaknázását.<br />

A MÜL3, VI. rész 7. kérdésének 3,44 átlagértéke, amely az egyéni motiváció és a kari<br />

elvárások összhangját vizsgálja, prezentálja, hogy a gazdasági nehézségek közepette az<br />

alkalmazottakkal szembeni elvárások nem csökkentek, inkább nőttek, mivel az intézmény<br />

érdeke is a színvonalas működés biztosítása.<br />

Az egyéni motiváltság szinten tartását, vagy fokozását az érződő gazdasági körülmények<br />

hatására nehéz fenntartani vagy elérni, de nem lehetetlen. A folyamatos oda-vissza irányú<br />

kommunikáció teszi lehetővé, hogy a végzett munka „jutalmazások” formájában elismerésre<br />

kerüljön. Továbbra is törekedni kell, hogy a munkatársakkal a személyes kapcsolat<br />

megmaradjon, mert ezen a csatornán lehet a legközvetlenebb formában kifejezni az<br />

elismeréseket.<br />

MÜL 3. III. EMBERIERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE<br />

Átlag<br />

1. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását. 4.00<br />

2. A kétirányú kommunikáció jól működik. 3.94<br />

IV. ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 21. kérdés<br />

1. Az információs rendszer kiépítettsége megfelelő 4.11<br />

69


1. Az oktatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok biztosítottak. 3.94<br />

2. A kutatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok (oktatás, hasznosítás)<br />

3.83<br />

biztosítottak.<br />

3. A kar az értékelések eredményeit mindig hatékonyan felhasználja. 3.83<br />

4. Az intézet/tanszék teljesítményét a karon értékelik (összehasonlítják a többi intézet/tanszék<br />

teljesítményével).<br />

5. A kar biztosítja az erőforrásokat a változások megvalósításához. 3.11<br />

VI. MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG Milyen az Ön munkahelyi légköre, kultúrája?<br />

6. A munkahelyi légkör inspiráló. 3.72<br />

7. Az egyéni motiváció összhangban van a kar teljesítmény elvárásával. 3.44<br />

8. A feladatok összehangolása a karon megfelelően történik. 3.72<br />

3.72<br />

Továbbfejlesztés:<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. A<br />

pályázati erőforrásokra a jövőben igyekszünk jobban támaszkodni. Fontos a folyamatos<br />

párbeszéd a munkatársakkal, a visszacsatolás. Az erkölcsi elismerés az egyéni motiváltság<br />

fenntartásához járul hozzá. Új pályázatok készítése, új projektek indítása további lehetőséget<br />

teremt a munkatársak szakmai fejlődéséhez.<br />

P (tervezés)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

MUNKATÁRSI<br />

ELÉGEDETTSÉG<br />

erőforrások, egyéni<br />

motiváció fejlesztése.<br />

D (végrehajtás)<br />

megvalósítás és<br />

eredmények<br />

C (ellenőrzés)<br />

önértékeléssel bizonyítás<br />

Fejlesztendő terület: egyéni motiváció erősítése<br />

további területekre való<br />

kiterjesztés,<br />

MÜL3, az 5. kérdés mért<br />

átlagértéke 3,11, a 7.<br />

kérdés mért átlagértéke<br />

3,44<br />

A (beavatkozás)<br />

fejlődés fenntarthatósága<br />

az egyéni motivációk<br />

erősítése, új munkahelyek<br />

létesítése fiatal kutatók<br />

számára nyertes<br />

pályázatokkal<br />

70


3.7 Nyilvánosság<br />

Megközelítés:<br />

A nyilvánosság biztosításának kulcsfontosságú eszközei:<br />

a <strong>GEO</strong> weblapja,<br />

a médiában való szereplés.<br />

A <strong>GEO</strong> weblapja<br />

Alapvető célja a Geoinformatikai Kar honlapjának az információáramlás elősegítése.<br />

Egyrészről fontos külső kommunikációs feladatokat valósít meg, hiszen a hallgatók, az<br />

érdeklődők számára elérhetővé teszi a <strong>GEO</strong>-t egy friss információval körülövezett virtuális<br />

térben. Másrészről belső kommunikációs csatornaként működik, amelyen keresztül (a<br />

dolgozóknak menüpont, Intranet hálózat) az alkalmazottakhoz eljuttatható az információ. A<br />

honlap az alapvető információk nyújtása mellett, lehetővé teszi az egyirányú interaktivitást,<br />

azaz nyomtatványok, adatigénylő lapok, kérelmek, iratkozási lapok stb. letölthetőségével a<br />

hallgatóknak lerövidítheti az ügyintézés időtartamát. Ezzel lépést téve az „e-ügyintézés”<br />

irányába.<br />

A weboldal látogatottsági adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a honlap alapvető célján<br />

túllépve a felsőoktatási intézmény marketing tevékenységének, arculatformálásának<br />

eszközévé vált.<br />

A kezdőlapon az alapvető célt szem előtt tartva a központi helyet foglalja el a hírek („friss<br />

hírek”, „hírek”, „érdekességek” menüpontok). Az említett rovat folyamatosan megújul, mivel<br />

az oldal betöltése után a látogató ezekkel az információkkal szembesül először. Fontos, hogy<br />

a szakmai hírek elsőbbsége mellett megjelenhessen minden olyan információ, amely a<br />

nagyvilág érdeklődésére igényt tarthat, erre hoztuk létre az „érdekességek” menüpontot.<br />

A lap tetején található a topmenü, amely közvetlen elérést biztosít a legfontosabb oldalakhoz.<br />

Helyet kapott a hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt fontos neptun, nyme.hu, munkatársak,<br />

e<strong>GEO</strong>, v<strong>GEO</strong> fül, valamint az angol oldal.<br />

A főmenüben a karunk, felvételizőknek, hallgatóknak, dolgozóknak, szállás- és teremfoglalás<br />

gyűjtőcímek szerepelnek. Ezek a főmenüpontok külön-külön szólítják meg az elérni kívánt<br />

csoportot.<br />

Összességében elmondható, hogy az intézmény széles körű ismeretségének, nyilvánosságának<br />

egyik legfontosabb eszköze.<br />

71


A médiában való szereplés<br />

A <strong>GEO</strong> különböző kari események kapcsán készített interjúkkal és összefoglalókkal a helyi<br />

nyomtatott regionális újságban, a Fejér Megyei Hírlapban jelenik meg, amelyet nagy számban<br />

olvasnak a régióban. A publikációk általában pozitív hangvételűek. A cikkek elektronikus<br />

változata a weblapunkon a Karunk/Minőségügy/Rólunk írták menüpont alatt érhető el.<br />

Rendszeresen megjelent intézményünk kisebb híradásokkal a Fehárvár Tv-ben is.<br />

Érdekelt felek elégedettségéről<br />

A partneri elégedettség mérését a végzett hallgatókat foglalkoztató cégek körében végezzük el<br />

minden évben. A legutóbbi felmérés eredményeit mutatja a következő táblázat:<br />

Alkalmazás:<br />

Az adatelemzésnél a Kari statisztikákat valamint a MÜL-8 elégedettségmérés eredményeit<br />

használtuk fel.<br />

A MÜL-8 kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével értékeltük ki, a bemutatott értékek a<br />

legutóbbi adatgyűjtés eredményét mutatják.<br />

Értékelés:<br />

A kapott átlagok két kivétellel mindenhol meghaladták a 3,50 értéket. A végzett hallgatóinkat<br />

foglalkoztató munkáltatók körében a <strong>NymE</strong> és Karunk elismertsége 4, 3 átlagértéket mutat,<br />

amely nagyon kedvező visszajelzést ad és kedvező képet mutat. Ez a kar képzési profiljának<br />

köszönhető, amelyet mindig a gyakorlatorinetáltság jellemzett és a földügyi „szolgálatnak”<br />

megfelelően nagyon szoros kapcsolatot meglétét fejezi ki a munkaerőpiaccal.<br />

Az egyetem a fejlesztési tervéhez bekéri a cég igényeit a MÜL8, 2. kérdése 2,9 átlagértékkel<br />

jelzés értékű. Intézményünk infrastruktúrális (műszerezettség, épület) fejlesztési igényeinek<br />

megállapításakor alapvetően nem, a hallgatók tudásával szemben támasztott szakmai<br />

igényeket illetően pedig figyelembe vesszük a cégek igényeit. A képzések gyakorlatorinetált<br />

jellegéből fakadóan elsőfokú prioritást élvez a szakmai cégek igényeinek kiszolgálása, a<br />

képzéseink tantervébe beágyazására való törekvésünket a munkaerőpiaci kereslet is<br />

visszaigazolja. A proaktív stratégiaalkotás és a vezetési szemléletünk sem tud teljes<br />

mértékben eleget tenni a gazdasági élet gyorsan változó igényeinek, hiszen a felsőoktatásban<br />

tervezett változások bevezetése hosszabb távú tervekben valósul meg, itt pedig gyakran egyik<br />

napról a másikra, nagyon rövid idejű reakcióra lenne szükség. Ez mutatkozik meg a MÜL8.,<br />

3. kérdés 3,3 átlagértékében.<br />

Minden kari rendezvényt (ünnepséget, szakmai napot, szakkollégiumi napot, konferenciát)<br />

megragadtunk eddig is, hogy a partnerek bevonása az intézmény életébe megtörténhessen.<br />

72


Tervezzük, hogy félévente kerekasztal beszélgetésekre hívjuk a szakmai partnerek képviselőit<br />

igényeik felmérése szempontjából. Az intézmény Tanácsadó Testületének évenkénti többszöri<br />

összehívása is ezt a célt fogja szolgálni.<br />

MÜL-8. Partneri elégedettség a végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók<br />

Az <strong>NymE</strong>-ről kialakított vélemény<br />

1. Az <strong>NymE</strong>-ről kialakult általános kép kedvező. 4,3<br />

2. Az egyetem a fejlesztési tervéhez bekéri a cég/intézmény igényeit. 2,9<br />

3.Az egyetem a cég/intézmény változó igényeinek meg tud felelni. 3,3<br />

A következő grafikon mutatja a „Milyen forrásból szerzett információt a <strong>Nyugat</strong><strong>magyarországi</strong><br />

<strong>Egyetem</strong>ről/karról és mennyire motiválta?” kérdésre adott válaszok<br />

megoszlását:<br />

73


Továbbfejlesztés:<br />

A PDCA elv alapján az azonosított területeken a lenti táblázatban tettünk javaslatot. A<br />

kapcsolattartásunk szorosabbra fűzése a cégekkel az igények folyamatos cseréjének<br />

garanciája lehet.<br />

P (tervezés)<br />

fejlesztés célja, terve<br />

Folyamatok<br />

nyilvánosság<br />

biztosítása<br />

D (végrehajtás)<br />

megvalósítás és eredmények<br />

Fejlesztendő terület:<br />

a munkáltatók igényeinek<br />

felmérése<br />

C (ellenőrzés)<br />

önértékeléssel bizonyítás<br />

MÜL8, 2. kérdés 2,9<br />

átlagértéke, a 3.<br />

kérdés átlagértéke 3,3.<br />

A (beavatkozás)<br />

fejlődés fenntarthatósága<br />

kapcsolattartás a cégekkel,<br />

igényfelmérések,<br />

74


FÜGGELÉK<br />

1. sz. táblázat<br />

INTÉZMÉNY<br />

ÉV KÉPZÉS TÍPUSA HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA<br />

/ KAR<br />

BETŰKÓDJA<br />

TELJES IDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

RÉSZIDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

TELJES IDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

RÉSZIDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

első<br />

évfolyam<br />

összes 1<br />

évfolyam<br />

első<br />

évfolyam<br />

összes 1<br />

évfolyam<br />

záróvizsgát<br />

tett 2<br />

oklevelet<br />

szerzett<br />

záróvizsgát<br />

tett 2<br />

oklevelet<br />

szerzett<br />

felsőoktatási<br />

szakképzés<br />

alapképzés 123 358 115 242 CSAK FŐISK. CSAK FŐISK CSAK FŐISK CSAK FŐISK<br />

2008.<br />

OKT.<br />

15.<br />

mesterképzés<br />

osztatlan<br />

mesterképzés<br />

szakirányú tk. 75 22 22<br />

doktori képzés<br />

felsőoktatási<br />

szakképzés<br />

alapképzés 105 352 40 168 53 21 49* 27<br />

2009.<br />

OKT.<br />

15.<br />

mesterképzés 12 12<br />

osztatlan<br />

mesterképzés<br />

szakirányú tk. 22 27 27<br />

doktori képzés<br />

1 passzív féléves hallgatók nélkül<br />

2<br />

záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók<br />

75


INTÉZMÉNY<br />

ÉV KÉPZÉS TÍPUSA HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA<br />

/ KAR<br />

BETŰKÓD<br />

TELJES IDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

RÉSZIDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

TELJES IDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

RÉSZIDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

első<br />

évfolyam<br />

összes 1<br />

évfolyam<br />

első<br />

évfolyam<br />

összes 1<br />

évfolyam<br />

záróvizsgát<br />

tett 2<br />

oklevelet<br />

szerzett<br />

záróvizsgát<br />

tett 2<br />

oklevelet<br />

szerzett<br />

felsőoktatási<br />

szakképzés<br />

alapképzés 101 310 82 178 117 56 36 17<br />

2010.<br />

OKT.<br />

15.<br />

mesterképzés 13 25<br />

osztatlan<br />

mesterképzés<br />

szakirányú tk. 16 25 25<br />

doktori képzés<br />

felsőoktatási<br />

szakképzés<br />

alapképzés 126 315 94 176 72 37 42 28<br />

2011.<br />

OKT.<br />

15.<br />

mesterképzés 12 24 9 5<br />

osztatlan<br />

mesterképzés<br />

szakirányú tk. 13 8 8<br />

doktori képzés<br />

1 passzív féléves hallgatók nélkül<br />

2<br />

záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók<br />

76


INTÉZMÉNY<br />

ÉV KÉPZÉS TÍPUSA HALLGATÓK LÉTSZÁMA VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA<br />

/ KAR<br />

BETŰKÓDJA<br />

TELJES IDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN<br />

TELJES IDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

RÉSZIDEJŰ<br />

KÉPZÉSBEN<br />

első<br />

évfolyam<br />

összes 1<br />

évfolyam<br />

első<br />

évfolyam<br />

összes 1<br />

évfolyam<br />

záróvizsgát<br />

tett 2<br />

oklevelet<br />

szerzett<br />

záróvizsgát<br />

tett 2<br />

oklevelet<br />

szerzett<br />

felsőoktatási<br />

szakképzés<br />

alapképzés 94 328 35 154 29 13 9 2<br />

2012.<br />

OKT.<br />

15.<br />

mesterképzés 5 17 9 6<br />

osztatlan<br />

mesterképzés<br />

szakirányú tk. 11 3 3<br />

INTÉZMÉNY<br />

/ KAR<br />

ÖSSZESEN<br />

2008–<br />

2012<br />

doktori képzés<br />

felsőoktatási<br />

szakképzés<br />

alapképzés 549 1663 366 918 271 127 136 74<br />

mesterképzés 42 78 18 11<br />

osztatlan<br />

mesterképzés<br />

szakirányú tk. 137 85 85<br />

doktori képzés<br />

1 passzív féléves hallgatók nélkül<br />

2<br />

záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók<br />

77


2. sz. táblázat<br />

NYME <strong>GEO</strong><br />

AKTUÁLIS ÖSSZESÍTETT OKTATÓI / KUTATÓI LÉTSZÁMOK<br />

SZEMPONT<br />

Munkakör<br />

FOI -hez<br />

tartozás<br />

egyetemi<br />

tanár<br />

egyetemi<br />

docens<br />

főiskolai<br />

tanár<br />

főiskolai<br />

docens<br />

adjunktus<br />

tanársegéd<br />

nyelvtanár<br />

testnevelő<br />

tanár<br />

egyéb<br />

tanár<br />

kutató<br />

összesen<br />

AT<br />

AE<br />

V<br />

1 7 0 2 7 3 2 0 2 0 24<br />

1 3 0 1 2 0 0 0 1 0 8<br />

2 0 1 0 2 0 0 0 3 0 8<br />

összesen 4 10 1 3 11 3 2 0 6 0 40<br />

minősítettség<br />

egyetemi<br />

tanár<br />

egyetemi<br />

docens<br />

főiskolai<br />

tanár<br />

főiskolai<br />

tanár<br />

adjunktus<br />

tanársegéd<br />

nyelvtanár<br />

testnevelő<br />

tanár<br />

egyéb<br />

tanár<br />

kutató<br />

összesen<br />

MTA rendes t.<br />

MTA lev. t.<br />

MTA doktora<br />

CSc<br />

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0<br />

PhD 0 8 0 0 3 0 0 0 0 0 11<br />

DLA 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 4<br />

összesen<br />

2 10 0 0 3 0 0 0 0 0<br />

15<br />

78


I. MELLÉKLET (2. FEJEZET)<br />

Nyertes K+F+I pályázatok felsorolása (2008-2012) – Geoinformatikai Kar<br />

Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

Fotogrammetriai labor<br />

kialakítása<br />

<strong>GEO</strong><br />

KT-FOII-<br />

1/2008<br />

Nemzeti<br />

Szakképzési és<br />

Felnőttképzési<br />

Intézet<br />

9 000<br />

2008.12.05.-<br />

2009.05.30.<br />

Microline Bt.(Székesfehérvár)<br />

nincs<br />

Térbeli folyamatok<br />

modellezése a<br />

birtokrendezésben<br />

<strong>GEO</strong><br />

KD_INFRA-06-<br />

KDB<strong>GEO</strong>I6<br />

Kutatásfejlesztési<br />

Pályázati és<br />

Kutatáshasznosítási<br />

Iroda<br />

19 800<br />

2007.01.20.-<br />

2008.06.15.<br />

Navicom Plusz Bt.<br />

(Biatorbágy), Geoset Kft.<br />

(Pécs)<br />

nincs<br />

Vadgazdálkodás és<br />

biodiverzitás monitoring<br />

távérzékeléssel és nyílt<br />

térinformatikai szabványok<br />

(OGC) alkalmazásával<br />

<strong>GEO</strong> CHN 32/2005<br />

Kutatásfejlesztési<br />

Pályázati és<br />

Kutatáshasznosítási<br />

Iroda<br />

4 580<br />

2007.01.01.-<br />

2008.12.31.<br />

nincs<br />

Spatial Information<br />

Research Center, Fuzhou<br />

University, Kína<br />

79


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

A földhasználati<br />

menedzsment<br />

hatékonyságának<br />

összehasonlító elemzése<br />

Kínában és<br />

Magyarországban<br />

<strong>GEO</strong> CHN 31/2005<br />

Kutatásfejlesztési<br />

Pályázati és<br />

Kutatáshasznosítási<br />

Iroda<br />

1 990<br />

2007.01.01.-<br />

2008.12.31.<br />

nincs<br />

Fujian Normal<br />

University, Kína, Fuzhou<br />

Legjobb<br />

téradatinfrastruktúra<br />

tapasztalatok hálózata a<br />

természetvédelemben<br />

<strong>GEO</strong><br />

EU<br />

eContentplus<br />

Programme<br />

NatureSDI plus 12 712 2008-2011 nincs<br />

28 külföldi partner,<br />

országok: IT, AT, ES, GR,<br />

BE, DE, LT, UK, CZ, PL,<br />

BG, CY, SE, NL, RO, FR,<br />

SK<br />

Vízgazdálkodás védett<br />

területeken<br />

<strong>GEO</strong><br />

Interreg III B<br />

CADSES<br />

42 415 2006-2008<br />

Reiter és Reiter Bt.<br />

(Székesfehérvár), Microline<br />

Bt. (Székesfehérvár), Fejér<br />

Megyei Agrárkamara,<br />

Székesfehérvár<br />

Regione Friuli Venezia<br />

Giulia, Olaszország,<br />

Udine; Aitoliki<br />

Development Enterprise<br />

S.A., Görögo.,<br />

Nafpaktos;<br />

Meditteranean SOS<br />

Network, Görögo.,<br />

Athén; Centre for<br />

Community Organizing<br />

Central Moravia, Cseho.,<br />

Přerov<br />

80


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

3D a térinformatikában<br />

<strong>GEO</strong> KD_INFRA_07-<br />

<strong>GEO</strong>INFRA<br />

Kutatásfejlesztési<br />

Pályázati és<br />

Kutatáshasznosítási<br />

Iroda<br />

25 000<br />

2009.01.15.-<br />

2010.01.31.<br />

Leica Geosystems (Budapest)<br />

nincs<br />

Természeti erőforrások a<br />

városi mezőgazdaságban<br />

<strong>GEO</strong><br />

CN-44/2007<br />

Nemzeti Kutatási<br />

és Technológiai<br />

Hivatal<br />

3 640<br />

2009.01.01.-<br />

2010.12.31.<br />

nincs<br />

CAS IRSA, Kína, peking<br />

Térinformatikai termékek<br />

kinyerése és értékelése<br />

városi ökológiai<br />

környezetben<br />

<strong>GEO</strong><br />

CN-43/2007<br />

Nemzeti Kutatási<br />

és Technológiai<br />

Hivatal<br />

2 700<br />

2009.01.01.-<br />

2010.12.31.<br />

nincs<br />

Mezőgazdasági<br />

egyetem, Kína, Peking<br />

Wuyisan tájökológiai<br />

monitoring<br />

<strong>GEO</strong><br />

CN-41/2007<br />

Nemzeti Kutatási<br />

és Technológiai<br />

Hivatal<br />

3 700<br />

2009.01.01.-<br />

2010.12.31.<br />

nincs<br />

Fuzhou University, Kína,<br />

Fuzhou<br />

Környezeti elemzések a<br />

földhasználatban<br />

<strong>GEO</strong><br />

CN-42/2007<br />

Nemzeti Kutatási<br />

és Technológiai<br />

Hivatal<br />

5 440<br />

2009.01.01.-<br />

2010.12.31.<br />

nincs<br />

Fujian Normal<br />

University,Kína, Fuzhou<br />

81


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

Geoinformatikai<br />

technológia a fenntartható<br />

fejlődésért Kazahsztánban<br />

<strong>GEO</strong><br />

Tempus-<br />

Erasmus-<br />

Mundus<br />

Tempus<br />

Közalapítvány<br />

7 539 2007-2009 nincs<br />

Kungliga Tekniska<br />

Högskolan, Stockholm<br />

(SE); Kazakh Leading<br />

Academy of Architecture<br />

and Civil Engineering<br />

(KazGASA), Almaty (KZ)<br />

<strong>Egyetem</strong>i geoinformatikai<br />

program kidolgozása/<br />

Tadzsikisztán<br />

<strong>GEO</strong><br />

Tempus JEP<br />

Tempus<br />

Közalapítvány<br />

4 750 2007-2009 nincs<br />

Kungliga Tekniska<br />

Högskolan, Stockholm<br />

(SE);<br />

Tadjik Agricultural<br />

University, Dushanbe<br />

(TJ)<br />

Földi lézerszkenner<br />

alkalmazása környezeti<br />

folyamatoknál és<br />

változásoknál<br />

<strong>GEO</strong><br />

10/0242-<br />

E/4005<br />

Tempus<br />

Közalapítvány<br />

7 148<br />

2010.09.01.-<br />

2011.08.31.<br />

Manager Shop Kft.<br />

(Székesfehérvár)<br />

“1 DECEMBRIE 1918”<br />

UNIVERSITY OF ALBA IULIA,<br />

Románia, Gyulafehérvár;<br />

TEI Kavala (Kavala Institute<br />

of Technology), Görögo.,<br />

Kavala; Slovak Univesity of<br />

Technology, Szlovákia,<br />

Pozsony; “POLITEHNICA”<br />

University of Timisoara,<br />

Románia, temesvár<br />

82


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

Re.vica Reviewing European<br />

Virtual Campuses<br />

<strong>GEO</strong><br />

Erasmus<br />

Tempus<br />

Közalapítvány<br />

5 471 2007-2009 nincs<br />

Katholieke Universiteit<br />

Leuven - AVNet (BE);<br />

EuroPACE ivzw (BE);<br />

Audiovisual Technologies,<br />

Informatics and<br />

Telecommunications bvba<br />

(ATiT) (BE);<br />

FernUniversität in Hagen<br />

(DE);<br />

Teknillinen korkeakoulu,<br />

Koulutuskeskus Dipoli<br />

(Helsinki University of<br />

Technology, Lifelong<br />

Learning Institute Diploi)<br />

(FI);<br />

Université Louis Pasteur<br />

(FR);<br />

(International Telematic<br />

University UNINETTUNO)<br />

(IT);<br />

Matic Media Ltd (UK)<br />

83


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

Integrált térinformatikai<br />

technológiák és azok<br />

alkalmazása a környezeti<br />

menedzsmentben<br />

<strong>GEO</strong><br />

PIRSES-GA-<br />

209-247608<br />

EC Research<br />

Executive Agency<br />

(REA)<br />

26 274<br />

2010.01.20-<br />

2014.01.20<br />

nincs<br />

Universiteit Twente, Faculty<br />

ITC. Hollandia, Enschede;<br />

School of Computer Science<br />

and Informatics, University<br />

College Dublin, National<br />

University of Ireland, Írország,<br />

Dublin; National Institute of<br />

Geophysics, Geodesy and<br />

Geogrpahy, Bulgarian<br />

Academy of Sciences,<br />

Bulgária, Szófia; Spatial<br />

Information Research Center<br />

of Fujian, Fuzhou University,<br />

Kína, Fuzhou; College of<br />

Geography, Normal University<br />

of Fujian, Kína, Fuzhou;<br />

Institute of Remote Sensing<br />

Applications, Chinese<br />

Academy of Science, Kína,<br />

Peking; China University of<br />

Geosciences, Beijing, Kína,<br />

Peking<br />

Tananyagfejlesztéssel a<br />

<strong>GEO</strong>-ért<br />

<strong>GEO</strong><br />

TÁMOP 4.1.2-<br />

08/1/A-2009-<br />

0027<br />

Nemzeti Fejlesztési<br />

Ügynökség<br />

44 706<br />

2010.01.01.-<br />

2011.04.30<br />

Microline Bt.(Székesfehérvár)<br />

nincs<br />

84


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

Geoinformatics: Managing<br />

Energy, Resources, Environment<br />

– GEM<br />

<strong>GEO</strong><br />

510978-TEMPUS-<br />

2010-1-AT-<br />

TEMPUS-JPCR<br />

Tempus Közalapítvány 12.393<br />

2010. október-<br />

2013. október<br />

nincs<br />

University of Salzburg - Centre for<br />

Geoinformatics;<br />

Vrije Universiteit Amsterdam -<br />

Spatial Information Lab;<br />

European Geography Association<br />

for Students and Young<br />

Geographers;<br />

Kyrgyz State University of<br />

Construction, Transport and<br />

Architecture, Department of<br />

Geodesy and Geoinformatics;<br />

Osh Technological University<br />

Faculty of Energy ;<br />

Kazakh National University,<br />

Department for Geomorphology<br />

and Cartography;<br />

Tajik Agrarian University,<br />

Department of Geodesy and<br />

Geoinformatics;<br />

Tajik State Pedagogical University<br />

Faculty of Geography;<br />

University of Central Asia;<br />

European Geography Association<br />

for Students and Young<br />

Geographers; Ministry of<br />

Education and Science of the<br />

Kyrgyz Republic<br />

Geoinformatics: enabling<br />

sustainable development in<br />

Uzbekistan<br />

<strong>GEO</strong><br />

530808-Tempus-<br />

1-2012-1-HU-<br />

TEMPUS-JPCR<br />

Tempus Közalapítvány 34 788<br />

2012. október<br />

– 2015.<br />

október<br />

Extrem Digital Kft. (Budapest),<br />

Szinva Net Informatikai Kft.<br />

(Miskolc)<br />

7 üzbég intézmény; University<br />

of Salzburg;<br />

Royal Institute of Technology,<br />

Stockholm;<br />

University of Greenwich<br />

85


Nyertes K+F+I pályázat<br />

címe<br />

Kar<br />

Pályázati<br />

azonosító<br />

Támogató<br />

szervezet<br />

Elnyert<br />

összeg<br />

(eFt)<br />

Futamidő<br />

(tól-ig)<br />

Együttműködő hazai partner<br />

megnevezése, székhelye<br />

(város)<br />

Együttműködő külföldi<br />

partner megnevezése,<br />

székhelye (város,<br />

ország)<br />

Elaboration of Qualification<br />

Framework for Land<br />

Management Studies at Russian<br />

Universities<br />

<strong>GEO</strong> TEMPUS JEP Tempus Közalapítvány 8 103<br />

2012. október<br />

– 2015.<br />

október<br />

nincs<br />

State University of Land Use<br />

Planning (Moscow);<br />

Krasnoyarsk State Agrarian<br />

University;<br />

Omsk State Agrarian University<br />

named after P.A. Stolypin;<br />

The Northern (Arctic) Federal<br />

University named after M.V.<br />

Lomonosov;<br />

The Urals State Agricultural<br />

Academy;<br />

Buryat State Academy of<br />

Agriculture;<br />

The Saratov Agrarian University<br />

Named After N.I. Vavilov;<br />

Kuban State Agrarian University;<br />

Moscow State University of<br />

Geodesy and Cartography<br />

(MIIGAiK);<br />

Educational-Methodological<br />

Association in the Field of Land<br />

Management and Cadastre;<br />

Ministry of Education and Science<br />

of Russian Federation;<br />

Ministry of Agriculture of RF;<br />

Royal Institute of Technology KTH<br />

(Sweden);<br />

BOKU (Austria);<br />

Jagiellonian University UJ<br />

(Poland);<br />

University of Koblenz-Landau<br />

UKOLD (Germany);<br />

Federal Office for Metrology and<br />

Surveying BEV (Austria);<br />

Association for European Life<br />

Science Universities ICA<br />

269 756<br />

86


II.<br />

MELLÉKLET (2. FEJEZET)<br />

„A 2007 évi integráció hatása és eredményességének kiértékelése<br />

Indikátorok és definícióik<br />

AK BPK EMK FMK KTK MÉK BTK MNSK TTK<br />

átoktatás I. (oktatói kapacitás jobb kihasználása): más karok tárgyainak száma, melyek oktatásában a<br />

Kar oktatója bármilyen arányban részt vett az elmúlt 5 évben.<br />

átoktatás II. (hiányzó kapacitás helyettesítése): más karok oktatói közreműködésével oktatott<br />

tantárgyak száma az elmúlt 5 évben összesen<br />

közös tananyagok kidolgozása: (a kidolgozásba más karon dolgozó szerző is bevonásra került) az<br />

elmúlt 5 évben, összesen<br />

más karok dolgozóival közös publikációk száma az elmúlt öt év alapján éves átlagban<br />

tananyagok átvétele (más kar által készített jegyzet, oktatási segédlet alkalmazása a 2011/12<br />

tanévben)<br />

szakdolgozat/diplomamunka/TDK témavezetésébe, bírálatába, védési bizottságába bevont más<br />

karhoz tartozó oktatók száma a 2011/12 tanévben<br />

más kar infrastruktúrájának igénybevétele a 2011/12 tanévben (gyakorlati bázis, műszerpark,<br />

tanterem, jármű stb., alkalom/ tanév)<br />

szakindítási/akkreditációs dokumentációban más kar infrastruktúrájának, oktatójának,<br />

teljesítményének szerepeltetése. Szakok száma, az elmúlt 5 évben összesen<br />

a Kar saját kutatási projektjeinek száma, melyekbe más karról vont be résztvevőt: az elmúlt 5<br />

év alapján éves átlagban (az egyetemi nagyprojektek nélkül!)<br />

záróvizsga bizottságba más karról bevont oktatók száma a 2011/12 tanévben<br />

A kar doktori iskolájának munkájában más kar részvétele: meghirdetett doktori tantárgy, védés<br />

bizottságában részvétel, bírálat, stb. a 2011/12 tanévben (fő).<br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

<strong>GEO</strong><br />

4 4 2<br />

1.2<br />

1<br />

26<br />

Megjegyzés az „Átoktatás I.” sorhoz: TTK-val közösen Geográfus MSc szak Geoinformatika szakirányon<br />

Megjegyzés az „Átoktatás II.” sorhoz: a Birtokrendező MSc képzés keretében<br />

87

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!