Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez & Pénzügyi ...
Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez & Pénzügyi ...
Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez & Pénzügyi ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
RG<br />
RG &<br />
FS<br />
FSSS<br />
FS<br />
Sustainability <strong>Útmutató</strong> Reporting <strong>fenntarthatósági</strong> Guidelines<br />
<strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong><br />
&<br />
<strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra<br />
vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
© 2000-2008 2000-2006 GRI RG verziószám 3.0/FSSS RG végleges verziószám Version 3.03.0/FSSS végleges verzió<br />
1
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Tartalomjegyzék<br />
A pénzügyi szolgáltatások ágazatára<br />
vonatkozó útmutató használatának<br />
áttekintése 2.<br />
FS<br />
Termékek és szolgáltatások hatása 31.<br />
Gazdasági teljesítmény 32.<br />
FS<br />
Előszó<br />
Környezeti teljesítmény 34.<br />
A fenntartható fejlődés és az<br />
átláthatóság jelentősége 6.<br />
Bevezetés<br />
Bevezető a pénzügyi szolgáltatásokat<br />
nyújtók számára 7.<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> készítésének<br />
áttekintése 8.<br />
FS<br />
Társadalmi teljesítmény<br />
Munkaügyi gyakorlat és tisztességes munka 37.<br />
Emberi jogok 39.<br />
Társadalom 41.<br />
Termékfelelősség 42.<br />
FS<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés célja 8.<br />
A GRI jelentéstételi keretrendszer bemutatása 8.<br />
A GRI útmutató bemutatása 9.<br />
Az útmutató használata 10.<br />
1. rész<br />
A jelentés tartalmának, minőségének és<br />
határainak meghatározása 11.<br />
A jelentés tartalmának meghatározása 12.<br />
Jelentéstételi alapelvek a jelentés tartalmának<br />
meghatározásához 13.<br />
Jelentéstételi alapelvek a jelentés minőségének<br />
biztosításához 19.<br />
Útmutatás a jelentés határainak<br />
megállapításához 23.<br />
2. rész<br />
Standard adatközlés 24.<br />
Stratégia és bemutatás 24.<br />
1. Stratégia és analízis 24.<br />
2. A szervezet bemutatása 26.<br />
3. A jelentés paraméterei 27.<br />
4. Vállalatvezetés, elkötelezettség,<br />
és érintettek bevonása 28.<br />
5. Vezetési szemlélet és irányelvek;<br />
teljesítményindikátorok 30.<br />
Általános megjegyzések a<br />
jelentéskészítéssel kapcsolatban<br />
Adatgyűjtés 44.<br />
A jelentés formája és publikálásának<br />
gyakorisága 44.<br />
Tanúsítás 45.<br />
Szójegyzék 46.<br />
G3 útmutató/FS<br />
Köszönetnyilvánítások 48.<br />
1<br />
© 2000-2008 GRI
A pénzügyi szolgáltatások<br />
ágazatára vonatkozó útmutató<br />
használatának áttekintése<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Ebben az útmutatóban a pénzügyi szolgáltatásokra<br />
vonatkozó, az ágazatra jellemző tartalmat az alábbi<br />
jelölésekkel emeljük ki:<br />
ALAP<br />
FS<br />
FS<br />
FS<br />
A meglévő G3 útmutató tartalmához<br />
kapcsolódó, az ágazatra jellemző<br />
észrevételt, megjegyzést jelöl.<br />
A meglévő G3 útmutató teljesítményindikátoraihoz<br />
kapcsolódó kiegészítést jelöl.<br />
Új, az ágazatra jellemző vezetési szemléletet<br />
és irányelvet vagy teljesítményindikátort<br />
jelöl.<br />
Az ágazatra jellemző valamennyi kiegészítés és<br />
teljesítményindikátor alapindikátornak számít (jelölésük<br />
FS1, FS2, FS3 stb.), és a jelentéstevő szervezet által<br />
kiválasztott többi elemmel együtt szerepelniük kell a GRI<br />
tartalmi indexben. Jelen dokumentum a G3 útmutató<br />
és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati<br />
kiegészítés egyesítésének eredménye. A következő<br />
táblázatok összefoglalják a pénzügyi szolgáltatások<br />
ágazatára jellemző elemeket, teljesítményindikátorokat<br />
és a G3 útmutatóhoz kapcsolódó kiegészítéseket<br />
kategóriák és szempontok szerinti bontásban. Egyes<br />
elemek és teljesítményindikátorok esetében az<br />
anyagban további részletek találhatók az összeállításra,<br />
definíciókra és egyéb kérdésekre vonatkozóan.<br />
Termékek és szolgáltatások hatásai<br />
Vezetési szemlélet és irányelvek a pénzügyi ágazatra jellemző termékek és szolgáltatások hatásaira<br />
vonatkozóan<br />
Szempont<br />
Beszámoló<br />
Termékportfólió FS1 Üzletágakra vonatkozó, környezeti és társadalmi vonatkozású elemeket tartalmazó irányelvek.<br />
FS2<br />
FS3<br />
FS4<br />
FS5<br />
Üzletágak környezeti és társadalmi kockázatait vizsgáló és elemző folyamatok.<br />
Folyamatok, amelyek célja az ügyfél oldalán ellenőrizni a megállapodások és tranzakciók<br />
során támasztott környezeti és társadalmi követelmények megvalósítását és betartását.<br />
Munkatársak környezeti és társadalmi irányelvek és eljárások alkalmazására vonatkozó<br />
kompetenciájának fejlesztését célzó folyamatok az egyes üzletágakban.<br />
Környezeti és társadalmi kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos egyeztetések<br />
ügyfelekkel, tulajdonolt vállalkozásokkal, üzleti partnerekkel.<br />
FS<br />
A pénzügyi ágazatra jellemző termékek és szolgáltatások hatásaira vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
Szempont<br />
Indikátor<br />
Termékportfólió FS6 A portfólió százalékos összetétele kiemelt régiókra, szegmensekre (pl. mikro/kkv/nagy) és<br />
iparágakra vonatkozóan, üzletáganként.<br />
FS7 Társadalmi előnyöket célzó termékek és szolgáltatások pénzügyi értéke üzletáganként,<br />
célokra bontva.<br />
FS8 Környezeti előnyöket célzó termékek és szolgáltatások pénzügyi értéke üzletáganként,<br />
célokra bontva.<br />
Ellenőrzés FS9 A környezeti és társadalmi irányelvek és kockázatkezelési folyamatok megvalósításának<br />
ellenőrzési gyakorisága és az ellenőrzés kiterjedése.<br />
Aktív tulajdonosi<br />
szerep<br />
FS10<br />
FS11<br />
FS12<br />
Az intézmény portfóliójába tartozó azon vállalatok száma és százaléka, amelyekkel a<br />
jelentéstevő szervezet környezeti és társadalmi kérdésekben együttműködött.<br />
Pozitív vagy negatív környezeti és társadalmi hatáselemzésen (továbbiakban: szűrésen)<br />
átesett, vagyonkezelés alatt álló eszközök aránya.<br />
Környezeti és társadalmi ügyekre vonatkozó szavazási irányelv(ek) olyan részvények esetében,<br />
amelyek a jelentéstevő szervezet tulajdonában vannak, vagy amelyekre ráhatása van.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
2
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
Gazdasági fejezet<br />
A gazdasági beszámolóra vonatkozó, a pénzügyi ágazatra jellemző vezetési szemlélet és irányelvek<br />
Szempont<br />
Gazdasági<br />
teljesítmény<br />
Beszámoló<br />
Kiegészítés a gazdasági teljesítményre vonatkozó vezetési szemlélethez és irányelvekhez<br />
A vezetési szemléletnek és irányelveknek ki kell térniük a szervezet közösségi befektetésekre<br />
vonatkozó stratégiájának bemutatására, az ehhez kapcsolódóan jelentett adatok<br />
figyelembevételével (lásd az EC1 és a kapcsolódó kiegészítés). A stratégia következő elemeit kell<br />
azonosítani:<br />
• • közösségi befektetések típusai (lásd lejjebb) szerinti üzleti célok;<br />
• a kedvezményezett és a szervezet számára tervezett hasznok;<br />
• a közösségi befektetések várt eredményei;<br />
• hogyan azonosítják, és miként szervezik a közösségi befektetési tevékenységet;<br />
• hogyan értékelik a teljesítményt és annak hasznosságát (value for money).<br />
Egyes régiókban, mint pl. Észak-Amerikában, a „közösségi befektetés” kifejezés arra a gyakorlatra<br />
utal, amely szerint egy adott közösség által elhelyezett betétek egy részét hitelek vagy más<br />
pénzügyi szolgáltatások formájában az adott közösség tagjai számára visszajuttatják. Jelen<br />
ajánlás esetében a kifejezést tágabban értelmezzük, nem kizárólag a közösségi befektetések<br />
ezen módjára fókuszálva..<br />
FS<br />
A pénzügyi ágazatra jellemző kiegészítések a G3 gazdasági indikátoraihoz<br />
Szempont<br />
Gazdasági<br />
teljesítmény<br />
Kiegészítés<br />
Kiegészítés az EC1-hez<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek az alábbiakban bemutatott módszertan<br />
alapján kell a jelentésükbe bevenniük és értékelniük közösségi befektetési programjaikat.<br />
Csak azokat az elemeket kell figyelembe venni az értékteremtés kapcsán, amelyek világos és<br />
azonosítható előnyt jelentenek a tágabb közösség számára. Az elemeket a vállalat számára<br />
jelentkező költségek alapján kell értékelni.<br />
Ezen túlmenően a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek téma szerinti bontásban (pl.<br />
művészetek, oktatás) is jelenteniük kell a közösségi befektetésekről, és a hozzájárulást az adózás<br />
előtti eredményük százalékában kell meghatározniuk. Az összehasonlítás és a jobb érthetőség<br />
segítésére földrajzi területenként (jelentős régiók), típusonként (készpénz, idő, természetbeni<br />
juttatások és szervezési költségek), valamint a döntés mögötti motiváció szerinti bontásban is be<br />
lehet mutatni.<br />
3<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Környezetvédelmi fejezet<br />
A pénzügyi ágazatra jellemző kiegészítések a G3 környezeti indikátoraihoz<br />
Szempont<br />
Légszennyező<br />
anyagok, szennyvíz<br />
és hulladékok<br />
Kiegészítés<br />
Kiegészítés az EN16-hoz<br />
A „közvetett” kifejezés használata a WRI-WBCSD GHG protokollban használatos közvetlen és<br />
közvetett kifejezésekhez illeszkedik.<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek esetében az üvegházhatású gázok (ÜHG)<br />
kibocsátásának legjellemzőbb forrásai az üzleti utazások, ezért ennél az indikátornál az ezekből<br />
eredő kibocsátásaikat kell felmérniük. A felmérésnek tartalmaznia kell:<br />
• szervezet nevében történt utazásokat és a vállalati flotta használatát;<br />
• futárszolgálatok igénybevételét.<br />
A kétszeres számbavétel elkerülésére a pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezet ellenőrizze, hogy<br />
a futárszolgálat számít-e saját ÜHG-kibocsátást.<br />
Amennyiben a szervezet végez számításokat finanszírozási portfóliójával összefüggésben, az<br />
ebből származó adatokat az EN16-tól különválasztva kell kezelnie.<br />
Kiegészítés az EN22-höz<br />
A pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek esetében a legfontosabb hulladéktípusok a papír és<br />
az elektronikai hulladékok lesznek.<br />
Társadalmi fejezet<br />
A munkaügyi beszámolóra vonatkozó, a pénzügyi ágazatra jellemző vezetési szemlélet és irányelvek<br />
FS<br />
Szempont<br />
Munkahelyi<br />
egészség és<br />
biztonság<br />
Beszámoló<br />
Kiegészítés a munkaügyi gyakorlatra és tisztességes munkakörülményekre vonatkozó<br />
vezetési szemlélethez és irányelvekhez<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jelentsenek a fenyegetésekkel és erőszakkal<br />
kapcsolatos irányelveikről és gyakorlatukról, amelyek célja a munkatársak és családjaik, valamint<br />
a közösség tagjainak segítése pl. a következő esetekben:<br />
• támadás és agresszió (verbális vagy fizikai) az ügyfelek vagy mások részéről;<br />
• bankrablás (pl. emberrablás) és<br />
• bűncselekményekre vonatkozó jogszabályi jelentéstételi kötelezettségek (pl. pénzmosás,<br />
terrorizmus).<br />
Az irányelvek és gyakorlatok magukban foglalják az oktatást, képzést, tanácsadást, megelőzést,<br />
valamint a kockázatkezelést célzó programokat.<br />
Az emberi jogokra vonatkozó, a pénzügyi ágazatra jellemző vezetési szemlélet és irányelvek<br />
Szempont<br />
Befektetési<br />
és beszerzési<br />
gyakorlat<br />
Beszámoló<br />
Kiegészítés a HR1-hez<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek számára a „befektetési megállapodás” kiterjed<br />
egy sor finanszírozási megállapodásra, többek között általános banki szerződésekre (pl.<br />
hitelszerződésekre), valamint szerződések és biztosítási megállapodások aláírására.<br />
Vagyonkezelés esetében, az FS11 alatt kell jelenteni minden olyan vizsgálatról, amely egyértelmű<br />
emberi jogi vonatkozásokat tartalmaz.<br />
A kifejezetten emberi jogokkal kapcsolatos irányelvekre és folyamatokra az FS1, FS2, FS3<br />
indikátorok vonatkoznak.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
4
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
A pénzügyi ágazatra jellemző, társadalmi szerepvállalásra vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
Szempont<br />
Indikátor<br />
Társadalmi szerepvállalás indikátorok<br />
Közösség FS13 Kiszolgálási pontok gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő vagy ritkán lakott területeken,<br />
típusonként.<br />
Közösség FS14 A hátrányos helyzetű személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését javító<br />
kezdeményezések.<br />
a pénzügyi ágazatra jellemző, A termékfelelősségre vonatkozó vezetési szemlélet és irányelvek<br />
Szempont<br />
Beszámoló<br />
Termékfelelősségre vonatkozó teljesítmény<br />
Termékek és<br />
szolgáltatások<br />
címkézése<br />
FS15 A méltányos és felelős termék- és szolgáltatásfejlesztésre, valamint méltányos és felelős<br />
értékesítésre vonatkozó irányelvek.<br />
a pénzügyi ágazatra jellemző, A termékfelelősségre vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
FS<br />
Szempont<br />
Indikátor<br />
Termékfelelősségre vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
Termékek és<br />
szolgáltatások<br />
címkézése<br />
FS16 A pénzügyi tudatosság fejlesztésére irányuló kezdeményezések, célcsoportok szerinti<br />
bontásban.<br />
5<br />
© 2000-2008 GRI
Előszó<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
A fenntartható fejlődés és az<br />
átláthatóság jelentősége<br />
Fenntartható az a fejlődés, amely a „jelen igényeinek<br />
kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját<br />
szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” 1 A társadalom<br />
kulcsfontosságú erejeként minden szervezetnek fontos<br />
szerepe van abban, hogy ezt a célt elérjük.<br />
A példa nélküli gazdasági növekedés korában e cél elérése<br />
azonban inkább vágynak, semmint realitásnak tűnik. A<br />
gazdaság globalizálódásával egy időben, a kereskedelem,<br />
a tudásmegosztás és az új technológiákhoz való<br />
egyszerűbb hozzáférés eredményeként új lehetőségek<br />
nyílnak arra, hogy jólétünket növeljük, és életünk<br />
minőségét javítsuk. E lehetőségek azonban nem mindig<br />
egyenlő mértékben hozzáférhetők a világ növekvő<br />
népességének minden tagja számára. Ezenfelül az<br />
újonnan megnyíló lehetőségek gyakran új kockázatokkal<br />
járnak, amelyek veszélyeztetik környezetünk stabilitását. A<br />
statisztikák, amelyek számos ember életkörülményeinek<br />
javulásáról tanúskodnak, szembe állíthatók a környezet<br />
állapotáról szóló aggasztó információkkal, valamint azzal,<br />
hogy emberek millió éheznek és élnek szegénységben<br />
ma is. Ennek az ellentmondásnak a feloldása a 21. század<br />
legsürgetőbb dilemmája.<br />
A fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú kihívása,<br />
hogy új, innovatív választásokat és gondolkodásmódot<br />
követel. Ahogyan a tudás és a technológia fejlődése<br />
hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, ugyanúgy segítheti<br />
társadalmi kapcsolataink fejlődését, a környezet és a<br />
gazdaság fenntarthatóságának elérését akadályozó<br />
kockázatok, fenyegetések leküzdését is. Az új tudás,<br />
a technológiai, vezetési és közpolitikai innováció<br />
mind kihívást jelentenek a szervezetek számára,<br />
hogy működésüket, termékeiket, az általuk nyújtott<br />
szolgáltatásokat és egyéb, a Földet, az emberiséget,<br />
valamint a gazdaságot befolyásoló tevékenységüket új<br />
alapokra helyezzék.<br />
A kollektív fenntarthatóságunkat érintő kockázatok<br />
és fenyegetések sürgető volta és nagysága, valamint<br />
a rendelkezésre álló választások és lehetőségek<br />
számának növekedése egyaránt szükségessé teszik,<br />
hogy a gazdasági, környezeti és társadalmi hatások<br />
az érintettekkel (stakeholder) folytatott párbeszéd,<br />
a befektetésekkel kapcsolatos döntések és egyéb<br />
piaci kapcsolatok alapvető elemét képezzék. Ahhoz,<br />
hogy ennek az elvárásnak meg tudjunk felelni,<br />
valamint, hogy egyértelműen és nyíltan beszéljünk a<br />
fenntarthatóságról, egy világszerte ismert és használt<br />
keretrendszerre, közös fogalmakra és következetes<br />
nyelv- és indikátorhasználatra van szükség. A globális<br />
jelentéstételi kezdeményezés (Global Reporting<br />
Initiative, GRI) küldetése, hogy erre a szükségletre választ<br />
adjon azzal, hogy megbízható és hiteles keretet nyújt<br />
a <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong>, amelyet<br />
bármekkora méretű, bármely országban és bármely<br />
ágazatban tevékenykedő szervezet használhat.<br />
Az, hogy egy szervezet tevékenységeinek<br />
fenntarthatósága átlátható legyen, nagyon sok érintett<br />
számára fontos, akik közt szerepelnek üzleti, munkaügyi<br />
és civil szervezetek, befektetők, könyvvizsgálók és még<br />
sokan mások. Konzultációs folyamata során a GRI éppen<br />
emiatt támaszkodott mindezen érintett csoportok<br />
szakértőinek véleményére és együttműködésére.<br />
A konzultációk, valamint a gyakorlati tapasztalatok<br />
folyamatosan fejlesztették a jelentéstételi keretrendszert<br />
a GRI alapítása, vagyis 1997 óta. Ez a számos érintett<br />
csoportot bevonó (multi-stakeholder) tanulási folyamat<br />
adta a jelentéstételi keretrendszernek azt a széles körű<br />
elfogadottságot és hitelességet, amelyet ma élvez.<br />
FS<br />
1<br />
ENSZ <br />
Közös Jövőnk Jelentés, Oxford University Press, 1987,<br />
43. oldal<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
6
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Bevezető a pénzügyi<br />
szolgáltatásokat nyújtók számára<br />
FS<br />
A pénzügyi szolgáltatások üzletágai<br />
Az ágazati kiegészítés kidolgozásakor a pénzügyi<br />
ágazatot négy kategóriára osztottuk, amelyek a<br />
következők: lakossági üzletág, kereskedelmi és vállalati<br />
üzletág, portfólió- és vagyonkezelés, valamint biztosítás.<br />
Ezekre az ágazati kiegészítésben alapüzletágakként<br />
hivatkozunk. Az alábbi táblázat bemutatja azokat a<br />
definíciókat, amelyeket a fejlesztési folyamat során az<br />
egyes üzletágakkal kapcsolatban kidolgoztunk.<br />
1. táblázat: A pénzügyi ágazat üzletágai<br />
FS<br />
Kategória<br />
Lakossági üzletág<br />
Kereskedelmi és<br />
vállalati üzletág<br />
Vagyonkezelés<br />
Biztosítás<br />
Meghatározás<br />
Ebbe a kategóriába tartoznak a napi pénzügyekkel kapcsolatos banki tevékenységek,<br />
ideértve a magánszemélyek számára nyújtott lakossági és kereskedelmi banki<br />
szolgáltatásokat. Továbbá ide tartoznak a kiemelt ügyfelek számára nyújtott vagyonkezelési<br />
és portfóliókezelési szolgáltatások (egyedi vagy szabályalapú módon) is. Ide tartozhatnak<br />
a mindennapos tranzakciók, munkabér-átutalások, kis összegű hitelek, valutaváltás,<br />
származékos ügyletek stb. magánszemélyek üzleti ügyeihez kapcsolódóan.<br />
Ebbe a kategóriába tartozik minden vállalat/szervezet számára nyújtott szolgáltatás, függetlenül<br />
azok méretétől. Többek között kereskedelmi és vállalati ügyletek, projekt- és strukturált<br />
finanszírozás, kkv-kkal folytatott tranzakciók, az államnak, ill. állami intézményeknek nyújtott<br />
pénzügyi szolgáltatások. Ide tartozik még a vállalati üzleti tanácsadás, vállalategyesítés és<br />
-felvásárlás, tőke- és hitelpiaci, valamint a tőkeáttételes finanszírozás (tranzakciók finanszírozása).<br />
Nem tartoznak ide a magánszemélyek számára nyújtott szolgáltatások (ld. a lakossági üzletágat).<br />
Ez a kategória a tőke harmadik személy részére történő kezelését fedi le. Ezt a tőkét az<br />
eszközosztályok széles körében fektetik be, beleértve a részvényeket, a kötvényeket, a készpénzt,<br />
az ingatlant, a nemzetközi részvényeket, a nemzetközi kötvényeket és az alternatív eszközöket<br />
(pl. privát tőketársaságok, kockázati tőketársaságok, fedezeti alapok) is. A meghatározás<br />
magában foglalja a befektetési banki tevékenységet is, beleértve a részvények és származékos<br />
részvényügyletek, továbbá a kötvény jellegű eszközök, közöttük a kötvények, hiteleszközök,<br />
hitelek, hitelportfóliók és származékos hitelügyletek terén folytatott kereskedést is.<br />
Ebbe a kategóriába tartoznak a lakosság és vállalatok munkavállalói számára közvetlenül<br />
vagy független pénzügyi tanácsadókon keresztül nyújtott nyugdíjbiztosítások és<br />
életbiztosítások. Ide tartoznak továbbá a vállalatok és magánszemélyek számára nyújtott<br />
termék- és szolgáltatásbiztosítások, továbbá a viszontbiztosítási szolgáltatások.<br />
7<br />
© 2000-2008 GRI
A <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong><br />
készítésének áttekintése<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
• a teljesítmény alakulásának időbeli összehasonlítása<br />
a szervezeten belül, valamint más szervezetekkel.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés célja<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés készítése az a gyakorlat,<br />
amelynek során a szervezet a fenntartható fejlődés<br />
elérése érdekében méri teljesítményét, és azt – az<br />
elszámoltathatóság igényét teljesítve – nyilvánosságra<br />
hozza a belső és külső érintetti csoportok számára. A<br />
„<strong>fenntarthatósági</strong> jelentés készítése” átfogó fogalom,<br />
amelynek szinonimája minden olyan kifejezés, amely a<br />
gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat bemutató<br />
beszámoló készítésére és nyilvánosságra hozatalára<br />
vonatkozik: pl. hármas teljesítményértékelés (triple<br />
bottom line), jelentés a vállalati felelősségvállalásról.<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentésnek kiegyensúlyozott és<br />
méltányos képet kell adnia a jelentéstevő szervezet<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> teljesítményéről úgy, hogy annak<br />
pozitív és negatív elemeit is közzéteszi.<br />
A GRI jelentéstételi keretrendszer alapján készült<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> a jelentéstételi időszakra<br />
vonatkozó kötelezettségvállalásokat, stratégiát és vezetési<br />
irányelvekkel kapcsolatos eredményeket teszik közzé. A<br />
<strong>jelentések</strong>et többféle célra is fel lehet használni, például:<br />
• a <strong>fenntarthatósági</strong> teljesítmény összehasonlítása<br />
(benchmarking) és értékelése a vonatkozó<br />
jogszabályok, normák, viselkedési kódexek,<br />
teljesítményre vonatkozó szabványok és önkéntes<br />
kezdeményezések alapján;<br />
• annak bemutatása, hogy a szervezet miként<br />
befolyásolja a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos<br />
elvárásokat, valamint az ilyen létező elvárások hogyan<br />
és mennyiben befolyásolják a szervezetet; továbbá<br />
A GRI jelentéstételi keretrendszer<br />
bemutatása<br />
A GRI jelentéstételi keretrendszer minden dokumentuma<br />
az érintettek bevonásával zajló egyeztető folyamat<br />
eredménye. A részt vevő érintettek körében megtalálhatjuk<br />
többek között az üzleti élet, a befektetők, a munkavállalók,<br />
a civil társadalom, a könyvelők, valamint a tudományos<br />
élet képviselőit. A jelentéstételi keretrendszer minden<br />
dokumentuma állandó tesztelés és folyamatos fejlesztés<br />
alatt áll.<br />
A GRI jelentéstételi keretrendszer célja, hogy általánosan<br />
elfogadott keretet adjon a szervezetek gazdasági,<br />
környezeti és társadalmi teljesítményéről szóló <strong>jelentések</strong><br />
el<strong>készítéséhez</strong>. Felépítése lehetővé teszi, hogy bármekkora<br />
méretű szervezet, bármely szektorban vagy helyszínen<br />
tevékenykedik is, használni tudja. A kisvállalatoktól kezdve a<br />
kiterjedt és több helyszínen működő szervezetekig nagyon<br />
sokféle szervezet számára fontos gyakorlati szempontokat<br />
vesz figyelembe. A GRI jelentéstételi keretrendszer általános<br />
és ágazatokra jellemző tartalommal is rendelkezik, amellyel<br />
a világ minden tájáról származó érintettek széles csoportja<br />
értett egyet, és talált a szervezetek <strong>fenntarthatósági</strong><br />
teljesítményével kapcsolatban alkalmazhatónak.<br />
Az <strong>Útmutató</strong> a <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong><br />
(röviden: útmutató) ismerteti azokat az elveket, amelyek<br />
meghatározzák a jelentés tartalmát, és biztosítják a<br />
közölt információk minőségét. Tartalmaz ezenkívül egy<br />
standard adatközlésekről szóló részt, amely felsorolja a<br />
teljesítményindikátorokat és egyéb közlendő adatokat,<br />
valamint található benne egy fejezet a jelentéskészítéshez<br />
kapcsolódó egyéb technikai megfontolásokról.<br />
FS<br />
1. ábra: A GRI jelentéstételi keretrendszer<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
8
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Az útmutatóban található minden egyes teljesítményindikátorra<br />
vonatkozóan léteznek indikátorprotokollok.<br />
Ezek tartalmazzák az indikátorok meghatározását,<br />
útmutatást arról, hogy hogyan kell a szükséges<br />
információt összegyűjteni, valamint biztosítják, hogy<br />
minden jelentéstevő ugyanúgy értelmezze őket. Az<br />
útmutató felhasználóinak az indikátorprotokollokat is<br />
alkalmazniuk kell.<br />
A GRI útmutató bemutatása<br />
Az <strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong><br />
c. kiadvány a következő részekből épül fel: jelentéstételi<br />
alapelvek, iránymutatás a <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong>, továbbá<br />
standard adatközlések (beleértve a teljesítményindikátorokat<br />
is). Mindegyik rész egyforma súlyú, és egyaránt fontos.<br />
1. rész – Jelentéstételi alapelvek és útmutatás<br />
FS<br />
Az Ágazati kiegészítések c. anyagok magyarázatot és<br />
iránymutatást adnak ahhoz, hogy miként kell egy adott<br />
ágazatban használni az útmutatót. Ezenfelül tartalmaznak<br />
az ágazatra jellemző teljesítményindikátorokat is. Az<br />
éppen aktuális ágazati kiegészítést az útmutatóval együtt,<br />
nem pedig helyette kell használni.<br />
A Technikai protokollokat azért hozták létre, hogy<br />
útmutatást adjanak ahhoz, hogyan kell a jelentés<br />
határait megállapítani. Az útmutatóval és az ágazati<br />
kiegészítésekkel együtt kell használni őket, mert olyan<br />
témákkal foglalkoznak, amelyekkel minden jelentéstevő<br />
szervezet szembesül a jelentés készítése során.<br />
Az 1. rész a jelentéskészítési folyamat három leglényegesebb<br />
elemét mutatja be. Célja, hogy segítséget nyújtson a jelentés<br />
tartalmának meghatározásához, így ez a rész a következő<br />
jelentéstételi alapelvekről szól: lényegesség, érintettek<br />
bevonása, <strong>fenntarthatósági</strong> összefüggések, teljesség.<br />
Ezenfelül minden alapelvhez ellenőrzési szempontokat<br />
is megfogalmaz. Az alapelvek és a standard adatközlés<br />
együttes alkalmazása határozza meg a jelentés témáit, és<br />
azt, hogy a jelentésben mely indikátorokat tesszük közzé. Az<br />
ezen részt követő fejezet bemutatja a jelentésben szereplő<br />
információ megfelelő minőségére vonatkozó alapelveket:<br />
az egyensúlyt, az összehasonlíthatóságot, a pontosságot, az<br />
időszerűséget, a megbízhatóságot és az egyértelműséget.<br />
Természetesen a fejezet ezekhez is ad ellenőrzési<br />
szempontokat. Az 1. rész végén útmutatás található a<br />
jelentéstevő szervezetek számára arról, hogy a szervezet<br />
mely egységeit szerepeltessék a jelentésben (azaz hogyan<br />
kell a jelentés határait megállapítani).<br />
2. ábra: A GRI útmutató áttekintése<br />
9<br />
© 2000-2008 GRI
2. rész – Standard adatközlés<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
A GRI útmutató felhasználási szintjei<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
A 2. rész tartalmazza a standard adatközlés azon elemeit,<br />
amelyeknek a <strong>fenntarthatósági</strong> jelentésben szerepelniük<br />
kell. Az útmutató meghatározza azt az információt,<br />
amely a legtöbb szervezet és érintett számára lényeges<br />
és fontos, a standard adatközlés három fő csoportjában:<br />
• Bemutatás: azok az információk, amelyek a szervezet<br />
teljesítményének megértéséhez szükséges hátteret<br />
és környezetet megadják. Ide tartozik tehát a<br />
stratégia, a cégbemutatás és a vezetési struktúra<br />
bemutatása.<br />
• Vezetési szemlélet és irányelvek: azok az<br />
információk, amelyek bemutatják, hogy a szervezet<br />
hogyan közelít meg egy konkrét témát. Mindez<br />
azért szükséges, hogy a jelentés megfelelő hátteret<br />
adjon egy sajátos területhez tartozó teljesítmény<br />
értelmezéséhez.<br />
• Teljesítményindikátorok: azon indikátorok,<br />
amelyek összehasonlítható információt adnak<br />
a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi<br />
teljesítményéről.<br />
Az útmutató használata<br />
Hogyan kezdjük el?<br />
Minden szervezetet (magánvállalkozást, állami vagy<br />
társadalmi szervezetet) arra bíztatunk, hogy jelentéseit<br />
ezen útmutató alapján készítse el, függetlenül attól, hogy<br />
kezdő vagy már tapasztalt jelentéstevő, milyen méretű,<br />
vagy mely ágazatban működik, illetve hogy hol található<br />
működésének színtere. A jelentés különböző formájú<br />
lehet: nyomtatott vagy honlapon közzétett, önmagában<br />
kiadott vagy az éves pénzügyi jelentéshez kapcsolódó.<br />
Az első lépés a jelentés tartalmának meghatározása.<br />
Az 1. rész ebben nyújt segítséget. Lesz olyan szervezet,<br />
amelyik úgy dönt, hogy jelentésében a kezdetektől fogva<br />
a GRI útmutató által ajánlott teljes tartalmat lefedi, mások<br />
inkább amellett döntenek, hogy a legkézenfekvőbb<br />
területekkel és a legkönnyebben megvalósítható<br />
feladatokkal kezdenek, és fokozatosan vonják be a többi<br />
területet. Minden jelentéstevő szervezetnek körül kell<br />
határolnia, hogy milyen területekre terjed ki a jelentés,<br />
valamint érdemes azt is jelezni, hogy a jövőben mely<br />
területekre szeretnék még kiterjeszteni a jelentés határait.<br />
A jelentés elkészítése után a GRI jelentéstételi keretrendszer<br />
használatának részeként a jelentéstevő szervezeteknek<br />
meg kell határozniuk, hogy milyen szinten alkalmazták<br />
a keretrendszert. Ehhez a „GRI megfelelési szintek” nevű<br />
kritériumrendszer ad segítséget. Célja, hogy:<br />
• a jelentés olvasói számára váljék egyértelművé,<br />
hogy a jelentés milyen mértékben vette figyelembe<br />
a GRI útmutató és a jelentéstételi keretrendszer<br />
ajánlásait.<br />
• A jelentés készítői ennek alapján tudni fogják, hogy<br />
a jövőben hogyan terjeszthetik ki folyamatosan a<br />
jelentéstételi keretrendszer alkalmazását, hogy idővel<br />
a jelentés egésze erre épülhessen.<br />
A megfelelési szintre vonatkozó nyilatkozat<br />
egyértelműen megjelöli, hogy a jelentés elkészítése<br />
során milyen mértékben alkalmazták a GRI jelentéstételi<br />
keretrendszer elemeit. Hogy a rendszer a teljesen<br />
kezdők, a haladók és a már tapasztalt jelentéstevők<br />
igényeit is kielégítse, három jelentéstételi szintet<br />
különböztetünk meg. Ezeket C, B és A szintnek nevezzük.<br />
A szintek a jelentéstételi kritériumrendszer egyre<br />
növekvő mértékű alkalmazását és kiterjesztését jelzik.<br />
Ha külső tanúsítást is alkalmaz egy szervezet, besorolása<br />
mellé tehet egy pluszjelet (+) is (pl. C+, B+, A+). 2<br />
A szervezetek önmagukat sorolják be a fentebb bemutatott<br />
megfelelési szintek valamelyikére annak alapján, hogy saját<br />
maguk miként ítélik meg a GRI útmutató felhasználásának<br />
szintjét.<br />
Azonfelül, hogy besorolják magukat, a szervezetek a<br />
következő lehetőségek egyikét vagy mindegyikét is<br />
választhatják:<br />
• Felkérnek egy tanúsító szervezetet, hogy<br />
véleményezze önbesorolásukat.<br />
• Felkérik a GRI-t, hogy ellenőrizze önbesorolásuk<br />
helyességét.<br />
További információ a megfelelési szintekről a jelen<br />
útmutatóba befűzött mellékletként található (nyomtatott<br />
verzió esetén), vagy elérhető az interneten a www.<br />
globalreporting.org honlapon.<br />
FS<br />
2<br />
További információ a tanúsításról az Általános<br />
megjegyzések a jelentéskészítéssel kapcsolatban c.<br />
fejezetben található.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
10
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Értesítés az útmutató használatáról<br />
A GRI ezúton kéri, hogy azok a szervezetek, amelyek<br />
jelentésük el<strong>készítéséhez</strong> az útmutatót vagy a GRI<br />
jelentéstételi keretrendszer egyéb elemeit használták,<br />
értesítsék erről a GRI-t jelentésük kiadásával egy időben.<br />
Ennek az alább felsorolt módokon tehetnek eleget:<br />
1. rész: A jelentés tartalmának,<br />
minőségének és határainak meghatározása<br />
Ez a rész bemutatja a jelentéstétel alapelveit, valamint<br />
útmutatást ad a jelentés tartalmának meghatározásához,<br />
a jelentett információ minőségének biztosításához, és<br />
segít megállapítani a jelentés határait is.<br />
FS<br />
• A szervezet egyszerűen küldjön értesítést a GRInek,<br />
amelyhez mellékelje a jelentés nyomtatott és/<br />
vagy elektronikus példányát.<br />
• Regisztrálják jelentésüket a GRI internetes<br />
adatbázisában.<br />
• Kérjék fel a GRI-t, hogy ellenőrizze a megfelelési<br />
szinttel kapcsolatos önbesorolásukat.<br />
A jelentés értékének maximalizálása<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés készítése egy élő folyamat<br />
és eszköz, amely nem a nyomtatott, illetve elektronikus<br />
dokumentum elkészítésével kezdődik és fejeződik<br />
be. Fontos, hogy a jelentés egy tágabb folyamatba<br />
illeszkedjék, amelynek része a szervezet stratégiájának<br />
kialakítása, a végrehajtási tervek megvalósítása, valamint<br />
az eredmények értékelése is. A jelentéskészítés a<br />
szervezet teljesítményének megalapozott értékelését<br />
teszi lehetővé, és támogathatja a teljesítmény<br />
folyamatos időbeli javulását is. Ezeken kívül arra is<br />
eszközt ad, hogy az értékelési folyamatba bevonjuk<br />
az érintetteket is, és e módon a szervezeti folyamatok<br />
szempontjából hasznos információt gyűjtsünk.<br />
A jelentéskészítésre vonatkozó útmutatás bemutatja<br />
azt, hogy a jelentéstevő szervezetek milyen lépéseket<br />
tehetnek, vagy milyen lehetőségek közül választhatnak,<br />
amikor eldöntik azt, hogy mit is tartalmazzon a jelentés.<br />
Ezenkívül a fejezet információt tartalmaz arról, hogy a GRI<br />
jelentéstételi keretrendszert hogyan érdemes és milyen<br />
szempontok alapján kell használni. Abban is segítséget<br />
nyújt, hogy egy szervezet miként határozza meg a jelentés<br />
tartalmát, és hogyan állapítsa meg annak határait.<br />
A jelentéstételi alapelvekről szóló rész meghatározza,<br />
hogy milyen eredményei legyenek a jelentésnek, illetve<br />
segíti a jelentéstételi folyamat során szükségessé váló<br />
döntések meghozatalát olyan területeken, mint például<br />
a témák és az indikátorok kiválasztása és meghatározása.<br />
Mindegyik alapelvnél szerepel egy meghatározás, némi<br />
magyarázat, valamint olvashatók ellenőrzési szempontok,<br />
hogy a jelentéstevő szervezet értékelni tudja, mennyiben<br />
használja az adott alapelvet. Az ellenőrzési szempont<br />
bemutatásának célja, hogy az önértékelést segítsék,<br />
nem pedig az, hogy részletekbe menően meghatározzák<br />
az adatközlés milyenségét. Ahhoz azonban hivatkozási<br />
pontot adnak, hogy a szervezet megmagyarázza az<br />
alapelvek alkalmazásával kapcsolatos döntéseit.<br />
Az alapelvek együttes alkalmazásának célja, hogy segítse<br />
az átláthatóság elérését. Az átláthatóság az az érték és<br />
cél, amely a <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> készítésének<br />
minden szempontból az alapját képezi. Az átláthatóság<br />
a témához tartozó információ átfogó közlése, olyan<br />
indikátorok használata, amelyek a hatásokat megfelelően<br />
jellemzik, s amelyek alapján az érintettek döntéseket<br />
tudnak hozni. Az átláthatóság feltétele ezenfelül, hogy<br />
a szervezet a jelentésében teljes egészében bemutassa<br />
az információkhoz, adatközléshez és indikátorokhoz<br />
kapcsolódó folyamatokat, eljárásokat és feltevéseket is.<br />
Az alapelvek két csoportba sorolhatók:<br />
• az első csoportba tartoznak azok, amelyek<br />
segítségével a jelentéstevő szervezet meghatározza<br />
a jelentés témaköreit és az indikátorokat;<br />
• a második csoportba pedig azok, amelyek a<br />
jelentett információ minőségét és megfelelő<br />
bemutatását biztosítják.<br />
11<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Az alapelvek azért szerepelnek így, hogy feladatuk és<br />
funkciójuk egyértelmű legyen, de a csoportosítás nem<br />
kívánja mereven rögzíteni alkalmazásukat. Minden<br />
alapelv döntések sorát tudja segíteni, így hasznosnak<br />
bizonyulhatnak olyan kérdések megfontolásában is, amelyek<br />
túlmutatnak a jelentés tartalmának meghatározásán vagy a<br />
jelentett információ minőségének biztosításán.<br />
1.1 A jelentés tartalmának meghatározása<br />
Ahhoz, hogy a szervezet teljesítményéről kiegyensúlyozott<br />
és pontos képet kapjunk, meg kell határozni azt, hogy mi<br />
szerepeljen a jelentésben. Ennek során mérlegelni kell<br />
a szervezet célját, tapasztalatait, valamint az érintettek<br />
ésszerű elvárásait. Mindezek fontos kiindulási pontot<br />
szolgáltatnak ahhoz, hogy eldöntsük, mit tartalmazzon a<br />
jelentés.<br />
Útmutatás a jelentés tartalmának<br />
meghatározásához<br />
Az alábbiakban bemutatjuk a GRI jelentéstételi<br />
keretrendszer használatát meghatározó megközelítést.<br />
• Ezután, a minden alapelvnél megfogalmazott<br />
értékelési szempontok segítségével, válasszuk ki,<br />
hogy melyek azok a témakörök és indikátorok,<br />
amelyek lényegesek, és ezért szerepelniük kell a<br />
jelentésben. 3<br />
• Az alapelvek figyelembevételével állítsuk<br />
fontossági sorrendbe a kiválasztott témaköröket,<br />
és döntsük el, hogy melyek kapjanak nagyobb<br />
hangsúlyt.<br />
• Azok a módszerek és eljárások, amelyek<br />
segítségével a lényegességet értékeljük<br />
• szervezetenként különbözzenek, valamint a<br />
szervezet maga határozhatja meg őket;<br />
• mindig vegyék figyelembe azt az útmutatást és<br />
azokat az ellenőrzési szempontokat, amelyeket<br />
a GRI jelentéstételi alapelvek tartalmaznak; és<br />
• legyenek nyilvánosak.<br />
• Azonosítsuk azokat a témaköröket és kapcsolódó<br />
indikátorokat, amelyek a jelentés szempontjából<br />
lényegesek úgy, hogy a lényegesség, az érintettek<br />
bevonása és a <strong>fenntarthatósági</strong> összefüggések<br />
alapelveinek szempontjából is ismételten (iteratíve)<br />
megvizsgáljuk őket, valamint figyelembe vesszük<br />
a jelentés határainak megállapításával kapcsolatos<br />
útmutatást is.<br />
• A témakörök azonosításakor vegyünk figyelembe az<br />
indikátorokkal kapcsolatos valamennyi szempontot,<br />
amely a GRI útmutatóban, valamint a vonatkozó<br />
ágazati kiegészítésekben szerepel. Ezenkívül<br />
vegyünk figyelembe minden olyan témakört is,<br />
amely a jelentés szempontjából lényeges lehet.<br />
A megközelítés alkalmazása során:<br />
• tegyünk különbséget az alap- és a kiegészítő<br />
indikátorok között. Minden indikátort a GRI<br />
számos érintettet bevonó egyeztető folyamatainak<br />
során választottak ki. Alapindikátoroknak azokat<br />
minősítették, amelyek a legtöbb szervezet számára<br />
lényegesek. Ezért minden szervezet jelentésében<br />
szerepelniük kell, ha csak a jelentéstételi alapelvek<br />
figyelembevételével a szervezet nem azt<br />
állapította meg, hogy számára nem relevánsak.<br />
Az alapindikátorokon kívül is lehetnek olyan<br />
indikátorok, amelyek lényegesek.<br />
FS<br />
3. ábra: A jelentés tartalmára vonatkozó alapelvek<br />
3 <br />
„A szervezeti bemutatása” cím alatt felsorolt GRI indikátorok<br />
(1-4) minden jelentéstevő szervezetre vonatkoznak.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
12
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
• Az ágazati kiegészítések végső verziójában szereplő<br />
indikátorok is alapindikátorok, használatukra<br />
ugyanazok a megfontolások vonatkoznak, mint az<br />
útmutatóban található egyéb alapindikátorokra.<br />
• A jelentésben található minden egyéb információnak<br />
(pl. a szervezetre vonatkozó sajátos indikátoroknak)<br />
meg kell felelniük a jelentéstételi alapelveknek, és<br />
használatukat a GRI standard adatközlésre vonatkozó<br />
alaposságnak és pontosságnak kell jellemeznie.<br />
• A teljesség alapelvét alkalmazva ellenőrizzük, hogy<br />
a jelentésbe foglalandó információk és a jelentés<br />
határai megfelelőek-e.<br />
Jelentéstételi alapelvek a jelentés tartalmának<br />
meghatározásához<br />
Minden jelentéstételi alapelv meghatározásból,<br />
magyarázatból és ellenőrzési szempontokból épül fel,<br />
amelyek segítik az alapelvek alkalmazását. Az ellenőrzési<br />
szempontok célja, hogy segítsék az önellenőrzést, nem<br />
pedig az, hogy a szervezet ezeket követve jelentsen.<br />
Az alapelveket a tartalom meghatározására vonatkozó<br />
útmutatóval együtt kell alkalmazni.<br />
Lényegesség<br />
A jelentésben található információk olyan témaköröket<br />
és indikátorokat fedjenek le, amelyek megfelelően<br />
tükrözik a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi<br />
hatásait, vagy alapvetően befolyásolhatják az érintettek<br />
értékelését és döntéseit.<br />
FS<br />
Magyarázat: A szervezetek nagyon sokféle témakör<br />
közül választhatják ki, hogy mi kerüljön be a jelentésbe. A<br />
lényeges témakörök és indikátorok közé azok tartoznak,<br />
amelyek (1) ésszerűen megmagyarázható módon fontosak<br />
a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak<br />
meghatározása szempontjából, vagy (2) befolyásolják<br />
az érintettek döntéseit, és emiatt kell a jelentésben<br />
szerepelniük. A lényegesség az a küszöbérték, amely felett<br />
egy téma vagy indikátor kellően fontos ahhoz, hogy a<br />
jelentésben szerepeljen. A küszöbértéken felül azonban<br />
nem minden témakör lesz egyformán fontos, s a témakörök<br />
és indikátorok egymáshoz viszonyított fontosságát az dönti<br />
el, hogy a jelentésben hová helyezzük a hangsúlyt.<br />
4. ábra: A lényegesség meghatározása<br />
13<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Egy pénzügyi jelentésben a lényegesség az a küszöbérték,<br />
amely felett az információ befolyásolhatja azoknak –<br />
elsősorban a befektetőknek – a gazdasági döntéseit,<br />
akik a szervezet pénzügyi beszámolóit használják. A<br />
küszöbérték fogalma a <strong>fenntarthatósági</strong> jelentésben is<br />
fontos, de itt a hatások és az érintettek sokkal szélesebb<br />
körét kell figyelembe venni. A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés<br />
készítésében a lényegesség nem kizárólag azokra a<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> témakörökre vonatkozik, amelyeknek<br />
a szervezet szempontjából pénzügyi hatásuk van. Egy<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> jelentésben a lényegesség meghatározása<br />
mindazon gazdasági, környezeti és társadalmi hatások<br />
figyelembevételét jelenti, amelyek átlépik azt a<br />
küszöbértéket, amely felett a szervezet a jelen igényeinek<br />
kielégítése mellett már megfoszthatja a jövő generációit<br />
saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. 4 Ezek<br />
a kérdések nagyon gyakran a szervezet szempontjából<br />
jelentős rövid vagy hosszú távú pénzügyi hatással is bírnak.<br />
Éppen ezért fontosak lesznek azon érintettek számára is,<br />
akiket kizárólag a szervezet pénzügyi helyzete érdekel.<br />
Ahhoz, hogy eldönthessük: egy bizonyos információ<br />
lényeges-e, belső és külső szempontok kombinációjára van<br />
szükség. Olyan szempontokra például, hogy mi a szervezet<br />
küldetése és versenystratégiája, melyek az érintettek által<br />
közvetlenül megfogalmazott megfontolások, melyek az<br />
átfogóbb társadalmi elvárások, illetve mi a szervezet hatása<br />
a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállítói láncra) vagy<br />
utána (pl. a vevőkre) elhelyezkedő egységekre.<br />
A lényegesség értékelésekor figyelembe kell venni a<br />
szervezet által betartandó nemzetközi szabványok és<br />
egyezmények által megfogalmazott alapvető elvárásokat is.<br />
Mindezeket a belső és külső szempontokat figyelembe<br />
kell venni annak értékelésekor, hogy az adott információ<br />
mennyire fontos, és mennyiben tükrözi a jelentős<br />
gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat, valamint,<br />
hogy az érintettek döntéseit milyen mértékben<br />
befolyásolja. 5 Sokféle jól megalapozott módszert<br />
alkalmazhatunk a jelentős hatásokat kiválasztására.<br />
Általánosságban azok a hatások „jelentősek”, amelyeket<br />
a téma szakértői fontosnak tartanak, vagy amelyeket<br />
elfogadott módszerek, pl. hatástanulmány készítése<br />
vagy életciklus-elemzés során annak minősítenek.<br />
Azok a hatások, amelyek elég fontosak ahhoz, hogy<br />
a menedzsment aktívan foglalkozzon velük, nagy<br />
valószínűséggel tekinthetők jelentős hatásnak.<br />
A jelentésnek a leglényegesebb témakörökre vonatkozó<br />
teljesítményhez kapcsolódó információkat kell<br />
kiemelnie. Egyéb releváns témakörök is szerepelhetnek<br />
a jelentésben, de kevesebb figyelmet kell kapniuk. A<br />
jelentésnek be kell mutatnia azt a folyamatot is, amelynek<br />
során a témakörök relatív fontosságát meghatározták.<br />
A lényegesség alapelve – azon kívül, hogy útmutatást<br />
ad a témakörök kiválasztásával kapcsolatban – a<br />
teljesítményindikátorok használatára is vonatkozik.<br />
A teljesítményre vonatkozó adatokat különböző<br />
részletességgel és alapossággal mutathatók be a<br />
jelentésben. Néhány esetben a GRI útmutatást ad azzal<br />
kapcsolatban, hogy milyen részletesen kell bemutatni<br />
az indikátort. Általánosságban véve azonban azt, hogy<br />
mennyire legyen részletes az információ, annak alapján<br />
kell eldöntenünk, hogy mennyire fontos ahhoz, hogy a<br />
szervezet teljesítménye mások számára megítélhető és<br />
összehasonlítható legyen.<br />
Amikor a lényegesnek ítélt témakörökről közlünk<br />
információt, előfordulhat, hogy külső érintettek adatait<br />
is fel kell használnunk. Ezek eltérhetnek azoktól, mint<br />
amelyeket a szervezet mindennapi működése során<br />
használ. Ennek ellenére az információnak szerepelnie kell<br />
a jelentésben, mert így segítheti az érintettek értékelési<br />
és döntéshozatali folyamatait, valamint hozzájárulhat<br />
az érintettekkel folytatott párbeszéd sikeréhez, ami<br />
jelentősen befolyásolhatja a szervezet teljesítményét,<br />
illetve segítheti az érintettek számára különösen fontos<br />
problémák megoldását.<br />
FS<br />
4<br />
ENSZ Közös Jövőnk Jelentés, Oxford University Press, 1987. 43. old<br />
5<br />
További információ az érintettekkel kapcsolatban az érintettek<br />
bevonása alapelv alatt található<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
14
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
Ellenőrzési szempontok<br />
Külső szempontok<br />
Amikor egy témakör lényegességéről hozunk döntést, az<br />
alábbi külső szempontokat kell figyelembe vennünk:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
az érintettek által felvetett, a fenntarthatóság<br />
szempontjából fontos kérdések és témakörök;<br />
az ágazatban felvetődő legfontosabb kérdések és<br />
várható jövőbeli kihívások, amelyeket a partnerek<br />
és versenytársak vetnek fel;<br />
vonatkozó törvények, jogszabályok, nemzetközi<br />
egyezmények és az önkéntes megállapodások<br />
közül azok, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak<br />
a szervezet és érintettjei számára;<br />
elismert szakemberek vagy elfogadott szakértői<br />
szervezetek megalapozott kutatásai során<br />
megállapított <strong>fenntarthatósági</strong> hatások, kockázatok<br />
vagy lehetőségek (pl. globális éghajlatváltozás, HIV-<br />
AIDS, szegénység).<br />
Belső szempontok<br />
Amikor egy témakör lényegességéről hozunk döntést, az<br />
alábbi belső szempontokat kell figyelembe vennünk:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
kulcsfontosságú szervezeti értékek, politikák,<br />
stratégiák, vállalatirányítási rendszerek, célok és<br />
előirányzatok;<br />
azon érintettek érdekei/elvárásai, akik különösen<br />
fontos szerepet játszanak a szervezet sikerességében<br />
(pl. munkavállalók, részvényesek és beszállítók);<br />
a szervezet számára jelentős kockázatok;<br />
azok a kritikus tényezők, amelyek a szervezet<br />
sikerességének feltételei;<br />
a szervezet alapkompetenciái, valamint az a mód,<br />
ahogyan ezek hozzá tudnak, illetve tudnának<br />
járulni a fenntartható fejlődéshez.<br />
A fontossági sorrend megállapítása<br />
R<br />
A jelentés a lényeges témaköröket és indikátorokat<br />
fontossági sorrendben mutassa be.<br />
Érintettek bevonása<br />
A jelentéstevő szervezetnek azonosítania kell az<br />
érintettjeit, valamint a jelentésben be kell mutatnia,<br />
hogy miként vette figyelembe ezen érintettek jogos<br />
elvárásait és érdekeit.<br />
Magyarázat: Az érintettek azok a természetes vagy jogi<br />
személyek, akikre/amelyekre a szervezet tevékenységének,<br />
termékeinek és/vagy szolgáltatásainak jelentős hatása<br />
lehet; valamint akiknek/amelyeknek a cselekvése<br />
befolyásolhatja a szervezet képességét arra, hogy<br />
stratégiáját sikeresen megvalósítsa, és céljait elérje. Ide<br />
tartoznak azok a jogi és természetes személyek, amelyek/<br />
akik a vonatkozó törvények vagy nemzetközi egyezmények<br />
értelmében bárminemű követelésekkel élhetnek a<br />
szervezettel szemben.<br />
Az érintettek közé tartozhatnak azok, akik/amelyek<br />
valamilyen módon a szervezet „befektetői” (pl.<br />
munkavállalók, részvényesek vagy beszállítók), de<br />
azok is, akik nem közvetlenül részei a szervezetnek (pl.<br />
közösségek).<br />
A jelentéskészítés során az érintettek megalapozott<br />
elvárásai és érdekei kulcsfontosságúak sok döntés<br />
meghozatalakor, mint például annak eldöntésében,<br />
hogy mire terjedjen ki a jelentés, hol legyenek a határai,<br />
milyen indikátorokat használjunk, és mely tanúsítási<br />
folyamat mellett döntsünk. A szervezetnek azonban<br />
nem minden érintettje fogja használni a jelentést. Fontos<br />
kihívást jelent ez akkor, amikor azt próbáljuk eldönteni,<br />
hogy a jelentés az érintettek mely specifikus érdekeire/<br />
elvárásaira adjon választ úgy, hogy közben eleget tesz a<br />
minden érintett felé való elszámolási kötelezettségnek.<br />
Néhány döntés meghozatalakor, mint például annak<br />
meghatározásakor, hogy a jelentés mire terjedjen ki, és<br />
hogy hol legyenek a határai, számos érintetti csoport<br />
megalapozott elvárásait és érdekeit kell figyelembe venni.<br />
Lehetnek például olyan érintettek is, akik a jelentéssel<br />
kapcsolatos véleményüket csak megbízott képviselőkön<br />
keresztül tudják kifejezni. Lehetnek olyan érintettek<br />
is, akik a jelentéssel kapcsolatos álláspontjukat nem<br />
kívánják kifejezésre juttatni, hanem a kommunikáció<br />
és érdekegyeztetés egyéb csatornáit választják. Ennek<br />
ellenére a jelentés tartalmának kialakításakor az ő<br />
elvárásaikat és érdekeiket is figyelembe kell venni.<br />
Ugyanakkor más kérdések eldöntésekor, mint például<br />
annak megállapításakor, hogy milyen részletességgel<br />
közöljünk bizonyos adatokat, vagy a különböző érintettek<br />
számára milyen részletes magyarázat szükséges, több<br />
15<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
figyelmet kell fordítanunk azon érintettek kívánságaira,<br />
akik nagy valószínűséggel használni fogják majd<br />
a jelentést. Fontos, hogy ezeknek a döntéseknek a<br />
meghozatalakor alkalmazott eljárást és megközelítési<br />
módot dokumentáljuk.<br />
Az érintettek bevonására alkalmazott eljárások jó eszközök<br />
arra, hogy megértsük méltányolható elvárásaikat és<br />
érdekeiket. Rendszeres tevékenységük részeként a<br />
szervezetek gyakran kezdeményeznek olyan folyamatokat,<br />
amelyek célja az érintettek bevonása. Mindezek nagyon<br />
hasznosak lehetnek abból a szempontból is, hogy a<br />
jelentéssel kapcsolatos döntések meghozatala könnyebb<br />
legyen. Ide tartoznak például azon érintettek bevonásán<br />
alapuló események, amelyek célja, hogy a szervezet a<br />
nemzetközi normáknak megfeleljen, vagy azok, amelyek<br />
a folyamatos szervezeti és üzleti folyamatokat segítik.<br />
Mindezek mellett az érintetteket bevonhatjuk azzal a céllal<br />
is, hogy kifejezetten a jelentés számára szolgáltassanak<br />
információt. Az érintettek bevonásának egyéb módjai<br />
lehetnek még a média, a tudományos közösség vagy<br />
a releváns piaci szereplőkkel és érintettekkel közösen<br />
megvalósított tevékenységek. Mindezek segítenek a<br />
szervezetnek abban, hogy jobban megértse az érintettek<br />
megalapozott elvárásait és érdekeit.<br />
Ahhoz, hogy a jelentés tanúsítható legyen, az érintettek<br />
bevonásának folyamatát dokumentálni kell. Amikor egy<br />
szervezet a jelentéskészítés céljából vonja be az érintettek<br />
csoportjait, fontos, hogy a különböző folyamatok<br />
szisztematikusan kialakított és általánosan elfogadott<br />
megközelítési módokra, módszerekre és elvekre<br />
épüljenek. Ahhoz, hogy a szervezet megértse az érintett<br />
csoportok információigényét, az általánosan alkalmazott<br />
megközelítési módnak megfelelően hatékonynak kell<br />
lennie. A jelentéstevő szervezetnek dokumentálnia kell,<br />
hogy milyen eljárást alkalmazott annak eldöntésére, hogy<br />
mely érintettek véleményét ismerje meg, hogyan és mikor<br />
találkozott velük, és a találkozások hogyan befolyásolták<br />
a jelentés tartalmát, illetve a szervezet fenntartható<br />
fejlődéssel kapcsolatos tevékenységét. Ezeknek a<br />
folyamatoknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy az<br />
érintettektől közvetlen információt gyűjtsenek, valamint<br />
a jogosan támasztott társadalmi elvárásokat azonosítsák.<br />
Előfordulhat, hogy az érintettek egymásnak ellentmondó<br />
véleményt fejtenek ki, vagy egymásnak ellentmondó<br />
elvárásokat fogalmaznak meg, így szükség lesz arra,<br />
hogy a szervezet megmagyarázza, hogy a jelentéssel<br />
kapcsolatos döntéseinek meghozatala során miként<br />
mérlegelte ezeket az elvárásokat és véleményeket.<br />
Ha egy szervezet elmulasztja az érintettek azonosítását<br />
és bevonását, jelentése nem lesz minden érintett<br />
számára megfelelő és hiteles. Ezzel szemben az érintettek<br />
szisztematikus bevonása elősegíti, hogy kedvezően<br />
fogadják a jelentést, valamint növeli annak hasznosságát<br />
is. A megfelelően megtervezett és lebonyolított bevonás<br />
eredménye nagy valószínűséggel egy folyamatos<br />
tanulási folyamat lesz, amelyben a szervezet és külső<br />
partnerei is részt vesznek, valamint ezáltal a szervezet<br />
felelősségteljesebbnek tűnik az érintettjei számára. Az<br />
elszámoltathatóság a szervezet és az érintettek között<br />
lévő bizalmat erősíti, a bizalom pedig növeli a jelentés<br />
megbízhatóságát.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A szervezet ismeri azon érintetteket, akiknek<br />
felelősséggel tartozik.<br />
A jelentés felhasználja az érintettek bevonását<br />
célzó azon folyamat eredményeit, amely része<br />
a szervezet mindennapos tevékenységének,<br />
illetve amelyek felhasználását a jogi és szervezeti<br />
előírások egyébként megkövetelik.<br />
A jelentés felhasználja az érintettek bevonását célzó<br />
azon folyamat eredményeit is, amelyeket kifejezetten<br />
a jelentéskészítés részeként szerveztek meg.<br />
Az érintettek bevonásának folyamata összhangban<br />
van a jelentés kiterjedési körével és határaival.<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
16
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
Fenntarthatósági összefüggések<br />
A jelentés a szervezet teljesítményét úgy mutatja be, hogy<br />
figyelembe veszi a fenntarthatóság tágabb összefüggéseit.<br />
Magyarázat: A teljesítményről szóló információt<br />
összefüggéseiben kell bemutatni. A <strong>fenntarthatósági</strong><br />
jelentés alapvető kérdése az, hogy a szervezet miként<br />
járul hozzá, illetve a jövőben hogyan fog hozzájárulni<br />
a gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek<br />
javulásához, illetve romlásához, fejlődésükhöz, valamint<br />
a kapcsolódó helyi, regionális és globális trendekhez. Ha<br />
a jelentés kizárólag a szervezet teljesítményéről (vagy<br />
hatékonyságáról) szól, nem fog válaszolni erre az alapvető<br />
kérdésre. Ezért a jelentésnek a fenntarthatóság tágabb<br />
szemszögéből kell bemutatnia a szervezet teljesítményét.<br />
Ez azt jelenti, hogy a jelentésnek a szervezet<br />
teljesítményét a környezeti és társadalmi erőforrások által<br />
támasztott határok és követelmények szempontjából<br />
kell elemeznie ágazati, helyi, regionális és globális<br />
szinten. Például, azon felül, hogy a szervezet jelentést<br />
ad ökohatékonyságának trendjéről, bemutathatja azt is,<br />
hogy miként viszonyul a szervezet által kibocsátott összes<br />
szennyezés a regionális ökoszisztéma szennyezést elnyelő<br />
képességéhez.<br />
Legkönnyebben a környezeti kérdések bemutatása<br />
során lehet ezt a megközelítési módot alkalmazni,<br />
például úgy, hogy figyelembe vesszük az erőforráshasználat<br />
és szennyezési szint globális határait. Lehet<br />
azonban társadalmi és gazdasági célkitűzésekre is<br />
vonatkoztatni, például úgy, hogy a társadalmi-gazdasági<br />
fenntarthatósággal kapcsolatos hazai és nemzetközi<br />
célokat veszünk figyelembe, illetve a szervezet<br />
teljesítményét ezekhez viszonyítva mutatjuk be. Dönthet<br />
például úgy egy szervezet, hogy munkavállalóinak<br />
fizetését és szociális juttatásait az adott országban<br />
érvényes minimálbér és átlagkereset függvényében<br />
teszi közzé, vagy annak fényében, hogy a szociális háló<br />
mennyire képes azokon segíteni, akik szegénységben<br />
vagy a létminimum közelében élnek. Azoknak a<br />
szervezeteknek, amelyek több helyszínen, méretben<br />
és ágazatban működnek, meg kell gondolniuk, hogy a<br />
fenntarthatóság szempontjából miként tudják legjobban<br />
bemutatni teljesítményüket. Ehhez szükség lehet arra,<br />
hogy különbséget tegyenek azok között a témák és<br />
tényezők között, amelyeknek globális szintű hatásuk<br />
van (mint például az éghajlatváltozás), és azok között,<br />
amelyek inkább regionális vagy helyi hatással bírnak<br />
(például a közösségfejlesztés). Hasonlóképpen kell<br />
különbséget tenni a különböző tevékenységek trendjei és<br />
hatásai, valamint a teljesítmény különböző helyszíneken<br />
jelentkező hatásai között.<br />
A szervezet saját <strong>fenntarthatósági</strong> és üzleti stratégiája adja a<br />
támpontot a teljesítmény értékeléséhez. A <strong>fenntarthatósági</strong><br />
és a szervezeti stratégia közötti kapcsolatot egyértelművé<br />
kell tenni, ahogyan azt is, hogy milyen kontextusban<br />
mutatjuk be a szervezet teljesítményét.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A szervezetet bemutatja, hogy a fenntartható<br />
fejlődés mit jelent számára, és a jelentés témaköreit<br />
objektív és rendelkezésre álló információ alapján,<br />
valamint a fenntartható fejlődés indikátorainak<br />
tükrében is jellemzi.<br />
A szervezet a teljesítményét a fenntartható<br />
fejlődés tágabb értelemben vett feltételei és céljai<br />
szempontjából is bemutatja, elismert ágazati, helyi,<br />
regionális és/vagy globális kiadványok alapján.<br />
A szervezet a teljesítményét úgy mutatja be, hogy<br />
hatásainak nagyságát és mértékét is megfelelően<br />
kommunikálja, és azok hatókörének érzékeltetéséhez<br />
a földrajzi környezetet megfelelően választja ki.<br />
A jelentés bemutatja, hogy a fenntarthatósággal<br />
kapcsolatos témák miként kapcsolódnak a hosszú<br />
távú szervezeti stratégiához, kockázatokhoz és<br />
lehetőségekhez, beleértve a beszállítói lánccal<br />
kapcsolatos megfontolásokat is.<br />
17<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Teljesség<br />
A lényeges témaköröket és indikátorokat, valamint a<br />
jelentés határait úgy kell megállapítani, hogy a jelentés<br />
lefedje a szervezet jelentős gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi hatásait, valamint lehetővé tegye, hogy az<br />
érintettek értékelni tudják a szervezet jelentéstételi<br />
időszak alatti teljesítményét.<br />
Magyarázat: A teljesség elsősorban a jelentés kiterjedési<br />
körére, határaira és az időkeretre vonatkozik. Ezenkívül<br />
magában foglalhatja az információgyűjtés módját (például<br />
azt, hogy a meghatározott kiterjedési körön belül minden<br />
telephelyről gyűjtöttek-e adatokat), és azt, hogy az<br />
információt megfelelő formában közli-e a szervezet. Ezek<br />
a kérdések a jelentés minőségéhez is kapcsolódnak, ezért<br />
részletesebben a pontosságra és az egyensúlyra vonatkozó<br />
alapelveknél tárgyaljuk őket később, még az 1. részben.<br />
A „kiterjedési kör” arra vonatkozik, hogy a<br />
fenntarthatósággal kapcsolatos különböző témaköröket<br />
milyen mértékben fedi le a jelentés. A jelentésben<br />
található témakörök és indikátorok összességének<br />
elegendő kell lennie arra, hogy tükrözze a szervezet<br />
jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait.<br />
Ezenfelül elegendő információt kell nyújtaniuk az<br />
érintetti értékeléshez is. Ahhoz, hogy egy szervezet<br />
eldöntse, megfelelő mennyiségű információt közölt-e<br />
jelentésében, figyelembe kell vennie az érintettek<br />
bevonását célzó folyamat eredményeit, valamint azokat<br />
a szélesebb körű társadalmi elvárásokat is, amelyek nem<br />
feltétlenül fogalmazódtak meg e folyamat során.<br />
a jelentéstételi időszakban kell bemutatni, amelyben<br />
megtörténtek. Ide tartoznak azok a tevékenységek<br />
is, amelyeknek minimális rövid távú hatásuk van, de<br />
hosszú távon a hatás előre láthatólag felhalmozódik, sőt<br />
kikerülhetetlenné vagy visszafordíthatatlanná válik (pl.<br />
a bioakkumuláció folyamán vagy a perzisztens szerves<br />
szennyezők esetében). Amikor a szervezet különböző<br />
tevékenységeinek jövőbeli (mind pozitív, mind pedig<br />
negatív) hatásainak mértékét becsli meg, fontos, hogy<br />
megfelelően megalapozott számításokra támaszkodjon<br />
a hatás valószínűsíthető mértéke, természete és<br />
kiterjedési köre tekintetében. Bár az ilyenfajta becslések<br />
bizonytalanok, mégis hasznos információt tartalmazhatnak<br />
a döntéshozatal számára, feltéve, hogy a becslés alapjait<br />
és korlátait a jelentéstevő egyértelműen megfogalmazza.<br />
A lehetséges jövőbeli hatások természetének és<br />
valószínűségének közzététele a jelentésben összhangban<br />
van azzal az elvvel, hogy a szervezetnek kiegyenlítetten és<br />
méltányosan kell megjelenítenie gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi teljesítményét.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
A jelentés úgy készült, hogy a jelentést kiadó<br />
szervezet működési határain belül a termelési<br />
folyamatban mind az előtte, mind pedig az utána<br />
elhelyezkedő minden egységet figyelembe vettek,<br />
valamint a jelentés minden olyan információt<br />
lefed, és fontossági sorrendben közöl, amelyeket a<br />
lényegesség, a <strong>fenntarthatósági</strong> összefüggések és<br />
az érintettek szempontjából fontosnak ítéltek.<br />
FS<br />
A „jelentés határai” arra vonatkoznak, hogy a jelentés<br />
mely egységek teljesítményét fedi le (pl. leányvállalatok,<br />
vegyes vállalatok, alvállalkozók). Amikor egy szervezet<br />
megállapítja jelentésének határait, azt kell figyelembe<br />
vennie, hogy mely egységek tartoznak irányítási<br />
körébe (vagyis melyek találhatóak „szervezeti határain”<br />
belül, jellemzően a pénzügyi <strong>jelentések</strong> definícióihoz<br />
kapcsolódóan), illetve, hogy melyekre van befolyással<br />
(vagyis melyek helyezkednek el „működési határain” belül).<br />
Meg kell vizsgálni, hogy mely szervezetekre van hatással<br />
a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállító láncban),<br />
illetve utána (pl. termékeinek és szolgáltatásainak<br />
terjesztői és felhasználói körében) elhelyezkedő egységek<br />
közül. Nem biztos, hogy a határvonalak a jelentetésben<br />
szereplő valamennyi tényező vagy információtípus<br />
esetében ugyanott lesznek.<br />
Az „időkeret” arra utal, hogy az adott jelentéstételi<br />
időszakra vonatkozóan a kiválasztott információnak<br />
teljesnek kell lennie. Amennyire megvalósítható, a<br />
tevékenységeket, eseményeket és hatásokat abban<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentésben minden olyan egység szerepel,<br />
amely a szervezet irányítási körébe tartozik, vagy<br />
amelyet a szervezet jelentősen befolyásol, hacsak a<br />
jelentés nem nyilatkozik ennek ellenkezőjéről.<br />
A jelentésben közölt információ a jelentéstételi<br />
időszak minden lényeges tevékenységét és<br />
eseményét lefedi, és ezek elkerülhetetlen vagy<br />
visszafordíthatatlan jövőbeli hatásaira vonatkozóan<br />
megalapozott becsléseket tartalmaz, amennyiben<br />
ezek a hatások előre láthatóak.<br />
A jelentés nem hagy figyelmen kívül olyan releváns<br />
információkat, amelyek az érintettek értékelését<br />
vagy döntéseit befolyásolhatják, vagy amelyek<br />
jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi<br />
hatásokat tükröznek.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
18
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
1.2 Jelentéstételi alapelvek a jelentés<br />
minőségének biztosításához<br />
A minőség biztosítását szolgáló jelentéstételi<br />
alapelvek<br />
Ez a rész tartalmazza azokat az alapelveket, amelyek<br />
segítségével biztosíthatjuk a jelentésben szereplő<br />
információ minőségét, beleértve az információ<br />
megfelelő formátumát. A jelentésben szereplő<br />
információk összeállításával kapcsolatos döntéseknek<br />
összhangban kell lenniük az alapelvekkel. Az átláthatóság<br />
biztosításához az ebben a részben szereplő valamennyi<br />
alapelv nélkülözhetetlenül fontos. A megfelelő minőségű<br />
információ teszi lehetővé azt, hogy az érintettek<br />
helytállóan tudják megítélni a szervezet teljesítményét, és<br />
ennek függvényében cselekedhessenek.<br />
Egyensúly<br />
Ahhoz, hogy egy szervezetet átfogóan lehessen<br />
értékelni, a jelentésnek a szervezeti teljesítmény pozitív<br />
és negatív vonásait is be kell mutatnia.<br />
Magyarázat: A jelentésnek elfogulatlan képet kell adnia<br />
a szervezet teljesítményéről. A jelentéskészítés során<br />
ezért kerülni kell minden olyan válogatást, kihagyást vagy<br />
bemutatási módot, amelyekről feltételezhető, hogy a jelentés<br />
olvasójának döntését vagy értékelését indokolatlanul vagy<br />
helytelenül befolyásolhatják. A jelentésnek előnyös és<br />
kevésbé előnyös fejleményeket és témaköröket is közölnie<br />
kell olyan mértékben, ahogyan lényegességük az érintettek<br />
döntéseit befolyásolhatja. A jelentésnek egyértelműen<br />
meg kell különböztetnie a tényekre alapozott információt a<br />
jelentéstevő szervezet saját értelmezésétől.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
FS<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentés a szervezet számára kedvező és<br />
kedvezőtlen információt és témaköröket is lefed.<br />
A jelentés olyan formátumban közli az<br />
információkat, hogy az olvasó egyértelműen<br />
láthassa a tendenciák és a teljesítmény évről évre<br />
történő pozitív és negatív változásait.<br />
A jelentés különböző témaköreire helyezett<br />
hangsúly arányos azok relatív fontosságával.<br />
5. ábra: Alepelvek a jelentés minőségének biztosításához<br />
19<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Összehasonlíthatóság<br />
A szervezetnek következetesen kell kiválasztania,<br />
összeállítania és megjelenítenie a jelentésben szereplő<br />
témaköröket és információkat. A jelentésben szereplő<br />
információkat úgy kell bemutatni, hogy az érintettek<br />
meg tudják ítélni a szervezet teljesítményének időbeli<br />
változását, és azt össze is tudják hasonlítani más<br />
szervezetek teljesítményével.<br />
Magyarázat: Az összehasonlíthatóság elengedhetetlen<br />
feltétele a teljesítmény értékelésének. A jelentést használó<br />
érintettek számára fontos, hogy össze tudják hasonlítani<br />
a jelentésben szereplő, a szervezet gazdasági, környezeti<br />
és társadalmi teljesítményére vonatkozó információkat<br />
a szervezet múltbeli teljesítményével, célkitűzéseivel,<br />
és – amennyire ez lehetséges – egyéb szervezetek<br />
teljesítményével is. A következetesség a jelentés<br />
elkészítésében lehetővé teszi a belső és külső érintettek<br />
számára, hogy különféle értékelések, befektetési<br />
döntések, támogatási programok és egyéb hasonló<br />
események során a teljesítményt a szervezet korábbi<br />
teljesítményével, illetve más szervezetek teljesítményével<br />
összehasonlítsák, valamint a fejlődést értékeljék. A más<br />
szervezetekkel történő összehasonlítás során figyelembe<br />
kell venni a méret okozta különbségeket, a földrajzi<br />
elhelyezkedés hatását, és minden egyéb olyan tényezőt,<br />
amely egy szervezet relatív teljesítményét befolyásolhatja.<br />
Ahol ez szükséges, a jelentés készítői mérlegeljék ezen<br />
összefüggések bemutatását, hogy ezzel a jelentés olvasóit<br />
segítsék azoknak a tényezőknek a megértésében, amelyek<br />
az egyes szervezetek teljesítményének különbségére<br />
hatással lehetnek.<br />
Segíti az időbeli összehasonlíthatóságot, ha a <strong>jelentések</strong><br />
készítése során az adatok számítási módja, bemutatási<br />
formája és a kapcsolódó feltételezések bemutatása<br />
következetes. Ahogyan a szervezet és érintettjei számára<br />
a különféle témakörök fontossága az idő előrehaladtával<br />
változik, úgy fog változni a jelentés tartalma is.<br />
Fontos azonban, hogy a lényegesség alapelvének<br />
keretein belül a szervezet következetesen építse fel<br />
jelentéseit. Nemcsak abszolút adatokat (pl. a keletkező<br />
hulladék teljes mennyiségét), de viszonyszámokat<br />
(pl. az egységnyi termékre vonatkoztatott hulladék<br />
mennyiségét) is közölni kell, hogy lehetővé váljék az<br />
analitikus összehasonlítás.<br />
Ha a jelentés határai, kiterjedési köre, a jelentéstételi<br />
időszak hosszúsága vagy a tartalom változik (ide értve a<br />
jelentés kivitelezését, a meghatározásokat és a használt<br />
indikátorokat is), a jelentéstevő szervezet, amennyire<br />
ez lehetséges, az éppen érvényes adatokat a múltbeli<br />
adatoknak megfelelően mutassa be (vagy fordítva). Ez<br />
biztosítja, hogy az információ és az összehasonlítások<br />
továbbra is megbízhatók és értelmezhetők legyenek. Ahol<br />
erre nem kerül sor, a jelentésnek meg kell magyaráznia<br />
ennek okait és a közölt adatokra tett hatását.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentést és a benne közölt adatokat évről évre<br />
össze lehet hasonlítani.<br />
A szervezet teljesítménye összehasonlítható a<br />
megfelelő benchmarkokkal.<br />
A jelentés határaiban, kiterjedési körében, a<br />
jelentéstételi időszak hosszúságában vagy a közölt<br />
tartalomban bekövetkezett minden lényeges<br />
változást egyértelműen azonosítani lehet, és van<br />
rájuk magyarázat.<br />
Ahol rendelkezésre állnak, a jelentés használja<br />
az általánosan elfogadott adatgyűjtési, mérési<br />
és adatbemutatási protokollokat, ide értve a GRI<br />
útmutatóban található indikátorokra vonatkozó<br />
technikai protokollokat.<br />
Ahol releváns, a jelentés használja a GRI ágazati<br />
kiegészítéseket.<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
20
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
Pontosság<br />
A jelentésben szereplő információnak megfelelően<br />
pontosnak és részletesnek kell lennie azért, hogy az<br />
érintettek meg tudják ítélni a jelentéstevő szervezet<br />
teljesítményét.<br />
Magyarázat: A gazdasági, környezeti és társadalmi<br />
kérdésekre és indikátorokra adott válaszokat sokféleképpen<br />
meg lehet adni, leíró (kvalitatív) válaszoktól kezdve<br />
a részletes kvantitatív mérésekig. Az információ<br />
természetének és felhasználóinak ismeretében lehet<br />
kiválasztani azokat a tulajdonságokat, amelyek a<br />
pontosságot meghatározzák. Például a kvalitatív információ<br />
pontosságát nagymértékben meghatározza érthetősége,<br />
részletessége és a bemutatás kiegyensúlyozottsága<br />
az adott jelentés határain belül. Ezzel szemben a<br />
kvantitatív információ pontossága függhet attól, hogy<br />
milyen módszert alkalmaztak az adatok gyűjtéséhez,<br />
összeállításához és elemzéséhez. A pontosság éppen<br />
aktuális mértéke attól is függ, hogy mire akarjuk használni<br />
az információt. Egyes döntések meghozatalához<br />
pontosabb adatokra van szükség, mint mások esetében.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentés feltünteti, hogy mely adatokat mérték.<br />
Az alkalmazott mérési módszereket és számítási<br />
folyamatokat a jelentés megfelelő részletességgel<br />
bemutatja, és azok hasonló eredményekkel<br />
megismételhetők.<br />
Kvantitatív adatok esetében a hibahatár nem<br />
akkora, hogy lényegesen befolyásolja az érintetteket<br />
abban, hogy a közölt teljesítmény alapján megfelelő<br />
döntéseket és következtetéseket tudjanak hozni.<br />
A jelentés feltünteti, hogy mely adatok becslés<br />
eredményei, valamint bemutatja a becsléshez<br />
használt előfeltételezéseket és módszereket, vagy<br />
információt ad arról, hol lehet ezeket megtalálni.<br />
A közölt kvalitatív állítások a jelentésben található<br />
egyéb információ és minden egyéb rendelkezésre<br />
álló bizonyíték alapján is megalapozottak.<br />
Időszerűség<br />
A szervezet rendszeresen készít jelentést, és a jelentett<br />
információ időben nyilvánosságra kerül ahhoz, hogy<br />
segítségével az érintettek megalapozott döntéseket<br />
tudjanak hozni.<br />
Magyarázat: Az információ hasznossága szoros<br />
kapcsolatban van azzal, hogy mikor áll rendelkezésre;<br />
lehetővé teszi-e, hogy az érintettek döntéshozatali<br />
folyamataikba integrálhassák őket. Az időszerűség<br />
vonatkozik arra, hogy milyen gyakorisággal készül<br />
jelentés, valamint arra is, hogy a jelentésben közölt<br />
információk mennyire időszerűek.<br />
Annak ellenére, hogy bizonyos célok eléréséhez az<br />
állandó információszolgáltatás lenne a legmegfelelőbb,<br />
a jelentéstevő szervezetnek el kell köteleznie<br />
magát amellett, hogy rendszeresen, egy pontosan<br />
meghatározott időpontban hozza nyilvánosságra a<br />
gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményére<br />
vonatkozó összesített adatokat. Ahhoz, hogy az<br />
információk összehasonlíthatók legyenek, valamint,<br />
hogy az érintettek rendelkezésére álljanak, a jelentés<br />
publikálásának gyakoriságát és a jelentéstételi időszak<br />
hosszát következetesen kell meghatározni. Az érintettek<br />
döntéshozatalát még inkább megkönnyíti, ha a<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> és a pénzügyi jelentés megjelenésének<br />
időpontjai közt összhang van. A szervezetnek egyensúlyra<br />
kell törekednie a rendszeres információközlés igénye és a<br />
közölt információ megbízhatóságának tekintetében.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentésben szereplő információk a jelentéstételi<br />
időszakra vonatkoznak.<br />
A teljesítményre vonatkozó kulcsfontosságú<br />
információk gyűjtése és közzététele összhangban<br />
van a <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés készítésének<br />
ütemezésével.<br />
A jelentésben (ide értve az internet alapú<br />
<strong>jelentések</strong>et is) közzétett információkkal<br />
kapcsolatban egyértelműen fel van tüntetve,<br />
hogy mely időszakra vonatkoznak, mikor lesznek<br />
frissítve, és mikor voltak utoljára frissítve.<br />
21<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Egyértelműség<br />
A jelentésben közölt információk érthetők és elérhetők a<br />
jelentést használó érintettek számára.<br />
Magyarázat: A jelentésben minden információt<br />
úgy kell bemutatni, hogy az érthető, elérhető és<br />
használható legyen a szervezet különböző érintettjei<br />
számára (függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy<br />
egyéb formában lát-e napvilágost a jelentés). Fontos,<br />
hogy minden érintett különösebb erőfeszítés nélkül<br />
megtalálja a keresett információt. Az információkat olyan<br />
formában kell bemutatni, hogy érthető legyen azok<br />
számára, akik már rendelkeznek alapvető háttértudással<br />
a szervezetről és tevékenységéről. Grafikai megoldások<br />
és összesített táblázatok segíthetnek abban, hogy az<br />
információ mindenki számára könnyebben érthető<br />
legyen. A jelentésben közölt információ részletezettsége<br />
is befolyásolhatja a jelentés érthetőségét, például ha<br />
sokkal több vagy sokkal kevesebb részletet közöl, mint<br />
amit az érintettek elvárnának.<br />
Tests:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentés éppen olyan részletességgel közöl<br />
információt, mint azt az érintettek megkívánják, de<br />
sehol sem túlzottan aprólékos.<br />
Az érintettek különösebb erőfeszítés nélkül meg<br />
tudják találni a kívánt információt tartalomjegyzék,<br />
térképek, kereszthivatkozások (linkek) és egyéb<br />
eszközök segítségével.<br />
A jelentés kerüli az olyan szakkifejezéseket,<br />
mozaikszavakat vagy szakmai zsargont, amely<br />
nehezítené az érintettek számára a megértést,<br />
és ahol erre szükség van, magyarázattal szolgál<br />
vagy az éppen aktuális fejezet részeként, vagy<br />
szójegyzékben.<br />
A jelentésben közölt adatok és információk<br />
az érintettek rendelkezésére állnak, különös<br />
tekintettel azokra, akiknek speciális hozzáférési<br />
igényeik vannak (pl. megváltozott képességűek,<br />
nyelvi vagy technológiai nehézségekkel<br />
küszködők).<br />
Megbízhatóság<br />
A jelentés készítése során felhasznált információkat úgy<br />
gyűjtötték, és a készítés során alkalmazott eljárásokkal<br />
együtt úgy dokumentálták, elemezték és tették közzé,<br />
hogy ellenőrizhető legyen, valamint, hogy biztosítsa az<br />
információ minőségét és lényegességét.<br />
Magyarázat: Az érintetteknek bízniuk kell abban,<br />
hogy a jelentésben szereplő adatok valósághű volta<br />
ellenőrizhető, és a készítői megfelelőképpen figyelembe<br />
vették a jelentéstételi alapelveket. A jelentésben szereplő<br />
információkat és adatokat belső ellenőrzésnek vagy olyan<br />
dokumentumnak kell megerősítenie, amelyet olyanok is<br />
ellenőrizhetnek, akik a jelentés elkészítésében nem vettek<br />
részt. A teljesítménnyel kapcsolatos olyan adatközlések,<br />
amelyeket nem támasztanak alá adatok és bizonyítékok,<br />
nem szerepelhetnek egy <strong>fenntarthatósági</strong> jelentésben<br />
– kivéve, ha nagyon lényeges információt tartalmaznak,<br />
és a jelentés egyértelmű magyarázatot tud adni minden<br />
felmerülő bizonytalansági tényezőre. A jelentés készítését<br />
támogató döntéshozatali folyamatot is dokumentálni kell<br />
úgy, hogy a kulcsfontosságú döntések alapjául szolgáló<br />
információkat meg lehessen vizsgálni (például azokat<br />
az eljárásokat, amelyek alapján a jelentés tartalmát,<br />
határait és az érintettek részvételét meghatározták). Az<br />
információs rendszerek létrehozásakor a jelentéstevő<br />
szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy azok külső<br />
ellenőrzés vagy tanúsítási folyamat tárgyát képezhetik.<br />
Ellenőrzési szempontok:<br />
R<br />
R<br />
R<br />
R<br />
A jelentés világosan meghatározza a külső<br />
tanúsítás hatókörét és kiterjedését.<br />
A szervezet meg tudja jelölni a jelentésben közölt<br />
információk eredeti forrását.<br />
A szervezet hitelt érdemlően bizonyítani tudja a<br />
jelentésben szereplő feltételezéseket és komplex<br />
számításokat.<br />
Az eredeti adatok és információk birtokosának<br />
értelmezése rendelkezésre áll, amelynek alapján<br />
tanúsítható, hogy az adatok és információk<br />
pontossága az elfogadható hibahatárok közé esik.<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
22
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
1.3 Útmutatás a jelentés határainak<br />
megállapításához 6<br />
Egy szervezetnek, azzal párhuzamosan, hogy meghatározza<br />
a jelentés tartalmát, döntenie kell arról is,<br />
hogy mely egységek (pl. leányvállalatok és vegyes<br />
vállalatok) teljesítménye fog szerepelni a jelentésben. A<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> jelentésben azoknak az egységeknek<br />
kell szerepelniük, amelyek a szervezet irányítási jogkörébe<br />
tartoznak, vagy amelyekre jelentős befolyást gyakorol<br />
a termelési folyamatban előtte (pl. a beszállítói lánc)<br />
vagy utána (pl. a forgalmazók és vevők) elhelyezkedő<br />
szervezetekkel fennálló kapcsolataiban és e kapcsolatain<br />
keresztül.<br />
A jelentés határainak megállapításakor a következő<br />
definíciókat kell figyelembe venni 7 :<br />
• Irányítási jogkör: az a jogkör, hogy a szervezet valamely<br />
vállalkozás pénzügyi és működési politikáját irányítja<br />
azért, hogy annak tevékenységéből a szervezetnek<br />
előnyei származzanak.<br />
• Jelentős befolyás: az a jogkör, hogy a szervezet részt<br />
vesz egy egység pénzügyi és működési döntéseinek<br />
meghozatalában, de nincs felhatalmazása azok<br />
meghatározására.<br />
A jelentés határaira vonatkozó alábbi útmutatás a jelentés<br />
egészére, valamint az egyes teljesítményindikátorokra is<br />
vonatkozik.<br />
Nem kell azonos módon jelenteni minden egységről,<br />
amely a jelentés határain belül helyezkedik el. Az, hogy egy<br />
bizonyos egységet hogyan szerepeltetünk a jelentésben,<br />
azon múlik, hogy milyen mértékben tartozik a szervezet<br />
irányítása alá, illetve a szervezetnek mekkora befolyása van<br />
rá. Fontos szempont az is, hogy az adat vagy információ<br />
a működési teljesítményre, a vezetés teljesítményére<br />
vonatkozik-e, vagy narratív/leíró. A jelentés határainak<br />
megállapításával kapcsolatos útmutatás azt is figyelembe<br />
veszi, hogy a különféle kapcsolatok különböző szintű<br />
információ-hozzáférést tesznek lehetővé, valamint<br />
különbözőképpen befolyásolják az eredményeket is.<br />
A működéssel kapcsolatos információk, mint például<br />
a kibocsátási adatok, megbízhatóan összegyűjthetők<br />
azoktól az egységektől, amelyek a szervezet irányítása<br />
alá tartoznak, de nem biztos, hogy rendelkezésre állnak<br />
vegyes vállalatok vagy beszállítók esetében. Az útmutatás<br />
minimumelvárásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban,<br />
hogy a termelési folyamatban a szervezet előtt vagy után<br />
elhelyezkedő mely egységeket kell a jelentésbe foglalni,<br />
amikor indikátorokról és vezetési irányelvekről jelentünk.<br />
6. ábra: Döntési-fa a jelentés határainak megállapításához<br />
6<br />
A jelentés határainak megállapításával kapcsolatos útmutatást az erről szóló protokoll (GRI Boundary Protocol 2005) alapján<br />
állították össze. Az útmutató jövőbeli aktualizálása e protokoll fejlesztését is tartalmazni fogja.<br />
7<br />
További információ a témáról a határok megállapításával foglalkozó protokollban (GRI Boundary Protocol 2005) található.<br />
23<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
A jelentéstevő szervezet természetesen dönthet úgy,<br />
hogy ezeket a határokat kibővíti bizonyos indikátor(ok)ra<br />
vonatkozóan.<br />
Az információgyűjtés, illetve a jelentés határainak<br />
kiterjesztése során egy egység fontosságának megítélése<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> hatásainak mértékétől függ. A<br />
legnagyobb hatású egységek rejtik a legnagyobb<br />
kockázatokat, de a legnagyobb lehetőségeket is a szervezet<br />
és az érintettek számára, és pontosan emiatt a szervezetet<br />
ezekért az egységekért tekinthető leginkább felelősnek.<br />
Útmutatás a jelentés határainak megállapításához<br />
• A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés határait úgy kell<br />
megállapítani, hogy minden olyan egységet<br />
magában foglaljon, amelynek jelentős<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> hatása van (ténylegesen és<br />
potenciálisan), és/vagy minden olyan egységre<br />
kiterjedjen, amelynek vonatkozásában a jelentéstevő<br />
szervezetnek irányítási jogköre van, vagy amely fölött<br />
jelentős befolyással rendelkezik pénzügyi, működési<br />
vagy egyéb szempontok alapján.<br />
• Ezeket az egységeket működési teljesítményindikátorokkal,<br />
irányításra vonatkozó indikátorokkal<br />
vagy leíró bemutatással lehet jellemezni.<br />
• A fenti megfontolások alapján egy jelentéstevő<br />
szervezetnek minimálisan a következők szerint kell<br />
az egységeket jelentésében lefednie:<br />
• azokról az egységekről, amelyek felett<br />
irányítási jogkörrel rendelkezik, működési<br />
teljesítményindikátorokat;<br />
• azokról pedig, amelyekre jelentős hatással<br />
van, a vezetési szemléletre és irányelvekre<br />
vonatkozó adatokat kell közölnie.<br />
• Leíró bemutatást azokról az egységekről szükséges<br />
adni, amelyek nem tartoznak ugyan a szervezet<br />
irányítási jogkörébe, és nincs is rájuk jelentős<br />
befolyással, de kulcsfontosságú kihívásokat<br />
jelentenek számára, mert hatásuk jelentős.<br />
• A jelentésnek a határain belül elhelyezkedő minden<br />
egységet le kell fednie. A jelentés készítésekor a<br />
szervezet dönthet úgy, hogy az említett határokon<br />
belül helyezkedő egység(ek)ről – a hatékonyság<br />
elve alapján – nem közöl adatokat, ha ezzel nem<br />
változtatja meg jelentősen az adatközlés vagy<br />
indikátor végső eredményét.<br />
2. rész: Standard adatközlések<br />
Az útmutatónak ez a része azt határozza meg, hogy mi<br />
az az alapvető tartalom, amelynek meg kell jelennie egy<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> jelentésben. Természetesen mindezt<br />
az 1. részben a tartalom meghatározásáról mondottak<br />
függvényében kell értelmezni.<br />
A fejezet három különböző típusú adatközlést részletez:<br />
• Stratégia és bemutatás: ide tartoznak azok az<br />
információk, amelyek megadják a hátteret ahhoz,<br />
hogy megértsük a stratégiához, profilhoz és<br />
irányításhoz kapcsolódó szervezeti teljesítményt.<br />
• Vezetési szemlélet és irányelvek: azok az<br />
információk, amelyek megmutatják, hogy egy<br />
szervezet hogyan közelít meg bizonyos témákat,<br />
hogy ezzel rendelkezésére álljanak azok az<br />
összefüggések, amelyek az egyes területekhez<br />
tartozó teljesítmény megértéséhez szükségesek.<br />
• Teljesítményindikátorok: olyan mutatószámok,<br />
amelyek összehasonlítható információt közölnek<br />
a szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi<br />
teljesítményéről.<br />
Bátorítjuk a jelentéstevő szervezeteket, hogy ezt<br />
a szerkezetet és csoportosítást kövessék, bár más<br />
formátum alkalmazása is lehetséges.<br />
Bemutatás<br />
1. Stratégia és analízis<br />
Ennek a résznek az a célja, hogy átfogó, stratégiai<br />
képet adjon arról, hogyan viszonyul a szervezet a<br />
fenntarthatósághoz, s ezáltal megfelelő kontextust<br />
teremtsen az útmutató alapján közölt további és<br />
részletesebb adatokhoz. Építhet olyan információkra,<br />
amelyek a jelentés egyéb részeiben szerepelnek, de<br />
a cél nem a jelentés összefoglalása, hanem az, hogy<br />
az olvasó képet kapjon a stratégiai szempontból<br />
fontos kérdésekről. A stratégia és analízis címet viselő<br />
egységnek két részből kell állnia: a nyilatkozatból,<br />
amelyet az 1.1 fejezet vázol fel, valamint egy tömör leíró<br />
részből, amelyet az 1.2 fejezet mutat be.<br />
1.1 A legmagasabb beosztású döntéshozó (pl. ügyvezető<br />
igazgató, elnök vagy velük egyenlő beosztású<br />
személy) nyilatkozata arról, hogy a fenntarthatóság<br />
miért fontos a szervezet és stratégiája számára.<br />
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szervezet<br />
rövid, közép- (pl. 3–5 éves) és hosszú távú<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
24
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
stratégiáját, különös tekintettel arra, hogy a<br />
szervezet miként kezeli a gazdasági, környezeti<br />
és társadalmi teljesítménnyel kapcsolatos<br />
kulcsfontosságú kihívásokat. A nyilatkozatnak<br />
tartalmaznia kell a következőket:<br />
• a fenntarthatósággal kapcsolatos rövid és<br />
középtávú prioritásokat és kulcsfontosságú<br />
témákat, ide értve a nemzetközileg elfogadott<br />
normák tiszteletben tartását, valamint<br />
mindennek a szervezet hosszú távú szervezeti<br />
stratégiájához és sikeréhez való viszonyát;<br />
• olyan átfogóbb – pl. nemzetgazdasági<br />
vagy politikai – tendenciák bemutatását,<br />
amelyek hatással vannak a szervezetre, és<br />
befolyásolják a fenntarthatósággal kapcsolatos<br />
prioritásainak megvalósítását;<br />
Orientation to the Reporting Guidelines<br />
• a jelentéstételi időszak alatt bekövetkezett<br />
kulcsfontosságú események, eredmények és<br />
kudarcok bemutatását;<br />
• a teljesítmény értékelését a kitűzött célok<br />
figyelembevételével;<br />
• kitekintést a szervezet következő évre és 3–5<br />
évre vonatkozó legfontosabb kihívásaira és<br />
előirányzataira; valamint<br />
• minden egyéb olyan elemet, amely a szervezet<br />
stratégiai szemléletmódjának része.<br />
1.2 A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és<br />
lehetőségek bemutatása.<br />
Jelentéstételi lehetőségek<br />
A jelentésben feltétlenül szerepelnie kell két tömör<br />
fejezetnek, amely a kulcsfontosságú hatásokat,<br />
kockázatokat és lehetőségeket mutatja be.<br />
Az első rész a szervezetnek a fenntarthatóságra és az<br />
érintettekre gyakorolt kulcsfontosságú befolyásáról<br />
és hatásairól szóljon, beleértve az érintettek nemzeti<br />
törvényekben és nemzetközileg elfogadott releváns<br />
normákban meghatározott jogait. Ennek a résznek<br />
figyelembe kell vennie a szervezet érintettjeinek<br />
méltányos elvárásait és érdekeit. Ebben a részben a<br />
következőket szükséges tehát bemutatni:<br />
• a szervezet fenntarthatóságra gyakorolt<br />
jelentős hatásait a kapcsolódó kihívásokkal és<br />
lehetőségekkel. Figyelembe kell venni mindezek<br />
Standard adatközlés<br />
Háttérinformációk<br />
• stratégia és analízis<br />
• a jelentés paraméterei<br />
• vállalatvezetés,<br />
elkötelezettség és az<br />
érintettek bevonása<br />
• Vezetési szemlélet és<br />
irányelvek<br />
Bemutatás<br />
Vezetési szemlélet<br />
és irányelvek<br />
Teljesítményindikátorok<br />
Eredmények<br />
• gazdasági<br />
•környezeti<br />
• munkaügyi gyakorlat<br />
és tisztességes munka<br />
• emberi jogok<br />
• társadalom<br />
• termékfelelősség<br />
OUTPUT<br />
OUTPUT<br />
OUTPUT<br />
7. ábra: A GRI standard adatközléseinek áttekintése<br />
fókuszált <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés<br />
25<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
hatását az érintettek nemzeti törvényekben<br />
rögzített jogaira, valamint a nemzetközileg<br />
elfogadott szabványok és normák elvárásait;<br />
• annak a magyarázatát, hogy milyen módszer<br />
szerint állították fontossági sorrendbe az előző<br />
pontban szereplő kihívásokat és lehetőségeket;<br />
• az összegyűjtött kihívásokkal és lehetőségekkel<br />
kapcsolatos következtetéseket, valamint a<br />
jelentéstételi időszakban velük kapcsolatban<br />
elért teljesítményt (itt az alulteljesítést, illetve a<br />
kiugró teljesítményt is értékelni kell); valamint<br />
• a teljesítmény vizsgálatára vonatkozó<br />
fő folyamatokat és az ezekben történt<br />
változásokat<br />
A második résznek arról kell szólnia, hogy a<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> tendenciák, kockázatok és<br />
lehetőségek hatásai milyen befolyással vannak<br />
a szervezet hosszú távú kilátásaira és pénzügyi<br />
teljesítményére. Itt kifejezetten azokra az<br />
információkra kell összpontosítani, amelyek<br />
a pénzügyi szempontból fontos érintettekre<br />
vonatkoznak most vagy a jövőben. Mindezek alapján<br />
a második résznek a következőket kell tartalmaznia:<br />
• a szervezet számára fontos <strong>fenntarthatósági</strong><br />
kockázatok és lehetőségek bemutatását;<br />
• a kulcsfontosságú <strong>fenntarthatósági</strong><br />
kérdések fontossági sorrendbe rendezését<br />
kockázatokként és lehetőségekként annak<br />
alapján, hogy mennyire fontosak a szervezet<br />
hosszú távú stratégiájának, versenyképes<br />
pozíciójának, kvalitatív és – ahol lehetséges<br />
– kvantitatív pénzügyi mutatóinak<br />
szempontjából;<br />
• táblázato(ka)t, amelyek összefoglalják:<br />
• a célkitűzéseket, a célkitűzésekkel<br />
kapcsolatos teljesítményt, valamint az éppen<br />
aktuális jelentéstételi időszak tanulságait; és<br />
• a következő jelentéstételi időszakra<br />
vonatkozó célkitűzéseket, valamint<br />
a kulcsfontosságú kockázatokhoz és<br />
lehetőségekhez kapcsolódó középtávú<br />
(3–5 éves) célokat és előirányzatokat.<br />
• azon irányítási mechanizmusok tömör<br />
bemutatását, amelyek a kulcsfontosságú<br />
kockázatokat és lehetőségeket kezelik, valamint<br />
egyéb, kapcsolódó kockázatok és lehetőségek<br />
azonosítására irányulnak.<br />
2. A szervezet bemutatása<br />
2.1 A szervezet neve.<br />
2.2 Elsődleges márkák, termékek és/vagy szolgáltatások.<br />
A jelentéstevő szervezet jelezze a termékek és<br />
szolgáltatások biztosításában betöltött szerepének<br />
természetét is, illetve azt, hogy milyen mértékben él a<br />
kiszervezés (outsourcing) lehetőségével.<br />
2.3 A szervezet működési szerkezete, ide értve a főbb<br />
részlegeket, a működő cégeket, leányvállalatokat<br />
és vegyes vállalatokat.<br />
2.4 A szervezet központjának helyszíne.<br />
2.5 Azoknak az országoknak a száma, amelyekben a<br />
vállalat működik, valamint azoknak a neve, ahol a<br />
szervezetnek a legjelentősebb egységei vannak, vagy<br />
amelyek különösen fontosak a jelentésben bemutatott<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> kérdések szempontjából.<br />
2.6 A tulajdon természete és jogi formája.<br />
2.7 A kiszolgált piacok (a részletes földrajzi elhelyezkedés,<br />
kiszolgált ágazatok és vevők/haszonélvezők<br />
bemutatásával).<br />
2.8 A jelentéstevő szervezet mérete:<br />
• munkavállalók száma;<br />
• nettó árbevétel (a magánszektorba tartozó<br />
szervezetek esetében) vagy nettó jövedelem<br />
(kormányzati szervek számára);<br />
• a teljes tőkésítés tartozásokra és részesedésekre<br />
lebontva (a magánszektorba tartozó szervezetek<br />
esetében); és<br />
• gyártott termékek mennyisége vagy a nyújtott<br />
szolgáltatások mértéke.<br />
Ezenkívül ajánlott, hogy a jelentéstevő szervezetek<br />
további adatokat is szolgáltassanak, mint például::<br />
• mérlegfőösszeg;<br />
• haszonélvezők (a legnagyobb részvényesek<br />
felsorolása a tulajdonhányad megjelölésével); és<br />
• országonként/régiónként lebontva a következő<br />
adatok:<br />
• az országonkénti/régiónkénti árbevétel/<br />
jövedelem azon földrajzi helyek felsorolásával,<br />
ahol ez meghaladja a teljes árbevétel/<br />
jövedelem 5%-át;<br />
• az országonkénti/régiónkénti kiadások,<br />
amelyek meghaladják a teljes bevétel 5%-át; és<br />
• adatok a munkavállalókról.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
26
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
2.9 A szervezet méretében, szerkezetében vagy<br />
tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi időszak alatt<br />
történt jelentős változások, beleértve:<br />
• a működés helyszínének vagy szerkezetének<br />
változása, ide értve új egységek nyitását,<br />
létezők bezárását vagy bővítését; és<br />
• változásokat az alaptőke szerkezetében és<br />
egyéb tőkeképzésben vagy a működésben (a<br />
magánszektorba tartozó szervezetek esetében).<br />
2.10 A jelentéstételi időszakban kapott kitüntetések és<br />
díjak.<br />
3. A jelentés paraméterei<br />
A jelentés bemutatása<br />
3.1 A jelentéstételi időszak meghatározása (pl. pénzügyi/<br />
naptári év), amelyre az információk vonatkoznak.<br />
3.2 A legutóbbi jelentés dátuma (ha volt ilyen).<br />
3.3 A jelentéstételi ciklus meghatározása (éves, kétéves).<br />
3.4 Elérhetőség azok számára, akiknek kérdése van a<br />
jelentéssel vagy a jelentés tartalmával kapcsolatban.<br />
A jelentés kiterjedési köre és határa<br />
3.5 Azon folyamat bemutatása, amelynek során a jelentés<br />
tartalmának meghatározása történt, beleértve:<br />
• a lényegesség meghatározását;<br />
• a jelentésben szereplő témakörök fontossági<br />
sorba rendezésének szempontjait; és<br />
• a szervezet azon érintetti csoportjainak<br />
meghatározását, akik előreláthatólag használni<br />
fogják a jelentést.<br />
A jelentésben be kell mutatni azt is, hogy a szervezet<br />
miként alkalmazta a tartalom meghatározására<br />
vonatkozó útmutatást és az erre vonatkozó alapelveket.<br />
3.6 A jelentés határa (pl. országok, divíziók,<br />
leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, vegyes<br />
vállalatok, beszállítók). További információ a<br />
határok megállapításával foglalkozó protokollban<br />
(GRI Boundary Protocol, 2005) található.<br />
3.7 A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos<br />
bárminemű korlátozás bemutatásart 8 .<br />
Ha a határok és a jelentés kiterjedési köre nem foglal<br />
magában minden lényeges gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi hatást, ismertetni kell azt a stratégiát és<br />
ütemezést, amikorra ennek pótlása előreláthatólag<br />
megtörténik.<br />
3.8 Azon szempontok ismertetése, amelyek alapján<br />
a szervezet jelentésében azon vegyes vállalatok,<br />
leányvállalatok, bérbe adott létesítmények,<br />
kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek<br />
teljesítményét lefedi, amelyek jelentősen<br />
befolyásolhatják a jelentés időbeli és/vagy más<br />
szervezetekkel történő összehasonlíthatóságát.<br />
3.9 Az adatmérési technikák és a számítások alapjainak<br />
bemutatása, beleértve azokat a feltételezéseket és<br />
technikai megfontolásokat is, amelyeket a becsléshez,<br />
valamint az indikátorok és a jelentésben található<br />
egyéb információk összeállításakor alkalmaztak.<br />
Minden olyan döntést meg kell magyarázni, amikor a<br />
szervezet jelentősen eltért a GRI indikátorprotokollok<br />
használatától.<br />
3.10 A korábbi <strong>jelentések</strong>ben már szereplő információk<br />
újraközlésének indoklása és hatásuk magyarázata (pl.<br />
fúziók, felvásárlások, a számításokhoz használt alapév<br />
vagy időszak, az üzlet természete, mérési módszerek).<br />
3.11 Az előző jelentéstételi időszakokhoz képest a<br />
jelentés kiterjedési körében, határaiban vagy mérési<br />
módszerekben bekövetkezett jelentős változások.<br />
GRI tartalmi index<br />
3.12 Ez egy táblázat, amely megmutatja, hogy a standard<br />
adatközlés elemei hol találhatók meg a jelentésben.<br />
Meg kell határozni, hogy a következő adatok a<br />
jelentésben hol találhatók meg, vagy meg kell adni<br />
az adatot tartalmazó webhely címét:<br />
• stratégia és analízis: 1.1 – 1.2;<br />
• a szervezet bemutatása: 2.1 – 2.10;<br />
• a jelentés paraméterei: 3.1 – 3.13;<br />
• Irányítás, elkötelezettség és az érintettek<br />
bevonása : 4.1 – 4.17;<br />
• a vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása,<br />
kategóriánként;<br />
• alapvető teljesítményindikátorok;<br />
• minden olyan kiegészítő GRI-indikátor, amely<br />
szerepel a jelentésben; és<br />
• a GRI ágazati kiegészítéseiben található<br />
valamennyi olyan indikátor, amelyet alkalmaztak.<br />
27<br />
8<br />
A kiterjedési körről további információ a teljességi alapelv<br />
magyarázatánál található.<br />
© 2000-2008 GRI
Tanúsítás<br />
3.13 Annak bemutatása, hogy jelenleg milyen politikát<br />
és gyakorlatot követ a szervezet a jelentés külső<br />
tanúsításával kapcsolatban. Amennyiben ez nem<br />
szerepel a <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés részeként<br />
közölt tanúsítási jelentésben, be kell mutatni a<br />
tanúsítás kiterjedési körét és a külső tanúsítás<br />
alapelveit. Fel kell tüntetni a jelentéstevő és a<br />
tanúsító szervezet(ek) viszonyát is.<br />
4. Irányítás, elkötelezettség és az érintettek<br />
bevonása<br />
Irányítás<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
4.1 A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása,<br />
beleértve azokat a bizottságokat is, amelyek a<br />
legfelsőbb szintű irányító testület alatt működve<br />
felelősek különböző szakfeladatok végrehajtásáért,<br />
mint például a stratégia meghatározásáért és a<br />
szervezet felügyeletéért.<br />
Mutassuk be a bizottságok mandátumát és összetételét<br />
(annak feltüntetésével, hogy hány független és/<br />
vagy olyan tagjuk van, aki nem ügyvezető), valamint<br />
tüntessük fel, hogy a gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi teljesítménnyel kapcsolatban kinek van<br />
közvetlen felelőssége.<br />
4.2 Tüntessük fel, hogy a legfelső szintű irányító testület<br />
elnöke ügyvezetői szerepkörrel is rendelkezik-e (ha<br />
igen, akkor mi a konkrét szerepe a vezetésben, és mi<br />
indokolta ennek a struktúrának a létrejöttét).<br />
4.3 Azon szervezetek esetében, amelyek egyszintű<br />
igazgatótanácsi szerkezettel rendelkeznek, tüntessük<br />
fel a legfelső szintű irányító testületben részt vevő<br />
azon tagok számát, akik függetlenek, és/vagy akik<br />
nem rendelkeznek ügyvezetői jogkörrel.<br />
Be kell mutatni azt is, hogy a szervezet hogyan definiálja<br />
azt, hogy valaki „független” vagy „nem ügyvezetői<br />
jogkörrel rendelkező” tag. Ez csak azokra a szervezetekre<br />
vonatkozik, amelyek egyszintű igazgatótanácsi<br />
szerkezettel rendelkeznek. A szójegyzék segítséget ad a<br />
„független” szó jelentésének értelmezéséhez.<br />
4.4 Milyen mechanizmusok léteznek arra, hogy a<br />
részvényesek és az munkavállalók javaslatokat<br />
tegyenek, vagy útmutatást adjanak a legfelső szintű<br />
irányító testület számára?<br />
A következő folyamatokat szükséges itt bemutatni:<br />
• Hogyan alkalmazzák a részvényesi határozatokat<br />
vagy egyéb mechanizmusokat, amelyek lehetővé<br />
teszik a kisebbségi részvényesek számára, hogy<br />
véleményüket a legfelső szintű irányító testület<br />
számára kifejezzék?<br />
• Hogyan tájékoztatják a munkavállalókat, és<br />
kérik ki véleményüket a képviseleti szervekkel<br />
kapcsolatban, mint például a szervezeti<br />
szinten működő „üzemi tanácsok”, valamint<br />
a munkavállalók képviselete a legfelső szintű<br />
irányító testületben?<br />
Fel kell sorolni azokat a gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi teljesítményhez kapcsolódó kérdéseket,<br />
amelyek az előbb felsorolt mechanizmusokon<br />
keresztül merültek fel a jelentéstételi időszakban.<br />
4.5 Kapcsolat a legfelső szintű irányító testület tagjainak,<br />
a felső vezetőknek és az ügyvezető igazgatóknak a<br />
díjazása (beleértve a végkielégítés mértékét), illetve a<br />
szervezet teljesítménye között (beleértve a társadalmi<br />
és környezeti teljesítményt is).<br />
4.6 A legfelső irányítás szintjén alkalmazott azon<br />
eljárások, amelyek célja az összeférhetetlenségek<br />
elkerülése.<br />
4.7 Az a folyamat, amelynek keretében megállapítják,<br />
hogy a szervezet gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi kérdésekkel kapcsolatos stratégiáját<br />
meghatározó személyeknek milyen képesítéssel és<br />
tapasztalattal kell rendelkezniük.<br />
4.8 Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről,<br />
értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb<br />
alapelveiről, amelyek a gazdasági, környezeti és<br />
társadalmi teljesítmény vagy azok megvalósítási<br />
fokának megítéléséhez fontosak.<br />
Meg kell magyarázni, hogy:<br />
• ezeket milyen mértékben alkalmazzák a<br />
szervezet különböző régiókban működő<br />
egységeiben és a különböző osztályokon/<br />
részlegekben; valamint<br />
• hogyan kapcsolódnak nemzetközileg<br />
elfogadott normákhoz.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
28
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
4.9 Melyek azok az eljárások, amelyek segítségével a<br />
szervezet legfelső szintű irányító testülete felügyeli<br />
azt, hogy miként azonosítják és menedzselik a<br />
gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményt,<br />
beleértve a releváns kockázatok és lehetőségek<br />
kezelését, valamint a nemzetközileg elfogadott<br />
normák, viselkedési kódok és alapelvek<br />
figyelembevételét és betartását?<br />
Azt is meg kell jelölni, hogy a legfelső szintű vezetés<br />
milyen gyakran értékeli a <strong>fenntarthatósági</strong><br />
teljesítményt.<br />
4.10 Melyek azok a folyamatok és eljárások, amelyek<br />
segítségével a szervezet legfelső szintű vezetése<br />
saját teljesítményét értékeli, különös tekintettel a<br />
gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre?<br />
Külső kezdeményezések iránti elkötelezettség<br />
4.11 Annak bemutatása, hogy az elővigyázatosság elve<br />
miként érvényesül a szervezet keretein belül.<br />
A köztudatba a riói alapelvek 15. cikkelye vezette be<br />
az elővigyázatosság elvét. Ennek megfelelően a 4.11<br />
pontra adott válasz például az, hogy a szervezet<br />
miként kezeli a kockázatokat működésének<br />
tervezésekor, illetve új termékek fejlesztésekor vagy<br />
bevezetésekor.<br />
4.12 Azon külső szervezetek által kialakított gazdasági,<br />
környezeti vagy társadalmi normákat tartalmazó<br />
charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések,<br />
amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója.<br />
Meg kell jelölni, hogy a szervezet mikor lett tagja/<br />
támogatója a kezdeményezésnek, az mely<br />
országokban érvényes, illetve működésének mely<br />
részlegeire vonatkozik, mely érintettek vettek<br />
részt a kezdeményezés létrehozásában, és melyek<br />
az irányításában (pl. több érintett felet bevonó<br />
kezdeményezések). Különböztessük meg azokat a<br />
kezdeményezéseket, amelyek nem kötelezőek és<br />
önkéntesek azoktól, amelyeknek a szervezetnek az<br />
érvényes jogszabályok értelmében kell megfelelnie.<br />
4.13 Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati<br />
egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi<br />
érdekvédelmi szervezetekben, amelyekben a<br />
szervezet:<br />
• személyeket delegál az irányító testületekbe;<br />
• részt vesz projektekben és bizottságokban;<br />
• jelentős támogatást biztosít a tagdíjon felül;<br />
vagy<br />
• a tagságot stratégiai szempontból fontosnak<br />
tartja.<br />
Ezek a megfontolások elsősorban a szervezeti szintű<br />
tagságokra vonatkoznak.<br />
Az érintettek bevonása<br />
Az alábbiakban felsorolt adatközlési elemek a szervezet<br />
jelentéstételi időszakban végzett, az érintettek bevonását<br />
célzó tevékenységéről adnak információt. Az adatközlések<br />
nem kizárólag azokra az intézkedésekre vonatkoznak,<br />
amelyek célja az volt, hogy a jelentéskészítésbe bevonják<br />
az érintetteket.<br />
4.14 Azon érintettek listája, amelyekkel a szervezet<br />
bármilyen formájú párbeszédet folytat.<br />
Néhány példa az érintettekre:<br />
• helyi közösségek;<br />
• társadalmi szervezetek;<br />
• vevők;<br />
• részvényesek és befektetők;<br />
• beszállítók; és<br />
• alkalmazottak, egyéb munkavállalók, valamint<br />
szakszervezeteik.<br />
4.15 Azon alapelvek bemutatása, amelyek szerint a<br />
szervezet kiválasztja azokat az érintetteket, akikkel<br />
párbeszédet folytat.<br />
Ide tartoznak azok a folyamatok is, amelyek alapján<br />
a szervezet meghatározza az érintetti csoportjait,<br />
valamint azt, hogy közülük melyekkel folytasson<br />
párbeszédet, és melyekkel ne.<br />
4.16 Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek<br />
bemutatása, azzal együtt, hogy mely érintetti<br />
csoporttal milyen gyakran folytat párbeszédet a<br />
szervezet.<br />
A bevonás formáit jelenthetik felmérések,<br />
fókuszcsoportos interjúk, közösségi fórumok, vállalati<br />
tanácsadó testületek, írott kommunikáció, szervezeti/<br />
szakszervezeti szerveződések stb. A szervezetnek azt<br />
29<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
is fel kell tüntetnie, hogy ezek közül melyek voltak<br />
azok, amelyeket kizárólag a jelentéskészítés miatt<br />
szervezett meg.<br />
4.17 Azoknak a kulcsfontosságú témáknak és kérdéseknek<br />
a felsorolása, amelyek az érintett felekkel<br />
folytatott párbeszéd során merültek fel, valamint<br />
annak bemutatása, hogy ezekre miként reagált a<br />
szervezet, beleértve azt, hogy jelentésében hogyan<br />
szerepelnek ezek a témák.<br />
5. Vezetési szemlélet és irányelvek, teljesítményindikátorok<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> teljesítményindikátorokról szóló<br />
pont az indikátorokat három részben, a gazdasági,<br />
környezeti és társadalmi kategóriák szerint tárgyalja. A<br />
társadalmi indikátorok további alkategóriákat alkotnak,<br />
amelyek a munkaügy, az emberi jogok, a társadalom és a<br />
termékfelelősség. Minden kategória tartalmaz a vezetési<br />
szemlélettel és irányelvekkel kapcsolatos adatközlést<br />
(„Vezetési szemlélet és irányelvek”), és ehhez tartozó<br />
alapvető és kiegészítő teljesítményindikátorokat.<br />
Az alapindikátorokat a GRI számos érintett felet<br />
bevonó egyeztetési folyamatában állapították meg.<br />
Olyan indikátorok ezek, amelyekről az feltételezhető,<br />
hogy minden szervezet számára lényegesek. Ezért az<br />
alapindikátoroknak minden szervezet jelentésében<br />
szerepelniük kell, hacsak a GRI jelentéstételi alapelveinek<br />
alkalmazásakor nem jutnak arra a következtetésre, hogy<br />
ezek bizonyos megfontolások alapján nem lényegesek.<br />
A kiegészítő indikátorok éppen kialakulóban lévő<br />
gyakorlatokra és eljárásokra vonatkoznak, valamint<br />
olyan indikátorokat tartalmaznak, amelyek nem minden<br />
szervezet számára lényegesek. Azokban az ágazatokban,<br />
ahol már létezik az ágazati kiegészítések végső verziója,<br />
alapindikátorokként kell kezelni őket. További információ<br />
erről a kérdésről az <strong>Útmutató</strong> a jelentés tartalmának<br />
meghatározásához c. fejezetben található.<br />
A vezetési szemléletnek és irányelveknek arról kell<br />
tömör és átfogó képet adniuk, hogy a szervezet miként<br />
viszonyul az indikátorkategóriákban megadott különböző<br />
szempontokhoz (területekhez), azért, hogy háttérinformációt<br />
kapjunk a teljesítményre vonatkozó információk<br />
megértéséhez. Elképzelhető, hogy egy szervezet úgy mutatja<br />
be vezetési szemléletét és irányelveit, hogy az egy bizonyos<br />
kategórián belül minden szempontot lefedjen, de az is lehet,<br />
hogy ezt szempontonként teszi meg. Attól függetlenül<br />
azonban, hogy a szervezet milyen formátumot választ<br />
vezetési szemléletének és irányelveinek bemutatására,<br />
minden kategória valamennyi szempontjához kapcsolódóan<br />
be kell mutatatnia vezetési szemléletét és irányelveit.<br />
A standard adatközlések stratégiát bemutató részében<br />
az 1.1 és 1.2 pontok célja, hogy a szervezet átfogó képet<br />
adjon a kockázatokról, amelyekkel szembe kell néznie,<br />
és a lehetőségekről, amelyeket meg kell ragadnia. Ezzel<br />
szemben a vezetési szemlélet és irányelvek célja, hogy egy<br />
magasabb szintre lépjenek, és részletesebben mutassák<br />
be a szervezet vezetésének hozzáállását azokhoz a<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> témákhoz, amelyek a kockázatokhoz és<br />
lehetőségekhez kapcsolódnak.<br />
A teljesítményindikátorokkal kapcsolatos információk<br />
közlésekor a következő útmutatást kell figyelembe venni:<br />
• Trendek bemutatása a jelentésben: az információ<br />
az éppen aktuális jelentéstételi időszakra (pl. egy<br />
évre) és legalább két ezt megelőző periódusra,<br />
valamint, ha ilyenek léteznek, jövőbeli rövid és<br />
középtávú célokra vonatkozzon.<br />
• A protokollok használata: az indikátorok<br />
használatakor fontos, hogy a szervezetek használják<br />
azokat a kapcsolódó protokollokat, amelyek az<br />
adatgyűjtéshez adnak alapvető útmutatást.<br />
• Az adatok bemutatása: bizonyos esetekben<br />
arányszámok vagy normalizált adatok használata a<br />
leghasznosabb és legmegfelelőbb. Ha azonban ezt<br />
a formátumot alkalmazzuk, az abszolút adatokat is<br />
meg kell adnunk.<br />
• Adatok összesítése: a jelentéstevő szervezeteknek<br />
meg kell határozniuk az adatok összesítésének<br />
megfelelő szintjét. Erre vonatkozóan további<br />
útmutatás az Általános megjegyzések a jelentéskészítéssel<br />
kapcsolatban c. fejezetben található.<br />
• Mértékegységek: Az adatokat általánosan<br />
elfogadott nemzetközi mértékegységekben<br />
kifejezve kell bemutatni (pl. kilogramm, tonna,<br />
liter), és a számítások során standard átváltási<br />
értékeket kell használni. Azokban az esetekben,<br />
amelyekre vonatkozóan nemzetközi egyezmények<br />
vannak érvényben (pl. az üvegházhatású gázok<br />
egyenértékének kiszámítása), az indikátorprotokollok<br />
útmutatását kell figyelembe venni.<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
30
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Termékek és szolgáltatások hatása<br />
Vezetési szemlélet és irányelvek<br />
A termékek és szolgáltatások hatásaira vonatkozó vezetési<br />
szemléletet és irányelveket a következő szempontok<br />
szerint kell tömören bemutatni:<br />
FS<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a szervezet<br />
teljesítménye érthető legyen, például:<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• termékportfólió;<br />
• ellenőrzés; és<br />
• aktív tulajdonosi szerep.<br />
Célok és teljesítmény<br />
A termékek és szolgáltatások hatásaira vonatkozó<br />
szervezeti szintű célok, ide értve az FS1 és FS2 alatt<br />
bemutatott irányelvek és folyamatok gyakorlati<br />
alkalmazásának javítására vonatkozó terveket, valamint<br />
minden kapcsolódó ellenőrzés eredményét.<br />
• jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek;<br />
• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javítása<br />
érdekében végrehajtott lényeges rendszerszintű<br />
vagy szervezeti változások; és<br />
• azok a kulcsfontosságú stratégiák, amelyek a<br />
politikák megvalósítását és a meghatározott<br />
teljesítmény elérését biztosítják.<br />
Vezetési szemlélet és irányelvek a pénzügyi<br />
ágazatra jellemző termékek és szolgáltatások<br />
hatásaira vonatkozóan<br />
FS<br />
A GRI indikátorai mellett – ha szükséges – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Irányelv (policy)<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét a termékek és szolgáltatások hatásainak<br />
fentebb felsorolt szempontjaival kapcsolatban, vagy arra<br />
vonatkozó utalást tartalmaz, hogy az irányelv hol található<br />
meg (pl. honlap).<br />
Szervezeti felelősség<br />
Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú<br />
személy, aki a környezetvédelmi szempontokért felelős,<br />
vagy bemutatni, hogyan oszlik meg a különböző<br />
szempontokért való felelősség a felsővezetői szinten.<br />
Ez különbözik a 4.1 alatt bemutatottaktól, mert az az<br />
irányítás szintjén működő struktúrákra vonatkozik.<br />
ALAP<br />
ALAP<br />
ALAP ALAP<br />
ALAP<br />
FS1.<br />
FS2.<br />
FS3.<br />
FS4.<br />
FS5.<br />
Üzletágakra vonatkozó, környezeti és társadalmi<br />
vonatkozású elemeket tartalmazó irányelvek.<br />
Üzletágak környezeti és társadalmi kockázatait<br />
vizsgáló és elemző folyamatok.<br />
Folyamatok, amelyek célja az ügyfél oldalán<br />
ellenőrizni a megállapodások és tranzakciók<br />
során támasztott környezeti és társadalmi<br />
követelmények megvalósítását és betartását.<br />
Munkatársak környezeti és társadalmi irányelvek<br />
és eljárások alkalmazására vonatkozó kompetenciájának<br />
fejlesztését célzó folyamatok az<br />
egyes üzletágakban.<br />
Környezeti és társadalmi kockázatokkal és<br />
lehetőségekkel kapcsolatos egyeztetések<br />
ügyfelekkel, tulajdonolt vállalkozásokkal, üzleti<br />
partnerekkel.<br />
Képzés és tudatosság<br />
A termékek és szolgáltatások hatásaival kapcsolatos<br />
képzésekkel és tudatosságfejlesztéssel kapcsolatos<br />
folyamatok bemutatása.<br />
Nyomon követés és utókövetés<br />
A nyomon követéssel, megelőző és javító intézkedésekkel<br />
kapcsolatos folyamatok bemutatása. Soroljuk fel a<br />
jelentéstevő szervezet teljesítményére vonatkozó<br />
tanúsítványokat vagy más ellenőrző/hitelesítő folyamatokat.<br />
Termékek és szolgáltatások hatásaira vonatkozó<br />
teljesítményindikátorok<br />
Szempont: Termékportfólió<br />
ALAP<br />
ALAP<br />
FS6.<br />
FS7.<br />
A portfólió százalékos összetétele kiemelt<br />
régiókra, szegmensekre (pl. mikro/kkv/nagy) és<br />
iparágakra vonatkozóan, üzletáganként.<br />
Társadalmi előnyöket célzó termékek és<br />
szolgáltatások pénzügyi értéke üzletáganként,<br />
célokra bontva.<br />
31<br />
© 2000-2008 GRI
ALAP<br />
FS8.<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Környezeti előnyöket célzó termékek és<br />
szolgáltatások pénzügyi értéke üzletáganként,<br />
célokra bontva.<br />
Szempont: Ellenőrzés<br />
ALAP<br />
FS9.<br />
A környezeti és társadalmi irányelvek és<br />
kockázatkezelési folyamatok megvalósításának<br />
ellenőrzési gyakorisága és az ellenőrzés kiterjedése.<br />
Szempont: Active Ownership<br />
Gazdasági teljesítmény<br />
A fenntarthatóság gazdasági dimenziója a szervezet<br />
érintettjeinek gazdasági körülményeire, valamint a helyi,<br />
nemzeti és globális gazdasági rendszerekre gyakorolt<br />
hatását jelenti. A gazdasági indikátorok bemutatják:<br />
• a különböző érintettek közti tőkeáramlás; és<br />
• a szervezet társadalomra gyakorolt legfontosabb<br />
gazdasági hatásait.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
ALAP<br />
ALAP<br />
FS10. Az intézmény portfóliójába tartozó azon<br />
vállalatok száma és százaléka, amelyekkel a<br />
jelentéstevő szervezet környezeti és társadalmi<br />
kérdésekben együttműködött.<br />
FS11. Pozitív vagy negatív környezeti és társadalmi<br />
hatáselemzésen (továbbiakban: szűrésen) átesett,<br />
vagyonkezelés alatt álló eszközök aránya.<br />
FS<br />
A pénzügyi teljesítmény ismerete alapvető fontosságú<br />
ahhoz, hogy a szervezetet és saját fenntarthatóságát<br />
megértsük. Ez az információ azonban általában már<br />
a pénzügyi <strong>jelentések</strong>ben szerepel. Ami viszont a<br />
<strong>jelentések</strong>ben ritkábban fordul elő, de a <strong>fenntarthatósági</strong><br />
<strong>jelentések</strong> felhasználói gyakran kíváncsiak rá, az az,<br />
hogy a szervezet miként járul hozzá a tágabb gazdasági<br />
rendszer fenntarthatóságához.<br />
ALAP<br />
FS12. Környezeti és társadalmi ügyekre vonatkozó<br />
szavazási irányelv(ek) olyan részvények esetében,<br />
amelyek a jelentéstevő szervezet tulajdonában<br />
vannak, vagy amelyekre ráhatása van.<br />
A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása<br />
A vezetési szemléletet és irányelveket a következő<br />
gazdasági szempontok alapján kell tömören bemutatni:<br />
• gazdasági teljesítmény;<br />
<strong>Pénzügyi</strong> ágazatra vonatkozó kiegészítés:<br />
A vezetési szemléletnek és irányelveknek ki kell térniük<br />
a szervezet közösségi befektetésekre vonatkozó<br />
stratégiájának bemutatására, az ehhez kapcsolódóan<br />
jelentett adatok figyelembevételével (lásd EC1 és a<br />
kapcsolódó kiegészítés). A stratégia következő elemeit<br />
kell azonosítani:<br />
FS<br />
• közösségi befektetések típusai (lásd lejjebb)<br />
szerinti üzleti célok;<br />
FS<br />
• a kedvezményezett és a szervezet számára<br />
tervezett hasznok;<br />
• a közösségi befektetések várt eredményei;<br />
• hogyan azonosítják, és hogyan szervezik a<br />
közösségi befektetési tevékenységet;<br />
• hogyan értékelik a teljesítményt és a befektetés<br />
értékét.<br />
• piaci jelenlét; és<br />
• közvetett gazdasági hatások.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
32
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Célok és teljesítmény<br />
A gazdasági szempontokhoz kapcsolódó teljesítményre<br />
vonatkozó szervezeti szintű célok.<br />
A GRI indikátorai mellett – ha szükséges – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Irányelv (Policy)<br />
Ezen túlmenően a pénzügyi szolgáltatást nyújtó<br />
szervezeteknek téma szerinti bontásban (pl. művészetek,<br />
oktatás) is jelenteniük kell a közösségi befektetésekről és<br />
a hozzájárulást az adózás előtti eredményük százalékában<br />
kell meghatározniuk. Az összehasonlítás és a jobb<br />
érthetőség segítésére földrajzi területenként (jelentős<br />
régiók), típusonként (készpénz, idő, természetbeni<br />
juttatások és szervezési költségek), valamint a döntés<br />
mögötti motiváció szerinti bontásban is be lehet mutatni.<br />
FS<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét a gazdasági szempontokkal<br />
kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz,<br />
hogy az irányelv hol található meg (pl. honlap).<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Alap Alap<br />
EC2<br />
EC3<br />
A szervezetnél az éghajlatváltozás miatt<br />
jelentkező pénzügyi következmények, egyéb<br />
kockázatok és lehetőségek.<br />
A szervezet által biztosított nyugdíjprogramok<br />
fedezete.<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a szervezet<br />
teljesítménye érthető legyen, például:<br />
Alap<br />
EC4<br />
Az államtól kapott jelentős pénzügyi támogatás.<br />
FS<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• a jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek;<br />
• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javítása<br />
érdekében bekövetkezett lényeges rendszerszintű<br />
vagy szervezeti változások; és<br />
• azok a kulcsfontosságú stratégiák, amelyek a<br />
politikák megvalósítását és a meghatározott<br />
teljesítmény elérését biztosítják.<br />
Gazdasági teljesítményindikátorok<br />
Szempont: Gazdasági teljesítmény<br />
Alap<br />
EC1<br />
A keletkezett és felosztott közvetlen<br />
gazdasági érték, beleértve a bevételeket,<br />
működési költségeket, munkavállalói<br />
jövedelmet, adományokat és egyéb közösségi<br />
befektetéseket, a visszatartott nyereséget,<br />
a befektetőknek és az államnak teljesített<br />
kifizetéseket.<br />
Szempont: Piaci jelenlét<br />
Kieg<br />
Alap<br />
Alap<br />
EC5<br />
EC6<br />
EC7<br />
Az átlagos kezdő fizetésnek a helyi minimálbérhez<br />
való viszonya a szervezet jelentősebb<br />
telephelyein.<br />
A helyi beszállítókkal kapcsolatos szervezeti<br />
politikák, gyakorlatok és költségarány a<br />
szervezet jelentősebb telephelyein.<br />
A helyi munkaerő alkalmazására vonatkozó<br />
eljárások és a helyiek aránya a felső vezetésben<br />
a szervezet jelentősebb telephelyein.<br />
Szempont: Közvetett gazdasági hatások<br />
Alap<br />
Kieg<br />
EC8 Elsősorban közhasznú céllal megvalósított –<br />
kereskedelmi, természetbeni vagy közérdekű<br />
kötelezettségvállalás útján végrehajtott –<br />
infrastrukturális befektetések és szolgáltatások<br />
fejlesztése, valamint hatása.<br />
EC9<br />
Jelentős közvetett gazdasági hatások<br />
megértése és leírása, beleértve a hatások<br />
mértékét is.<br />
Kiegészítés az EC1-hez<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek<br />
az alábbiakban bemutatott módszertan alapján kell<br />
a jelentésükbe beépíteniük és értékelniük közösségi<br />
befektetési programjaikat. Csak azokat az elemeket kell<br />
figyelembe venni az értékteremtés kapcsán, amelyek<br />
világos és azonosítható előnyt jelentenek a tágabb<br />
közösség számára. Az elemeket a vállalat számára<br />
jelentkező költségek alapján kell értékelni.<br />
FS<br />
33<br />
© 2000-2008 GRI
Környezeti teljesítmény<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
A fenntarthatóság környezeti dimenziója a szervezetnek<br />
a természet élő és élettelen rendszereire gyakorolt<br />
hatásait jelenti, beleértve az ökoszisztémákat, a talajt,<br />
a levegőt és a vizet. A környezeti teljesítmény lefedi<br />
az inputokkal (pl. anyag, energia, víz) és outputokkal<br />
(pl. légszennyező anyagok, szennyvíz és hulladékok)<br />
kapcsolatos teljesítményét. Ezenfelül információt tartalmaz<br />
a biodiverzitással kapcsolatos, a környezetvédelmi<br />
normáknak és előírásoknak való jogi megfelelésre és egyéb<br />
kapcsolódó témákra vonatkozó teljesítményről is, mint<br />
például a környezetvédelemre fordított kiadások, valamint<br />
a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak környezetre<br />
gyakorolt hatásai.<br />
Szervezeti felelősség<br />
Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú<br />
rendelkező személy, aki a környezetvédelmi szempontokért<br />
felelős, vagy bemutatni, hogyan oszlik meg a különböző<br />
szempontokért való felelősség a felsővezetői szinten. Ez<br />
különbözik a 4.1 alatt bemutatottaktól, mert az az irányítás<br />
szintjén működő struktúrákra vonatkozik.<br />
Képzés és tudatosság<br />
A környezeti szempontokkal kapcsolatos képzésekkel<br />
és tudatosság-fejlesztéssel kapcsolatos folyamatok<br />
bemutatása.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása<br />
A vezetési szemléletet és irányelveket a következő<br />
környezeti szempontok/területek alapján kell tömören<br />
bemutatni:<br />
• anyagok;<br />
• energia;<br />
• víz;<br />
• biodiverzitás;<br />
• légszennyező anyagok, szennyvíz és hulladékok;<br />
• termékek és szolgáltatások;<br />
• jogi megfelelés;<br />
• szállítás; és<br />
• átfogó adatok.<br />
Célok és teljesítmény<br />
A környezeti szempontokhoz kapcsolódó teljesítményre<br />
vonatkozó szervezeti szintű célok.<br />
A GRI indikátorai mellett – szükség esetén – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Nyomon követés és utókövetés<br />
Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez,<br />
valamint a javító és megelőző tevékenységekhez<br />
kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve.<br />
A környezeti teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok<br />
felsorolása, vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok<br />
bemutatása, amelyeket a jelentéstevő szervezet,<br />
valamint beszállítói alkalmaznak.<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a<br />
szervezet teljesítménye érthető legyen, például:<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• a jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek;<br />
• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javítása<br />
érdekében végrehajtott lényeges rendszerszintű<br />
vagy szervezeti változások; és<br />
• azok a kulcsfontosságú stratégiák és eljárások,<br />
amelyek a politikák megvalósítását és a<br />
meghatározott teljesítmény elérését biztosítják.<br />
FS<br />
Irányelv (Policy)<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét a környezeti szempontokkal<br />
kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz,<br />
hogy az irányelv hol található meg (pl. honlap).<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
34
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Környezeti teljesítményindikátorok<br />
Szempont: Anyagok<br />
Alap<br />
Alap<br />
EN1<br />
EN2<br />
A felhasznált anyagok mennyisége súlyban<br />
vagy térfogatban kifejezve.<br />
A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott<br />
anyagok százalékos aránya.<br />
Szempont: Energy<br />
Alap<br />
Alap<br />
Kieg<br />
Kieg<br />
Kieg<br />
EN3<br />
EN4<br />
EN5<br />
EN6<br />
EN7<br />
Közvetlen energiafelhasználás primer<br />
energiahordozók szerinti bontásban.<br />
Közvetett energiafelhasználás primer<br />
energiahordozók szerinti bontásban.<br />
Az energiatakarékossági és energiahatékonysági<br />
intézkedések révén megtakarított energia<br />
mennyisége.<br />
A megújuló energiaforrások használatára<br />
épülő és energiahatékony termékek<br />
és szolgáltatások előállítására irányuló<br />
kezdeményezések, valamint az ezek<br />
eredményeként megtakarított energia.<br />
A közvetett energiafelhasználás csökkentésére<br />
irányuló kezdeményezések és az energiafogyasztás<br />
ezekkel elért csökkenése.<br />
Kieg<br />
Kieg<br />
Kieg<br />
EN13 Megvédett vagy helyreállított élőhelyek.<br />
EN14 Stratégiák, jelenlegi intézkedések és jövőbeli<br />
tervek a biodiverzitásra gyakorolt hatások<br />
kezelésére.<br />
EN15 Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség)<br />
„vörös listáján” szereplő, valamint a nemzeti<br />
védettség alatt álló fajok száma, amelyek<br />
élőhelyeire a tevékenységek hatással vannak<br />
(a kihalási kockázat szintje szerint).<br />
Szempont: Légszennyező anyagok, szennyvíz és<br />
hulladékok<br />
Alap<br />
EN16 A közvetlen és közvetett módon kibocsátott<br />
üvegházhatású gázok mennyisége.<br />
Kiegészítés az EN16-hoz<br />
A „közvetett” kifejezés használata a WRI-WBCSD GHGprotokollban<br />
használatos közvetlen és közvetett<br />
kifejezésekhez illeszkedik.<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek<br />
esetében az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának<br />
legjellemzőbb forrásai az üzleti utazások, ezért ezen<br />
indikátor esetében az ezekből eredő kibocsátásaikat kell<br />
felmérniük. A felmérésnek tartalmaznia kell:<br />
• a szervezet nevében történt utazásokat és a<br />
vállalati flotta használatát;<br />
FS<br />
Szempont: Víz<br />
• futárszolgálatok igénybevételét.<br />
Alap<br />
Kieg<br />
Kieg<br />
EN8<br />
EN9<br />
Összes vízfelhasználás források szerinti<br />
bontásban.<br />
A vízkivétel által jelentősen érintett vízforrások.<br />
EN10 Az összes visszaforgatott és újrafelhasznált víz<br />
mennyisége és százalékos aránya.<br />
Szempont: Biodiverzitás<br />
Alap<br />
Alap<br />
EN11 A védett területeken vagy azok szomszédságában<br />
birtokolt, bérelt vagy kezelt földterület, illetve<br />
a védett területeken kívüli, biodiverzitásban<br />
gazdag élőhelyek nagysága és elhelyezkedése.<br />
EN12 A tevékenységekkel, termékekkel és<br />
szolgáltatásokkal összefüggő, biodiverzitásra<br />
gyakorolt jelentősebb hatások leírása a védett<br />
területeken belül, illetve a védett területeken<br />
kívüli, biodiverzitásban gazdag élőhelyeken.<br />
A kétszeres számbavétel elkerülésére a pénzügyi<br />
szolgáltatást nyújtó szervezet ellenőrizze, hogy a<br />
futárszolgálat számít-e saját ÜHG-kibocsátást.<br />
Ha a szervezet végez számításokat finanszírozási<br />
portfóliójával összefüggésben, az ebből származó<br />
adatokat az EN16-tól különválasztva kell kezelnie.<br />
Alap<br />
Kieg<br />
Alap<br />
Alap<br />
EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott<br />
üvegházhatású gázok mennyisége.<br />
EN18 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának<br />
csökkentését célzó kezdeményezések és az<br />
elért kibocsátáscsökkenések.<br />
EN19 A kibocsátott ózonkárosító anyagok<br />
mennyisége.<br />
EN20 NO x , SO x , és más jelentős légszennyező<br />
anyagok kibocsátása típus és mennyiség<br />
szerinti bontásban.<br />
35<br />
© 2000-2008 GRI
Alap<br />
Alap<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
EN21 Az összes vízkibocsátás minőség és befogadók<br />
szerinti bontásban.<br />
EN22 Az összes hulladék mennyisége súlyban, típus<br />
és kezelés szerinti bontásban.<br />
Szempont: Átfogó adatok<br />
Kieg<br />
EN30 A környezetvédelmi intézkedésekhez és<br />
beruházásokhoz kapcsolódó összes kiadás<br />
típus szerinti bontásban.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Kiegészítés az EN22-höz<br />
A pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek esetében a<br />
legfontosabb hulladéktípusok a papír és az elektronikai<br />
hulladékok lesznek.<br />
FS<br />
Alap<br />
EN23 A jelentős kiömlések száma és összes<br />
mennyisége/térfogata.<br />
Kieg<br />
EN24 A bázeli egyezmény I., II., III., és VIII. melléklete<br />
értelmében „veszélyes hulladékként”<br />
meghatározott összes szállított, importált,<br />
exportált vagy kezelt hulladék súlya és a<br />
szállított hulladékon belül a nemzetközileg<br />
szállított hulladék százalékos aránya.<br />
Kieg<br />
EN25 Azoknak a víztesteknek és a hozzájuk kapcsolódó<br />
élőhelyeknek a megnevezése, mérete, védettségi<br />
státusza és biodiverzitási értéke, amelyekre a<br />
jelentéstevő szervezet vízkibocsátásai és lefolyásai<br />
jelentős hatást gyakorolnak.<br />
FS<br />
Szempont: Termékek és szolgáltatások<br />
Alap<br />
EN26 A termékek előállítása és a szolgáltatások<br />
nyújtása során keletkező káros hatások<br />
mérséklését célzó kezdeményezések és a hatás<br />
mérséklésének mértéke.<br />
Alap<br />
EN27 A visszavett termék és csomagolás<br />
százalékos aránya az eladott termékekhez és<br />
csomagolásukhoz viszonyítva, kategóriánként.<br />
Szempont: Jogi megfelelés<br />
Alap<br />
EN28 A jelentősebb környezetvédelmi büntetések<br />
összege, valamint a környezetvédelmi<br />
jogszabályok és szabályozások megsértésének<br />
száma, valamint ezek nem anyagi<br />
következményei.<br />
Szempont: Szállítás<br />
Kieg<br />
EN29 A termékek és más, a szervezet tevékenységéhez<br />
kapcsolódó áruk és anyagok, valamint a<br />
munkaerő szállításának jelentősebb környezeti<br />
hatásai.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
36
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Társadalmi teljesítmény<br />
A fenntarthatóság társadalmi dimenziója a szervezetnek<br />
azokra a társadalmi rendszerekre gyakorolt hatását<br />
jelenti, amelyek keretében a szervezet működik.<br />
A GRI társadalmi teljesítményindikátorai a<br />
munkaügyi gyakorlatot, emberi jogokat, társadalmat<br />
és termékfelelősséget érintő kulcsfontosságú<br />
teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat azonosítják.<br />
<strong>Pénzügyi</strong> ágazatra vonatkozó kiegészítés<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek<br />
jelentsenek a fenyegetésekkel és erőszakkal<br />
kapcsolatos irányelveikről és azon gyakorlatukról,<br />
amelyek célja a munkatársak és családjaik,<br />
valamint a közösség tagjainak segítése pl. a<br />
következő esetekben:<br />
• támadás és agresszió (verbális vagy fizikai) az<br />
ügyfelek vagy mások részéről;<br />
FS<br />
FS<br />
Munkaügyi gyakorlat és tisztességes<br />
munka<br />
A munkaügyi gyakorlatok kategória alatt található sajátos<br />
szempontok nemzetközileg általánosan elfogadott<br />
normákra épülnek, beleértve a következőket:<br />
• az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata;<br />
• az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi<br />
Egyezségokmánya;<br />
• az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok<br />
Nemzetközi Egyezségokmánya;<br />
• az ILO munkát érintő alapvető elvekről és jogokról<br />
szóló 1998. évi nyilatkozata (különös tekintettel az<br />
ILO nyolc alapegyezményére); valamint<br />
• a bécsi nyilatkozat és cselekvési program.<br />
A munkaügyi gyakorlatra vonatkozó indikátorok ezenfelül<br />
két olyan okiratra is épülnek, amelyek az üzleti vállalkozások<br />
társadalmi felelősségét közvetlenül tárgyalják: az ILO<br />
multinacionális vállalatokra és szociális politikára vonatkozó<br />
háromoldalú nyilatkozata, és a Gazdasági Együttműködési<br />
és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányelvei multinacionális<br />
vállalatok számára.<br />
A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása<br />
A vezetési szemléletet és irányelveket az alább felsorolt<br />
munkaügyi gyakorlattal kapcsolatos szempontok<br />
alapján kell tömören bemutatni. Legfontosabb<br />
referenciaforrásként az ILO multinacionális vállalatokra<br />
és szociális politikára vonatkozó háromoldalú<br />
nyilatkozatának és az OECD multinacionális vállalatok<br />
számára kiadott irányelveinek kell szolgálniuk:<br />
• foglalkoztatás;<br />
• bankrablás (pl. emberrablás) és<br />
• bűncselekményekre vonatkozó jogszabályi<br />
jelentéstételi kötelezettségek (pl. pénzmosás,<br />
terrorizmus).<br />
Az irányelvek és gyakorlatok magukban foglalják<br />
az oktatást, képzést, tanácsadást, megelőzést és<br />
kockázat-kezelést célzó programokat.<br />
• képzés és oktatás; valamint<br />
• sokféleség és esélyegyenlőség.<br />
Célok és teljesítmény<br />
A munkaügyi gyakorlat szempontjaihoz kapcsolódó<br />
teljesítményre vonatkozó szervezeti szintű célok.<br />
A GRI indikátorai mellett – ha szükséges – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorkat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Irányelv (policy)<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét a munkaügyi gyakorlat szempontjaival<br />
kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz,<br />
hogy az irányelv hol található meg (pl. honlap). A felsorolt<br />
nemzetközi normáknak való megfelelést is részletezni kell.<br />
Szervezeti felelősség<br />
Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú<br />
személy, aki a munkaügyi gyakorlat szempontjaiért<br />
felelős, vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg a<br />
különböző szempontokért való felelősség a felső vezetői<br />
szinten. Ez különbözik a 4.1 alatt bemutatottaktól, mert<br />
az az irányítás szintjén működő struktúrákra vonatkozik.<br />
• munkavállalók/vezetőség kapcsolata;<br />
• munkahelyi egészség és biztonság;<br />
37<br />
© 2000-2008 GRI
Képzés és tudatosság<br />
A munkaügyi gyakorlat szempontjaival kapcsolatos<br />
képzésekkel és tudatosság-fejlesztéssel kapcsolatos<br />
folyamatok bemutatása.<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Alap<br />
LA5<br />
A szervezeti működésben bekövetkező<br />
jelentős változások bejelentésére vonatkozó<br />
minimális értesítési idő, illetve, hogy ezt<br />
rögzíti-e a kollektív szerződés.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Nyomon követés és utókövetés<br />
Szempont: Munkahelyi egészség és biztonság<br />
Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez,<br />
valamint a javító és megelőző tevékenységekhez<br />
kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve.<br />
A munkaügyi teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok<br />
felsorolása vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok<br />
bemutatása, amelyeket a jelentéstevő szervezet,<br />
valamint beszállítói alkalmaznak.<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a<br />
szervezet teljesítménye érthető legyen, például:<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• a jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek;<br />
Alap<br />
Alap<br />
Kieg<br />
LA6<br />
LA7<br />
LA8<br />
A munkaerő-képviselet aránya a vezetők és<br />
a munkavállalók által közösen működtetett,<br />
egészségi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó<br />
bizottságokban, amelyek részt vesznek, és<br />
tanácsot adnak a munkahelyi egészséggel és<br />
biztonsággal kapcsolatos programokban.<br />
Sérülések, foglalkozásból eredő betegségek,<br />
kiesett napok és hiányzások aránya, illetve a<br />
halállal végződő munkahelyi balesetek száma<br />
régiónként.<br />
Oktatás, képzés, tanácsadás, megelőzés, továbbá<br />
olyan kockázatkezelési programok, amelyek<br />
segítik a munkavállalókat, családtagjaikat és a<br />
helyi közösség tagjait a súlyos betegségekkel<br />
kapcsolatban.<br />
• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javításáért<br />
végrehajtott lényeges rendszerszintű vagy szervezeti<br />
változások; és<br />
Kieg<br />
LA9<br />
A munkahelyi egészség és biztonság kérdéseit<br />
érintő, szakszervezetekkel kötött hivatalos<br />
megállapodások.<br />
FS<br />
• azok a kulcsfontosságú stratégiák és eljárások,<br />
amelyek a politikák megvalósítását és a<br />
meghatározott teljesítmény elérését biztosítják.<br />
Munkaügyi gyakorlatra és tisztességes munkakörülményekre<br />
vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
Szempont: Foglalkoztatás<br />
Alap<br />
LA1<br />
A munkaerő teljes létszáma a foglalkoztatás<br />
típusa, a munkaszerződés és régiók szerint.<br />
Szempont: Képzés és oktatás<br />
Alap<br />
Kieg<br />
LA10 Az évente egy főre jutó átlagos képzési óraszám,<br />
munkavállalói kategóriánkénti bontásban .<br />
LA11 A képességek fejlesztésére és az egész<br />
életen át tartó tanulásra irányuló programok,<br />
amelyek segítik a munkavállalók folyamatos<br />
alkalmazásban maradását, illetve karrierjük<br />
lezárását.<br />
Alap<br />
LA2<br />
A teljes munkaerő fluktuációja korcsoport,<br />
nem és régió szerinti bontásban, abszolút<br />
értékben és viszonyszámokban.<br />
Kieg<br />
LA12 Azon munkavállalók százalékos aránya, akik<br />
rendszeresen kapnak a teljesítményükre<br />
vonatkozó értékelést és karrierépítési<br />
áttekintést.<br />
Kieg<br />
LA3<br />
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak olyan<br />
juttatásai, amelyek nem járnak az ideiglenes<br />
vagy részidős alkalmazásban lévőknek, a<br />
működés főbb területei szerinti bontásban.<br />
Szempont: A munkavállalók és a vezetőség<br />
kapcsolata<br />
Alap<br />
LA4<br />
Kollektív szerződés hatálya alá tartozó<br />
munkavállalók aránya.<br />
Szempont: Sokféleség és esélyegyenlőség<br />
Alap<br />
Alap<br />
LA13 Az irányító testületek összetétele és a<br />
munkavállalók csoportosítása nem, életkor,<br />
kisebbségi csoporthoz való tartozás, továbbá<br />
a sokféleséget jelentő egyéb tényezők szerint.<br />
LA14 A férfiak és nők alapfizetésének egymáshoz<br />
viszonyított aránya beosztási kategóriák szerint.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
38
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Emberi jogok<br />
Az emberi jogokra vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
megkövetelik a jelentéstevő szervezetektől, hogy<br />
beszámoljanak arról, hogy a befektetések és a beszállítók/<br />
alvállalkozók kiválasztásakor hogyan veszik figyelembe<br />
az emberi jogokat. Ezenfelül az indikátorok lefedik a<br />
munkavállalók és a biztonsági szolgálat emberi jogokkal<br />
kapcsolatos oktatását, a hátrányos megkülönböztetést, az<br />
egyesülési jogot, a gyermekmunkát, az őslakosok jogait,<br />
valamint a kényszermunkát és kötelező munkavégzést.<br />
Az általánosságban elfogadott emberi jogokat a következő<br />
egyezmények és nyilatkozatok tartalmazzák:<br />
• az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a<br />
kapcsolódó jegyzőkönyvek;<br />
• az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi<br />
Egyezségokmánya;<br />
• az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok<br />
Nemzetközi Egyezségokmánya;<br />
• az ILO munkát érintő alapvető elvekről és jogokról<br />
szóló 1998. évi nyilatkozata (különös tekintettel az<br />
ILO nyolc alapegyezményére); valamint<br />
• a bécsi nyilatkozat és cselekvési program.<br />
A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása<br />
A vezetési szemléletet és irányelveket az alább felsorolt<br />
emberi jogokkal kapcsolatos szempontok alapján kell<br />
tömören bemutatni. Legfontosabb referenciaforrásként<br />
az ILO multinacionális vállalatokra és szociális politikára<br />
vonatkozó háromoldalú nyilatkozatának (különös tekintettel<br />
az ILO – 100., 111., 87., 98., 138., 182., 20. és 105. 9 számú –<br />
nyolc alapegyezményére), valamint az OECD multinacionális<br />
vállalatokra vonatkozó irányelveinek kell szolgálniuk.<br />
Célok és teljesítmény<br />
Az emberi jogok szempontjaihoz kapcsolódó<br />
teljesítményre vonatkozó szervezeti szintű célok.<br />
A GRI indikátorai mellett – szükség esetén – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Irányelv (Policy)<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét az emberi jogok szempontjaival<br />
kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz,<br />
hogy az irányelv hol található meg (pl. honlap). A<br />
felsorolt nemzetközi normáknak és egyezményeknek<br />
való megfelelést is részletezni kell.<br />
Szervezeti felelősség<br />
Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú<br />
személy, aki az emberi jogok szempontjaiért felelős,<br />
vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg a különböző<br />
szempontokért való felelősség a felső vezetői szinten.<br />
Ez különbözik a 4.1 alatt bemutatottaktól, mert az az<br />
irányítás szintjén működő struktúrákra vonatkozik.<br />
Képzés és tudatosság<br />
A munkaügyi gyakorlat szempontjaival kapcsolatos<br />
képzésekkel és tudatosság-fejlesztéssel kapcsolatos<br />
folyamatok bemutatása.<br />
Nyomon követés és utókövetés<br />
Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez,<br />
valamint a javító és megelőző tevékenységekhez<br />
kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve.<br />
• befektetési és beszerzési gyakorlat;<br />
• a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése;<br />
• az egyesülési jog és a kollektív szerződés;<br />
• a gyermekmunka felszámolása;<br />
• a kényszermunka és a kötelező munkavégzés<br />
kiküszöbölése;<br />
• panaszok és sérelmek kezelésének gyakorlata;<br />
• biztonsági szolgálat; és<br />
• őslakosok jogai.<br />
A munkaügyi teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok<br />
felsorolása vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok<br />
bemutatása, amelyeket a jelentéstevő szervezet,<br />
valamint beszállítói alkalmaznak.<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a<br />
szervezet teljesítménye érthető legyen, például:<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• a jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek;<br />
9 <br />
A 100. és 111. egyezmény a hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséről,; a 87. és 98. egyezmény az egyesülés jogáról és kollektív<br />
szerződésről; a 138. és 182. egyezmény a gyermekmunka megszüntetéséről; a 29. és 105. egyezmény pedig a kényszermunka és<br />
kötelező munkavégzés tilalmáról szól.<br />
39<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény javításáért<br />
végrehajtott lényeges rendszerszintű vagy szervezeti<br />
változások; és<br />
• azok a kulcsfontosságú stratégiák és eljárások,<br />
amelyek a politikák megvalósítását és a meghatározott<br />
teljesítmény elérését biztosítják.<br />
Szempont: Egyesülési jog és kollektív szerződés<br />
Alap<br />
HR5<br />
Olyan helyzetek, amelyekben fennáll annak<br />
a kockázata, hogy az egyesülési és a kollektív<br />
szerződéshez való jog sérül, valamint azok a<br />
lépések, amelyek ezen jogok sértetlenségét<br />
biztosítják.<br />
Szempont: Gyermekmunka<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Emberi jogokra vonatkozó teljesítményindikátorok<br />
Szempont: Befektetési és beszerzési gyakorlat<br />
Alap<br />
HR1<br />
Azon jelentős befektetési megállapodások<br />
százalékos aránya, illetve száma, amelyek az<br />
emberi jogokat figyelembe vevő záradékot<br />
tartalmaznak, vagy emberi jogi szempontok<br />
alapján is átvizsgálták őket.<br />
Kiegészítés a HR1-hez<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek<br />
számára a „befektetési megállapodás” kiterjed egy sor<br />
finanszírozási megállapodásra, többek között általános<br />
banki szerződésekre (pl. hitelszerződésekre), valamint<br />
szerződések és biztosítási megállapodások aláírására.<br />
Vagyonkezelés esetében az FS11 alatt kell jelenteni<br />
minden olyan vizsgálatról, amely egyértelmű emberi jogi<br />
vonatkozásokat tartalmaz.<br />
A kifejezetten emberi jogokkal kapcsolatos irányelvekre és<br />
folyamatokra az FS1, FS2, FS3 indikátorok vonatkoznak.<br />
Alap<br />
HR2<br />
Azon jelentős beszállítók és szerződéses<br />
partnerek százalékos aránya, akiket emberi<br />
jogi szempontból, illetve ilyen irányú<br />
tevékenységeiket tekintve átvilágítottak.<br />
FS<br />
Alap<br />
HR6<br />
Olyan helyzetek, amelyekben fennáll a<br />
gyermekmunka alkalmazásának kockázata,<br />
illetve azok az intézkedések, amelyek a<br />
gyermekmunka kiküszöbölését célozzák.<br />
Szempont: Kényszermunka és kötelező munkavégzés<br />
Alap<br />
HR7<br />
Olyan helyzetek, amelyekben jelentős a<br />
kényszermunka és a kötelező munkavégzés<br />
előfordulásának kockázata, illetve azok az<br />
intézkedések, amelyek a kényszermunka<br />
és a kötelező munkavégzés kiküszöbölését<br />
célozzák.<br />
Szempont: Biztonsági szolgálat<br />
Kieg<br />
HR8<br />
A szervezet működésével összefüggő emberi<br />
jogokat és az ezekre vonatkozó szervezeti<br />
politikákat és eljárásokat ismertető képzés,<br />
illetve az oktatott biztonságiak százalékos<br />
aránya.<br />
Szempont: Őslakosok jogai<br />
Kieg<br />
HR9<br />
Azon esetek száma, amelyekben az őslakosok<br />
jogai sérültek, illetve az ilyen ügyekben<br />
foganatosított intézkedések.<br />
FS<br />
Kieg<br />
HR3<br />
A szervezet működésével összefüggő emberi<br />
jogokat és az ezekre vonatkozó szervezeti<br />
politikákat és eljárásokat ismertető munkavállalói<br />
képzés összes óraszáma, illetve az<br />
oktatott munkavállalók százalékos aránya.<br />
Szempont: A hátrányos megkülönböztetés<br />
kiküszöbölése<br />
Alap<br />
HR4<br />
A hátrányos megkülönböztetéssel járó esetek<br />
száma, illetve a kiküszöbölésüket célzó<br />
intézkedések.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
40
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Társadalom<br />
A társadalmi teljesítmény indikátorai a szervezet azon<br />
hatásaira hívják fel a figyelmet, amelyeket azokra<br />
a közösségekre gyakorol, amelyek keretein belül a<br />
szervezet működik. Információt szolgáltat ezenfelül<br />
arról, hogy a szervezet hogyan kezeli a más társadalmi<br />
intézményekkel folytatott interakciói következtében<br />
kialakuló kockázatokat. Megkülönböztetett figyelmet<br />
kell fordítani a megvesztegetésre és a korrupcióra, a<br />
közpolitikára gyakorolt indokolatlan mértékű befolyásra,<br />
valamint a versenyellenes viselkedésre.<br />
A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása<br />
A vezetési szemléletet és irányelveket a következő<br />
társadalmi szempontok alapján kell tömören bemutatni:<br />
• közösség;<br />
• korrupció;<br />
Képzés és tudatosság<br />
A munkaügyi gyakorlat szempontjaival kapcsolatos<br />
képzésekkel és tudatosság-fejlesztéssel kapcsolatos<br />
folyamatok bemutatása.<br />
Nyomon követés és utókövetés<br />
Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez,<br />
valamint a javító és megelőző tevékenységekhez<br />
kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve.<br />
A munkaügyi teljesítménnyel kapcsolatos tanúsítványok<br />
felsorolása vagy egyéb tanúsítási/hitelesítési folyamatok<br />
bemutatása, amelyeket a jelentéstevő szervezet,<br />
valamint beszállítói alkalmaznak.<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a<br />
szervezet teljesítménye érthető legyen, például:<br />
• közpolitika;<br />
• versenyellenes viselkedés; és<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• a jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek.<br />
FS<br />
• a jogszabályoknak való megfelelés.<br />
Célok és teljesítmény<br />
Az emberi jogok szempontjaihoz kapcsolódó<br />
teljesítményre vonatkozó szervezeti szintű célok.<br />
A GRI indikátorai mellett – szükség esetén – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Irányelv (Policy)<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét az emberi jogok szempontjaival<br />
kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz,<br />
hogy az irányelv hol található meg (pl. honlap). A<br />
felsorolt nemzetközi normáknak és egyezményeknek<br />
való megfelelést is részletezni kell.<br />
Szervezeti felelősség<br />
Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú<br />
személy, aki az emberi jogok szempontjaiért felelős,<br />
vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg a különböző<br />
szempontokért való felelősség a felső vezetői szinten.<br />
Ez különbözik a 4.1 alatt bemutatottaktól, mert az az<br />
irányítás szintjén működő struktúrákra vonatkozik.<br />
41<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Társadalmi teljesítményre vonatkozó indikátorok<br />
Termékfelelősség<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
Szempont: Helyi közösség<br />
Alap<br />
ALAP<br />
ALAP<br />
SO1<br />
A tevékenység (benne a megjelenés, működés<br />
és kivonulás) által a helyi közösségre gyakorolt<br />
hatásokat értékelő és kezelő programok,<br />
illetve gyakorlatok természete, mértéke és<br />
hatékonysága.<br />
FS13. Kiszolgálási pontok gazdaságilag hátrányos<br />
helyzetben lévő vagy ritkán lakott területeken,<br />
típusonként.<br />
FS14. A hátrányos helyzetű személyek pénzügyi<br />
szolgáltatásokhoz való hozzáférését javító<br />
kezdeményezések.<br />
Szempont: Korrupció<br />
FS<br />
A termékfelelősséggel kapcsolatos teljesítményindikátorok<br />
a jelentéstevő szervezet termékeinek és szolgáltatásainak<br />
azon szempontjait fedik le, amelyek a vevőket közvetlenül<br />
érintik. Ennek megfelelően információt közölnek az<br />
egészségre és biztonságra gyakorolt hatásról, arról,<br />
hogy a gyártó milyen termékcímkézést alkalmaz, milyen<br />
a marketingkommunikációja, és hogyan biztosítja a<br />
személyes adatok védelmét.<br />
Ezeket a szempontokat az indikátorok elsősorban úgy<br />
fedik le, hogy a kapcsolódó belső eljárásokkal és azok be<br />
nem tartásával kapcsolatban közölnek adatokat.<br />
A vezetési szemlélet és irányelvek bemutatása<br />
A vezetési szemléletet és irányelveket a termékfelelősséggel<br />
kapcsolatos következő szempontok alapján kell tömören<br />
bemutatni:<br />
Alap<br />
SO2<br />
A korrupció kockázatával kapcsolatosan megvizsgált<br />
üzleti egységek száma és százalékos<br />
aránya.<br />
• a vevők egészsége és biztonsága;<br />
• termékek és szolgáltatások címkézése;<br />
Alap<br />
SO3<br />
A szervezet korrupcióellenes üzletpolitikájának<br />
és eljárásainak témakörében képzést végzett<br />
munkavállalók százalékos aránya.<br />
• marketingkommunikáció;<br />
• személyes adatok védelme; és<br />
FS<br />
Alap<br />
SO4<br />
Korrupciós eseményekkel kapcsolatos<br />
válaszlépések.<br />
• a jogszabályoknak való megfelelés.<br />
Célok és teljesítmény<br />
Szempont: Közpolitika<br />
Alap<br />
Kieg<br />
SO5<br />
SO6<br />
Közpolitikai álláspontok, részvétel a közpolitika<br />
kialakításában és lobbitevékenységben.<br />
Politikai pártoknak, politikusoknak és<br />
kapcsolódó intézményeknek kifizetett<br />
pénzügyi és természetbeni hozzájárulások<br />
teljes összege, országonkénti bontásban.<br />
Szempont: Versenyellenes viselkedés<br />
Kieg<br />
SO7<br />
Versenyellenes viselkedéssel, tröszt- és<br />
monopóliumellenes rendelkezések<br />
megszegésével kapcsolatos jogi eljárások<br />
száma, illetve kimenetele.<br />
Szempont: Jogi megfelelés<br />
Alap<br />
SO8<br />
A törvények és jogszabályok be nem tartásából<br />
adódó jelentősebb bírságok pénzösszege és a<br />
nem pénzügyi szankciók száma.<br />
A termékfelelősség szempontjaihoz kapcsolódó<br />
teljesítményre vonatkozó szervezeti szintű célok.<br />
A GRI indikátorai mellett – szükség esetén – az adott<br />
szervezetre jellemző indikátorokat is használhatunk a<br />
teljesítmény célokhoz viszonyított bemutatásához.<br />
Irányelv (policy)<br />
Tömör és a szervezet egészére vonatkozó irányelv<br />
(vagy irányelvek), amely meghatározza a szervezet<br />
elkötelezettségét a termékfelelősség szempontokkal<br />
kapcsolatban, vagy arra vonatkozó utalást tartalmaz,<br />
hogy az irányelv hol található meg (pl. honlap).<br />
Szervezeti felelősség<br />
Meg kell jelölni, hogy ki az a legmagasabb pozíciójú<br />
személy, aki a termékfelelősség szempontjaiért felelős,<br />
vagy megmagyarázni, hogyan oszlik meg a különböző<br />
szempontokért való felelősség a felső vezetői szinten.<br />
Ez különbözik a 4.1 alatt bemutatottaktól, mert az az<br />
irányítás szintjén működő struktúrákra vonatkozik.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
42
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Képzés és tudatosság<br />
A termékfelelősség szempontjaival kapcsolatos<br />
képzésekkel és tudatosság-fejlesztéssel kapcsolatos<br />
folyamatok bemutatása.<br />
Nyomon követés és utókövetés<br />
Azon folyamatok bemutatása, amelyek az ellenőrzéshez,<br />
valamint a javító és megelőző tevékenységekhez<br />
kapcsolódnak, a beszállítói láncot is beleértve.<br />
A termékfelelősséghez kötődő teljesítménnyel<br />
kapcsolatos tanúsítványok felsorolása, vagy egyéb<br />
tanúsítási/hitelesítési folyamatok bemutatása,<br />
amelyeket a jelentéstevő szervezet, valamint beszállítói<br />
alkalmaznak.<br />
Kiegészítő összefüggéseket bemutató információ<br />
Olyan információ, amely ahhoz szükséges, hogy a szervezet<br />
teljesítménye érthető legyen, például:<br />
• kulcsfontosságú sikerek és hiányosságok;<br />
• a jelentős szervezeti kockázatok és lehetőségek;<br />
Kieg<br />
PR2<br />
Azon esetek száma, amikor a termékek és<br />
szolgáltatások egészségi és biztonsági hatásaira<br />
vonatkozó jogszabályokat vagy az önkéntesen<br />
vállalt normákat megszegték, az ügyek<br />
kimenetele szerinti bontásban.<br />
Szempont: Termékek és szolgáltatások címkézése<br />
Alap<br />
Kieg<br />
Kieg<br />
PR3<br />
PR4<br />
PR5<br />
A különféle eljárások által megkövetelt,<br />
termékre és szolgáltatásra vonatkozó<br />
információ típusai. Az információszolgáltatási<br />
követelmények alá tartozó lényeges termékek<br />
és szolgáltatások aránya százalékban.<br />
Azon esetek száma, amikor a termékekkel és<br />
szolgáltatásokkal kapcsolatos információnyújtásra<br />
és címkézésre vonatkozó<br />
jogszabályokat vagy önkéntesen vállalt<br />
normákat megszegték, az ügyek kimenetele<br />
szerinti bontásban.<br />
A vevői/ügyfél-elégedettség elérését célzó<br />
gyakorlatok, beleértve a vevői elégedettséget<br />
mérő vizsgálatok eredményeit is.<br />
FS<br />
• a jelentéstételi időszak alatt a teljesítmény<br />
javítására végrehajtott lényeges rendszerszintű<br />
vagy szervezeti változások; és<br />
ALAP<br />
FS16. A pénzügyi tudatosság fejlesztésére irányuló<br />
kezdeményezések, célcsoportok szerinti<br />
bontásban.<br />
FS<br />
• azok a kulcsfontosságú stratégiák és eljárások,<br />
amelyek a politikák megvalósítását és a<br />
meghatározott teljesítmény elérését biztosítják.<br />
A pénzügyi ágazatra jellemző vezetési szemlélet<br />
és irányelvek a termékfelelősség vonatkozásában<br />
Szempont: Marketingkommunikáció<br />
Alap<br />
PR6<br />
A marketingkommunikációra (beleértve a<br />
reklámot, a promóciót és a szponzorálást is)<br />
vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak és<br />
önkéntesen vállalt normáknak való megfelelés<br />
érdekében indított programok.<br />
Szempont: Termékek és szolgáltatások címkézése<br />
ALAP<br />
FS15. A méltányos és felelős termék- és<br />
szolgáltatásfejlesztésre, valamint méltányos és<br />
felelős értékesítésre vonatkozó irányelvek.<br />
FS<br />
Kieg<br />
PR7<br />
Azon esetek száma, amikor a marketingkommunikációra<br />
(benne a reklámra, promócióra<br />
és szponzorálásra) vonatkozó jogszabályokat<br />
vagy önkéntesen vállalt normákat megszegték,<br />
az ügyek kimenetele szerinti bontásban.<br />
Termékfelelősséggel kapcsolatos teljesítményindikátorok<br />
Szempont: A vevők/ügyfelek egészsége és<br />
biztonsága<br />
Alap<br />
PR1<br />
A termékek, illetve szolgáltatások életciklusának<br />
azok a szakaszai, amelyekben a termék, illetve<br />
szolgáltatás egészségi és biztonsági hatásait<br />
javítási célzattal kiértékelik. Az ilyen kiértékelési<br />
eljárásba bevont jelentős termékek és<br />
szolgáltatások aránya százalékban kifejezve.<br />
Szempont: Személyes adatok védelme<br />
Kieg<br />
PR8<br />
A vevők/ügyfelek személyes adataival való<br />
visszaélésre, illetve az adatok elvesztésére<br />
vonatkozó indokolt panaszok száma.<br />
Szempont: Jogi megfelelés<br />
Alap<br />
PR9<br />
A termékekkel és szolgáltatásokkal<br />
kapcsolatos, gondosságra és használatra<br />
vonatkozó – jelentősebb bírsággal fenyegető<br />
– jogszabályok és egyéb rendelkezések be<br />
nem tartásának mértéke, azaz a büntetések<br />
pénzben kifejezett összege.<br />
43<br />
© 2000-2008 GRI
Általános megjegyzések a<br />
jelentéskészítéssel kapcsolatban<br />
Adatgyűjtés<br />
A megvalósíthatóság értékelése<br />
A jelentéstartalom meghatározása során számos téma<br />
és indikátor összegyűlik, amelyeknek szerepelniük<br />
kellene a szervezet jelentésében. Vannak azonban olyan<br />
tényezők, mint például az adatok rendelkezésre állása,<br />
az adatgyűjtés költsége, a rendelkezésre álló információ<br />
megbízhatósága, az információ bizalmassága, titoktartás<br />
és egyéb jogi megfontolások, amelyek eredményeként<br />
olyan döntés születhet, hogy a szervezet nem hoz<br />
nyilvánosságra bizonyos információkat. Ha lényegesnek<br />
ítélt információról döntünk úgy, hogy nem kerül be a<br />
jelentésbe, egyértelműen fel kell tüntetni ennek tényét,<br />
valamint be kell mutatni a döntést megalapozó okokat.<br />
Az adatok összesítése és felbontása<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
A jelentéstevő szervezeteknek el kell dönteniük,<br />
hogy az információ bemutatásához az adatok milyen<br />
szintű összesítése kívánatos. Azért van erre szükség,<br />
hogy összhangba hozzuk a megkívánt erőfeszítéseket<br />
azzal, hogy mennyivel többet mond az információ,<br />
ha részletezve közöljük (pl. ország vagy telephely<br />
szerinti megoszlásban). Az adatok összesítése jelentős<br />
mennyiségű információ elvesztéséhez vezethet, valamint<br />
az is előfordulhat, hogy a kifejezetten jó vagy rossz<br />
teljesítmény elkerüli a figyelmet. Ezzel szemben az adatok<br />
szükségtelen felbontása nehezítheti a megértést. A<br />
jelentéstevő szervezeteknek megfelelően részletezett<br />
információt kell közölniük az indikátorokkal kapcsolatban<br />
bemutatott alapelvek és útmutatás alapján. A részletezés<br />
mértéke indikátoronként változhat, de általánosságban<br />
véve a részletes információ több betekintést nyújt a<br />
szervezet teljesítményébe, mint az összesített adat.<br />
A jelentés formája és publikálásának gyakorisága<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés meghatározása<br />
keresztül, vagy azzal, hogy megadják az oldalszámot<br />
a vonatkozó kiadványban). A GRI-keretrendszer<br />
alapján készült <strong>jelentések</strong> számára nincsen minimális<br />
oldalszám megadva; a lényeges csak az, hogy a szervezet<br />
megfelelően használja az útmutatót és a keretrendszer<br />
egyéb kiválasztott dokumentumait.<br />
A jelentés formája és hordozóeszköze<br />
Az elektronikus (pl. CD-ROM) vagy web alapú és<br />
nyomtatott formátumok megfelelő médiumai a<br />
jelentésnek. A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a<br />
web és a papír alapú jelentés kombinációját választják,<br />
de használhatnak egyetlen médiumot is. A szervezet<br />
választhatja például azt, hogy a részletes jelentést a<br />
honlapján teszi közé, de nyomtatott formában kiadja<br />
a vezetői összefoglalót, amelynek része a stratégia és<br />
a teljesítményre vonatkozó információk. A döntést<br />
valószínűleg az fogja meghatározni, hogy milyen hosszú<br />
jelentéstételi időszakot választ a szervezet, milyen<br />
módon frissítik majd az információkat, kik lesznek a<br />
jelentés felhasználói, és egyéb gyakorlati megfontolások,<br />
mint például az, hogy miként szeretnék terjeszteni a<br />
jelentést. Fontos, hogy legalább egy – elektronikus<br />
vagy nyomtatott – médium a jelentéstételi időszakra<br />
vonatkozó információt az érintettek számára teljes<br />
mértékben elérhetővé tegye.<br />
A jelentés publikálásának gyakorisága<br />
A szervezeteknek meg kell határozniuk egy következetes<br />
és rendszeresen ismétlődő jelentéstételi időszakot.<br />
Sok szervezet esetében ez éves jelentéskészítési ciklus<br />
lesz, mások kétévente jelentenek. Dönthet azonban<br />
egy szervezet úgy is, hogy az információt rendszeresen<br />
frissíti a teljesítmény összesített formájú megjelenésének<br />
időpontjai között is. Ennek előnye, hogy az érintettek<br />
azonnal hozzáférnek az információhoz, hátránya pedig,<br />
hogy megnehezíti az információk összehasonlítását.<br />
Mindamellett a szervezetek kiszámítható rendszerességgel<br />
és meghatározott időtartamot lefedve közöljenek<br />
információt.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés olyan egyedi és összesített<br />
adatközlés, amely a szervezet egy meghatározott<br />
időszakra vonatkozó teljesítményét méltányosan<br />
és kiegyensúlyozottan mutatja be. Az érintetteknek<br />
közvetlenül, egyetlen helyről el kell tudni érniük a<br />
jelentésben foglalt valamennyi információt, mint<br />
amilyen például a GRI tartalmi index. Egyéb kiadványok<br />
nem jelölhetők meg az információ forrásaként a GRI<br />
standard adatközlés elemeinek esetében (kivéve a<br />
teljesítményindikátorokat), csak ha a jelentés készítői<br />
az érintettek számára lehetővé teszik, hogy közvetlenül<br />
hozzáférjenek ehhez az információhoz (pl. egy honlapon<br />
Egy szervezet más beszámolókkal egy időben is<br />
publikálhatja gazdasági, környezeti és társadalmi<br />
teljesítményéről szóló jelentését. Az ilyenfajta koordináció<br />
erősíti a pénzügyi teljesítmény, valamint a gazdasági,<br />
környezeti és társadalmi teljesítmény közti kapcsolatokat.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
44
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
A jelentés tartalmának frissítése<br />
Új jelentés készítésekor lesznek olyan információk,<br />
amelyek nem változtak az előző jelentéshez képest (pl.<br />
a szervezet politikája, ha nem bővült kiegészítésekkel).<br />
Éppen emiatt dönthet úgy egy szervezet, hogy csak<br />
azokat a témaköröket és indikátorokat frissíti, amelyek<br />
változtak, s azokat az adatokat, amelyek nem módosultak,<br />
változatlan formában közli. Dönthet például úgy egy<br />
szervezet, hogy politikáit változatlan formában közli,<br />
és csak teljesítményindikátorait aktualizálja. A közlés<br />
módjának rugalmassága nagyrészt attól függ, hogy a<br />
szervezet milyen kommunikációs csatornát választ. A<br />
stratégia és analízis, valamint a teljesítményindikátorok<br />
minden jelentéstételi időszakban változni fognak, de a<br />
szervezeti profil és az irányítás valószínűleg csak ritkábban<br />
módosul. Attól függetlenül, hogy a szervezet a közlésnek<br />
és adatfrissítésnek milyen formáját választja, a jelentéshez<br />
tartozó minden információnak egyetlen helyen (vagy az<br />
interneten, vagy nyomtatott formában) kell a felhasználók<br />
rendelkezésére állnia.<br />
Tanúsítás<br />
Választások a tanúsítással kapcsolatban<br />
Különféle szervezetek különböző módszereket<br />
alkalmaznak jelentésük hitelességének növelése céljából.<br />
Működtethetnek belső ellenőrzési folyamatokat,<br />
beleértve a belső auditokat, amelyek adatkezelési<br />
és jelentési folyamataik részét képezik. Ezek a belső<br />
rendszerek nagyon fontosak a jelentés integritása és<br />
hitelessége szempontjából. A GRI azonban javasolja,<br />
hogy <strong>fenntarthatósági</strong> jelentésük készítésének részeként<br />
a szervezetek külső tanúsítást is alkalmazzanak.<br />
A külső tanúsításnak jelenleg többféle formája is létezik.<br />
Ilyen például a szakértői tanúsítás, érintettek fórumai<br />
és egyéb külső csoportok vagy egyének által történő<br />
tanúsítás. A tanúsítás formájától függetlenül azonban az<br />
a fontos, hogy azt kompetens, a szervezettől független<br />
csoportok vagy egyének végezzék. Ennek módja lehet egy<br />
bizonyos szakmai szabvány szerint végzett tanúsítás, vagy<br />
egyéb szisztematikus, dokumentált és bizonyítékokon<br />
alapuló tanúsítási folyamat.<br />
A GRI értelmezésében a „külső tanúsítás” olyan<br />
tevékenységekre utal, amelyek eredménye egy<br />
nyilvánosságra hozott következtetés, mely a jelentésről,<br />
valamint a benne foglalt információ minőségéről<br />
tartalmaz állásfoglalást. A tanúsítási tevékenység része<br />
az adatgyűjtés előkészítő folyamatának ellenőrzése is, de<br />
maga a tevékenység bővebb annál. Ez különbözik azoktól<br />
az ellenőrzési folyamatoktól, melyek célja, hogy a szervezet<br />
teljesítményének vagy a teljesítmény minőségének szintjét<br />
igazolják; ez utóbbiakra példa a különféle tanúsítványok<br />
kiállítása vagy a megfelelőségi értékelések.<br />
Általánosságban véve a GRI jelentéstételi keretrendszerét<br />
alkalmazó külső tanúsítást a következők jellemzik:<br />
• a szervezettől független csoportok vagy egyének<br />
végzik, akik bizonyíthatóan az adott szakterület és<br />
a tanúsítás szakemberei;<br />
• szisztematikus, dokumentált és bizonyítékokon<br />
alapul, valamint előre meghatározott folyamatokból<br />
épül fel;<br />
• értékeli, hogy a jelentés méltányosan és<br />
kiegyensúlyozottan mutatja-e be a szervezet<br />
teljesítményét úgy, hogy közben figyelembe veszi<br />
a jelentésben szereplő adatok hitelességét és a<br />
tartalomkiválasztási folyamat megfelelőségét;<br />
• olyan csoportok vagy egyének végzik, akiket nem<br />
korlátoz a szervezethez vagy érintettjeihez való<br />
viszonyuk abban, hogy független és részre nem<br />
hajló véleményt mondjanak és publikáljanak a<br />
jelentésről;<br />
• értékeli, hogy a jelentés készítői milyen mértékben<br />
alkalmazták a GRI jelentéstételi keretrendszerét<br />
(beleértve a jelentéstételi alapelveket) a<br />
jelentéskészítés folyamata során; valamint<br />
• eredménye egyrészt olyan vélemény vagy<br />
következtetések, amely(ek)et a szervezet írott<br />
formában nyilvánosságra hoz, másrészt tartalmazza<br />
a tanúsítónak a jelentéstevő szervezethez való<br />
viszonyáról készült nyilatkozatát.<br />
Ahogy azt a jelentés bemutatásával kapcsolatos<br />
adatközlések 3.13 pontja meghatározza, a szervezetnek<br />
információt kell közölnie arról, hogy a külső tanúsítás<br />
mely formáját alkalmazza.<br />
45<br />
© 2000-2008 GRI
Szójegyzék<br />
Kiegészítő indikátorok (additional indicators)<br />
Kiegészítőek azok az indikátorok, amelyek a GRI útmutató<br />
alapján újonnan kialakuló gyakorlatra vagy olyan<br />
kérdésekre vonatkoznak, amelyek a legtöbb szervezet<br />
számára nem lényegesek.<br />
Határ (boundary)<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés határa azokra az egységekre<br />
vonatkozik, amelyek teljesítményét a szervezet jelentése<br />
lefedi.<br />
Tartalmi index (content index)<br />
A GRI tartalmi index egy táblázat vagy mátrix, amely<br />
felsorolja a standard adatközlés minden elemét, valamint<br />
megmutatja azt, hogy a jelentésben hol lehet a róluk<br />
szóló információt megtalálni (oldalszámmal vagy az URL<br />
megadásával). A jelentéstevő szervezetek megadhatnak<br />
referenciát olyan szervezetspecifikus indikátorokra is,<br />
amelyek nem szerepelnek a GRI útmutatóban. A tartalmi<br />
index tehát tömör összefoglalást ad arról, hogy mi<br />
szerepel a jelentésben, és megkönnyíti annak használatát.<br />
A tartalmi index különösen fontos akkor, ha bizonyos<br />
adatközlések a szervezet egyéb jelentéseiben, például<br />
a pénzügyi jelentésben vagy korábbi <strong>fenntarthatósági</strong><br />
jelentésben szerepelnek.<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
megvalósítására, hogy folyamatosan fejleszti és építi<br />
azt a kapacitást, amely a <strong>fenntarthatósági</strong> jelentéstételi<br />
keretrendszer használatához szükséges. A jelentéstételi<br />
keretrendszer minden eleme globális, számos érintett<br />
felet bevonó, konszenzusra törekvő folyamat eredménye.<br />
GRI jelentéstételi keretrendszer (GRI Reporting<br />
Framework)<br />
A GRI jelentéstételi keretrendszer célja, hogy egy<br />
általánosan elfogadott keretrendszert adjon a szervezetek<br />
gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről<br />
szóló jelentéseihez. A keretrendszer a következő<br />
elemekből épül fel: útmutató <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong><br />
<strong>készítéséhez</strong>, indikátorprotokollok, technikai protokollok<br />
és ágazati kiegészítések.<br />
Független igazgatósági tag (independent board<br />
member)<br />
A „független” szó jelentése nem minden jogrendszerben<br />
azonos. Általában arra utal, hogy egy független tag a<br />
szervezet pénzügyi helyzetében nem érintett, és abból<br />
nem is származik semminemű haszna, amely emiatt<br />
érdekellentéthez vezethetne. Az útmutatót használó<br />
szervezeteknek meg kell határozniuk, mit értenek a<br />
„független” kifejezésen.<br />
Indikátorszempontok (indicator aspects)<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
Alapindikátor (core indicator)<br />
Alapindikátorok azok a mutatószámok, amelyek a GRI<br />
útmutató alapján a legtöbb érintett számára fontosak,<br />
és a szervezet számára lényegesek, hacsak ennek<br />
ellenkezője nem derül ki róluk a GRI jelentéstételi<br />
alapelvek meghatározásai szerint.<br />
A jelentéstevő szervezet után elhelyezkedő<br />
egységek (downstream entities)<br />
Ez a meghatározás azon a felfogáson alapul, amely a<br />
termelés folyamatát a nyersanyagok kitermelésétől egészen<br />
a termék vagy szolgáltatás végső felhasználójáig terjeszti<br />
ki. A szervezet után elhelyezkedő egységek azok, amelyek<br />
az adott szervezet termékeit és szolgáltatásait terjesztik<br />
vagy használják, vagy – általánosabb megfogalmazásban<br />
– azok, amelyek a termelési folyamatban a szervezet után<br />
helyezkednek el.<br />
Globális jelentéstételi kezdeményezés (Global<br />
Reporting Initiative)<br />
A GRI jövőképében a szervezetek gazdasági, környezeti<br />
és társadalmi teljesítményéről szóló jelentés ugyanolyan<br />
megszokott és összehasonlítható, mint manapság<br />
a pénzügyi jelentés. A GRI úgy törekszik e jövőkép<br />
Az információ azon általános típusai, amelyek egy specifikus<br />
indikátorkategóriára vonatkoznak (pl. energiahasználat,<br />
gyermekmunka, vevők).<br />
Indikátorkategóriák (indicator categories)<br />
Az indikátorkategóriák a <strong>fenntarthatósági</strong> témák<br />
általános csoportosítására utalnak. A GRI útmutatóban<br />
alkalmazott kategóriák a következők: gazdasági,<br />
környezeti és társadalmi. A társadalmi kategória további<br />
alkategóriákat foglal magában, melyek: munkaügyi<br />
gyakorlat, emberi jogok, társadalom és termékfelelősség.<br />
Egy adott kategórián belül több indikátorszempontot<br />
különböztetünk meg.<br />
Teljesítményindikátor (performance indicator)<br />
Az a kvalitatív vagy kvantitatív információ egy szervezet<br />
eredményeiről, amely összehasonlítható, és időben változik.<br />
Indikátorprotokoll (indicator protocol)<br />
Az indikátorprotokollok meghatározásokat, adatgyűjtéssel<br />
kapcsolatos útmutatást és egyéb információkat adnak<br />
a <strong>jelentések</strong> készítőinek, hogy ezúton hozzájáruljanak<br />
a teljesítményindikátorok egységes értelmezéséhez.<br />
Az útmutató minden egyes teljesítményindikátorra<br />
vonatkozóan tartalmaz protokollt.<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
46
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
FS<br />
A szervezet, illetve a jelentés bemutatásával<br />
kapcsolatos adatközlések (profile disclosures)<br />
Az útmutató 2. részében található azon számozott<br />
információk (pl. 2.1, 3.13), amelyek a jelentéshez és a<br />
szervezet teljesítményének megértéséhez a hátteret és<br />
kontextust biztosítják és meghatározzák.<br />
Jelentéstételi alapelvek (reporting principles)<br />
Azok a fogalmak, amelyek meghatározzák, hogy egy<br />
jelentésnek milyen eredményeket kell elérnie, valamint<br />
a jelentéskészítési folyamat során szükséges döntések<br />
meghozatalára vonatkozó útmutatást adnak; például<br />
ahhoz, hogy milyen indikátorokat használjunk és hogyan.<br />
Ágazati kiegészítés (sector supplement)<br />
Az ágazati kiegészítések magyarázatokkal és<br />
útmutatásokkal egészítik ki az útmutatót arra nézve,<br />
hogy azt miként kell egy bizonyos ágazatban használni.<br />
Ezenkívül ágazat-specifikus teljesítményindikátorokat<br />
is tartalmaznak. A vonatkozó ágazati kiegészítéseket az<br />
útmutatóval együtt, nem pedig helyette kell használni.<br />
Érintett/érintetti csoport (stakeholder)<br />
Az érintett megnevezés a következő csoportokra vagy<br />
egyénekre vonatkozik: (a) azok, akikre a szervezet<br />
tevékenysége, termékei és/vagy szolgáltatásai<br />
jelentős hatást gyakorolhatnak; vagy (b) azok, akiknek<br />
a tevékenysége befolyásolhatja a szervezet azon<br />
képességét, hogy stratégiáját sikeresen megvalósítsa,<br />
valamint céljait elérje.<br />
Standard adatközlés (standard disclosures)<br />
Az útmutató a <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> számára olyan<br />
témaköröket és információkat határoz meg, amelyek<br />
a legtöbb szervezet számára lényegesek, valamint a<br />
legtöbb érintett számára fontosak. Ezeket háromféle<br />
standard adatközlési csoportba soroljuk:<br />
• A teljesítményindikátorok összehasonlítható<br />
információt tartalmaznak a szervezet gazdasági,<br />
környezeti és társadalmi teljesítményéről.<br />
Fenntarthatósági jelentés (sustainability report)<br />
A <strong>fenntarthatósági</strong> jelentés, amelynek végső célja a<br />
fenntartható fejlődés elérése, a szervezeti teljesítmény<br />
mérésének, nyilvánosságra hozatalának és a kapcsolódó<br />
felelősség vállalásának gyakorlata. A <strong>fenntarthatósági</strong><br />
jelentés kiegyensúlyozott és méltányos képet ad a<br />
jelentéstevő szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos<br />
teljesítményéről, és bemutatja annak pozitív és negatív<br />
vonatkozásait is.<br />
Egyszintű igazgatótanács (unitary board)<br />
Olyan igazgatótanácsi szerkezetre utal, amelyben a<br />
szervezetnek csak egy felelős igazgató testülete van,<br />
amelynek független (külső) tagjai is vannak.<br />
A jelentéstevő szervezet előtt elhelyezkedő<br />
egységek (upstream)<br />
Ez a meghatározás azon a felfogáson alapul, amely a<br />
termelés folyamatát a nyersanyagok kitermelésétől<br />
egészen a termék vagy szolgáltatás végső felhasználójáig<br />
terjeszti ki. A szervezet előtt elhelyezkedő egységek azok,<br />
amelyek beszállítói láncában játszanak szerepet, vagy –<br />
még általánosabb megfogalmazásban – azok, amelyek a<br />
termelési folyamatban a szervezet előtt helyezkednek el.<br />
Az indikátorok megfogalmazásában szereplő szavak<br />
és fogalmak magyarázata az indikátorprotokollokban<br />
található meg.<br />
• A stratégiára és a szervezet, illetve jelentés<br />
bemutatására vonatkozó adatközlések a jelentés és<br />
a jelentésben szereplő teljesítmény megértéséhez<br />
szükséges általános hátteret határozzák meg.<br />
Ennek megfelelően a szervezet stratégiájáról,<br />
bemutatásáról, az irányítás módjáról és a vezetési<br />
szemléletről közölnek információt.<br />
• A vezetési szemlélettel és irányelvekkel<br />
kapcsolatos adatközlések arra vonatkoznak, hogy<br />
a szervezet miként közelít meg egy adott témát, és<br />
célja, hogy a teljesítmény egy bizonyos területének<br />
megértéséhez adjon hátteret.<br />
47<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
G3 útmutató –<br />
köszönetnyilvánítások: Egy globális<br />
méretű erőfeszítés<br />
A G3 elkészítésének folyamatához a következő szervezetek<br />
adtak pénzügyi vagy természetbeni támogatást:<br />
Az indikátor-munkacsoport (IWG) tagjai<br />
Az indikátor-munkacsoport feladata volt az indikátorok<br />
áttekintése annak érdekében, hogy azok minősége<br />
egyenszilárd legyen, és következetesen épüljenek<br />
egymásra, valamint, hogy egységben legyenek a TAC<br />
(Technical Advisory Committee) útmutatójával is.<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
G3 Konzorcium:<br />
• Mr. Neil Anderson, Union Network International, UNI<br />
• Mr. David Bent, Forum for the Future<br />
G3 ad hoc támogatás:<br />
Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi,<br />
Élelmiszerbiztonsági és Vidékfejlesztési Minisztériuma<br />
(DEFRA), valamint hollandia Külügyminisztériuma<br />
szintén támogatták aG3 útmutató fejlesztését.<br />
A G3 Online a következő szervezetek<br />
támogatásával működik:<br />
Nyomtatás:<br />
A G3 útmutatók és a protokollok<br />
tartalmának kialakítása<br />
A G3 útmutató és protokollok minden egyes részletét<br />
vállalatok, társadalmi szervezetek, munkaügyi szervezetek,<br />
könyvelők, befektetők és a tudományos élet képviselőinek<br />
önkéntesei alakították ki. 2005. január és november<br />
között az alább felsorolt, számos érintett felet tömörítő<br />
munkacsoportok üléseztek a G3 tartalmának és különböző<br />
részeinek összeállítása érdekében.<br />
• Mr. William R. Blackburn, William Blackburn Consulting<br />
• Ms. Julie-Anne Braithwaite, Rio Tinto/ICMM<br />
• Ms. Sarah Forrest, Goldman Sachs International<br />
• Ms. Somporn Kamolsiripichaiporn, Chulalongkorn Univ<br />
• Mr. Robert Langford, The Federation des Experts<br />
Comptables Europeens (FEE)<br />
• Ms. Stephanie Maier, Ethical Investment Research<br />
Service (EIRIS)<br />
• Ms. Asako Nagai, Sony Corporation<br />
• Mr. Ron Nielsen, Alcan Inc.<br />
• Mr. Michael Rae, World Wide Fund Australia<br />
• Ms. Ulla Rehell, Kesko Corporation<br />
• Mr. George Nagle, Bristol-Myers Squibb<br />
• Ms. Filippa Bergin, Amnesty International<br />
• Ms. Giuliana Ortega Bruno, Ethos Institute<br />
Az indikátor-munkacsoport hat tematikus tanácsadó<br />
testülettel dolgozott együtt, amelyek feladata a<br />
indikátorok áttekintése és szakterületükhöz tartozó<br />
indikátorprotokollok kialakítása volt.<br />
A társadalmi kérdésekkel foglalkozó<br />
tanácsadó testület tagjai<br />
• Ms. Anne Gambling, Holcim<br />
• Mr. Sachin Joshi, Center For Social Markets (CSM)<br />
• Mr. Craig Metrick, Investor Responsibility Research<br />
Center (IRRC)<br />
• Mr. Keith Miller, 3M<br />
• Ms. Ruth Rosenbaum, Center for Reflection,<br />
Education and Action (CREA)<br />
• Ms. Glaucia Terreo, Instituto Ethos<br />
• Mr. Peter Wilkinson, Transparency International<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
48
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Az emberi jogokkal foglalkozó tanácsadó<br />
testület tagjai<br />
• Ms. Marina d’Engelbronner, Humanist Committee<br />
on Human Rights (HOM)<br />
A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó<br />
tanácsadó testület tagjai<br />
• Ms. Michiko Arikawa, Matsushita Electric Industrial<br />
(Panasonic)<br />
FS<br />
• Ms. Bethany Heath, Chiquita Brands<br />
• Mr. Jorge Daniel Taillant, The Center for Human<br />
Rights and Environement (CEDHA)<br />
• Rev. Mr. David M. Schilling, Interfaith Center on<br />
Corporate Responsibility<br />
• Ms. Susan Todd, Solstice Sustainability Works Inc.<br />
• Mr. Hirose Chuichiro, Canon<br />
• Mr. Steve Ouma, Kenyan Human Rights Commission<br />
• Mr. Björn Edlund, ABB Ltd.<br />
• Ms. Marleen van Ruijven, Amnesty International<br />
A környezeti (biodiverzitás és vízügyek)<br />
tanácsadó testület tagjai<br />
• Mr. Ian Blythe, Boots Group PLC<br />
• Mr. Ian Dutton, The Nature Conservancy<br />
• Ms. Annelisa Grigg, Fauna & Flora International<br />
• Ms. Nancy Kamp-Roelands, Ernst & Young<br />
Netherlands/ Royal NIVRA<br />
• Ms. Erin Musk, City West Water<br />
• Mr. Mike Rose, SASOL<br />
• Mr. Fernando Toledo, Codelco<br />
A környezeti (szennyezés) tanácsadó<br />
testület tagjai<br />
• Ms. Tanja D. Carroll, Coalition for Environmentally<br />
Responsible Economies (CERES)<br />
• Mr. Yutaka Okayama, Toyota Motor Corporation<br />
• Ms. Maria Fatima Reyes, Philippine Institute of<br />
Certified Public Accountants (PICPA)<br />
• Mr. Yogendra Kumar Saxena, Gujarat Ambuja Cements<br />
• Mr. David Stangis, Intel Corporation<br />
• Ms. Sonia Valdivia, The Catholic University of Peru<br />
• Mr. Eric Shostal, Institutional Shareholder Services<br />
• Ms. Lucian Turk, Dell, Inc.<br />
• Mr. Stephen Frost, Southeast Asia Research Centre<br />
• Ms. Kyoko Sakuma, Sustainability Analysis &<br />
Consulting<br />
• Mr. Sean Ansett, Gap Inc.<br />
• Ms. Deborah Evans, Lloyd’s Register of Quality<br />
Assurance (LRQA)<br />
• Mr. Pierre Mazeau, Electricité de France (EDF)<br />
• Mr. Dan Viederman, Verité<br />
A gazdasági tanácsadó testület tagjai<br />
• Ms. Christine Jasch, Institute for Environmental<br />
Management and Economics(IOEW)<br />
• Mr. Martin Tanner, Novartis International AG<br />
• Ms. Helen Campbell, former AccountAbility<br />
• Mr. Eric Israel, KPMG LLP<br />
• Ms. Martina Japy, BMJ AlapRatings<br />
• Ms. Michelle Smith, Rohm and Haas<br />
• Ms. Lisa Acree, Business for Social Responsibility<br />
• Mr. Johan Verburg, NOVIB/Oxfam Netherlands<br />
A jelentéskészítés, mint folyamat nevű<br />
munkacsoport (RPWG) tagjai<br />
A jelentéskészítés, mint folyamat nevű munkacsoport<br />
feladata az volt, hogy aktualizálja és továbbfejlessze<br />
a jelentéstételi alapelveket, valamint a G3 útmutató<br />
alkalmazáshoz készített iránymutatást.<br />
• Ms. Amy Anderson, Starbucks Coffee<br />
• Mr. Pankaj Bhatia, World Resources Institute (WRI)<br />
• Mr. Bill Boyle, BP<br />
• Dr. Uwe Brekau, Bayer AG<br />
• Ms. Debra Hall, Coalition for Environmentally<br />
Responsible Economies (CERES)<br />
• Mr. Dunstan Hope, Business for Social Responsibility<br />
• Dr. Aqueel Khan, Association for Stimulating Know<br />
How (ASK)<br />
• Ms. Judy Kuszewski, SustainAbility Ltd.<br />
49<br />
© 2000-2008 GRI
• Mr Brian Kohler, Communications, Energy &<br />
Paperworkers Union of Canada<br />
• Mr Ken Larson, Hewlett Packard<br />
• Mr. Steve Lippman, Trillium Invest<br />
• Mr Luis Perera, PriceWaterHouseCoopers<br />
• Mr. Dante Pesce, Vincular, Pontificia Universidad<br />
Católica de Valparaíso<br />
• Ms Mizue Unno, So-Tech Consulting, Inc.<br />
• Mr Cornis van der Lugt, UNEP Division of<br />
Technology, Industry, and Economics (DTIE)<br />
• Mr. Robert Walker, The Ethical Funds Company<br />
• Mr. Ian Whitehouse, Manaaki Whenua Landcare<br />
Research<br />
• Mr Alan Willis, Alan Willis & Associates<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
• Ms. Jennifer Iansen-Rogers, KPMG, The Netherlands<br />
(aki, bár nem volt tagja a csoportnak, rendszeres<br />
tanácsokat adott a folyamatot érintő kérdésekben.<br />
Beérkezett megjegyzések<br />
Igazgatótanács: Ennek a 16 tagú csoportnak van végső<br />
ügygondnoki, pénzügyi és jogi felelőssége a GRI-ért<br />
(beleértve a végső döntéshozatal jogát a GRI útmutató<br />
átdolgozásával kapcsolatban), szervezeti felépítéséért<br />
és munkaterveiért. Miután iránymutatással és tanáccsal<br />
segítette a G3 kialakításának folyamatát, valamint<br />
figyelembe vette a technikai tanácsadó bizottság és<br />
az érintettek tanácsának ajánlásait, az igazgatótanács<br />
egyhangúlag jóváhagyta G3 útmutatót, és annak<br />
nyilvánosságra hozatala mellett szavazott.<br />
GRI titkárság: Az ügyvezető igazgató vezetésével a<br />
titkárság hajtja végre az útmutató ajánlásait, és valósítja<br />
meg az igazgatótanács által elfogadott munkatervet.<br />
A titkárság felelős a kommunikációért, az információ<br />
terjesztéséért, az érintettekkel való kapcsolattartásért,<br />
valamint a pénzügyi adminisztrációért. A titkárság<br />
támogatja az igazgatótanács, az érintettek tanácsa és a<br />
technikai tanácsadó bizottság tevékenységét.<br />
Tanácsadó szervezetek<br />
A GRI titkársága a G3 folyamata alatt a következő tanácsadó<br />
szervezetek (fizetett) segítségét és hozzájárulását kérte:<br />
• csrnetwork (vezető tanácsadó – Mark Line)<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
2006 januárja és márciusa között 270 észrevétel érkezett a<br />
G3 szövegének közzétett tervezetére. Ezek az észrevételek<br />
jelentősen hozzájárultak a G3 útmutató végső formájának<br />
és tartalmának kialakításához.<br />
GRI irányító testületek<br />
Az irányító testületekről, beleértve tagságukat és a tagok<br />
szerepét, részletes információ a www.globalreporting.org<br />
honlapon található.<br />
Technikai tanácsadó bizottság: Ez a 12 tagú szakértői<br />
bizottság segíti a GRI jelentéstételi keretrendszer általános<br />
minőségének és koherenciájának biztosítását azzal, hogy<br />
tagjai magas szintű technikai tanáccsal és szakértelemmel<br />
szolgálnak. A G3 elkészítésének folyamatában legfontosabb<br />
feladatuk az volt, hogy javaslatokat tegyenek az útmutató<br />
általános felépítésével kapcsolatban; eldöntsék a<br />
tartalom meghatározása körül felmerülő kulcskérdéseket;<br />
biztosítsák, hogy a döntéseket megfelelően alapos módon<br />
hozzák meg; végül pedig engedélyezzék/elutasítsák a G3<br />
verzió nyilvánosságra hozatalát.<br />
Érintettek tanácsa: Ez a 48 tagú csoport biztosítja az<br />
érintettek képviseletét a GRI irányítási szerkezetében. A<br />
tanács az igazgatótanácsnak közpolitikai és stratégiai<br />
kérdésekkel kapcsolatban adott ajánlásokat, valamint<br />
segített meghatározni a G3 fejlesztésének általános vonalát.<br />
Az érintettek tanácsának néhány tagja közvetlenül is részt<br />
vett a munkacsoportok tevékenységében. A tanács többségi<br />
döntést hozott a G3 útmutató nyilvánosságra hozataláról.<br />
• Just Solutions (vezető tanácsadó – Vic Thorpe)<br />
• onValues (vezető tanácsadó - Ivo Knoepfel)<br />
• Ove Arup (vezető tanácsadó - Jean Rogers)<br />
• Responsibility Matters (vezető tanácsadó – Mark<br />
Brownlie)<br />
• Sandra Pederson, Editor<br />
• Source-Asia (vezető tanácsadó – Paul Wenman)<br />
• Triple Innova (vezető tanácsadó - Michael Kundt)<br />
• University of Amsterdam (vezető tanácsadó -<br />
Jeffrey Harrod)<br />
A GRI titkársága az alább felsorolt szakértők (fizetett)<br />
segítségét vette igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat<br />
nyújtók ágazati kiegészítésének összeállításához:<br />
• Arthur D Little (vezető tanácsadó - Justin Keeble)<br />
• INSPIRIT International Communications<br />
(az ágazati kiegészítés tördelésének vezető<br />
tanácsadója – Tuuli Sauren)<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
FS<br />
50
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
A pénzügyi szolgáltatásokra<br />
vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
tartalmi kidolgozása<br />
Köszönetnyilvánítás<br />
A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre<br />
vonatkozó ágazati kiegészítést több lépcsőben dolgozták<br />
ki, amelyek a következők voltak: a társadalmi indikátorok<br />
kidolgozása, a környezeti indikátorok kidolgozása, majd<br />
az indikátorok összefésülése a G3 útmutatóval. Az alábbi<br />
szervezetek vettek részt a munkacsoportokban az ágazati<br />
kiegészítés kifejlesztésének különböző fázisaiban:<br />
AVIVA<br />
Bank of America<br />
Bank of China<br />
BCSC Fundación Social (Colombia)<br />
BMO Financial Group<br />
Calvert Group Ltd.<br />
CECA (Confederacion Espanola de Cajas de Ahorros)<br />
Christian Brothers Investment Services (CBIS) Inc.<br />
Citigroup<br />
Co-operative Financial Services<br />
Co-operative Insurance<br />
CoreRatings Ltd.<br />
Corporate Citizenship Centre, University of South Africa<br />
(UNISA)<br />
Credit Suisse Group<br />
Deutsche Bank AG<br />
Deutsche Bank Asset Management (PCAM)<br />
Development Bank of Southern Africa<br />
(DBSA)<br />
Earthwatch Europe<br />
EIRIS<br />
Euronatur<br />
FGVSP (Centro de Estudos em Sustentabilidade)<br />
Friends of the Earth, USA<br />
Germanwatch<br />
Global Reporting Initiative<br />
Instituto Centroamericano de Administracion de<br />
International Finance Corporation (IFC)<br />
Interpolis NV<br />
Empresas (INCAE)<br />
Insurance Australia Group (IAG)<br />
National Australia Bank (NAB)<br />
Nedbank<br />
Rabobank Nederland<br />
Rheinland Versicherungen<br />
Standard Bank of South Africa<br />
Standard Chartered<br />
State Street Corporation<br />
Swiss Life<br />
Swiss Reinsurance Company<br />
Tapiola Insurance Group<br />
The Co-operative Bank<br />
The Netherlands Development Finance<br />
Company (FMO)<br />
UBS AG<br />
UNEP Finance Initiative<br />
Union Network<br />
Vancity & Citizens Bank of Canada<br />
Verein für Umweltmanagement in<br />
Banken (VfU)<br />
VicSuper Pty Ltd<br />
Westpac Banking Corporation<br />
Wilderness Society Australia<br />
XL Winterthur International<br />
Zürcher Kantonalbank<br />
FS<br />
Az ágazati kiegészítést az UNEP-FI-vel együttműködésben<br />
dolgozták ki.<br />
FS<br />
51<br />
© 2000-2008 GRI
Jogi felelősség<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
A jelen dokumentum, amelynek célja, hogy a<br />
<strong>fenntarthatósági</strong> jelentéskészítést támogassa<br />
és népszerűsítse, egy számos érintettet bevonó<br />
konzultációs folyamat eredményeként jött létre. Ezek az<br />
érintettek a világ minden részét és a <strong>jelentések</strong> készítőit<br />
és felhasználóit is képviselik. Míg a GRI igazgatótanácsa<br />
minden szervezetet bíztat arra, hogy jelentéseinek<br />
el<strong>készítéséhez</strong> használja az <strong>Útmutató</strong> a <strong>fenntarthatósági</strong><br />
<strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> (GRI útmutató) c. kiadványt, a<br />
részben vagy teljesen az útmutató alapján összeállított<br />
<strong>jelentések</strong> készítéséért és kiadásáért minden felelősség<br />
annak szerzőit terheli. Sem a GRI igazgatótanácsa, sem<br />
pedig a Stichting Globális Jelentéstételi Kezdeményezés<br />
(Global Reporting Initiative) nem vállal felelősséget a GRI<br />
útmutató jelentéskészítésben való használatából vagy<br />
a GRI útmutató alapján készült <strong>jelentések</strong> használatából<br />
adódó bárminemű következményért és károkért.<br />
Értesítés az útmutató használatáról<br />
A GRI ezúton kéri, hogy azok a szervezetek, amelyek<br />
jelentésük el<strong>készítéséhez</strong> az útmutatót és/vagy a GRI<br />
jelentéstételi keretrendszer egyéb elemeit használták,<br />
értesítsék a GRI-t erről jelentésük megjelenésével egy<br />
időben. Ezt az alább felsorolt módokon tehetik meg:<br />
• A szervezet egyszerűen küldjön értesítést a GRInek,<br />
amelyhez mellékelje a jelentés nyomtatott és/<br />
vagy elektronikus példányát.<br />
• Regisztrálják jelentésüket a GRI internetes<br />
adatbázisában.<br />
• Kérjék fel a GRI-t, hogy ellenőrizze a felhasználási<br />
szinttel kapcsolatos ön-besorolásukat.<br />
Fordítás<br />
A GRI pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati<br />
kiegészítésének magyar fordítását az Alternate készítette:<br />
Alternate Tanácsadó Kft.<br />
1146, Budapest, Dózsa György út 7.<br />
tel: +36 20 9329 160<br />
www.alternare.hu<br />
Fordítás:<br />
Wally Eszter<br />
Lektorok:<br />
Molnár Csaba, közösségfejlesztési vezető, MagNet Bank<br />
Szinai Ádám, CSR-szakértő<br />
Urbán Katalin, ügyvezető, Alternate<br />
Tördelés:<br />
Urbán Katalin<br />
Az ágazati kiegészítés kifejlesztése és elkészítése<br />
angol nyelven történt. Annak ellenére, hogy minden<br />
erőfeszítésünkkel – többek között szakmai lektorok<br />
bevonásával – törekedtünk arra, hogy a fordítás pontos<br />
legyen, az angol nyelvű szöveg az irányadó. Az angol<br />
nyelvű útmutató legutolsó változata megtalálható a<br />
www.globalreporting.org honlapon.<br />
A G3 & FSSS magyar változatának<br />
megjelenését támogatta<br />
FS<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
FS<br />
RG verziószám 3.0/FSSS végleges verzió<br />
52
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
Szerzői jogok és védjegy<br />
A dokumentum szerzői joga a Stichting Global Reporting<br />
Initiative (GRI) tulajdonát képezi. A dokumentum<br />
másolása és terjesztése véleményezés és/vagy GRI alapú<br />
jelentés készítése céljából a GRI előzetes engedélye<br />
nélkül lehetséges. Ugyanakkor a dokumentum vagy a<br />
dokumentum bármely részének bármely más célból és<br />
bármely más formában történő másolása, tárolása vagy<br />
átvétele a GRI előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos.<br />
A Global Reporting Initiative, a Global Reporting Initiative<br />
logó, a Sustainability Reporting Guidelines és a GRI<br />
aGlobal Reporting Initiative védjegyei.<br />
További információ a GRI-ről és az <strong>Útmutató</strong><br />
<strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> c.<br />
kiadványról a következő elérhetőségeken<br />
keresztül kapható:<br />
www.globalreporting.org<br />
info@globalreporting.org<br />
FS<br />
Global Reporting Initiative<br />
PO Box 10039<br />
1001 EA Amsterdam<br />
The Netherlands<br />
Tel: +31 (0) 20 531 00 00<br />
Fax: +31 (0) 20 531 00 31<br />
© 2000-2006 Global Reporting Initiative.<br />
Minden jog fenntartva.<br />
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong>,<br />
verziószám 3.0 © 2006<br />
<strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés,<br />
végleges verzió © 2008<br />
53<br />
© 2000-2008 GRI
<strong>Útmutató</strong> <strong>fenntarthatósági</strong> <strong>jelentések</strong> <strong>készítéséhez</strong> & <strong>Pénzügyi</strong> szolgáltatásokra vonatkozó ágazati kiegészítés<br />
RG<br />
&<br />
FSSS<br />
RG<br />
RG &FS<br />
The A<br />
FS<br />
Sustainability Reporting Guidelines<br />
Sustain<br />
Global Reporting Initiative<br />
PO Box 10039<br />
1001 EA Amsterdam<br />
The Netherlands<br />
Tel: +31 (0) 20 531 00 00<br />
Fax: +31 (0) 20 531 00 31<br />
© 2000-2006 GRI<br />
www.globalreporting.org<br />
RG verziószám Version 3.0/FSSS végleges verzió<br />
54
Change language